Kedves Közönség!

Mégis lesz ma program: Selyem Zsuzsa friss publicisztika-kötetét hozza legkedvesebb erdélyi kiadónk, a Koinónia. Újra megtisztel bennünket jelenlétével György Péter és Visky András, s végre eljut hozzánk TGM is.
A tegnapi remek Dresch koncert  után bejelenthetem: ősztől folytatjuk! Tehát szeptembertől, a Balázs Elemér Group Klub mellet biztos, hogy havi rendszerességgel jelentkeznek Ők is.

Nagyon erős hét jön, sok-sok különlegességgel. Mondhatni: mindenik napra jut egy! Nem is emelnék ki semmit - talán csak Bori plakátját, amin én is szerepelek...

Üdvözlettel és köszönettel: Fintalaci
 

Utoljára adom közre:

Május 18. hétfő19.00 TÖBB MINT FILMKULB

 

Március 20. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - TAVASZI SZÉRIA
- a litera és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata -

Téma:  CSALOG ZSOLT: A TENGERT AKARTAM LÁTNI, 1981
- beszélgetnek: Bán Zoltán András, Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György, moderátor: Jánossy Lajos -



"Dokumentum-portrénak nevezném régóta formálódó, kedves műfajomat - írja a szerző. Számos előnyét érzem az ilyesfajta megközelítésnek: az egyszeri karakterek és életsorsok rajzán túl népes közösségek világát tudom láttatni így, az egyedi hitel igényével, de egyszersmind azt a látásmódot is be tudom mutatni, amellyel modelljeim helyzetüket átélik.
Amikor a munkások felé fordult az érdeklődésem, magam is meglepődtem, hogy mennyi felfedeznivaló van mai világunkban. Amit most „felfedeztem” és leírtam, a munkás olvasónak tükör az önismerethez, másoknak forrás az ismerethez közvetlen házunktájáról - amelyet, úgy vélem, nem ismerünk eléggé. Az utóbbi tíz évben aggasztóan növekedtek a távolságok, szűkültek az információáramlás csatornái társadalmunk rétegei között - a távolságot áthidalni vagy csökkenteni legalább: ez volt a célom ezzel a könyvvel."
Csalog Zsolt 1935-ben született Szekszárdon. Néprajzot, történelmet, régészetet tanult. 1956-ban egyetemistaként fegyverrel harcol a szabadságharcban, többek között a rádiónál. Kemény Istvánnal kutatást végez a cigányok körében, erről szól a „Kilenc cigány” című műve. 1977-ben aláírta a Kenedi János által kezdeményezett Charta nyilatkozatot. 1988-ban részt vesz az SZDSZ megalapításában. 1993-ban Derdák Tiborral, Horváth Aladárral kidolgozzák a Roma Polgárjogi Alapítvány tervét, amit később a Soros alapítvány segítségével megvalósítanak. 1997-ben hunyt el rákban.

 

Május 21. csütörtök 19.00 ELŐADÓEST ÉLŐ ZENÉVEL

BARI KÁROLY költőt bemutatja DARÓCZI ÁGNES



Bari Károly verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs francia nyelvű költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból.
Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban.
Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult. Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban. Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak.



Daróczi Ágnes végzettsége szerint: magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, népművelő. A Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus tudományos főmunkatársa, szakterülete a roma kultúra. 1972-ben a „Ki mit tud?”-on tűnt fel, kétnyelvű versek előadásával. Képzőművészeti kiállítások, olvasótábori- és folklór mozgalom szervezése, nemzetközi kulturális cserék szervezése fűződik nevéhez;  újságíróként: a televízióban, és számos folyóiratban publikál;  előadóművészként: Bari Károly: Az erdő anyja és Palya Bea: Álom, álom, kitalálom c. lemezein közreműködött, szerkesztője és előadója a Vrana mámi mesél c. lemezmellékletnek, az MTV „Vers mindenkinek” c. sorozatában és a Patrin magazinban vannak vele versfelvételek,  legfontosabb munkái: „Megöltétek ártatlan családom” – film, r: Jancsó Miklós, 1994, „Nem szokta a cigány”… film, r: Gábor Péter 1994, Temetetlen holtak – film, r: Jancsó Miklós 1995, „Hej, gettó!” – film, r: Daróczi Ágnes, 2003, Daróczi Ágnes – Bársony János: „Historia romani – roma történelem” – 6 részes oktatófilm sorozat (© Romédia Alapítvány, 2006),  Vrana mámi mesél – népismeret az általános iskolák 1-4 osztálya számára (Sulinova Kiadó, 2005);  Pharrajimos – romák sorsa a holocaust idején (L’Harmattan Kiadó, 2005) Pharrajimos – the fate of Roma during holocaust, Idebate, 2008
Az est szerkesztője: Mesterházi Mónika
Az est a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
 

Május 22. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

TRIÓ MIDNIGHT



Az 1990-ben alakult együttes a mai magyar jazz három jelentős alakját egyesíti: Oláh Kálmán zongoraművészt, Egri János nagybőgőst és Balázs Elemér dobost. Az együttest szinte indulása óta a legjobb magyar mainstream együttesként ismeri el mind a szakma, mind a közönség.
1995-ben elsők lettek az egyik legfontosabb európai tehetségkutató versenyen, a belgiumi Hoeilaartban, ahol Oláh Kálmán a legjobb szólista díját is megkapta. 2005-re a kiforrott Trio Midnight stílusa azonban több mint mainstream jazz - elsősorban standardekre és Oláh Kálmán kompozícióira épülő, ugyanakkor többféle irányzatot magába foglaló, kreatív „kortárs” jazz, melynek alapja a sponteanitás, és a kollektív improvizáció. Az együttes az elmúlt 15 év alatt jelentős nemzetközi hírnévre tett szert. 2005 decemberében megjelent lemezükön – melyen a jazz egyik legnagyobb korszakalkotó szaxofonos egyénisége, Lee Konitz közreműködik – annak a nagysikerű koncertnek a felvétele hallható, mely a belgiumi Dinant Jazz Nights fesztiválon hangzott el 2000-ben (Trio Midnight meets Lee Konitz: Live at Dinant Jazz Nights).
Bővebben: www.triomidnight.hu
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Május 23. szombat 19.00 FILM-SZÍNHÁZ-KLUB

EDWARD ALBEE: NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL
- bemutatja: KORNIS MIHÁLY -



Új sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig. Áprilisban Babarczy László mutatta be Molnár Ferenc Liliomjának 1934-es filmváltozatát, Fritz Lang rendezésében, Charles Boyer főszereplésével. Vigyázat! Mindkét előadás eredeti nyelven angol felirattal lesz, esetleg érdemes előtte elolvasni a darabokat.
Mindent nem lehet egyszerre levetíteni, így őszre marad A kaméliás hölgy Greta Garboval, a Szentivánéji álom Max Reinhardt, Schnitzler La Ronde (Reigen) Max Ophuls, A két úr szolgája Giorgio Strehler, a Hamlet Peter Brook rendezésében, és már tél lesz, mire sorra kerül a Shakespeare Összes Rövidítve az eredeti amerikai előadásban, a Jövőre veled, ugyanitt Ellen Burstyn és Alan Alda főszereplésével, vagy a 'Milva canta Brecht' a milánói Piccolo Teatroból.



Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf?) - amerikai filmdráma, 1966, 131 perc, rendező: Mike Nichols, forgatókönyv: Ernest Lehman, eredeti történet: Edward Albee, szereplők: Elizabeth Taylor, Richard Burton, George Segal, Sandy Dennis
Elizabeth Taylor és Richard Burton hibátlan párost alkot, mint Martha és George, a rosszindulatú feleség és férj Mike Nichols első filmjében, amely Edward Albee formabontó színdarabja, a Nem félünk a farkastól alapján készült. Taylor ezzel az alakítással nyerte el második Oscar-díját (valamint a New York-i Filmkritikusok, az Amerikai Kritikusok Szövetsége és a Brit Filmakadémia legjobb női főszereplőnek járó díját), Burton pedig méltó partnere volt az érzelmileg kiégett férj szerepében. A kegyetlen házasok útjába kerülő fiatal párost megszemélyesítő George Segal és a legjobb női epizódszereplőnek járó Oscar-díjjal kitüntetett Sandy Dennis szintén telitalálat. A film összesen öt Oscar-díjat nyert és 40 év után is tabudöntögető klasszikus.
A sorozatot – sokak értő közreműködésével – Sztrókay Kálmán szerkeszti.
Belépődíj:  800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)