CSAJKOVSZKIJ: ANYEGIN - a BOLSOJ új előadásában

 

 

Áprilisban indult filmklub-sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig.

 

 

"Az előadás minden képzeletet felülmúlóan jó! A szereplők többnyire fiatal orosz énekesek, magyar embernek nem mondanak sokat a nevek, lévén oly kevéssé ismerjük, mi van ma Oroszországban. Annyit mondhatok, hogy ebben minden szereplő énekhangban, játékban is hibátlan teljesítményt nyújt. Továbbá a társaság (vagy kórus) is csupa egyedi személyiség, tökéletes kidolgozottsággal mindenki másképp reagál a történésekre. Személyes benyomásként azt mondhatom még, hogy a családban nem szoktunk sokat beszélgetni egy előadásról - ez még napokkal később is gyakori téma volt. Kockázati tényező, hogy aki azt megnézi, annak egy ideig nem lesz kedve a Magyar Államiba menni." (Sztrókay Kálmán)

Anyegin a Bolsoj előadásában, rendezte: Dimitrij Cserjnakov, vezényel: Alexandrer Vedernyikov, szereplők: Mariusz Kwiecien (Anyegin), Tatiana Monogarova (Tatjana)

A sorozat szerkesztője: Sztrókay Kálmán

Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

 

 

 

Az irodalmi közélet nagyobb részt nem a borítók között zajlik. Beszélgetések és kötetbemutatók hol baráti, hol ellenvéleményektől hangos légköre bizonyítja, hogy mindannyian kíváncsian lesünk bele a másik – a barát, az ellenfél, a kolléga vagy épp a telekszomszéd – fazekába. Ki kinek a köpönyegéből, cilinderéből bújt elő, ki hogyan látja az őt körülvevő világot és a kortársakat, mit tekint mércének, követendő példának...

Mit főztél mára? – kérdezzük az Ellenlábas beszélgetéseire meghívott irodalmároktól, abban a reményben, hogy hosszú, tartalmas és legfőképp barátságos "szakácspárbaj" szemlélői, résztvevői és alakítói lehetünk.

A kortárs magyar líráról szólva manapság két költői nyelvet szokás elkülöníteni. Az egyiket Kovács András Ferenc nevével fémjelzik, és Karafiáth Orsolyát, illetve Varró Dánielt tekintik fiatal beszélőinek, gyakran dallamra építő, szerepjátszó szövegekkel.

A másikat Kemény István felől eredeztetik, de sokan mások is felsorolhatóak lennének e helyt. Mindenestre az utóbbi évek út- és hangkereső fiataljainak is anyanyelve ez.

 

 

„Az elmúlt évek sikeresebb költői kísérletei, úgy tűnik, a tömbösödéssel oldották meg (vagy odázták el) a jó vers mibenlétére vonatkozó kérdést. Ciklusnyi, kötetnyi terjedelemben határozottabbnak tűntek a válaszok, akár Varró Dániel és Karafiáth Orsolya, akár Térey János és Orbán János Dénes, akár Csehy Zoltán vagy Lövétei Lázár László műveit nézzük” – írta Balázs Imre József az Egészrész (Fiatal költők antológiája) kapcsán (lásd: http://muut.hu/korabbilapszamok/006/bij.html).

Kétségbe vonható-e az egyik vagy a másik költői nyelv érvényessége? Értik-e, olvassák-e egymást a markánsan különbözők? Van-e, lehet-e átjárás e nyelvek között alkotóként, olvasóként?

A kérdéseket nem odázzuk tovább, a válaszokat Karafiáth Orsolya és a Betűember című második kötetével jelentkező Bajtai András segítségével keressük.

Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)