SZABÓ MAGDA, A "RÉGIMÓDI NAGYASSZONY"
- vendégünk: HÁY JÁNOS, költő, író, drámaíró -

 

Szabó Magda Debrecenben született, a református leánynevelő intézetben tanult. A Debreceni Egyetem latin-magyar szakán szerzett diplomát és bölcsészdoktori címet, termékeny, sokoldalú életműve már életében klasszikus írónővé emelte. A kelet-magyarországi cívis városban, a reformáció hazájában töltött gyermekkoráról, polgári neveltetéséről több művében is megemlékezik. A két háború közötti időszakról szóló írásaiban ugyanakkor a művelt és felvilágosult debreceni életforma mellett megjelenik a tipikus és a lázadó női életút. Munkáiba, ezzel egy időben, beépül egy másik feszültség forrása, a történelem is, mely a Monarchia felbomlásával kezdődik, a második világháborúval folytatódik, és a polgári életformát veszélyeztető, szocialista átrendezőssel ér véget. Szabó Magda életműve nosztalgikus emlékezésként is felfogható; a polgári, klasszikus, de leginkább még a romantikához kötődő világa az utóbbi évek magyar irodalmának népszerű, közkedvelt alkotásait hozta létre. A szerzőnek bizonyos könyvei a szocialista időszak elején nem jelenhettek meg, inkább külföldön arattak sikert. Főleg nyugaton ismert és elismert írónővé vált már a hatvanas évek elején. Művei közlésének és sikerének egyik oka mégis az lehet, hogy - ha áttételesen is - de életútját, a polgári réteg deklasszálódását, nosztalgikus szimpátiával állítja elénk. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét; kezdetben verset, drámát, hangjátékot és regényeket írt, de adott ki filmforgatókönyvet és tanulmányokat, esszéket. (Kiss Noémi)

A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)

Hogy Dresch Mihályt, Lukács Miklóst, Szandai Mátyást és Baló Istvánt szükséges-e bemutatni? E formációról elmondható lassan, hogy a magyar zenekultúra alaprétegének oly fontos része lett, amely szerepre szinte csak nagy klasszikusaink tehettek szert. Ha kimondjuk a nevüket, teljes egyértelműséggel keríthet bennünket hatalmába az a biztos és nyugalmas jóérzés, hogy a jazzben, ebben a originálisan amerikai - más tájékokon alig-alig honosítható (legtöbbnyire csak másolható) - műfajban születtet valami eredendően magyar, s úgy megszólalni, ahogy ők tudnak ezen a nyelven, valószínűleg a jazz hazájában se nagyon lennének képesek. (Finta)

Bővebben: www.sohalykeseru.hu