NYITOTT MŰHELY hírlevél
Belépés
Online felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 10 vendég van a webhelyen.
Nyitott Műhely heti eseményei
Kedves Műhelybarátok!
Néhány napig nem volt elérhető a honlap, így hírlevelet csak most tudok küldeni.
Két esemény maradt a hétre. Ezekből a szombati napot akár a teljes évi eseménysorból kiemelném. És nem csak azért, mert mindkét vendégünk országhatárainkon túlról érkezik, hanem mert igazán jelentős alkotói hazájuk irodalmának, ráadásul a Jelenkor Kiadónál újra megjelenő köteteik saját munkásságukon belül is kivételes helyet foglal el.
Az elmúlt hétről még mindig az jut legelébb az eszembe, hogy Dr. Xantus Judit bezáratta a Verseny utcai piacot. Tóta W.-t sosem láttam ott, de e cikk tanúsága szerint, hozzám hasonlóan rendszeres látogatója volt a helynek: http://w.blog.hu/2009/10/05/elefant_a_verseny_utcaban. Én legtöbbet Bartis Attilával (és kedvesével) találkoztam ott, szinte heti rendszerességgel. De Cseh Tamással is ott futottam össze utoljára. Mégis, aki legtöbbet eszembe jut a Verseny utcáról, az Haraszty István, Édeske, akinek 2005-ös kiállítása a Műhelyben felejthetetlen élmény marad. Felesége, Éva elbeszéléseiből tudom, hogy Édeske számára az egyik legfontosabb alapanyag-beszerző hely volt a Piac. Szombaton és vasárnap is ott kezdték a napot, a kora reggeli órákban, mert – ennyit én is megtanultam, bár én 10-11 előtt én sosem értem ki – a legnagyobb kincseket akkor lehet feltalálni. Éva azt is elárulta akkor, hogy e két napot maguk között „Szent Bolhanap”-nak nevezik. Igen, ahogy Tóta W. is írja, egy nagy recikling volt tulajdonképp az egész piac. De hogy a magyar képzőművészet jó néhány kiemelkedő darabja is e „szent” körforgásnak köszönheti létét, azzal valószínűleg épp úgy nincsenek tisztában a kerületnél, mint sok mással, amit most Tóta W. után nem ismételnék el. Szemléltetésképp ajánlom Édeske honlapját: www.edeske.hu , melyen egyébként is érdemes hosszan kalandozni.
Várunk mindenkit szeretettel!
Üdvözlettel és köszönettel: Fintalaci és a
Nyitott Műhely Alapítvány (Bán Magda, Daróczi Anikó, Farkas Ildikó és Giber János)
Október 15. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
EKTAR SEXTET
Itt négyen: Szőke, Benkő, Tóth, Kardos, fotó: Kasza Gábor
A kortárs-improvizatív-kamarazenét játszó trió 2002 őszén mutatkozott be a Győrfree zenei fesztiválon. Az együttes kompozícióit a balkáni, távolkeleti és afrikai zenekulturák inspirálták, de a szigorúan szerkesztett darabokban a középkori zene, az európai népzenék és a kortárs zene hatásai egyaránt fellelhetők. A trió különlegessége az énekhang, a nagybőgő és a rezgőhúros keleti vonóshangszerek együtthangzásának köszönhető. Az Ek-tar indiai szó. Annyit jelent: egy húr. A három muzsikus kifejezésben, melodikus variációkban, ritmikában igyekszik úgy összeolvadni, mintha valóban egy húron játszana. Közös lemezük felvétele folyamatban van, 2003 őszére várható.
Tóth Evelin - A fiatal, pályája kezdetén álló különleges hangú énekesnő először a Hólyagcirkusz Társulat zenés darabjaiban dolgozott együtt Szőke Szabolccsal. Énekstílusára a kalasszikus éneklés és a keleti tradicionális énektechnikák egyaránt jellemzőek.
Benkő Róbert - A magyarországi kortárs-jazz és improvizatív zene egyik legtapasztaltabb, legkiemelkedőbb alakja. Számtalan koncerten és lemezfelvételen játszott együtt többek között Szabados Györggyel, Dresch Mihállyal, Grencsó Istvánnal és még számos jeles muzsikussal. Kiérlelt zenei stílusában a klasszikus jazz és a népzenei játékmódok egyenértéküen épülnek be.
Szőke Szabolcs - Pályáját a progresszív folkzenét játszó Kolinda szólistájaként kezdte. Később Krulik Zoltánnal együtt megalakította a Makám együttest. 1994-től mind a mai napig a Tin-Tin Q együttes szólistája. Emellet Szalai Péter tablással és Monori Andrással duó formában is muzsikál. Számtalan lemezfelvételen jelentek meg kompozíciói, több fesztiválon zenélt együtt jelentős muzsikusokkal: Ugo Bellotti, Federico Sanesi, Theo Jörgensmann, Dés László, Dresch Mihály, Binder Károly, Szabados György, stb... 1997-ben különleges zenei- és képzőmüvészeti szinházat hozott létre szinészek és zenészek közreműködésével Hólyagcirkusz néven, melynek a Stúdió K Szinház ad otthont a mai napig.
Kardos Dániel - Gitárosként vezetöje, zeneszerzöje, továbba névadója is Kardos Négyes nevü formációnak. Az Ektárhoz való csatlakozását nem sokkal elözte meg, hogy tagja lett a Tin-Tin Quartetnek is. Zenei tanulmányait Jeruzsálemben a Rubin Zeneakadémián, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán végezte. Gitárjátékában a jazz, a klezmer és a balkáni zene elemei egyaránt megszólalnak. Kardos Filmzenékben komponistaként is jelen van.
Hozzájuk csatlakozik ezen az estén a Váczi Dániel Trió két zenésze: Váczi Dániel (szaxofon) és Sárvári Kovács Zsolt (dob).
A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Október 17. szombat 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Jelenkor Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
NEDJELKO FABRIO: VÁROS AZ ADRIÁN (második kiadás) és
TOLNAI OTTÓ: WILHELM-DALOK, AVAGY A VIDÉKI ORFEUSZ
(második kiadás) című kötete
- a szezőkkel a kiadó igazgatója, Csordás Gábor beszélget -
Nedjeljko Fabrio horvát író regénye (mely Adria-trilógiájának első darabja) először 1995-ben jelent meg magyarul. A könyv egy soknemzetiségű család történetét kíséri végig a tizenkilencedik század elejétől századunk közepéig. A gazdagon áradó, fordulatokban bővelkedő történet színhelye Rijeka/Fiume, az Adria bábelien soknyelvű és sokkultúrájú kikötővárosa. Fabrio 1937-ben született Splitben. Regény- és drámaíró, műfordító. Zágrábban bölcsészkart végzett, majd a rijekai Nemzeti Színház dramaturgjaként, később a Zágrábi Rádió és Televízió drámaosztályának szerkesztőjeként dolgozott. Jelenleg Zágrábban él, a Horvát Akadémia rendes tagja, a zágrábi Színházművészeti Egyetem professzora. 1973-ban Bethlen Gábor-díjat, 2001-ben Herder-díjat kapott.
Tolnai Ottó verseskötete 1992-ben jelent meg először. Aligha csak Tolnai Ottó költészetében jelentett gyökeres fordulatot Wilike felfedezése. Az új magyar költészet egyik ősalakjává nőtt ez a kajla fülű, mezítlábas, vigyori mamlasz, akinek elesettségében nemcsak a margóra szorultság oly jól ismert magyar és nem magyar gyötrelmei összegeződnek, hanem a századunk végére ugyancsak margóra szoruló személyesség és lelki szabadság veszélyeztetettsége is. Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán (Jugoszlávia). Költő, író, drámaíró, műfordító. Az Új Symposion főszerkesztője, az Újvidéki Rádió szerkesztője volt. A Palics és környéke és az Ex Symposion főszerkesztője.
A belépés díjtalan.
Keresés
partnerek:
