NYITOTT MŰHELY hírlevél
Belépés
Online felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 9 vendég van a webhelyen.
Nyitott Műhely heti eseményei
Kedves Műhelybarátok!
Még mindig érkeznek felajánlások, pénzösszegek az Alapítvány számlájára! Mindezt nagyon köszönjük! Mondhatom: sokkal megnyugtatóbb a helyzet. Számláink jórészt befizetve – még némi közös költség és az ez évi építményadó hibázik.
Két remek koncert, továbbá 2 irodalmi est volt a múlt héten. Az Ektár így, szextet formában (nagyzenekari hangzást produkálva) nekem már szinte világszínvonalú produkciónak hat, legjelesebb fesztiválok sem vallanának velük szégyent. Mégis, idehaza alig jutnak fellépési lehetőséghez. Tolnai Ottó pedig olyasmiről mesélt itt, ami számomra költészetének, poétikájának alapvonalaira világított rá. Hogy gyerekkorában, ott Magyarkanizsán (érintetlen, zárt világként jellemezte, ahol minden idegen feltűnése eseményszámba ment) egy tükörgyár működött, és a gyár körül felhalmozott törmeléktükrök között játszottak sokat ők, kanizsai gyerekek. Hogy amikor jöttek az orosz csapatok, sikerült elérni a kanizsiaknak, hogy minden orosz katonának rendeljenek saját tükröt. De ami abszurditásában a legszebb, legborzongatóbb mégis: az orosz katonák békacomb-lakomája kapcsán a comjaiktól megfosztott véres békatetemek ezeken a csillogó tükörhalmokon a hatványozottan ragyogó napsütésben.
Ez a hét rövid lesz: 2 program is elmarad, ill. máshová került, plusz október 23. Én az Előhívást várom nagyon. Császár István miatt is, és Dömölky miatt is. De legfőképp azért, mert ez a négy ember (BánZA, ReményiJT, NémethG, VáriGy) olyan remek, mindenre érzékeny, összeszokott formációvá kezd válni, mint amilyen mondjuk zenében a King's Singers. Szóval élmény hallgatni minden szavuk…
Üdvözlettel és köszönettel: Fintalaci és a
Nyitott Műhely Alapítvány (Bán Magda, Daróczi Anikó, Farkas Ildikó és Giber János)
Október 19. hétfő 19.00 SZÍNHÁZ-FILMKLUB
EGY NYÁRON ÁT TÁNCOLT (Hon dansade en sommar)
- vendégünk: GELENCSÉR GÁBOR filmesztéta -
Svéd romantikus dráma angol felirattal, 99 perc, 1951, rendező: Arne Mattsson, író: Per Olof Ekström, szereplők: Ulla Jacobsson (Kerstin), Folke Sundquist (Göran Stendahl), Edvin Adolphson (Anders Persson), Irma Christenson (Sigrid)
Érettségi vizsgája után a stockholmi Göran falun gazdálkodó nagybátyjánál tölti a nyarat. Megismerkedik a szomszéd major tulajdonosának lányával, Kerstinnel, aki nagybátyjának segít a gazdaságban. A két fiatal között kibontakozik, majd beteljesül az első szerelem, minden szépségével és szenvedélyével. Találkozásaikat megnehezíti a lány félelme prűd szüleitől, akik a falu papjának befolyása alatt állnak. Ősszel Göran Stockholmban folytatja tanulmányait, de Kerstin szerelmes levelei hatására otthagyja az egyetemet, és visszatér a lányhoz. Boldogságuknak azonban borzalmas tragédia vet véget.
A svéd filmgyártás első nagy nemzetközi sikere: emlékezetes és sokat idézett jelenete a fiatalok meztelen fürdése a tóban.
Vendégünk: Gelencsér Gábor filmesztéta
Áprilisban indult filmklub-sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig.
A sorozat szerkesztője: Sztrókay Kálmán
Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Október 21. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - ŐSZI SZÉRIA
a litera.hu és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata
Téma:
CSÁSZÁR ISTVÁN: FEJFORGÁS, 1971 (Bán Zoltán András választása)
- a beszélgetés után DÖMÖLKY JÁNOS: NEM ÉRSZ A HALÁLODIG című filmjét vetítjük, vendégünk a rendező -
A kötet 1971-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. A Fejforgás fülszövegében olvasható: "Ezzel a furcsa címmel egy első kötetével bemutatkozó író jelentkezik az olvasónál meghallgatásra. A fejforgás gyerekes szólelemény, valami képtelen mutatványt jelöl, 'a világ legnehezebb mutatványát'. 'Rájöttem - mondja Császár egyik elmélkedő hőse -, hogy az emberek szinte sohasem tudják igazán megokolni tetteiket. Sodródnak csupán...' Máshol, mintha ezt a gondolatot folytatná, így ír: 'Az ember megdühödik attól, amit az élet kínál, és dühében elfogadja. Irgalmatlanul mások és önmaga iránt.' Ilyen alaphelyzetből indulnak Császár hősei, de a sorsuk 'a világ legnehezebb mutatványához' viszonyítva nyeri el a maga értékét. Elvesztegetik néha a lehetőségeiket, vagy elbuknak, de ott vannak mellettük a tanúk, akik mindent láttak, mint saját sorsuk lehetséges variációját fogják fel, ami előttük - és az olvasó előtt - lejátszódott, és tovább viszik a törekvést, 'Mert vagy emberfeletti érték az ember, akinek minden tette több lehet annál a pillanatnyilag létezőnél, aki cselekszik, vagy pedig egyszerűen része egy öntudatlanságba önmagát a végtelenségig ismétlő fajtának.'
Császár szerencsésen egyesíti a cselekményességet a gondolatisággal. Mindig a földről indítja hőseit és olvasóit, ha nem is a fellegekbe, de a dolgok rendszert alkotó kapcsolatai felé. Nem a különös sors, a bizarr helyzetek teszik a történetek szereplőit érdekessé, hanem az, hogy ez az elsőkönyves író, aki korosztálya legjobbjai közül való, képes meglátni és megmutatni a legapróbb eseményből is messzire gyűrűző hullámokat."
A beszélgetés résztvevői: Bán Zoltán András, Jánossy Lajos (mint moderátor), Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György
A vita után Dömölky János Nem érsz a halálodig című tévéfilmjének vetítését tervezzük. Az 1990-ben készült, 82 perces filmnek Császár István a forgatókönyvírója, és olyan színészek játszanak benne, mint Andorai Péter, Haumann Péter, Kiss Mari, Rajhona Ádám, Balkay Géza és Drahota Andrea. A film Császár alapmotívumát bontja ki.
A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja
Belépődíj: 400 Ft
Október 22. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
BACSÓ KRISTÓF QUARTET
Úgy sejtem, Bacsó Kristóf rendkívüli tehetségével csak szerénysége, angyali karaktere kelhetne versenyre. Talán épp ez az utóbbi tulajdonsága teszi, hogy bármiféle zenei produkció/szituáció részese épp, képes úgy belesimulni, mintha kezdettől a legtermészetesebb közege lenne. Azon ritka zenei intellektusok egyike, akit felerészben biztos, hogy a józannak ható precizitás jellemez (amit nevezhetnénk szakmai alázatnak is), ám ezt a hűs biztonságot mindig felüírja, hogy képtelen akár csak egyetlen érzelemmentes hangot fújni. Játéka épp ezért olyasféle feszültséggel telített, mint amikor pl. hideget-meleget érezni egyszerre vélünk. Ez lehet a magyarázat arra, hogy Ő ma haznánk egyik legtöbbet foglalkoztatott session-zenésze, az utóbbi pár évben Ő lett a magyar jazzélet most nagykorúvá váló nemzedékének egyik legmeghatározóbb, legizgalmasabb figurája. (Finta)
Nevét viselő Quartetjét 2004-ben hívta életre. Főként saját szerzeményeit játszák, melyekben a jazz és a kortárs zene elemei keverednek a közép-kelet európai életérzéssel. Zenésztársai a a magyar jazz markánsan meghatározó művészei: Fekete-Kovács Kornél játszik trombitán, Szandai Mátyás bőgőzik és Baló István dobol.
Bővebben: www.kristofbacso.comBelépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Keresés
partnerek:
