Színes magyar tévéfilm, 1987, 102 perc, rendező: Mihályfi Imre, író: Kuncz Aladár, operatőr: Jankura Péter, díszlettervező: Duba László, dramaturg: Zahora Mária, jelmeztervező: D. Forgó Teréz, szereplők: Kozák András , Rubold Ödön , Koncz Gábor, Andorai Péter, Rudolf Péter, Máté Gábor

 

 

 

A kalandok és szerelmek, a szabadság és szabadosság, a művészet levegőjét habzsolók fővárosa: Párizs az 1914-es hadüzenet pillanatától, egyik napról a másikra, dühödt fenevaddá változott. Az addig másokat befogadó és csodált franciák ellenségként kezelték a Német és a Habsburg Birodalom fővárosukba szorult polgárait. Azokat akik már nem fértek fel az "idegeneket" hazamenekítő vonatokra, a francia hatóságok összefogdosták, s vidéki börtönökbe, várakba, kazamatákba zárták. Így került, több száz sorstársával együtt, az Atlanti-óceán partján lévő kisváros, Noirmoutier várbörtönébe az aradi születésű középiskolai tanár, Kuncz Aladár. Itt kezdte írni a világirodalom egyik legszebb én-regényét, amelyről első francia kritikusa ezt írta: "e gyönyörű könyv tragikuma abban rejlik, hogy olyan állapotról ad jelképesen konkrét rajzot, mely nem csupán egy valóságos fogoly helyzete, hanem többé-kevésbé mindenkié, aki valamely örjöngő kollektivitás áldozata." A világhírűvé vált FEKETE KOLOSTOR egyben az első magyar kollektív regény is, amely egy tragikus körülmények között összeverődött alkalmi csoportosulás közösséggé kovácsolódását ábrázolja.

A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás

Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik)

 

 

 

 

 

Szálinger Balázs harmadik verseskönyvének különös címe van: M1/M7. Az elmúlt hét évben született költeményeiből válogatott kötetben a magánélet és a közköltészet versautópályái futnak össze. Korábbi versesköteteiből és kisepikai műveiből ismert formatudása ebben a kötetben is megcsillan, de a humort és a játékosságot egy más hangvétel váltja föl, a hétköznapok sokszínűségéé. Az M1/M7-ben olvasható költemények a nagybetűs Élet versei.

 

 

 

 

Szálinger Balázs 1978-ban született Keszthelyen. 2001-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődésszervező szakán. 1999-ben jelent meg első verseskötete, Kievezni a vajból címmel. Szálinger Balázs pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen műfajú könyve vígeposz volt: a Zalai Passió (2000). Ezzel a humorral átszőtt kötettel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík (2005), egy monumentális történelmi látomás, amely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év a szerző új verses regénye, amely 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon. A Magvető gondozásában 2008-ban megjelent kötet tartalmazza a Zalai Passiót, A síkot valamint – a címadó – A százegyedik évet.

2008-ban Szálinger Kalevala című drámáját, a Nyílt Fórum jutalmazta Vilmos-díjjal, valamint elnyerte az ígéretes pályakezdő drámaíróknak járó Szép Ernő-jutalmat is.

Bővebben: www.magveto.hu

A belépés díjtalan.

 

 

 

 

 

Balogh Guszti a Nomada zenekar vezetője, a Fabula Rasa zenekar tagja, de emellett számos egyéb hazai és külföldi zenekar állandó vendégzenésze is. Ilan Shapir Spanyolországban tanult flamencot gitározni, az utóbbi pár évben a Las Mujeres flamenco trióban játszott Budapesten. Guszti és Ilan 2008 végén találkozott és kezdett el együtt dolgozni. Az elmúlt egy évben a duó remekül összeszokott, és nagyon erős formációvá érett. Zenéjükben cigányzenei- és flamenco elemek keverednek rendkívül izgalmas módon.

A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

A kiállítást megnyitja: KOVÁTS ALBERT festőművész

A kiállítás megtekinthető: 2009. december 9-ig

A belépés díjtalan.

 

 

 

 

 

Rohmann Ditta csellista, a Boston New England Conservatoryban 1993-1994-ig Suren Bagratuninál, 1995-2005-ig a Liszt Ferenc Zeneakadémián előbb Kertész Ottónál majd Perényi Miklósnál tanult. Kitüntetéses diplomát szerzett 2005-ben a budapesti majd 2007-ben és 2008-ban a baseli Zeneakadémián ahol Ivan Monighetti növendéke volt. Közreműködött Hungaroton és BMC hanglemezeken (Eugene Walckiers, Pertis Jenő, Horváth Márton Levente, Dukay Barnabás szerzői lemezein), számos TV- és rádiófelvétel készült vele. Koncertezett már Európában számos országban, az USA-ban és Japánban is. Repertoárja a barokktól a ma zenéjéig ível.

 

 

 

 

 

 

 

Kántor Péter évtizedek óta hangsúlyosan jelen van a kortárs magyar irodalomban, állandó szereplője a különféle versválogatásoknak (pl. Szép versek), több elismerés birtokosa, az idén például Palládium-díjjal tüntették ki. Az ősszel hatvanadik születésnapját ünneplő költő előtt tisztelgünk ezzel a gyűjteményes kötettel. Kántor Péter maga válogatta össze az elmúlt harminchárom év verseit: a Megtanulni élni tartalmazza az 1976-ban elsőként megjelent Kavics és az azóta publikált valamennyi kötet alaposan átválogatott anyagát, és egy ciklusra való új verset is.

 

 

hatvanadik...

 

Bővebben: www.magveto.hu

A belépés díjtalan.

 

 

 

 

 

 

Némi eszem-iszom, dinom-dánommal ünnepli a TYPOTEX KIADÓ 20. SZÜLETÉSNAPJÁT.

Ha van valamilyen közfigyelemre számot tartó anekdotája, adomája a

kiadóval kapcsolatban, azt akár írásban (bori@typotex.hu), akár a

helyszínen örömmel várjuk.

A belépés díjtalan!

 

 

 

 

 

Néhány éve már kifejezetten az a határozott érzésem, hogy Juhász Gábor gitárjának húrjait valójában az angyalok pengetik.

A mai estén Vancsó Zoltán, neves fotóművészünk képei peregnek majd a vetítővásznon, Gábor pedig e látványt legalább egy dimenzióval teszi teljesebbé. A tavaji nagysikerű látványkoncert folytatása....

A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200 Ft, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

November 13. péntek 19.00 BESZÉLGETÉSEK IRODALOMRÓL ÉS MÁS EMBERI LOMRÓL 

 

Vendégeink: SZILÁGYI ÁKOS és HÁY JÁNOS

 

 

Beszélgetőtárs és az est háziasszonya: Bán Magda

Belépődíj: 300 Ft (amely a büfében elfogyasztható)

 

 

 

 

Vendégünk:

 

 

Papája Burgenlandban, ő maga Sopron környékén borászkodik. A Weninger-borok nem olcsók, de többnyire állati jók, ha öt kedvenc borászomat kellene fölsorolnom Magyarországon, Franz biztosan közéjük tartozna. Egyszer már ittunk a Nyitottban néhány Weninger-bort, amikor Lányi Dani adott elő arról, hogy a talaj és a környezet hogy befolyásolja az ízeket. (Nagyon.) Szóval 16-án jön a Franz, gyertek ti is!

Az est borsora:

A borlistában nem tudtam mindent visszafejteni, a "Kék", gondolom, a kékfrankos, és ahol ezt Blaufrankisch-nek nevezi, az a papáé, burgenlandi termés. A Hochaecker ugyancsak a papa dűlője és az Alte Rebenről is ezt gondoltam először, botorul. A Wikipedia azt mondja, ez a régi, általában 40 évesnél idősebb borok jelzője. Ha viszont a 07-et is jól értelmezem, ennek a bornak már csak 38 éve van odáig. Na de minderről és minden másról meg lehet kérdezni Franzot hétfő este a Nyitott Műhelyben. Angolul fog előadni, de nem akadály, ha valaki nem beszéli jól ezt az egzotikus nyelvet, fordít majd az angolul beszélő szomszédja, vagy ha ilyen sem akad, én is szívesen vállalom.

Üdv: Lőke András

 

 

A Weninger név nem csak Ausztriában cseng jól, hanem hazánkban is. 1995-ben az év borásza lett a sógoroknál, majd két évvel később, a sikeren felbuzdulva elhatározta, hogy meghódítja Magyarországot is. Nálunk még nem ért fel a csúcsra, de közel jár hozzá: fiával, ifjabb Franzzal együtt, aki nemrégiben átvette a balfi és a villányi munka irányítását.

ifjabb Weninger mániája, hogy a Soproni Kékfrankosból készítsen csúcsbort. Meg akarja mutatni, hogy ebből is lehet világmárka, s vitathatatlan, hogy a Kékfrankos Selection elnevezésű bora megállja a helyét a Föld bármely országában. Szivardoboz illatú, sötétvörös színű, tanninos bor, amit könnyű megszeretni. Már-már népszerűbb, mint a Frettner Cuvée, amely Weninger másik specialitása. A Frettner egy dűlő neve, maga a bor pedig Syrah, Kékfrankos és Merlot keverék. „Célom a helyi mikroklíma, illetve a talajadottságok megjelenítése a borokban, úgynevezett terroir borok készítése.” — vallja a borász, aki rozét, Kékfrankost, Syraht, Pinot Noirt, Cabernet Francot és Merlot-t egyaránt forgalmaz. Franz Weninger büszke arra, hogy a nemzetközileg elismert Falstaff Wine Guide a Merlot-ját 94 pontra értékelte a 100-ból a 2004-2005. évi borversenyen. A borász most arra készül, hogy a villányi Cabernet Franc selection, amely kicsit füstös, csípős is, magas értékelést kapjon a nemzetközi viadalokon. Nálunk, Magyarországon már elérte a csúcsot, hiszen a Borbarát magazin 2004-ben az egyetlen 5 csillagot adta ennek a vörösek közül.

 

 

Borok, poharak és más túrafölszerelések a helyszínen várnak. Mivel a jó italok sajnálatos módon nem olcsók, a résztvevőktől a költségekre pénzt szeretnék bevasalni, ráadásul előre. Ez a pénz kizárólag a felmerülő költségek (poharak, bor, rágcsálnivaló) fedezését szolgálja. Kalauzainkat szeretettel látjuk vendégül az esték mindegyikén. Mivel a létszám limitált, előzetes bejelentkezés szükséges az lokeandras@gmail.com címen. /Lőke András, az estek szervezője/

Belépődíj: 7.000 Ft  

 

 

 

 

 

 

Cserna-Szabó Andrást eddig kivételes tehetségű, markáns hangú novellistaként ismerhette a közönség, e könyvében viszont mint esszéíró mutatkozik be. Negyvenkét fejezetben száguld végig a magyar és a világirodalom történetén, Rabelais-től Garacziig, s a rövid szövegekben igyekszik megragadni egy-egy életmű vagy alkotás lényegét, metafizikai középpontját. Olyan szerzőkre és művekre hívja föl a figyelmet, melyek kihullottak a kollektív irodalmi emlékezet hálóján, illetve ismert szerzők életművét világítja meg teljesen új szögből. Mindegyik szöveg olyan feszes és izgalmas, mintha egy igazi novellát olvasnánk; a szöveg kérlelhetetlenül halad előre, a végcél felé, mely nem más, mint elmondani, mit gondol Cserna-Szabó az irodalomról, filozófiáról és a világról. A Mérgezett hajtűkkel olyan olvasható mikro-irodalomtörténet született, mely a megidézett műveket is szóra bírja, az olvasót pedig olvasásra készteti. Ennél többről pedig író nem is álmodhat.

 

 

Bővebben: www.magveto.hu

A belépés díjtalan.

 

 

Menyhért Anna 1969-ben született Budapesten. Kritikáit, tanulmányait és verseit számos magyar és külföldi irodalmi lap közölte. Három tanulmánykötete jelent meg: „Én”-ek éneke. Líraolvasás (1998), Egy olvasó alibije (2002), Elmondani az elmondhatatlant. Trauma és irodalom (2008). A Szelence az első szépirodalmi kötete.

Bővebben: www.palatinuskiado.hu

A belépés díjtalan.

 

 

 

FEJES ENDRE: ROZSDATEMETŐ, 1962 (Vári György választása)

 

 

Fejes Endre klasszikusa 1962-ben, a Magvető Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Alaptémája egy gyilkosság. Mint olvasható a könyv fülszövegében: "Az egyik budapesti ipari nagyüzem ócskavas telepén, a 'rozsdatemetőben', ifjabb Hábetler János esztergályos megöl egy segédmunkást, aki történetesen a sógora volt. Hábetlert letartóztatják, a tragikus eseménynek nincs szemtanúja, a tettes pedig nem vall. Az író felteszi a kérdést: gyilkos-e ifjabb Hábetler? Nem, nem tartják gyilkosnak, munkatársai, ismerősei, de miért követte el a bűncselekményt? Az író vállalkozik a nyomozásra, felkutatja a Hábetler-család történetét - amely az első világháború idején kezdődik, s ezzel megadja a választ a végső 'miért'-re. (...)"

 

 

A beszélgetés résztvevői: Bán Zoltán András, Jánossy Lajos (mint moderátor), Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György

A beszélgetés után terveink szerint az 1968-as, Fejes Endre-műből készült Mocorgó című filmet vetítjük Szőnyi G. Sándor rendezésében. Szereplői: Mécs Károly, Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Avar István, Tordy Géza, Goór Nagy Mária, Koncz Gábor.

A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja

Belépődíj: 400 Ft (amely a büfében elkölthető)

 

 

 

 

 

A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

A sorozatban a következő darabokat tervezzük bemutatni: Lackfi János: Hambpipőke, Maruszki Balázs: Végevégemindennek, Vinnai András: Furnitur, Mikó Csaba: Húsország, Kiss Judit Ágnes: Prága, főpályaudvar, Peer Krisztián: Boszorkányégetés

Az Ördögszáj szereposztása:

MÉREI VIKTOR, messziről idekerült asztalos mester, 33 éves - Gémes Antos

BORBÁLA, Viktor szállásadónője, 11 évvel idősebb nála - Kováts Kriszta

TÓTH FERENC, Borbála öccse - Vári Kovács Péter

TÓTH JÓZSEF, Borbála öccse - Friedenthal Zoltán

SULYOK RÓZSI, varrónő - Szamosi Zsófia

SULYOK MARGIT, Rózsi nővére, maga is varrónő - Takács Nóra Dia

HOLZMANN-NÉ, ANNUSKA, iskolaigazgatóné - Roszik Hella

Történik Magyarországon, az 1930-as évek elején, egy járási székhelyen.

Előadják: a HoppArt Társulat tagjai, http://hoppart.hu/

Szerkesztő-rendező: Solténszky Tibor

Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

 

Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”

A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő: Milka)

 

 

 

 

Kulináris gyönyörben részesíti az irodalomkedvelőket a Nyitott Műhely a JAK Solitude-estjén, melyen a Solitude-ösztöndíjasokat látjuk vendégül.

Szinkrontolmácsot biztosítunk az angolul nem beszélők számára!

Fellépnek:

A JAK két idei külföldi vendége:

És akiket már ismerünk és szeretünk:

Beszélgetőtársak: Lóránd Zsófi és Szegő János

Katarzyna Sowula Tuchów-ban, Lengyelországban született. A Jagelló Egyetemen végzett angol szakot, és angoltanárként dolgozik. Legfontosabb művei: Zero Osiemset novelláskötete lengyel nyelven a Czarne Kiadó (2007), németül Auftrieb címmel a Tzuica Verlag (2008) gondozásában jelent meg. Ugyanezzel a címmel színházi monológot is írt, amelyet a lengyel TVP Kultura tévécsatorna tűzött műsorára (2007). Első regénye Fototerapia címmel szintén a Czarne Kiadónál jelent meg, 2004-ben. Alkotói ösztöndíjai, többek között: Künstlerhaus Lukas (2007), Genshagen Stiftung (2006), lengyel Kulturális Minisztérium alkotói támogatás (2005). 2008/2009-ben az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt. Katarzyna az őszi JAK-délutánon Zero Osiemset novelláskötetéből olvas.

Jonathan Garfinkel a Glass Psalms című verseskötet, és a Walking to Russia, valamint a The Trials of John Demjanjuk: A Holocaust Cabaret c. drámák szerzője. Legutóbbi darabja, a House of Many Tongues egy jeruzsálemi megosztott házról szól, bemutatója a 2008-2009-es színházi évadban lesz a torontói Tarragon Színházban és a bochumi Schauspielhausban. Jonathan első prózai kötete Ambivalence címmel a következő kiadók gondozásában jelent már meg: Penguin (Canada), Norton (US), Saqi (UK) and Luchterhand (Germany).

2008/2009-ben az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt. Általában Kanadában él. November 22-én ebből a regényből hallhat részleteket a közönség.

Bővebben: www.jozsefattilakor.hu www.akademie-solitude.de

A belépés díjtalan.

 

 

 

 

 

 

 

Színes magyarul beszélő olasz-francia játékfilm, 92 perc, 1972, rendező: Marco Ferreri, író: Ennio Flaiano Melampus, forgatókönyvíró: Marco Ferreri, Jean-Claude Carriere, zeneszerző: Philippe Sarde, operatőr: Mario Vulpiani, vágó: Giuliana Trippa, szereplők: Catherine Deneuve (Liza), Marcello Mastroianni (Giorgio), Corinne Marchand (Giorgio felesége), Michel Piccoli (Giorgio barátja), Claudine Berg (Liza barátja)

 

 

Giorgio egyedül él egy szigeten. Egyetlen társa Melampo, a kutyája. Egy napon egy arra járó luxusjachtról a partra úszik a szőke Liza, akinek szintén elege lett a társaiból. Liza úgy érzi, teljesen alá kell vetnie magát a férfi akaratának, ebben azonban erős vetélytársa van: Melampo. A férfi-nő viszonyt egészen sajátos szempontból vizsgáló Ferreri ebben a szinte harmonikusnak mondható filmben az összetartozás rejtett lehetőségeit mutatja meg. Könnyű dolga van, hiszen a főszerepet játszó Catherine és Marcello a valóságban is összetartoztak ebben az időben. 

Belépődíj: 900 Ft (mozijegy) 600-800 Ft (kajajegy - mennyiségtől függően)

 

 

 

 

Az irodalmi közélet nagyobb részt nem a borítók között zajlik. Beszélgetések és kötetbemutatók hol baráti, hol ellenvéleményektől hangos légköre bizonyítja, hogy mindannyian kíváncsian lesünk bele a másik – a barát, az ellenfél, a kolléga vagy épp a telekszomszéd – fazekába. Ki kinek a köpönyegéből, cilinderéből bújt elő, ki hogyan látja az őt körülvevő világot és a kortársakat, mit tekint mércének, követendő példának...

Mit főztél mára? – kérdezzük az Ellenlábas beszélgetéseire meghívott irodalmároktól, abban a reményben, hogy hosszú, tartalmas és legfőképp barátságos "szakácspárbaj" szemlélői, résztvevői és alakítói lehetünk.

 

 

 

„Sok kortárs nőíróhoz hasonlóan Kiss Judit Ágnes versei is a konvencionális nemi szerepek, a női identitás, a test és a testiség problémakörét boncolgatják. S talán pont emiatt maga a téma nem, sokkal inkább a gondolatiság és a megvalósítás hoz szembeötlő újdonságot. A kötet a testiségnek egy külön fejezetet szentel a váteszek és a villoni balladaköltészet szellemében Testi mese címmel. A ciklus nyitóverse például (Ballada a kettős erkölcsről) kemény kritikával illeti a férfi és női szexuális vágy ellentmondásos társadalmi megítélését (»Felség, megadom magam kényre-kegyre, vétesd fejem, ha nincsen igazam: a férfi vágyik testi szerelemre, a nőnek meg csak baszhatnékja van.«), vagy ironikusan fordítja meg a klasszikus lovagi szerelmi szituációt (Ballada az időben eltűnt férfiakról). Majd pedig zárásként eljut nem és test társadalmi-ideológiai megkonstruáltságának, a »bőrbe kötöttség« állapotának gondolatához” – írta Gaborják Ádám Kiss Judit Ágnes első kötetéről.

„Nemes Z. Márió kiforgatja saját szavait azok »bőréből«, hogy ezzel az akcióval töltse ki a betölthetetlen űröket, melyeket a test, a szerves létforma kínál. A test szűkösnek bizonyul, azonban nincs más anyag és forma, így a versek ezt a feloldhatatlannak látszó ellentétet próbálják feloldani. (…) A testhez kapcsolódó cselekvések, jelzők különös hálót szőnek a versek között. A test szervessége ellenére hűvös, olykor hideg és inkább gépies attitűdökkel bír. Az első ciklus központi figurája a kéz, mellyel a beszélő nemszeretem viszonyban van. Az mázolja be filccel a mellbimbót, gyújt rá, és söpri le a bőrkéket a csempéről. Ami a kötetben a kézen túl van, az a formátlan és táguló hús. De a hús történetei mindig elvesztik súlyukat – nem a konkrét történet érdekes Nemes verseiben, hanem az ahhoz kapcsolódó érzékelés; mindaz, ami az elmondható dolgokon túl van” – írta Csobánka Zsuzsa Nemes Z. Márió első kötetéről.

Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)

 

 

 

 

 

 

Zbigniew Herbert (Lwów, 1924. október 29. – Varsó, 1998. július 28) lengyel költő, esszéista, drámaíró, rádiójáték-író és moralista. A modern lengyel költészet egyik legismertebb és leggyakrabban fordított képviselője. A II. világháború alatt a Honi Hadsereg tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. A kommunizmus idején nem vállalt közéleti szerepet. Költőként 1950-ben mutatkozott be, de első verseskötetét csak 1956-ban adták ki. 1958-tól hosszabb külföldi ösztöndíjakat kapott Franciaországba, Németországba, Görögországba és az Egyesült Államokba. Az 1980-as években a lengyel ellenzék legfontosabb költője lett. 1986-tól Párizsban élt, ahonnan 1992-ben tért vissza Lengyelországba.

Verseiből korábban két kisebb válogatás jelent meg magyarul: Az angyal kihallgatása (Európa 1979) és Az ízlés hatalma (Orpheusz 1998). A jelen kötet nemcsak a korábbi kettőnél terjedelmesebb, de az egyik legreprezentatívabb nem lengyel nyelvű Herbert-válogatás. A közel fél évszázadot felölelő életmű minden korszakából keresztmetszetet kaphat az olvasó, különös tekintettel a Herbert ironikus költői alteregója, „Cogito úr” által fémjelzett versekre, melyek a Szolidaritás-generáció alapszövegei közé tartoztak.

A szejm a 2008-as évet Zbigniew Herbert évének nyilvánította.

A kötet fordítói: Csordás Gábor, Gimes Romána, Körner Gábor, Nagy László, Tőzsér Árpád.

Pályi András (1942) író, műfordító. Eddig 11 saját kötete jelent meg.

Több mint négy évtizede foglalkozik a lengyel irodalom és színház

népszerűsítésével, többek közt Gombrowicz, Herbert, Kołakowski, Mrożek

műveit fordította.

Pálfalvi Lajos (1959), irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő (Átváltozások, Nagyvilág), a PPKE BTK Lengyel Tanszékének tanszékvezetője. A lengyel emigráns irodalomról: Tény és metafora. A lengyel emigráció prózairodalma, 1945–1980, Bp. Balassi, 1993. Sławomir Mrożek, Czesław Miłosz, Witold Gombrowicz, Andrzej Stasiuk, Adam Michnik és mások fordítója. Wessely László műfordítói díj (2003).

Körner Gábor (1969), az ELTE BTK lengyel és ukrán szakán végzett, azóta ebből a két nyelvből fordít. Klasszikus 20. századi lengyel szerzők (W. Gombrowicz, B. Schulz, S. I. Witkiewicz, T. Borowski, G. Herling-Grudziński) mellett kortárs lengyel és ukrán írók regényeit és esszéit ültette át magyarra (A. Stasiuk, M. Tulli, P. Szewc, W. Kuczok, P. Huelle, O. Zabuzsko, J. Andruhovics).

A program a MEGY és az NKA támogatásával jött létre.

Bővebben: www.megy.hu www.nka.hu

A belépés díjtalan.

 

 

 

 

 

Váczi Dániel 2001-ben megalakította eslő trióját Sárvári Kovács Zsolttal és Horváth Balázzsal. Emellett 2009-ben létrejött egy másik trió is Fenyvesi Márton és Ávéd János közreműködésével. Mindkét formáció Váczi kompozícióit játssza, jelentős átfedésekkel, de eltérő hangszerelésben. A két trió öt zenésze alkotja a Quintriot, négy taggal pedig négy lehetséges Quatriot kapunk. Modern jazz avagy improvizatív kortárs zene.

Váczi Dániel – szopranínó- és altszaxofon

Fenyvesi Márton - gitár

Horváth Balázs – bőgő

Sárvári Kovács Zsolt - dob

A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

November 27. péntek 19.00 RÓZSASZÍN SZEMÜVEG /kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról/

Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.

 

A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)

Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)

 

 

 

 

 

 

 

Kovai Anna Fruzsina 1988-ban született Budapesten. Zenei általánost végzett, ezt követően a Városmajori Gimnázium ének tagozatán folytatta tanulmányait. 2007. óta az ELTE-BTK magyar szakán tanul, jelenleg harmadéves. A gimnazium ideje alatt kezdett rendszeresen verset írni.  Egyetemi diáklapok közöltek le néhányat belőlük.

A belépés díjtalan, gyerekek a felét fizetik!

 

 

 Pszichoanalízis az élő társadalomban és kultúrában

 

 

 

"Előadásom kiinduló pontjaként a szülési-születési folyamatnak azt a szakaszát vizsgálom, amikor „már feltétlenül előkerítik az orvost”, aki, ha elérkezettnek ítéli az időt, felszólítja a vajúdót a kitolás megkezdésére. A kitolási szakról szembetűnően kevesebb mondanivalója van a szakirodalomnak, mint a szülés korábbi és a következő fázisairól, holott ez a szakasz gyakran elhúzódik, sőt, a folyamat el is akadhat. A legsúlyosabb gond az, hogy a szülést levezető orvos, aki a szaktudás birtokosa - egy sajátos "félreértés" következtében anatómiai értelemben rossz utasítással a szülő nő tolási nyomását a szó szoros értelmében tévútra vezéreli! A tankönyvek idevágó részeinek valamint az orvosi felvilágosító könyvek szövegének elemzése során egy olyan jellegzetes és tanulságos "nyelvzavarra" bukkanhatunk, amelyről a klasszikus pszichoanalízisnek sem igen van mondanivalója. Már a probléma közelebbi megfogalmazása sem egyszerű, mert óhatatlanul érinti kultúránk szinte valamennyi tabu témáját."

Beszélgetőtársak:

Dr. Erdélyi Ildikó (klinikai szakpszichológus, kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, szupervízor)

Krász Lilla PhD (történész, egyetemi adjunktus, ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék, a szülészet és bábaképzés történetének kutatója)

Andrek Andrea (pre- és perinatális pszichológus, az ELTE Affektív Pszichológiaintézeti Központ Aktív munkatársa)

Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)