Nyitott Műhely heti eseményei

 

Üdvözlettel és köszönettel: Fintalaci és a

Nyitott Műhely Alapítvány (Bán Magda, Daróczi Anikó, Farkas Ildikó és Giber János)

 

 

 

 

 

Durs Grünbein 1962-ben született Drezdában, 1985 óta Berlinben él. Az újabb német líra kiemelkedő alakja. 1995-ben Büchner-díjban, a német irodalom egyik legtekintélyesebb díjában részesült. Fontosabb verseskötetei: Grauzone morgens (1988), Schädelbasislektion (1991), Falten und Fallen (1994), Den Teuren Toten (1994), Nach den Satiren (1999). A Koponyaalaptantárgy versei szikár, leíró hangon mutatják be – a város, a metropolisz, a hússá csupaszított ember képeivel – azt a világot, amelyben nap mint nap újra útnak kell indulni. A kötet a senki földjét, az illúziók, kapaszkodók nélküli létet, a könyörtelen szembenézést jeleníti meg. Az én a város, az élet foglya; „állott képek halott zűrzavara”, sivár, szürke szmogba süppedő kíméletlenség veszi körül. A versek nem adnak kibúvót, sem az idő, sem a halál nem hozhat változást, mégis állandóan rákérdeznek az élet mindennapi rutinjára. Grünbein nem viszonyít egy szebbhez, egy korábbihoz, csak felmutat, és minden illúziót félredobva kérdez rá arra a világra, mely a „vágyak rövidzárlata, ahol a szabadidőt futószalagon termelik, / Az érzelmeket porciózzák és az eszményképeket fóliába csomagolják…” A kötetben, mint egy boncasztalon, az ember, a város anatómiai feltérképzése jelenik meg, csupán feltárás, a részek láttamozása, csak hús és csak beton meg üveg, mégis valamilyen megfoghatatlant tartalmaznak: „A víz elveszi / Az évtizedeket, az összeget, ami a kincstárat sose illette meg, / Amit az idő magának tart fenn. És íme, a város, / Hullámveréstől fenyegetve, még mindig él, eleven, úszik.”

A kötet verseit Borbély Szilárd válogatta, Borbély Szilárd, Parti Nagy Lajos, Schein Gábor, Szijj Ferenc és Csordás Gábor fordította.

Szijj Ferenc (1958) író, műfordító. Legutóbbi könyvei: Kenyércédulák (versek), 2007, Pécs, Jelenkor; Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék), 2008, Budapest, Pozsonyi Pagony. Legutóbbi fordításai: Michael Donhauser: Harminc változat prózában, in: Dichterpaare; Michael Donhauser – Borbély Szilárd, 2009, Wien–Budapest, Kortina; Robert Menasse: Don Juan de la Mancha, 2010, Pozsony, Kalligram (megjelenés előtt)

Schein Gábor (1969) író, költő, műfordító, irodalomtudós, egyetemi oktató. Újabb verseskötetei: Üveghal (Magvető, 2001), (retus) (Jelenkor, 2003), Panaszénekek (Jelenkor, 2005), Bolondok tornya (Jelenkor, 2008); próza: Mordecháj könyve (Jelenkor, 2002), Lázár! (Jelenkor, 2004), Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor, 2009); Kleist, Celan, Grass és mások fordítója.

Borbély Szilárd (1964) író, költő, esszéista, egyetemi oktató, műfordító. Legutóbbi művei: versek: Berlin – Hamlet (2003), Halotti pompa (Kalligram, 2004, bővített kiadás 2006), Míg alszik szívünk Jézuskája – Betlehemes misztérium (Kalligraml, 2005); próza: Árnyképrajzoló – Körülírások (Kalligram, 2008), Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia, 2008); fordítás: Borbély Szilárd – Michael Donhauser – Költőpárok 8. (Kortina Kiadó, 2009)

Az est a MASZRE és az NKA támogatásásval jött létre: www.maszre.hu www.nka.hu

 

 

 

 

 

 

2007. júl. 30.-án 89 éves korában Bergman, a „Hetedik pecsét” lovagja befejezte sakk-játszmáját a Halállal. Röviddel halála előtt Farö szigeti házába engedett egy dokumentumfilm-rendezőnőt, barátját, Marie Nyreröd-öt, akinek szemérmetlen személyességgel beszélt gyerekkoráról, szerelmeiről, nőkről, színházról, filmről, Faröről.

E filmből, továbbá játékfilmjeiből vett idézetek kapcsán beszélgetőtársaimmal megkíséreljük meg bemutatni Bergmant, a pszichoanalitikust, aki a család, a gyerekkor, a tudattalan valóság-rétegeiből teremtett újabb világokat, amelyekben magunkra ismerhetünk, „tükör által…”.Ezáltal a cím többértelműsége is jelentőséget nyer: mi elemezzük Bergmant? Ő a filmjeiben önmagát, családját, gyerekkorát? A rendező analizálja hőseit? Avagy filmjei révén Bergman a nézőt, minket?

Előadó:

Dr. Stark András (pszichiáter, pszichoterapeuta, a Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotóműhely (DREAM) elnöke)

Beszélgetőtársak:

Dr. Gelencsér Gábor (az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense)

Dr. Kúnos László (műfordító (Bergman művei), tanár, könyvkiadó (Corvina))

Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő: Varga Lili)

 

 

Vendégeink:

 

 

 

Az irodalmi közélet nagyobb részt nem a borítók között zajlik. Beszélgetések és kötetbemutatók hol baráti, hol ellenvéleményektől hangos légköre bizonyítja, hogy mindannyian kíváncsian lesünk bele a másik – a barát, az ellenfél, a kolléga vagy épp a telekszomszéd – fazekába. Ki kinek a köpönyegéből, cilinderéből bújt elő, ki hogyan látja az őt körülvevő világot és a kortársakat, mit tekint mércének, követendő példának...

Mit főztél mára? – kérdezzük az Ellenlábas beszélgetéseire meghívott irodalmároktól, abban a reményben, hogy hosszú, tartalmas és legfőképp barátságos "szakácspárbaj" szemlélői, résztvevői és alakítói lehetünk.

 

 

Az Ellenlábas idei első beszélgetésében nem is annyira két alkotót, mint inkább két regényt szeretnénk szóra bírni, s egymással párbeszédbe léptetni: Solymosi Bálint Életjáradék és Kemény István Kedves Ismeretlen című regényét. De apázni és regényezni a szerzőkkel fogunk; őket faggatjuk a fiú – sőt a Fiú – olykor szinte krisztusi, máskor egészen hétköznapi pozíciójáról, megváltásról és rendszerváltásról, holdra szállásról és pofára esésekről… mindenről, ami lineárisan vagy számozott tételekben elbeszélhető. Vagy nem az.

 

A belépés díjtalan.

 

 

 

Két, kivételes zenész rendhagyó, kamara jellegű koncertje.

Balogh Kálmán a világ legismertebb cimbalmosai közé tartozik, a világ hangverseny-termeinek ünnepelt sztárja, akinél többet talán senki nem tett e hangszer elismertetéséért. A népzenétől a kortárs komolyzenéig, a klezmertől a dzsesszig terjed repertoárja.

Kovács Ferenc a kortárs dzsessz egyik legsokoldalúbb egyénisége, igazi polihisztora. Rendkívüli sokféleség jellemzi zenei pályafutását: különböző zenekarokban játszik ragtime-ot, kortárs dzsesszt, underground rockot, bluest kortárs zenét, saját projektjével, a Magonnyal pedig „kortárs parasztzenét”.

 

Mérei Viktor, asztalosmester - Gémes Antos

Borbála, Viktor szállásadónője - Kováts Kriszta

Tóth Ferenc, Borbála öccse - Lázár Balázs

Tóth József, Borbála öccse - Sándor Dávid

Sulyok Rózsi, varrónő - Várady Viki

Sulyok Margit, varrónő - Bakos Éva

Holzmann-né, Annuska, iskolaigazgatóné - Tallós Rita

Házigazda - Fintalaci

Az 1930-as évek kis magyar falujában játszódó tragikomédia furcsa párhuzamot mutat a mai magyar valósággal. A falu életét átszövi a pletyka és az erősödő antiszemitizmus, mindezt felerősíti egy idegen érkezése, aki itt akar megtelepedni. Magány, szerelem, intrika és a boldogság keresése, majd a megalkuvások sorozata – mindezekkel együtt a szerző szeretettel és némi keserűséggel nevetteti ki az alakjait: szóval magunkra ismerünk bennük.