A hét első három napján három irodalmi sorozat folytatódik. Csütörtökön – első alkalommal - nem jazz lesz, hanem ízelítő egy jövő évre tervezet komolyzenei sorozatból, mely valamiképp a 3 évvel ezelőtt futott Rondino-estek (remélem sokan emlékeznek!) folytatásának tekinthető. A pénteki felolvasó színház sajnos elmarad, de szombaton Fassang Lászlónak két jeles francia muzsikus lesz a partnere. Vasárnap pedig újra SZÍNHÁZ!!
Üdvözlettel és köszönettel: Fintalaci és a
Nyitott Műhely Alapítvány (Bán Magda, Daróczi Anikó, Farkas Ildikó és Giber János)
Április 12. hétfő 19.00 19.00 RÓZSASZÍNSZEMÜVEG /kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról- Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória /alapító tag/ sorozata -
ÍRÓFELESÉG AZ ÍRÓFELESÉGEKRŐL - KOSZTOLÁNYINÉ HARMOS ILONA
- vendégeink: Borgos Anna, pszichológus, irodalomtörténész és Péterfy Gergely, író -
Középütt Kosztolányi és Harmos Ilona
(A tavaszi évad beszélgetésein Radics Viktória külföldi munkája miatt nem tud részt venni.
Így mindig két vendéget hívunk majd.)
Kosztolányi Dezsőné, Harmos, írói nevén Görög Ilona (Bp., 1885 – Bp., 1967): színésznő, író. Sokgyermekes tisztviselő családból származott. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Magyar Színházhoz szerződött, játszott Nagy Endre kabaréjában, és Székesfehérváron is. 1913 májusában házasságot kötött Kosztolányi Dezső költővel. Ezután már csak alkalomszerűen lépett színpadra: Bárdos Artúr Modern Színpadán, a Vígszínházban. 1932–1938 között elbeszélései jelentek meg a Nyugat és a Szép Szó című folyóiratokban, műfordításai a Modern Könyvtár sorozatban. Kosztolányi Dezső halála után férjéről regényes életrajzot írt. 1948-ban kiadta ostromnaplóját. Élete utolsó szakaszában visszavonultan élt.
Vendégeink: Borgos Anna és Péterfy Gergely
Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget. További tervezett témák: Palotai Boris, Török Sophie, Tormay Cecile, Czóbel Minka és mások életműve.
A sorozatot a Szépírók Társasága támogatja – a rendezvény A könyv utóélete program része: www.szepiroktarsasaga.hu
Belépődíj: 300 Ft
Április 13. kedd 19.00LÉLEK, RÍTUS, KÖZÖSSÉG - RÉGI IRODALOM MŰHELY - DARÓCZI ANIKÓ SOROZATA
SZENT ÁGOSTON ÉS AZ EMLÉKEZET
- A VALLOMÁSOK Tizedik könyvéről beszélget NAJBAUER NOÉMI, KENDEFFY GÁBOR, VASSÁNYI MIKLÓS és DARÓCZI ANIKÓ -
„… és eljutok emlékezetem rónáira és tágas csarnokaiba, ahol mindama megszámlálhatatlan képmás kincstára található, amit az érzékszervek különféle dolgokról föllelnek. Ott raktározódik el minden, amit gondolunk. (…) Ott van jelem számomra az ég, a föld és a tenger mindazzal, amit velük együtt érzékelni tudtam – kivéve, amit elfeledtem. Ott találkozom önmagammal is, és fölidézem, mit, mikor és hol vittem végbe, és mit éreztem, amikor végbevittem. (…)
Nagy az emlékezet ereje, szerfölött nagy, Istenem: tágas és végtelen szentély. Ki jut el a legmélyéig? És lelkemé ez az erő, természetemhez tartozik, de én magam sem ragadom meg teljes egészében azt, ami vagyok. Szűk hát a lélek önmaga birtoklására, és amit önmagából nem fogad be, az talán ’valahol’ van? Kívül van rajta, és nem benne? Akkor hogyhogy nem fogadja be? Sokszor elcsodálkozom ezen, és megdöbbenek. Az emberek útnak erednek, hogy megbámulják a hegycsúcsokat, a tenger óriás hullámait, a szélesen hömpölygő folyamokat, az óceán partját és a csillagok járását, és közben elhagyják önmagukat…” (Heidl György fordítása)
A 2009-2010-es évadban indítjuk alternatív régi irodalom sorozatunkat.
Hogyan olvastak az emberek sokszáz évvel ezelőtt? Olvastak-e? Hogyan jutott el a közönséghez az írott – vagy „csak” megteremtett, megszületett - szó? Milyen terekben, mikor, milyen rítusok részeként hangzottak el azok a szavak, amelyeket ma irodalomként, lámpafénynél, magunkban olvasunk? Milyen lehetett az elhangzott szó ereje? Hol a határ beszéd, énekes beszéd és ének között? Az előadásokon, amelyek remélhetőleg beszélgetésekké nyílnak, ezekre a kérdésekre keresünk választ. Körbejárjuk és finomítjuk az „irodalom” fogalmát, a témákat múltban-jelenben aktualizáljuk. Az elemzendő szövegeket kontextusukban láttatjuk, tárgyaljuk az egyén és a közösség életében betöltött funkciójukat, igyekszünk felfejteni a kapcsolódó művelődéstörténeti szálakat.
Az első tömböt három előadás alkotja, októbertől kezdve minden hónap második keddjén tartjuk őket (október 13, november 10 és december 8). Témának a megtisztulást választottuk, szó lesz ókori szenvedélyelméletről, a lélek megtisztulásáról, szakrális beszédről (zsoltárok, siratók) és késő középkori drámáról.
Minden alkalommal néhány konkrét szöveg képezi majd a kiindulópontot (a szövegeket remélhetőleg le lehet tölteni az előadások előtt a Műhely honlapjáról).
A sorozat előadásai szervesen összetartoznak, de bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni.
A szöveg – Heidl György fordítását olvassuk! - letölthető itt:
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft
Április 14. szerda 19.00 IRODALMI CENTRIFUGA
BÓDIS KRISZTA beszélget
TELKES MARGIT: AJÁNDÉK A KÜSZÖBÖN című regényéről a szezővel
Telkes Margit orvos-író családregényéből kiderül, hogy a szerző Ferenc József leszármazottja, de a könyv elsősorban nem ezért érdekes. Hogy miért? Erről fogunk beszélgetni az esten. Közreműködik a "Rigófütty" énekegyüttes, tanáruk - a regénybe illő saját történettel Erdélyből érkező, Biatorbágyon élő - Magdó Ildikó vezetésével. Fellép: Bolyki Sára, Kéthely Nagy Luca, Kovács Eszter, Sárkány Orsolya, Tömő Bernadett.
Dr. Telkes Margit Budapest született 1937-ben. "1961-ben végeztem a Bp. Orvostud. Egyetemen, gyermekgyógyász lettem. Első állásom Balassagyarmat gyermekosztály utána Bp. Sport kórház, majd 25 éven át Rákospalota gyermek- körzet. Négy évig a XV. Ker. Önkormányzat Egészségügyi osztályát vezettem. Hat éve írok, a nyugdíjba vonulásom után. Három évig tanultam a Magyar Író Akadémián, JAK szemináriumokon Közvetlen tanáraim: Bódis Kriszta, Márton László, Kukorelly Endre. 2008-ban novellás kötetem jelent meg, Leleteim címen, 2009-ben regényem, melynek címe: Ajándék a küszöbön. Ezen kívül több Antológiában, folyóiratban szerepeltem, több irodalmi pályázaton nyertem díjakat. Műveim kiadója a Brenyó József vezetésével működő IAT kiadó. Jelenleg harmadik könyvem a szerkesztőnél van, ez néhány kisregény gyűjteménye lesz. A negyedik könyvem szintén regénynek készül."
Magdó Ildikó a Rigófütty Énekegyüttesről:
A "Rigófütty" Énekegyüttes hat 15 és 19 év közötti nagylányból áll, akik -egy kivételével- egészen kis koruk óta népiénekelnek nálam, (van olyan is , aki még óvodás volt, mikor hozzám hozták). Sokáig az Etyeki Alapfokú Művészeti Iskola tanulói voltak, aztán mikor engem onnan elküldtek, utánam jöttek Biatorbágyra, aztán voltunk a "senkié", gazda nélkül hányódtunk, majd amikor 2008-ban GRAZ-i Nemzetközi Kórusolimpián a folklor kategoriában aranyérmet nyertünk (mi voltunk a magyar kórusok közül az egyedüliek, akiknek nem volt kinek az asztalára letenni az érmet!), akkor Biatorbágy megint befogadott. Az együttes tagjai szólistaként is számtalam országos KIEMELT ARANY-at nyertek az évek során. Rólam csak annyit, hogy én vagyok a "tantónéni".
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
Április 15. csütörtök 19.00 RONDINO AKADÉMIA
Vendégünk:
DARGAY MARCELL zeneszerző
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Vidovszky László, zeneelmélet szakán pedig Komlós Katalin tanítványaként végzett 2004-ben. Tanárai voltak még Fekete Gyula, Jeney Zoltán, Serei Zsolt és Wilheim András.
2003-2005 között a Magyar Állami Operaház korrepetitoraként dolgozott, 2004 óta pedig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-tanára. 2003-ban Tristan Murail, Christian Wolff, Alvin Lucier és Frederic Rzewski irányításával három hetes zeneszerzés-kurzuson vett részt a csehországi Ostravában. Művei Magyarországon kívül elhangzottak már az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Csehországban. 2005 óta a Szerzői Jogvédő Hivatal alkotói támogatásban részesíti.
Több műveneves fesztiválok – Budapesti Őszi-, illetve Tavaszi Fesztivál, Korunk Zenéje, Making New Waves – felkérésére készült. Több színházi kísérőzenét is komponált a Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Színház és Filmművészeti Egyetem és az Ódry Színpad számára. Kortárs művek előadójaként gyakran szerepel mint zongorista, több rádió-, illetve tv-felvétele készült kamarazenészként és szólistaként egyaránt.
Szólistaként bemutatta többek között Bozay Attila Improvizációk No.3 című művét a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusokkal, Bánkövi Gyula Sodrás című darabját a Matáv Zenekarral, és Vidovszky László 405-jét a Componensemble kíséretével. 2000 óta kétzongorás duóként lépnek föl Dinyés Dániellel, több magyar zeneszerző – Fekete Gyula, Kondor Ádám, Horváth Balázs, Futó Balázs – írt számukra műveket. 2007-ben az Editio Musica Budapest megjelentette First Words After The Last és Városligeti fasor 33. című darabjait.
- vendégek: VINCENT LE QUANG elektronika és GIANI CASEROTTO gitár -
A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.
Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.
Az 1930-as évek kis magyar falujában játszódó tragikomédia furcsa párhuzamot mutat a mai magyar valósággal. A falu életét átszövi a pletyka és az erősödő antiszemitizmus, mindezt felerősíti egy idegen érkezése, aki itt akar megtelepedni. Magány, szerelem, intrika és a boldogság keresése, majd a megalkuvások sorozata – mindezekkel együtt a szerző szeretettel és némi keserűséggel nevetteti ki az alakjait: szóval magunkra ismerünk bennük.
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Jelmeztervező: Ruttka Andrea
Aszisztens: Kelecsényi Kriszta
Rendező: Kováts Kriszta
Kováts Kriszta
A Kovátsműhely legújabb produkciója otthonra talált a Nyitott Műhelyben, ahol Fintalaci nemcsak a Műhely, de az előadás házigazdája és résztvevője is.
Köszönjük a Szerencsejáték Zrt, az Előadóművészeti Jogvédő Iroda (EJI) és a Nyitott Műhely támogatását.
További előadások: február 8.(19h), 23.(19h)
Kérjük, hogy a korlátozott helyek miatt jelezze jegyigényét a