Ezen az estjén a Thalassa folyóirat 2010/1-es Pszichoanalízis és filmművészet című száma mutatkozik be a szerzők (Fecskó Edina, Kérchy Vera, Kőváry Zoltán, Molnár Péter és Gelencsér Gábor) és a szerkesztők (Bálint Katalin, Erős Ferenc) részvételével. Meghívott vendég: Kovács András Bálint (ELTE Filmtudományi Tanszék).

A beszélgetés során pszichoanalízis és filmművészet összekapcsolódásának lehetőségeit kutatjuk, amihez a Thalassában közölt tanulmányok szolgálnak kiindulóponttul.

Az aktuális számról:

A Thalassa 2010/1 kötetében válogatást találunk a II. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián (2008, Pécs) elhangzott előadások szövegeiből.

Molnár Péter tanulmányában egy késői Eizenstein-film analízisében egyszerre működteti a rendező montázselméletét, Lacan etikai gondolatait és tekintetfogalmát. Kérchy Vera a teatralitás kísértetiességéről írva a „kísérteties” freudi fogalmának segítségével, film- és színházelmélet közös metszetében, David Lynch Inland Empire című filmjét elemzi. Fecskó Edina írásában a Hitchcock Szédülés című filmjére adott nézői reakciók empirikus vizsgálatával veti össze e klasszikus műről megjelent pszichoanalitikus kritikák olvasatait. Kőváry Zoltán és Látos Melinda írása a pszichoanalízis mint gyógymód képi reprezentációinak sorából a Kérem a következőt! magyar televíziós rajzfilmsorozat darabjait emeli ki.

A lapban továbbá a Krúdy és Huszárik Szindbádjáról szóló kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változata is olvasható, melyben pszichoanalízis és filmtudomány közös nyelvét szinte még alakulásának folyamatában érhetjük tetten.

A fentieken túl fordításban átvett tanulmányokat is közlünk: Joan Copjec amerikai filmteoretikus e számban megjelent szövegében a pszichoanalitikus filmelméletben a lacani koncepciók körül megjelenő félreértéseket igyekszik tisztázni, Archívum-rovatunkban Hanns Sachs egy 1928-as, a Close up című folyóiratban megjelent írását közöljük, illetve a Műhely-rovatban Ira Konigsberg írása olvasható Ingmar Bergman Persona című filmjéről.

 

 

 

Folytatódik a Beszélő folyóirat Képes Beszélő című sorozata. Ezúttal három vendég mutatja be a hozzá legközelebb álló képeket, fotókat, mindhármójuk teljesen másképp közelítve a képiséghez.

Bán Zsófia, az Esti Iskola s számos nagyszabású esszé szerzője (pl. Susan Sontag-esszé, Van-e az irodalomnak neme? stb.) novellákba szövi a képeket, fotókat és festményeket.

Beck András, Karinthy-kutató, a Nincs megoldás, mert nincs probléma-kötet szerzője, a mindig egyedi utakon járó esszéista egy régi-régi fotóalbumot mutat majd be.

Szüts Miklós festőművész pedig Dr. Nagy Miklós éteri fotóin mutatja be a fotózás új útjait.

Szeretettel és az est után a Fintalaci légies tésztájával vár minden látogatót a Beszélő és a Nyitott Műhely.

Az este a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásávaljött létre.

 

 

 

 

Omar Khajjám, a perzsa csillagász-költő egyike a világirodalom legmodernebb alkotóművészeinek. Egyszerű mint egy szél- és vízformálta sokezeréves szikladarab, de éppen annyira bonyolult is. Pályájának nagy részét a szeldzsuk birodalom fénykorában töltötte el, amelyet a katonai hódítás - a határok kiterjesztése az Égei-tengertől az Indusig - épp úgy jellemzett, mint a jólét és a gazdagság növekedése, a tudomány fellendülése. Ám megélte ennek a birodalomnak a bukását, sőt anarchiába züllését, szétesését is. Életének és tevékenységének nagy részét homály borítja, de műveinek keletkezését és utóéletét is. Költeményeit sosem rendezte kötetbe, többnyire szűk baráti körben mondta el vagy olvasta fel őket, s így csak szájhagyomány útján terjedhettek. Tanítványai és tisztelői csak később állítottak össze belőlük gyűjteményeket, s ezek a gyűjtemények, minthogy utólagosak és nem teljesen megbízható forrásokon alapulnak - filológiailag pontatlanok, sokszor bizonyíthatatlan, hogy egyes darabjaik kitől származnak.

A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

 

---