A NYITOTT MŰHELY heti eseményei

Augusztus 20., valahol a Balaton-felvidéken. A vasutascsalád hatalmas sürgés-forgás közepette készül a nagy napra: pesti rokonuk jön vendégségbe, nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és annak családjával. Itt a soha vissza nem térő lehetőség, hogy bávatag gyermekeiket remek álláshoz juttassák. Kajtárné, a háziasszony lucullusi lakomát rendez, gőzölögnek a levesek, illatoznak a húsok, csurran a házipálinka, csakhogy mégis hiba csúszik a számításba: a magas vendég, Vetró elvtárs, a munkásmozgalom veteránja, mára gyomorbajos, aszkétikus funkcionárius, aki meglehetős idegenséggel tekint a terített asztalra. 

Menü: 

Belépődíj: 900 Ft (mozijegy) 600-900 Ft (kajajegy - mennyiségtől függően)

Jegyszedő: Flóra Petovská

 

 

 

1934-ben született Makón. 1941-ben apját kiteszik állásából, a család szétszóródik. Nagyanyja neveli Budapesten, majd különböző családtagok fogadják be. 1946 táján a Szilágyságba kerül, ahová édesanyja időközben férjhez ment. 1952–53-ban a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola diákja Kolozsvárott. 1953-ban átiratkozik a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1957-ben férjhez megy Csiky Gáborhoz, az Előre újságírójához. Bukarestben élnek, Hervay a bukaresti magyar líceum tanára. Újra férjhez megy, Szilágyi Domokoshoz. 1961-ben megszületik fiuk, Szilágyi Attila, a Kobak könyve „főhőse”. 1963-ban megjelenik első verseskötete, a Virág a végtelenben, Méliusz József előszavával. 1963-ban elválik Szilágyi Domokostól.1973-as, Űrlap című kötete elnyeri a Romániai Írók Szövetsége, illetve a KISZ költészeti díját. 1976-tól Magyarországon él, a Móra Ferenc Könyvkiadó munkatársa. Szeptemberben volt férje, Szilágyi Domokos öngyilkosságot követ el. 1977 márciusában a bukaresti földrengésben meghal fia, Szilágyi Attila. 1978-ban megjelent Kettészelt madár című kötetében Szilágyi Domokosnak és Szilágyi Attilának állít emléket. 1982. július 2-án öngyilkosságot követett el Budapesten. Több búcsúlevelét összetépte. Az egyik, legbővebb változat így hangzik: „Bocsáss meg, Apám, bocsájts meg, férjem, bocsáss meg, fiam. Bocsáss meg, testvérem, bocsáss meg, barátom. Bocsájts meg, szerelmes társam. Ami rád méretik, az méressen rám is. Osztozni akarok a szenvedésedben.”

 

 

Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.

A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)

Belépődíj: 300 Ft

 

 

Május 19. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - TAVASZI SZÉRIA

 

- És miért nem lázadtagtok fel? - Nem lehetett. Azt hittük, így jobb lesz... - hangzik az egyik dialógusban az újra és újra visszatérő érv, amellyel a többség még a vágóhíd küszöbén is igazolja a kompromisszumos alapon szerveződött Zsidó Tanács passzivitását, azt a hitet, hogy az állampolgári lojalitás, az utolsó lehelletig megtartott engedelmesség végül is majd elhárítja az erőszak haragját. Igen kevesen vannak, akik tudják, hogy nem az átvészelés a fontos, hanem az, hogy mennyit kell az embernek önmagából feláldoznia. Koterba, a lengyel zsidó orvos, Teitelbaum, a dési rabbi ilyenek. A Szent Imre-induló főhőse, akit kisfiús álmaiban, abban a törekvésben, hogy "imrés" diák lehessen először a numerus clausus zavar meg, később a világméretű katasztrófa, a háború és a gettó szörnyűségei idején azok közé tartozik, akik Koterbát tekintik példaképnek. Míg a többieken szinte semmit sem változtatott a tragédia, Kőhidai Miklós átélte a katarzist: apró jele ennek, hogy amikor már felveszik a Szent Imre Gimnáziumba, tudja, ennek semmilyen jelentősége sincs. A regény folytatása (Az elhúzódó szüzesség) arról szól, hogy a gyermekkori élmények miképpen hatnak ki Kőhidai további pályájára. (Legeza Ilona könyvismertetője)

A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja

Belépődíj: 300 Ft

 

 

 

 

 

Lukács Miklós 1977-ben született. Édesapja szintén cimbalmos. Kilenc évesen a Rácz Aladár Cimbalomverseny serdülő korcsoportjában már második helyezést ért el. Főiskolai tanulmányait követően – a klasszikus zene mellett – többféle zenei műfajba is belemerült, elsősorban a dzsesszbe és az etnozenébe. A mai napig számos ilyen formáció – Dresch Quartet, Palya Bea Quintet – tagja, illetve állandó vendége. Az előadóművészet mellett a zeneszerzéssel is aktívan foglalkozik, 2005-ben alapította meg saját zenekarát, a Lukács Miklós Quintetet.

Borbély Mihály a sokoldalú fúvós: a nép- és világzene, a jazz és a kortárszene területén egyaránt tevékenykedik, együttesvezetőként (Borbély Műhely, Quartet B, Balkán Jazz Project, Borbély-Dresch Quartet), különböző formációk (Binder-Borbély duó, Eastern Boundary Quartet, László Attila Quintet, Oláh Kálmán Szextett, Vujicsics együttes) tagjaként illetve szólistaként.

Klenyán Csaba klarinétművészt a fiatal magyar fúvósnemzedék egyik legnagyobb tehetségének tartják, ki máris széles körben ismert, mint újat kereső, eredeti gondolkodású muzsikus. Kedveli a különleges műsorokat és elkötelezett tolmácsolója a kortárs kompozícióknak. Az Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) és a Trio Lignum alapító tagja. Európa szinte valamennyi országában koncertezett, és számos nemzetközi versenyen ért el első helyezést.

A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

Május 21. péntek 19.00 FELOLVASÓ SZÍNHÁZ

 

 

 

Mikó Csaba a fiatal író nemzedék egyik legígéretesebb tagja. Eddig elsősorban drámáival keltett feltűnést, Apa című darabját több nyelvre is lefordították, számos díjat és pályázatot nyert, köztük rangos nemzetközi elismerést is. Érdeklődése 2004-ben fordult a gyermek- és ifjúsági irodalom felé, és törekvését rögtön siker koronázta: Kendermag és a Lukrécia című ifjúsági regénye az Édes Anyanyelvünk pályázatán második helyezést ért el.

Könyvei

Testínség (drámakötet) – Roham Kiadó (2008. június),

Tükörváros titka (regény) – Móra Kiadó (2008. november)

Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

1123 Budapest, Ráth György u. 4.
Tel.: 214-06-76
www.nyitottmuhely.hu