2011-12/12. hét
Tegnap valamiért nem engedett belépni a T-Home a saját levelesládámba, így számos olyan információhoz nem férhettem hozzá, ami pedig szükségeltetett volna a hírlevél (és a honlap el)készítéséhez. Ezért e feladatot csak most (kedd délutánra) tudom abszolválni. (A tegnapi könyvbemutatóval kapcsolatban értelemszerűen már nem küldök semmilyen híranyagot...)
Roppant bánt, ha utólag arról értesülök, esetleg magam észreveszem, hogy a kiküldött szövegben maradt valamilyen hiba, elütés. Feltétlen segítségemre (és épülésemre) szolgálna, ha ezekkel, akár utólag, szembesülhetnék. Ezért arra kérem minden jóakaróm, olykor hozza ezeket tudomásomra. (A honlap vonatkozásában ugyanezt kérném – ráadásul ott még minden javítható is.)
Várunk szeretettel: Fintalaci, továbbá a
Nyitott Műhely Alapítvány: Bán Magda, Daróczi Anikó, Farkas Ildikó és Giber János
November 29. kedd 19.30 PSZICHOANALÍZIS AZ ÉLŐ TÁRSADALOMBAN ÉS KULTÚRÁBAN

Erős Ferenc pszichológus
Gyimesi Júlia pszichológus
Szummer Csaba pszichológus



Úgy próbálják továbbvinni a nyilvános szemináriumi jelleget, hogy egy KuK-os szerző; jellemzően pázmányos diák, egy egyetemi oktatóval karöltve beszélgetne a kiszemelt szerzővel. Ezzel szeretnék elejét venni az akadémiai ízű beszélgetéseknek és minden bizonnyal egy kis fiatalos frissességet tunak csempészni az estékbe. Azért választották rendezvénysorozatunk színhelyéül a Nyitott műhelyt, mert így azokat is meg tudjuk mozgatni, akik nem szívesen maradnak kint esténként Piliscsabán.
A 2011 őszi-téli szezonban Bartis Attilát, Krasznahorkai Lászlót és Takács Zsuzsát szeretnék megszólaltatni. Mindhárman jeles szerzői a magyar irodalmi életnek. Bartis remek regénye a Nyugalom tíz éve jelent meg a Magvetőnél, azóta kevés szépirodalmi művet publikált. Ellenben más műfajokban a szépirodalom határán alkotott (tárcák, beszélgetőkönyv). Új irodalmi tervekről beszélgetnénk és arról, hogy van-e élet a Nyugalom után. Takács Zsuzsa transzcendenciára nyitott, a test szakralitását központba helyező tavalyi kötete kapcsán faggatnánk, nem csak végső kérdésekről. Krasznahorkai Lászlót pedig már tavaly is ki akartuk billenteni pilisszentlászlói létfaggató magányából. Reméljük idén végre vendégünk lesz egy jóízű beszélgetés erejéig.

F. Várkonyi Zsuzsa előszavából:
Elaine Aron nevét nálunk is sokan emlegetik majd nagy hálával: munkássága felszabadította a lakosság 20%-át az alól a nyomás alól, amellyel születésük óta küszködnek! A mi kultúránk ugyanis – tehát az európai és észak-amerikai kultúra – nem sokra becsüli a szuperérzékeny embert. Aron azonban több évtizede foglalkozik az erős érzékenységgel, és mind kutatásai, mind terápiás eredményei azt bizonyítják, hogy egy igen értékes és népes csoportról van szó. Minden ötödik ember ide tartozik és szó sincs róla, hogy csak nők! Ők azok, akiknek bátorságával és küzdőszellemé- vel már a pólyában is elégedetlenek voltak szüleik. Nem értették, miért engedi csemetéjük akár egy kisebbnek is, hogy játékát elvegye, miért nem bízik a csúszdában, miért nem mondja meg az óvónőnek, hogy már tud olvasni, és miért keseredik el mindeközben olyan „fölösleges” dolgok miatt, mint például más emberek érzései vagy reakciói.
Az érzékeny idegrendszer normális jelenség, alapvetően semleges személyiségvonás. Feltehetően öröklött, és az emberek 15-20%-ánál figyelhető meg. Azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebben reagálsz a környezetedben lévő finom részletekre, és ez sok esetben nagy előnyt jelent. Ugyanakkor könnyebben kerülsz fokozott izgalmi állapotba, ha túl sokáig tartózkodsz olyan helyen, ahol rengeteg a látnivaló, vagy túl sok a zaj, és ettől az idegrendszered túlterheltté válik. Az érzékenységnek tehát megvannak az előnyei és a hátrányai is.
A mi kultúránkban ez a tulajdonság, ahogy azt valószínűleg a saját bőrödön is tapasztalhattad, nem éppen ideális. Szerető szüleid és jóindulatú tanáraid bizonyára megpróbáltak segíteni, hogy „úrrá légy” az érzékenységeden, mintha csak valami rendellenességben szenvednél. A többi gyerek sem mindig értett meg. Felnőttként pedig nyílván nehezebb megfelelő pályát vagy társakat találni, és gondjaid lehetnek az önbecsülés és az önbizalom terén is.
„Fontos könyv! Ha szülők vagytok, vagy óvónők, tanítók, tanárok – vagy netán elkeseredett vagy dühös kamaszok, esetleg „örök” kamaszok, mint annyian közülünk – olvassátok!” /Vekerdy Tamás, pszichológus/





F. Várkonyi Zsuzsa előszavából:
Elaine Aron nevét nálunk is sokan emlegetik majd nagy hálával: munkássága felszabadította a lakosság 20%-át az alól a nyomás alól, amellyel születésük óta küszködnek! A mi kultúránk ugyanis – tehát az európai és észak-amerikai kultúra – nem sokra becsüli a szuperérzékeny embert. Aron azonban több évtizede foglalkozik az erős érzékenységgel, és mind kutatásai, mind terápiás eredményei azt bizonyítják, hogy egy igen értékes és népes csoportról van szó. Minden ötödik ember ide tartozik és szó sincs róla, hogy csak nők! Ők azok, akiknek bátorságával és küzdőszellemé- vel már a pólyában is elégedetlenek voltak szüleik. Nem értették, miért engedi csemetéjük akár egy kisebbnek is, hogy játékát elvegye, miért nem bízik a csúszdában, miért nem mondja meg az óvónőnek, hogy már tud olvasni, és miért keseredik el mindeközben olyan „fölösleges” dolgok miatt, mint például más emberek érzései vagy reakciói.
Az érzékeny idegrendszer normális jelenség, alapvetően semleges személyiségvonás. Feltehetően öröklött, és az emberek 15-20%-ánál figyelhető meg. Azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebben reagálsz a környezetedben lévő finom részletekre, és ez sok esetben nagy előnyt jelent. Ugyanakkor könnyebben kerülsz fokozott izgalmi állapotba, ha túl sokáig tartózkodsz olyan helyen, ahol rengeteg a látnivaló, vagy túl sok a zaj, és ettől az idegrendszered túlterheltté válik. Az érzékenységnek tehát megvannak az előnyei és a hátrányai is.
A mi kultúránkban ez a tulajdonság, ahogy azt valószínűleg a saját bőrödön is tapasztalhattad, nem éppen ideális. Szerető szüleid és jóindulatú tanáraid bizonyára megpróbáltak segíteni, hogy „úrrá légy” az érzékenységeden, mintha csak valami rendellenességben szenvednél. A többi gyerek sem mindig értett meg. Felnőttként pedig nyílván nehezebb megfelelő pályát vagy társakat találni, és gondjaid lehetnek az önbecsülés és az önbizalom terén is.
„Fontos könyv! Ha szülők vagytok, vagy óvónők, tanítók, tanárok – vagy netán elkeseredett vagy dühös kamaszok, esetleg „örök” kamaszok, mint annyian közülünk – olvassátok!” /Vekerdy Tamás, pszichológus/A témával és a kötettel kapcsolatos információk:
info@szupererzekenyek.hu
A belépés díjtalan.


“[a szellem emberei] ...talajtól eloldozódva lebegő vízióik gyakorlati megvalósítására szövetkeznek a politikával. Ezután mindent úgy fogadnak el, ahogy azt a beléjük fészkelődött nárcizmus elébük tálalja. Ők fogják elsőként elhinni, amit a hatalom elhitetni készül: íme itt egy eszme, ésmost megvalósul! Ők azok, akik mindig a politikai jelentések alapján, a maguk elé teregetett tervrajzaikon követik a fejleményeket, soha a valóságban. Csak akiket védett állásukból kipenderítenek, vagy éber álmukból más okból felriadnak, csak azok a boldogtalanok pillantják meg a valóságot: a triumfalizmusukkal felfűtött gépezet szélvészsebesen halad, teljesen másokokból és más célok felé, mint képzelik: a politika logikája szerint.”
A szerző blogbejegyzéseihez kattintson ide.


A különös hangulatú kisjátékfilmben egy mai Hamupipőke-történet elevenedik meg, ahol a hősnő szomorú munkájának nyomasztó színtere egy csirkefeldolgozó üzem...
December 3. szombat 10.00-17.00 KURZUS
- Sáry László zeneszerző, zenepedagógus és Illés Györgyi színész, beszédpedagógus kurzusa -

Sáry László műveiben hangszerként használja az emberi hangot, Illés Györgyi a beszédet zeneként oktatja.
A zenét és a beszédet sok minden összeköti, elemei szinte ugyanazok: tempó, ritmus, dallam, szünet, hangerő.... A két pedagógust is sok minden összeköti: közös tanítványok, a Színház-és Filmművészeti Egyetem, a Katona József Színház, hasonló ízlés és főként az elkötelezettség: kreatív tudásukat a kisgyermekekkel foglalkozóknak is szeretnék átadni. Most két napos kurzusra hívják a pedagógusokat, szülőket és minden érdeklődőt, hogy a művészet e két ágát szorosan összekapcsolva sajátélményű utazáson tapasztalhassák meg a kreativitás végtelen lehetőségeit.
A kurzusra két egymást követő szombaton, november 26-án és december 3-án kerül sor, napi 8 tanórában, 10.00-17.00 óra között.
Jelentkezés, érdeklődés:
Pásztor Brigitta
oktatásszervező
BESZÉDCENTRUM
Tel.: +36 20 409 4263
E-mail:
pasztorb.beszedcentrum@gmail.com

2. Sáry László: Triptichon
3. Váczi Dániel: Reticularis
4. Kurtág György: Ombres (à Joël Dehais)
5. Tornyai Péter: Két gambaszonáta
Szünet
6. Soós András: Ave maris stella – hangszeres változat
7. Zombola Péter: Institutio No. 11. – gitár-gamba változat
8. Stollár Xénia: Chaconne d’Azur
9. Sztojanov Georgi: Gambakötet japán haikukra
10. Kurtág György: …gemiti, sospiri…(Hommage au professeur Joël Dehais)




Koltai Katalin gitárművész, tanulmányait a LFZE-n, a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban és a Maastrichti Konzervatóriumban folytatta. Gitárművészi pályáját a kortárs zene széles körű népszerűsítése, az összművészeti
törekvések jellemzik. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen koncertezik Magyarországon és külföldön. 2010-ben Junior Príma Díjjal tüntették ki.
Mali Emese a LFZE zongora szakán diplomázott, vendéghallgató volt a salzburgi Mozarteumban, Rohmann Imrénél. A 2000-es Földes Andor verseny első helyezettje, a 2002-es salzburgi Nemzetközi Mozart-verseny különdíjasa, és a 2004-es Los Angeles-i Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny 2. díjasa. Szívesen és sokat játszik kamarazenét, például Seres Dóra fuvolaművésszel, Rohmann Ditta pedig állandó kamarapartnere.
Rohmann Ditta a fiatal magyar csellistageneráció kiemelkedő tehetsége. Kamarazenészként és szólistaként is gyakran koncertezik. Tanulmányait Bostonban, Budapesten és Baselben S. Bagratuninál, Perényi Miklósnál ill. I. Monighettinél végezte, számos mesterkurzuson vett részt. Az új zene és a zenei ismeretterjesztés elkötelezettje, a kortárs zenét játszó THReNSeMBle alapító tagja
Szalai András tanulmányait a LFZE-n végezte cimbalom és zeneszerzés szakon. Több zenei verseny díjazottja. Szóló és kamarazenei koncertjei mellett számos hazai és külföldi zenekarral játszott, neves karmesterek irányításával. Kiemelkedő szerepe van kortárs zeneszerzők műveinek tolmácsolásában. Artisjus-díjas.
Váczi Dániel az ELTE biológus szakán diplomázott. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Saját triója, quartetje és quintetje mellett játszik a Plastic Septetben, az Ektarban, Szőke Szabolccsal duóban illetve Kallai Nórával kiegészülve trióban, az ASK-ban, Gadó Gábor zenekarában valamint szólóban. Érdeklődése fokozatosan fordult vissza a régi és kortárs komolyzene felé, a jazznek is ilyen irányú határterületei foglalkoztatják leginkább.

Kedves Tilos-család!
Ha idén is szeretnétek találkozni velem, akkor kérlek,
hogy gyertek el újra a Nyitott Műhelybe!:
Várlak szeretettel mindannyiótokat a Mikulás ünnepségre! Ti már délután 3-tól jöhettek, hiszen lesznek ott játékok, lehet kézimunkázni, gyurmázni, ügyeskedni, rajzolni, festeni. Úgy tudom, lesz izgalmas árnyjáték is, de készülünk diavetítéssel, forró kakaóval, és más finomságokkal is. Aztán úgy 5 óra körül érkezem magam is az ajándékokkal. Remélem, hogy az elmúlt évek Tilos Mikulásaihoz hasonlóan, most is nagyszerűen fogjátok magatokat érezni.
Várlak Titeket ! Számítok Rátok!
A Tilos Mikulás
























