REJTŐ JENŐ (P. HOWARD): A LÁTHATLAN LÉGIÓ

Nincs antikvárium, amelynek polcain ne bukkanna fel a Magvető Könyvkiadó gondozásában Albatrosz sorozatcím alatt megjelent Rejtő Jenő- (P. Howard-) regények egyike-másika. A Nyitott Műhely antikváriumában a ponyvairodalmat művészetté emelő Rejtő A Láthatatlan Légiója kapható.

„Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem?

Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben helyőrség fekszik. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová a szórakozni és verekedni vágyó szerény málhahordók, munka nélküli erőművészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat és kötekedő cimboráikat agyonverjék.”

A láthatatlan légió históriája a marokkói katonai parancsnokság estélyén kezdődik. Sir Oliver Yolland, Denham örökös grófja bármilyen ütődött angol aroisztokrata – az Angol Bank felügyelő bizottságának elnöke, a térdszalagrend és egyéb hasonló tisztség „tulajdonosa” –, annyit azért mégis tud, hogy az olaj érték. A marokkói katonai parancsnokság estéjén pedig életében először valami olyasmit kér, ami nem teljesülhetett azonnal. Az Urungi földjén, Szudán déli részében (ahol véget ér a sivatag) található petróleum megszerzéséhez nem kap segítséget sem az államtitkártól, sem az angol hadseregtől. Ezért nincs más választása (?), magánhadsereget szervez a feltételezett szaharai olajmezők meghódítására. Katonai ügyekben meglehetősen járatlan, ezért a nálánál sokkal tájékozatlanabb, de életrevaló titkárára bízza a szervezést, aki bárkit fölvesz a zsoldosok közé, akinek legalább az újraoltási bizonyítványa rendben van. Így aztán a hadseregben egyetlen igazi katona sem akad, s ez némiképp megnehezíti a kalandosnak ígérkező expedíció útját… (T. Zs.)

BOLESLAW PRUS: A FÁRAÓ    „Névleg a fáraó volt minden jog kútfeje, ő volt a fővezér, a leggazdagabb földesúr, a legfőbb bíró, főpap, sőt az istenek fia, és maga az isten. Az istennek kijáró hódolatot nemcsak a néptől követelte meg, hanem néha maga is állított magának oltárt, és tulajdon képmása előtt meggyújtotta az illatos füstölőt.”   A nagy lengyel realista, Boleslaw Prus az ókori Egyiptomba kalauzolja az olvasókat: A fáraó cselekménye az időszámításunk előtti 11. század Egyiptomában játszódik. Főhőse a fiatal XIII. Ramszesz fáraó, aki válságos korszakban kerül trónra, országát mégis hatalmassá akarja tenni, és enyhíteni kíván az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. Felismeri, hogy a népet a főpap és a politikai vezető réteggé vált papi kaszt döntötte nyomorba. Herihor főpap azonban egyúttal külügyminiszter is, és jóval gyakorlottabb az államvezetésben a fiatal fáraónál. Ramszesznek egy igaz társa akadna Pentuer személyében, ő azonban fél minden kezdeményezéstől, hiszen tapasztalatból tudja, hogy a múltban is minden változásra a parasztok fizettek rá. A helyzet magában hordozza a tragikus véget, a regény végkicsengése mégsem tragikus, és nem csupán azért nem, mert a szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szembenálló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával, hanem mert az olvasó képet kap arról is, hogyan lesznek kénytelenek mégis bevezetni a reformokat éppen a legyőzött fáraó ellenségei.   A fáraó 1895-ben jelent meg, a regényből 1966-ban film is készült Jerzy Kawalerowicz rendezésében. (T. Zs.) SEBASTIAN HAFFNER: CHURCHILL ÉLETRAJZ A klasszikus Martini-koktél kellékei: 6 cl gin, 4 cl száraz vermut és 1 szem zöld olajbogyó. Parázs vita zajlott (és zajlik) arról, hogy vajon keverve vagy rázva készül a jó Martini-koktél. James Bond híres mondása szerint rázva: "Rázza, ne keverje!" Somerset Maugham a keverés híve volt. Winston Churchill pedig – a világtörténelemhez hasonlóan – ezt a problémát is megoldotta. A rá jellemző nagyvonalúsággal és humorral, természetesen. A legenda szerint ugyanis Churchill úgy készítette a legendás koktélt, hogy tetemes mennyiségű gint töltött egy pohárba, majd rápillantott a polcon lévő vermutos üvegre és megitta a gint. Haffner Churchill-életrajzában azonban nemcsak a győztes vezetővel találkozhatunk, hanem a bukott emberrel. Félelmetes – és drámai – annak leírása, ahogyan Churchill három végzetes (közéleti, politikai és stratégai) bukás után is újra meg újra talpra áll. „A politika majdnem olyan izgalmas, mint a háború – és legalább olyan veszélyes – mondta egyszer egy újságírónak. A háborúban legfeljebb egyszer lövik le az embert, a politikában viszont gyakran.” Churchill munkássága óriási, mind fontosság, mind terjedelem tekintetében: könyvek, politika, hadsereg, festészet. Haffner életrajzának talán legnagyobb előnye – gördülékeny stílusa mellett – hogy Churchill életének kritikus (vagy éppen morálisan kérdéses) fordulópontjait is érthetővé teszi az olvasó számára. Mindezt pedig értékelés nélkül, pusztán az események alapos „körbevilágításával” éri el. „Aki javulni akar, annak változnia kell, aki pedig tökéletessé akar válni, annak nagyon gyakran kell változnia” – vetette oda Churchill egyik bírálójának, aki szemére hányta álláspontjának és politikai nézeteinek gyakori váltogatását. Nos, Haffner életrajzából kiderül, hogy Churchill valójában mindig ugyanaz volt. Személyisége és jelleme egyetlen sértetlen betontömbként csúszott végig az időn, kisgyerekkorától haláláig. Művész volt: jól írt és jól háborúzott. És – nem utolsó sorban – neki köszönhetjük Európát. Hogy miért? Olvassák el a könyvet. Európa Kiadó, Mérleg-sorozat, Bp., 2003, 216 oldal, 1500 Ft.        KONDOR VILMOS: BUDAPEST NOIR    „Amióta hosszas átalakítás után végre megnyitották a Balaton kávéházat, a kávéba eleve cukrot tettek – hacsak az ember nem szólt nekik.” 1936-ot írunk. Gömbös halott, nagy külsőségek között éppen felravatalozzák. Ennek a korántsem előre cukrozott történetnek azonban nem az elhunyt miniszterelnök áll a homlokterében, hanem egy fiatal zsidó lány. Budapest vigalmi negyedének, a Terézvárosnak egyik kapualjában rátalálnak egy azonosítatlan lány holttestére. A retiküljében mindössze a Mirjam című Női zsidó imakönyv található. Gordon Zsigmond, az Est bűnügyi újságírója kezdi el felgöngyölíteni az esetet. A szálak a legmagasabb politikai körökig vezetnek. Kondor Vilmos regénye a klasszikus amerikai hard-boiled krimik hagyományát viszi tovább, számtalan utalással Dashiell Hammett Véres aratás című könyvére. A korrajz és a ’30-as évekbeli budapesti miliő ábrázolása tökéletes. Budapest Noirra hamar felfigyelt a hazai kritika, ami nem csoda, hiszen Kondor Vilmos regényével – a Nemere István és Lőrincz L. László nevével fémjelzett szégyenkorszak után – végre újjászületett a magyar krimi. A műfaj kedvelői számára feltétlenül alapmű. (Babiczky Tibor) Agave Könyvek, Budapest, 2008, 200 old., 2480 Ft.           THOMAS BERNHARD: MEGZAVARODÁS   „Minden emberi fejben ott van az illető fejnek megfelelő emberi katasztrófa” – írja Thomas Bernhard a könyv kétharmadánál. És valóban: a Megzavarodás ezt a külső és belső katasztrófát jeleníti meg, az első részben egy körorvos (az elbeszélő apja) beteglátogatásainak bemutatásával, a második részben pedig a herceg nagymonológja révén. Bernhard a széthullásról, a pusztulásról és a gyűlöletről beszél, mindezt azonban gyönyörűen teszi. Bernhard ugyanis lenyűgöző, habár nem adja könnyen magát. A gyűlöletet, az undort és általában az emberi természet sötét oldalát olyan hihetetlen nyelvi leleménnyel és erővel ábrázolja, hogy egyúttal esztétikai kategóriává is teszi azt. Bernhard gyönyörködtet, habár eme gyönyörnek köze lehet a fulladás előtt az agyban felszabaduló endorfinhoz. A regény nyelvezete (és egyáltalán: Bernhard stílusa) költői magasságokba emelkedik. Összetett és egyedi mondatszerkezeteinek áradását tökéletesen visszaadja Adamik Lajos nagyszerű fordítása. A kötet gondos munka eredménye: Bombitz Attila pontos szerkesztő, a Hrapka Tibor által tervezett borító kiváló, Adamik Lajos magyarázó utószava pedig hasznos. Remekmű és könyvészeti remek egyben. (Babiczky Tibor) Kalligram Kiadó, Pozsony, 2006, 192 old., 2000 Ft.

A Nyitott Műhely megújult könyvtárával, antikváriumával, CD- és DVD-tárával, internetsarokkal és zenehallgatási lehetőséggel, továbbá régiség kereskedéssel várja régi és új látogatóit szeptembertől a Nyitott Műhely Kistermében.

A Műhely rendezvényein készült archivált hangfelvételek helyben meghallgathatók (szerkesztett részletek már most honlapunkon!), Szabó Sándor irodalmi estjeinken készült fotói is itt megtekinthetők.

Bejelentkezés szeptember 15-től Finta Lászlónál a muhely@t-online.hu e-mailcímen vagy a 214-06-76-os telefonszámon.