KIRÁLY JÚLIA vendége: SIMOR ANDRÁS
– beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel –
Simor András (Budapest, 1954. május) közgazdász, 1976-ban szerzett diplomát Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi pénzügy szakán, az első munkahelye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt. 1979 és 1985 közt az MNB londoni leányvállalata, az azóta megszűnt Hungarian International Bank Ltd. váltóügyekkel (angolul forfeiting) foglalkozó osztályvezetője volt abban az időszakban, amikor Margaret Thatcher megreformálta a brit gazdaságot. 1998-ban hazatért, saját tanácsadó cégét vezette tovább és még ugyanebben az évben Járai Zsigmond utódjaként a Budapesti Értéktőzsde elnökének választották. Ezt a posztot 2002-ig töltötte be. Egyike volt annak a három magyar üzletembernek, akiket a kiigazított magyar konvergenciaprogramot véleményező független tanácsadó testület, a Konvergencia Tanács tagjának kért fel 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 2006-tól a magyar médiában neve más közgazdászokkal és pénzügyi vezetőkkel együtt szóba jött, mint Járai Zsigmond távozó jegybankelnök lehetséges utóda a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében. Első nyilatkozataiban az új jegybankelnökként leszögezte, hogy ragaszkodik a jegybank függetlenségéhez, az MNB három százalékos középtávú inflációs céljának követéséhez és az euró magyarországi bevezetéséhez, emellett korrekt kapcsolatra törekszik a kormánnyal. Elnöksége idején kicserélődött a bank vezetése (az alelnökök), az alsóbb szinteken történt változások azonban nem érintették az MNB közgazdasági műhelyének korábban kialakult kitűnő reputációját. Az új elnök kevesebbet szerepelt nyilvánosan, mint elődje, Járai Zsigmond, és a jobboldali ellenzék oldaláról kezdetben kevesebb támadás érte, mint Járait a kormányzó szocialistáktól.
Az intézményi kereteket érintő legnagyobb változás Simor elnökségének idején a forint árfolyamsávja 2008 februárjában történt eltörlése, amelyet a pénzügyi piacokon már Simor kinevezése óta vártak, mégis sikerült meglepetésszerűen, piaci spekuláció gerjesztése nélkül megoldani. 2008 elején az elnök más közgazdászokhoz hasonlóan az állami kiadások, különösen a szociális kiadások erőteljes lefaragását kezdte sürgetni annak érdekében, hogy csökkenthetőek legyenek az adók, növelhető a foglalkoztatottság, és ezzel visszafordítható legyen az ország növekvő elmaradása a régióbeli versenytársak fejlődésének üteme mögött. Az MNB támogatta a 2009-es állami kiadáscsökkentéseket, ugyanakkor további strukturális változtatásokat sürgetett az államháztartásban, ekkor is, illetve a második Orbán-kormány 2010 tavaszi hatalomra kerülése körül is.
Fotó: Magócsi Márton, origo.hu
Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
További beszélgetések:
december 17. kedd – Jelasity Radován
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft – de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.
