ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

december 23. hétfő 00:00
KÖZLEMÉNY

A KÉT ÜNNEP KÖZÖTT A MŰHELY ZÁRVA TART, ÉS SZILVESZTERI RENDEZVÉNYÜNK SEM LESZ IDÉN. HOGY MIÉRT, ARRA MAJD A KÉT ÜNNEP KÖZÖTT IGYEKSZEM VÁLASZOLNI. AZT AZONBAN BIZONYOSAN ELMONDHATNI MÁR MOST, HOGY A DECEMBER 22-I PETRI-ESTTEL EGY KORSZAKTÓL IS ELBÚCSÚZUNK. DE AZÉRT, HOGY JÖVŐRE IS FOLYTATNI TUDJUK.

december 22. vasárnap 18:30
ELŐADÓEST /70 éve született Petri György/

Az est első felében 18.30-tól:
A tavaly novemberben elhunyt Vallai Péter színművész és Petri György jó barátságban voltak. Vallai érzékenysége elsők között fedezte fel Petri költészetének a nagyságát. Számtalanszor mondta verseit már akkor, amikor Petri még szinte ismeretlen volt. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Petri költészetét Élő Szóval megismertesse az emberekkel. Az est első részében emlékezzünk hát erre a színészóriásra az 1989-ben forgatott Spionjáték c. TV játékkal.



Az est második részében 20.00-tól:
SKIZOFRÉN MONOLÓG
-
Szűcs Lajos előadásában -



„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..
Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész….”




Szűcs Lajos
1991-2000 Merlin Színház társulati tag, 2001-2010 Szegedi Nemzeti Színház társulati tag.
Bővebben: http://www.youtube.com/watch?v=8nVZEUpuqIU&feature=player_embedded
Vacsora: savanyú vetrece

Két fakanál, két lábas,
a vágódeszka, a bicska, a kanál
(majd mosogathat), készül az ebéd.
Egy úgynevezett „savanyú vetrecét”
adok elő, citrommal, tarhonyával.
/Petri: Munkanapló/

Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 21. szombat 19:00
KARÁCSONY

KJ és TANÍTVÁNYAI

Zártkörű rendezvény.

december 20. péntek 19:00
SZÜLINAP

60

Zártkörű rendezvény.

december 19. csütörtök 19:30
KARÁCSONYI KONCERT

BUDA FOLK BAND
- közreműködik: Márczi Anna (ének), vendég: Tordasi Betlehemes -


Magyar világi népzene

A Buda Folk Band tagjai gyerekkoruktól kezdve foglalkoznak a magyar és más kelet-európai népek zenei hagyományával. Számukra természetes az autentikus népzene jelenléte a városi kultúrában.  A népzene mellé más zenei műfajokból is szívesen merítenek gondolatokat, így hozván létre egy sajátos, ugyanakkor rendkívül színes zenei vegyületet. Zenéjüket úgy nevezték el, hogy „világi” népzene, mely szójáték arra utal, hogy meggyőződésük szerint a magyar népzene már önmagában is világzene. Ezt az elképzelést olyan hangszerekkel valósítják meg, amelyek Magyarország területén nem mind őshonosak, de a Kárpát-medencében és a környező népek kultúrájában megtaláljuk őket. Ilyen például a hagyományos magyar népi hangszerek mellett, a kaval, a tambura, a koboz vagy a tangóharmonika. Más szóval a Buda Folk Band saját hangszerelésében és stílusában szólaltatja meg a magyar népzenét. Első lemezük, a Sűrű Vándor 2011-ben jelent meg.  A Buda Folk Band kedvelt zenekara a magyarországi fesztiváloknak, szerepeltek többek között a Szigeten, Kapolcson,a  MÜPA-ban, a Millenárison, valamint az elmúlt években sikeres koncertet adtak számos külföldi nagyvárosban úgy, mint Rómában, Stuttgartban vagy éppen Berlinben. Második lemezük nemrég jelent meg Magyar világi népzene címmel.
Maruzsenszki Andor - hegedű
Takács Ádám - hegedű
Csoóri Sándor - kontra, tambura, koboz, ének
Éri Márton - brácsa
Salamon Soma - harmonika, furulyák
Király Tamás - bőgő
Belépődíj: 900, diák: 600 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 17. kedd 19:00
SZÜLINAP

CZ V

Zártkörű rendezvény.

december 16. hétfő 19:00
VETÍTÉS, ELŐADÁS

AMERIGO TOT, RÓMA
- Rutkai Bori és Nemes Péter útibeszámolója -


Tot és Jean Purcell a Spanyol lépcsőn, készítette: Milton Gendel

Amerigo Tot, eredetileg Tóth Imre (1909 - 1984) magyar szobrászművész Fehérvárcsurgón született. A Lónyay gimnáziumban érettségizett, majd 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként. Később csatlakozott Moholy-Nagy László Bauhaus mozgalmához Németországban (1931-32). Nyaranta Párizsban, a Maillol-műhelyben dolgozott.1933-ban költözött Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte. Műteremlakása a Via Marguttán volt, amely később a magyarok zarándokhelyévé vált.
Első fontosabb munkája egy fríz volt, melyet a római Roma Terminire készített. Absztrakt munkákat először 1950-ben alkotott. 1969-ben visszatér Magyarországra, és a Műcsarnokban egy kiállítása is volt ebben az évben. Közülök a leghíresebb a Csurgói Madonna, melyet szülővárosa számára készített. Ugyancsak ismert alkotása „A Mag apoteózisa” című szobra, valamint a vatikáni Szent Péter-bazilika Magyar Kápolnája számára készített történelmi domborműve is. A pécsi Amerigo Tot Múzeum őrzi alkotásainak egy részét. 1960 és 1970 között több filmben is alkalmi szerepet vállalt. 1978-ban 13 művet ajándékozott a városnak.


Rutkai Bori és Nemes Péter Amerigo Totról és Rómáról a Fuga Rádióban

A hajdani Dzsemborikat megidézendő Bori ismét főz valami finomat!
http://magyar.amerigotot.hu/
A belépés díjtalan.

december 15. vasárnap 19:30
KONCERT

ÁGOSTON BÉLA - BENKŐ RÓBERT - BÁGYI BALÁZS TRIÓ



Ágoston Béla a hazai jazz, világzenei és underground rockélet különös figurája. Ahogy magát nevezi: zeneközelítő. Abszolút nem nyomulós alkat, szerénysége talán csak tehetségével vetekszik. Szaxofonon, basszusklarinéton, gitáron és szájharmonikán játszik, hozzá, ha kell, énekel. A legfontosabb formációk, melyben majd két évtizedes pályafutása alatt közreműködött: Mecseki Free, Kispál és a Borz, Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Vízöntő, Kampec Doroles. Meg hát ott vannak a saját zenekarok, az Ágoston Kvartett, az Agostones és a mostanság oly népszerű Zuboly.
Benkő Róbert talán az egyetlen olyan nagybőgős Magyarországon, aki pályája kezdete óta ragaszkodik a legérzékenyebb és legprogresszívabb improvizatív zenei irányzatokhoz. Éveken át a Dresch Quartet kvartett tagja volt, jelenleg állandó tagja Grencsó István, valamint Szőke Szabolcs zenekarainak, de partnerei közé tartoznak a hazai és nemzetközi zenei élet olyan kiválóságai is, mint Gadó Gábor, Binder Károly, Szelevényi Ákos, a Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes tagjai, Márkos Albert vagy Grandpierre Attila. Fontos számára a helyi kultúrához való kötődés; mindez persze az improvizáció – mint legmagasabb szintű zenei tevékenység – által megvalósítandó módon.
Bágyi Balázs jazzdobos, zeneszerző, zenekarvezető 1973-ban Pécsett született. 1998-ban kitüntetéses diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakán. Alkotótevékenysége a színházi zenék, mainstream jazz és világzene mellett - több neves amerikai zenésszel együttműködve - az avantgard jazz területére is kiterjed."
(by: http://12.kerulet.ittlakunk.hu/programok/130121/agoston-benko-bagyi-trio-jazz-koncert )
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 14. szombat 19:30
KONCERT

KOVÁCS FERENC 'ÖCSI' - MÁSIK JÁNOS DUÓ



Kovács Ferenc zongora- és hegedű tanulmányok után 15 évesen kezdett trombitálni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán megszerzett diploma után több szimfonikus zenekarban játszott, emellett azonban egyéb zenei műfajok megismerésére is hangsúlyt fektetett. A népzenétől a kortárs zenén keresztül a jazzig minden komolyan érdekelte. Így lett alapítója az oly különböző Budapest Ragtime Band, a MAKUZ, a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band együtteseknek, s tagja a Dresch Quartet és a Djabe zenekaroknak. Önálló szerzői munkássága kialakítását 2000-ben a Magony c. szólólemezével kezdte, amelyet azután vonós együttessé alakított. A kortárs jazz magyar fúziója a Tranzittal kezdődött, majd a Hatok és a Beli Buba formációin keresztül a Grand Magony együttesben csúcsosodott ki, melyben a cigányzenétől a jazzen keresztül széles zenei spektrumon játszó, kimagasló képességű kortárs magyar előadókat találhatunk. Olyan külföldi nagyságokkal készíthetett lemezeket, mint Roscoe Mitchell, Archie Shepp, Steve Hackett, Joel Rubin, Hamid Drake. Az elmúlt évek során négyszer nyerte el Magyarországon az év zenekara díját (Emerton-díj), ötször az év lemeze díjat, valamint több aranylemez díjat. 2004-ben Prince Award díjat kapott, 2005-ben pedig Los Angeles-ben a Djabe zenekarral (Táncolnak a kazlak) Surround music díjra jelölték. 2007-ben Brightonban az év legjobb világzenei koncertjének díját nyerte el az A Hawk and a Hacksaw and the Hun Hangar együttessel. 2008-ban a "Párhuzamos Kultúráért" díjjal tüntették ki a Mediawave-en.
Másik János iskoláit a Győri Zeneművészeti Konzervatórium zongora szakán (1966-70), a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium jazz tanszakán (1970-73), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének, hangképzés, népzene szakán (1973-76) végezte. 1971-től aktív zenész: 1972-76 között a legendás Interbrass zenei vezetője, 1977-ben Cseh Tamással közösen elkészítik a Levél a nővéremhez című, korszakos jelentőségű lemezt. Többször szerepelt Szabó Gábor világhírű gitáros hazai zenekaraiban. 1977-79 között a Kőszegi Group, 1980-tól a Dimenzió tagja volt. 1982-ben az alkalmi Supergrouppal turnézott, majd az Európa Kiadó, a Trabant, és a Balaton zenekarokban játszott. 1988-90 között saját zenekarával, a Trance Balance-szal koncertezett. Számtalan nagysikerű film és színdarab zenéje kapcsolódik a nevéhez: pl. Habfürdő (r: Kovásznay György, 1981), Meteo (r: Monori Mész András, 1989), Ahogy tesszük (musical Spiró György darabjából, 1989). Sós Mária: Városbújócska című filmjének főszerepét is Ő játszotta.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus 2000)

december 13. péntek 20:00
KONCERT

DÉVÉNYI ÁDÁM
- közreműködik: FENYŐ FRUZSINA (ének) és SOÓS BALÁZS (bőgő, ének) -

Dévényi Ádám sokszínű művész, volt már rockzenekar vagány frontembere, de bárszéken csendben gitározó háttérzenész is. Láthattunk már grafikáiból kiállítást, avagy számaiból készült teátrális darabot. Nagyon korai próbálkozásai folkzenészek körében kezdődtek, valaki meghallotta, hogyan zenésít meg (Weöres Sándor vagy József Attila) verseket és azonnal átemelte az épphogy nagykorú dalszerzőt a Vízöntő zenekarba. Később színházi berkekben vált ismertté, innen énekesnőket hozott magával (Börcsök Enikő, Jordán Adél, Szani), akik azóta is aktív résztvevői koncertjeinek. A Bikini zenekar legnagyobb slágereit is az ő nevéhez köthetjük (Adj helyet, Közeli helyeken), de az ismert változatok természetesen nagyban eltérnek a valódi „dévényis” hangzástól. Több kitérőt is tett, említésre méltó a Postássy Julival kiadott közös lemeze, de szerepel Makám albumon, a Vasmalom szamizdatos kazettáján, vagy Tilos Rádió válogatáson is. Később évekig önállóan (folyton változó vendégzenészekkel) lépett fel a Fiatal Művészek Klubjában, apró kis stúdiószínházakban (Kamra, Stúdió K), vagy kávézókban, ahol tökéletes kontaktust alakított ki szűkszámú, de nagyonis hűséges közönségével.



Ezek a sajátos hangulatú koncertek valójában kicsit mindig performance-oknak is számítottak, vagy afféle interaktív előadásnak, amelyben ugyanolyan fontos a néző, mint maga az előadó. Az akusztikus koncerteken állandó társa Soós Balázs (vokál, nagybőgő). Három évvel ezelőtt arra gondolt, hogy egyre zajosabb világunkban újra előveszi Átmeneti Kabátját, és dobbal, elektromos gitárral felszerelkezve ismét elkezdtek valódi rock-koncerteket adni. Már meglévő számait áthangszerelte, és a repertoárt természetesen néhány új dallal is bővítette, ám az örökké változ(tat)ó előadó nem áll meg, csak lelassít egy pillanatra, aztán ki tudja mihez fog ezután...  A nemrég megjelent Olyan jó című, 18 dalt tartalmazó CD ennek az állapotnak a lenyomata.Interjú 2011 novemberéből: http://quart.hu/cikk.php?id=6739
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

december 12. csütörtök 20:15
KONCERT

FORGÓ ZENEKAR



"Elcsépelt mondat: 'Magyar és más népek zenéjét saját ötleteikkel egészítik ki, és ettől egyéni hangvételű a muzsikájuk.' Hát ezeknél a lányoknál ez tényleg így van. Már a hangszerelés sem szokványos, érezhetően nem hobbizenéléshez jött létre ez a női népzenekar. A Nyíregyházi Főiskola népzene szakos hallgatóiból alakult meg, s megkerülhetetlenül lányok ők! Több szólamban énekelnek, tudják melyik dal miről szól, azt az erőt ami nőiségükben van vegyítik tudásukkal." (Latorczai Balázs)
Az alakulás éve: 2008.
A zenekar tagjai:
Gózon Éva
- ének, hegedű
Nedeczky Júlia - ének, szaxofon
Pribay Valéria - ének, cselló
Tekauer Léna - ének, koboz
Tímár Sára - ének
Restás Gergő - ének, ütőhangszerek
http://www.youtube.com/watch?v=D3wLgzB1Evg
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

december 11. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

LENGYEL PÉTER: NYÁR
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -



Lengyel Péter első megjelent szövegéről diskurálnak a beszélgetés résztvevői. A Nyár először 1965-ben jelent meg. Először a Két sötétedés című kötetbe (1967, Magvető) került be, majd a Rondó címűben is olvasható volt (1982, Szépirodalmi). Az Előhívás a tervek szerint foglalkozik még az első, Citroën DS 19 című novellával is (megjelent: Rondó, 1982; Novellisták könyve, 2005, Noran), valamint a tíz évig késleltetett, '70-ben írt, de csak 1980-ban megjelent Mellékszereplők című kötettel, amely a Molyoldalán olvasható.
"Olvassuk csak el a Nyár néhány jellemző sorát: 'Másnap aztán elment Lillafüredre, az országúton, nyolc kilométert. Csak a botot vitte, és jó ütemben haladt végig. Üres volt az országút, magas sziklafallal egyfelől. Egy helyen cigánycsalád ült az út melletti tisztáson, pislogó, füstölgő tűzrakás mellett, ettek, őt nézték. Déltájban ért be, vasárnap volt, az üzletek zárva, kirándulóbuszok, rengeteg ember. Nézelődött, leült a parkban a napon, és kivett egy csónakot is egy félórára, evezett a délutáni szűrt napfényben, elment a tó néptelen túlsó végébe, ahol behajlik a sziklafal a borzongó víz fölé, aztán jókor elindult vissza a turistaházba.'” (Rónay László: Lengyel Péter: Rondó)

 

Folytatódik a Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás. Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György az új szériában kortárs szerzők pályakezdésével és első publikációival foglalkozik.
Az ELŐHÍVÁSRÓL részletesen a Literán.
Az est a NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

december 10. kedd 19:00
14 ÉVES A NYITOTT MŰHELY

ÍRÓKÉPEK - KÉPMEGNYITÁS


Forgách András műve

Nyolc kortárs szerző
"nyitja meg" ez alkalomra írt történetével nyolc kortárs szerző egy-egy képét és egyúttal magát a kiállítást a Nyitott Műhelyben, a Műhely és a Litera szervezésében.
Az idei kiállítók és egyben képmegnyitók: DrMáriás, Forgách András, Háy János, Kabai Lóránt, Szijj Ferenc, Szőcs PetraTandori Dezső és Tóth Krisztina.
A kiállításon látható lesz még Bartis Attila és Podmaniczky Szilárd néhány munkája.

 
DrMáriás  festménye                              Szijj Ferenc rajza

Immár hagyománnyá vált, hogy az év végén úgy nyílik meg egy-egy kiállítás a Nyitott Műhelyben, hogy a magyar képzőművészeti élet egy jeles alakjának képeihez az irodalom néhány kiválósága és a Litera egy-egy szerkesztője ír szöveget, s ezek élőben el is hangzanak - a szerzők tolmácsolásában.
Idén azonban rendkívüli eseményre szánta el magát a Litera. A képzőművészet terén is aktív írók képeiből rendez kiállítást, a kiállított műveket pedig maguk az írók "nyitják meg".


Tandori Dezső rajza

A képmegnyitás immár hatéves hagyományra tekint vissza a Nyitott Műhelyben. 2008. december 10-én Frankl Aliona, 2009 decemberében Szilágyi Lenke, 2010-ben Bodor Anikó, 2011-ben Gerlóczy Sári, 2012-ben pedig Rutkai Bori képeit nyitották meg írók.
A kiállítás egy hónapon keresztül látható a Nyitott Műhelyben. A megnyitóra készült szövegek az est után a Literán lesznek olvashatóak.
A belépés díjtalan.

december 9. hétfő 19:00
LAPBEMUTATÓ

A HÉVÍZ folyóirat legújabb, 2013./6. számának bemutatója


200 éve a sikerlista élén: Jane Austen

Vendégeink:
Péterfy Sarolt - aki Jékely Zoltán első olaszországi útjáról írt nekünk
Szécsi Noémi - akivel Jane Austen nevű címlaphősünkről beszélgetünk
Nagy Koppány Zsolt  - aktuális számunk szerzője, a fókuszban egy új regény
Fehér Renátó vs. Horváth Dávid - a friss Petri-esszé szerzője a szöveg mellett közölt csodás Petri-fotók készítőjével találkozik.
...Cserna-Szabó András és Szálinger Balázs jegyzik a szelíden határozott tipográfiájú megjelenést; keszthelyi illetőség, pannon ívek, vizek világa keretezi a folyóirat tájvidékét, és ennek a nemes, már-már mediterrán klímának fűszereit hozza is a lap. /Jánossy Lajos a literán/
A belépés díjtalan.

december 6. péntek 19:00
FILMKLUB /Az Szerzői Filmklub 2013-ban bemutatja: In Memoriam MAURICE PIALAT (1925-2003) 9./

VAN GOGH
- a vetítést követően Sárosi Attila filmesztéta beszél a filmről, beszélget a közönséggel -


Maurice Pialat

Maurice Pialat gyűlölködő és dühöngő rendező hírében állt – joggal. Auvergne-ben született, a mély Franciaország sűrű mélyében, és Párizs proletár külvárosaiban nevelkedett. Truffaut-ékkal, az új hullám generációjával majdnem egyidős, mégis jóval utánuk indul a pályája: negyvenhét évesen (!) válik ismertté 1972-ben: a Nem együtt öregszünk meg kegyetlen válási komédiájának nagy sikere lett (egy menhelyi fiú dokumentáris ízű történetével előzőleg megbukott). Utána megint bukik, margóra kerül, tíz évre elfeledik. 1983-ban, majdnem hatvan éves, amikor szinte berúgva a francia film kapuját óriási visszhangú filmmel botrányt – de nagy közönséget vonzó botrányt – okozva egybehangzó kritikai elismerést és „francia Oscart”, César-­­díjat szerez. (Szerelmeinkre...!) Innen kezdve a francia film legnagyobbjai közé számít.
(Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára Filmvilág 2003/3)


Van Gogh - színes, feliratos, francia filmdráma, 153 perc, 1991 rendező: Maurice Pialat, forgatókönyvíró: Maurice Pialat, operatőr: Gilles Henry, Emmanuel Machuel, vágó: Yann Dedet, Nathalie Hubert, szereplők: Jacques Dutronc (Van Gogh), Alexandra London (Marguerite), Bernard Le Coq (Théo), Gérard Séty (Gachet), Corinne Bourdon (Jo), Elsa Zylberstein (Cathy)
Van Gogh borzalmas utolsó napjai Auvers-sur-Oise-ban. E szörnyű időszakot megfeszített alkotás, boldogtalan szerelmek és kétségbeesés jellemzi. A több mint két óra hosszú alkotás gyönyörűen és egyedülállóan nyújt betekintést a legendás festőművész, Vincent Willem van Gogh életébe.
A filmet az 1991-es Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték!
A Szerzői Filmklub 2014-es életműsorozata Jean-Luc Godard késői, Magyarországon ritkán látható filmjeiből fog mazsolázni "Jean-Luc Godard kilenc (új) filmje" címmel...
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 5. csütörtök 19:30
KONCERT

DRESCH MIHÁLY - LUKÁCS MIKLÓS DUÓ



A hazai etno jazz és folk két kimagasló egyéniségének szaxofon/furulya-cimbalom duókoncertje különleges élményt ígér, hiszen külön-külön is elképesztő tudás és invenció jellemzi őket. Zenei kapcsolatuk kilenc évvel ezelőtt a Dresch Quartettben kezdődött. A duó először három évvel ezelőtt koncertezett, létrejöttét a kölcsönös zenei együttgondolkodás és tisztelet motiválta. A műsoron Dresch saját szerzeményei mellett népzenei feldolgozások és jazz sztenderdek is felcsendülnek.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

december 4. szerda 19:00
IRODALMI EST

12 NŐ VOLTAM - EST



F o r g á c h  A n d r á s  szerzővel beszélget  T ó t h  K r i s z t i n a, író

részletek hangzanak fel többek között:

A madárfejű kutya, aki szereti a hazáját - Giagia - Apró kozmikus félreértés -

A tánctanárnő - Hogyan lettem nagylány - A tizenkettedik című novellákból

előadják:

U d v a r o s  D o r o t t y a

K a r i  G y ö r g y i

L á n g  A n n a m a r i



elhangzó zenei talált tárgyak:

Kamondy Ágnes (Orkesztra Luna): Óh, vannak nők (tercett)

Bach-Kurtág: Sonatina (négykezes)

Puccini: Un bel di, vedremo (ária in transpositio)



közreműködnek:

Gerlóczy Zsigmond, pianínó

Temesvári Balázs Bali, ütőhangszerek

munkatársak: Vörös Róbert és Szűcs Petra

A belépés díjtalan.

december 3. kedd 19:00
FOLYÓIRATOK BEMUTATKOZÁSA 3.

Vendégünk: az EX SYMPOSION folyóirat
- Ladik Katalin, Ladányi István, Józsa Márta és Bozsik Péter anekdotázik Tolnai Ottó háta mögött -


...háta mögött...

Az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat a Vajdaságból áttelepült költők, írók és irodalomtudósok alapították 1993-ban Veszprémbenn a híressé vált, egykori Új Symposion szellemiségének folytatóiként. A lap főszerkesztője 2004-ig Tolnai Ottó volt (azóta a szerkesztőség elnöke), 2005-től pedig Bozsik Péter, aki korábban felelős szerkesztőként vett részt a folyóirat készítésében (a lap felelős szerkesztője jelenleg Pályi Márk; a verseket Krusovszky Dénes szerkeszti). A szerkesztőbizottság tagjai közé tartozik Balázs Attila, Fenyvesi Ottó (laptervező), Józsa Márta, Kalapáti Ferenc, Ladányi István, Mesés Péter, Pató Attila, Radics Viktória, Rajsli Emese, Szegő János, Szerbhorváth György, Szilágyi Zsófia és Virág Gábor.
http://exsymposion.hu/
A belépés díjtalan.

december 2. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY SZERZŐI ESTJE
- a szerző előadásában elhangzó művek: KÁDÁRNÉ BALLADÁJA, majd K. J. UTOLSÓ BESZÉDE -


A két monológ színházi változatát a szerző adja elő

.Kortárs irodalmunk egyik legismertebb írója, Kornis Mihály a vég felől beszél Kádár János személyiségről és a rendszerről: a korszakról, az 1956 utáni Magyarországról, arról a világról, amelyben élnünk adatott. Kornis Mihály íróként fedez föl olyan lényeges vonásokat, személyiségjegyeket Kádár János jellemében és élethelyzeteiben, amelyet csak és kizárólag (dráma)író vehet észre, vagy amire a történelem hivatalos kutatói aligha figyelnének föl, miközben a szerző minden állítását példásan dokumentálja is.
Kádár János monológja mintha egyfajta bűntudat előli szökési és hárítási kísérlet lenne. Képtelen szembesülni, holott szeretne, felelősségével, vállalásaival, kötelezettségeivel. Egyszerre több irányba kellene megfelelnie. Most - az utolsó felszólalásakor - a reform-kommunisták és a régi kommunisták szempontjainak; 56-ban pedig az oroszoknak is meg az oroszok kivonulását sürgető forradalmároknak is. A jelen szituáció megpiszkálja a régi élményt, a régi emóciókat. Főképp a szorongásokat, hiszen egyszerre nem lehet többfelé megfelelni. Az egyénnek ilyenkor nő a feszültsége. Lázasan igyekszik rendezni kapcsolatát a múlttal, a jelennel, a környezettel és a realitással. A beszéd elmondása után Kádár János betegsége súlyosbodott, közszereplésre már nem vállalkozott. Néhány hónappal később, Nagy Imre és mártírtársai újratemetése (1989. június 16.) után, azon a napon és ugyanazon órában, amikor a Legfelsőbb Bíróság Nagy Imre perét újratárgyalta, és felmentő ítéletet hozott, 1989. július 6-án, reggel 9 órakor Kádár János meghalt.
Az est után beszélgetés.
A belépés díjtalan.