ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

március 31. hétfő 17:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Eötvös Károly Intézet és a Nyitott Műhely örömmel tájékoztatja a tisztelt érdeklődőket, hogy  az intézetben az alapjogi ítélkezésről folyt kutatás eredményeként megjelent

AZ ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS KÉZIKÖNYVE
/szerzők: Somody Bernadette, Szabó Máté Dániel, Vissy Beatrix/, tovább az

ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS - ALAPJOGOK AZ ÍTÉLKEZÉSBEN
/szerkesztette: Somody Bernadette/ című
kötet
  - a könyvekről Baka András, Fleck Zoltán, Menyhárd Attila és Tóth Gábor
Attila beszélgetnek Dojcsák Dalma moderálásával -


Az Eötvös Károly Intézet 2010 és 2013 között komplex kutatás keretében hiánypótló módon vizsgálta az alapjogok érvényesülését a rendesbírósági ítélkezésben, a széles értelemben vett alapjogi bíráskodás elméleti és gyakorlati kérdéseit.

Az alapjogi bíráskodás kézikönyve /szerző: /
Az ítélkezés bármely ügyszakában felmerülhet, hogy egy jogvita helyes eldöntéséhez figyelembe kell venni az érintettek alapjogait. Nemcsak a kifejezetten alapjogi igényérvényesítésre irányuló eljárásokban, hanem polgári, büntető- vagy közigazgatási ügyekben is adódhatnak olyan jogértelmezési kérdések, amelyek alapjogok alkalmazását teszik szükségessé. Az alkotmányjogi panasz bevezetése nyilvánvalóvá tette ezt, hiszen 2012 óta bármely rendesbírósági ítélet megtámadható az Alkotmánybíróság előtt, ha az az ügyben érintettek számára alapjogsérelmet okozott. Az alapjogokra vonatkozó szabályok jelentős része azonban rendkívül absztrakt előírás, számos pedig nem is jelenik meg jogszabályszövegben. Ez a kézikönyv – akár egy elképzelt általános alapjogi törvény kommentárja – hiánypótló módon összegyűjti, rendszerezi és értelmezi az alapjogok mibenlétéből következő általános szabályokat. Ez a jogalkalmazás minden szereplőjének, bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek – szakterületüktől függetlenül – nélkülözhetetlen ismereteket jelent.
Alapjogi bíráskodás - Alapjogok az ítélkezésben /szerk: Somody Bernadette/
Az alapjogi bíráskodás fogalmával szinte összeforrt az a gondolat, hogy ehhez a bírónak alapjogi elveket kell mérlegelnie, egymással konkuráló alapjogi értékek között kell választania. Az alapjogi jogalkalmazáshoz absztrakt értékek bizonytalan kimenetelű mérlegelésének képzete társult. Kétségtelenül vannak ügyek, amelyek nem dönthetők el pusztán szabályok alapján. A bírónak az értelmezési lehetőségek közötti választáshoz, a joghézagok kitöltéséhez olykor absztrakt alapjogi elvek alkalmazásához kell folyamodnia. A felsőbíróságokon és az alkotmánybíróságon eldöntendő nehéz alapjogi ügyek megítélése éppen alkotmányos elvek összemérésén múlik. Van azonban az alapjogi ügyeknek egy jól azonosítható köre, amelyek eldönthetők alapjogi szabályok alkalmazásával. Ha az alapjogokra ezekben az ügyekben is mint mérlegelendő elvekre, értékekre tekintenek, az felpuhítja vagy akár ki is üresítheti az alapjogok mint alanyi jogosultságok védelmét. Nehézséget jelent, hogy az alapjogi ügyek jelentős részének eldöntésekor alkalmazandó szabályok íratlanok, levezetésük az alapjogok fogalmából és az alkotmányból intellektuális erőfeszítést igényel. Bár ezek alkalmazása sem mechanikus művelet, az elvek mérlegelésével összevetve közelebb áll a mindennapi jogalkalmazó tevékenységhez, és a döntés eredménye is kiszámíthatóbb.
Az alapjogokkal kapcsolatos ítélkezés jelentős része tehát nem más, mint alapjogi szabályok alkalmazása – ha pedig így tekintünk rá, azzal az alapjogi ítélkezéssel szembeni kételyek és bizalmatlanság jó része eloszlatható.
A program az Eötvös Károly Intézet és a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 29. szombat 19:00
BOLONDOK NAPJA

TAKÁCS FERENC és TANÍTVÁNYAI
/ELTE Angol-Amerikai Intézet/



Zártkörű rendezvény.

március 28. péntek 19:00
NŐI KEREKASZTAL

NŐK A KÖZÉLETBEN - 3. BESZÉLGETÉS



A kormánypártokat és a demokratikus ellenzéki pártokat kértük fel, hogy delegáljanak női politikusokat a női kerekasztal-beszélgetés harmadik részére, amely a Nők a közéletben kérdését fogja körbejárni.
Eddig: Pusztai Erzsébet – MoMa, Szűcs Erika – DK, Ungár Klára – SZEMA,
Szabó Rebeka – PM, Schmuck Erzsébet – LMP, Szelényi Zsuzsa – Együtt 2014, Vargha Nóra – Liberálisok, Lendvai Anna – MSZP, Sáfrány Réka – Civil Női Kormány

Moderátor: Betlen Anna.
Az esemény sajtónyilvános, videófelvétel is készül.
A program a Friedrich Neumann Stiftung és a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 400 Ft

március 27. csütörtök 19:30
KONCERT

A
TRIO SQUELINI
- Szalai Péter, Szőke Szabolcs, Váczi Dániel -
CAMPIELLO/ TERECSKE című új CD-jének bemutatója






Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytaott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni 1971-81 között állandó munkatársa és egyik alapítója volt a nemzetközileg is jegyzett Stúdió "K" Színháznak. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később 1994-ben néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakítja a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön megalakulásakor óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.
Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb, európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Ivánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.
Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja.
Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 26. szerda 19:05
ÍRÓMOZI

A KÖNNYŰLOVASSÁG TÁMADÁSA - SZÉCSI NOÉMI VÁLASZTÁSA
- az vetítést követően az íróval Szekeres Dóra, a litera.hu szerkesztője beszélget
-



Az Írómozi új évadának első vendége Szécsi Noémi, aki Tony Richardson angol rendező A könnyűlovasság támadása című filmjét választotta erre az estére: a brit történelem leghírhedtebb, öngyilkos katonai akciójáról a Krím-félszigeten. A Finnugor vámpír, a Kommunista Monte Cristo, az Utolsó kentaur, a Nyughatatlanok, a Gondolatolvasó című regények és a Halcsontos fűző blog szerzője, Szécsi Noémi aktuális témát választott, ezen az estén Tony Richardson 1968-as filmjét vetítjük az 1854-es krími háborúról.


Harry Andrews (Lord Lucan) és Trevor Howard (Lord Cardigan)

A könnyűlovasság támadása (The Charge of the Light Brigade) - színes angol film, 120 perc, 1968, rendező: Tony Richardson, forgatókönyvíró: Charles Wood, zeneszerző: John Addison, operatőr: David Watkin, vágó: Kevin Brownlow, Hugh Raggett, szereplők: Trevor Howard (Lord Cardigan), Vanessa Redgrave (Clarisse), David Hemmings (Nolan kapitány), John Gielgud (Lord Raglan), Harry Andrews (Lord Lucan)
Tony Richardson, A hosszútávfutó magányossága, az Egy csepp méz, és a Dühöngő ifjúság rendezőjének klasszikussá vált alkotása. 1854. október 25-én a Krím-félszigeten lévő Balaklavánál vagyunk, ahol sor kerül a brit történelem leghírhedtebb katonai akciójára. A kis kikötővárosért az oroszok ellen folytatott csatát négy ízig-vérig viktoriánus katonatiszt irányítja. Lord Raglan, a brit haderők főparancsnoka adja ki a parancsokat. Nem csoda, ha utasításai zavarosak, hiszen egy távoli dombról követi az eseményeket, ráadásul kevés fogalma van saját hadseregéről. A lovashadosztály vezetője, Lord Lucan a csatatéren tartózkodik ugyan, de nem látja át a csapatok mozgását. A könnyűlovasság vezetőjét, az ostoba Lord Cardigant pedig leköti a tiszttársai elleni gyűlölködés. Egy ifjú lovastiszt, Nolan százados elég okos és mozgékony ugyan ahhoz, hogy megértse a hadi helyzetet, ám éppen az ő végzetes tévedése sodorja bajba a könnyűlovasságot, mely 600 emberével egyenesen belerohan az orosz ágyúk tüzébe. Csodával határos módon az akció sikerül, és a könnyűlovasság nagyobb része is élve ússza meg a hajmeresztő összecsapást.
"A film nem annyira a rohamról, mint inkább a viktoriánus Anglia szelleméről szól. Egy sor kiválóan fotografált impresszionista villanás az utcák, a barakkok életéről, az otthonokról, és a színházak közönségéről, kaleidoszkópszerűen mutatja be az emberek viszonyulását a háborúhoz az 1850-es években" - írja a Morning Star 1968. április 13-án.
"4 zavaros parancs, 4 viktoriánus kori katonatiszt, 119 halott ember és 375 elpusztult ló. Számokban röviden így lehetne leírni a brit hadtörténelem egyik leghírhedtebb epizódját, 670 huszár, ulánus és könnyűdragonyos öngyilkos rohamát a Krím-félszigeti Balaklavánál" - olvasható a Történelem mindenkinek oldalán. „Csodálatos, de ez nem háború! Ez őrültség!” - állította Bosquet francia tábornok a roham után. (A filmről olvashatnak a Prae Nézőzug oldalán is.)
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=PPTvqNuqiPY


Forgatás előtti (vagy utáni) 'csapatmozgás'

A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az esemény a Facebookon.
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
További alkalmak:

2014. április 28. hétfő - Vendég: Babiczky Tibor - Film: A vadászat, rend. Thomas Vinterberg, 2012, beszélgetőtárs: Nagy Gabriella
2014. május 28. szerda - Vendég: Oravecz Imre, beszélgetőtárs: Jánossy Lajos
2014. június 11. szerda - Vendég: Kovács András Ferenc, beszélgetőtárs: Keresztury Tibor
A program az NKA és a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

március 26. szerda 19:00
ELŐADÓEST A KISTEREMBEN

AZ ÚT - MARIN SORESCU VERSEI
/Balogh József és Szemlér Ferenc fordításában/
- előadják: Orosz Antal szavakat dünnyögve és Varga Zoltán elektromos zongorán -

Belépődíj: adomány jellegű

március 25. kedd 19:00
LÁBJEGYZET IRODALMI MŰVEKHEZ ÉS ÜGYEKHEZ 2. rész

KRIMI-SZERKEZET A KORTÁRS PRÓZÁBAN
- Bánki Éva és Babiczky Tibor írókkal, továbbá Tarján Tamás irodalomtörténésszel Szilágyi Zsófia irodalomtörténész beszélget -



Februárban új sorozat indult a Nyitott Műhelyben – minden hónap utolsó keddjén lábjegyzeteket
fűzünk irodalmi ügyekhez és művekhez.
Nem egyetlen műről vagy szerzőről beszélünk, hanem egy-egy jelenségről,
összekapcsolva kortársat és klasszikust, illetve az irodalomtörténészek, szerkesztők, írók és kritikusok szempontjait.
Második alkalommal témánk: Krimi-szerkezet a kortárs prózában. Bánki Éva és Babiczky Tibor írókkal, továbbá Tarján Tamás irodalomtörténésszel Szilágyi Zsófia irodalomtörténész beszélget
A további estek témái (a sorrend változhat még):
- Vannak-e Móricznak utódai?
- Tanár és iskola a XX-XXI. századi magyar irodalomban
A rendezvényt támogatja: az NKA és a Summa Artium
A belépés díjtalan.

március 24. hétfő 19:00
FILMVETÍTÉS ÉS BESZÉLGETÉS

 BESZÉLGETÉS JANÁKY ISTVÁNNAL
 /filmvetítés, 26 perc, r: Wiegmann Alfréd, 2006/
- a vetítést követően Janáky Istvánról beszélgetünk Csomay Zsófia építész vezetésével -


Fotó: Tahin Gyula

Janáky István (Budapest, 1938. április 29.Hódmezővásárhely, 2012. augusztus 6.) Ybl-díjas magyar építészmérnök, tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem DLA egyetemi docense. Mesterei többek között id. Janáky István és Arnóth Lajos voltak.
A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát 1961-ben. A MÁV Vasúttervező Vállalat Magasépítési Osztályán helyezkedett el, majd 1963-tól 1999-ig az IPARTERV tervezőjeként dolgozott, 1985-től főmunkatársi státuszban. 1974-től a MÉSZ Mesteriskola vezető építésze, a tanulmányi bizottság tagja volt. A Charta '77 mozgalmat aláírásukkal támogató hazai értelmiségiek egyike. 1977-től részt vett a később megszűnt MTA Vizuális Kultúra Munkabizottságban. A Magyar Építészkamarának és a Magyar Építőművészek Szövetsége vezetőségének tagja volt. 1990-ben Ybl Miklós-díjjal, 2001-ben Soros alkotói díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel, 2008-ban Molnár Farkas-díjjal jutalmazták. 1997-től főként családi házak tervezésével foglalkozott. 2007-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára volt. Publikációi mellett könyvei és szépirodalmi jellegű írásai is megjelentek.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét. (Indokolását lásd a vitalapon.)
Utolsó, nagyszabású munkája testvérével, Janáky Györggyel közösen az édesapjuk, id. Janáky István által tervezett hódmezővásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központ rekonstrukciója és új épülettel történő bővítése volt. Ennek művezetése közben, néhány héttel az átadás előtt érte a halál.


Magyar Gördülőcsapágy Művek (MGM) irodaház, 1981
(Mintha Jacques Tati szelleme szabadult volna el Diósdon...
)

Megépült nevezetesebb épületei:

  • Paskál fürdő (megvétel) - 1967, Bp.
  • ENSZ-székház (nemzetközi) - 1969, Bécs
  • Nyírbátor településközpontja (IV. díj) - 1980
  • Sevillai EXPO magyar pavilonja (I. díj) - 1990
  • Martinovics-hegyi kilátó (I. díj) - 1992, Bp.
  • EXPO gyalogostengely (I. díj) - 1993, Bp.
  • Fővárosi Levéltár (kiemelt megvétel) - 1998, Bp.

A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépő: adomány jellegű

március 22. szombat 19:00
KONCERT

ROAD SIX SAX


pillanatzene szaxofonokon
kortárs funk, jazzben játszó balkán lakodalmi és temetési menetzene
ugródeszka nyikorgás a jelenbe

A Road Six Sax Quartet 2001 áprilisában született négy fiatal szaxofonos elhatározásából, akiket régi barátság köt össze. Az együttes neve ezt a kapcsolatot próbálja tükrözni, amit közös mesterünk, Elek István személye még szorosabbá tett. A 6-os út Paksról Dunaújvároson keresztül Budapestre tart, összeköttetést teremtve az első két vidéki várossal, azaz a tagok lakóhelyeivel, és a fővárossal, ahol a zenekar megalakult.
Az együttes működését saját hangszerelésű, a zenekar egyéniségére formált jazz- és funky-darabok (A Night in Tunisia, Take 5, Pick Up The Pieces, K. Garrett, stb.) “a cappella” előadásával kezdte. Ezzel a műsorral 2001-ben számos nemzetközi fesztiválon nagy sikerrel szerepelt: Az “a cappella” repertoárral párhuzamosan elkezdtek dolgozni egy modernebb hangzású, groove-alapú programon, amely DJ-vel és rapperrel egészül ki. Így jelenleg két műsorunk van.
A zenekar tagjai különböző formációkban játszanak Magyarországon és külföldön. Ketten a Budapesti Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakának hallgatói.
A saját hangszerlések és a tagok között fennálló, egymást inspiráló kapcsolat révén sikerült elérni, hogy a zenekar egyedi, modern hangzással tudjon fellépni az egyre nagyobb számban lévő szaxofonkvartettek között. A tagok közötti erős kapcsolatnak tudható be, hogy a darabok az előadás közben változáson mehetnek keresztül, ha esetleg valaki új zenei gondolattal áll elő, s így a zene ott születik és ott válik élővé a hallgatóság előtt. Valószínűleg ennek köszönhető a zenekar közönségsikere, amelyen túl a zenekar a magyar jazzvilág meghatározó szereplőinek (Binder Károly, Borbély Mihály, Elek István, Kőszegi Imre, László Attila) elismerését és támogatását is élvezi.
Tóth Viktor – altszaxofon
Haaz Imre – tenorszaxofon
Solymosi Milán – tenorszaxofon
Weisz Gábor – baritonszaxofon
http://roadsixsax.freeweb.hu/index.html
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 21. péntek 19:00
FOLYÓIRATOK BEMUTATKOZÁSA 4.

Vendégünk: a LÁTÓ SZÉPIRODALMI FOLYÓIRAT Marosvásárhelyről
- a lap szerkesztői és szerzői közül jelen lesznek: Demény Péter, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor -


A Látó a Román Írószövetség, 1992 januárjától a Romániai Írók Szövetsége valamint a Maros megyei Tanács magyar nyelvű szépirodalmi folyóirata. Megjelenik Marosvásárhelyen, havonta.
1989 decemberében alapították az Igaz Szó folytatásaként. Első száma 1990. januárjában jelent meg. Nevét Batsányi János azonos című verséről kapta. 1992 óta minden évben Nívódíjakat oszt ki a lapban publikáló szerzők között. Irodalmi színpadot szervez az egész nyelvterületről meghívott vendégekkel. Több tematikus száma is megjelent már (pl. 2005 február – Bécs, 2008. február – Velence, 2008. április – Örmény).
Főszerkesztők:

Markó Béla
– 1989. december-2005
Gálfalvi György
– 2005. december-2007
Kovács András Ferenc
– 2008
Szerkesztők:
Kovács András Ferenc – vers
Láng Zsolt
– kritika
Vida Gábor
– próza
Szabó Róbert Csaba
– honlap
Demény Péter
– esszé
A program a Summa Artium és az NKA támogatásával jött létre.

A belépés díjtalan.

március 20. csütörtök 19:30
KONCERT

Az Észt Intézet programjai a Nyitott Műhelyben

ESTOPHONY
ARVO PÄRT
ÉS MÁS ÉSZT SZERZŐK MŰVEI
- Szirtes Edina Mókus és a By Heart Quartet
koncertje -



A By Heart Quartetet a színvonalas előadóművészet mellett a közös alkotómunka és az improvizáció jellemzi. Produkcióik sokféle zenei műfajt, zenetörténeti korszakot felölelnek, hol elmélyednek egy-egy stílus szépségében, hol szabadon közlekednek a stílusok között. Az Észt hét alkalmából az észt kortárs komolyzenei színtér legnagyobb alakjait állítják a középpontba. Az észt és a magyar kultúra találkozását jelentő, egyedülálló koncerten ARVO PÄRT, VELJO TORMIS, LEPO SUMERA és ERKKI-SVEN TÜÜR darabjait dolgozzák fel, működésbe hozva az egyes zenékben eredetileg is ott szunnyadó varázslatot. Az észt szerzők által megálmodott és megteremtett világ a Szirtes Edina Mókussal kiegészült By Heart Quartet előadásában továbbfejlődhet egy szabad, az előadók által a darabokban meghallott, megérzett zenei világgá, ahol a két kultúra valóban egymásba fonódik, és a fülünk hallatára kel életre valami új.



BY HEART QUARTET:
Pálhegyi Máté
- fuvola
Csonka Gábor
- hegedű
Szabó Anna
- brácsa
Kertész Endre - cselló
MŰSOR:
Erkki-Sven Tüür:
Sonata
Lepo Sumera:
1981
Lepo Sumera: Quasi Improvisata
Arvo Pärt:
Für Alina
Arvo Pärt:
Fratres
Veljo Tormis:
Lase kiik käia!
http://www.by-heart.com/hu
http://www.mokusmusic.com/
A koncert az Észt hét programjának része (www.esztorszag.hu)
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 19. szerda 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

NAGY KOPPÁNY ZSOLT: NEM KELL VALA MEGVÉNÜLNÖD 2.0

Az ezredforduló előtt született? Kezdjen aggódni!
című regénye
- a kötetet bemutatja, a szerzővel beszélget: Turi Tímea, a Magvető szerkesztője -


Hivatali patkányok, lomha közszolgák és a versenyszféra kiskirályai egyaránt szereplői Nagy Koppány Zsolt új regényének. A Nem kell vala megvénülnöd 2.0 vitriolos humorral és lendületes pontossággal teremt meg egy groteszk világot, amelyik vészesen hasonlít jelenünkre. Fényező Nagyjuhász János a Só- és Egyéb Szóróanyagok Hivatalában tengeti hivatali intrikáktól tarkított, szexre és szerelemre éhes életét, ám még ő sem tudhatja, mit tartogat számára a jövő.
Egyetlen könyvet, ám valójában három regényt tart kezében az Olvasó: az ifjú-, a férfi- és az öregkor keserű, kacagtató, máskor együtt érző rajzát. A szépreményű legényévek, a családalapítás keserédes gyötrelmei után mi várhat még az emberélet útjának felén túl? Nagy Koppány Zsolt negatív utópiájában az öregek utáni szó szerinti hajsza túlélésért küzdő áldozatáért izgulhatunk.
,,Nem kell vala megvénülnöd, mielőtt fejed lágya benőtt", mondja Lear királynak a Bolond. Vajon Fényező Nagyjuhász János a kellő időben vénül-e meg, marad-e még esélye az értelmes öregedésre? A válaszok ott vannak a könyv lapjain.

Nagy Koppány Zsolt 1978-ban született Marosvásárhelyen. 2001-ben diplomázott magyar–angol szakon a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Még egyetemistaként kezdett szerkesztőként és lektorként dolgozni az Erdélyi Híradó Könyvkiadónál.
Első novelláskötete – Arról, hogy milyen nehéz  – 2000-ben, Kolozsvárott jelent meg. 2001-ben nyert felvételt a Szegedi Tudományegyetem PhD-képzésére, amelyet 2002-ben kezdett el, azóta Magyarországon, Budapesten él. 2006-ban publikálta első regényét, Jozefát úr, avagy a regénykedés címmel. A Magvető Novelláriumban jelent meg 2007-ben legutóbbi kötete, a Nagyapám tudott repülni.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
: Nagyapám tudott repülni (2007), Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk (2010)
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 18. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Argumentum Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

MESTERHÁZI LAJOS: FARSANG című kötete
- a könyvről Hegedős Mária szerkesztővel és Mesterházi Miklós filozófussal Angyalosi Gergely irodalomtörténész beszélget, közreműködik Bíró Kriszta színművész -


A Farsang az 1979-ben elhunyt Mesterházi Lajos első, kéziratban maradt regénye, egyáltalán, első írásainak egyike. 1943-ban születhetett meg a majdnem- végleges változat, a végső simítások (az egyik kéziratlap hátoldalán található  irka-firka szerint) 1947-ből valók. Úgy két év és néhány, Párizsban egymás mellé sodródott, egymással barátságba vagy legalábbis valamiféle ismeretségbe keveredett magyar egyetemista, tudós- vagy újságíró-palánta története, akik pillanatokkal a „furcsa háború” előtt hazatérnek (haza akarnak térni vagy kénytelenek hazatérni) Pestre, a párizsi ösztöndíjaslét kötetlenségéből abba
a helyzetbe csöppenve, hogy „kezdeniük kell magukkal valamit”. Ahová hazatérnek, sajátos világ, amelyre persze rávetül a fenyegető (vagy éppen: várva várt) háború árnyéka, de amely a korlátlan lehetőségek világának tűnik: a gazdasági és kulturális élet zsidótlanításával és a háborús konjunktúra reményében komoly kereslet mutatkozik strómanokban, szerencselovagokban és kóklerekben. Van a szereplők közt, aki majdnem ártatlanul a filmgyártás nagymogulja lesz, van, aki ehhez az újságírói fölhajtást szervezi, van, aki csak föl akar kapaszkodni valamelyik, mindegy is, hogy melyik robogó szekérre. És van, aki Párizsból visszatérve megpróbálja megérteni, miért nem érti körülötte senki, hogy ami történik, nem arról szól, hogy némi ügyeskedéssel csinos hasznot lehetne a textilüzletből kipréselni, szóval miért nem érti senki, hogy pillanatokon belül nagyon sokan fognak meghalni. Ami a történetekből kikerekedik, egy tökéletesen szubsztanciátlan világ képe, a cselekmény hihetetlenül hétköznapi vacakságokból szövődik, a motívumok nevetségesen kisszerűek, miközben persze tudható, csak épp ezen a világon belül szinte senki sem képes valódi arányaiban érzékelni, hogy háború van, és folyik a „végső megoldás” buzgó előkészülete. Voltaképp épp erről szól a regény: hogy a mészárlásra apróságokkal készül föl az ember.



Mesterházi Lajos (1916-1979) magyar író. 1934-ben érettségizett Budapesten, majd Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább latin-francia szakon. 1938-1939 között Párizsi ösztöndíjas volt. 1940-ben bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. Regényeiben és novelláiban is érdeklődéssel fordult generációja különböző sorstípusai felé, a hatalom csábításának ellenállni képes, a történelem viharai között is erkölcsileg tisztán maradó embert kutatta.
A konszolidáció éveiben alakult ki Mesterházi írói magatartásának érett, letisztult formája, amelyet a következőképpen jellemzett: "én a mi társadalmunk elé tükröt tartok, számon kérem azokat az elveket, amelyek jegyében mi ezt a társadalmat különbnek tartjuk a megelőző társadalmaknál. Ez természetesen bírálatot is magában foglal, ennek a társadalomnak a szíve szerint, ennek a társadalomnak a jegyében." Ebben az időszakban figyelme az egyén és a politika viszonyáról közvetettebb, bár a politikától korántsem független területre: az erkölcs kérdéseire terelődik. Meggyőződése, hogy az új, politikailag egyre szilárdabb alapokra kerülő társadalomnak ki kell alakítania a maga sajátos erkölcsi arculatát is. Tisztában van azonban e feladat nehézségeivel és azzal, hogy az út kijelölése nem lehet váteszek műve: kinek-kinek önvizsgálattal kell kezdenie a keresést. /oszk.hu/
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan

március 17. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

NÉMETH GÁBOR: ZSIDÓ VAGY? című könyvéből olvas fel részleteket KORNIS MIHÁLY



A kötet fülszövege:
Felkavaró és provokatív mű. A "Zsidó vagy?" című könyvével Németh Gábor végre megírta azt a regényt, amit olvasói régóta várnak tőle. Az elbeszélő gyermekkora tragikusan fájdalmas pillanatait felidézve keresi leküzdhetetlen idegenségérzetének eredetét. Ezt az érzést azonban nem származása értelmezi és igazolja, hanem annak az ismétlődő tapasztalata, ahogyan mások félreértik és stigmatizálják.



A regény kivételes egyensúlyt teremt történetmondás és az elbeszélői reflexiók között: nyelvileg rendkívül pontos és kiérlelt mű. "Nyilván nem csinálják direkt csupa rosszból a gyerekkort, nem ilyen nevetségesen egyszerűre van kitalálva, de valami válogat benned, és a jót természetesnek, tehát feleslegesnek, megőrzésre méltatlannak ítéli, mintha abból volna több, a jóból, és a túl sok jó, épp sokaságából adódóan, elértéktelenedne. Minek őrizgesd a kacatokat, mikor minden sarkon zsákszámra találni" - olvasható a regényben. "Ebből" a gyermekkorból válogat az elbeszélő a személyiséget meghatározó, erős élményeket. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a "Zsidó vagy?" az új magyar próza fontos eseménye.
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 15. szombat 19:00
ELŐADÓEST

SZÖRNYŰ IDŐ
Járásjelentés
Vers, zene, nóta, tánc
- Galkó Balázs és Szkárosi Endre ünnepi (?) költői estje -



A történelem és főleg a költészet – sajnos – aktuális, azaz időszerű tud lenni mindig. A ma
bűne és fájdalma, hogy Petőfi, Vörösmarty, Ady, Janus Pannonius, Arany János, Radnóti és a többiek szavai úgy szólnak, mintha tegnapelőtt írták volna őket.
De egy órára legalább próbáljunk meg abba a magas és kíméletlen térbe emelkedni vagy
zuhanni, amelyet ezek a szavak kitárnak előttünk. Tegyük ezt persze: ha nem is bőséggel, de elszánt jókedvvel.
(Galkó-Szkárosi)
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: egyeztetés alatt...

március 14. péntek 20:00
KONCERT

VIHARLÁMPA PROJEKT



Mi ez a Viharlámpa Projekt?
Összművészeti Őrjöngés Fűri Anna zenéje Kiss Judit Ágnes szövegeire.
Mindenki zenél, mindenki mond verset, mindenki játszik.
Vendégünk Herold Eszter, táncos
Várunk titeket: A Viharlámpa Projekt:
Fűri Anna
Keönch László Farkas
Kiss Judit Ágnes
Weisz Gábor
Jertek, jertek, merüljetek el a fényben!
A Madách musical-pályázatára írt darab előadása után együtt maradtunk: a zenészek meg én. A mostani koncerten lesznek dalok onnan is, és mások, újabbak és régebbiek, szintén az én szövegeimmel. Elhangzanak verseim is, és még ki tudja, milyen meglepetés éri, aki eljön. Kiss Judit Ágnes
A program a Summa Artium és az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 13. csütörtök 19:30
KONCERT

BÁGYI BALÁZS NEW QUARTET


BBNQ

Bágyi Balázs a magyar jazz-élet egyik meghatározó, külföldön is rendszeresen koncertező művésze, aki húszas évei óta vezeti saját zenekarait. Számos formáció tagjaként szinte minden műfajban alkot, különleges, melodikus dobolási stílusa komplex zenei élményt nyújt. Előző kvartettje 2004-2011-ig létezett, ebben a periódusban szinte minden fesztivált megjárt, a hazai etno-jazz műfaj jelentős produkciója volt. Az új felállás zeneiségében árnyaltabban jelenik meg a folk hangzás, sokkal inkább a post bop elemekből építkező akusztikus kortárs jazz dominál. Együttesében a magyar jazz fiatalabb korosztályának jeles képviselői a partnerei, az elsöprő intenzitással játszó szaxofonos, Ávéd János, a klasszikus zenén nevelkedett Junior Príma díjas zongorista, Oláh Dezső és Közép-Európa egyik legnagyszerűbb bőgőse, Oláh Péter. A formáció repertoárja a névadó zenekarvezető szerzeményeire épül.
További képek, linkek:

http://www.balazsbagyi.com/hu/bagyi-balazs-new-quartet

A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 12. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - PÉLYAKEZDÉSEK, ELSŐ MEGJELENÉSEK

CSÖRSZ ISTVÁN: SÍRIG TARTSD A POFÁD
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -


Ez bizony a Doors...

A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás új évadában Németh Gábor, Jánossy Lajos, Reményi József Tamás és Vári György egy-egy jelentős írói életmű szemszögéből tekint vissza a pályakezdés, illetve az első megjelenés idejére, havonta egy alkalommal, szerdánként este héttől a Nyitott Műhelyben. Ezen az estén Csörsz István pályakezdése és a SÍRIG TARTSD A POFÁD című regénye a téma, melynek első része 1971-ben, a második résszel bővített kiadás pedig 1983-ban jelent meg a Magvetőnél.

 

"Első rész, 1971
BŐRLÁBÚ: Ez a könyv újabb ló lesz a tömeg alá a hosszúhajúak ellen, éppen úgy, mint az Abbázia-galeri ügye vagy a Halálfejesek című film. Lesz egy nagyon vékony réteg, amelyik elgondolkodik rajta, de a többség még jobban gyűlöl majd bennünket. Nekem ugyan nem hiányzott soha, hogy elismerjenek. Gondoljanak még piszkosabbnak, még szemetebbnek. Annál boldogabb leszek.
PATKÁNY: Sokan lesznek olyanok, akik hülyeségnek tartják az egészet. Egyszerűen nem hiszik el. Aki meg elhiszi, az magában tartja. Mit tudnának csinálni? Küldenek száz forintot postán?
ZORD KHÁN: Engem speciel nem érdekel ez a könyv. Sem ez, sem más, és nem is fűzök hozzá illúziókat, hogy megjelenik-e, vagy nem jelenik meg. Az effajta ifjúságot úgy mérik fel erkölcsileg, hogy a társadalom legelvetemültebb része, de tulajdonképpen nem tudnak róluk semmit. Nekem ez a történet csak rossz emlékeket táplál, és azt hiszem, így vannak vele a többiek is. Nincs rá kilátás, hogy jobb legyen. Azoknak, akiknek mondana valamit, úgyse kerül kezükbe ez a könyv, már csak azért sem, mert az a réteg egyáltalán nem olvas.
Második rész, 1982
BŐRLÁBÚ: Az egykori bálványok mind ledőltek. Nincs a fiataloknak egy példaképe. Nincs, akit utánoz. Nincs, akire felnéz.
PATKÁNY: Elfogadtak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Nem vagyunk már értéktelen emberek. A Zord Khánra ugyanúgy szükség van, mint rám. A társadalomban. Hogy a munkája mellett mit csinál, az a magánügye.
ZORD KHÁN: Tudom, hogy nem jegyzik azt az értéket, amit én kiragadtam az életből, de nekem érték volt. Én ezzel mértem. Nekem alumínium bögre jutott, nem érdekes, de belemerítettem. A sűrűjébe. Kész."
(Az Antikvarium.hu oldalon: http://www.antikvarium.hu/konyv/csorsz-istvan-sirig-tartsd-a-pofad-i-ii-21606)
"Csörsz István talált ugyan egy periférikusságában is jelentős csoportot – félig hippi, félig bűnöző fiatalokat –, mentalitásuk, ideológiáik elemzésével a nemzedéki élmény mögé is konkrétabb és szélesebb társadalmi hátteret rajzolhatott volna, nála azonban az értelmezés elfogultsága a dokumentáció érvénye ellen dolgozott (Sírig tartsd a pofád, 1971)"
- olvasható róla a Spenótban (A magyar irodalom története, 1945-75)
Csörsz Istvánról még:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csörsz_István
http://hmp-hikszosz.hu/folap/content/sírig-tartsd-pofád/oldal
Csörsz István rajongói oldala a Facebookon:
https://www.facebook.com/CsorszIstvan
Előhívás dosszié: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
További alkalmak:
2014. április 9. - Téma: Petri György
2014. május 14. - Téma: Bereményi Géza
A program a Summa Artium és az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 11. kedd 19:00
IRODALMI EST

A MÉSZÖLY MIKLÓS MAGASISKOLA ÍRÓTÁBOR és IRODALMI AKADÉMIA - 2013 BEMUTATKOZÓ ESTJE
- a bemutatkozó esten közreműködnek: Szörényi László (Mészöly Miklós Egyesület), Dicső Zsolt, Jankovics Zoltán, Liebhauser János (A PAD), Baranyai László, Farkas Zsolt, Győrffy Ákos, Kukorelly Endre, Péterfy Gergely, Szkárosi Endre (a Magasiskola - 2013 előadói), felolvasnak a Magasiskola – 2013 növendékei, bemutatjuk a Magasiskola – 2013 című antológiát -



A Mészöly Miklós Egyesület, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, a PTE Illyés Gyula Kara, továbbá több más szekszárdi intézmény 2013 után július 7-12. között idén is megszervezi és támogatja a Mészöly Miklós Magasiskola Írótábort és Irodalmi Akadémiát.
Néhány idézet a 2013-as Magasiskolát bemutató antológiából:
„Kezdetektől fogva a dolgok belső térképe érdekelt.” Mészöly Miklós
„A magyar írásbeliség kezdeteiig visszamenőleg izgatta a mindenkori köznyelv és az arra alapozódó vagy azzal szembeforduló irodalmi nyelv hol testvéri, hol ellenséges viszonya és egymással folytatott küzdelme. Szörényi László Mészöly Miklósról
A tanár igazi célja, kötelezettsége, kínja és öröme éppen ez: észrevenni az elkötelezettséget, és kicsalogatni rejtekhelyéről. Aztán már csak figyelnie kell, mit tud ellesni a tanítványaitól.” Baranyai László
„Van egy ország. Amit Szekszárdon láttam. Működött a magánszeményeknek, kb. mindnek, környezetbarátosan ágyazódott be, kis és nagyobb kontextusokba, politikailag korrekt is volt, hagyományőrző is, újszerű is, szabad, kedves, nyitott, toleráns, stb.” Farkas Zsolt
„Életem egyik fontos pillanata volt, amikor 2013 nyarán lepillanthattam egy szekszárdi présház teraszáról a Porkoláb völgyre. Erősen alkonyodott már, néztem a domboldalban lefutó szőlőskerteket, és volt egy pillanat, amikor határozottan úgy tűnt, hogy Mészöly Miklóst látom felbukkanni az agyagos ösvényen. Ragyogott a hófehér üstöke a szürkületben. Lassan lépkedett, megállt egy öreg diófa alatt, aztán egyszerűen belelépett a fa törzsébe. Szóval ott lakik, abban az öreg diófában, gondoltam. Akkor minden a legnagyobb rendben van.” Győrffy Ákos
„Meglepő és megnyugtató, hogy sokan jelentkeznek íráskurzusokra. Egyetértek vele. Egyetértek azzal, hogy írnak. Igazából ez alap(tantárgy), kötelező tantárgy, címe: hogyan éljek, mit kezdjek magammal, ki ez a magam, mibe fogjon, hogy töltse az idejét. Azon csodálkozom, aki nem ír.” Kukorelly Endre
„Ha írásról beszélek, a kételyeimről beszélek. Nem tudok semmit sem biztosan állítani. Csak kérdéseim vannak, melyek hosszú válaszokat generálnak. Ezek inkább tapogatózások. Közelítések. Találgatások. Különös érzés a kételyekről olyanok előtt beszélni, akik többnyire még ezek előtt a kételyek előtt állnak. Dubium, predubium és fúga. Csak azt tudom számukra garantálni, hogy el fognak jutni ezekhez a kételyekhez.” Péterfy Gergely
„Barátok, borok, percek és pincék. Itt még piciny, örök pillanatok is mehettem magasra, hol már nem mérhető maximiztomsággal a midőm múlása.” Szkárosi Endre
„A ’szintkülönbség’ egy nyelvi csoportban komoly gond lehet, itt viszont – talán a hely varázsa tette – ez is előnnyé vált. Oldottá tette az órákat. Minden megtárgyalt mű hibái és erényei gyakorlati például szolgáltak, beszélgettünk róla, hogy ez a vers miért jó, az a novella miért hosszú, és hogyan lehetne feszesebbé tenni, miközben eszünkbe sem jutott, hogy itt mi valójában komoly munkát végzünk.” Tóth Kriszta
„Noha tudvalevő, hogy munkásságával és morális tartásával Mészöly jelentős hatást gyakorolt az akkori fiatal írónemzedék mára befutott tagjaira, többek között Nádasra, Kukorellyre, Csaplárra, Esterházyra, de az, hogy ’post mortem’ a jelen reményteli fiataljaira is hasonló hatást fejtsen ki, direkten nem szerepelt az alkotótábor céljai között. Ám az kétségtelen, a Szekszárdi Magasiskola előadói képesek arra, hogy tolmácsolják Mészöly Miklós szellemiségét.” Liebhauser János
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 10. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

KISS MIHÁLY: „cca 4 m² festék”
- megnyitja: SINKÓ ISTVÁN képzőművész, művészeti író, múzeumpedagógus -


Az anyagot a felületen elegyengette: Kiss Mihály

Kiss Mihály festőművész (Budapest, 1946)
1965-69: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Ék Sándor Fónyi Géza. A Belvárosi Művészek Társasága, Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének tagja. ~ izgalmas korszakban, a 60-as évek végén végezte a főiskolát, azonban legaktívabb korszaka az 1980-90 közötti tíz évre esik. Kiss Mihály képi világa egyedi, csak rá jellemző, hol a kifestőkönyvek előrenyomott lapjait, hol az egymásba simuló puzzle-darabokat juttatják eszünkbe egyszerű grafikai sorozatai. Az kétségtelen, hogy formái új hullámos dekorativitása a kort jelzik (80-as évek), azonban a motívumait rendező szabálytalan, laza mátrix elárulja, hogy a struktúraszemlélete (70-es évek) él benne tovább. Hálószerűen egymás mellé "öntött" stilizált, dekoratív motívumokból "szőtt" kompozícióit az alábbi stílusjegyekkel tudjuk megközelíteni: új hullám, graffiti, (naiv) konstruktivizmus, formamodulok és a mindezeket összedolgozó egyedi kézjegy munkája. Természetesen a nagy művész-pedagógus elődről, Paul Kleeről se feledkezzünk meg. ~ előszeretettel alkalmaz még a Klee képi világánál is egyszerűbb, dekoratív formafűzést.


Kiss Mihály és Sinkó István (Szőnyi István Baráti Kör)

Egyéni kiállítások

1982 • Falképek, Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
1984 • Fa-metszetek, akvarellek, olajképek, rajzok, Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza, Budapest
1986 • Budapesti falfirkák [Bakos Zoltánnal], Fényes Adolf Terem, Budapest
1987 • Kisebb, nagyobb képek, Fényes Adolf Terem, Budapest
1991 • Elmúlásmegmaradás, Óbudai Pincegaléria, Budapest
1992 • Csepel Galéria, Budapest
2000 • Mostani képek, Nádor Galéria, Budapest.
Irodalom

PETRI GY.: ~ról, Beszélő, 1991/5.
GAÁL J.: Egy falanszter fétisei - ~ rajzai elé, Élet és Irodalom, 1997. augusztus 29.
Bárdosi József
A kiállítás megtekinthető április elejéig.
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 8. szombat 19:30
KONCERT

NőNapi! - NYESŐ MARI KONCERTJE
- vendégszólista: Szathmáry Melinda -


Fotó: Kollár Andrea

...Nyeső dalai elemelnek ugyan a valóságból, de mégis az életbe csöppenünk azáltal, hogy a huszonévre széthúzódva megjelent három és meg nem jelent ki tudja, hány album dalai élőben mutatják meg teljes arcukat; kell hozzájuk a varázsos személyiség. /…/ Nyeső in medias res a legmagasabb hőfokon izzik. Először azt figyelem, milyen szokatlanul kiválóan gitározik, élvezet, ahogy egy-egy fanyar harmónia közben ujjai szinte összetekerednek, surlódnak a szekundok, aztán kapom is a fejem, mert ott a gitár dallama felett tercelő énekszólam, hozzá pedig a dal megéléséből fakadó mimika. /…/ Valahol a nehéz, többszólamú fingerstyle gitározás és az ihletett énekmondás között járunk, úgy, hogy nincsen emelkedett, pátoszos érzésünk; tulajdonképpen minden nagyon egyszerűnek hat, holott mégiscsak magasrendű művészetet fogyasztunk éppen. Nyeső finom, szolid, néha apró eszközökkel ér el nagy hatást, ahogy hétköznapi életünket is univerzumként képes láttatni. Egy ponton a hátsóbb sorokból valaki bekiabál: „Imádlak!"

Végső Zoltán írásából
(ÉS, 2011. júlis. 5.)
http://www.nyesomari.hu/
https://www.facebook.com/events/201904566665223/



Szathmáry Melinda énekes-gitáros dalszerző az 1990-es években kezdett el mélységeiben foglalkozni ír és erdélyi népzenével, amelynek hatására 2000-ben megalapította saját együttesét, az Eclectica Worldmusic Group-ot. A kezdetben trió, majd később szextett formáció repertoárja gyakran a XVIII.- XX. századi kelta, breton és török eredetű tradicionális népdalokra, erdélyi táncdallamokra és részben ezekből ihletet merítő saját szerzeményekre épül. Mindez egy progresszívabb, modern, rockos, jazzes előadásmód és hangzásvilág köntösében jelenik meg, amely kezdetektől fogva az együttes védjegye. Melinda "specialitása", hogy régi magyar és ír népdalok szövegét használja fel saját zenéjéhez, míg átkötő motívumként ír dallamokat is használ a magyar népzenei elemek mellett, máskor verseket zenésít meg. Melinda és az Eclectica változatos játékát az elmúlt 12 évben ír és világzenei fesztiválok (Fonó, Sziget, PECSA, Dunaújvárosi Bartók, Csiperó Fesztivál, Benczúr Klub, Jókai Klub, Fészek Klub, Budapest Jazz Klub, Igric Fesztivál, Kék Madár Fesztivál stb.) berkei mellett többek között John Mayall and the Bluesbreakers 2007-es magyarországi látogatása keretében is élvezhette a hazai közönség. Az énekesnő rendszeres társszervezője a több mint másfél évtizedes hagyományokkal bíró Szent Patrik Napi Zenei Fesztiválnak.
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.000, diák 700 Ft

március 7. péntek 19:00
JLG FILMKLUB

A Szerzői Filmklub 2014-ben bemutatja: "Jean-Luc Godard kilenc (új) filmje - a kommunikáció alatt és felett" című sorozatának a keretében:

VIGYÁZAT JOBBRÓL

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Vigyázz jobbról (Soigne ta droite) - színes, francia-svájci vígjáték, 79 perc, 1987, rendező: Jean-Luc Godard, forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, operatőr: Caroline Champetier
vágó: Jean-Luc Godard, Christine Benoît, szereplők: Jean-Luc Godard (Idióta és herceg), Dominique Lavanant (Admirális felesége), Jacques Villeret (Az egyén), Jane Birkin (a krikett játékos), Michel Galabru (Admirális), Pauline Lafont (a golf játékos)


Miskin herceg ő...

A filmbeli Godard a bolondok, szelíd idióták mosolyával tűri, hogy lökdössék, meg, hogy egy kötögető idős hölgy pamutkötegét tartsa. Tűrni balsorsunk minden nyűgeit, a hivatal packázásait... Filmtekercsek dobozát tartja a hóna alatt. Talányos ostobaságokat mond. Vajon színleli csak a háborodottat? Még csak nem is a Hamletet olvassa, hanem Dosztojevszkij regényét, A félkegyelműt. Miskin herceg ő, persze, de a szöveg (irodalom) és a kép közötti összefüggésekről ez nem sokat mond, inkább csak utalás, mint párhuzamba állítható koncepció, rendszer... /.../
Godard képi megoldásai egyre inkább Magritte képeire, főleg hangulatukra, „tárgyilagos álomszerűségükre” emlékeztetnek. /.../ ...csakhogy a formailag tiszta, világos, fegyelmezett, majdnem „steril” Magritte-tól eltérően nála a fénycsík egy feltámadásra alkalmatlan, véglegesen piszokba, törmelékben elpusztult romhalmazra vetül. A romhalmaz alól klasszikus művek széttört és értelmetlenül makogó részletei. „Idézzük csak” – vigyorog Isten bohóca. /.../
„A fény hátba támadja az éjszakát” – mondja egy hang a Soigne ta droite végén, amikor vetíteni kezdik A félkegyelmű filmbeli filmjét. Az éjszakát váratlanul megtámadó fény természetesen a vetítőgép fénye.
/Bikácsy Gergely: Godard, a félkegyelmű, Filmvilág, 1987/
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
A Szerzői Filmklub következő tervezett vetítése:
2014. április . péntek 19 óra Nyitott Műhely
Jean-Luc Godard:
Az est a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 6. csütörtök 19:30
KONCERT

CHABANDA

A Chabanda Gyulai Csaba új világzenei formációja. Az ütőhangszereken és gadulkán játszó zenekarvezető-zeneszerző számos világzenei és jazz formációban megfordult már: játszott a Kolindában, a Makámban, a Balázs Elemér Grouppal és a Grencsó Kollektívával. Jelenleg Bognár Szilvia gyerek-zenekarában, valamint a trió formában újraalakult Kosbor zenekarban zenél, színházi zenéket komponál, emellett énekesként tevékeny az A:N:S Chorus és a Voces Aequales régizenei formációkban. A két, látszólag széttartó műfaj között vert hidat a garbareki ihletésű, Dés Lászlóval és Balázs Elemérékkel közös Contemporary Gregorian  című lemezük,
Gyulai Csaba a Tilos Rádió népzenei műsorában elmondta, a különböző zenekarokban "alkalmazottként" eltöltött évek után megérett benne az elhatározás, hogy saját együttest alapít, és mintegy másfél éves vajúdás során álmodta meg azt a saját hangzást, amivel új színt szeretne a magyar világzeneipalettára hozni. A Chabanda (ejtsd: csabanda) névre keresztelt zenekar tagjai:
Lovászi Edina
(ének)
Bódás Zsuzsanna
(zongora)
Ávéd János
(szaxofon)
Rácz Krisztián
(gitár)
Keönch László Farkas (ütőhangszerek)
Gyulai Csaba
- gadulka, ütőhangszerek, zeneszerző.
Zenéjük az együttes vezetője szerint "jóval jazzesebb, szabadabb, mint a ma megszokott magyar világzenei produkciók - de meg sem tagadja azokat. Az instrumentális folyamatok jóval hangsúlyosabbak, sokszor az ének is hangszerként van kezelve. Egyszerű, könnyen befogadható dallamok, de absztrakt szerkezeti felépítés." A számokban magyar népdal-részletek is felismerhetők lesznek, de nem a megszokott dallam-kíséret formában, hanem organikus módon dolgozza fel a szerző a motívumokat.
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

március 5. szerda 19:00
IRODALMI EST

BESZÉLJÜK EZT MEG
- beszélgetés KÁNTOR PÉTERrel, kérdezők: Bazsányi Sándor és Modor Bálint -



A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karához kapcsolódóan működő Kultúra és Kritika internetes irodalmi portál rendezvénye

Kántor Péter olyan költő, aki kerüli a reflektorfényt, a színpadot. Távol áll tőle minden előtérbe tolakodás, önérvényesítés, magamutogatás. A rejtőzködő, szemérmes alkat azonban roppant gazdag, sokrétű, mélyen megszenvedett költői világot rejt: a tavalyi Artisjus-nagydíjas Kántor Péter a legérzékenyebb, legmegbízhatóbb kortárs költőink egyike.



A Kavics (1976) és a Köztünk maradjon (2012) közt feszülő pályaív tizennégy magas színvonalú verseskönyvet fűz teljesen egyedi, hasonlíthatatlan lírai életművé, amely a legnagyobb hatást gyakorló József Attila és Kormos István meghatározó örökségét szűri, nemesíti szuverén költői világgá, értelmezi újjá a költői szerep aktuális és korszerű kívánalmai szerint. Kántor Péter összetéveszthetetlen hangú költészete így lesz az engesztelhetetlen minőségigény, az elődök tiszteletén nyugvó tradicionalitás és a 21. századi ember drámáját a kor nyelvén megszólaltató lírai modernitás nagy hatású, hasonlíthatatlan szintézise. Afféle élni segítő kapaszkodó, amire hétköznapjaink bújában-örömében bátran támaszkodhatunk. /KT/
A program a Summa Artium, az NKA, az EMMI és a Szépírók Társasága támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 4. kedd 19:00
SZÍNHÁZ

MÁNDY ILDIKÓ TÁRSULATA: HAMLETTEK KLUBJA 2.0
- Shakespeare Hamlet c. drámája alapján készült kétszereplős változat, amelyben két Hamlet vitatkozik és érvel… -



játsszák: Kövesdi László, Stubnya Béla
fény: Payer Ferenc
rendező: Mándy Ildikó, Harangozó-díjas koreográfus
„A Hamletben sok-sok nemzedék fedezte fel saját vonásait, s talán éppen ezért zseniális mű, mert megnézheti benne magát az ember, akár egy tükörben.”
(Jan Kott lengyel irodalomtörténész, kritikus, esszéíró)
A Hamlettek Klubja - H. (már megint Hamlet?) című előadás a 2010-es bemutató óta három változatban készült el. Az első négyszereplős, filmes megoldásokat is használó változat után ugyanennek az előadásnak kamaraszínházi változatát láthatták a nézők, majd következett a harmadik, kétszereplős, videó nélküli verzió, a negyedik produkció pedig egy úgynevezett kocsmaszínházi változat lett.
A jelenlegi 2.0 verzió az ötödik változat, amelyben – a hagyományos Hamlet-felfogással szemben - két negyvenes éveikben járó színész, Kövesdi László és Stubnya Béla játsszák el a két Hamletet, vagyis a Hamlet-monológokból és párbeszédekből összeállított saját(os) Hamlet verziónkat.
Mándy Ildikó Társulata 2008-ban kezdte el egy Shakespeare-tetralógia megvalósítását a Macbeth feldolgozásával. A (Lady) Macbethek szöveg nélküli, a mozgás nyelvén kommunikáló előadás. A RésJ című, Rómeó és Júlia feldolgozásban a mozgás és a szöveg harmóniában van.
A tetralógia harmadik részeként elkészült Hamlettek Klubja című előadásban a shakespeare-i szöveg hangsúlyosan jelenik meg.
www.ildikomandy.org



Stubnya Béla és Kövesdi László megtöltötték a - nem túl nagy - színpadot. Az sem tudom, hogy ez jó vagy rossz. Nem tudok semmit. Arra emlékszem, hogy kezeim megállíthatatlanul csapódnak össze. Akartam, vagy nem akartam, egy órára elmúlt kritikusságom. (Ember voltam?) Jaj! /Visor Karola/ mindentjobbantudok.hu
Támogatók: EMMI, NKA, Kontakt Táncért Alapítvány, MMA
Külön köszönet Barsi Mártonnak és Egri Bálintnak, az első négy változat szereplőinek – nélkülük nem született volna meg a darab.
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 3. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

ITT KORNIS MIHÁLY BESZÉL
- most mi van -

2. EST


Fotó: Tausz Gábor

Műsoron:
a meglepetés!
Szóba jöhet még:
Körmagyar
Egy csecsemő emlékiratai
Napkönyv
Pestis előtt
Lehetőségek könyve
Sóhajok hídja
Feliratok
Hallelúja
Szeretettel várja vendégeit,
 Kornis Mihály
Stand up Kornis Mihály! Az lesz, ami a papíron van (fentebb), azzal a világraszóló különbséggel, hogy rögtönözni fogok, aznap döntöm el azt is, olvasok-e, és mit, az a célom, hogy a közönség tátott szájjal figyeljen és a végén ne akarjon hazamenni.
http://www.kornismihaly.hu/
Az est a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 2. vasárnap 18:00
EMLÉKEZÉS

ÍRÓTÁRSAK, BARÁTOK ÉS OLVASÓK BORBÉLY SZILÁRDRA EMLÉKEZNEK

A Litera szerkesztősége várja mindazokat, akik emlékezni szeretnének Borbély Szilárdra.
Csendes estét tervezünk.
Aki úgy érzi, hozzon egy verset (versnyi prózát, részletet), és olvassa fel!

március 1. szombat 19:30
KONCERT

„SERESSÜK EGYMÁST, GYEREKEK!
- Gerlóczy Zsigmond Dezső és Müller Péter Sziámi (ALTEREGO DUÓ) estje Seress Rezső legjobb dalaiból”.



Kis presszófilozófiai értekezések:
Csak átutazó vagyok itt a Földön, Az élet egy nagy, csodálatos semmi, Fizetek, főúr, Gyere, Bodri kutyám!, Szomorú vasárnap - mindez egy vidám szombaton a Nyitottban...



1889. november 3-án született Seress Rezső, a legendás Szomorú vasárnap című dal szerzője. Budapesten látta meg a napvilágot, és néhány vidéki színházi évet és a munkaszolgálatot leszámítva nem is lépte át szülővárosa határait. Artistának készült, színi tanulmányokat végzett, de a világot jelentő deszkákat hamar felcserélte egy barna pianínóra, amely mögött aztán egész életét töltötte; előbb a Dohány utcai Kulacs vendéglőben, majd az Akácfa utcai Kispipában.
Az apró termetű, jó humorú "kis Seress" nem volt férfiszépség, mégis az akkori Pest egyik legszebb asszonyát vette el; Helénke miatta hagyta el gazdag katonatiszt férjét. Seress énekelni sem tudott igazán, rekedtes hangján inkább elmondta dalait, miközben jobb kezével zongorázott. A ballal ugyanis nem tudott játszani, és a zongora tetején heverő kottákat sem tudta olvasni. A korabeli Pest egyszemélyes intézményének kedvéért olyan hírességek ültek be az említett vendéglőkbe, mint a perzsa sah és felesége, a walesi herceg, Arthur Rubinstein, Arturo Toscanini, Benjamino Gigli, Spencer Tracy, John Steinbeck, Otto Klemperer.
Világhíressé az 1936 körül keletkezett Szomorú vasárnap című dalával vált, amelyet Jávor László versére írt. A giccsbe hajló sanzonnak a legenda szerint különös, mágikus hatása van, hallgatója olyan mély depresszióba süllyed, hogy öngyilkos lesz. Állítólag egy ideig pontos statisztikát is vezettek arról, hányan dobták el önkezükkel életüket a dal hallatán.
1944-ben munkaszolgálatra vitték, hazatérése után ott folytatta, ahol abbahagyta - a Kulacsban. Pedig ekkor már gazdag ember volt, azzá tette a Szomorú vasárnap, vagy ahogy mindenütt ismerik, a Gloomy Sunday. Szerzeményét az egész világon játszották, repertoárján tartotta többek között Louis Armstrong, Bing Crosby, Paul Robeson, Ray Charles, Maurice Chevalier, Josephine Baker. A Seresst megillető jogdíjak szépen halmozódtak az Irving Trust bankháznál, végül mintegy 360 ezer dollárja gyűlt össze. Seressnek azonban saját bevallása szerint hosszában is tériszonya volt, a VII. kerület határát sem tudta átlépni, nem hogy elutazzék jogos járandóságát felvenni.
Az ötvenes évek elején "munkahelyet" váltott, ettől kezdve haláláig a Kispipában szórakoztatta a nagyérdeműt. Nem is maradt más választása, mivel a Rákosi-korszak kultúrpolitikája túlzottan dekadensnek ítélte, és indexre tette dalait. A hatvanas évek elejétől egyre jobban érzékelte, hogy az ő egyszerű, sallangmentes előadásmódja egy letűnt világot idéz, és nem tud megfelelni a megváltozott zenei ízlésnek. 1968. január 11-én az egyre mélyebb depresszióval küzdő Seress kiugrott lakásuk ablakából. (Egyes legendák szerint azonban csak a redőnyt akarta megjavítani, és ekkor szédült ki az ablakból.)
A Szomorú vasárnapon kívül számos más sláger is az övé (Fizetek főúr, Szeressük egymást gyerekek, Én úgy szeretek részeg lenni...), magyar nótákat is komponált (Gyere Bodri kutyám). Írt operettet, és két kisregényt is. Emlékkönyvébe Otto Klemperer csak annyit jegyzett bele: "Nem muzsikus - csak zseni".
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)