ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

szeptember 30. kedd 19:00
ARCKÉPEK A KÖZELMÚLTBÓL

A Szépírók Társasága szervezésében

ORBÁN OTTÓRA EMLÉKEZÜNK
- beszélgetőtársak: Nyerges Gábor Ádám, Parti Nagy Lajos, Dérczy Péter -


Orbán Ottó (1936, Budapest – 2002, Szigliget) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének. 1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt. Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon.



Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg. Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított.
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

szeptember 29. hétfő 19:00
FILMKLUB

A Szerzői Filmklub bemutatja (a filmklubalapító kedvenc Godard filmjét!):

JEAN-LUC GODARD: HÍMNEM-NŐNEM
- BB80 - 80 éve született Brigitte Bardot (kapcsolódva a Jean-Luc Godard vetítés-sorozathoz), meghívott előadó: Attila Sárosi filmesztéta -


Masculin, féminin

Hímnem-nőnem - tizenöt hiteles tény (Masculin, féminin) - fekete-fehér, szinkronizált, francia-svéd filmdráma, 103 perc, 1966, rendező: Jean-Luc Godard, író: Guy de Maupassant, forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, operatőr: Willy Kurant, zene: Jean-Jacques Debout, producer: Anatole Dauman, vágó: Marguerite Renoir, Agnés Guillemot, szereplők: Jean-Pierre Léaud (Paul), Chantal Goya (Madeleine), Marlene Jobert (Elisabeth), Brigitte Bardot (nő a kávézóban), Birger Malmsten (Lui), Eva-Britt Strandberg (Elle), Michel Debord (Robert), Catherine-Isabelle Duport (Catherine-Isabelle)
Díjak: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve-díj (1966)



A filmcselekmény keretét Maupassant két szerelmi történetéből vett motívumok alkotják, de Godard sok megállapítást sző a cselekménybe korának politikájáról, gazdaságáról, sokféle alakban, részben dokumentarista jelleggel. A film főhőse Paul, egy párizsi fiatalember, aki katonai szolgálatból lép ki "az életbe", egy erősen politikával áthatott világba, s beleszeret egy táncdalénekesnőbe, aki két másik lánnyal él együtt egy lakásban. A fiatalok közt feszült viszony alakul ki. Egyfajta tanulmány a "modern" nőről -, hasonlóan az Éli az életét - tizenkét képben (1962) c. opushoz, de annál sokkal könnyedebb hangvétellel. Nem véletlen Jean-Pierre Léaud szerepeltetése sem -, amely utalás Francois Truffaut önéletrajzi filmjeire - kikacsinás a kolléga felé: "Barátocskám, ezt így sokkal jobban lehet(ne) csinálni!" (utalva François Truffaut önéletrajzi filmjeinek egyre kommerszebbé Ajánlott hozzájárulás: 900 Ft

szeptember 27. szombat 19:00
OSZTÁLYTALÁLKOZÓ



Zártkörű rendezvény.

szeptember 26. péntek 19:00
FILMVETÍTÉS ÉS BESZÉLGETÉS

JIRO DREAMS OF SUSHI
- vendégünk: SULYOK MIKLÓS gasztrofilosz -



A 85 éves sushikészítő mester, Jiro Ono élete elevenedik meg a megkapó dokumentumfilmben. A sushikészítés tudományát megtanította fiának, de a világ egyik legdrágább, három Michelin csillagos éttermében Jiro még ma is aktívan dolgozik. A Sushiálmok olyan ember portréja, aki szakmájában nem fogad el semmilyen kompromisszumot. Egész életét a munkájának és a maximalizmusának rendelte alá és ezzel világhírű éttermet épített fel, amely a legszőrösszívűbb éttermi kritikusok elismerését is kivívta. Tartása, életpályája és megalkuvásmentes életszemlélete nemcsak példaként szolgálhat sokaknak, de alapvető kérdéseket vet fel az emberi boldogsághoz vezető utakról.
Jiro Dreams of Sushi (Szusiálmok) - színes, feliratos, japán dokumentumfilm, 81 perc, 2011, rendező: David Gelb, operatőr: David Gelb, producer: Kevin Iwashina, Tom Pelligrini, vágó: Brandon Driscoll-Lutt, szereplők: Jiro Ono,  Yoshikazu Ono



A film vetítését követően Sulyok Miklós gasztrofilosz és matematikus
osztja meg a gondolait.

 
Ajánlott hozzájárulás: 700 Ft

szeptember 25. csütörtök 20:00
KONCERT

DAVID YENGIBARJAN


Újra Budapesten!

David Yengibarjan örmény muzsikus, zenei életünk szinte honosított, jellegzetes figurája négy szólólemezt jelentetett meg, a világzenei, jazz- és folkzenei fesztiválok, klubok gyakori fellépője, színházi- és filmzenék alkotója.
David az autentikus örmény népzene, illetve a kortárs európai és amerikai jazz ötvözeteként egy igen eredeti stílust alkotott meg, főleg hogy zenéjébe beszüremlik az argentin tangó és Astor Piazzolla világa is, mindez improvizatív köntösben.
A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz standerdet”.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 24. szerda 19:00
ÍRÓMOZI - In memoriam XANTUS JÁNOS

GAZDAG GYULA: SÍPOLÓ MACSKAKŐ - MÁRTON LÁSZLÓ VÁLASZTÁSA
- a vetítést követően az íróval Jánossy Lajos, a litera.hu szerkesztője beszélget
-



Az Írómozi új évadának első vendége Márton László író. Prózát, drámákat, esszéket ír és fordít. 1983-ban fejezte be egyetemi tanulmányait Budapesten magyar – német nyelv és irodalom szakon. 1983 és 1990 között a Helikon Kiadó munkatársa Budapesten. 1990 óta szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1998-ban és 1999-ben DAAD-ösztöndíjasként élt Berlinben. Főként magyar nyelven publikál, de németül is rendszeresen megjelennek munkái.
Thomka Beáta magyar irodalomtörténész a következőképpen nyilatkozik Márton regényeinek világáról: „... ha közelebb hajolunk az okhoz a regényelemekhez, amelyek referenciaként történelmi alakokra, színhelyekre, eseményekre hivatkoznak, észre kell vennünk, hogy mindezek a tényezők korábban alkotott szövegtestek. [...] A történelmi realitás ugyanis egy szövegekkel átszőtt értékreláció, amelyben az önnön megértés és a kultúra konstituálása lejátszódik.“
Interjú Márton Lászlóval a Fidelio.hu-n legújabb regénye kapcsán, melynek bemutatója a Nyitott Műhelyben lesz november hónapban: http://fidelio.hu/edu_art/interju/az_iro_mint_kreativ_hivatalnok


Pillanatkép a forgatásról (a kamera előtt sötét felsőben: Gazdag Gyula, a kép baloldalán ölbe tett kézzel a 18 éves  Xantus János)

Sípoló macskakő - fekete-fehér, magyar filmszatíra, 105 perc, 1971 rendező: Gazdag Gyula, forgatókönyvíró: Gazdag Gyula, Györffy Miklós, zeneszerző: Illés Lajos, operatőr: Andor Tamás, vágó: Szántó (Komlóssy) Annamária, Gazdag Gyula, szereplők: Bozsogi János (Vincze Sándor), Gergely Gábor (Tőkés Zoltán), Györe Balázs (Hasznos), Mész András (Pataki Gábor), Xantus János (Schuller)
Gimnazisták, több száz budapesti kamasz érkezik Gecsőpusztára, nyári munkatáborba. Megtörténik a tábor elfoglalása, belső rendszerének megszervezése, vezetők, felelősök választása - csak a munka hiányzik, közbejött okok miatt. Ezt a felügyelő tanárok elvből nem hozzák a fiúk tudomására, hanem hogy fenntartsák a tábor rendjét, egyfajta tartalom nélküli, mechanikus rendszer felesleges célkitűzéseit erőltetik rájuk. A diákok megneszelik az igazságot, és miután megbizonyosodnak a tétlenségről, megkezdődik a belső rend felbomlása, és dacos szembenállás alakul ki tanárok és diákok között.
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az esemény a
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

szeptember 24. szerda 17:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

"HÁROMTÁRLAT" - FÜLÖP PÉTER (GYŐR) FOTOGRÁFIÁI
3. tárlat: A Szépség teremtő kauzalitása 2012. Filmvetítés: A Szépség teremtő kauzalitása



A Szépség teremtő kauzalitása
Fülöp Péter képein nem véletlenszerű semmi, minden elem jelent valamit. Az alapvetően szürke képeken felvillan néha egy-egy vörös, narancssárga vagy rozsdabarna folt, a kép középvonalán vagy az aranymetszés pontjain megjelennek fontos elemek. A foltok, pöttyök, amorf alakzatok olyan rendet alkotnak, amely csak a mélyebb, mondhatnám úgy is, hogy alázatosabb szemlélet számára tárulnak föl. Ez utóbbi cselekedet, az alázat gesztusa vezethette talán a képek alkotóját is, hiszen a színek, formák, tónusok, amiket láthatunk, nekünk szánt ajándékok.
Dr. Molnár Csilla, tanár



Életrajz helyett:
Fülöp Péter 1967-ben született Kismagyarországon, Győr városban. Amatőrként, filmes gépekkel kezdett fotózni a nyolcvanas években. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja kamerájával elkészítette a „megapixel” („Teremtés Tanulmányok”) képsorozatot. Több önálló kiállításon mutatta be képeit. Folyóiratokban jelentek meg fotográfiái. 2014-ben jelent meg a Csöndesek kiáltványa sorozatból készült „megapixel” katalógus.További munkái és írások a www.fpfoto.hu oldalamon találhatók.
A belépés díjtalan.

szeptember 23. kedd 19:00
OLÁH GÁBOR FILM- és HANGJÁTÉKKLUB

A FÜL ÉS A SZEM ESTJE


Oláh Gábor

Műsoron:
Paprikás Marcsa (50 perc)
(meditatív félhomályban hallgatjuk a hangjátékot)
Szünet után:
Tisztulás -
dokumentumfilm (45 perc) (dobozban maradt).
Ez a film az előzmény Oláh Gábor: Gumikötél című regényéhez, amiből a vetítés után egy részletet fel fog olvasni a szerző.


Oláh Gábor: Gumikötél című kötetének borítója

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012).
Zártkörű vetítés, a belépés díjtalan.

szeptember 22. hétfő 19:00
NŐI KEREKASZTAL

HATODIK BESZÉLGETÉS
Téma: EURÓPA ÉS/VAGY OROSZORSZÁG



A kormánypártokat és a demokratikus ellenzéki pártokat kértük fel, hogy delegáljanak női politikusokat a női kerekasztal - beszélgetés hatodik részére, amelynek címe: Európa és/vagy Oroszország. A meghívott pártok közül eddig az Együtt, az MLP, az LMP, a MoMa és a SZEMA delegált női politikust. Hajdú Nóra, Bősz Anett, dr. Schmuck Erzsébet, dr. Pusztai Erzsébet és Ungár Klára véleményét már biztosan megismerhetjük.
Moderátor: Betlen Anna
A beszélgetés sajtónyilvános.
A program  a Friedrich Naumann Stiftung támogatásával jött létre.
Belépődíj: 400 Ft

szeptember 20. szombat 19:00
RENDEZVÉNY



(Zártkörű.)

szeptember 19. péntek 20:00
ELŐADÓEST

SKIZOFRÉN MONOLÓG
SZŰCS LAJOS ELŐADÁSA



„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..
Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész….”

/Édes Gabriella, Tiszatájonline/


Szűcs Lajos
színész, született 1965-ben

Kilépődíj: előadás után, ahogy tetszett.

szeptember 18. csütörtök 20:00
KONCERT

ELSA VALLE - WINAND GÁBOR ACAPELLA DUÓ
- meghívott vendég: BABOS GYULA -


Két hang, ezernyi gondolat

A két különleges zenei egyéniséggel és talentummal megáldott énekest nem kell bemutatni az igényes zenéhez szokott közönségnek, hiszen mindkét művész ismert és elismert alakja nem csak a hazai, de a nemzetközi jazz életnek is. A csütörtöki koncert különlegessége Elsa Valle és Winand Gábor  személyiségéből fakad. Két olyan énekhang ad randevút egymásnak, amelyek a világ különböző tájain születtek, majd a hely kultúráját, hangulatait, jellegzetes zenéjét magukba szívva cseperedtek fel, hogy aztán kifejlődve  mérföldkövekként jelezzék az utat egy olyan világba, ahol még kevesen jártak, de követőik biztosan akadnak majd szép számmal a felnövő generációkban. Ez a két út ér össze ezen az estén, amikor Elsa Valle afrikai gyökerektől átitatott a kubai dallam és ritmusvilággal megédesített hangja találkozik Winand Gábor különlegesen finomra csiszolt melodikus improvizációival, az amerikai jazz Afrikából indulva megkerüli a bolygót és a közép európai fűszereket is magába szívva, felfrissülve ismét találkozik régi önmagával.
A két művész csodálatos duóján keresztül együtt felfedezzük a zene horizontjait, megismerjük a szabadságot és a zene által felszabadult érzések, művészetek világát. Tánc, közös alkotás, művészi pillanatok teremtése együtt. Erröl fog szóln az este. (E. V. és W. G.)



A hazai jazzélet egyik legismertebb gitárosa, Babos Gyula zenei karrierjének talán legismertebb kezdeti állomásai a Rákfogó és a Saturnus voltak. Már 1966-ban első helyezést ért el a Magyar Rádió jazz-versenyén. 1977 óta a Liszt Ferenc Zeneművészéti Főiskola (azóta Egyetem) tanára.  A 90-es évek elején néhány legendás koncertfellépés következett: először a Petőfi Csarnokban Victor Bailey, Terry Lynn Carrington, Jinda György és Szakcsi Lakatos Béla társaságában, majd ötvenezer ember előtt Frank Zappával; később James Moody, illetve Tony Scott, továbbá Szabó Gábor voltak partnerei. A „Sham” című hanglemez felvétele alkalmával a kor legjobb hazai jazz zenészei gyűltek össze. A lemez címében is utalt a már régóta külföldön élő, rendkívül népszerű Jinda György zenei világára. 1994-ben a SONY kiadásában megjelent a gitáros talán eddigi legjobb jazz albuma, a Blue Victory (1996), amelynek szereplői az említett PeCsa-koncerten már játszottak együtt. A lemez tizenkét országban jelent meg. 1997-ben alakult meg a Babos Project Romani, amely együttes számos hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert az elmúlt években (Marseilles, Eilat, Bukarest, London, Kassa). A SONY cég 1998-ban "Egyszer volt..” címmel jelentette meg a Project felvételeit. 1998-ban a Take Fourral (Pege/Tomsics/Kőszegi) három lemezt vettek fel. 2001-ben Babos a legendás Herbie Mannnel készített felvételt. Legújabb albuma, melyet a világhírű ütőhangszeres művésszel, Trilok Gurtuval közös koncerten rögzített, „Hetvenöt perc” címmel 2004-ben jelent meg limitált példányszámban.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 18. csütörtök 17:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

"HÁROMTÁRLAT" - FÜLÖP PÉTER (GYŐR) FOTOGRÁFIÁI
2. tárlat: Ablakok 2012. Filmvetítés: A Szépség teremtő kauzalitása



Ablakok a Mindenségre
Minden nép őrzi a saját szimbólumait, s csak lelki erejétől függ, hogy mennyire képes akár évszázadok, évezredek multával is felismerni azokat, visszaemlékezni rájuk. Megidézni és megőrizni téren és időn át az emberi tudat olyan állapotát, ami válaszokat adhat egyetemes és örök kérdéseire.Bármilyen furcsán hangzik, ilyen szimbólumok házaink ablakai is, melyek misztikus magányukból néznek vissza ránk Fülöp Péter képeiről. Ablak: kint és bent határa: túl a racionalitáson, rés földi létünk és a túlvilági között. Ablakszem, mondjuk, a ház szeme. Belénk lát, és általa látunk, beengedi hozzánk a fényt: és ismét csak túl a racionálison, Isten fényét, a transzcendens fényét közvetíti felénk.Érdemes hát éppen ezért időről időre megpróbálni felfedezni titokzatos világukat, amelyek bárhogyan is alakul mindennapi életünk, emberlétünk forrásaihoz tartoznak, vezetnek, és örökre részei maradnak az emberi gondolkodásnak.
Keszei L. András, újságíró, költő



Életrajz helyett:
Fülöp Péter 1967-ben született Kismagyarországon, Győr városban. Amatőrként, filmes gépekkel kezdett fotózni a nyolcvanas években. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja kamerájával elkészítette a „megapixel” („Teremtés Tanulmányok”) képsorozatot. Több önálló kiállításon mutatta be képeit. Folyóiratokban jelentek meg fotográfiái. 2014-ben jelent meg a Csöndesek kiáltványa sorozatból készült „megapixel” katalógus.További munkái és írások a www.fpfoto.hu oldalamon találhatók.
A belépés díjtalan.

szeptember 17. szerda 17:00
FILMVETÍTÉS - BESZÉLGETÉS

ÁTVÁLTOZÁS
- vendégünk a film egyik főszereplője: Csordás Gábor -


Csordás Gábor és Tamás Amaryllis

Átváltozás - színes, magyar dokumentum játékfilm, 274 perc, 1984 rendező: Dárday István, Szalai Györgyi, forgatókönyvíró: Szalai Györgyi, Dárday István, zeneszerző: Czencz József, Lakatos Gábor, Cseh Tamás, Tolcsvay Béla, operatőr: Pap Ferenc, Poros László, szereplők: dr. Jáky Miklós, Csordás Gábor, Tamás Amaryllis, Rimóczy Márta, Bódy Gábor


Csordás Gábor /Horváth Dávid fotója/

A dokumentarista játékfilm cselekménye végig egy kétszintes villában játszódik, ahol három nemzedék él együtt, négyféle értékrendet, életfelfogást képviselve. A költő kevésnek érzi a költészetet, kulturális folyóiratot akar szerkeszteni, emiatt állandósulnak a veszekedések addigi nyugalmukat féltő pszichológus feleségével. A húszéves unokahúg csak a táncnak él, sem a közéletiség, sem a család nem vonzó számára. A kilencvenkét éves Daddy az emlékiratain dolgozik, a történelemmel néz farkasszemet, próbálja megvédeni Vandát. Halálával felbomlik a család és a ház látszólagos békéje. A táncosnő és a költő kilép a zárt térből, a kötött kapcsolatokból. Vanda marad, és magányosan őrzi tovább tradicionális értékrendjét.
Ajánlott hozzájárulás: 900 Ft

szeptember 16. kedd 19:00
FILMVETÍTÉS

SAMSARA
- a vetítést követően Sári László beszél a filmről,  beszélget a közönséggel -



Samsara - színes, szöveg nélküli, amerikai dokumentumfilm, 99 perc, 2011,rendező: Ron Fricke, forgatókönyvíró: Mark Magidson, Ron Fricke, zeneszerző: Marcello De Francisci, Lisa Gerrard, Michael Stearns, operatőr: Ron Fricke, producer: Mark Magidson, vágó: Ron Fricke, Mark Magidson
A 'szamszára' szanszkrit szó, lényege az élet örök körforgásában változó jelenségek mélyebb értelmezése. Ez adja a film kiindulási pontját is: Frickle és Magidson azt a megfoghatatlan, mégis működő összekapcsolódási pontot kutatja, mely a keleti vallások szerint átível életeinken, újjászületéseinken. A stáb 5 éven keresztül, 5 kontinens 25 országában forgatott. A csodálatos felvételeket 70mm-es filmre rögzítették, ennek köszönhető a döbbenetes vizuális élmény, melynek alapját a szent földek, a katasztrófa sújtotta övezetek, ipari komplexumok és természeti csodák lélegzetelállító látványa adja.



Ron Fricke és Mark Magidson a Baraka című film után, közel 6 év munka eredményeként egy újabb lenyűgöző, 70 mm-es filmre forgatott és narráció nélküli filmet készített: a Samsara-t. Így lassan filmjeik szinte egy új műfajt alkotnak, amely saját definíciójuk szerint semmiképpen sem nem dokumentumfilm, hanem sajátos nem-verbális, vezetett meditáció. Talán mondhatnánk azt is, hogy slow movie. A saṃsāra számos vallásban használt kifejezés, leginkább talán létforgatagként, folyamatos áramlásként fordítható. Ám kicsit másképpen értik ezt a különböző buddhista és hindu iskolák, a szikh vallás, a tao, illetve Európában megint máshogy használták a teózofusok, és a New Age mozgalom követői. A film talán egyfajta sajátos leltár: a világvallások, a természeti csodák mellett az embertelen körülmények között zajló termelés, fogyasztás és elszegényedés számba vétele, egyfajta talán belenyugvó, vagy együttérző "spirituális társadalomkritika". Sokféleképpen értelmezhető, a film vetítését követően az ismert keletkutatóval, Sári Lászlóval próbáljuk meg.

Sári László József Attila-díjas magyar tibetológus, író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő. Tibetológusként kutatási témája a tibeti irodalom, költészet. Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződik a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorok. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történetivel vált ismertté és népszerűvé.
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=P0xVp3N-M84
Ajánlott támogatás: 500 Ft

szeptember 15. hétfő 19:00
ELŐADÓEST /Felolvasás és zene/

KORTÁRS EROTIKUS ÍRÓK ESTJE
- Kornis Mihály felolvas, Szőke Szabolcs zenél -



Műsoron 4 prózavers és 1 elbeszélés:
Például ilyen leveleket írni
Nem csitul



Párbeszéd egy sírban

Elengedem őket
Ági pillanata




szerzők: Tallár J. Tamás, Kelemen Iván, Kiss Móni, Kosaras Zsolt, Garami Ince
A belépés ingyenes - vagyis dobhatsz az ibrikbe, de nem kell.

szeptember 13. szombat 20:00
KONCERT

LANTOS ZOLTÁN - JUHÁSZ GÁBOR DUÓ



Lantos Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klasszikus zenei diplomát, hegedű szakon. Már a főiskola évei alatt kísérleti és keleti zenével kezdett foglalkozni, majd 1985-ben ösztöndíjjal Indiába utazott, hogy klasszikus indiai zenét tanuljon. Nyolc és fél évig élt Indiában, tanulmányain kívül komponált és és koncertezett.  Miután 1994-ben visszatért Budapestre, tovább dolgozott improvizatív zenei világának kialakításán, miközben saját zenei gyökereit is újra felfedezte, és összevetette a keleti zene és a kortárs európai jazz területén szerzett tapasztalataival. Azóta olyan zenészekkel dolgzott együtt, mint Sebestyén Márta, Dés László, Dresch Mihály, Juhász Gábor és Horváth Kornél a hazai muzsikusok közül, valamint Charlie Mariano, Ramesh Shotham, Renaud Garcia-Fons, Lars Danielsson, Dhafer Youssef, Markus Stockhausen, Achim Tang, Patrice Heral és mások. Saját együttesén, a “Mirrorworld” kvartetten kívül szóló programmal is koncertezik, amelyben speciális elektronikus effekteket és “loop”-okat is használ. Az utóbbi években nagyon sok jazz- és világzenei fesztiválon vett részt saját együttesével, illetve más együttesek tagjaként. Lantos Zoltán egy 5-húros hegedűn és egy különleges, a számára készült 5+16 rezonáns-húros hegedűn (tarangini) játszik, amit Ricardo Margarit épített.
http://zoltanlantos.com/hu/
Juhász Gábor Gramofon- és Artisjus-díjas jazz gitáros. Alapító tagja a Tin-Tin kvartettnek, közreműködöje számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborg-gal közösen, 60/40 címmel. 2006-ban megalapította a Juhász Gábor Triót, melynek eredeti felállásában Borlai Gergö dobolt és Papesch Péter basszusgitározott. 2008-ban jelent meg Fények című CD-jük. Jelenleg a Juhász Gábor Quintet, a Juhász Gábor Trió és a Samsara együttes tagja, részt vesz a Szalóki Ági és Marozsán Erika projektjeiben. 1990-óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zenemüvészeti Szakközépiskola Jazz Gitár szakán.
http://www.juhaszgabor.eu/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 10. szerda 19:00
KÖZÉLETI BESZÉLGETÉS

2012-BEN ELLENZÉKI POLITIKUSOK BESZÉLGETTEK AZ AKKORI HELYZETRŐL
MÉG MA IS ELLENZÉKIEK - VAJON MOST HOGY LÁTJÁK A JÖVŐT?

A 2012-es szereplők: Böcskei Balázs moderátor /IDEA/, Bauer Tamás /DK/, Dávid János /Szolidaritás/, Kiss László /MSZP/, Juhász Péter /Milla/, Molnár Kati /Demokratikus Charta/, Püspöki Gábor /LMP/
http://youtu.be/6eo6rRI79_E

https://www.youtube.com/watch?v=zS26jUoN8Pc

Ajánlott hozzájárulás az est költségeihez: 500 Ft:

szeptember 9. kedd 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Video ajánló: http://vimeo.com/85142397
Részlet az előadásból: https://vimeo.com/89490031
Fotógaléria: https://www.facebook.com/teri.sandor/media_set?set=a.10201924472453622.1073741826.1238610651&type=3
video: Dömölky Dániel


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 6. szombat 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

"HÁROMTÁRLAT" - FÜLÖP PÉTER (GYŐR) FOTOGRÁFIÁI
1. tárlat: Fény(le)képezés 2013. Filmvetítés: - Megörökítés (13 perc)
2. tárlat: A Szépség teremtő kauzalitása 2012. Filmvetítés: Emlékváros (11 perc)
3. tárlat: Ablakok 2012. Filmvetítés: A Szépség teremtő kauzalitása
A kiállítást megnyitja: Jász Attila költő, közreműködik: Szőke Szabolcs gadulkán

Fény(le)képezés
Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ, amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.
Gyarmati Kata, dramaturg



Ablakok a Mindenségre
Minden nép őrzi a saját szimbólumait, s csak lelki erejétől függ, hogy mennyire képes akár évszázadok, évezredek multával is felismerni azokat, visszaemlékezni rájuk. Megidézni és megőrizni téren és időn át az emberi tudat olyan állapotát, ami válaszokat adhat egyetemes és örök kérdéseire.Bármilyen furcsán hangzik, ilyen szimbólumok házaink ablakai is, melyek misztikus magányukból néznek vissza ránk Fülöp Péter képeiről. Ablak: kint és bent határa: túl a racionalitáson, rés földi létünk és a túlvilági között. Ablakszem, mondjuk, a ház szeme. Belénk lát, és általa látunk, beengedi hozzánk a fényt: és ismét csak túl a racionálison, Isten fényét, a transzcendens fényét közvetíti felénk.Érdemes hát éppen ezért időről időre megpróbálni felfedezni titokzatos világukat, amelyek bárhogyan is alakul mindennapi életünk, emberlétünk forrásaihoz tartoznak, vezetnek, és örökre részei maradnak az emberi gondolkodásnak.
Keszei L. András, újságíró, költő



A Szépség teremtő kauzalitása
Fülöp Péter képein nem véletlenszerű semmi, minden elem jelent valamit. Az alapvetően szürke képeken felvillan néha egy-egy vörös, narancssárga vagy rozsdabarna folt, a kép középvonalán vagy az aranymetszés pontjain megjelennek fontos elemek. A foltok, pöttyök, amorf alakzatok olyan rendet alkotnak, amely csak a mélyebb, mondhatnám úgy is, hogy alázatosabb szemlélet számára tárulnak föl. Ez utóbbi cselekedet, az alázat gesztusa vezethette talán a képek alkotóját is, hiszen a színek, formák, tónusok, amiket láthatunk, nekünk szánt ajándékok.
Dr. Molnár Csilla, tanár



Életrajz helyett:
Fülöp Péter 1967-ben született Kismagyarországon, Győr városban. Amatőrként, filmes gépekkel kezdett fotózni a nyolcvanas években. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja kamerájával elkészítette a „megapixel” („Teremtés Tanulmányok”) képsorozatot. Több önálló kiállításon mutatta be képeit. Folyóiratokban jelentek meg fotográfiái. 2014-ben jelent meg a Csöndesek kiáltványa sorozatból készült „megapixel” katalógus.További munkái és írások a www.fpfoto.hu oldalamon találhatók.
A belépés díjtalan.

szeptember 5. péntek 19:00
JLG FILMKLUB

A Szerzői Filmklub 2014-ben bemutatja: "Jean-Luc Godard kilenc (új) filmje - a kommunikáció alatt és felett" című sorozatának a keretében:

JAJ NEKEM! / BALSZERENCSÉMRE

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



Jaj, nekem! / Balszerencsémre (Hélas pour moi) - színes, feliratos, francia-svájci filmdráma, 78 perc, 1993 rendező: Jean-Luc Godard, forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, operatőr: Caroline Champetier, zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij, Johann Sebastian Bach, Ludwig van Beethoven, Heinz Holliger, Dmitrij Sosztakovics, Arthur Honegger, Gia Kancheli, vágó: Jean-Luc Godard, szereplők: Gérard Depardieu (Simon Donnadieu), Laurence Masliah (Rachel Donnadieu), Bernard Verley (Abraham Klimt), Jean-Louis Loca (Max Mercure)



A kiváló francia rendező, Jean-Luc Godard a kilencvenes évek közepén sajátos filmes esszék forgatásával foglalkozott. A hagyományos narrációval nem rendelkező, irodalmi, filmes és politikai utalásokat tartalmazó történet egy házaspárról szól, amelynek életébe betoppan a férj "isteni" alteregója. A Donnadieu-házaspár titokzatos története a kisvárosba csal egy újságírót. Rachel Donnadieu lelki válságba került, miután szeretkezett egy férfival, aki a megszólalásig hasonlított a férjére, Simonra. A film feleleveníti az Amfitrionról szóló mítoszt, kötődik a bosnyák muzulmánok és a szerbek harcához, Giacomo Leopardi írásaihoz valamint Alfred Hitchcock filmes technikáihoz.
Következő vetítések:
2014. október 3. péntek 19.00
Jean-Luc Godard: Gyerekjáték orosz módra (1993) mf.
2014. november 14. péntek 19.00
Jean-Luc Godard: A szerelem dicsérete (2001) mf.
2014. december 5. péntek 19.00
Jean-Luc Godard: Film/szocializmus (2010) mf.
https://www.facebook.com/events/403828606424701/?fref=ts
KITEKINTÉS
A jövőre 10 éves Szerzői Filmklub 2015. évi tervezett sorozata:
"Michel Deville, az örök libertinus"
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Az est a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 2. kedd 19:00
NYÁRESTI KONCERTEK (RÁADÁS)

ÖRÖMZENE
- Ágoston Béla, Móser Ádám, Weisz Gábor, Hock Ernő, G. Szabó Hunor, Keönch László és
Rózsa István részvételével -


Örömzene: kifejezés a jazz gyakorlatából származik. Koncertek végén, vagy hasonló alkalmakkor különböző együttesek tagjai spontánul, mintegy saját örömökre összeállva, próba és gyakorlás nélkül szabadon muzsikálnak. Az örömzenék általában ismert dallamok segítségével születnek, gyorsan megbeszélt akkordok, ritmusok segítségével, és természetesen improvizatívak.
Egy jól sikerült jam session az élő muzsikálás legszebb pillanatai közé tartozik.
Ágoston Béla - szaxofonok
Weisz Gábor - tenor-, és baritonszaxofon
Rózsa István - tuba, helikon
Móser Ádám - duda, harmonika
Hock Ernő - nagybőgő
G. Szabó Hunor - dob
Keönch László - ütőshangszerek
A program az ARTISJUS támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)