ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

október 31. péntek 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Athenaeum Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

PATAKI ÉVA: ...ÉS MEGINT NAGYMAMA című kötete
- a bemutatón PATAKI ÉVÁVAL SZABÓ TIBOR BENJÁMIN, az Athenaeum Kiadó szerkesztője beszélget, a könyvből BALOG JUDIT olvas részleteket, gitáron pedig GULYÁS GERGELY és GULYÁS BARNA működnek közre -

 
Október 27-én jelenik meg Pataki Éva új könyve, a nagy sikerű a Nőből is megárt a nagymama folytatása!

"Éltek-e még
régi lányok?
Vagy alusztok már?
Vagy alusztok már..."
(Cseh-Bereményi)

...és megint nagymama!: "Újabb kalandokra röppen a ,,régi" nagymama, újabb unokákkal. Persze, hiszen ő szinte nem is öregszik, nincs még fogytán a fiatalos lendülete; ráadásul egy vonzó, új férj oldalán bukkan föl. Az egyik vidám unokás kaland azonban elég siralmasan végződik: a nagymama kórházban köt ki. És az már csak természetes, hogy ekkor minden dolgot kissé átértékel. Pataki Éva második ,,nagymama-regénye" nem okoz csalódást: több generáció küzdelmes és szép együttéléséről beszél. A humora rezignált, az öniróniája maró, finom lélektani elemzései pontosak. Bölcs és szórakoztató. Dédszülőktől dédunokákig mindenkinek élmény! "


Fotó: Brenner Péter

Pataki Éva Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, dokumentumfilm-rendező. Tanulmányait az ELTE BTK-n végezte magyar-orosz-esztétika szakon. Filmíróként - Mészáros Márta filmrendezővel közösen - olyan közismert filmek alkotója, mint Napló szerelmeimnek, A hetedik szoba, Kisvilma, A temetetlen halott, Utolsó jelentés Annáról. Dokumentumfilmjei izgalmas társadalmi kérdéseket feszegetnek. Fontosabb saját filmjei: Bébiszitterek, Kiutazása közérdeket sért, A Nékosz-legenda. Írt színházi adaptációkat, színdarabokat; ezek közül a legemlékezetesebb az Edith és Marlene.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Még egy nő (2002), Ami elveszett - Családregény (2010), Nőből is megárt a nagymama (2012), Hamlet halott (Vajda Anikóval közösen, 2013)
A belépés díjtalan.

október 30. csütörtök 19:00
ZENÉS IRODALMI EST

PAJZÁN TOLDI
GALKÓ BALÁZS ÉS SZOKOLAI DONGÓ BALÁZS előadásában



A Pajzán Toldi, a remekmű, melyen annyit röhögtél, s melyet most zenével, nótával, tánccal, képpel illusztrálva röhöghetsz végig Galkó Balázs szín-, és Szokolai Dongó Balázs zeneművész élő előadásában.


"Nem küldlek én szép öcsém tatárra, törökre,
Dicső magyar faszod álljon mindörökra!"

Szokolay Dongó Balázs (Tótkomlós) zenész. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improviztív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. Autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest később népzenét játszott dudán, furulyán és szaxofonon. Bolya Mátyás zenész kollégájával először a ’80-as évek végén találkozott és 1999-ben kezdtek együtt dolgozni. Népzenészként 1990 és 2000 között több zenekarban is játszott, mint például: Kündü, Magyar Dudazenekar, Békés Banda, Vasmalom, Dél-alföldi Szaxofonegyüttes. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói elsősorban a jazz műfajában, és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Műhelymunkája a népzenében, a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki.
Galkó Balázs (1949, Budapest) főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte. 1968-ban a Ki mit tud?-ban versmondóként érte el első sikerét. 1970–től színész, rendező. 1970–1972 között a Nemzeti Színház, 1972–1976 között a 25. Színház tagja volt. 1976–1979 között a Szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt. 1979–1983 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1983–1986 között a kecskeméti Katona József Színház, 1998–tól az Új Színház tagja. 1986–1998 között szabadúszó volt. 1975-ben a tanyaszínház-mozgalom alapítója volt. 1986–tól alternatív művészként alkalmi társulásokkal, egyszemélyes előadásokkal lépett fel: Dromlet (A Hold színháza), József Attila minden versének előadása (Mártha Istvánnal, 1988), Ön!-arckép történelmi háttérrel (1988), Kocs-Reál (1989), A falu rossza (Kapolcs, 1992), Nyáry Mikulás (Kapolcs, 1993). A Művészetek Völgye művészeti vezetője.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 29. szerda 18:30
KOREAI - MAGYAR IRODALMI EST

HAN KANG és PETŐCZ ANDRÁS
irodalmi felolvasóest



Han Kang koreai írónő és Petőcz András magyar író/költő évekkel ezelőtt az egyesült államokbeli Iowa Egyetemen találkoztak egy három hónapos irodalmi kurzuson, azóta tartják a kapcsolatot. Han Kang magyarországi látogatása keretében összeül a két művész, és beszél nekünk élettörténetéről, műveiről és felolvas részleteket írásaiból. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy más országban, más kultúrában nevelkedett a két író, mégis milyen hasonlóságokat lehet felfedezni írásaikban.
A helyszín befogadóképessége korlátozott, ezért csak előzetes regisztrációval lehet részt venni a rendezvényen! Regisztráció: +36 1 550 0250 vagy koreaikultura[kukac]gmail.com

október 28. kedd 19:00
ÍRÓMOZI

A NAGY LEBOWSKI - CSERNA-SZABÓ ANDRÁS választása
- a vetítést követően az íróval Szekeres Dóra, a litera.hu szerkesztője beszélget
-



A nagy Lebowski (The Big Lebowski) - színes, magyarul beszélő, amerikai-angol vígjáték, 127 perc, 1998, rendező: Joel Coen, forgatókönyvíró: Ethan Coen, Joel Coen, zeneszerző: Carter Burwell, operatőr: Roger Deakins, vágó: Tricia Cooke, Ethan Coen, Joel Coen, szereplők: Jeff Bridges (Jeff "Töki" Lebowski), John Goodman (Walter Sobchak), Julianne Moore (Maude Lebowski), Steve Buscemi (Donny), John Turturro (Jesus Quintana), David Huddleston (Mr. Lebowski), Philip Seymour Hoffman (Brandt), Tara Reid (Bunny Lebowski), Peter Stormare (Ulee Kunkel), Sam Elliott (idegen férfi), Ben Gazzara (Jackie Treehorn)

Jeff Lebowski (Jeff Bridges) egyetlen aranytörvénye az életben: élj és hagyj élni! Békésen lopja a napot, iszogatja kedvenc koktélját és döntögeti a rekordokat törzshelyének tekepályáján. Haverjai mind hasonlóan céltalan csodabogarak. Az idilli életet megzavarja két rosszarcú és modortalan gengszter, akik betörnek lakásába. A meglepett Lebowskit helyben hagyják és bepiszkítják kincset érő perzsaszőnyegét. Hősünk felkerekedik az igazi Lebowskihoz (David Huddleston), hogy tisztázza a félreértést és kártérítést kapjon. Az öreg milliomos névrokona viszont üzletet ajánl: szerezze vissza "elrabolt" ifjú feleségét.


Nyitott Műhely jelölés - Legjobb mellékszereplő 1998 - 2014 John Turturro

A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az esemény a
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

október 27. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ

A Parnasszus folyóirat legújabb számának bemutatója

Vivus: ILIA MIHÁLY KÖSZÖNTÉSE
A beszélgetés résztvevői: Ilia Mihály, Pomogáts Béla, Ungváry Krisztián és Zalán Tibor
A Centrumban: ZALÁN TIBOR költészete
Közreműködik: Huzella Péter, Juhász Attila és a Szerző
Az est házigazdája, és a beszélgetéseket vezeti a főszekesztő: Turczi István

A Parnasszus költészeti folyóirat őszi számának Vivus nagyrovatában az elmúlt fél évszázad hazai irodalmának meghatározó személyiségét köszöntjük kerek születésnapja ürügyén.
Ilia Mihály (Tápé, 1934) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. 1957-ben magyar szakon végzett a szegedi egyetemen, ugyanott lett gyakornok, 1958-tól tanársegéd, 1964-től adjunktus, 1980-tól docens. A 20. századi magyar irodalom oktatásával iskolát teremtett, a szegedi egyetemről magyartanár-generációk sorát bocsátotta útra. 1965-től a Tiszatáj rovatvezetője, 1971-től helyettes főszerkesztő, 1972-től főszerkesztő. 1975-ben túl sikeresen végzett munkája miatt kényszerült távozni. A világot körbeszövő baráti levelezése révén is fél évszázada naprakészen nyomon követi az egyetemes kortárs magyar irodalmat. Barátai, tanítványai „a magyar irodalom folyóirat nélküli főszerkesztőjének", „a magyar szellem vigyázó tekintetének", „egyszemélyes intézménynek" vagy egyszerűen csak „Ilia Tanár Úrnak" nevezik.
Főleg a Nyugat első nemzedéke, a két világháború közti magyar irodalom és a határokon túli magyar irodalom történetével foglalkozik. Részt vesz a Juhász Gyula kritikai kiadás munkálataiban, sajtó alá rendezte az Összes Művek 1-3 (versek, Péter Lászlóval) kötetét, 5. kötetét (Grezsa Ferenccel), 7-8. kötetét és Juhász Gyula Thermatáit (1983)



Zalán 60. Na, ne. Na, de. Ezt is megértük. Zalán felolvas legújabb verseiből, Huzella énekel, és emlékezik.
Zalán Tibor
(Szolnok, 1954) költő, író, pedagógus. 1978-ban szerzett oklevelet a JATE-n. 1985-ig szakközépiskolai tanár volt. 1983-tól a Kortárs munkatársa, 1992-től a Szivárvány társszerkesztője. Tanított Törökbálinton a Kísérleti Általános Iskola és Gimnáziumban, jelenleg szabadúszó. A vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. A „zalántiborongás” kifejezés egyéni hangvételét kitűnően jellemzi.
http://www.zalan.deltabroker.at/ikreator/zal/cms_pub/home
A folyóirat legújabb száma, és a Parnasszus Kiadó új könyvei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók.
A belépés díjtalan.

október 22. szerda 19:00
NŐI KEREKASZTAL

HETEDIK BESZÉLGETÉS
Téma:  AZ ELLENZÉKI PÁRTOK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE



A demokratikus ellenzéki pártokat kértük fel, hogy delegáljanak női politikusokat a női kerekasztal - beszélgetés hetedik részére, amelynek hosszú címe: "Az ellenzéki pártok lehetőségei, tennivalói, az eddigi eredményeik, tevékenységük értékelése." A meghívott pártok közül valószínűleg az Együtt-PM-et a PM fogja képviselni, a DK nem kíván élni a lehetőséggel.
Moderátor: Betlen Anna
A beszélgetés sajtónyilvános.
A program  a Friedrich Naumann Stiftung támogatásával jött létre.
Belépődíj: 400 Ft

október 21. kedd 19:00
EMLÉKEST

a Szépírók Társasága szervezésében

IN MEMORIAM BORBÉLY SZILÁRD
  - emlékeznek: Mészáros Sándor, Reményi József Tamás, Vári György, Wéber Kristóf -
ŐSBEMUTATÓ: 5 jambikus ének, ének: Bárdos Deák Ágnes, a zongoránál: Wéber Kristóf,
zeneszerző



Minden megvan. Most rajtunk a sor, hogy kezdjünk vele valamit. Nem lesz könnyű. Borbély Szilárd szelíd radikalizmusa nehezen feldolgozható állításokat szült, amelyekkel küzdeni, vitatkozni kell. Írásai mögött, fölött mindig ott kísért az a hosszú, sötét árnyék, hogy „Európából eltűnt két-három generáció, és kiheverhetetlen sérülés érte a humanista hagyományt. Halálos sebet kapott az európai kulturális identitás gőgje és arisztokratizmusa. Lerombolódott a művészet esztétikai felfogása és a filozófia magasztos küldetéstudata. Véget ért az egyén méltóságáról és a személyiség integritásáról vallott tizenkilencedik századi hit.” (Auschwitz holnap) Borbély ebből a drámai belátásból indul, innen kérdez és próbál válaszokat adni. Kérdései és válaszai kevésnek – vagy éppen túl soknak – bizonyultak ahhoz, hogy élni akarjon. De minket még taníthatnak élni.
(Urfi Péter: http://magyarnarancs.hu/nekrolog/a-mi-sebunk-borbely-szilard-halala-88878)


  Borbély Szilárd (1963-2014)

Borbély Szilárd Fehérgyarmaton született 1964 novemberében, 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, később itt kezdett tanítani. Nincstelenek című 2013-as regénye szinte minden irodalmi toplistán az élen végzett; a szakma és a közönség szerint sem született ennél jobb könyv 2013-ban Magyarországon. A klasszikus magyar irodalom kutatójaként is ismert Borbély Szilárdnak 1988-tól napjainkig közel húsz kötete jelent meg. A közönség színpadi szerzőként is ismerhette, a debreceni Csokonai Színház több darabját, drámáját bemutatta, köztük a Halotti pompa című verseskötet alapján készült színdarabot is. Számos irodalmi díjat magáénak tudhatott. Megkapta a József Attila-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat, az Alföld-díjat, idén januárban pedig a Mészöly Miklós-díjat vehette át.
A belépés díjtalan.

október 20. hétfő 18:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS és VERSKONCERT

DOMBORÚ PROJEKT
- 18:00-19:30: projektzárás – kerekasztal beszélgetés – táncfilm – videó installáció – kollázsok, képek, képeslapok -
DOMBORÚ KONCERT
- 20:00-21:00: A Viharlámpa Projekt tematikus verskoncertje -

 

DOMBORÚ PROJEKT
projektzárás – kerekasztal beszélgetés – táncfilm – videó installáció – kollázsok, képek, képeslapok
mintha anyám üres szobájának csendjében állnék míg bennem gyermek tapintja a testes meleggé szelídített dohos falakat ablakot a szárnyról hasamra súroló délibáb fénykazetta lebeg fehérre égett kockák és emlékezet tabula rasa hogy érkezhess hogy várhassalak faltól falig kitölts formát és arcot végy belőlem míg én lépek körbe apától fiútól fiamig /H.E./
Az est résztvevői:
Projekt, koncepció: Herold Eszter táncos, koreográfus, tanár
Alkotótársak: Zszs Plmn képzőművész, Ádám Márton Horváth zenész
Szakmai mentor: Ladjánszki Márta táncos, koreográfus, az L1 Egyesület művészeti vezetője
https://www.facebook.com/hirek.elegy?fref=ts
Vendégünk, segítőnk: Gáborjáni Réka dúla, jógaoktató



DOMBORÚ KONCERT
A Viharlámpa Projekt tematikus verskoncertje
Szöveg, ének: Judit Ágnes Kiss
Zene, billentyű, ének: Anna Furi
Ütőhangszerek, hegedű: Keönch László Farkas
Szaxofon, basszusgitár: Gábor Weisz
Tánc: Herold Eszter
Belépés: ingyenes - önkéntes adománnyal támogatható

október 18. szombat 20:00
KONCERT

STANKOVIĆ - SAHPAZIS - MÁRKOS TRIO (SER/GR/H)


Tijana Stanković

Egy csipetnyi punk, rebellis szellem, a transz sodrása, a rock drámája, a hang tulajdonságaival való kísérletezés és némi urbánus folk. A Stanković-Sahpazis-Márkos trio (SER/GR/H) nemrég alakult Budapesten. A rebetiko alapú repertoárjukat szabad improvizatív zenével ötvözik. Huszadik század eleji kisázsiai és rebetiko klasszikusok mellett néhány szerb, horvát és bosnyák tradicionálist is játszanak, amelyek illeszkednek az együttes stílusához: mikrotonalitásukban, keleti díszítéseikben, és ritmikájukban. Tijana Stanković énekel és hegedül, Nikos Sahpazis oud-on, Márkos Albert csellón játszik. Sajátos kifejezésmódjára leltek az egymást kiegészítő rebetikónak és improvizatív zenének amelyeket mintha csak egymásnak teremtettek volna.


Nikos Sahpazis

A pinch of punk, the spirit of rebellion, thrust of trance, the drama of rock, the sonic experimentation and some urban folk! The Stanković-Sahpazis-Márkos trio (SER/GR/H) has recently formed in Budapest. Their rebetiko-influenced repertoire is permeated with strong free improvised sections. Among rebetico and Asia Minore classics from the first decades of the 20th century, there are a few traditional Serbian, Croatian and Bosnian tunes corresponding with the style of the ensemble's performance: microtonality, oriental ornaments and adequate rhythmic systems. Tijana Stanković is singing and playing violin, Nikos Sahpazis on oud and Albert Márkos on cello. Together they have created an original expression with rebetiko and improvised music, complemented in a way that it seems to have been made for each other.


Márkos Albert

Tijana Stanković - vocal, violin (SER)
Nikos Sahpazis - oud (GR)
Márkos Albert - cello (H)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 17. péntek 19:00
LAPBEMUTATÓ

EX SYMPOSION új (2014/86.) lapszámának bemutatója - MARNO JÁNOS SZÁM
- Radics Viktória mélyen értő koordinálásával körbejárjuk Marno költői életművét, itt lesznek még: Krusovszky Dénes, Bartók Imre, Borsik Miklós, Nemes Z. Márió -



"A legnagyobb örömömet akkor lelem a versben, amikor, mondjuk, szkeptikus, talán hitetlen gondolkodásomra rácáfolva igazi és cseppet sem ironikus imavers kerül ki az ujjaim alól, , annál is inkább, mert a vers, azt hiszem, ekvivalens beszédmód az imával. Összpontosítás arra a legtávolabbi enyészpontra, amelynek az ellenkező párja, bizonyos biológiai törésrajzolatok szerint, valahol az éncentrumomban cikázik szakadatlanul.  Mert a külső enyészet statikájának ellenpárját ebben a cikázó énben tudom csak elképzelni."



A lapszám tartalomjegyzéke:
A Walter White-szindróma a költészetben – Bartók Imre levélbeszélgetése Marno Jánossal
Esterházy Péter: Marnófirkák
Nemes Z. Márió: Népdalkiegészítések
Kukorelly Endre: Vérmező (tárca)
Krusovszky Dénes: A bomlásban azonosuló én
Gerevich András: Anna (vers)
Sztermen András: Este
Garaczi László: Hétfő hajnal (vers)
Kerber Balázs: A versfolyamat teremtése
Áfra János: Nárcisz szerelmei (vers)
Berta Ádám: A Marnoalagút
Szijj Ferenc: Szünetminta (vers)
Bányai János: A kész Nárcisz
Turi Tímea: Tükörképp (vers)
Harkai Vass Éva: Egy senki földje
Ungváry Rudolf: Összeáll, ami nem áll össze
Uri Asaf: A lét hiátus a végtelenben (vers)
Radics Viktória: Vad klip muskátlival
Kiss Noémi: Fiam, hazudtam neked (próza)
Borsik Miklós: Néhány szó a Marno-hapaxokról
Harcos Bálint: Édestestvér (vers)
A számban szereplő verseket szerzőik Marno Jánosnak írták, ajánlották.
http://exsymposion.hu/
A belépés díjtalan.

október 17. péntek 17:00
KÖNYVBEMUTATÓ: "PREPARÁCIÓ ÉS SZENTIMENTALIZMUS"

A József Attila Kör, a L'Harmattan Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

KRUSOVSZKY DÉNES: KÍMÉLETEN SZENTIMENTALIZMUS
és NEMES Z. MÁRIÓ: A PREPARÁCIÓ JEGYÉBEN című kötete
- a beszélgetés résztvevői: Seregi Tamás, Nemes Z. Márió,  Krusovszky Dénes, moderál: Urfi Péter -


Nekrofil esztétika és poszthumán költészet a boncasztalon

Mint mindnyájan tudjuk, Neruda postása nem értette, mi a metafora. A száműzött költő megtanította neki. Hogy ezután észrevehesse a metaforákat a versekben ő is. Az új irodalom olvasóinak mindig jót tesz a kritikai segítség. Ám nem minden nemzedéknek adatik meg olyan kortárs értelmező, aki folyamatosan együtt mozogva a legújabb fejleményekkel, lépésről lépésre vezethetné be övéit és tétova olvasóikat a szépirodalomba. Ilyenkor a művészek maguk értelmezik saját műveiket, jelölik ki a hozzájuk vezető elődöket. A folyamatosan történő irodalom így írja át újra és újra az irodalom egészének történetét, így teszi láthatóvá a szövegekben már korábban megtörtént újraírást. Mit kezdjünk velük? Krusovszky Dénes saját kortársai (Győrffy Ákos, Lanczkor Gábor, Nemes Z. Márió, G. István László, Bajtai András, Kiss Judit Ágnes, Bognár Péter) és egyre fontosabbá váló elődeik (Tandori Dezső, Marno János, Borbély Szilárd, Takáts Zsuzsa, Szijj Ferenc, Gál Ferenc, Kemény István) irodalmának dolgában egyaránt roppant értékes és finom tanácsokat ad. Pontosan tudja, hogy meddig lehet, és hogyan kell nézni egy dolgot, egy irodalmi tárgyat, egy problémát, egy metaforát. Könyvével megtanítja nekünk, hogy most már pontosan tudjuk, és vegyük észre mi is.
Krusovszky Dénest ez a kötet – értelmezőként – akkor is a történő irodalom egyik centrumába röpítené, ha – költőként – nem volna már évek óta teljes joggal ott.
(Szilasi László Krusovszky Dénes kötetéről)
"Ezek a figurák nem rendelkeznek materiális vagy pszichikai identitással, szabadon variálható „testcsonkok” csupán, vagyis az alakegyüttes egésze is csak imitálja a drámai szituációkat, hiszen a szoborpark bármikor újraprogramozható. Az amorf elevenség tapasztalatával találkozunk itt is, ugyanis Péli Barna alakjai egy olyan interszubjektív formátlanságból „merülnek fel” uszadékszerű formahulladékként, mely bármikor visszaszippanthatja őket."
(Nemes Z. Márió: A preparáció jegyében)




Krusovszky Dénes (1982, Debrecen), költő, író, kritikus. Az ELTE magyar, összehasonlító irodalomtudomány, és esztétika szakán tanult. Szerkesztett egyetemi folyóiratot (Puskin Utca), negyedéves lap versrovatát (Ex Symposion), és könyvsorozatot is (JAK Világirodalmi Sorozat). Eddig négy verseskötete (Az összes nevem, 2006, Elromlani milyen, 2009, A felesleges part, 2011, Mindenhol ott vagyok, 2013), egy novelláskötete (A fiúk országa, 2014) jelent meg, de bemutatták már drámáját is (Az üveganya). A Kíméletlen szentimentalizmus az első esszé és kritika-kötete. 2008-ban Junior Príma, 2012-ben József Attila díjat kapott.
http://krusovszky.wordpress.com/
Nemes Z. Márió (1982, Ajka) költő, kritikus, esztéta. AZ ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában idén szerzett doktori fokozatot. Eddig három verseskötete jelent meg (Alkalmi magyarázatok a húsról, JAK-L'Harmattan, 2006; Bauxit, PRAE, 2010, A hercegprímás elsírja magát, 2014, Libri). Rendszeresen publikál irodalmi, képzőművészeti, filmes tárgyú kritikákat és szakszövegeket. A preparáció jegyében az első esszé/tanulmánykötete. Jelenleg Berlinben folytat posztdoktori kutatásokat. A Technologie und das Unheimliche kultúraelméleti fanzine egyik szerkesztője.
http://marionettt.wordpress.com/
A belépés díjtalan.

október 16. csütörtök 19:00
TÁNCEST

BRISA DEL AIRE



A Brisa del Aire flamenco formáció főként tradícionális flamenco darabokat játszik, a hagyományos flamenco stílusok gazdag választékát. A zene és a tánc együttélésének olyan formáját valósítjuk meg, amely egy életen át tartó, olykor küzdelmes, szenvedélyes, máskor csendes figyelésen, hallgatáson alapuló kalandhoz hasonlít. Összefonódás, megszólítás, felelet, elhallgatás, sírás, vigasztalás és együtt nevetés. Az élet dolgai a muzsika és a mozdulatok nyelvére lefordítva. Federico Garcia Lorca így ír erről: "A cante jondo minden dalából valami nagyszerű panteizmus árad. Együtt zeng a levegővel, a földdel, a tengerrel, a holddal és az olyan végtelenül egyszerű dolgokkal, mint egy szál rozmaring, ibolya vagy egy szérűskert. Minden tárgy határozott személyiséget kap, és szinte anyagszerűvé válik, hogy tevékeny részt vehessen a lírai cselekményben."


Vendég: Kuszinger Róbert - ének

Formációnk mai felállásában két éve alakult, de egyéb flamenco együttesekben jó pár éve játszunk együtt. Közös munkákánk gyümölcse többek között az Antré díj, amelyet 2013 ősszén nyertünk az Antré Fesztiválon.

Boncza Anna - tánc
Váncza Dominika - ének, tánc
Kozma Richárd - gitár
vendégünk a Nyitott Műhelyben Kuszinger Róbert - ének
Ajánlott támogatás: 1.200, diák 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 15. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SZIJJ FERENC: AGYAG ÉS KÁTRÁNY - FÉNYLEÍRÁS című kötete
„könnyen labirintussá válhat a nap egyszerű története”
- a szerzővel Szegő János, a Magvető szerkesztője beszélget -



Szolgálaton kívüli vasúti épületek, üres vagonok, romos ipartelepek, sivár gyárudvarok, külvárosi utcák.
Ember alig van ezekben a terekben. Pusztán a nyomai, ittlétének jelei tükröződnek a fény és az árnyék felületein. Szijj Ferenc kivételes új verseskötete megfigyelések, leírások, állapotrögzítések motivikusan összeálló sorozata a minket körülvevő világ vizuális szerkezetéről, a létezés kontrasztjairól és a látás fenomenológiájáról. Képei velünk maradnak, hangja továbbmorajlik. „Esik az eső és süt a nap, az árnyékok üveges fényben, / mint a frissen tört kátrány vagy szén, a napsütéses tárgyak / csillogó párafátylon át látszanak, gondolatban, miközben / nézem őket, kissé szét is esnek, vagy már össze se állnak, / a tűzfalak újrafakultak, a szokásos helyett ezúttal furcsa, / vigasztaló egyneműség, felhők vonulnak át az égen / egy színes képeslapról. Semmi sem biztos, de mindent / le lehet írni pontosan, és együtt az egésznek is van neve, / az sokat számít, pedig az ördög felesége, az milyen létező?

Szijj Ferenc (Szombathely, 1958) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő. 1977-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakán végezte el 1978–1984 között. 1984–1988 között a fővárosi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa volt. 1989–1996 között a Nappali ház szerkesztője volt.
Kötetei:
A futás napja (elbeszélések, 1992)
A nagy salakmező (versek, 1997)
Kéregtorony (versek, 1999)
Szuromberek királyfi (meseregény, 2001)
A hurok belseje. Közmeghallgatás (2004)
Kenyércédulák (versek, 2007)
Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék, 2008)
A belépés díjtalan.

október 14. kedd 20:00
KELECSÉNYI LÁSZLÓ FILMKLUBJA: FILMSZEXTÉTIKA 1.

BERNARDO BERTOLUCCI: AZ UTOLSÓ TANGÓ PÁRIZSBAN


Kelecsényi László

Utolsó tangó Párizsban (Ultimo tango a Parigi) - színes, magyarul beszélő, olasz-francia filmdráma, 136 perc, 1972, rendező: Bernardo Bertolucci, író: Bernardo Bertolucci
forgatókönyvíró: Bernardo Bertolucci, Franco Arcalli, zeneszerző: Gato Barbieri, operatőr: Vittorio Storaro, jelmeztervező: Gitt Magrini, producer: Alberto Grimaldi
látványtervező: Ferdinando Scarfiotti, Maria Paola Maino, Philippe Turlure, vágó: Franco Arcalli, Roberto Perpignani, szereplők: Marlon Brando (Paul), Maria Schneider (Jeanne), Jean-Pierre Léaud (Tom), Maria Michi (Rosa), Darling Légitimus (Concierge), Massimo Girotti (Marcel), Gitt Magrini (Jeanne anyja)



Negyven éve szenzációként hatott. Botrányfilmnek számított: nem vette át a magyar filmforgalmazás. Csak fanyalgó fesztivál-beszámolókból értesülhettünk róla. A rendszerváltás előtt éjszakai vetítéseken játszotta a Filmmúzeum. Mi maradt az egykori hatásából? A leplezetlenül nyers szexualitás látványán túl mit mond ez a filmtörténeti jelentőségű alkotás a mai nézőnek?
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 13. hétfő 19:30
Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról

BŰNTUDAT, GYÁSZ, EMLÉKEZÉS
Beszélgetés Alexander és Margarete Mitscherlich A gyászolásra képtelenül című könyvének megjelenése alkalmából
- vendégeink: Csepeli György, Göncz Kinga, Huszár Ágnes, Marsovszky Magdolna, Sarungi Emőke és  Erős Ferenc -



„Tanúja voltam a német társadalom elhárító mechanizmusainak, a lassan meginduló szembenézésnek a múlt bűneivel, hibáival, mulasztásaival, tanúja a tudatosodás és gyászmunka folyamatának, az emlékezés kultúrája nem felülről irányított kialakulásának. És mindebben Mitscherlichék könyvének és az ő nyomukban a német pszichoanalitikus szociálpszichológia jelentős szerepének. Kívánom, hogy a könyv magyar fordítása ugyanúgy hasson a magyar társadalomra, elsősorban a magyar ’írástudókra’, mint Németországban, hogy a letagadás, történelemhamisítás folyamatát végre felválthassa a szembenézés, a gyászmunka, amelyik megszabadít hamis illúzióktól.” Pfitzner Rudolf


Margarete Mitscherlich

A beszélgetés résztvevői:
Csepeli György szociálpszichológus,
Göncz Kinga pszichoanalitikus, volt EP képviselő,
Huszár Ágnes nyelvész, a könyv fordítója,
Marsovszky Magdolna médiakutató,
Sarungi Emőke pszichiáter (SZTE)
A beszélgetést moderálja: Erős Ferenc
Belépődíj: 500 Ft

október 11. szombat 20:00
KONCERT

MAKKAI-ROMÁN-ZRUBKA TRIÓ
- Makkai László, Román Péter, Zrubka Zsombor -


...könnyed, de komolyan vett nyáresti jazz jegyében zajlik majd a koncert, kevés zajjal, több érzelemmel, értelemmel, sok szép elemmel... (Makkai László)

Makkai László - dobos,  zeneszerző, szövegíró, lemezkiadó. Ahogy Ő mondja: spontán hangszer megszólaltató, örömzenész, spontán zenekar alapító, zenemegszállott, jazzer. A Műhely színpadán rendszeresen szerepelt az általa alapított és vezetett Art Amíg Tart formációval.
Zrubka Zsombor - vibrafonos, autodidakta zenész. Kisgyermekként dobolni, majd bőgőzni tanult, elméleti képzést Kaltenecker Zsolttól és Binder Károlytól szerzett. Játszott a kortárs zenét és az avantgárd jazz elemeit ötvöző Pozsár Eszter zenekarában. Szerzőként és hangszeresként közreműködött Yonderboi nemzetközileg nagy sikert elért első lemezén (Shallow And Proufond). A Nyitott Műhely közönsége Eichinger Tibor quartetjében láthatta és hallhatta jó néhány alkalommal. Az utóbbi éveket külföldön töltötte.
Román Péter /King of Bass2/ a magyar jazz egyik nagy öregje. Kezdetben ütőként vált ismertté (Kovács Gyulánál végzett 1973-ban), majd bőgőre, basszusgitárra váltott. Játékára, a zenéhez való viszonyára nagy hatással volt Kruza Richárd, akit ma is mesterének tekint .Olyan legendás zenekarokban játszott, mint a Mini, az Interbrass, vagy a Berki Team. Jelenleg is több formációban muzsikál, emeljük most ki ezek közül Wahorn András csapatát, a Wahorn Airportot.



Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft
(Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 11. szombat 11:00
BEMUTATÓ ELŐTT - BHKZ Akadémia 2014-2015

A FELÜTÉS FELÜTÉSE…
A
BHKZ Akadémia nyilvános próbája SÁRY LÁSZLÓ vonós darabjaiból

 

Sáry László hetvenötödik születésnapjának felütéseként retrospektív hangversenyt ad a CAFe Budapest fesztiválon a zeneszerző vonós műveiből a BHKZ Zenekari Akadémia.  Ehhez kapcsolódóan fejeződik be az hangfelvételi sorozat, melyet sok évvel ezelőtt még Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekarként, illetve Rondino Kamaraegyüttesként kezdtünk el. Otthonunkban, a Nyitott Műhelyben folyik a műalakok végső csiszolása. Most az együttes számára készülő kompozíciók alkotói és előadói munkájának végső stádiumába tekinthetnek be az érdeklődők.
Ludus tonalis
Variációk 14 hang fölött
A sorozatot szerkeszti, és a próbát vezeti: Gémesi Géza
Közreműködik: Csordás Klára – ének
A hangverseny az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 10. péntek 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY: VERSEK ÉS MÁS PRÓFÉCIÁK
Rilke – Petőfi – Plath – Lao Ce – Baudlaire – Füst  Borges



Előhang Elszakadás
Tadeus Borowski Emlékkönyvbe
Spiró György Tadeus Borowskiról (részlet)
Tadeus Borowski Egyszer Auschwitzban... (részlet) /Spiró György fordítása/
Petőfi Sándor Arany Lacinak
Petőfi Sándor Anyám tyúkja
R.M. Rilke A fiú /Radnóti Miklós fordítása/
R.M. Rilke A tékozló fiú kivonulása /Kálnoky László fordítása/
Füst Milán Az egyik agg levele Zsuzsannához
R.M. Rilke Isten a középkorban /Kálnoky László fordítása/
Sylvia Plath A kérő /Tandori Dezső fordítása/
T.S. Eliot Animula /Vas István fordítása/
Charles Baudlaire A Romlás Virágai /Tóth Árpád fordítása/
Sylvia Plath A Halál és Tsa /Tandori Dezső fordítása/
R.L. Borges Krisztus a kereszten /Imreh András fordítása/
R.M. Rilke Őszi nap /Tandori Dezső fordítása/
R.M. Rilke Télies Stanzák /Csorba Győző fordítása/
Lao ce Tao Te King részlet /Hamvas Béla fordítása/
Upanisádok Tat Vam Aszi részlet /Hamvas Béla fordítása/



A belépés ingyenes - vagyis dobhatsz az ibrikbe, de nem kell.

október 9. csütörtök 20:00
KONCERT

KOMJÁTI ÁRON TRIÓ



A trió tagjai a Balázs Elemér Groupban együtt eltöltött évek során kaptak kedvet a  kamarazenélésre. A zenekar első koncertje 2014 tavaszán volt. Programjukat jazz standerdek és kortárs jazz kompozíciók alkotják.
Komjáti Áron 6 évig klasszikus gitárt tanult, majd 2005-től tanult jazz-gitárt Czirják Csaba növendékeként, akinek - saját bevallása szerint - sok mindent köszönhet. 2007-ben vették fel a Zeneakadémiára, ahol Babos Gyula és Horányi Sándor tanították.



Pecek Lakatos Krisztián, fiatal kora ellenére már hatalmas szakmai elismerésnek örvend. 2003-ban megnyerte az Országos Jazzbőgő Versenyt, 2004-ben, a Next Generation-nel lehengerelte a Londoni Jazz Fesztivál közönségét és a Pecek Lakatos Trió tagjaként 2007-ben részesült ovációban a neves londoni 606 Club-ban.
 Balázs „Elemér, véleményem szerint, az egyik legjobb dobos ma a szakmában. Összehasonlíthatatlan muzikalitással és finomsággal játszik. Képes minden egyes zenei pillanatot olyan figyelemmel hallgatni, olyan kiváló, spontán döntéseket tud a színpadon hozni, amellyel csak növeli zenésztársai játékának minőségét. Kiváló érzékkel nyúl a hangszeréhez. Minden élvezettel játszom vele, s ugyanilyen örömmel is hallgatom.” (Pat Metheny)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 8. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - INDULÓ LAPSZÁMOK

A LAP
/A '84-ES KIJÁRAT, POLISZ, DOLOG ÉS SZELLEM, ÚJ HÖLGYFUTÁR/
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -



A József Attila Kör (JAK) 1988-as kiadványában együtt jelent meg négy lap: a Dolog és Szellem, a ’84-es kijárat, az Új Hölgyfutár és a Polisz. Azóta is társtalan vállalkozás, a rendszerváltást megelőzően máig jelentős szellemi, művészeti kezdőtőke, négy különböző ízlésirányt képviselő műhely.


A Litera és a Nyitott Műhely közös, Előhívás című sorozatának új évadában Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György a rendszerváltás környékén induló, máig nagyhatású folyóiratok első lapszámaival foglalkozik.
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
A most következő két új szériában a rendszerváltás táján, a 80-as évek végén és a 90-es évek elején született, ezekben az időkben aktív, sokféle ízlést képviselő, gondolatformáló, mára többnyire megszűnt vagy átalakult, de mostanáig nagy hatású irodalmi folyóiratok induló lapszámaival foglalkozunk. A vállalkozás hiánypótló, ugyanis ezeknek a szellemi műhelyeknek tevékenysége és hatása jobbára a mai napig feltáratlan.
Az egyes beszélgetésekre meghívást kapnak a folyóiratok induló számainak szerkesztői.
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 7. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

DARVASI LÁSZLÓ: EZ EGY ILYEN CSÚCS - SZÍV ERNŐ A VILÁG KÖRÜL című kötete
- az íróval György Péter beszélget -



Vajon hány élet fér egy életbe? Szív Ernő az Élet és Irodalom és a Délmagyarország munkatársa csaknem negyedszázada. A regényes életű hírlapíró ebben a könyvben azoknak a városoknak a történeteit meséli el, ahol talán otthonosan élt, ám ahol mégsem talált otthonra. Ahány füzet, annyi város, táj és ország. Berlin, Szeged, New York, Flandria vagy épp Sylt szigete csalóka díszletek: valójában a lélek fordulatos bedekkereit olvassuk. Elsirathatjuk Bakó Andrást (Baka István tárcaíró alteregóját), emlékezhetünk Eörsi Istvánra, találkozhatunk Miss Marple-lel, Emily Dickinsonnal és Kolumbusz Kristóffal, miközben bármikor visszatérhetünk Doktor Feketefekete Por és Hamu Restaurantjába. Csákányos angyalokat, fecsegő nyomozókat, nyeretlen és nyertes lottószelvényeket, kicsi nyereségeket és hatalmas veszteségeket, gyászt és szerelmeket találhatunk a könyvben - vagyis mindent, amit valaha tudni akartunk Szív Ernőről, de soha nem mertük megkérdezni.

Darvasi László író 1962-ben született Törökszentmiklóson. 1986-ban szerzett diplomát a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1990 és 1998 között a Pompeji folyóirat szerkesztője, jelenleg a Délmagyarország és az Élet és Irodalom munkatársa.Több műve megjelent franciául, németül és hollandul. Művei közül többet – A titokzatos világválogatott (Nemzeti Színház, 2008) vagy a Trapiti (Kolibri Színház, 2005) – színpadra alkalmaztak.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A lojangi kutyavadászok
(2002), Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború (2002), Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim (2003), Trapiti és a Borzasztó Nyúl (2004), A világ legboldogabb zenekara (2005), A titokzatos világválogatott (2006), A könnymutatványosok legendája (2009), Virágzabálók (2009), Pálcika, ha elindul (2012), Vándorló sírok (2012), A zord Apa, avagy a Werner-lány hiteles története (2012), A Háromemeletes Mesekönyv (2013)
A belépés díjtalan.

október 6. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

A MAGYAR VÁRAK SOROZAT ELSŐ RÉSZE
GHYCZY GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA
- a megnyitón közreműködik
: Dóra Attila
basszusklarinéton -

A Magyar várak sorozat első része látható a kiállításon.
Finta László
köszönti a közönséget, ezt követően a művész mond néhány gondolatot a képeiről, majd Ghyczy Csongor Utak az ég alatt című kisfilmjét vetítjük.
Dóra Attila előadásában elhangzik: az Időntúli no. 1. című saját szerzemény,  Nagy Ákos: Cauda Pavonis című műve, valamint improvizációk.
A kiállítás november 4-én este hét órakor kezdődő finisszázzsal ér véget, amelyen Dr. Feledy Balázs művészettörténész
beszélget az alkotóval.



Ghyczy György a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán végzett, Gert Wunderlich professzor tanít­vá­nya volt. Az 1970-es évek közepétől az Art-el társula­tá­ba tartozott. A ’80-as években az Agora szalon kiállítója volt. Rendszeresen részt vett az Agora nemzetközi képző­művé­szeti találkozó, az 1997-ben létrejött Dúzsi, majd 2007-től az Ercsi Művésztelep munkájában. Kiállított a Miskolci Grafikai Biennálén, a Kisgrafikai Biennálén, a Salgó­tar­jáni Rajz Triennálén. Tárlatokon mutatta be műveit itthon és Európa számos nagy­váro­sában, több pályázaton ért el eredményeket. 1998 márciusában hozta létre a Nyitott Műtermet, amit azóta is vezet. Tizenhat éve fog­lalkozik idős emberekkel, művészettel kapcsolatos előadásokat tart, művészet­terapeutaként segíti őket a napi művészeti tevékenységükben. Éveken át dolgozott könyvkiadóknál (Múzsák, Corvina, Agora) tervezőként, illetve grafikus­ként. Rendszeresen ír cikkeket művészetről, illetve az idősek művészeti tevékenységéről. 2007 őszén Pro Urbe Erzsébetváros kitüntetést kapott. A közelmúltban rendezett két kiállításán így jellemezték az alkotót és művészetét: „Különös jelensége a kortárs magyar képzőművészetnek Ghyczy György művészete és személye. Ahogy én látom, tapasztalom az úgynevezett képzőművészeti kánonban bent is van, meg nem is, a képzőművészeti médiának (ha van ilyen) részese is, meg nem is. Részese a képzőművészeti nyilvánosságnak, meg nem is. Személye aktív, de nem erőszakos, művészete szuggesztív, de nem tolakodó.”Feledy Balázs, 2013. február
A belépés díjtalan.

október 4. szombat 20:00
KONCERT

NYESŐ MARI ZENEKAR



...Nyeső dalai elemelnek ugyan a valóságból, de mégis az életbe csöppenünk azáltal, hogy a huszonévre széthúzódva megjelent három és meg nem jelent ki tudja, hány album dalai élőben mutatják meg teljes arcukat; kell hozzájuk a varázsos személyiség. /…/ Nyeső in medias res a legmagasabb hőfokon izzik. Először azt figyelem, milyen szokatlanul kiválóan gitározik, élvezet, ahogy egy-egy fanyar harmónia közben ujjai szinte összetekerednek, surlódnak a szekundok, aztán kapom is a fejem, mert ott a gitár dallama felett tercelő énekszólam, hozzá pedig a dal megéléséből fakadó mimika. /…/ Valahol a nehéz, többszólamú fingerstyle gitározás és az ihletett énekmondás között járunk, úgy, hogy nincsen emelkedett, pátoszos érzésünk; tulajdonképpen minden nagyon egyszerűnek hat, holott mégiscsak magasrendű művészetet fogyasztunk éppen. Nyeső finom, szolid, néha apró eszközökkel ér el nagy hatást, ahogy hétköznapi életünket is univerzumként képes láttatni. Egy ponton a hátsóbb sorokból valaki bekiabál: „Imádlak!"

Végső Zoltán írásából
(ÉS, 2011. júlis. 5.)


2001 május, Nyeső Mari - fotó: Glódi Balázs

...gyerekkora óta lép színpadra, mégsem tud rutinból játszani, intenzíven izzó előadása nem a gyakorlaton múlik. Nincs is két egyforma koncertje. Akkor és ott azok a dalok a legfontosabbak, miközben nem lehetetlen, hogy a néző-hallgatóban felötlik, ez a lány talán egyetlen mondatát sem gondolja komolyan. Mindennapjaink merész és fanyar iróniával jelennek meg, finom szellemességgel tartott tükre épp csak egy kicsit torzít. Nyeső Mari magával ragad minden arra járót, és érdemes arra járni.
Dolgozott a Magyar Rádióban, ahol nem tűnt gúzsba kötött háttérben maradónak –szerkesztőségi szobája ajtaján whitefül felirattal, mert akkor épp fehér ruhás korszakát élte –, érzékenyen a műsorokban elhangzó zenékre és érzékenyen a többiekkel való érintkezésben. Szerzett zenét hangjátékhoz és gyerekdarabokhoz, valószínűleg nem véletlen sorozatos szerzői kötődése Milne Micimackójához sem.
…nem illik sehová, csak a nyesőmariságba.
Népszabadság - 2011.09.09. "Egy szál gitárral, Nyeső-mesék" - kritka - Hompola Krisztina
Nyeső Mari
- ének, gitár
Becze Gábor - bőgő, ének
Jeszenszky György - dob
http://www.nyesomari.hu
https://www.facebook.com/events/303278473198013/
Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 4. szombat 10:00
SZOMBATI MŰHELY A KISTEREMBEN

FERENC NAP



A Szombati Műhely családi kézműves program és mese-játszóház. Szeretnénk, ha műhelyünkben újra együtt játszhatnának a testvérek, szülők, nagyszülők, mint régen, „mikor még kerek volt a világ” és nem a boltban vásároltuk a játékokat! Az elhangzó mesék, mondák, dramatikus játékok, az adott hónap, a hagyományos paraszti kultúra jeles napjaihoz, kalendáris ünnepeihez kapcsolódnak. Minden alkalommal egy történetet mondunk el, ezután elsősorban természetes anyagokból, kézműves technikákkal tárgyakat és bábokat készítünk, majd életre keltjük azokat és eljátsszuk a mesét. Asztali animációval, szabad dramatikus módszerekkel dolgozunk (és akár telefonos fényképezéssel), bábfilmet is készíthetünk. Végül mindenki hazaviszi, amit alkotott és tanult, ami reményeink szerint mintaként szolgálhat arra, hogy otthon a családtagokkal tovább folytatódik majd a játék! A program olyan tárgyi és szellemi tudást állít a kézműves és mese-játszóházi foglalkozás mellé, amit etnográfusok, pedagógusok és művészek dolgoztak ki.
Kedves vendégek! A programokon szerszámok és alapanyagok vannak, de ha találsz a környezetedben, hozz magaddal: lehullott őszi leveleket, mogyorófa terményeket, makkot, fogpiszkálót, hurkapálcát, parafa dugót!
A népi kalendáriumban „búzahét”, az őszi vetés ideje. Ki volt Szent Ferenc, a nap névadója, aki beszélt az állatok nyelvén? Hogyan szelídítette meg a Gubbiót rettegésben tartó farkast úgy, hogy a város első „polgárává”vált? Európai örökségünk dolgozza fel ez az alkalom.
Barta Márta és Kőmíves Zoltán
További alkalmak 2014-ben:
November 29-András nap - A téli évnegyedkezdő mulatságok napja. András nap utáni vasárnap kezdődik advent, ettől kezdve karácsonyig lakodalmat, táncos összejövetelt nem tartanak. II. András király kiosztotta az állattartás jogát, ami addig nemesi előjog volt. Ennek az emléke lehet, a Lábnik faluból származó csángó mese. Mi a sorsa annak a pásztor fiúnak aki az András napi tiltás ellenére megszökik az esztenából, hogy láthassa a „Farkasok gyűlését”?
December 20- Bábtáncoltató Betlehem. - A karácsonyi ünnepkör adománykérő népszokása a betlehemezés. Ennek a szokásnak egyik ritka változata a „bábjátszató betlehemezés” A betlehem, valójában egy hordozható kis templom, a karácsonyi színjáték bábszínpadává válik. A bibliai szereplők mellett világi, vásári alakok is megjelennek benne. A misztériumok Ördöge és a Halál kaszával, Heródes királlyal jól elbánnak, a népi igazság tevés szerint lefejezik és viszik a pokolba.
Belépődíj:

október 3. péntek 19:00
JLG FILMKLUB

A Szerzői Filmklub 2014-ben bemutatja: "Jean-Luc Godard kilenc (új) filmje - a kommunikáció alatt és felett" című sorozatának a keretében:

GYEREKJÁTÉK OROSZ MÓDRA

Kísérőfilm: A film évszázada: A francia film 2*50 éve (rend.: Jean-Luc Godard) 60'
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Gyerekjáték orosz módra (Les Enfants jouent á la Russie) - színes, francia dokumentumfilm, 63 perc, 1993, rendező: Jean-Luc Godard, forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, operatőr: Christophe Pollock szereplők: Szabó László, Jean-Luc Godard, Bernard Eisenschitz, André S. Labarthe

„Ha van új hullámos stílus, akkor az azonos Godard stílusával” (J-P Melville-t idézi Kovács, 2005 191.)
„Godard az általános »új hullámos« stílusból egy sajátos és koherens formát teremtett.” Jellemzői :„az elbeszélés rendkívüli szaggatottsága, a verbális kommentárok szerepe, a természetes helyszínek, a főleg dialógusokból álló drámaiatlan cselekmény és dokumentarista stílusú kamerakezelés.” (Kovács A. B. 2005. 192)
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
A Szerzői Filmklub következő tervezett vetítése:
November 7. péntek 19.00 - A szerelem dicsérete (2001)
December 5. péntek 19.00 - Film/szocializmus (2010)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 2. csütörtök 20:00
KONCERT

DÉVÉNYI ÁDÁM ESTJE
- közreműködik: Fenyő Fruzsina, Jordán Adél (próba után), Kézdy Luca és Soós Balázs -



Fotó: Kelemen Tiborné Fekete Éva

Dévényi Ádám sokszínű művész, volt már rockzenekar vagány frontembere, de bárszéken csendben gitározó háttérzenész is. Láthattunk már grafikáiból kiállítást, avagy számaiból készült teátrális darabot. Nagyon korai próbálkozásai folkzenészek körében kezdődtek, valaki meghallotta, hogyan zenésít meg (Weöres Sándor vagy József Attila) verseket és azonnal átemelte az épphogy nagykorú dalszerzőt a Vízöntő zenekarba. Később színházi berkekben vált ismertté, innen énekesnőket hozott magával (Börcsök Enikő, Jordán Adél, Szani), akik azóta is aktív résztvevői koncertjeinek.



A Bikini zenekar legnagyobb slágereit is az ő nevéhez köthetjük (Adj helyet, Közeli helyeken), de az ismert változatok természetesen nagyban eltérnek a valódi „dévényis” hangzástól. Több kitérőt is tett, említésre méltó a Postássy Julival kiadott közös lemeze, de szerepel Makám albumon, a Vasmalom szamizdatos kazettáján, vagy Tilos Rádió válogatáson is. Később évekig önállóan (folyton változó vendégzenészekkel) lépett fel a Fiatal Művészek Klubjában, apró kis stúdiószínházakban (Kamra, Stúdió K), vagy kávézókban, ahol tökéletes kontaktust alakított ki szűk számú, de nagyon is hűséges közönségével.



Ezek a sajátos hangulatú koncertek valójában kicsit mindig performance-oknak is számítottak, vagy afféle interaktív előadásnak, amelyben ugyanolyan fontos a néző, mint maga az előadó. Az akusztikus koncerteken állandó társa Soós Balázs (vokál, nagybőgő). Három évvel ezelőtt arra gondolt, hogy egyre zajosabb világunkban újra előveszi Átmeneti Kabátját, és dobbal, elektromos gitárral felszerelkezve ismét elkezdtek valódi rock-koncerteket adni. Már meglévő számait áthangszerelte, és a repertoárt természetesen néhány új dallal is bővítette, ám az örökké változ(tat)ó előadó nem áll meg, csak lelassít egy pillanatra, aztán ki tudja mihez fog ezután...  A nemrég megjelent Olyan jó című, 18 dalt tartalmazó CD ennek az állapotnak a lenyomata.Interjú 2011 novemberéből: http://quart.hu/cikk.php?id=6739
Belépődíj: 600, diák: 400 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

október 1. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

MOME MEMO
A MOME és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
a

FELHŐKÖNYV című kötet
- a projektet bemutatja: Barcza Dániel és Fehér Bori (MOME), a kiadványból felolvas: Erdős Virág író, költő és Szálinger Balázs költő -



A Felhőkönyv egy szubjektív atlasza a Bódva-patak felett úszó felhőknek. A Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola első osztályos diákjai egy hónapon át minden nap az eget kémlelték és lerajzolták a számukra legszebb felhőt. Ezekhez a rajzos naplókhoz készített négy kortárs író - Erdős Virág, Darvasi László, Háy János és Szálinger Balázs - szöveges illusztrációkat, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fiatal fotós, grafikus, szociológus, designer és építész tervezőművészekből álló csapata egybe gyúrta.
A MOME EcoLab gondozásában 2012-ben indult projekt célja egy kreatív alkotó- és
oktatóközpont létrehozása Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében, a Borsod megyei Bódva-völgyben. Ez a hely a Felhőgyár, egy szociális- és ökodesign műhely, ahol a helyi, mélyszegénységben élő gyerekek fiatal MOME hallgatókkal közösen végezhetnek kreatív alkotómunkát a jövőben.



Ennek a Felhőgyárnak az alapköve ez a könyv.
A rendezvény során a projekthez kapcsolódó nyomtatványok, termékek adomány fejében elvihetőek.
Bővebb információk a projekt facebook oldalán érhetőek el.
A belépés díjtalan.