ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

november 29. szombat 19:00
KONCERT

KŐBÉKA VERSKONCERT

Kedves Barátaink!
Szeretettel várunk Benneteket kedvenc játszóhelyünkön, a Nyitott Műhelyben sorra kerülő felnőttkoncertünkön. A program az ilyen jellegű koncertjeink hagyományait követi, azaz sokféle stílus, korszak és hangulat váltakozik majd az est folyamán. Nagyon sok hangszert viszünk és természetesen erősítés nélkül játszunk majd!
hallgatnivaló: http://kobekaegyuttes.hu/zenek/zene/
A Kőbéka együttes vagyunk, megzenésített verseket adunk elő klasszikus, jazz és népzenei alapokon. Kizárólag akusztikus hangszereken játszunk és ha csak lehet, erősítés nélkül. A repertoáron az ókortól napjainkig szerepelnek versek, de a fő irány a XX. és XXI. századi magyar költészet.
Rendszeres játszóhelyünk az Egyetemi Színpadon, a Kolibri Pincében és a Karinthy Szalonban volt. Három évig ezeken a helyeken működött a Kőbéka klub, ahol rokon műfajokból hívtunk vendég együtteseket egy-egy közös fellépésre. Rendszeresen játszottunk a Művészetek Völgyében. Néhány éve az önálló koncertjeink helyszíne a Nyitott Műhely. A felnőtteknek szóló műsorok mellett gyerekkoncertjeink is vannak és egy zenés mesejáték. A jelenlegi formáció 2002. óta létezik, tagjai (a képen balról jobbra):
Kun Jáger Zoltán – bőgő, gitár, ének
Ujházy Viola – cselló, ének
Deme Csaba
– gitár, mandolin, bendzsó, ének
Vida Kati
– hegedű, ének
Költő Gábor – gitár, fuvola, furulya, ének
A belépés ingyenes, adományokat elfogadunk

november 29. szombat 14:00
KÖTETBEMUTATÓ

Jack kapitány és barátai színes programmal, fergeteges jókedvvel, sok értékes ajándékkal és finom süteményekkel vár mindenkit a

JACK KAPITÁNY KALANDJAI
című meseregény könyvbemutatójára


Underground Kiadó, 2014

A Virányosi dűlő macskáinak nyugalmát egy fehér komondor megjelenése zavarja meg. Don Diego félelmetes ellenfélnek látszik. Így nem csoda, hogy fellángol az évezredes kutya­macska viszály. Vajon kié lesz a győzelem? Ki szerzi meg a világ legnagyobb és legízletesebb kis gömböcét?
A regényből részleteket olvas fel: Tóth Zsuzsanna előadóművész
Zene: Schallinger – Foidl Artúr és barokk zenekara
(Adorján Réka – cselló, Orgován Csenge – barokkhegedű, Schallinger-Foidl Artúr – viola de gamba)
Műsoron: Két Recercada Diego Ortiztól és Táncok tekerőre a Kájoni - kódexből
Rövid szünet után Tombola (Tombolajegy: 100 forint)
fődíj: Jack kapitány kalandjai egy dedikált példánya, valamint számos értékes nyeremény
A műsor után dedikálás és beszélgetés az alkotókkal
A Jack kapitány kalandjai  című meseregény  megvásárolható a műsor előtt és után 2100 forintos áron, minden vásárlással 100 forinttal támogatják a CSODALÁMPA ALAPÍTVÁNYT  és ezzel segítik egy beteg gyermek álmának megvalósulását
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRNAK AZ ALKOTÓK:
Pusztai Ilona és Pataki Marianna
VÁLTSUK VALÓRA  EGYÜTT A CSODÁT!
A belépés díjtalan.

november 29. szombat 10:00
SZOMBATI MŰHELY A KISTEREMBEN

ANDRÁS NAP



A Szombati Műhely családi kézműves program és mese-játszóház  Szeretnénk, ha műhelyünkben újra együtt játszhatnának a testvérek, szülők, nagyszülők, mint régen, „mikor még kerek volt a világ” és nem a boltban vásároltuk a játékokat!  Az elhangzó mesék, mondák, dramatikus játékok, az adott hónap, a hagyományos paraszti kultúra jeles napjaihoz, kalendáris ünnepeihez kapcsolódnak. Minden alkalommal egy történetet mondunk el, ezután elsősorban természetes anyagokból, kézműves technikákkal tárgyakat és bábokat készítünk, majd életre keltjük azokat és eljátsszuk a mesét. Asztali animációval, szabad dramatikus módszerekkel dolgozunk (és akár telefonos fényképezéssel), bábfilmet is készíthetünk. Végül mindenki hazaviszi, amit alkotott és tanult, ami reményeink szerint mintaként szolgálhat arra, hogy otthon a családtagokkal tovább folytatódik majd a játék!  A program olyan tárgyi és szellemi tudást állít a kézműves és mese-játszóházi foglalkozás mellé, amit etnográfusok, pedagógusok és művészek dolgoztak ki.
November 29-András nap. A téli évnegyedkezdő mulatságok napja. András nap utáni vasárnap kezdődik advent, ettől kezdve karácsonyig lakodalmat, táncos összejövetelt nem tartanak. II. András király kiosztotta az állattartás jogát, ami addig nemesi előjog volt. Ennek az emléke lehet, a Lábnik faluból származó csángó mese. Mi a sorsa annak a pásztorfiúnak, aki az András napi tiltás ellenére megszökik az esztenából (juhakol), hogy láthassa a „Farkasok gyűlését”? A programokon szerszámok és alapanyagok vannak, ha tudsz, hozz egy üres cipős dobozt és, ha találsz a környezetedben, hozz magaddal: lehullott őszi leveleket, terményeket, makkot, mogyorót, gesztenyét, fogpiszkálót, hurkapálcát, parafa dugót. A foglalkozást vezetik: Kőmíves Zoltán - író, tárgyalkotó, Rékai Miklós - etnográfus, Barta Márta, Horváth Zsuzsanna
Ezt a programot 2009-ben a Norvég Civil Alap támogatásával indítottuk.
www.cilinderalapitvany.com
Belépődíj: 1.500 forintot, a második és további gyerekek részére kedvezményesen 1.200 Ft. Négy éves korig ingyenes.

november 28. péntek 19:01
SZEMA SZABADEGYETEM 1.

ELMARAD!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
/január 30-ra prolongálva/

HOGYAN LÁTOM MAGYARORSZÁGOT?

- vendégünk: TARJÁNYI PÉTER rendőrségi szakértő és szerző -



Tarjányi Péter Budapesten született. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr szakán szerzett katonai és pedagógiai diplomát. Pályakezdőként először a Rendőri Ezredben szolgált, innen került át 1991-ben a Rendőrség Különleges Szolgálatához; ahol több parancsnoki beosztásban dolgozott, majd a Műveleti Osztályt, később pedig a Speciális Osztályt vezette. 1993-ban részt vett az USA Külügyminisztériumának szervezésében a University of Lousianna kríziskommunikációs képzésén. 1996-ban elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát.
Tudásának és szakmai tapasztalatainak birtokában leszerelését követően az FBI Akadémia – Nemzeti Oktatási Központjában kezdett tanítani. Speciális feladata volt a külföldi válságövezetekben végrehajtandó katonai és rendőri feladatokra történő felkészítés. 1999-től az üzleti világban informatikával, pénzügyi tanácsadással, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégek vezetőjeként, tulajdonosaként ismerték meg a nevét. A közelmúltban internetes híroldalakkal kezdett foglalkozni (zoom.hu, propeller.hu). 2009-ben diplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdász menedzser szakon. Jelenleg – cégvezetői tevékenysége mellett – a következő könyvén dolgozik.
Több évtizedes nemzetbiztonsági, rendőrségi tapasztalatát tekintve nem csoda, hogy Tarjányi Pétert rendszeresen megszólaltatják szakértőként a mértékadó médiumok. Az utóbbi években nem volt olyan a politika, a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek összefonódását érintő botrány, amelyben ne kérdezték volna meg a véleményét az okokról, a háttérben lezajló játszmákról és a lehetséges kimenetelekről. Az üzleti élet mellett rendszeresen hívják szakértőnek biztonságpolitikai és rendőrségi ügyekben. Rendszeresen szerepel különböző tévécsatornák beszélgetős műsoraiban, napilapokban, internetes hírportálok cikkeiben.
http://www.atv.hu/videok/video-20141107-tarjanyi-amerika-azt-is-tudja-kihez-kerult-a-penz
Belépődíj: 400 Ft

november 28. péntek 19:00
FILMVETÍTÉS ANGOL NYELVEN

HUNGARIAN PREMIERE OF ORIGINS



Origins is a 101 minutes long US documentary movie outlining an
evolutionary-anthropology based approach to the diseases of
civilization
. In the movie researchers of various disciplines argue that chemical pollution and our "industrialized" diet and lifestyle might be the major factor in the epidemic of diseases of civilization. In order to understand the fundamental biological and social needs of human they take a journey to the birthplace of human. Filmmakers interested to explore the nature in which Homo sapiens sapiens had co-evolved with various other species.
After the Hungarian premier Ede Frecska (DEOEC) will share
his critical evaluation of the main claims of movie.
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=4bDAWkne8wM
Free of charge, yet donations by the host of the event (Nyitott Muhely) are welcomed.
Due to the limited number of seats RSVP is required at : https://www.facebook.com/events/765832500149813/?context=create&previousaction=create&source=49&sid_create=1280957770#

november 27. csütörtök 20:00
KONCERT

MAKKAI-ROMÁN-ZRUBKA TRIÓ
- Makkai László, Román Péter, Zrubka Zsombor -


...könnyed, de komolyan vett őszesti jazz jegyében zajlik majd a koncert, kevés zajjal, több érzelemmel, értelemmel, sok szép elemmel... (Makkai László)

Makkai László - dobos,  zeneszerző, szövegíró, lemezkiadó. Ahogy Ő mondja: spontán hangszer megszólaltató, örömzenész, spontán zenekar alapító, zenemegszállott, jazzer. A Műhely színpadán rendszeresen szerepelt az általa alapított és vezetett Art Amíg Tart formációval.
Zrubka Zsombor - vibrafonos, autodidakta zenész. Kisgyermekként dobolni, majd bőgőzni tanult, elméleti képzést Kaltenecker Zsolttól és Binder Károlytól szerzett. Játszott a kortárs zenét és az avantgárd jazz elemeit ötvöző Pozsár Eszter zenekarában. Szerzőként és hangszeresként közreműködött Yonderboi nemzetközileg nagy sikert elért első lemezén (Shallow And Proufond). A Nyitott Műhely közönsége Eichinger Tibor quartetjében láthatta és hallhatta jó néhány alkalommal. Az utóbbi éveket külföldön töltötte.
Román Péter /King of Bass2/ a magyar jazz egyik nagy öregje. Kezdetben ütőként vált ismertté (Kovács Gyulánál végzett 1973-ban), majd bőgőre, basszusgitárra váltott. Játékára, a zenéhez való viszonyára nagy hatással volt Kruza Richárd, akit ma is mesterének tekint .Olyan legendás zenekarokban játszott, mint a Mini, az Interbrass, vagy a Berki Team. Jelenleg is több formációban muzsikál, emeljük most ki ezek közül Wahorn András csapatát, a Wahorn Airportot.



Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft
(Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 26. szerda 19:30
ÍRÓMOZI

ULRICH SEIDL: A HIT PARADICSOMA - SZVOREN EDINA választása
- a vetítést követően az íróval Nagy Gabriella, a litera.hu szerkesztője beszélget
-

Szvoren Edina (Budapest, 1974) József Attila-díjas író, zenetanár. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és Gimnáziumban tanít zeneelméletet és szolfézst, ahol ő maga is érettségizett. Diplomáját karvezetés szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. Rendszeresen 2005 óta publikál. Réz Pál így jellemzi őt: „legérzékenyebben a megalázottakra és megszomorítottakra figyel (legyen az ő maga vagy más). Szvoren azonban túllép a nagy oroszok részvétvallásán: az emberi szolidaritást már-már erotikává lényegíti át, testközelbe hozza. Ez nagyon eredeti és nagyon szép.” Szvoren Edina így vall saját magáról: „az alkotás számomra nem önmegörökítés, nem terápia, sokszor még csak nem is a gondolkozás egy formája, hanem célját az okban meglelő funkciógyakorlás.” Elbeszélései Pertu címmel jelentek meg (Palatinus Kiadó, 2010). Második kötete: Nincs, és ne is legyen (Palatinus Kiadó, 2012). 2009-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban, 2012-ben NKA alkotói támogatásban részesült. 2010-ben Déry Tibor-díjat, 2011-ben pedig Bródy Sándor-díjat és Gundel művészeti díjat kapott. 2013-ban Artisjus-díjjal, 2014-ben József Attila-díjjal tüntették ki.



A hit paradicsoma (Paradies: Glaube) - színes, feliratos, osztrák-német-francia filmdráma, 113 perc, 2012 , rendező: Ulrich Seidl, forgatókönyvíró: Ulrich Seidl, Veronika Franz, operatőr: Edward Lachman, Wolfgang Thaler, producer: Ulrich Seidl, vágó: Christof Schertenleib, szereplők: Maria Hofstätter (Anna Maria), Nabil Saleh (Nabil), Natalya Baranova (Natalya), Rene Rupnik (Herr Rupnik), Daniel Hoesl (Messdiener), Dieter Masur, Trude Masur
"Egy ötvenesnek kinéző, negyvenes háziasszony leveti virágmintás otthonkáját, nagymamabugyijában a feszület elé térdel, korbáccsal véresre veri a hátát, majd feláll, és megköszöni az egészet Jézusnak. És ez még csak az első jelenet Ulrich Seidl Paradise-trilógiájának második részéből, A hit paradicsomából. (...) A hit paradicsomá-t (Paradies: Glaube) ugyanaz a hiperrealizmust és a naturalizmust részvéttelen hidegséggel keverő látásmód és az empátia lehetőségének teljes hiánya jellemzi, mint az előző filmet; nincs kivel együtt érezni, nincs kivel azonosulni - még a vélt rendezői szemszöggel sem, mert a rendező kivonja magát a történetből. Mintha csak egy-egy kamera maradt volna ott a lakások bizonyos pontjain, akár nem is a legmegfelelőbb helyen (persze ez a torzó-esztétika valójában inkább kelti a megkomponáltság, mintsem a véletlenszerűség érzését), s ezek veszik fel ezeknek az így vagy úgy visszataszító embereknek az életét. Félrenézni pedig nem lehet..." (http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20130823-verd-magad-veresre-isten-is-megsegit-a-hit-paradicsoma-kritika-ulrich-seidl.html)
A filmről még:
http://sajatszoba.blog.hu/2013/08/28/a_hit_paradicsoma_paradies_glaube
http://filmtekercs.hu/kritikak/jezus-te-olyan-szep-ferfi-vagy-a-hit-paradicsoma
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=pYOddVREv80
Írómozi című sorozatunkról:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
További alkalom:
2014. december 17. - Vendég: Simon Márton
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

november 25. kedd 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GYÖRGY PÉTER: A HATALOM KÉPZELETE című kötete
Állami kultúra és művészet 1957-1980 között
- a szerzővel Tomay Tamás építész beszélget, moderátor: Szegő János .-



Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?


György Péter az Állatkert Kolozsváron című kötete bemutatóján (Nyitott Műhely)

 György Péter író, esztéta, egyetemi tanár. 1980-tól az ELTE BTK Esztétika és Média Tanszékének munkatársa. 2010 óta a Művészetelméleti És Médiakutatási Intézet vezetője. Tudományos fokozatai: egyetemi doktori fokozat (esztétika, 1986), PhD (esztétika, 1995). DSc (filozófia 2006). Vendégtanár volt: New School for Social Research, New York (1995-1996); New School for Social Reserach, New York (1997); New Shool for Social Research, New York (2001). Számos könyve jelent meg: Az Európai Iskola (Pataki Gáborral közösen, 1984), Sztalinizmus a képzőművészetben (Turai Hedviggel, 1991), Az utánzatok városa (1992), Az elsüllyedt sziget (1993), Levél a Mesterhez (1994), A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon (1995), Az ó-új világ (1997), Digitális Éden (1998), Gedő Ilka (Pataki Gáborral közösen, 1998), A Néma hagyomány (2000), Memex (2002), Az eltörölt hely - a Múzeum (2003), A Kalinyingrád-paradigma (2009), Apám helyett (2011). Több száz kritikája jelent meg különböző napi, heti- és havilapokban, valamint kb. 10 publikációja angolul, az alábbi lapokban: Philosophy and Social Criticism, Journal of Aesthetics and Art Criticism, Public Research, University of California Press. Részt vett számos nemzetközi konferencián, Londonban, New Yorkban, Ljubjanában, Pozsonyban, Firenzében, Kansas City-ben stb.
A belépés díjtalan.

november 25. kedd 18:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁSSOROZAT 1.

CSORDÁS GÁBOR: A VILÁG ÉSZHEZ TÉR
- Erasmus és az itáliai humanizmus Galliában -


Ingres festménye az I. Ferenc francia király karjában haldokló Leonardo da Vincit ábrázolja

A francia 16. századról mesélek keddenként, összesen tíz alkalommal a Nyitott Műhelyben, először november 25-én du. hattól. A program egyelőre úgy néz ki, ahogy lentebb olvasható, de lehet szavazni, hogy kit mi érdekel inkább vagy bővebben, és aszerint módosítok.


 Erasmus

A sorozat további előadásai:
A világ kitágul és összemegy (Felfedezők és utazók, kozmográfiák és világképek)
A kifelé terjeszkedő én (Rabelais és az individuum forradalma)
Megházasodjon-e Panurge? (A „nőkérdés” és női sorsok)
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén? (A Délszaki Franciaoszág krónikája)
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)
Más világok (utópiák és kannibálok)
Nyelv és nemzet (Pierre de Ronsard)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott hozzájárulás: 500 - 800 Ft

november 24. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ

A győri Műhely folyóirat
IDEGENSÉG
tematikájú számának bemutatója



Közreműködnek:
Hárs György Péter
Komálovics Zoltán
Marno János
Marsó Paula
Máthé Andrea
Sulyok Elemér
Moderátor:
Mártonffy Marcell
Házigazda:
Villányi László
Tartalomjegyzék:
Romain Gary: Csöndes lesz az éjszaka * Salvador de Madariaga: A szépség a tudományban * Kalász Márton köszöntése – Baán Tibor: „Két nyelv közt, amit beszélek” * Bíró Tímea, Dobai Lili, Fecske Csaba, Grencsó István, Juhász Attila, Kalász Márton, Kerék Imre, Néma Judit, Pusztai Zoltán, Rőhrig Eszter, Stenzel Rita, Szeles Judit, Szentirmai Mária és Vörös István versei * Janáky Marianna, Kemsei István, Mohai V. Lajos, Orczi Orsi és Pátkai Tivadar prózája * André Lacaux: Függöny – Megjegyzések a Godot-ra várva és a Jásztma vége befejezéséről * Gyetvai Zoltán fotói
A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.
www.gyorimuhely.hu
A belépés díjtalan

november 22. szombat 20:00
LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

PETRI DALOK
- Krulik Zoltán - ének, gitár, Vázsonyi János - szaxofon, Horváth János - gitár -



Petri György verseivel a 70-es évek közepén ismerkedtem meg és néhányat már akkor megzenésítettem, összeismerkedésünk is e daloknak volt köszönhető, a Pataki Művelődési  Házban rendezett est jóvoltából. Szerette ezeket a dalokat, bíztatott a továbbiakra. Eljártam hozzá verseimmel is az Eötvös u. 22-ben lévő kis udvari házikójukba. A roppant puritán szobában kis asztalon az írógépe fölött Bibó fényképe függött, párizsi utcatábla a falnak támasztva, 68-as utcakő a sarokban. Mint útbaigazítóra, mesterre tekintettem rá ezekben az években. Egyre inkább egyfajta belső emigrációba vonult. A szamizdatban megjelent kötetei különös, „tiltott gyümölcsnek” számítottak, konspiratív úton lehetett csak hozzájutni, szigorúan bizalmas kapcsolatok révén. Többször is nekiláttam, és sok ötlet, töredék született az évek során, de egy műsorra való, végül egész idáig váratott magára. Hét kötetéből válogattam a 70-es, és 80-as években születettek közül, Magyarázatok M számára (1971), Körülírt zuhanás (1974), Örökhétfő (1981), Hólabda a kézben (1984), Azt hiszik (1985), Valahol megvan (1989), Valami ismeretlen (1990).
Krulik Zoltán



Krulik Zoltán: Petri-dalok
Krulik Zoltán emlékeztet. Volt itt valaki, azaz másfél évtizede még kortársunk volt egy fontos költő, aki nemcsak tisztán látott, nemcsak a nevén nevezte a dolgokat – ha kellett nyersen vulgárisan is –, nemcsak pontos kortünetet alkotott, hanem érvényes, hiteles igazságérzetből és emberi vágyból fakadó szellemiséget is. (A „filozófia” szó az ő esetében talán degradáló lenne.) Zoltán produkciója még valamit tesz: közel hozza a személyt, vagyis az embert; törékenységét, esendőségét, rezignációját is – még ha ez utóbbi, vagyis a „jeltelenség” abszurdnak is tűnhet egy költőt illetően. A dalszerző-előadó feltehetően az egyetlen, aki felhatalmazva érezhette magát a megzenésítésre, ugyanis maga a költő közölte vele egy előadáson hallva énekelt versét: nem szeretem a műfajt, de ez a dal jó. Akinek a költő már (vagy még) csak a múlt homályában derengő lírai életművet jelent, most tisztább viszonyulásra kaphat esélyt. A lemezre gyűjtött versek-dalok egy nagyon intim atmoszférába vonják be a nyitott lelket, a zene és az előadásmód által. A produkció így alkalmas inspiráció lehet egy kíméletlenül őszinte ember, egy lényeg-érzékeny irodalmi életmű, és nem utolsósorban egy szellemi alapvetés alaposabb megismerése, vagy felszínen tartása érdekében.
A szellemi állandó, vagyis a minden korra érvényes értékpontok felismerése nem adatik meg túl sok művésznek, pláne az a képesség, hogy mindezt tűpontosan meg is fogalmazza. Egy nagy költő szellemi hagyatéka sokkal több, mint művészi produktum, lezárt életmű, melyet az utókor, mint egykori kordokumentumot, esetleg sajátos irodalmi-esztétikai kategóriát, besorol, archivál, esetleg valamiféle nyereségként elkönyvel. Az ilyen líra állást foglal, éreztet, megélhetővé tesz érzelmeket, lelkiállapotokat, a rádöbbenés eufóriáját.
Néhány sornyi vers több, összetettebb, alaposabb, árnyaltabb gondolatot tartalmaz, mint sokoldalnyi tudományos értekezés ugyanarról a témáról. Az pedig, hogy aktuális-e, nem kérdés!
2014-ben Petri György szellemi hagyatéka újra, talán változatlanul időszerű...
Matisz László
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 22. szombat 16:00
KÖNYVBÖRZE

A BETEG VOLTAM, MEGGYÓGYULTAM 2 című kötet bemutatója
- felolvasnak: a könyv szerzői -



Érdemes hamarabb jönni, mert előtte, 14.00-tól Könyvbörzét tartunk.
Élő Irodalom - Élő Könyv Műhely
Belépődíj: 200 Ft

november 21. péntek 18:30
OLÁH GÁBOR FILM- ÉS HANGJÁTÉKKLUB

GETTÓ

Műsoron:
Csak aznap este KIMENTÉS címmel fotókiállítás fogadja a látogatót.
19 órakor felolvasás:
AZ IDŐKERESKEDŐ
Egy dokumentumfilm születésének története
A felolvasáshoz kapcsolódva kezdődik Oláh Gábor GETTÓ című filmjének vetítése.
Oláh Gábor írása
(HOLMI, 2014 szeptember)
(1975 január 17 MTV)
Az Időkereskedő című írás befejező szakaszának felolvasásával ér véget a műsor.



Az 1944-es pesti gettó történetét dolgozza fel Oláh Gábor 1974-es alkotása, mely a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából került vetítésre 2012-ben az Izraeli Kulturális Intézetben.
A felolvasások és a vetítés között nem lesz szünet.


Oláh Gábor

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012).
Zártkörű vetítés, a belépés díjtalan.

november 20. csütörtök 20:00
KONCERT - VUKÁN GYÖRGY EMLÉKÉRE

CREATIVE B TRIÓ


Vukán György 2013 augusztusban távozott közülünk


Vukán György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zongoraművész 1941-ben született Budapesten. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte zongora szakon. 1964-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán doktori címet szerzett. Fogorvosként praktizált. Gyermekkora óta koncertezett, eleinte mint klasszikus-, az utóbbi évtizedekben főként mint jazz zongoraművész, trió formációban és szólistaként egyaránt. Végigjárta Európát, két ízben egy-egy hónapos koncertútja volt az USA-ban (1983, 1993). Mintegy 150 film zenéjét szerezte, így Bacsó Péter és Fábri Zoltán alkotásaihoz, de komponált zenét tévésorozathoz, rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz is. A Creative Art Jazz Trióval és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral 1996-ban játszott közös koncertjük az "Év Koncertje" lett Hollandiában (Chopin átiratok). Számos énekléssel, zeneszerzéssel és hangszereléssel kapcsolatos szakkönyvet írt. Ezen kívül fogorvosként is komoly eredményeket elért: a DMA-DentMetAct orvosi műszer és eljárás


Berkes Balázs 51, Balázs Elemér pedig 23 éven át játszott együtt Vukán Györggyel

Balázs József - zongora
Berkes Balázs - bőgő
Balázs Elemér - dob
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

november 19. szerda 18:00
KÖTETBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TURI TÍMEA: A DOLGOK, AMIKRŐL NEM BESZÉLÜNK című verseskötete
- a költővel Szűcs Teri és Szegő János fog beszélgetni -


Minden nőnek van egy története, amit nem mesél el

Turi Tímea verseiben gyakran a nem-beszédet, a beszédes hallgatást bírja szóra. Ott kezd el beszélni, ahol mások elhallgatnak, és ott teremt csendet, amit hajlamosak lennénk túlbeszélni. Finom, érzékeny líra ez, amely tisztában van saját törékeny mivoltával és az önirónia páncéljával is felvértezett. Távolságot tart, hogy a közelbe férkőzzön, lett légyen szó nőkről és férfiakról, apákról és anyákról, merthogy ebben a lírában duális tengelyek vannak, a középpont pedig talán a mindnyájunkban továbbélő gyermek, aki ha igazi gyerekkel találkozik, maga is új nyelvet keres. Turi ezeket a nyelvjátékokat analitikus szellemességgel párosítja össze. Így lesznek az apró megfigyelések, létezésmorzsák, napadagok közös és közvetlen történetté.

Turi Tímea 1984-ben született Makón. A szegedi bölcsészkaron végzett kommunikáció és magyar szakon, később ugyanitt a Modern Magyar Irodalom Tanszék PhD-hallgatója. Dolgozott szabadúszó újságíróként és irodalomkritikusként, a Bartók Rádió kulturális műsorainak munkatársaként. A Magvető Kiadó szerkesztője.
Díja: Király István-díj (2012)
Előző kötete: Jönnek az összes férfiak (Kalligram, 2012)
A Magvető Kiadónál megjelent kötete
A dolgok, amikről nem beszélünk
(2014)
A belépés díjtalan.

november 18. kedd 19:00
ELŐADÓEST

SKIZOFRÉN MONOLÓG
SZŰCS LAJOS ELŐADÁSA



"A Skizofrén monológ csak annyiban skizofrén, hogy két költő verseit vonultatja fel – éppen nem a tudathasadás, hanem két lírai tudat, két életmű rokonítása révén. József Attila és Petri György költészete nem feltétlenül épül egymásba, de nem is utasítja el az egybeszerkesztést. A karistos, megnyerő, őszinte, egy-egy felcsattanást nem számítva társalgási fekvésű hang jobban összefogta a versek egymásutánját, mint az ideálisnál több tematikai kulcspontot felkeresni óhajtó kompozíció. Szűcs Lajos a sötét világkép és illúziótlan sorstudat közepette a füstös humort sem feledve két 20. századi költőt hívott át a 21. századba, a mindennapi jelenbe. Tehetséget, komolyságot, megszenvedettséget tanúsító műsora repertoáron tartásával jó szolgálatot tesz a líraértés, versszeretet ügyének." Tarján Tamás revizor.hu



„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..
Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész….”

/Édes Gabriella, Tiszatájonline/
Szűcs Lajos
színész, született 1965-ben
Kilépődíj: előadás után, ahogy tetszett.

november 17. hétfő 20:00
KONCERT

MINIMAL KLEZMER TRIO (IT-UK)
- házigazda: Szőke Szabolcs -




A kitűnő humorú és virtuóz muzsikusokból álló, a kelet-európai klezmer hagyományokat egészen sajátos stílusban tovább éltető formáció németországi, angliai és természetesen olaszországi koncert körútjain kívül, most harmadik alkalommal lép fel Magyarországon. Az eredetileg kortárs és klasszikus zenét játszó muzsikusok ebben a zenében improvizációs képességeiket is csillogtatják, és előadásuk nem nélkülözi a színházi elemeket sem. Álljon itt néhány idézet egy korábbi magyarországi fellépésük kapcsán íródott kritika, Végső Zoltán (Élet és irodalom, 2012. november 23.) tollából:
"A koncert katartikus pillanata az volt, amikor mindahányan meghaltak a színpadon. Francesco Socalt tinédzser korában ragadta magával a klezmer, először mégis erős kortárs zenei trenírozáson esett keresztül, hogy aztán rálépjen arra az útra, amely elvezetheti addig, hogy Európa egyik legjobb klarinétosa váljék belőle. A repertoár rendkívül széles, amit kibővít a készségszintű improvizációs képesség, az ezernyi kis csillám, amit a trió becsempész a ravasz szólamok közé. Ez volna hát a minimálisra csupaszított klezmer alapja Velencéből, ám ehhez még hozzá kell gondolni Nino Rota jellegzetes harmóniameneteit, John Zorn és a Masada határokat nem ismerő radikalizmusát, Giora Feidman gyönyörűen síró klarinéthangszínét és Fellini Amarcordjának világát. Modern népzene, improvizativ klezzjazz, zsidó színház olasz módra? Azt hiszem teljesen mindegy, ha az élő zene ereje úgyis magával ragadott." /Végső Zoltán írásáa/
Minimal Klezmer Trio:
Francesco Socal - klarinét
Roberto Durante - melodika
Martin Teshome
(UK) - cselló
Vendégeik:
Váczi Dániel - szaxofon
Szőke Szabolcs - gadulka
Sárvári Kovács Zsolt - dob


Szőke Szabolcs, a koncert szervezője

A Minimal Klezmer Trio ajánlata:
Hagyományos klezmer dallamok nagy választéka, akusztikusan, improvizáció-szószban tálalva. Pirított kelet-európai dallamok egyvelege barokk mustárral, kiegészítve specialitásunkat, a rolád a la Naftule-val, párolt ritmuságyon, szilaj cigány tritónuszokkal körítve. Desszertnek pedig sült free jazz fagylaltba mártott, rántott óriás disszonáns hangfürtöket kínálnak.
(Sm fordításának felhasználásával)
Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Győri Blanka)

november 15. szombat 20:00
KONCERT

KAROSI JÚLIA QUARTET

Karosi Júlia zenész családból származik. Előbb az ELTE Bölcsészettudományi Karán, filozófia és esztétika szakon tanult, 2006-ban diplomázott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén 2011-ben végzett. Jelenleg a Master képzést végzi ugyanitt. 2009-ben elnyerte a zsűri különdíját a lengyelországi Zory-ban rendezett Voicingers Nemzetközi Énekversenyen. 2010-ben a Zeneakadémia által indított tehetséggondozó pályázat öt kiemelt hallgatója közé választotta a szakmai zsűri. 2012-ben a Franciaországban rendezett Crest Jazz Vocal Nemzetközi Ének-verseny döntőse. A saját zenekarát Karosi Júlia Quartet néven alapította 2009-ben. A zenekar főként az énekesnő saját szerzeményeit játsza. Hangzásukon érződik a klasszikus zene és a modern jazz hatása, zenéjük érzékeny, finom, a letisztultságot keresi. A zenekar számos fellépést tudhat maga mögött rangos fesztiválokon és klubokban, itthon és külföldön egyaránt. Az énekesnő első, tíz saját dalt tartalmazó lemeze Stroller of the City Streets címmel 2012 februárjában látott napvilágot. A lemez 2012 decemberében megjelent a Whereabouts Records gondozásában Japánban is, ugyanezzel a címmel. A japán kiadó rögtön két lemezt is kiadott az énekesnővel, így a nagylemez mellett You Stepped Out of a Dream címmel egy négy feldolgozást tartalmazó kislemez is megjelent azonos időben, ugyanannál a kiadónál.
Karosi Júlia - ének)
Tálas Áron - zongora
Bögöthy Ádám - bőgő
Varga Bendegúz - dob
http://www.karosijulia.hu/
A koncert támogatója: az Artisjus Zenei Alapítvány
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 14. péntek 19:00
JLG FILMKLUB

A Szerzői Filmklub 2014-ben bemutatja: "Jean-Luc Godard kilenc (új) filmje - a kommunikáció alatt és felett" című sorozatának a keretében:

A SZERELEM DÍCSÉRETE

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

A szerelem dicsérete (Éloge de l'amour) - színes, fekete-fehér, francia-svájci filmdráma, 94 perc, 2001, rendező: Jean-Luc Godard, forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, operatőr: Julien Hirsch, Christophe Pollock, jelmeztervezőMarina Thibaut, zene: Maurice Jaubert, Georges Van Parys, Arvo Part, Karl Amadeus Hartmann, David Darling, vágó: Raphaëlle Urtin szereplő(k): Bruno Putzulu (Edgar), Cecile Camp (Elle), Jean Davy (Nagyapa), Françoise Verny (Nagymama), Jérémy Lippmann (Perceval), Audrey Klebaner (Eglantine)



A szerelem dicsérete nem a klasszikus értelemben vett szerelmes film, hanem a szerelem értelmezése a film a filmben módszerével. Edgar, a film központi alakja a szerelemről szeretne művet alkotni, de még nem tudja, hogy a regény vagy az opera formáját válassza-e hozzá. A film alapvetően két lényeges részből áll, s Godard ismét a színekkel játszva bontja ki mondanivalóját. Az első rész fekete-fehér kockáin hosszasan boncolgatja, mi is a szerelem. Négy stációról beszél: a találkozás, a testi vonzalom, az elválás és az újrakezdés stációjáról, három kapcsolat, három életkor, egy fiatal, egy felnőtt és egy idősödő pár viszonyában. A második, színes digitális kamerával készült rész évekkel korábbi történéseket idéz fel, miközben a filmművészet nagy kérdéseiről, sőt, a hollywoodi filmkészítésről is ironikus hangú kritikát fogalmaz meg.
„Ha van új hullámos stílus, akkor az azonos Godard stílusával”
(J-P Melville-t idézi Kovács, 2005 191.)
„Godard az általános »új hullámos« stílusból egy sajátos és koherens formát teremtett.” Jellemzői :„az elbeszélés rendkívüli szaggatottsága, a verbális kommentárok szerepe, a természetes helyszínek, a főleg dialógusokból álló drámaiatlan cselekmény és dokumentarista stílusú kamerakezelés.” (Kovács A. B. 2005. 192)
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
A Szerzői Filmklub következő tervezett vetítése:
December 5. péntek 19.00 - Film/szocializmus (2010)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 13. csütörtök 20:00
KONCERT

TÓTH VIKTOR - LUKÁCS MIKLÓS ARURA DUÓ



Elhivatottság, érzékenység, tudatosság, figyelem - gondolatgazdag, fantáziadús, lendületes improvizációk, alázat, a társat motíváló egyéniség. Ezek a mindkettőjükre jellemző tulajdonságok, kézenfekvő, hogy duóban játsszanak.

alto meets cimbalom
nyugalom:hatalom
gyógyzene a szívnek
áramlás az ívnek
fa talál a fémmel
sötétség a fénnyel
reményről zeng a dal
táncol madár hal
megújulnak a sejtek
kifakad a tavasz
öregből, aggból
diák lesz:kamasz

"Tóth Viktor a fiatal magyar jazz generáció egyik legtehetségesebb tagja” – írja róla rendszeresen a sajtó, Climbing with mountains című albuma a 2007-es év legjobb jazz lemeze díjat nyerte el, 2011-ben pedig a Fidelio országos szavazásán a 2010-es év jazz személyiségének választották. A szaxofonos saját magát mégis egy úton járó kereső emberként látja, zenei törekvéseiben az egyetemes harmóniával vágyik egységre. Olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Hamid Drake (dob), Henry Franklyn (bass), William Parker (bass), Dresch Mihály (sax), közös koncertjeiket a zenész mint a tanulás, önfejlesztés nagyszerű alkalmait látja. Hangszeres játékára a dinamikus, mégis érzékeny kifejezésmód jellemző, zenei megnyilvánulásaiban a pillanat energiáit kívánja megragadni. Játszott Európa és az Egyesült Államok számos jazz fesztiválján, saját tercettjét vezeti, kortárs táncossal duettezik, népzenét gyűjt, zenét szerez, új utakat keres.
Lukács Miklós cimbalomművész, zenészcsaládban
született. Már gyerek és ifjúkorában országos és nemzetközi versenyeket nyert vagy ért el helyezést ezeken. 1999-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán komolyzenészként diplomázott. Klasszikus zenei pályán akart továbblépni, de elmaradtak a felkérések, ezért is érdeklődése egyre jobban a dzsessz és népzene felé fordult. A mai napig számos ilyen formáció – többek közt a Borbély Műhely, az East Side Jazz Company, a Palya Bea Quintet, a Dresch Quartet, Mitsoura együttes, illetve a Dés András-Szandai Mátyás által alapított Konzervnyitó Akciócsoport régebbi vagy jelenlegi résztvevője. 2006-ben megalakította saját zenekarát Lukács Miklós Quintet néven, duólemezt készített Szakcsi Lakatos Bélával és Balogh Kálmánnal. Olyan világsztárokkal muzsikált együtt, mint Herbie Mann, Chico Freeman, Steve Colman, Archie Shepp vagy Uri Caine. A kortárs zene avatott tolmácsolója hangszerén, különös tekintettel Kurtág György és Eötvös Péter műveire. Játszott pl. a Varsói Filharmonikusok, Hamburgi Filharmonikusok, Budapesti Fesztiválzenekar, a BBC Szimfonikusok társaságában. Komponistaként szintén egyre ismertebb. 2011-ben novemberében megkapta Esterházy Péter ajánlására az AEGON Művészeti Társdíjat.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

november 12. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - INDULÓ LAPSZÁMOK

NAPPALI HÁZ
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -



A Nappali ház 1989-1999 között, tíz éven át negyedévenként megjelent művészeti és irodalmi szemle volt. 1989-ben két száma jelent meg, júniusban és októberben, 1999-ben egy angol és német nyelvű nyári folyóiratszám. Szerkesztői: Babarczy Eszter, Eperjesi Ágnes, Hévizi Ottó, Hübner Teodóra, Károlyi Csaba, Kurdi Imre, Orsós László Jakab, Szijj Ferenc, Sebők Zoltán, társszerkesztők: Beck András, Szőke Annamária. „Nagyjából köthető... a hatvanas években született nemzedékhez, ám az évjárat címkéje nélkül képviselte a kor úgynevezett újérzékenységét. Könnyed, fürge átjárásokkal a különböző művészeti ágak között, konstruált viták nélkül is érvényesülő diskurzuskészséggel, a megjelenés, tördelés műtárgyként élvezhető szépségével és mozgalmasságával.” (RJT)


A Litera és a Nyitott Műhely közös, Előhívás című sorozatának új évadában Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György a rendszerváltás környékén induló, máig nagyhatású folyóiratok első lapszámaival foglalkozik.
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
A most következő két új szériában a rendszerváltás táján, a 80-as évek végén és a 90-es évek elején született, ezekben az időkben aktív, sokféle ízlést képviselő, gondolatformáló, mára többnyire megszűnt vagy átalakult, de mostanáig nagy hatású irodalmi folyóiratok induló lapszámaival foglalkozunk. A vállalkozás hiánypótló, ugyanis ezeknek a szellemi műhelyeknek tevékenysége és hatása jobbára a mai napig feltáratlan.
Az egyes beszélgetésekre meghívást kapnak a folyóiratok induló számainak szerkesztői.
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

november 11. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

MÁRTON LÁSZLÓ: A MI KIS KÖZTÁRSASÁGUNK
- a szerzővel Tamás Gáspár Miklós filozófus beszélget -



Márton László új regénye, A mi kis köztársaságunk a tökéletes állam megalapításának groteszk-tragikus kísérletét jeleníti meg. 1944 végén, amikor a felszabadító és egyben megszálló szovjet csapatok megérkeztek a Viharsarokba, az ott élő agrárproletárok létrehozták a saját kis köztársaságukat. A regényben a történelmi tények és az írói képzelet történetei keverednek a keserű szatírában tegnapi-mai önmagunkra ismerhetünk és saját kisszerűségünkön nevethetünk.



Márton László prózát, drámákat, esszéket ír és fordít.
1983-ban fejezte be egyetemi tanulmányait Budapesten magyar – német nyelv és irodalom szakon. 1983 és 1990 között a Helikon Kiadó munkatársa Budapesten. 1990 óta szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1998-ban és 1999-ben DAAD-ösztöndíjasként élt Berlinben. Főként magyar nyelven publikál, de németül is rendszeresen megjelennek munkái.
Thomka Beáta magyar irodalomtörténész a következőképpen nyilatkozik Márton regényeinek világáról: „... ha közelebb hajolunk az okhoz a regényelemekhez, amelyek referenciaként történelmi alakokra, színhelyekre, eseményekre hivatkoznak, észre kell vennünk, hogy mindezek a tényezők korábban alkotott szövegtestek. [...] A történelmi realitás ugyanis egy szövegekkel átszőtt értékreláció, amelyben az önnön megértés és a kultúra konstituálása lejátszódik.“
Interjú Márton Lászlóval a Fidelio.hu-n: http://fidelio.hu/edu_art/interju/az_iro_mint_kreativ_hivatalnok
A belépés díjtalan.

november 10. hétfő 20:00
KONCERT

AIRMATAHARI TRIO
- szívhezszóló dalok az Indonéz szigetvilágból Sintho Solo , Ron Reeves , Bern Atom Santi előadásában -



https://www.youtube.com/watch?v=MIkzdUIv3kA
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehetőség szerint ettől többet és kevesebbet is lehet fizetni.)

november 7. péntek 20:00
EMLÉKEST

 DOBAY DEZSŐRE ÉS VALLAI PÉTERRE EMLÉKEZÜNK
Felvételről: valvel szonett, Albert Einstein Paprikáskrumpli, Spionjáték, Petri naplójegyzetek
Jelen lesznek: Takács Ferenc, Kőváry Katalin, Lábán Katalin, Scholz Melinda, Valcz Péter és még sokan mások


Dobay

A napokban, ötvenkilenc éves korában elhunyt Dobay Dezső, a RS9 Színház alapítója, igazgatója és rendezője. Az 1979-ben orvosi diplomát szerzett Dobay dolgozott agykutatóként, majd Regős János mellett a Szkéné Színházban mint dramaturg és rendező. 1990-ben a Soros Aalpítvány segítségével hozta létre színházát, amely nevét helyéről, a Rumbach Sebestyén utca 9-ről kapta. Első bemutatója Gombrowicz Operettkája volt, amelyet a másik alapítóval, Lábán Katalinnal közösen rendezte, és rögtön díjat nyertek vele a Lengyel Színpadi Művek Szemléjén. A színház azóta is a pesti avantgárd egyik meghatározó helyszíne. Játszott, mások mellett Beckettet, Wyspianskit, Kafkát, Nádas Pétert (Temetés), Esterházyt (Daisy), Arrabalt, Ödön von Horváthot, Dosztojevszkijt, Karátson Gábort (Ötvenhatos darab), Podmaniczky Szilárdot (Beckettre vágva, Albert Eistein Paprikáskrumpli).


Vallai (Petri születésnapján, 2010. december 22-én)

Hogy egy hanghordozás egyben magatartás, azt senki ilyen érzékletesen, magától értetődően nem sugározta. Utánozhatatlan volt, ahogy önnön uralt és pontosan kimért, kiérlelt manírjaival játszott, ahogy bujkált és megmártózott a szövegben, majd szárazon, hűvösen hátralépett, s ott maradt mégis a hangja helyén valami melegség, a szeretet, már-már az érzelmesség alaksejtelme. A külön-külön röhigcsélés abbamaradt, fölszívta a közös, keserű nevetés azon a szörnyűszép tragikomédián, ami az életünk volt és van.
Mindent tudott e fájdalmas közép-európai fonákszínizmus természetéről, a levethetetlen iróniáról, ami tulajdonképpen elegáns tehetetlenség, s arról, hogy a tehetetlenségben a szó, a mondás, a nevetségessé tétel az egyetlen ellenszer, ez viszont elvehetetlen, betilthatatlan. Hogy a nevetésnek éle van, de nem fegyver, hogy a civilség az egyetlen békés eszköz, amitől a szobrok s a magukat bronzavonz lovas turulnak képzelő szoborállítók repedezni kezdenek.
Arannyal szólva, élete hatvanhatodik évébe’ kötötte a jó Isten kévébe. Egy eléggé elborult országot hagyott itt, s ha netán, rossz óráiban azt gondolta volna, hogy nincs már szükség arra, amit ő tud, tévedett. A hangja itt marad, élteti a sok száz órányi szöveg, amit valaha elmondott. Éltetik a versek, s ő élteti a verseket.
Parti Nagy Lajos: Tegnaptól Vallai hangján (Vasárnapi Hírek, 2012. november 12.)
A belépés díjtalan

november 7. péntek 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A kolozsvári Korunk – Komp-Press Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SZILÁGYI JÚLIA: ÁLMATLAN KÖNYV című memoárkötete
- a szerzővel beszélgetnek: Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, és Balázs Imre József, a kötet szerkesztője, közreműködnek Fiedler Gabriella, Légrádi Gábor, Pósa Ágnes és Szávin Márk klarinétművészek -



„Meglehetősen drámai körülmények között váltam koraérett gyermekké, egyszerre találkoztam azzal, ami az emberekben a legrosszabb, és azzal is, ami a legjobb. Az emberek egy része el akart pusztítani, és a másik része megmentett. Van egy zsidó mondás: aki megment egy embert, az megmenti az egész emberiséget. Az eszméről van szó, az elvről, ami egy alapvető keresztény tanítás is, hogy szeresd a felebarátodat. Minden vallásban létezik ez a törvény. A világon sehol nem tartják be, még a saját fajtájukkal sem” – mesélte az esszéíró még tavasszal bölcsész szakos diákoknak.



Szilágyi Júlia (Kolozsvár, 1936) erdélyi magyar irodalomkritikus, esszéíró, egyetemi oktató. Szülővárosában magánúton érettségizett (1955), majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát (1959). 1963–67 között a Dolgozó Nő művelődési rovatát vezeti, majd kétévi megszakítás után 1969-től nyugdíjazásáig (1991) a Korunk szerkesztőségének belső munkatársa. 1992-től a BBTE-n, a magyar irodalomtörténeti tanszék keretében mb. előadótanár. Egyetemi előadásaiban teljesedett ki több évtizedes kritikusi, tanulmány- és esszéírói tapasztalata.
 A könyvesboltok polcaira csak ritkán és nagy kihagyásokkal kerültek saját kötetei. „…inkább szeret olvasni, mint írni – írja 2002-ben megjelent kötetének kapcsán Osváth Annamária –, s szívesebben tanul, mint tanít” – idézi a kötetből kritikusi hitvallásnak tekintett sorait: „…a kritikusnak kutatása tárgyát… nem áttekintenie kell, hanem szakadatlanul körüljárnia. Ezért nem tévesztheti össze rálátással azt a szöget, amelyből éppen nézheti. Magának az ítéletnek nem, csupán a műítész magatartásának lehetnek feladhatatlan konstans szabályai.” És szintén idézi, mert rá jellemzőnek érzi Marcus Aureliusszal az olvasóknak adott tanácsát: „Mindenekelőtt ne kapkodj ide-oda, ne erőlködj, hanem szabad lélekkel… tekintsd a világ dolgait… Ne várj tőlem intelmeket, sőt óvakodj mindazoktól, akik azt hiszik, intelmeik túlélik tapasztalataik konkrétumát. Úgy keresd az igazságot, hogy valahányszor rábukkansz – mert ettől olyan nemes kaland a keresés –, bizonyítsd érvényességét azzal, hogy tiszteled a másik, a mások igazságát, jogát arra, hogy a maguk módján keressék azt” (A Hét, 2002/48).
Támogató: a Szépírók Társasága.
A belépés díjtalan.

november 6. csütörtök 20:30
KONCERT

ATTACCA
- bemutatkozó koncert -

Az együttes alapítója, Hetessy Csaba 1997-ben diplomázott jazz-zeneszerzés szakon Binder Károlynál, utána stúdiómunkákban vett részt, dolgozott a Cotton Club Singers-nek (big-band hangszerelés), 1998-ban pedig a Soros Alapítvány támogatásával kiadták az Attacca: Etnoscope című saját etno lemezüket. Kétszer játszottak eddig élőben a MR3 Bartók Rádió klasszikus&jazz koncertjén.


Az Attacca zenéje merít a jazz elemei mellett különböző - a magyar mellett a balkáni, török és ázsiai - népzenékből. Emellett a 20. századi magyar zene is erős behatással van a kompozíciókra. A koncerten kortárs néptánc egészíti ki az előadást, mely egyben vizuális élményt nyújt. 
Magyar Bori
(ének)
Salamon Bea (hegedű)
Horváth Móni (sax., furulya)
Keönch Laci (ütő)
Novák Csaba (bőgő)
Hetessy Csaba (zongora)
Kanozsai Ákos
(népi tánc)
https://www.youtube.com/watch?v=BkCQ8QCWLA0

https://www.youtube.com/watch?v=N9nNUaVLqIk

https://www.youtube.com/watch?v=GQQE1idHnFI

https://www.youtube.com/watch?v=uiCqodLjLwg

https://www.youtube.com/watch?v=HGbq18Y5r9c

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft

november 6. csütörtök 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

AVIATIKA
VÉKÁS MAGDOLNA fotóművész munkáiból
- megnyitja: Féner Tamás fotóművész -




Vékás Magdolna, (Budapest, 1956) magyar fotóművész. A középiskola befejezése után a Dési Huber István szakiskola fényképész tanulója volt. 1977-től tíz évig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum fotósaként dolgozott. Később hosszú ideig szabadfoglalkozású fotóművész volt, és múzeumok, könyvkiadók megbízására is dolgozott. Évekig vezette az Alternatív Közgazdasági Gimnázium fotó alkotókörét, 1997-től 2009-ig a THÉBA Művészeti Szakközépiskolában alkalmazott fotográfiát tanított. 1977-ben felvették a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójába. 1982 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe 1987-ben lépett be.



Érdeklődésének központjában a régi fotótechnikák állnak, leggyakrabban cianotípiával, albuminnal, sópapírral dolgozik. Képeivel számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt Magyarországon és külföldön. 2000-ben Balogh Rudolf-díjjal ismerték el munkásságát. A magyar fotóművész hölgyek között előkelő helyen számon tartott Vékás Magdi a szakma „nagy öregjei” közé tartozik, érzelmeket sugárzó és azonnal hangulatot teremtő képeit a publikum már évtizedek óta csodálhatja.



A belépés díjtalan.

november 4. kedd 19:00
FINISSZÁZS

A MAGYAR VÁRAK SOROZAT ELSŐ RÉSZE
GHYCZY GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK BEZÁRÁSA
-
Dr. Feledy Balázs művészettörténész beszélget az alkotóval -

A Magyar várak sorozat első része látható a kiállításon.
Finta László köszönti a közönséget,
Ghyczy Csongor: Utak az ég alatt című filmetűdjét vetítjük, majd
Dr. Feledy Balázs művészettörténész beszélget az alkotóval.



Ghyczy György a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán végzett, Gert Wunderlich professzor tanít­vá­nya volt. Az 1970-es évek közepétől az Art-el társula­tá­ba tartozott. A ’80-as években az Agora szalon kiállítója volt. Rendszeresen részt vett az Agora nemzetközi képző­művé­szeti találkozó, az 1997-ben létrejött Dúzsi, majd 2007-től az Ercsi Művésztelep munkájában. Kiállított a Miskolci Grafikai Biennálén, a Kisgrafikai Biennálén, a Salgó­tar­jáni Rajz Triennálén. Tárlatokon mutatta be műveit itthon és Európa számos nagy­váro­sában, több pályázaton ért el eredményeket. 1998 márciusában hozta létre a Nyitott Műtermet, amit azóta is vezet. Tizenhat éve fog­lalkozik idős emberekkel, művészettel kapcsolatos előadásokat tart, művészet­terapeutaként segíti őket a napi művészeti tevékenységükben. Éveken át dolgozott könyvkiadóknál (Múzsák, Corvina, Agora) tervezőként, illetve grafikus­ként. Rendszeresen ír cikkeket művészetről, illetve az idősek művészeti tevékenységéről. 2007 őszén Pro Urbe Erzsébetváros kitüntetést kapott. A közelmúltban rendezett két kiállításán így jellemezték az alkotót és művészetét: „Különös jelensége a kortárs magyar képzőművészetnek Ghyczy György művészete és személye. Ahogy én látom, tapasztalom az úgynevezett képzőművészeti kánonban bent is van, meg nem is, a képzőművészeti médiának (ha van ilyen) részese is, meg nem is. Részese a képzőművészeti nyilvánosságnak, meg nem is. Személye aktív, de nem erőszakos, művészete szuggesztív, de nem tolakodó.”Feledy Balázs, 2013. február
A belépés díjtalan.

november 3. hétfő 19:00
SZÜLETÉSNAP

25 ÉVES A TYPOTEX KIADÓ






Zártkörű rendezvény.