ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

január 31. szombat 17:00
FELOLVASÁS ÉS BESZÉLGETÉS

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -

 

Varró Dániel és költővendége, Szabó T. Anna legújabb kötetei alapján.
Zenei közreműködő a kettejük verseire írott dalaival az Eszter-lánc mesezenekarból
Kárász Eszter (ének, ukulele, furulya, tilinkó)
Molnár György (gitár, ének) Veér Csongor (hegedű)
https://www.facebook.com/events/536221509848412/?ref=3&ref_newsfeed_story_type=regular

http://m.cdn.blog.hu/ko/koltogeto/image/Varr%C3%B3D%C3%A1niel_kisebb.jpg
http://librarius.hu/wp-content/uploads/2014/10/varrodani4.jpg
http://m.cdn.blog.hu/cs/csimota/image/162182_galeria_szabo_t__anna.jpg
http://artnews.hu/wp-content/uploads/2013/11/Eszter_lanc_mesezenekar.jpg
https://www.facebook.com/mesezenekar
Altató (Varró Dani - Kárász Eszter)
Kézmosó vers (Szabó T. Anna - Molnár ...



http://www.pagony.hu/images/products/230/20975.jpg
https://www.youtube.com/watch?v=yVHs2BiReqA
http://marvin.bookline.hu/product_tnimages_6/217/TN6_B1287425.JPG
http://s01.static.libri.hu/cover/da/c/1242989_5.jpg
http://marvin.bookline.hu/product_tnimages_6/468/TN6_B336947.JPG
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 31. szombat 11:00
KÖZGYŰLÉS A KISTEREMBEN

A MAGYARORSZÁGI JAMES JOYCE TÁRSASÁG ÜLÉSE



Zártkörű rendezvény.

január 30. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

HOGYAN LÁTOM MAGYARORSZÁGOT?
- vendégünk: TARJÁNYI PÉTER rendőrségi szakértő és szerző -



Tarjányi Péter Budapesten született. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr szakán szerzett katonai és pedagógiai diplomát. Pályakezdőként először a Rendőri Ezredben szolgált, innen került át 1991-ben a Rendőrség Különleges Szolgálatához; ahol több parancsnoki beosztásban dolgozott, majd a Műveleti Osztályt, később pedig a Speciális Osztályt vezette. 1993-ban részt vett az USA Külügyminisztériumának szervezésében a University of Lousianna kríziskommunikációs képzésén. 1996-ban elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát.
Tudásának és szakmai tapasztalatainak birtokában leszerelését követően az FBI Akadémia – Nemzeti Oktatási Központjában kezdett tanítani. Speciális feladata volt a külföldi válságövezetekben végrehajtandó katonai és rendőri feladatokra történő felkészítés. 1999-től az üzleti világban informatikával, pénzügyi tanácsadással, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégek vezetőjeként, tulajdonosaként ismerték meg a nevét. A közelmúltban internetes híroldalakkal kezdett foglalkozni (zoom.hu, propeller.hu). 2009-ben diplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdász menedzser szakon. Jelenleg – cégvezetői tevékenysége mellett – a következő könyvén dolgozik.
Több évtizedes nemzetbiztonsági, rendőrségi tapasztalatát tekintve nem csoda, hogy Tarjányi Pétert rendszeresen megszólaltatják szakértőként a mértékadó médiumok. Az utóbbi években nem volt olyan a politika, a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek összefonódását érintő botrány, amelyben ne kérdezték volna meg a véleményét az okokról, a háttérben lezajló játszmákról és a lehetséges kimenetelekről. Az üzleti élet mellett rendszeresen hívják szakértőnek biztonságpolitikai és rendőrségi ügyekben. Rendszeresen szerepel különböző tévécsatornák beszélgetős műsoraiban, napilapokban, internetes hírportálok cikkeiben.
http://www.atv.hu/videok/video-20141107-tarjanyi-amerika-azt-is-tudja-kihez-kerult-a-penz
Belépődíj: 400 Ft

január 29. csütörtök 20:00
KONCERT

GÓBÉ ZENEKAR

 

A góbéval nem érdemes ujjat húzni, mert úgyis túljár az ember eszén – tartja a mondás. Nevüknek megfelelően furfangosan keverik a különböző stílusokat a Kárpát-medence különböző szögleteiből érkező ifjú muzsikusok. A Góbé zenekar 2007-ben Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szak­középiskola tanulóiból alakult, akik immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.
Autentikus hangszerekkel megszólaltatott kompozíciókban a Kárpát-medencei népzenei elemeket lazán és szemtelenül ötvözik más műfajokkal és stílusokkal. Produkciójuk népzenének nem elég autentikus, könnyűzenének túl folkos, s a komolyzenei hatások miatt pedig végképp besorolhatatlan.
Játszottak már együtt Porteleki Lászlóval (Muzsikás), Csík Jánossal (Csík Zenekar) és Ferenczi Györggyel (Rackajam).
Szándékuk, hogy divatba hozzák a népzenét, új és mindenki számára közérthető és élvezhető formában. A Góbé zenekar működése jól példázza, amit Kodály a következőképpen fogalmazott meg:
„A világ egyre jobban feltárul, s az egy népre szorítkozó művészet hovatovább értelmét veszti. A világzene megvalósulásához közelebb járunk, mint a Goethe képzelte világirodalomhoz.”

Tagok:
Egervári Mátyás
- cimbalom, tamburabrácsa, dudák, tapan, bodhrán, vokál
Csasznyi Imre  - basszprímatambura, kontra, banjo, ének
Kiss B. Ádám - hegedű, kontra, ének, fütty
Timár Márton - bőgő, vokál
Vizeli Máté - brácsa, kontra, hegedű, gitár, koboz, vokál
mv. Czupi Áron - dob, ütőhangszerek
Videó
Kodályos
Reggaement
Szívfájdalom - Heartache

Góbé: facebook
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

január 28. szerda 20:00
LAPBEMUTATÓK NAPJA 2.

A LETTRE INTERNATIONALE TÉLI LAPSZÁMÁNAK BEMUTATÓJA
AZ ÉDENTŐL KELETRE
- a Lettre folyóirat vetíítettképes felolvasó és beszélgető estje Krasztev Péter, Tamás Dénes,  Kiss Noémi és Sajó Tamás, valamint a szerkesztő, Karádi Éva közreműködésével -



"2014 nyara, Visoko: a fotón egy folyami kövekből kirakott labirintus közepén ülök. Mögöttem a távolban látszanak a „boszniai piramisok”, alattam a bosnyák nemzet újjászületésével párhuzamosan bővülő és feltáruló földalatti alagútrendszer. A piramisok jóval nagyobbak az egyiptomiaknál, és – ami a fő – több tízezer évvel régebbiek, negyven-, vagy talán ötvenezer évesek. A labirintus bejáratánál kifeszített molinón a piramisok völgyének légifelvétele látható, felül bosnyák (vagy milyen), alul angol felirat hirdeti: Történelem-átalakító projekt – és egyben a jövőt alakító projekt."
(Krasztev Péter: Állóképek civilizációs háttérrel -- a szabadnapos antropológus feljegyzéseiből)


Krasztev Péter


http://mttk.csik.sapientia.ro/thumbs/page-1141.jpg

http://magyarnarancs.hu/interaktiv/dobok-neked-egy-payancat-84400
http://magyarnarancs.hu/data/cikk/8/44/00/cikk_84400/sajotamas1316.jpg
http://www.houdini.hu/lettre/lettre95-frontcover-lr-rgb.jpg
"Fontos vonulat a környező elsüllyedt kultúrák megkeresése, rekonstrukciója, hogy emlékezzünk rájuk. Hogy mennyi minden süllyedt el a régiónkban a még élő generációk életében is. A Kárpát-medence hatalmas bányája az elpusztult kultúráknak, na de a teljes volt Szovjetunió aztán végképp! Például Ukrajna. Most teljesen glatt, nem akarnak semmire emlékezni, de ott az összes emlék, lerombolt zsinagógák, gyönyörű zsidó temetők, lengyel városházák, örmény templomok, tatár mecsetek, magyar kápolnák." (Sajó Tamás)
https://fbcdn-profile-a.akamaihd.net/hprofile-ak-prn2/v/t1.0-1/c153.33.413.413/s160x160/167512_1671778408097_3753812_n.jpg?oh=b02e7297de97bdd76ef388d7843fc3a4&oe=55345F17&__gda__=1429614676_0b4fba31160d4b310694d3ad3dd8239c
A belépés díjtalan

január 28. szerda 17:00
LAPBEMUTATÓK NAPJA 1.

A Parnasszus folyóirat legújabb számának bemutatója
A Centrumban: PAPP TIBOR költészete - közreműködik: Petőcz András, Prágai Tamás és a Szerző, aki fel is olvas
Redivivus: Bakucz Józsefre emlékezünk
- a beszélgetés résztvevői: András Sándor, Kabdebó Lóránt, Papp Tibor
Átjárás: Martinus Nijhoff - Gera Judit műfordítóval beszélgetünk, közreműködik: Nemes Levente gitár, ének
Az est házigazdája, és a beszélgetéseket vezeti a főszerkesztő: Turczi István

Papp Tibor (Tokaj, 1936) József Attila-díjas (2003) magyar író, költő, műfordító, tipográfus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte el. 1954–1957 között lemezlakatosként dolgozott Egerben, Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten. 1957-ben elhagyta Magyarországot. 1957–1961 között a Liége-i Műszaki Egyetem hallgatója volt Belgiumban. 1958 óta jelentek meg versei magyar nyelvű lapokban. 1960–1961 között a Dialogue című francia nyelvű belga irodalmi folyóirat egyik alapítója és szerkesztője volt. 1961-ben Párizsba költözött. 1962-től a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat és könyvkiadó (1989-től magyarországi lap) alapítő felelős szerkesztője. 1962–1963 között a párizsi Sorbonne-on tanult. 1985-től a párizsi Polyphonix nemzetközi modern költői fesztivál alelnöke. 1989 óta a világ első számítógépen működő irodalmi folyóirata, az Alire alapítója és szerkesztője. 1992 óta a francia írószövetség vezetőségi tagja.
„…Kassákkal és társaival születik meg a magyar képvers, képarchitektúra, illetve a költőileg is funkcionált tipográfia. (…) A háromdimenziós költői nyelvi kontextus hathatós áttörése csak a hatvanas évek vége felé és az országon kívül: a Magyar Műhely körében, illetve a vajdasági avantgárdban kezdődött meg. A hazai költői újavantgárd elsőként inkább a képzőművészetben, illetve az abból eredeztethető műfajokban hódított teret, a végleges áttörés igazán a nyolcvanas évekre tehető. Addig és azóta azonban jelentős életművek születtek, amelyek a költői közlés nyelvi polifunkcionalizmusán alapulnak. (…) Papp Tibor, a magyar vizuális és hangköltészet egyik nemzetközileg is reprezentatív képviselője, évek óta a számítógépes költészet és a költői program- (azaz szoftver)alkotás terén tár ki új nyelvi dimenziókat a magyar költészetben.” (Szkárosi Endre)
A folyóirat legújabb száma, és a Parnasszus Kiadó új könyvei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók.

25 éve halt meg Bakucz József, aki kisebb megszakításokkal 1957 tavaszától a haláláig az Egyesült
Államokban élt és alkotott. Különleges költői világáról néhány „nyugati magyar” kivételével szinte alig tudunk valamit. Adósság ez, méltatlan állapot, amin némileg javítani kíván ez az összeállítás.
A beszélgetés résztvevői: András Sándor, Kabdebó Lóránt, Papp Tibor



Átjárás: Martinus Nijhoff
A világhírű holland költőről Gera Judit műfordítóval beszélgetünk
Közreműködik: Nemes Levente - gitár, ének
A belépés díjtalan.

január 27. kedd 19:00
FILMSZEXTÉTIKA 2. - KELECSÉNYI LÁSZÓ FILMKLUBJA

Reflektorfényben KARÁDY KATALIN
Film: ÓPIUMKERINGŐ
Élő zene: Krasznai Tünde Karády-filmdalokat énekel, kíséri Éry Balázs
Moderátor: Kelecsényi László


Emlékest a 25 éve meghalt KARÁDY KATALIN tiszteletére

Első rész: filmvetítés: ÓPIUMKERINGŐ (1943)
Írta és rendezte: Balogh Béla, fényképezte: Hegyi Barnabás, főszereplők: Karády Katalin, Jávor Pál, Greguss Zoltán, Baksa Soós László, Petrovics Szvetiszláv.
Öt barát a húszéves érettségi találkozóját ünnepli egyikük vidéki kastélyában. Egy váratlan zivatar miatt betér hozzájuk az ünnepelt díva. A férfiak rögtön udvarolni kezdenek az érzéki énekesnőnek, csak egyikük marad közömbös – látszólag.



Második rész: koncert
A Nyitott Műhelyben először fellépő Krasznai Tünde Karády Katalin régi slágereit szólaltja meg mai hangszerelésben.
Zongorán kíséri: Éry Balázs
Házigazda: Kelecsényi László filmtörténész
Belépődíj: 1.500, diák: 1.100 Ft

január 27. kedd 16:30
KÖNYVBEMUTATÓ

A Napvilág Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

WOLFGANG KRAUSHAAR: DIPLOMÁSOK LÁZADÁSA

Az arab tavasztól az Occupy mozgalomig
című kötete
- résztvevők: Magyar Kornélia, Jámbor András, Szigetvári Viktor, a beszélgetést vezeti: Böcskei Balázs -


Fordította: György Gábor

A könyv a globális tiltakozások körképe. Még ha ez a körkép hiányos is, az olvasónak az az érzése támadhat, hogy körberepülte a Földet, és annak legkülönbözőbb pontjain elvegyült a tiltakozó tömegbe. Ha a tiltakozások Kairótól New Yorkig, Madridtól Santiagóig és Lisszabontól Tel Avivig nyúló keresztmetszetét nézzük, láthatóvá válik, hogy amit a világ a 2011. évben átélt, az mindenekelőtt a diplomások lázadása volt. Ha nem is csak ők jelentik a tiltakozások teljes spektrumát, mégis ők alkotják a különféle szereplői csoportok magvát, a kezdeményező, kommunikáló és más társadalmi rétegeket és csoportosulásokat mozgósító erőt. A különbségek ellenére egy demokráciát és társadalmi igazságosságot céljául tűző transznacionális szabadságmozgalomról volt és van szó. Ez volt az egyik alapvető oka annak is, hogy a mozgalom miért volt képes különböző országok fiataljainak lendületet adni. A könyv végül rámutat: a tiltakozók nem tudták learatni annak a termését, amit az utcákon és tereken korábban „elvetettek”. Ennek ellenére a tiltakozás azóta is fel- fellángol a földgolyó különböző részein. A magyar olvasó számára a kötetet a prekariátus fogalmi tisztázása és a „Több demokráciát!” üzenete teszi érdekessé, mert bár a diplomások lázadása 2011-2012-ben zajlott, nálunk mind a létbizonytalanság, mind a demokrácia értékeinek tisztelete nagyon is forró témák.
A globális mozgalmak magyar tanulságairól, a diplomások és a jogfosztottak lázadásának magyarországi lehetőségéről, valamint a transznacionális tiltakozások hazai lokalitásairól beszélgetnek a résztvevők és a közönség.



Wolfgang Kraushaar
(1948–) politológus és történész. Politikatudományt, filozófiát és német irodalmat tanult Frankfurtban. Kutatási területe az NSZK és az NDK politikai ellenzékének és tiltakozásainak elemzése az 1949 és 1990 között tartó időszakban, különös tekintettel az 1968-as tiltakozásokra, a Vörös Hadsereg Frakcióra és a K-Csoportra. Ezen felül a totalitarizmus, a szélsőségek, a popkultúra és napjaink médiája témakörében publikál.
http://napvilagkiado.eu/webaruhaz/shop.product_details/2-elkeszueletben/flypage.tpl/872-diplomasok-lazadasa/

https://www.facebook.com/events/1547656182156268
A belépés díjtalan.

január 26. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

MILYEN KÉPET MUTATSZ?
- a Megálló Csoport Alapítvány FoToNolrE körének kiállítása -



A Minyó Szert Károly szabadkézi fotográfus, képzőművész, felépült szenvedélybeteg által vezetett FoToNoIrE – Fény és Árnyképek foglalkozás több mint három éves: a Megálló Csoport Alapítvány ünnep- és hétköznapjai mostanra elképzelhetetlenek nélküle. Az elkészült alkotások úgy beszélnek a terápiáról, az életünkről, a gondolatainkról, kíváncsiságunk tárgyairól, ahogy mi talán sosem tudnánk. A folyamatos megújulás jegyében most csoportunk a budapesti Nyitott Műhelyben kap lehetőséget a bemutatkozásra. Havonta rengeteg kép készül a foglalkozásokon, többi terápiás programunkon. Életünk részévé vált a fényképezés, a képeken keresztül magunkat, lelkiállapotunkat, gondolatainkat igyekszünk kifejezni. Számunkra a „jó kép” az, ami hiteles, ami bemutat valamit abból az útból, amin járunk, és amit megtettünk eddig. Utunk része az is, hogy egyre tisztul a kép: míg régen talán épphogy a lábunk elé pillantottunk és a szürke aszfaltot bámultuk, most egyre több részletet fedezünk fel: felnézünk és látjuk a házakat, az ablakokat, észrevesszük a szobrokat, a balkonokat, új megvilágításba kerülnek a leghétköznapibb tárgyak és határozott kontúrt kapnak társaink is, akik velünk együtt járnak az úton.



A FoToNoIrE nem hétköznapi értelemben vett „fotószakkör”. Van meghirdetett időpontja és tematikája, de a Minyó és a Megálló által közösen megálmodott Nyitott Műterem - szisztéma ennél jóval többet jelent: az érdeklődők bármikor betérhetnek ide némi műhelymunkára, konzultációra, szakértői segítséggel előhívhatják a filmjeiket az analóg laborban vagy szerkeszthetik a digitálisakat, megvalósíthatják saját ötleteiket, kísérletezhetnek szabadon. A Nyitott Műterem biztosítja és egyben dokumentálja is „mindennapi művészetünket”. (aktualizált részlet Hepke Bori bevezetőjéből, Minyó: Fény és Árnyképek / Megálló könyvek I.)
A megnyitón fényperformansz az idomitandó vágyakról!
www.stopgroup.hu! ! ! ! ! ! ! www.minyo.hu
A belépés díjtalan.

január 24. szombat 19:30
BEMUTATÓ ELŐTT BHKZ Akadémia 2014-2015/III.

DOBSZAY LÁSZLÓ
- a zeneszerző portréja -


Dobszay László (Szeged, 1935 – Budapest, 2011)

Korunk egyik utolsó zenei polihisztora február 2-án lenne 80 éves. Ha legfontosabb tevékenységét kellett megneveznie, gondolkodás nélkül zeneszerzőként határozta meg magát. Hogy mégis miért csak két befejezett kompozíciót hagyott hátra? Ezt próbáljuk körüljárni pályatársak és családtagok segítségével, A helyszínen megvásárolható a KZM Edition, illetve a BHKZ Edition gondozásában megjelentetett Vonósnégyes és Mise kottája is. s természetesen a zenék megszólaltatásával.
A sorozatot szerkeszti: Gémesi Géza
Közreműködik: a BHKZ Akadémia Vonósnégyese
(Rácz József, Osztrosits Éva, Tornyai Péter, Zétényi Tamás)
Batta András rektor úr nekrológjából idézem: Már most, életműve történelemmé válásának kezdetén ki merem mondani: a Kodály utáni magyar zenepedagógia legnagyobb alakja hagyta itt mélyen bevésődő nyomát. Nem kétlem, hogy ő maga is tisztában volt ezzel a szerepével, sőt erőfeszítéseket tett, hogy megfeleljen ennek a rá mért kihívásnak. Szerencsénkre ezen a téren leírta hitvallását azokban a tanulmányokban, amelyeket „Kodály után" címmel jelentetett meg pályája csúcsán, 1990-ben. Ez a könyvecske foglalja magában a magyar zenepedagógia jövőjét. A mi jövőnket. Utolsó tanulmányának zárómondata Kodályt idézi: „A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont." Példája ezt erősíti meg pályájával, az alapfokú szolfézstanártól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusáig. Gyászolja az egyházzenei tanszék, a zenetudományi tanszak, a doktoriskola, a teljes Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia – az egész magyar zenei és tudományos élet. Hiánya pótolhatatlan veszteség a nemzetközi zenetudomány számára is.  /Dobszay Ágnes/
A hangverseny az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan

január 24. szombat 15:00
SZÍNHÁZI ELŐADÁS GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK

ELMARAD!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

VIGYÁZAT ROSSZ NYUSZIK!
- a HÓLYAGCIRKUSZ TÁRSULAT előadása -




Koncert-színházi variációk Havasi Attila költeményeire.

Csomagold be kerti fádat:
ez annak fog vetni gátat,
hogy kérgét, illetve háncsát
titkon, orvul
rossznyuszik télen lehántsák

Rossznyuszik csalárd fajától
tartsd magad vigyázva távol:
szépelegnek, ám emellett
észrevétlen
szántszándékkal bajt kevernek.

Hogy lehámlik egy szegény fa,
az csupáncsak enyhe példa -
nyugton evvel nem maradnak,
nagy kajánul
elkövetnek méggazabbat.

Hát kerüld el messze őket,
e kétszínű kártevőket,
mind svihák és bestye tolvaj,
tönkretesznek
megtévesztő félmosollyal.


4 éves kortól ajánlott
!

Színészek:
Barna Gábor Botond, Csák Zsolt, Eszes Fruzsina, Nádasi László, Szabó Domokos, Szőke Szabolcs
Zene: Szőke Szabolcs
A Hólyagcirkusz Társulatot komoly zenei, színházi és részben képzőművészeti múlttal rendelkező független művészek alapították 1997-ben. A társulat tagjai azóta egyedülálló próbamódszert dolgoztak ki. Ennek a módszernek a legfontosabb eleme: a rendező szerepkörének kiiktatása a próbafolyamatból. A szövegkönyvek a kiválasztott zenei és irodalmi anyagok alapján csak az adott előadásra jellemző dramaturgiai szerkesztéssel készülnek. Az így létrehozott bemutatók anyaga elidegeníthetetlen az alkotók személyétől, vagyis darabjaik kizárólag csak a társulat nyelvén előadható produkciók. Ez az önálló formanyelv teszi a Hólyagcirkusz Társulatot az alternatív színházak kiemelkedő csoportjává, és ennek az önálló arculatnak köszönhetően számos hazai és külföldi elismerésben volt már részük. Előadásaik a kamara-opera, a cirkusz, a performance, a zenés dráma és a különös hangszerekből álló látvány-színház határmezsgyéin egyensúlyoznak. Nevükben a Hólyagcirkusz elnevezés első és egyik legsikeresebb előadásuk okán szerepel.
Ajánlott hozzájárulás: gyerekeknek 500, felnőtteknek 800 Ft

január 23. péntek 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Video ajánló: http://vimeo.com/85142397
Részlet az előadásból: https://vimeo.com/89490031
Fotógaléria: https://www.facebook.com/teri.sandor/media_set?set=a.10201924472453622.1073741826.1238610651&type=3
video: Dömölky Dániel


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727

január 22. csütörtök 20:00
KONCERT

PECEK LAKATOS KRISZTIÁN TRIÓ


"Young man with a big bass" - Pecek Lakatos Krisztián

Pecek Lakatos Krisztián (Budapest, 1989)  kilenc éves korában kezdett el bőgőzni. Klasszikus zenét a Tóth Aladár Zeneiskolában, később a Bartók Béla Konzervatóriumban tanult. A jazz-hez autodidakta módon közeledett. Mégis oly sikeresen és eredményesen, hogy 13-éves korában megnyerte a Magyar Rádió Jazz bőgő versenyét - ahol nem kisebb személyiség: John Patitucci volt a zsűri elnöke, a gálakoncerten duóban játszhatott vele. E győzelmének köszönheti, hogy kiadhatta első saját lemezét  is "Young man with a big bass" címmel. 2007-ben ifj. Szakcsi Lakatos Béla társaságában a világhírű dobossal, Ed Thigpen-el játszhatott együtt. 2012 januárjában, a Művészetek Palotájában Balázs Elemér és Balázs József társaságában ugyancsak két világhírű jazz muzsikussal, Nicholas Payton-nel és Tim Ries-szel zenélhetett. Ugyanebben az évben jelent meg első szólólemeze "In Memory of..." címmel - ezen saját szerzeményei hallhatók. Egy évvel később Szakcsi Lakatos Róbert társaságában a világhírű Gregory Hurchinson-nak lehetett partnere, mely együttműködés nem csak egy svájci koncertkörutat, de közös lemezt is eredményezett.
Szakcsi Lakatos Róbert olyan külföldi lemezeladási adatokkal büszkélkedhet, mint senki más kicsiny hazánkban. Japán lemezkiadója 2004 óta öt albumot jelentetett meg vele, amelyekből összesen több mint 30 ezer példány kelt el, nem véletlen tehát, hogy a zongorista rendszeresen turnézik a Távol-Keleten. Az itthon megjelent lemezei közül kiemelhető az Off Course együtessel és Erik Truffaz vendégszereplésével felvett album, valamint a Szakcsi Generation CD-je Jack DeJohnette és John Patitucci közreműködésével.
Lakatos Pecek András a közel 10 éve elhunyt Lakatos Pecek Géza dobos fiak, Krisztián unokatestvére. Sokoldalú, kiváló dobos. A 2002-ben a Magyar Rádióban rendezett, Maloschik Róbert által szervezett tehetségkutató versenyen a zsűri őt nevezte meg győztesnek. Nem sokkal később a magyar jazz egyik legismertebb és legszínesebb alakjának, Szakcsi Lakatos Béla New Gypsy Jazz zenekarának lett tagja. Ezen a zenekaron kívül is több felvételen hallható a játéka, például Gadó Gábor, Lakatos Tony lemezein is.
Szakcsi Lakatos Róbert - zongora
Pecek Lakatos András - dob
Pecek Lakatos Krisztián - bőgő
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft

január 21. szerda 19:00
ELŐADÓEST

SKIZOFRÉN MONOLÓG
SZŰCS LAJOS ELŐADÁSA



"A Skizofrén monológ csak annyiban skizofrén, hogy két költő verseit vonultatja fel – éppen nem a tudathasadás, hanem két lírai tudat, két életmű rokonítása révén. József Attila és Petri György költészete nem feltétlenül épül egymásba, de nem is utasítja el az egybeszerkesztést. A karistos, megnyerő, őszinte, egy-egy felcsattanást nem számítva társalgási fekvésű hang jobban összefogta a versek egymásutánját, mint az ideálisnál több tematikai kulcspontot felkeresni óhajtó kompozíció. Szűcs Lajos a sötét világkép és illúziótlan sorstudat közepette a füstös humort sem feledve két 20. századi költőt hívott át a 21. századba, a mindennapi jelenbe. Tehetséget, komolyságot, megszenvedettséget tanúsító műsora repertoáron tartásával jó szolgálatot tesz a líraértés, versszeretet ügyének." Tarján Tamás revizor.hu



„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..
Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész….”

/Édes Gabriella, Tiszatájonline/
Szűcs Lajos
színész, született 1965-ben
Kilépődíj: előadás után, ahogy tetszett.

január 20. kedd 18:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁSSOROZAT 4.

CSORDÁS GÁBOR:
A VILÁG KITÁGUL ÉS ÖSSZEMEGY
- Felfedezők és utazók, kozmográfiák és világképek -


A francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben. Ezúttal szó lesz a normann hajósról, aki állítólag Kolumbusz előtt járt Amerikában, Vespucciról, aki először jött rá, hogy a róla elnevezett Amerikában jár, továbbá arról, miként követték Vasco da Gama nyomát Rabelais regényhősei, és mit tanult ugyanez a Rabelais barátjától, a Kanadát felfedező Jacques Cartier-től. Összehasonlítom Montaigne leírását Brazília indiánjairól Jean de Léry és André Thévet útleírásával, megpróbálok rájönni, miért nem vett tudomást szinte senki Copernicus fölfedezéséről – és ami még a két és fél órába belefér.
A sorozat további előadásai:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén? (A Délszaki Franciaoszág krónikája)
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 19. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY: CSAK ÜLÖK ÉS MESÉLEK
MÁSODIK EST: LEMEGYEK ROLLEREZNI
BUDAPEST AZ ÖTVENES ÉS HATVANAS ÉVEKBEN
- emlékezés, felolvasás és játék -    



A fotó 1955 vagy '56 szeptemberében készült

Műsoron:
Lemegyek rollerezni
Napkönyv
Az élet íze



Lehet egy ötöst dobni a bögrébe, de csak akinek van.

január 17. szombat 20:00
KONCERT

GYÉMÁNT BÁLINT - JUHÁSZ GÁBOR DUÓ


Fotó: Bornemissza Ádám

 Gyémánt Bálint 1983-ban született Budapesten. Kezdetben autodidakta módon tanult gitározni, 12 éves korától lett a XII. kerületi zeneiskola klasszikus gitár szakának növendéke Gyelmis Szilvia és Győri István tanítványaként. A klasszikus zene mellett lenyűgözte a jazz adta szabadság lehetősége, így a gimnázium utolsó évében Juhász Gáborhoz fordult, akinek szuggesztív játéka véglegesen a jazz felé irányította. Az érettségi után felvételt nyert a Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol 2 évig tanult Tornóczky Ferenctől. Első jazz zenekarát Bornemissza Ádám basszusgitárossal és Varga Bendegúz dobossal közösen alapította, jelenleg a Gyémánt Bálint Trión kívül játszik a Vidámpark zenekarban és számos egyéb, alkalmi formációban is. 2004-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója, ahol Babos Gyula és Horányi Sándor segítik zenei előrehaladásában. 2007-ben ösztöndíjat nyert a Norvég Zeneakadémiára, így diplomaévének első szemeszterét Osloban töltötte. Játékára tanárain kívül Pat Metheny, John Scofield, Michel Petrucciani és Keith Jarrett vannak a legnagyobb hatással.
http://gyemantbalint.eu/#


Fotó: Bornemissza Ádám

Juhász Gábor Gramofon- és Artisjus-díjas, Jónás Tamással Aegon-társdíjas jazzgitáros és zeneszerző. 1990 óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz gitár szakán. Több nemzetközi hírű zenésszel játszott már együtt, akik közül Archie Shepp, Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Ian Ballamy, Lars Danielsson, Stephen James, Bebo Baldan, Federico Sanesi, Theo Jörgensman mindenképp említést érdemel.
Alapító tagja volt a Tin Tin Quartetnek, és közreműködője számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborggal közösen, 60/40 címmel.
2006-ban megalapította a Juhász Gábor Triót, melyben Papesch Péter basszusgitározott és eredetileg Borlai Gergő, később Fodo (Födő Sándor) játszott ütőhangszereken. A trió Bacsó Kristóffal és Schreck Ferenccel kiegészülve Juhász Gábor Kvintett néven is fellépett.
2008-ban Szalóki Ágival közösen készítette el a Vágy muzsikál című albumot, amelyen Karády Katalin dalait dolgozták fel. A műsor azóta is hallható színházakban és koncerttermekben.
2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzői CD-je, amelyen a kvintett és a trió is szerepel. Vendégművészként László Attila gitáron és Borbély Mihály pedig szaxofonon működött közre. Ez a lemez 2010-ben elnyerte az Év Magyar Jazz Hanglemeze díjat.
Rendszeresen koncertezik Gyémánt Bálinttal; a gitárduó saját szerzeményei Budapest címmel jelentek meg CD-n 2011-ben.
Juhász Gábor, Lukács Miklós és Szalai Péter 2013-ban rögzített koncertalbuma a Making a Change címet viseli és John Coltrane: A Love Supreme című művének feldolgozása gitárra, cimbalomra és ütőhangszerre. Az albumon ezen kívül Juhász Gábor saját szerzeményei és Lukács Miklós egy Debussy feldolgozása is hallható.
2014-ben a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivál felkérésére készítette el új zenei anyagát, amelyet Franz Schubert Winterreise című dalciklusa ihletett.
http://www.juhaszgabor.eu
https://www.facebook.com/juhaszgaborjazz
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

január 16. péntek 20:00
KONCERT

ARGO QUARTET
STANKOVIĆ - SAHPAZIS - MÁRKOS - AJTAI (SER/GR/H/H)




Egy csipetnyi punk, rebellis szellem, a transz sodrása, a rock drámája, a hang tulajdonságaival való kísérletezés és némi urbánus folk. A Stanković-Sahpazis-Márkos trio (SER/GR/H) nemrég alakult Budapesten. A rebetiko alapú repertoárjukat szabad improvizatív zenével ötvözik. Huszadik század eleji kisázsiai és rebetiko klasszikusok mellett néhány szerb, horvát és bosnyák tradicionálist is játszanak, amelyek illeszkednek az együttes stílusához: mikrotonalitásukban, keleti díszítéseikben, és ritmikájukban. Tijana Stanković énekel és hegedül, Nikos Sahpazis oud-on, Márkos Albert csellón játszik. Sajátos kifejezésmódjára leltek az egymást kiegészítő rebetikónak és improvizatív zenének amelyeket mintha csak egymásnak teremtettek volna.
A pinch of punk, the spirit of rebellion, thrust of trance, the drama of rock, the sonic experimentation and some urban folk! The Stanković-Sahpazis-Márkos trio (SER/GR/H) has recently formed in Budapest. Their rebetiko-influenced repertoire is permeated with strong free improvised sections. Among rebetico and Asia Minore classics from the first decades of the 20th century, there are a few traditional Serbian, Croatian and Bosnian tunes corresponding with the style of the ensemble's performance: microtonality, oriental ornaments and adequate rhythmic systems. Tijana Stanković is singing and playing violin, Nikos Sahpazis on oud and Albert Márkos on cello. Together they have created an original expression with rebetiko and improvised music, complemented in a way that it seems to have been made for each other.
Tijana Stanković - vocal, violin (SER)
Nikos Sahpazis - oud (GR)
Márkos Albert - cello (H)
Ajtai Péter - bőgő (H)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 15. csütörtök 20:00
KONCERT

GERÖLY TAMÁS TRIÓ



A Trió a magyar avantgarde új hajtása. A free- és a kortárs kísérleti zene széles tárházát mozgató muzsikusok tudatában vannak kulturális örökségüknek; de el is tudnak távolodni tőle, hogy kilépjenek a jövőbe…
Geröly Tamás önmagáról és a trióról:

„1954 -ben születtem Kőszegen. Jövőre lesz 30 éve, hogy Grencsó István barátommal – a zenélés miatt – felköltöztem Budapestre . Nem bántam meg . Sok mindenkivel muzsikálhattam eddigi életem folyamán. Közülük kiemelkedik Szabados György, sokunk Mestere, akivel haláláig együtt muzsikáltam. Hosszabb ideje a Bartók Béla Konzervatórium tanára vagyok. A trióm – amit 5 éve vezetek – alapvetően szabadzenei társulás. Ez a mostani kötöttebb anyagon is érződik. A nyár folyamán fiatal barátaimmal lefordítottuk magyarra a Henry Threadgill, Fred Hopkins és Steve McCall alkotta AIR Trió 1976-ban rögzített AIR LORE című lemezét. Ez az anyag ragtime ihletettségű, … Scott Joplin-nak ajánlotta a három kiválóság!”
Geröly Tamás Sándor – dob, ütőhangszerek
Kováts Gergő – szaxofon
Ajtai Péter – bőgő

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

január 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

GYÖRGY PÉTER: A HATALOM KÉPZELETE
Állami kultúra és művészet 1957-1980 között

- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -



Az Előhívás következő, évnyitó fejezetében György Péter: A hatalom képzelete - Állami kultúra és művészet 1957 és 1980 között című könyvéről beszélgetnek a részvevők, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György. Az est meghívottja a könyv szerzője.
György Péter könyvére több okból esett a választás. Egyrészt külön fejezetben vizsgál és értelmez olyan szerzőket, akik egykor, főként a hatvanas-hetvenes években, az irodalmi figyelem homlokterében álltak, mára azonban elfeledettekké váltak. Vagyis hasonló megközelítésben értelmezi őket, mint ami az Előhívás ambícióit a kezdetektől jellemzi. Ugyanakkor A hatalom képzelete a Kádár-korszakot a legalaposabban és a -színesebben, számtalan kortárs művészeti árnyalatot  a kulturális antropológiai alapvetései felől végiggondoló munka.


György Péter az Állatkert Kolozsváron című kötetének bemutatóján (Nyitott Műhely)

Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?
György Péter író, esztéta, egyetemi tanár. 1980-tól az ELTE BTK Esztétika és Média Tanszékének munkatársa. 2010 óta a Művészetelméleti És Médiakutatási Intézet vezetője. Tudományos fokozatai: egyetemi doktori fokozat (esztétika, 1986), PhD (esztétika, 1995). DSc (filozófia 2006). Vendégtanár volt: New School for Social Research, New York (1995-1996); New School for Social Reserach, New York (1997); New Shool for Social Research, New York (2001). Számos könyve jelent meg: Az Európai Iskola (Pataki Gáborral közösen, 1984), Sztalinizmus a képzőművészetben (Turai Hedviggel, 1991), Az utánzatok városa (1992), Az elsüllyedt sziget (1993), Levél a Mesterhez (1994), A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon (1995), Az ó-új világ (1997), Digitális Éden (1998), Gedő Ilka (Pataki Gáborral közösen, 1998), A Néma hagyomány (2000), Memex (2002), Az eltörölt hely - a Múzeum (2003), A Kalinyingrád-paradigma (2009), Apám helyett (2011). Több száz kritikája jelent meg különböző napi, heti- és havilapokban, valamint kb. 10 publikációja angolul, az alábbi lapokban: Philosophy and Social Criticism, Journal of Aesthetics and Art Criticism, Public Research, University of California Press. Részt vett számos nemzetközi konferencián, Londonban, New Yorkban, Ljubjanában, Pozsonyban, Firenzében, Kansas City-ben stb.



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

január 13. kedd 19:00
FOLYÓIRAT BEMUTATÓ

BUKSZ-EST
VOLT EGY OTKA
/kerekasztal-beszélgetés/
- a BUKSZ -- Budapesti Könyvszemle 2014/4. száma BUKSZ-beszélgetést és cikket közöl az OTKA megszüntetéséről -


A BUKSZ –Budapesti Könyvszemle 1. száma 1989 telén jelent meg, 100. száma 2014 őszén

Moderátor:
Laki Mihály (a BUKSZ szerkesztőbizottság elnöke)
Résztvevők:
Kertész János (CEU), Klaniczay Gábor (CEU), Náray-Szabó Gábor (ELTE),
Váradi András (MTA TTK EI), Zsoldos Attila (MTA BTK TTI)
A kerekasztal-beszélgetésre tisztelettel meghívjuk
A BUKSZ-beszélgetés olvasható a folyóirat honlapján: http://buksz.c3.hu/
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) olyan független nemzeti intézmény (volt), amely több mint negyedszázada magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedő felfedező kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat pályázati rendszerben, hazai és külföldi bírálók bevonásával. Az OTKA tevékenységét döntő részben az állami költségvetés fedezi. Pályázataival a legkiválóbb kutatókhoz és magyar kutatási intézményekhez juttat többletforrást. Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Nemzetközi pályázati rendszerekhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban.
A belépés díjtalan.

január 12. hétfő 19:00
SZÜLINAP

REVIZOR-EST



http://www.revizoronline.com/
Zártkörű rendezvény.

január 10. szombat 20:00
KONCERT

KALMÁR TRIÓ

A mainstream jazz-t játszó zenekar 2008-ban alakult Kalmár Zoltán dobos kezdeményezésére. Repertoárukon Szalay Gábor gitáros szerzeményei mellett jazz sztenderdek feldolgozásai szerepelnek.
Szalay Gábor - gitár
Csizmás András - bőgő
Kalmár Zoltán - dob.
https://www.youtube.com/watch?v=93_vDPYG1zY

http://www.youtube.com/watch?v=J_qXzGAypG0&feature=youtu.be

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 9. péntek 19:00
ELŐADÁS

PSZICHEDELIKUMOK ÚJRATÖLTVE?
 - Szummer Csaba (KRE) előadása a pszichedelikumok kulturális,
spirituális és terápiás aspektusait tárgyalja -



1966 nyarán Robert F. Kennedy képtelen volt értelmes választ kicsikarni egy egyszerű kérdésre az amerikai kongresszus pszichedelikus kutatásokkal foglalkozó albizottságának tagjaitól : „[...] ha hat hónapja még érdemes volt az LSD-t kutatni, most miért nem az?” Továbbra is aktuális a kérdés. Az 1990-es évektől kezdődően egyre több terapeuta és kutató véli újra úgy, hogy ezek az intenzív hatású pszichoaktív szerek - megfelelően használva - hatásos terápiás eszközök lehetnek egyes patológiákban, továbbá értékes ismeretekhez juttathatnak bennünket fajunk egyik legnagyszerűbb képességével, a spirituális képzelőerővel, és általában az emberi elme működésével kapcsolatban.



Szummer Csaba a KRE Szociálpszichológiai Tanszékének vezetője. Könyvei: Freud nyelvjátéka, Cserépfalvi, 1993; Freud, avagy a modernitás mítosza, L’Harmattan, 2014. (Erős Ferenccel közösen szerkesztett kötete: Filozófusok Freudról, Cserépfalvi, 1994.)
Kutatási területei: a pszichológia és a pszichoanalízis ismeretelméleti és eszmetörténeti vonatkozásai, a pszichedelikumok kulturális, spirituális és fenomenológiai aspektusai.
Belépő: 500 HUF / orvos-, és pszichológus-hallgatóknak: 0 HUF

január 8. csütörtök 20:00
KONCERT

PINTÉR PÉTER TRIÓ



A trió fél éve működik ebben a felállásban. Magyarország fiatal, tehetséges, élvonalbeli zenészei alkotják:
Pintér Péter - zongora
Jónás Géza - bőgő
Simon Máté - dob
vendég (a műsor végére): Varga Balázs - gitár
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

január 7. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL 1.

JOHN FORD: THE INFORMER / A BESÚGÓ


VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.
Első alkalommal egy klasszikusan ír tárgyú és ikonikusan ír szellemű filmet nézünk meg, az ír származású amerikai rendező, John Ford munkáját: The Informer / A besúgó (1935). Ha nem sikerül magyar feliratos vagy szinkronizált kópiát találni, a filmet angol nyelven és a megértést könnyítő angol feliratokkal vetítjük.
A besúgó (The Informer) fekete-fehér, amerikai filmdráma, 85 perc, 1935, rendező: John Ford, író: Liam O'Flaherty, forgatókönyvíró: Dudley Nichols, zeneszerző: Max Steiner, operatőr: Joseph H. August, díszlettervező: Van Nest Polglase, jelmeztervező: Walter Plunkett, producer: John Ford, vágó: George Hively, szereplők: Victor McLaglen (Gypo Nolan), Heather Angel (Mary McPhillip), Preston Foster (Dan Gallagher), Margot Grahame (Katie Madden), Wallace Ford (Frankie McPhillip)
Dublin, 1922. Gypo, az ír nemzeti mozgalom tagja húsz fontért elárulja barátját, Frankie-t, hogy barátnőjével ki tudjon vándorolni Amerikába. Lelkifurdalása miatt azonban nem tud elutazni, a pénzt rövid idő alatt szétszórja, és hiába tagad, büntetését nem kerülheti el.
"John Fordot nem annyira a bűn, mint inkább a bűnhődés folyamata érdekelte. A filmben Gypo képtelen örülni a vérdíjnak, melyet egyébként is villámgyorsan eltékozol. Ezzel szemben szüntelenül tartania kell attól, hogy leleplezik. (...)
A pótcselekvések - a részegeskedés és a randalírozás - csak ideig-óráig tartják benne a lelket. Bukása elkerülhetetlen. Ellenfelei bekerítik, és nem mondanak le fizikai megsemmisítéséről."



Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 6. kedd 18:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁSSOROZAT 3.

CSORDÁS GÁBOR:
A KIFELÉ TERJESZKEDŐ ÉN
- Rabelais és az individuum forradalma -


A francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben. Szó lesz Rotterdami Erasmus és Luther ellentétéről, feminizmusról és keresztény szkepszisről, továbbá sorsról és gondviselésről, az ember nagyságáról és kicsiségéről Rabelais művének néhány fejezete alapján.
A sorozat további előadásai:
Megházasodjon-e Panurge? (A „nőkérdés” és női sorsok)
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén? (A Délszaki Franciaoszág krónikája)
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 5. hétfő 19:00
ELŐADÁSSOROZAT 2.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
- 2.  A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.   -



Fayum múmia portré

Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az további előadások témái:
3. A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.

január 3. szombat 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

RUTKAI BORI: KISTOTÁL
- képek-szövegek-zenék egy potenciális animációs filmhez -



A Fehér Atléták c. dalhoz (lásd Specko Jedno zenekar) társítható festményekből, és festett szövegekből áll össze a kiállítás.
Igazából egy animációs rajzfilm-klip alapanyaga készenlétben várha, hogy valaki mozgásba hozza.
Egyelőre egymást szuggeráljuk a festett szereplőkkel; farkasszemet nézünk, a vászon széléig előmerészkedő lényekkel.
A sötétből elővibráló témák - különböző hangerőnek és zenei funkcióknak felelnek meg.
Vokális-portrék, vízi-zene kórusok, instrumentális tájak. A kiállításmegnyitóján egy kis élő zenés performance várható.
"Hangom nyelik el halak, víz alatti házfalak között iszap csókja cuppog..."
Még több képi és zenei példázatok: http://saraborajulia.wix.com/anticity
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

január 2. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 1.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A HAZUG LÁNY / HAZUDÓS LÁNY / IMÁDNIVALÓ HAZUDÓS LÁNY (1962) ff.
című filmet
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban réseszült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.

A hazug lány (Adorable menteuse) - fekete-fehér, magyarul beszélő, francia vígjáték, 115 perc, 1961, rendező: Michel Deville, író: Nina Companéez, Michel Deville, forgatókönyvíró: Nina Companéez, Michel Deville, zeneszerző: Jean Dalve, operatőr: Claude Lecomte, szereplők: Marina Vlady (Juliette), Macha Méril (Sophie), Michel Vitold (Antoine), Jean-Marc Bory (Martin), Jean-François Calvé (Simon), Pierre Clémenti (Pierrot)
Az igazság szép dolog, de a hazugság szórakoztatóbb. Juliette imád hazudni, áradó fiatalságával, kedves egyéniségével, szépségével és ártatlan arcocskájával a világ legképtelenebb hazugságát is elhiteti a férfiakkal. Juliette, miközben fantasztikus ötleteivel teszi érdekessé az életét, végül is saját csapdájába esik: tényleg beleszeret abba a komoly, jóképű negyvenes férfiba, akinek csak játékból hazudott szenvedélyes vonzódást...
További vetítések:
február 6. A lányok lakosztálya / Leánylakás (1963) mf.
március 6. A Mona Lisa tolvaja (1966)
április 3. Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (1968) mf.
május 1. A medve és a játékbaba / A medve és a baba (1969)
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! - Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! - Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.
szeptember 4. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
október 2. A kékruhás nő (1973) mf.
november 6. A veszett birka / Birkanyírás (1974) mf.
december 4. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
2016. január 1. Kölyökbanda (1983)
február 5. Titkos utazás (1980) mf.
március 4. Mély vizek / Mélyvíz (1981)
április 1. Veszély a lakban / Nyakunkon a veszély (1985)
május 6. A felolvasónő / Ártatlan gyönyör (1988)
június 3. Nyáréjszaka a városban (1990) mf
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)