ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

február 28. szombat 21:00
KONCERT

SICKRATMAN INTIM TRIÓ


Paizs Miklós mélyenszántó és játékos gondolatai zenei köntösben

A Sickratman intim trió kevés eszköz nagyszerű használatával tud óriási hatást gyakorolni közönségére.
Paizs Miklós (Sickratman) főként az ének eszközével, de más hangszeres játékkal is vezeti a számokat, melyeknek - mivel jobb szó erre nincs - alapot Kertész Endre csellón illetve Ölvedi Gábor ütőhangszeren biztosít. Játékos dallamok, abszurd, fanyar és elképesztően humoros szövegek.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

február 28. szombat 16:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -

 

16:00 VARRÓ DANI VARRODÁJA
GYEREKFOGLALKOZÁS A KISTEREMBEN
babavarrás, bábkészítés a Túl a Maszat-hegyen figuráiból
Csekő Etelkáék irányításával


http://www.etelkaina.hu/

17:00 ZENÉS FELOLVASÁS ÉS BESZÉLGETÉS A NAGYTEREMBEN
Varró Dániel és költővendége, Lackfi János legújabb könyveiből



Zenei közreműködő kettejük megzenésített versei alapján és egyáltalán
a Kaláka-trió: Gryllus Dániel, Radványi Balázs és Becze Gábor
http://lambergkastely.hu/upload/site/images/kal%C3%A1ka.jpg



Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 27. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

"A LÁTHATATLAN VALÓSÁG. HOGYAN REJTHETŐ EL A SZÉLSŐJOBBOLDALI URALOM A DEMOKRÁCIA ÁLARCA MÖGÉ"
UNGVÁRY RUDOLF ELŐADÁSA



Mottó: "Igénybe vesszük a parlamentet, hogy a demokrácia fegyvertárából a saját eszközeivel fegyverezzük föl magunkat."
(dr.Joseph Goebbels, Der Angriff, 1928. április 30.)



Ungváry Rudolf (1936, Budapesten) gépészmérnök, író, fogalom és osztályozás-elméletkutató, közéleti publicista.
Belépődíj: 400 Ft

február 26. csütörtök 20:00
KONCERT

ARCOFON DUÓ

 

Az 1994-ben alakult Arco Trio /Rozs Tamás, Kovács Márton, Gáspár József/ 2010-ben Gyulai Csabával egészült ki, s adtak emlékezetes koncerteket pl. a Pécsi Kodály Központban és a Bécsi Sargfabrikban.
Mostanra Duóvá alakult az etno,v. folk-jazz kamarazenét játszó formáció, ahol az alapító
Rozs Tamás /Szélkiáltó, Szakértők, színházi zenék szerzője, közreműködője /- hangszere a cselló és énekel, helyenként az ún. hömi-mongolének technikát alkalmazva. A másik muzsikus
Gyulai Csaba-/régi Makám,Chabanda,színházi zenék írója/, aki gadulkán,brácsán és ritmushangszereken játszik.
Zenéjükre a rögzített elemek (harmóniaváz, téma, dallam, ritmusképlet) és az improvizatív részek váltakozása jellemző. Saját szerzeményeik hol népi témát dolgoznak föl különböző kultúrákból merítve (pl. magyar vagy japán népdal...), máskor egy Bach-téma, vagy. pl. Michael Nyman-dallam, vagy saját zenei gondolat adja az ihletet.
Belépődíj: 1.200. diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

február 25. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

PÁRIZS, TEXAS - BAJTAI ANDRÁS választása -
- a vetítést követően a költővel ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-



Bajtai András költő, újságíró, 1983. december 3-án született Szegeden. Gyerekkorát Pakson töltötte. 2002-ben érettségizett a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban. 2002 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom, illetve összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója volt. 1999-ben jelent meg első verse a Napútban, 2001-től publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit azóta többek közt a Holmi, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Népszabadság, a Bárka, a Mozgó Világ, a Tiszatáj, a Műút, a Magyar Napló, a Hitel, a Prae, az Irodalmi Jelen, az Ex Symposion, a Liget és a Spanyolnátha közölte. Alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak. 2005 óta tagja a József Attila Körnek, 2008 óta pedig a Szépírók Társaságanak, illetve a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesületnek.
Első verseskötete Az átlátszó város címmel 2006-ban jelent meg a Parnasszus Könyvek Új vizeken sorozatában, második verseskötete pedig Betűember címmel a JAK-füzetek 157. köteteként látott napvilágot a József Attila Kör és a Prae.hu gondozásában. 2011-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap egyéves alkotói ösztöndíját, 2013-ban pedig Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. 2008 és 2011 között a Femina.hu újságírójaként és szerkesztőjeként, 2012 és 2014 között a Femcafe.hu vezető szerkesztőjeként dolgozott. 2014 óta szabadúszó újságíró, többek között a HVG Extra, a VS.hu és az Alexandra Könyvjelző állandó szerzője. Cikkeit továbbá a Player.hu, a Líra Könyvklub, a Filmvilág, a Prizma, a Filmhu, a Prae.hu, a KönyvesBlog, a Litera és a life-style.hu közölte. A Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog alapító szerkesztője Sirokai Mátyással közösen, akivel a VS.hu Beat Hotel című irodalmi dossziéjának cikkeit is jegyzi.


Párizs, Texas (Paris, Texas) - színes, magyarul beszélő, NSZK-angol-francia filmdráma, 139 perc, 1984, rendező: Wim Wenders, forgatókönyvíró: Sam Shepard, L. M. Kit Carson, zeneszerző: Ry Cooder, operatőr: Robby Müller, vágó: Peter Przygodda, szereplők: Harry Dean Stanton (Travis), Aurore Clément (Anne), Dean Stockwell (Walt), Nastassja Kinski (Jane), Hunter Carson (Hunter), Bernhard Wicki (Dr. Ulmer), Socorro Valdez (Carmelita)
"A film története egy mondatban összefoglalva a következő: Travis, egy negyvenes férfi, aki évekkel ezelőtt nyomtalanul eltűnt, most visszatér, hogy megkeresse elhagyott családját, és megpróbálja újra elkezdeni az életét. Azt, hogy miért robbant szét a család annak idején, a film végéig nem tudjuk meg.
A film a titok dramaturgiájára van fölépítve. (...)
Az alapokhoz való visszatérésnek is a szimbóluma Paris, Texas, egy Texas államban levő sivatagi kisváros, aminek Paris a neve, és ahol Travis vásárolt egy darab földet. A fáma szerint szülei először itt lettek egymáséi, és Travis úgy érzi, hogy ő itt fogant, innen indult az életbe, ezért innen kell újra megpróbálnia elindulni, és a „gyökerektől kezdve” felépíteni egy új életet. (...)
Paris, Texas nemcsak a származási helyet jelenti, hanem ennél többet. Beszélő név, szimbolikus hely. Paris, Texas az elvágyódás színhelye, egy másik világ nosztalgiája a texasi pusztaságban."
(Kovács András Bálint, Filmvilág)
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az esemény a
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

február 24. kedd 18:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

PÁVIMENTÓ
TETTAMANTI ZSÓFIA TEXTILGRAFIKÁI
- a kiállítás megnyitja: Rutkai Bori sk., közreműködik még: a Váczi - Fenyvesi - Sárvári Trió -

A csizma sarkában (olasz cipő!), türkiz tengerek partján, Otrantóban, egy normann katedrális. Padlója járható imaszőnyeg – apró kicsi kövekből rakta Pantaleone  szerzetes  (s.k.?!) az Úr 1163-tól 65-ig számlált esztendeiben. (mosaico pavimentale di Otranto). Ninive királya megszaggatja ruháit, Noé fiaival szőlőt kapál, Ádám és Éva kiűzetnek, Nagy Sándor griffek hátán mennybe megy, az emberiség meg serényen tesz-vesz minden zodiákus alatt. 2015-ben mindezt újragondoltam. Míg egy követ rak Pantaleone, addig egy öltést öltök én.



Tettamanti Zsófia (Budapest, 1973) múzeumpedagógus, képzőművész. 2002 óta jelenik meg kiállításaival.  A Szépművészeti Múzeum munkatársa.
A belépés díjtalan.

február 23. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY: VALAMIT AKAROK MONDANI
HARMADIK EST: NEKROLÓGUNK BUDAPESTBEN
- felolvassa legújabb írását -    






Lehet egy ötöst dobni a bögrébe, de csak akinek van.

február 21. szombat 16:32
KONCERT

KALMÁR PANNI - OLÁH KRISZTIÁN DUÓ



Kalmár Panni a fiatalabb énekes generáció különleges hangú tehetsége. Panni jazz ének mestere Winand Gábor volt. Az ő tanítványaként szerzett második helyezést a 2010-es Országos Jazz Énekversenyen.Jelenleg Szalóki Ági gyerek zenekarában énekel-ezen kívül a Cseh Tamás Program pályázatának nyerteseként készíti saját kislemezét, melynek megjelenése júniusra várható.



Oláh Krisztián az egyik legígéretesebb jazz zongorista,aki a saját triójával és szólistaként is számos díjat elnyert-többek között: Vukán György által alapított Creative Art improvizációs versenyen különdíjban részesült, a Magyar Jazz Szövetség által rendezett Jazz Combo Versenyen második helyezést ért el, a Marosvásárhelyi Jazz Versenyen a legjobb szólista díját kapta meg zenekara kíséretében , illetve a Nemzetközi Jazz-zongora Versenyen különdíjat kapott a legkreatívabb előadásért.
Az este folyamán jazz standard-ek hangoznak el ének és zongora tolmácsolásában - mindenkit várunk szeretettel!
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 20. péntek 18:00
HANGVERSENY

KOZMA LÁSZLÓ ÉS TANÍTVÁNYAI: CSIZMÁS DÁVID ÉS KESZTHELYI PÉTER



Műsoron:
Farkas Ferenc: Musique de Ugrócz
Preambulum
Ad mensam
Compliment-tanz
Serta Saltationum hungarorum
Antonio Vivaldi: G-dúr concerto
Allegro
Andante
Allegro
Joseph Haydn: Trio in Do maddiore
Allegro di molto
Andante
Menuet
Allegro moderato
Enrique Granados: Oriental
Amonymus: God rest ye merry
Tomorrow shall by my dancing day
Szergej Rachmaninov: Vocalise
Dick Visser: Három görög váza
Ajánlott hozzájárulás: 500, diák: 200 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti:)

február 19. csütörtök 20:00
KONCERT

TRICCORDION

"Szeretettel hívjuk Önöket egy rendhagyó harmonika estre, melyen egy színes repertoárt ismerhetnek meg a hangszer irodalmából a barokktól a kortárs zenéig. A koncerten három harmonikaművész előadásában  hangzanak el eredeti, harmonikára írt művek, valamint átiratok szóló, duó és trió formációkban."
A Triccordion tagjai:
Szatzker Zsanett
Deli Zsolt
Berec Péter

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft

február 18. szerda 19:00
IRODALMI EST

MANDRAGÓRA IRODALMI KÖR



A Mandragóra Irodalmi Kör irodalmi estet szervez, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! Az est témája Antoine de Saint-Exupéry Kis hercege, melyre négy fiatal író reflektál.
Felolvasnak:
Bauer Krisztina
Nagy Izabella
Rózsa Boglárka
Varga Lilla
Az est moderátora:
Petőcz András
A belépés díjtalan.

február 17. kedd 18:00
ELŐADÁS

FRECSKA EDE: A LÉLEK INDÁJA, AZ AYAHUASCA



Az ayahuasca egy kétkomponensű, pszichoaktív főzet, amely a mai napig számos gyógyító és rituális törzsi szertartás központi eleme az Amazonas vidékén.
Az előadó, Frecska Ede a DE KK Pszichiátriai Tanszékének vezetője. Ede kutatásai kapcsán merült fel, hogy a főzet egyik pszichoaktív hatóanyaga az N,N-dimetil-triptamin a sigma-1-receptor egyik természetes liganduma és univerzális sejtvédő lehet a központi idegrendszerben.
Az integratív szemléletű előadás során az ayahuascha biológiai, lélektani és kulturális-antropológiai vetületeire is kitér. Egyre több kutatási eredmény tűnik alátámasztani az erős szerotoninaktivitást előidéző ayahuasca pszichoterápiás potenciálját, miközben az immunrendszeren kifejtett hatására irányuló vizsgálatok felvetik annak a lehetőségét is, hogy bizonyos etnomedikális megfigyelések tudományosan is igazolhatóak.



Beszámolókból ismert, hogy az ayahuascha-élmény során radikálisan változhatnak a perceptuális folyamatok, a tér- és időérzékelés, a realitásról alkotott elképzelések, a kognitív folyamatok és az érzelmi mintázatok. A megfelelő szaktudás, empátia és utánkövetés meglétével talán terápiás eszközzé is válhat az orvosok kezében az, amit a sámánok már régóta gyógyításra használnak.
https://www.youtube.com/watch?v=QthpQjQSLPI (Az előadás 2 percben)
https://www.facebook.com/events/1534172140204182/
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 16. hétfő 19:00
IRODALMI EST

NÉHÁNY MOZGÁSFORMA
A Libri Kiadó estje
- Kukorelly Endre: Országházi divatok és Mind, átjavított, újabb, régiek, Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek és A Jóisten megvakul, valamint Kőrösi Zoltán: Szívlekvár című kötetéről Szilágyi Zsófia beszélget a szerzőkkel -


Három műfaj - három szerző

Részletek a kötetek előszavából:

Kukorelly Endre
harminc év lírai terméséből válogatta ki, írta át, rendezte új szerkezetbe verseit az első kötettől (A valóság édessége, 1984) a legutóbbiig (Mennyit hibázok, te úristen, 2010). A gyűjteményben az olyan emblematikus darabok mellett, mint a Vojtina-redivivus című Arany-átirat, a H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-ciklus vagy a nagy sikerű Samunadrág gyerekversei, kötetben még nem publikált legújabb művei is helyet kaptak. A Mind, átjavított, újabb, régiek a legteljesebb összefoglalása egy olyan szerző lírai pályájának, aki mérhetetlen műgonddal „hibázó”, eltéveszthetetlenül egyedi költői nyelven, zavarba ejtő eleganciával vonja kérdőre, „javítja át” a költészetről alkotott konvencionális fogalmainkat.
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár -
/.../ Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra.
A Szívlekvár meséjében az is megtörténhetett volna, hogy a nagyapa felesége halála után megismerkedik egy Budapesten élő orosz származású özvegyasszonnyal, aki ugyancsak elmesél egy életet valakiről, aki túlélvén a háborút, magyar tolmács lett.
Hogy végül az emberi sorsok miképpen fonódnak egymásba, mire lehet megoldás egy tyúk, mire jó a szívlekvár, s miként gyógyíthatnak a történetek - kiderül Kőrösi Zoltán országhatárokon és évszázadokon átívelő lebilincselő történelmi családregényéből.


Három szerző - három műfaj

Papp Sándor Zsigmond: A Jóisten megvakul - /.../ A kötetben olvasható tizenhat novella mindegyikében különös, megmagyarázhatatlan események történnek a szereplőkkel. Kisebb-nagyobb bűnök áldozatai és elkövetői ők. Egy asszonyt a férje Krisztus-pózban szegel fel a falra, egy másik feleséget megmérgeznek, kétségbeesett kései elégtételként elcsattan néhány pofon, egy könyvelő hulláját a lépcsőházban találják meg a lakók, s nem kevesen esnek áldozatul féltékenységből elkövetett gyilkosságnak. A történetek azonban nem feltétlenül szolgálnak az elkövetett bűnök maradéktalan felderítésével, olykor még a bűnös kiléte is homályban marad. A hol drámai, hol groteszk események hátterében megbújó rejtély megoldása a novellák világába merészkedő olvasóra hárul. A közelebbről meg nem határozott, Európa keleti felére nyomasztóan emlékeztető helyszínek, a saját szenvedélyeik és kilátástalanságuk foglyaként kis közösségekben alkalmazkodni igyekvő szereplők mind ismerősek számunkra. A szerző csapdát állít, amikor olyan könnyedséggel és gazdag elbeszélői nyelven mesél a nyugtalan lelkek lakta titokzatos vidékekről, magányos bérházakról. Ebből a világból nincs menekülés, bűnösök és áldozatok egyként ott kísértenek a megsebzett tájban – és az olvasó is elveszti ártatlanságát.
A belépés díjtalan.

február 14. szombat 20:00
KONCERT

KAROSI JÚLIA QUARTET


Fotó: Dobó László (Nyitott Műhely)

Karosi Júlia zenész családból származik. Előbb az ELTE Bölcsészettudományi Karán, filozófia és esztétika szakon tanult, 2006-ban diplomázott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén 2011-ben végzett. Jelenleg a Master képzést végzi ugyanitt. 2009-ben elnyerte a zsűri különdíját a lengyelországi Zory-ban rendezett Voicingers Nemzetközi Énekversenyen. 2010-ben a Zeneakadémia által indított tehetséggondozó pályázat öt kiemelt hallgatója közé választotta a szakmai zsűri. 2012-ben a Franciaországban rendezett Crest Jazz Vocal Nemzetközi Ének-verseny döntőse. A saját zenekarát Karosi Júlia Quartet néven alapította 2009-ben. A zenekar főként az énekesnő saját szerzeményeit játsza. Hangzásukon érződik a klasszikus zene és a modern jazz hatása, zenéjük érzékeny, finom, a letisztultságot keresi. A zenekar számos fellépést tudhat maga mögött rangos fesztiválokon és klubokban, itthon és külföldön egyaránt. Az énekesnő első, tíz saját dalt tartalmazó lemeze Stroller of the City Streets címmel 2012 februárjában látott napvilágot. A lemez 2012 decemberében megjelent a Whereabouts Records gondozásában Japánban is, ugyanezzel a címmel. A japán kiadó rögtön két lemezt is kiadott az énekesnővel, így a nagylemez mellett You Stepped Out of a Dream címmel egy négy feldolgozást tartalmazó kislemez is megjelent azonos időben, ugyanannál a kiadónál.
Karosi Júlia - ének)
Tálas Áron - zongora
Bögöthy Ádám - bőgő
Varga Bendegúz - dob
http://www.karosijulia.hu/
A koncert az Artisjus támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Maggie)

február 13. péntek 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

OLÁH GÁBOR: NE NÉZZ A HARMONIKÁSRA
- a novellákat Márkus Sándor színművész és a szerző olvassa fel -



(...az álmok kifordítják a dolgokat...)
(...Lujza megcsókolja az üveget...)
(...csak ennyi az egész?)
(...mi vagyunk a becsületes megtalálók...)
(...Honnan volt ehhez bátorságom?)
(...nem félt a fájdalomtól...)
(...Vannak, akik mindenre ráérnek.)


Oláh Gábor


Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012).
A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.
A belépés díjtalan.

február 12. csütörtök 20:00
KONCERT

SICKRATMAN INTIM TRIÓ

PROLONGÁLVA!!!!!!!!
Új időpont: 2015. február 28. szombat 20.30



A Sickratman intim trió kevés eszköz nagyszerű használatával tud óriási hatást gyakorolni közönségére.
Paizs Miklós (Sickratman) főként az ének eszközével, de más hangszeres játékkal is vezeti a számokat, melyeknek - mivel jobb szó erre nincs - alapot Kertész Endre csellón illetve Ölvedi Gábor ütőhangszeren biztosít. Játékos dallamok, abszurd, fanyar és elképesztően humoros szövegek.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

február 12. csütörtök 19:00
MULATSÁG

VILÁGNAGY SÜNINAP
- kiszakadás a hétköznapokból -

Egy pici filmnézés legyen meglepetés Nektek, hogy mi :) és egy rövid koncert!
Fellépnek: Juhász Gábor gitárművész
Varga Nóra
Sándor Anna
Andó Júlia
Műsor:
Don't get around much anymore

Ave Maria
Lullaby of birdland
Fix you
Basin street blues
Route sixty six
Baráti rendezvény.

február 11. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ - A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 1.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

február 11. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

TAKÁTS JÓZSEF: A MEGFELELŐ ÖTVÖZET
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -




Takáts József: A megfelelő ötvözet
Politikai eszmetörténeti tanulmányok
A színvonalas politikai beszélést hajlamos vagyok a „megfelelő ötvözet” keresésének látni. A politika modern nyelve sokféle elemből tevődik össze, egykor ellentétesnek számító „idiómák”, eltérő nyelvi múltak szavai torlódnak benne, s maguk a nyelvhasználók hol tudatosan, hol öntudatlanul gazdálkodnak jól-rosszul e kevert nyelvezet kifejezéseivel. A minőségi politikai gondolkodót részben az különbözteti meg a többiektől, hogy reflektál e heterogenitásra: a megfelelő ötvözetet keresi, vagy éppen fordítva, a politikai nyelv megfelelő egységességét.
Takáts József



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 9. hétfő 19:00
KÖLTŐK ESTJE

KRUSOVSZKI DÉNES - MARNO JÁNOS - NEMES Z. MÁRIÓ szereplésével



Marno János (Budapest, 1949) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, műkritikus. Pannonhalmán és Esztergomban végezte el középiskolai tanulmányait. Volt betanított munkás, kérdezőbiztos, segédmunkás és statiszta. 1968 óta ír. 1980-tól a Mozgó Világ, majd a többi lap is közölte verseit. 1980-1986 között szabadfoglalkozású. 1986-1989 között a Múzsák Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 2000-2001 között Bambergben volt ösztöndíjas. Méltatói a posztavantgard törekvések közé sorolják munkásságát.



Krusovszky Dénes (1982, Debrecen), költő, író, kritikus. Az ELTE magyar, összehasonlító irodalomtudomány, és esztétika szakán tanult. Szerkesztett egyetemi folyóiratot (Puskin Utca), negyedéves lap versrovatát (Ex Symposion), és könyvsorozatot is (JAK Világirodalmi Sorozat). Eddig négy verseskötete (Az összes nevem, 2006, Elromlani milyen, 2009, A felesleges part, 2011, Mindenhol ott vagyok, 2013), egy novelláskötete (A fiúk országa, 2014) jelent meg, de bemutatták már drámáját is (Az üveganya). A Kíméletlen szentimentalizmus az első esszé és kritika-kötete. 2008-ban Junior Príma, 2012-ben József Attila díjat kapott.
http://krusovszky.wordpress.com/
Nemes Z. Márió (1982, Ajka) költő, kritikus, esztéta. AZ ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában idén szerzett doktori fokozatot. Eddig három verseskötete jelent meg (Alkalmi magyarázatok a húsról, JAK-L'Harmattan, 2006; Bauxit, PRAE, 2010, A hercegprímás elsírja magát, 2014, Libri). Rendszeresen publikál irodalmi, képzőművészeti, filmes tárgyú kritikákat és szakszövegeket. A preparáció jegyében az első esszé/tanulmánykötete. Jelenleg Berlinben folytat posztdoktori kutatásokat. A Technologie und das Unheimliche kultúraelméleti fanzine egyik szerkesztője.
http://marionettt.wordpress.com/
A belépés díjtalan.

február 7. szombat 20:00
HANGVERSENY

MOZART ZONGORASZONÁTÁK
- előadja: Gerlóczy Zsigmond Dezső -



Műsoron:
Mozart: C-dúr Zongoraszonáta K.279
Mozart: F-dúr Zongoraszonáta K 280
Mozart: B-dúr zongoraszonáta K.281
Mozart: Esz-dúr Zongoraszonáta K. 282
Mozart: G-dúr zongoraszonáta K. 283
"Mozart zenéjében az isteni geometriát , és a gúnyos meglepetésekkel teli pompát csodálom , s ezek a szonáták azért is állnak annyira közel a szívemhez , mert annyi idős korában írta őket , amennyi most én vagyok."
Gerlóczy Zsigmond



Gerlóczy Zsigmond 1995-ben művészcsaládba született, ám felmenői között zenészeket nem találunk. Édesanyja galériát vezet, édesapja újságíró. Ő maga hatévesen kezdte zenei tanulmányait, kezdetben autodidakta módon, majd klasszikus zongoraórákat vett Dévai Adrienntől. Már a zeneiskola első évében feltűnt improvizációs készsége, a tanult darabokat variálta, kis témákat komponált. Kilencévesen édesanyja elvitte Binder Károlyhoz, a Zeneakadémia jazz tanszakának vezetőjéhez, zeneszerzőhöz, zongoristához, akitől Zsigmond jazz-zongoraórákat vett. Ebben az időben azonban nem volt képes keretek közé szorítani improvizációit, s a kottával sem volt kibékülve, így a heti egy közös zenélés mellett tovább folytatta az "önképzőkört".
2010-ben, tizennégy éves korában felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora tanszakára, mindeközben vissza-visszanyúlt a komolyzenei tradíciókhoz. 2012 elején megismerte Szakcsi Lakatos Róbertet, aki jelentős segítséget nyújtott neki az improvizációs zenében, s általános értelemben zenei mestereként szolgált. 2013-ban többek közt az ő hatására Zsigmond átment a klasszikus zenei tanszakra, ahol Faddi Saroltától tanul azóta is. Részt vett számos zenei versenyen, mesterkurzuson.
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László / Beszélő)

február 6. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 2.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

LEÁNYLAKÁS (1963) ff. + színes, mf.

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.


Sylva Koscina

Leánylakás (L'appartement des filles, 1963) ff. + színes, mf., 87', rendező: Michel Deville, író: Jacques Robert, forgatókönyvíró: Nina Companéez, Michel Deville, zeneszerző: Jean Dalve, operatőr: Claude Lecomte, producer: Paul Graetz, szereplők: Daniel Ceccaldi (François), Mylene Demongeot (Mélanie), Renate Ewert (Lolotte), Sami Frey (Tibere), Sylva Koscina (Eléna)
Ajánló a sorozathoz:
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)
További vetítések:
március 6. A Mona Lisa tolvaja (1966, fsz.: Marina Vlady)
április 10. Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (1968, fsz.: Michel Piccoli) mf.
május 1. Bye bye, Barbara (1968) mf.

* * *
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005, fsz.: Louis Garrel) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 5. csütörtök 20:00
KONCERT

HUZELLA PÉTER



Huzella Péter a Kaláka évek után húsz éve csak szólista énekesként hallható saját dalaival. Ezen az estén mutatkozik be a budapesti közönség előtt a Huszár Mihállyal (basszus és harmonika) és Okos Gergellyel (ütők) alakított triója.
A műsor a Zalán Tiborral közösen írt régi és újabb dalok mellett más költők verseire írt szerzeményeiből áll.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 4. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

JOHN FORD: THE QUIET MAN / A NYUGODT EMBER


VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.
Ezúttal is egy jellegzetes „para-ír” filmet nézünk meg, az ír származású amerikai filmrendező munkáját, Maureen O’Hara és John Wayne (!) szereplésével:
A nyugodt férfi (The Quiet Man) - színes, amerikai romantikus dráma, 124 perc, 1952, rendező: John Ford, forgatókönyvíró: Frank S. Nugent, Maurice Walsh, operatőr: Winton C. Hoch, jelmeztervező: Adele Palmer, vágó: Jack Murray, szereplők: John Wayne (Sean Thornton), Maureen O'Hara (Mary Kate Danaher/Thornton), Victor McLaglen (Squire 'Red' Will Danaher), Barry Fitzgerald (Michaleen Flynn), Ward Bond (Peter Lonergan), Mildred Natwick (Özvegy Tillane asszony)
Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája, John Ford és John Wayne szülőhazája iránti tiszteletből együtt forgatta ezt az ír történetet, s az immár klasszikussá érett alkotás - melynek ez hazai ősbemutatója! - elnyerte a legjobb rendezésért és legjobb fényképezésért járó Oscar-díjat.
Van magyar feliratos (gyengébb képminőségű) és angol feliratos (igen jó képminőségű) kópiánk. Szavazással döntjük el, hogy melyiket vetítsük, de van mód a két kópia együttes lejátszására is, hisz a kisterem szintén alkalmassá tehető nagy képernyős  vetítésre.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 3. kedd 18:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁSSOROZAT 5.

CSORDÁS GÁBOR:
MÁS VILÁGOK (UTÓPIÁK ÉS KANNIBÁLOK)


A francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben. Ezúttal összehasonlítom Montaigne leírását Brazília indiánjairól Jean de Léry és André Thévet útleírásával, mesélek arról, miként fedezték fel maguknak a franciák Kelet-Európát, a török világot, a Távol-Keletet és az ókor különös, képzeletbeli világait, és megpróbálok rájönni, miért nem égették meg máglyán Copernicust, és miért nem vett tudomást szinte senki korszakalkotó fölfedezéséről – és ami még a két és fél órába belefér.
A sorozat további előadásai:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén? (A Délszaki Franciaoszág krónikája)
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)

február 2. hétfő 19:00
ELŐADÁSSOROZAT 3.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
- 3. A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei)  -



Frakno-Esterházy-ősgaléria

Valós és kitalált ősök, hősök, példaképek az utókornak – avagy miről szólnak az ősgalériák? Hogyan erősítik a család, a nemzetség, a dinasztia presztizsét az elődök képei? És hogyan legitimálják az elődök a hatalmat?  Miért érzik szükségét uralkodók és diktátorok, hogy hatalmuk törvényességét képi ábrázolásokkal is igazolják. Erről szól a sorozat harmadik előadása.


Lenin és Sztálin - Gustav Klutsis montázsa

Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az további előadások témái:
4. A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft