ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

április 30. csütörtök 20:00
JAZZ VILÁGNAP

BALOGH KÁLMÁN - KOVÁCS FERENC - NOVÁK CSABA TRIÓ
- három kivételes zenész rendhagyó, kamara jellegű koncertje -


 Balogh Kálmán a világ legismertebb cimbalmosai közé tartozik, a világ hangverseny-termeinek ünnepelt sztárja, akinél többet talán senki nem tett e hangszer elismertetéséért. A népzenétől a kortárs komolyzenéig, a klezmertől a dzsesszig terjed repertoárja.



Kovács Ferenc a kortárs dzsessz egyik legsokoldalúbb egyénisége, igazi polihisztora. Rendkívüli sokféleség jellemzi zenei pályafutását: különböző zenekarokban játszik ragtime-ot, kortárs dzsesszt, underground rockot, bluest kortárs zenét, saját projektjével, a Magonnyal pedig „kortárs parasztzenét



Novák Csaba nagybőgős miután 1981-ben kivált a Rajkó zenekarból, hat éven át a Budapest Táncegyüttessel dolgozott. Játszott Ifj. Sánta Ferenc, Lakatos Sándor, Boros Lajos, Lakatos Mihály és Ifj. Kállai Kis Erno zenekarában. A Joel Rubin Jewish Music Ensemble tagja. Kuti Sándorral és Budai Sándorral hárman Gipsy Brothers néven évekig muzsikáltak a Dunakorzó étteremben. Az utóbbi években egyre többet szerepel különbözo world music együttesekben, pl. Frankie Lato, Palya Bea, Mitsoura, vagy épp Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandje.
A rendezvénysorozat szellemében Pallai Péter szavaival ajánljuk ezt a koncertet: "Non-profit akciónk lényege a műfaj népszerűsítése. A résztvevő  helyek az International Jazz Day alkalmából rendezett akciónkon nem kérnek belépőt, hogy az is kipróbálhassa, hogy érzi magát egy jazzkoncerten, aki még sosem volt -  a rajongóknak pedig ajándék a hűségükért. "
A belépés díjtalan, de adományokat elfogadunk!

április 29. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

CORNELIU PORUMBOIU: FORRADALMÁROK -  SZŐCS PETRA választása
- a vetítést követően a költővel Csutak Gabi, a litera.hu szerkesztője beszélget
-

Szőcs Petra Kolozsváron született, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten él. Első verseskötete 2013-ban Kétvízköz címmel jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában.


Plakát


Forradalmárok 89 (A fost sau n-a fost?) - színes, román film, 2006, 89 perc, rendező: Corneliu Porumboiu, szereplők: Mircea Andreescu, Teo Corban, Ion Sapdaru
Díjak és jelölések:
Cannes-i fesztivál (2006) - Arany Kamera: Corneliu Porumboiu
Európai Filmdíj (2006) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Corneliu Porumboiu
"Corneliu Porumboiu az új román mozi egyik legfontosabb képviselője. Legalábbis az első két nagyjátékfilmje, a Forradalmárok (A fost sau n-a fost?) és a Rendészet, nyelvészet (Poliţist, adjectiv) a nagy rendezők közé sorolja.

A Forradalmárok világpremierjét 2006-ban Cannes-ban tartották, ahol elnyerte a Camera d’Ort, majd (újra)bemutatták a kolozsvári TIFF-en, ahol megkapta a fesztivál nagydíját, a Transilvania Trófeát. A film az évtized egyik legjobb román alkotása, ugyanakkor az új román mozi egyik kiemelkedő címe – és a legelső darabok egyike egyébként. Ami először magával ragad, az a film állandóan jelen levő, funkcionális, mégis kesernyés humora. Másodszori megnézésre megnyílik a film tragikus dimenziója, amely egy másik olvasat alá van „temetve”. Meg kell jegyeznünk, hogy bár egy életcélok nélküli, igazi vesztesekkel teli, szánalmas kisvárossal dolgozik, Corneliu Porumboiunak sikerül tiszta, tucatretorikától mentes, őszinte, mély és ugyanakkor szórakoztató filmet készítenie.
A film első része megteremti az atmoszférát, miközben szinte konvencionális módon bemutatja a szereplőket: Tiberiu Mănescu (Ion Sapdaru) alkoholista történelemtanár, akit elállatiasított a szegénység; Emanoil Pişcoci (Mircea Andreescu) az öregséggel és a magánnyal küszködő nyugdíjas; Virgil Jderescu (Teodor Corban) egy apró helyi tévécsatorna opprotunista és félművelt tulajdonosa. Hármuk útja akkor kereszteződik, amikor témák és szereplők hiányában, karácsony estéjén (14 évvel az események után) Jderescu meghívja a másik kettőt egy talk-show-ba, amelynek témája: hogyan zajlott az 1989. decemberi forradalom városukban (amelyben Vasluira ismerhetünk)." [Forrás: Filmtett.ro]
Trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=kGoldZiYVXE
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat további eseményei:
május 27. - Vendég: Kemény István - Film: Antonioni: Az éjszaka
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

április 28. kedd 19:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

MŰVÉSZEK AZ ISKOLÁBAN
- beszélgetés a pécsi Kreatív Partnerség programról -



Az angol Creativity, Culture and Education együttműködési programja, a Kreatív Partnerség 2013 december óta Magyarországon is elérhetővé vált iskolák számára. Tanárok és művészek közös munkájára épülő projektek valósulnak meg gyakran hátrányos helyzetben lévő gyerekek részvételével, jelenleg a pécsi Budai Városkapu Iskola tagintézményeiben. A pécsi Művészeti Kar hallgatóinak kreatív képességei az iskolai oktatás kereteit tágítják és színesítik, fejlesztik az iskola közösségi életét és segítik a tantárgyi nehézségek és hátrányok csökkentését olyan iskolákban, ahol a diákok között nagy különbségek lehetnek.
http://www.t-tudok.hu/?hu/kreativ-partnerseg-magyarorszag
http://www.creativitycultureeducation.org
A beszélgetés résztvevői:
Trencsényi László, az ELTE PPK egyetemi docense
Juhászné Devecseri Valéria a Bártfa utcai iskola igazgatója
dr. habil Raffay Endre, a PTE Művészeti Kar, Művészettörténet és Elmélet
Tanszékének vezetője
Tornyai Flóra - Vladár Krisztina. a PTE MK hallgatói, a projekt kreatív
gyakornokai
Tollas Erik - Nagy Zsófia, képzőművészek, a projekt kreatív szakemberei
Németh Szilvia, a programgazda intézmény vezetője, T-Tudok
Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ, oktatáskutató
A belépés díjtalan.

április 27. hétfő 20:00
KÖTETBEMUTATÓ

A Magyar Napló Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

JAHODA SÁNDOR: PANÍROZOTT SZÁRNYAK (kisregény) és TÜRJEI ZOLTÁN: TÉRKÉPP HELYETT (versek) című kötete

- a bemutatón közreműködik: KÓKAI JÁNOS zongorán, moderátor: Gláser Diána -



"Ödöniáda, jut eszembe a szóösszetétel. A Panírozott szárnyak is egy összetétel. Liszt (na, nem a zeneszerző), tojás, egy kis prézli, és Johada Úr fantáziája. E kisregény is összetétel, kifordított Ulysses, mert bár egy egész "életutat" fog egybe, de mégis, mintha egy nap lenne az élet. Elnézést a "közhelykedésért". "Az öreg Kovács nem érte meg a reggelt." És rögtön felvetődik a kérdés, mit ért meg? És megért-e valamit? A mai "hősök" mozaikokban érzékelhetőek, mutatja nekünk az író. Megszabdalja a történéseket az internet, a média, a villámgyorsan érkező hír, a gyorsétterem, a személyes és személytelen életünk gubancos részei. Nos, igen, felvillanásokat olvashatunk e könyv lapjain, és e villanások, villámlások energiát hordoznak, ami bizony megcsiklandozza az oldalunkat. Nevessünk Ödönön, kérem, nevessünk magunkon, mert milyen érdekes is lenne, ha "nevetésháborúkról" szólna a történelem. Még az is lehet, hogy jobban megértenénk a saját bensőnkben bujkáló Ödönjeinket. Mindenesetre kibújt a szög a zsákból, akarom mondani, Gogol köpönyegéből Jahoda Sándor." (Kókai János)
Türjei Zoltán ízig-vérig XXI. századi költő, aki paradox módon éppen arra döbbenti rá olvasóját, hogy a magunk mögött hagyott század egyáltalán nem ért véget. A keresés motívuma, amely a köteten végighúzódik, az irodalom legrégebbi toposzai közé tartozik, amit a posztmodern is nagy előszeretettel alkalmaz, s ez a tény önmagában is visszakapcsolja az írót és az olvasót a korábbi időkhöz. A kötet kereső lírai énje sok arcot visel, gyakran kisfiúnak, máskor kissé groteszk dráma szereplőjének, olykor különös képességekkel rendelkező elvarázsolt figurának láttatja magát, olyannak, aki magával a létezéssel, "a most és a mindjárt" közötti űr felszámolásával kísérletezik. Az elveszettség, a kétségbeesés állapota és ezzel szemben a védekezés és megmenekülés különféle gesztusai sokarcú egységet alkotnak a kötetben. Szinte minden pillanatban érződik a veszélyeztetettség, de a mégis megmaradás olykor játékos, máskor súlyos hulláma mindig megtalálja magának az utat, amelyen beáramolhat a versbe. Ez a képlet szerencsére egyáltalán nem teszi előre lejátszottá a kötet darabjait, ugyanis a felépítés módja változatos, és a hang, amelyen megszólalnak, sokféle: groteszk, filozofikus, intim, szürreális, megrendült. Nem kevesebbet tűzött maga elé a szerző, mint hogy bonyolult, de máskülönben szépséges utakon, melyeket kitérők nehezítenek, eljusson Istenhez, a másik emberhez, önmagához. Közben figyeli magát, és nem fél kimondani, hogy nem mindig érti a saját lelkét, a vele megtörtént dolgokat. Ám Türjei olyan szerencsés alkat, hogy ezt is képes a javára fordítani, ugyanis a kötet záró sora a híres Eliot-i mondatra ("Egyáltalán nem így képzeltem el") emlékeztet: "esküszöm nem tudom hogy kerültem ide" . A sírfelirata tehát már neki is megvan, szerencsére a kőfaragó még meg sem született.

Jahoda Sándor 1976-ban született, Budapesten, jelenleg is itt él. 2004-től publikál irodalmi folyóiratokban. Szinte kizárólag csak verseket ír. Eddig öt verseskötete jelent meg.
Türjei Zoltán 1976-ban született, az ELTE filozófia szakán végezett.
2003 óta publikál verseket irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Első kötete 2008ban jelent meg Az óceán kifeszített tükrében címmel a Littera Nova kiadó gondozásában.
A belépés díjtalan.

április 25. szombat 17:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE
április 24. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

A CENTRÁLIS ERŐTÉR ALKONYA
- LAKNER ZOLTÁN előadása -




Lakner Zoltán 1975-ben született Budapesten. 1998-ban végzett a miskolci egyetemen, mint politológus. Ezt követően szociálpolitikát tanult az ELTE Társadalomtudományi Karán, ahol 2003-ban végzett. Tanulmányai végeztével a már említett tanszéken kezdett tanítani egyetemi oktatóként. 2000-től kezdett nyilvánosan szerepelni, mint politikai elemző. Rendszeresen kap meghívást különböző választási műsorok vendégeként. Fő kutatási témája politológusként a Magyar Szocialista Párt. Első tudományos publikációja a pártról 1998-ban jelent meg, a Napvilág Kiadó 2011 tavaszán adta ki Utak és Útvesztők címmel az MSZP első húsz évéről szóló könyvét.
Belépődíj: 400 Ft

április 23. csütörtök 19:00
JÁTÉKOS, ZENÉS, VERSES EST

NÉMETH ORSI ÉS SIMON ATTILA HÁRFA-ZONGORA-VERS ÉS JÁTÉK ESTJE



Előadók:
NÉMETH ORSI – hárfa és versek
SIMON ATTILA – hegedű, zongora, vers és kvízshow
A műsort Bach, Brecht, Chopin, Grandjany, Marlene Dietrich, Mozart,
Rachmaninov, Szabó Lőrinc és az Új Nem darabjaiból összeállította:
NÉMETH ORSI és SIMON ATTILA
Konzultáns: LIPPAI KRISZTINA
Két előadóművész, két hangszer, egy világ
– mondja Orsi. “Sétálunk az utcán, a felhőket nézzük, és azt gondoljuk, de szép, a következő pillanatban pedig orra bukunk. Ilyen ez az este, magasztosnak túl profán, profánnak túl magasztos, zenésnek túl prózai, prózainak meg zenés. Klasszikustól a modernig, Bachtól Brechtig, gazdag stílus- és érzelemkavalkád. Egy zongora, egy hárfa, két színész. Minden belefér, ami az élet, ami mi vagyunk együtt, nők és férfiak.”
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

április 22. szerda 17:30
LAPBEMUTATÓ

A Pannonhalmi Szemle szeretettel várja minden kedves olvasóját a 2015 áprilisától induló
Szemle-esteken!

KILÁTÁS A HEGYRŐL
- tavaszi Szemle-est, lapszám-bemutató -



Az esten részt vesznek:
Geréby György
Márk Mónika
Mihaldinecz Csaba
Ungváry Rudolf
és a szerkesztők.
A tavaszi szám verseiből felolvas Pamper Zsolt, zongorán közreműködik Drozdik Álmos (a
Bencés Gimnázium tanulói).
A belépés díjtalan.

április 21. kedd 19:00
FILMBEMUTATÓ

SVITLANA SHYMKO: THE DOCTOR LEAVES LAST



The Doctor Leaves Last (26’) – 2013. novemberében Ukrajnában kitört a Méltóság Forradalma. Tánya, a vidéken élő orvos, a brutális vérengzéseket hallván úgy dönt, idős édesanyját hátra hagyva Kijevbe utazik, hogy ott segédkezzen. A forradalom után Tanya ott marad az átmeneti elsősegélynyújtó ponton, mert még mindig sok ember szorul ellátásra. A stressztől és kimerültségtől ő maga is megbetegszik és kórházba kerül.  Amint egy kicsit jobban lesz, megy  vissza Kijevbe, ahol újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Eközben a kelet ukrajnai falvakban a provokációból igazi háború tör ki. Tanyának el kell döntenie: marad Kijevben és segít tovább, elutazik a frontvonalra önkéntesként, vagy visszatér édesanyjához. Ez nehéz döntés számára, bárhol is, de mindenképp a végsőkig marad, mert az orvos távozik utoljára.
Vetítésre kerül még:
Here Together (9’) - Itt és együtt
Ez a film egy Portugáliában élő ukrán édesanyáról és lányáról szól.  A zenész értelmiségiek most rosszul fizetett fizikai munkát vállalnak, hogy jussanak valamire egy idegen országban.
Átmeneti (8’)
Átmeneti munka, átmeneti szállás, ideiglenes papírok. Van még remény kelet Magyarország ’átmeneti’
életében?



Svitlana Shymko(1986), a fiatal ukrán filmrendezőnő újságírást tanult Kijevben, majd dolgozott különböző média csatornáknál. Néhány éve jött Budapestre, ahol dokumentumfilm rendezést tanult a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Ennek keretében Brüsszelben és Lisszabonban is tanulmányokat folytatott. Diplomafilmje ’The Doctor Leaves Last’ bemutatásra került a világ legnagyobb dokumentumfilm fesztiválján Amszterdamban, az IDFA-n 2014-ben. Svitlana jelenleg hungarológiát tanul a Balassi Intézetben. Anyanyelvén kívül angolul, franciául, lengyelül és oroszul beszél.
The Doctor Leaves Last, Svitlana Shymko, Hungary / Ukraine, 2014, color, DCP, 26', IDFA
Synopsis
: It’s April 2014 on Independence Square in Kiev, and Tanya, a volunteer doctor, has been spending her days at the emergency hospital ever since the unrest began. Protesters and volunteers coming there for medical attention also take time for a chat. Tanya seems outwardly calm and collected, but as a result of the stress and exhaustion her health has seriously deteriorated. After a stay in the hospital, she visits her old mother in a small village a hundred miles from Kiev. Tanya’s mother is proud of her: “She’s a revolutionary, always has been.” From the radio come reports that Russia is raising the price of gas for Ukraine. Back on the square, Tanya starts to fear a Russian invasion once news of the occupation of Donetsk reaches the capital, but she still wants to join the volunteers leaving for the front. Following Tanya’s daily routine, we get to know the square and its surrounding area, and feel the tension permeating Kiev. At the end, in an emotional discussion with colleagues, Tanya declares her loyalty to the Ukrainian struggle for freedom.

See more at: http://www.idfa.nl/industry/tags/project.aspx?id=c3b3ba0d-028f-4c83-8f55-a57a2951ac4c#sthash.nPtCuh6y.dpuf
A belépés díjtalan.

április 20. hétfő 20:00
ELŐADÓEST

OTTHON – BUDAPEST
Kornis Mihály: Van vagy nincs - Vajda Misunak
- a szerző előadásában -

 
Várlak mindnyájatokat, úgy szeretném sokaknak elmondani, "elmondom én, elmondanám"

„Hamar és magamnak kellett rájönnöm, ha élni akarok, akárhány halottat látok magamban és magam körül, magamat mégsem szabad annak gondolnom. Akarnom kell valamivé lenni. Úgy szokás. Az élet élvezetes. Apukám azt mondta. Hát én meg nagy élvező vagyok! Ha engem Szép Ernő írt volna, én azt mondanám egy jó kis egyfelvonásosban a kérdésre: „– Maga mit mível itt folyton? – Kérem, én élvezek.”
Én öröm-élő vagyok, egy örömfiú.
Fél életemben arról írtam, mennyire szeretek élni. Habár – vagy éppen azért, mert – igaz volt. Ma is igaz. De már nem esik jól rajta nevetnem. Szeretem az életet, bennem ez a komolytalan, a léha. Az emlékeimet szeretem Pestben, nem a mai várost. Nem a magas kő-tüskéket a Bécsi utcában. Nem a falanszter-metrókat, az orrom előtt becsapott autóbusz- és villamosajtót, a Gödröt a Nemzeti Színház helyén. A Gigantikus Halálbogár Új Épületeket, amelyekből egyre több van, nem létezőeknek látom, grandiózusan pocsék hiánynak, igen feltűnő állami szabotázsnak – de egyre több van belőlük. Most már ezek vannak Pest helyett. Úgy kerülgetem őket, mint eltakaríthatatlan kutyaszarokat. Magamban szeretem Pestet.
Legyünk szigorúbbak: magamat szeretem Pestben, a halottak Budapestjét.
(részlet az írásból)
Belépődíj: lehet az ibrikbe dobni...

április 18. szombat 19:00
SZÍNHÁZ

MÁNDY ILDIKÓ TÁRSULATA: HAMLETTEK KLUBJA 2.0
- Shakespeare Hamlet c. drámája alapján készült kétszereplős változat, amelyben két Hamlet vitatkozik és érvel… -



játsszák: Kövesdi László, Stubnya Béla
fény: Payer Ferenc
rendező: Mándy Ildikó, Harangozó-díjas koreográfus
„A Hamletben sok-sok nemzedék fedezte fel saját vonásait, s talán éppen ezért zseniális mű, mert megnézheti benne magát az ember, akár egy tükörben.”
(Jan Kott lengyel irodalomtörténész, kritikus, esszéíró)
A Hamlettek Klubja - H. (már megint Hamlet?) című előadás a 2010-es bemutató óta három változatban készült el. Az első négyszereplős, filmes megoldásokat is használó változat után ugyanennek az előadásnak kamaraszínházi változatát láthatták a nézők, majd következett a harmadik, kétszereplős, videó nélküli verzió, a negyedik produkció pedig egy úgynevezett kocsmaszínházi változat lett.
A jelenlegi 2.0 verzió az ötödik változat, amelyben – a hagyományos Hamlet-felfogással szemben - két negyvenes éveikben járó színész, Kövesdi László és Stubnya Béla játsszák el a két Hamletet, vagyis a Hamlet-monológokból és párbeszédekből összeállított saját(os) Hamlet verziónkat.
Mándy Ildikó Társulata 2008-ban kezdte el egy Shakespeare-tetralógia megvalósítását a Macbeth feldolgozásával. A (Lady) Macbethek szöveg nélküli, a mozgás nyelvén kommunikáló előadás. A RésJ című, Rómeó és Júlia feldolgozásban a mozgás és a szöveg harmóniában van.
A tetralógia harmadik részeként elkészült Hamlettek Klubja című előadásban a shakespeare-i szöveg hangsúlyosan jelenik meg.
www.ildikomandy.org



Stubnya Béla és Kövesdi László megtöltötték a - nem túl nagy - színpadot. Az sem tudom, hogy ez jó vagy rossz. Nem tudok semmit. Arra emlékszem, hogy kezeim megállíthatatlanul csapódnak össze. Akartam, vagy nem akartam, egy órára elmúlt kritikusságom. (Ember voltam?) Jaj! /Visor Karola/ mindentjobbantudok.hu
Támogatók: EMMI, NKA, Kontakt Táncért Alapítvány, MMA
Külön köszönet Barsi Mártonnak és Egri Bálintnak, az első négy változat szereplőinek – nélkülük nem született volna meg a darab.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 17. péntek 18:00
OLÁH GÁBOR FILM és HANGJÁTÉK KLUB

A
SZOMBAT 14 ÓRA 10 PERC
című dokumentumfilm vetítése


A film 1973-ban  a XIV. Miskolci fesztivál fődíját és a Film Színház Muzsika által meghirdetett közönségdíjat is elnyerte.
Szünet után az UTASOK című hangjáték következik, amely a NE NÉZZ A HARMONIKÁSRA című most megjelent kötetben olvasható.


Oláh Gábor

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015).
A belépés díjtalan

április 16. csütörtök 20:00
KONCERT

PADAM
PIAF SANZONEST KÁRÁSZ ESZTERREL
- közreműködik: Pagonyi András és Veér Csongor -



Verses-zenés sanzonest a 100 éve született Edith Piaf emlékére, melyben közismert és közkedvelt Piaf-dalok és kevésbé ismert sanzonok elevenítik fel Párizs és a Montmartre hangulatát.



„Egy nő kiáll a színpadra, egyszerű fekete ruhában, kicsi és törékeny. Megszólal a zene és a francia dal a lélekig hatol. Csak a nekrológokból és tanulmányokból tudhatjuk meg, hogy magáról énekelt. Ő volt Edith Piaf. Kárász Eszter pont arra tesz kísérletet, hogy bemutassa őt. De nem ő válik Piaffá, hanem Piaf üzeneteit keresi magában. Megrendítő előadás. Újra éled a sanzon. A zene, a francia nyelv és Kárász Eszter olyan egység, amelynek minden atomja igaz és ebben az olcsó szórakoztatással teli világban igazi lélek-felszabadítás mindenkinek, aki erre az órára nem sajnálja az időt.”
(részlet Tucker András kritikájából)
Kárász Eszter - ének
Pagonyi András - harmonika
Veér Csongor - hegedű
Jegyár | 1.200 Ft, Diákoknak 1.000 Ft

április 16. csütörtök 18:00
IRODALMI EST

5K FÉLÉVZÁRÓ EST
Felolvasás - betekintés az 5K kreatívírás-kurzusának munkájába!


A képeken: ASZTALOS NÓRA, BADICS HENRIETT, BENEDEK RÓZA MURIEL, GÁL FLÓRA, IMRE BEATRIX, NAGY KINGA és TAMÁS ETELKA

Szeretettel várunk minden érdeklődőt az  5K Központ félévzáró estjére, amelyen felolvasnak az Íróiskola jelenlegi hallgatói.
Vannak, akik azt mondják, írni úgy lehet megtanulni, ha sokat írsz. Az ősi dakota mondás szerint a mennyiség előbb-utóbb minőségbe csap át. Azonban ha beiratkozol egy íróiskolába, kivált, ha nem a bölcsészet felől érkezel, egyfelől szembesülsz azzal, hogy mi az az irodalmi közeg, amibe az írásaiddal be szeretnél lépni.
Az élmény egyszerre lelkesítő és felkavaró. Másfelől elsajátítasz egy szakmai jellegű olvasást, hisz bármennyit is olvastál addig, az olvasási feladatok a „profi olvasó” attitűdjét kényszerítik rád. Mert bizony ilyen helyen könyveket is kézbe kell venni. 

Izgalmas még az íróiskolában, hogy a társaktól kapott tanácsok, már ami a plénumuk elé terjesztett saját írásaidat illeti, néha nagyobb haszonnal járnak, mint amiket a tanárok adnak. Azonos státuszban vagytok, élesebb, sarkosabb a megfogalmazás, még akkor is, ha a tanárok moderatót kérnek tőletek. Ők pedig profik, több könyvvel a tarsolyukban, észrevételeiket, véleményüket nem csak a tehetségük, hanem már a szerkesztés, a kiadás, a szerződések körüli ügyek-bajok, az ezekből szerzett tapasztalatok is befolyásolják. 
Valaha az írt, aki akart. Ma is. Csak ma a művészet is a fogyasztandó tárgyak világának tagja lett. Készítik, csomagolják, polcra rakják, vedd le. Ez sajátosság, tény, kinek tetszik, kinek nem. Erre is ráláthatsz az íróiskolában.
http://www.5kkozpont.hu/index.php?submenu=fooldal
A belépés díjtalan.

április 15. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

HORVÁTH LÁSZLÓ IMRE: A HAJÓ, AMI NŐKET SZÁLLÍTOTT című kötete
- a szerzővel Király Levente, a kötet szerkesztője beszélget -


,,Magyarnak lenni reménytelen szerelem"


Van egy verstípus, ami arról szól, hogy a szerelem milyen. Az ilyen fajta versek végén általában ez áll: ,,Hát ilyen a szerelem". Vagy valami hasonló. De a szerelem sokféle, és ezt bajosan lehet egy versben összefoglalni. Vagy inkább lehetetlen. De vannak kivételes esetek, amikor egy-egy költőnek mégis sikerül. Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló, stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben. (Kemény István)


Szerző, szerkesztő és a friss verseskötet

Horváth László Imre költő, prózaíró 1981-ben született Budapesten. A PPKE-BTK magyar-történelem szakán végzett, 2007 óta folyóiratokban publikáló költő, prózaíró. Egy verseskötete (A bolondok városa, Magyar Napló Kiadó, 2010) egy kisregénye (Nézd, havasak a fák, tél van, Fapadoskönyv.hu Kiadó, 2011) jelent meg. Jelenleg Budapesten él. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Lett este és lett reggel (2014), A hajó, ami nőket szállított (2015)
A belépés díjtalan.

április 14. kedd 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

cante jondo – életek mélye



Szeretettel várjuk Böröcz Petra grafikusművész kiállítására a Költészet Napja alkalmából.
A líraiság és az önreflexió mind megtalálhatók Böröcz Petra műveiben, melyek egyúttal Payer Imre verseire is rímelnek.
Az életben rejlő mélységek, a különböző rétegek szimbolikusan jelen vannak a művész témáiban és eszköztárában egyaránt. A „dobozmunkákban” a grafikák épen hagyott és lekapart festékrétegei együtt léteznek, és végül a kerettel lesznek teljesek. A textilanyag lenyomata, a szálak szövevényes összefonódása és áttetszősége emlékezteti a nézőt a lélek megfoghatatlanságára.
A legbensőbb tartalmak kifejezésére Böröcz Petra egyszerre él a képzőművészet és a flamenco tánc erejével. A flamenco élet-élményekhez kötődő műfajai kifejezetten a személyes tapasztalatok eltáncolásáról, megénekléséről szólnak, mely kizárólag a művész tejes odaadásával és őszinteségével lehetséges.
Böröcz Petra ezzel az önálló kiállításával a grafikák, a versek és a flamenco izgalmas találkozására hívja a közönséget.



Megnyitó beszédet mond: Hanka Nóra művészettörténész
Felolvas Payer Imre József Attila-díjas költő saját verseiből.
Muzsikál a Brisa del Aire flamenco együttes, Váncza Dominika és Kozma Richárd.
A belépés díjtalan.

április 13. hétfő 19:00
ELŐADÁSSOROZAT 5.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
- Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése -




Mit jelentett az ókori Rómában a „damnatio memoriae”az emlékezet elátkozása és hogyan élt tovább szinte napjainkig: lemeszelt portrékban, kivakart alakokban és szövegekben, fényképekről kiretusált alakokban? Miért tűnt el a 8. század előtti bizánci ikonfestészet legnagyobb része? Hogyan bűnhődött az a lengyel nemes, aki a grodnói országgyűlésen összevagdalta Sobieski János király arcképét? Miért vonakodott Széchenyi attól, hogy portrét festessen magáról? És miért használták céltáblának 1848-ban a kolozsvári nemzetőrök Bethlen Domokos arcképét? Hogyan omlottak porba a hatalom öröknek hitt emlékművei: Alba hercegtől, III. György angol királytól Napóleonon át Sztálinig, Leninig, Enver Hodzsáig, Szaddam Husszeinig? A képhasználat legextrémebb formájáról, az érzelmi motiváltságú, spontán népharagtól a jelképes zsarnokölésen át a tudatos és szisztematikus megsemmisítésig széles skálán mozgó KÉPROMBOLÁSRÓL szól a sorozat ötödik előadása.



Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az előadások témái:
1. (2014. dec. 1.) A kép fogalom- és funkcióváltásai. Mi minden lehet kép és mire szolgál?
2. (2015. jan. 5.) A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.
3. (2015. febr. 2.) A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. (2015. márc. 2.) A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. (2015. ápr. 13.) Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. (2015. máj. 4.) Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. (2015. jún. 1.) Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

április 11. szombat 21:15
KÖLTÉSZET NAPJA

BETEGSÉG MIATT ELMARAD!!!!!!

PETRI DALOK

- Krulik Zoltán - ének, gitár, Juhász Endre - duduk, szaxofon, Horváth János - gitár -



Petri György verseivel a 70-es évek közepén ismerkedtem meg és néhányat már akkor megzenésítettem, összeismerkedésünk is e daloknak volt köszönhető, a Pataki Művelődési  Házban rendezett est jóvoltából. Szerette ezeket a dalokat, bíztatott a továbbiakra. Eljártam hozzá verseimmel is az Eötvös u. 22-ben lévő kis udvari házikójukba. A roppant puritán szobában kis asztalon az írógépe fölött Bibó fényképe függött, párizsi utcatábla a falnak támasztva, 68-as utcakő a sarokban. Mint útbaigazítóra, mesterre tekintettem rá ezekben az években. Egyre inkább egyfajta belső emigrációba vonult. A szamizdatban megjelent kötetei különös, „tiltott gyümölcsnek” számítottak, konspiratív úton lehetett csak hozzájutni, szigorúan bizalmas kapcsolatok révén. Többször is nekiláttam, és sok ötlet, töredék született az évek során, de egy műsorra való, végül egész idáig váratott magára. Hét kötetéből válogattam a 70-es, és 80-as években születettek közül, Magyarázatok M számára (1971), Körülírt zuhanás (1974), Örökhétfő (1981), Hólabda a kézben (1984), Azt hiszik (1985), Valahol megvan (1989), Valami ismeretlen (1990).
Krulik Zoltán



Krulik Zoltán: Petri-dalok
Krulik Zoltán emlékeztet. Volt itt valaki, azaz másfél évtizede még kortársunk volt egy fontos költő, aki nemcsak tisztán látott, nemcsak a nevén nevezte a dolgokat – ha kellett nyersen vulgárisan is –, nemcsak pontos kortünetet alkotott, hanem érvényes, hiteles igazságérzetből és emberi vágyból fakadó szellemiséget is. (A „filozófia” szó az ő esetében talán degradáló lenne.) Zoltán produkciója még valamit tesz: közel hozza a személyt, vagyis az embert; törékenységét, esendőségét, rezignációját is – még ha ez utóbbi, vagyis a „jeltelenség” abszurdnak is tűnhet egy költőt illetően. A dalszerző-előadó feltehetően az egyetlen, aki felhatalmazva érezhette magát a megzenésítésre, ugyanis maga a költő közölte vele egy előadáson hallva énekelt versét: nem szeretem a műfajt, de ez a dal jó. Akinek a költő már (vagy még) csak a múlt homályában derengő lírai életművet jelent, most tisztább viszonyulásra kaphat esélyt. A lemezre gyűjtött versek-dalok egy nagyon intim atmoszférába vonják be a nyitott lelket, a zene és az előadásmód által. A produkció így alkalmas inspiráció lehet egy kíméletlenül őszinte ember, egy lényeg-érzékeny irodalmi életmű, és nem utolsósorban egy szellemi alapvetés alaposabb megismerése, vagy felszínen tartása érdekében.
A szellemi állandó, vagyis a minden korra érvényes értékpontok felismerése nem adatik meg túl sok művésznek, pláne az a képesség, hogy mindezt tűpontosan meg is fogalmazza. Egy nagy költő szellemi hagyatéka sokkal több, mint művészi produktum, lezárt életmű, melyet az utókor, mint egykori kordokumentumot, esetleg sajátos irodalmi-esztétikai kategóriát, besorol, archivál, esetleg valamiféle nyereségként elkönyvel. Az ilyen líra állást foglal, éreztet, megélhetővé tesz érzelmeket, lelkiállapotokat, a rádöbbenés eufóriáját.
Néhány sornyi vers több, összetettebb, alaposabb, árnyaltabb gondolatot tartalmaz, mint sokoldalnyi tudományos értekezés ugyanarról a témáról. Az pedig, hogy aktuális-e, nem kérdés!
2014-ben Petri György szellemi hagyatéka újra, talán változatlanul időszerű...
Matisz László
Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 11. szombat 20:00
KÖLTÉSZET NAPJA

SKIZOFRÉN MONOLÓG
SZŰCS LAJOS ELŐADÁSA



"A Skizofrén monológ csak annyiban skizofrén, hogy két költő verseit vonultatja fel – éppen nem a tudathasadás, hanem két lírai tudat, két életmű rokonítása révén. József Attila és Petri György költészete nem feltétlenül épül egymásba, de nem is utasítja el az egybeszerkesztést. A karistos, megnyerő, őszinte, egy-egy felcsattanást nem számítva társalgási fekvésű hang jobban összefogta a versek egymásutánját, mint az ideálisnál több tematikai kulcspontot felkeresni óhajtó kompozíció. Szűcs Lajos a sötét világkép és illúziótlan sorstudat közepette a füstös humort sem feledve két 20. századi költőt hívott át a 21. századba, a mindennapi jelenbe. Tehetséget, komolyságot, megszenvedettséget tanúsító műsora repertoáron tartásával jó szolgálatot tesz a líraértés, versszeretet ügyének." Tarján Tamás revizor.hu



„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..
Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész….”

/Édes Gabriella, Tiszatájonline/
Szűcs Lajos
színész, született 1965-ben
Kilépődíj: előadás után, ahogy tetszett.

április 11. szombat 11:00
BEMUTATÓ ELŐTT

A BHKZ ZENEKARI AKADÉMIA ÉS GADÓ GÁBOR NYILVÁNOS FŐPRÓBÁJA
- BHKZ AKADÉMIA 2015/I. -

Gadó Gábor és a vonós formáció első találkozása remélhetőleg egy hosszú távú kapcsolat és – a zenekar számára – egy tanulási folyamat kezdete egy szokatlan zenélési módban. Az ismert Gadó-kompozíciók (mint például a Cathedral vagy a Sanctuary) vonószenekari hangzása szerzőnek és előadóknak is komoly kísérlet
A sorozatot szerkeszti: Gémesi Géza
Közreműködik: a Gadó Gábor Trió
A hangverseny az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

április 10. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 4.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A MONA LISA TOLVAJA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.



A Mona Lisa tolvaja (Il ladro della Gioconda) - színes, francia-olasz vígjáték, 120 perc, 1966, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Michel Deville, Nina Companéez, Walter Reisch, Edward Mann, Ottavio Poggi, zeneszerző: Carlo Rustichelli, operatőr: Massimo Dallamano, szereplők: George Chakiris (Vincent), Marina Vlady (Nicole), Umberto D'Orsi (felügyelő), Jean Lefebvre (múzeumőr), Paul Frankeur
1910-ben a Louvre-ból ellopták Leonardo da Vinci világhírű festményét. A tolvaj egy olasz arisztokrata volt, aki mint restaurátor jutott be a Louvre-ba, s virtuóz módon hajtotta végre a lopást. A teljes sikert azonban - két gengszter személyében - veszély fenyegeti.
Ajánló a sorozathoz:
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)
További vetítések:
április 10. Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (1968, fsz.: Michel Piccoli) mf.
május 1. Bye bye, Barbara (1968) mf.

* * *
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005, fsz.: Louis Garrel) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 9. csütörtök 20:00
KONCERT

KOROM ATTILA



Korom Attila gitáros-énekes, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Nevéhez olyan zenekarok alapítása fűződik, mint a Cég, a Korom és Méz, Angyalszív, Korom Attila Zenekar és Group (KAG).
Szólókarrierje Tímár Péter MoziKlip című filmjében kezdődött. Legjelentősebb fellépései a Zeneakadémián, Budapest Sportcsarnokban, a Fonó Budai Zeneházban és a Müpában voltak. Dalszerzőként, illetve szövegíróként dolgozott Koncz Zsuzsa és Karácsony János lemezein. Presser egy interjúban „nemzedéke legtehetségesebb dalszerzőjeként” emelte ki. Zenéjében ötvözödnek a városi folk és a népzenei elemek, melyek utazásai során bővültek az adott tájak stílusjegyeivel. Igy a magyar népzenei gyökereken kivül fellelhetök balkáni és mediterrán elemek. Sokan a szövegeit tartják a legfontosabbnak. Bereményi Géza inspirációja mellett kedvenc költöi voltak rà nagy hatàssal. Ady, Jozsef Attila, Weöres Sàndor, Pilinszky János, Nagy László müveit zenésitette meg. Kortàrs költöink közül Tóth Krisztina, Lackfi János és Garai Péter müveihez irt zenét. Azonban legalàbb ilyen fontos sajàt szövegi vilàga, mely több évtizede önàllo Korom stílusjegyeket mutat.
 Akik lemaradtak a Tilos az A , Fonó, Gödör és a lakáskoncertek élményeiről, megmártózhatnak ezek hangulataiban is, mert a Nyitott Mühelybeli koncerten 30 év dalaiból hallhatunk vàlogatàst.
Jó kis kormos estének nézünk elébe!
Belépődíj: 900, diák: 600 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

április 8. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 3.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

április 8. szerda 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

MARKÓ BÉLA: ELÖLNÉZET /szonettek/ című kötete
- beszélgetőtárs: Szabó T. Anna -




A kötet 100 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást. A szerző korábbi szonettkötetei is tartalmaztak már festményekhez kapcsolódó darabokat, de ez a jelen kötetben olyannyira hangsúlyossá válik, hogy az európai festészeti hagyomány módszeres költői feldolgozásáról, újrafogalmazásáról beszélhetünk. Amint a cím is utal rá, a versek mintegy kiegészítik, további nézetekkel toldják meg a festményeken megörökített elölnézeteket.



Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus. 1974-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon szerzett tanári diplomát. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját. Verseiből egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre. 1989-től 2005-ig a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja, alelnöke, 1993 januárjától 2011 februárjáig az RMDSZ elnöke.
A könyv a bemutató után 20 % kedvezménnyel megvásárolható.
A belépés díjtalan.

április 7. kedd 19:30
ELŐHÍVÁS

MAGYARÍRÁS
Előhívás című sorozatban a Tamás Gáspár Miklós HVG-ben megjelent cikke nyomán kialakult vitáról beszélgetnek a résztvevők, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György


Az Előhívás stábja Tamás Gáspár Miklós HVG-ben megjelent, Spiró György ugyanitt olvasható cikkére reagáló szövegéből indul ki. illetve az azt övező reakciókat értelmezi. A beszédhelyzet szokatlannak is mondható; a magyar irodalom, TGM-mel szólva MAGYARÍRÓ, a '89-es fordulatot követő huszonöt évben betöltött szerepéről, ún. teljesítményéről, a provincializmusról és európaiságról, közéleti megszólalásokról gondolkodtak el - irodalmárok és olvasók (kommentelők) - nyilvánosan. Az Előhívás résztvevői sem mehetnek el szó nélkül a felvetések mellett.
A VITA
A SPIRÓ GYÖRGGYEL KÉSZÜLT INTERJÚ ÉS TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS REAKCIÓJA:

„Le volt ez zsírozva” – Spiró György a rendszerváltásról
 (HVG)
TGM: Kikérem magamnak (HVG)
Fenti cikkben írja Tamás Gáspár Miklós:
"A MAGYARÍRÓ még azt se vette észre, hogy az ún. szépirodalom ma épp oly jelentéktelen, mint a XVII. században – mondjon valaki nagy francia novellistát a XXI. század elejéről! –, ez nem az a korszak, amelyben a fikció meg az ún. líra, amelyeket Magyarországon még mindig a legprimitívebb élményesztétika és formabravúr-kultusz közhelyeivel szokás a „szépre szomjazó” tanárnők és kietlen életű rendezvénylátogatók jobbra érdemes torkán lenyomni a bárzsingba, bárminő érdekességgel rendelkezhetik."
A VITA A SAJTÓBAN:

A magyar irodalom alkonya - Körkérdés 1.
(Magyar Narancs)
A magyar irodalom alkonya - Körkérdés 2. (Magyar Narancs)
A magyar irodalom alkonya - Körkérdés 3. (Magyar Narancs)
Nádas: A magyar irodalomnak épp a sokszínűség a specialitása
(KönyvesBlog)
Kulcsár Szabó Ernő: Az irodalmi kánonok befolyásolhatatlanok (KönyvesBlog)
ÉRTSÜNK SZÓT – A magyar irodalom határain túl. György Péter
(Marosvásárhelyi Rádió)
ÉRTSÜNK SZÓT – A magyar irodalom kompromisszumai. Balla Zsófia (Marosvásárhelyi Rádió)
ÉRTSÜNK SZÓT – Társadalomtudomány vs. kortárs magyar irodalom. Tamás Dénes (Marosvásárhelyi Rádió)
ÉRTSÜNK SZÓT – A magyar irodalom jelentéktelenségéről. Tamás Gáspár Miklós  (Marosvásárhelyi Rádió)
Péterfy Gergely: A lóbab
(Népszabadság)
Az esemény a Facebookon.



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

április 7. kedd 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

A Naphegy Kiadó és a Nyitott Műhely szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt

ILYÉS JULI illusztrátor, grafikus TAMÁS ZSUZSA: MESÉK A TELJESSÉGHEZ című mesekönyvéhez készített festményeinek kiállítására
A kiállítást megnyitja: PÁLFI GYÖRGY grafikusművész
A szerzővel és az illusztrátorral EDINGER KATALIN beszélget




Életünk során mindannyian törekszünk egyfajta teljesség elérésére, s ez a vágyunk csak felerősödik akkor, amikor szülővé válunk. Úgy érezzük, tudásunkat, tapasztalatunkat, vagyis a teljesség mesebeli történeteit át kell adnunk a gyermekünknek. Ám nem lapul ott a könyvtárunkban A Teljesség könyve arra várva, hogy fellapozzuk. Lapjait magunknak kell teleírnunk. Erre ébred rá a mesebeli király s királyné is, s hogy folyvást síró kislányukat meggyógyíthassák a teljesség meséivel, a királynak útra kell kelnie, s fel kell keresnie birodalma bölcseit... Vándorlása során nem csak a könyv lapjai telnek meg tartalommal. A bölcsek történetei egytől egyig jól ismert mesék újragondolt, szellemes, verses változatai, és az olvasó, mint minden jó, gondosan megmunkált mesében, a mélyben komoly filozófiai kérdéseket is talál. Persze, ha csak arra vágyik, hogy együtt barangoljon a királlyal mesés birodalmában, azt is megteheti.
Tamás Zsuzsa IBBY-díjas szerző második mesekönyvét, melyet ezúttal Ilyés Juli illusztrátorművész gyönyörű képei kísérnek, 9-99 éves korig ajánljuk a család minden tagjának.



A szerző Tamás Zsuzsa első, a Macskakirálylány 2013-ban elnyerte az Év Gyermekkönyve Díjat.
A Mesék a Teljességhez illusztrátora, Ilyés Julianna egy interjúban így nyilatkozik: „Ez a könyv talán az egyik legfontosabb állomása az életemnek.” Ugyancsak ő mondja festményeinek színszimbolikájáról: „A piros végig uralja a képeket, felváltva a kék színnel. Nem véletlen a választás, a piros ebben az esetben az élet, a lüktetés, a szeretet, a királyi házaspár színei és a fenyegető veszélyé is egyben. A kékkel oldottam ezt az impulzív lüktetést, a kék a nyugalom, a megfoghatatlanság és a tenger színe, a Nagy vízé.”
A belépés díjtalan.

április 3. péntek 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Video ajánló: http://vimeo.com/85142397
Részlet az előadásból: https://vimeo.com/89490031
Fotógaléria: https://www.facebook.com/teri.sandor/media_set?set=a.10201924472453622.1073741826.1238610651&type=3
video: Dömölky Dániel


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727

április 2. csütörtök 20:00
KONCERT

SZAKCSI LAKATOS BÉLA - ELSA VALLE - WINAND GÁBOR TRIÓ



Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson is. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki - a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994)



Hogy kicsoda Elsa Valle? Énekesnő? Kiváló zenész-előadóművész? Az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja? Egy rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor kubai nő, aki fiatal énekesnőként fogta a bőröndjét és hátrahagyva hazáját elindult világot látni, hogy végül Magyarországon találjon új otthonra. Elsa Valle az a fajta tiszta, sugárzó lélek, akiből elapadhatatlanul árad az életöröm, mellyel nap mint nap megajándékozza a környezetében élőket. Dalai talán ennek is köszönhetik sajátos varázsukat.
Winand Gábor mindenek előtt jazzénekes, a kortárs jazz első számú egyénisége Európában! Első szóló lemeze a Corners of my mind 2002-ben a legfontosabb francia jazzmagazin, a Jazzman Choc de l'année díját nyerte el, az év egyik legkiemelkedőbb lemezeként. A további BMC kiadónál megjelent lemezei is mind jelentős nemzetközi sikert értek el: Agent Spirituel (2003), Different garden (2004), Opera Budapest (2006), Fabulas (2009). Saját repertoárjával az elmúlt években számos külföldi meghívást kapott. Legújabb zenekarával a Winand Update-tel a rájuk jellemző vegyületét hozzák létre a modern mainstream jazznek, a klasszikus kamarazenének és a balkáni népek páratlan ritmusokban gazdag muzsikájának.
http://www.szakcsi.hu/index2.html
www.elsavalle.com
http://www.winandgabor.com/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

április 1. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

JIM SHERIDAN: MY LEFT FOOT / A BAL LÁBAM
- magyar felirattal -


Christy Brown (1932 – 1981)

A bal lábam (My Left Foot) - színes, magyar feliratos, ír-angol filmdráma, 98 perc, 1989, rendező: Jim Sheridan, forgatókönyvíró: Jim Sheridan, Shane Connaughton, operatőr: Jack Conroy, zene: Elmer Bernstein, producer: Noel Pearson, vágó: J. Patrick Duffner, szereplők: 
Daniel Day-Lewis (Christy Brown), Brenda Fricker (Mrs. Brown), Alison Whelan (Sheila), Kirsten Sheridan (Sharon Brown), Marie Conmee (Sadie), Ray McAnally
Az elmúlt alkalommal az ír film „új hullámának” a kezdeteit vettük szemügyre. Jim Sheridan 1990-ben bemutatott filmjét, a The Field / A rét néztük és vitattuk meg. Az áttörést, és a világ filmes köztudatába való betörést egyébként Sheridan előző filmje, az 1989-es My Left Foot / A ballábam című filmjének hatalmas sikere katalizálta és Neil Jordan filmremeke, az 1992-ben bemutatott The Crying Game / A síró játék erősítette meg. Múltkor felvetődött, hogy esetleg érdemes lenne „visszaugrani” és A rét után megnézni A ballábamat. Nos, így is lesz, a két Oscart és további három jelölést nyert filmet vetítjük: a szegény dublini munkásfiú, Christy Brown (1932 – 1981) igaz történetét. Cerebral palsy-val, agyi bénulással született, s egyedül a ballába ujjait volt képes akaratlagosan mozgatni, hatalmas akaraterővel és környezete segítségével mégis teljes értékű ember lett belőle: íróként, festőként és költőként is híressé vált. (A filmet magyar felirattal vetítjük.)

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)