ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

június 30. kedd 19:00
ELŐADÓEST

A SEMMISÉG ÉS A VILÁG
NŐ KONTRA FÉRFI...
Ady Endre, Heinrich Heine, József Attila, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Zelk Zoltán szavaival
Szerkesztette és elmondja: Téri Sándor



Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.



Online jegyvásárlás:
http://www.jegy.hu/venue/nyitott-muhely/
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László, Beszélő)
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: személyesen

június 29. hétfő 20:00
KONCERT

SZAKCSI LAKATOS BÉLA - ELSA VALLE - WINAND GÁBOR TRIÓ



Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson is. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki - a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994)



Hogy kicsoda Elsa Valle? Énekesnő? Kiváló zenész-előadóművész? Az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja? Egy rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor kubai nő, aki fiatal énekesnőként fogta a bőröndjét és hátrahagyva hazáját elindult világot látni, hogy végül Magyarországon találjon új otthonra. Elsa Valle az a fajta tiszta, sugárzó lélek, akiből elapadhatatlanul árad az életöröm, mellyel nap mint nap megajándékozza a környezetében élőket. Dalai talán ennek is köszönhetik sajátos varázsukat.
Winand Gábor mindenek előtt jazzénekes, a kortárs jazz első számú egyénisége Európában! Első szóló lemeze a Corners of my mind 2002-ben a legfontosabb francia jazzmagazin, a Jazzman Choc de l'année díját nyerte el, az év egyik legkiemelkedőbb lemezeként. A további BMC kiadónál megjelent lemezei is mind jelentős nemzetközi sikert értek el: Agent Spirituel (2003), Different garden (2004), Opera Budapest (2006), Fabulas (2009). Saját repertoárjával az elmúlt években számos külföldi meghívást kapott. Legújabb zenekarával a Winand Update-tel a rájuk jellemző vegyületét hozzák létre a modern mainstream jazznek, a klasszikus kamarazenének és a balkáni népek páratlan ritmusokban gazdag muzsikájának.
http://www.szakcsi.hu/index2.html
www.elsavalle.com
http://www.winandgabor.com/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

június 25. csütörtök 20:00
ELŐADÓEST

SKIZOFRÉN MONOLÓG
SZŰCS LAJOS ELŐADÁSA



„...Ott ül előttünk egy negyvenes férfi, akit első ránézésre inkább vélnél elcsapott vasgyári munkásnak, mintsem színművésznek....

„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..

...Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész. Mindketten ugyanarról beszélnek: legyen akár örömös, akár örömtelen a huszadik századi levés, a létező igazi élménye a reflexió. Éljük az életünket, akárcsak az évezredek során előttünk járó embertársaink, ugyanakkor hűvösen, vagy (megengedem:) gyengéd közönnyel figyeljük azt a valakit, aki vagyunk. Igen: VAN gyengédség Petriben, és „közöny” József Attilában! És főként Persze Szűcs Lajosban, mégpedig férfias, derűs közöny - ami több, mint a „kétszerkettő józansága”.

EZ a többlet tette hihetetlenül szórakoztatóvá, ugyanakkor „méllyé” az előadást.”
/Édes Gabriella (Horváth Péter), Tiszatájonline/

„Nagyon megrendítő, katartikus előadás volt...”
/Paula Volenszky, egy néző/



Szűcs Lajos
színész, született 1965-ben.
Az előadás hossza egy óra, öt perc.
Kilépődíj: előadás után, ahogy tetszett.

június 24. szerda 19:00
BÚCSÚZTATÓ

Zártkörű rendezvény.

június 23. kedd 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM

ELMARAD!!!!!!!!

CSORDÁS GÁBOR:


A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)

június 22. hétfő 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PSZICHEDELIKUMOK SZEREPE AZ ELLENKULTÚRÁBAN
- a Károli Gáspár Református Egyetem, a  L'Harmattan Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent Szummer Csaba: Pszichedelikumok és spiritualitás című kötete
-



Szummer Csaba új kultúrtörténeti kötete a "Pszichedelikumok és spiritualitás" címet viseli, a L'Harmattan Kiadó KRE-könyvek sorozatában jelent meg. Szummer meggyőzően érvel amellett, hogy a pszichedelikumoknak központi szerepe volt az ellenkultúrában.

"A pszichedelikus módosult tudatállapot kivételes furcsaságnak tűnhet, valójában azonban olyan lehetőség a tapasztalás tanulmányozására, amivel a tudat kulisszatitkait fürkészheti ki a fenomenológia, a jelenkor talán legjelentősebb filozófiai módszere."

Ez talán a kötet tézisének is tekinthető. A szerző közérthetően és gazdag irodalommal mutatja be, hogy milyen fenomenológiai, episztemológiai és ontológiai kérdéseket vetnek fel a pszichedelikumok és a pszichedelikus élmények.

A szerző vitapartnere Tillmann József, filozófus, a MOME tanára



Szummer Csaba (Sátoraljaújhely, 1956) pszichológus. 1983-ban, a mai Corvinus Egyetemen végzett okleveles közgazdászként. 1984-ben szociológiából  dr.univ, 1989-ben az ELTE pszichológia szakán MA-fokozatot szerzett. Doktori disszertációját 1993-ban védte meg: Freud nyelvjátéka (A pszichoanalízis, mint hermeneutika és narráció). 2005-ben elvégezte a Semmelweis Egyetem egészségügyi menedzserképzési programját.

A belépés díjtalan

június 20. szombat 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Az előadás honlapja:
http://terisandor.wix.com/egymasbabeleben
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 19. péntek 18:00
IRODALMI EST - KÖNYVBEMUTATÓ

Egy rész magánvégtelen mindenkinek, avagy sok szeretettel várunk minden érdeklődőt
a moly.hu könyves közösségi oldal tagjainak írásaiból összeállított második Moly-antológia, a

MAGÁNVÉGTELEN könyvbemutatójára


A plakátot Kazó-Horváth Dóra Photo készítette

Lesz:
interaktív felolvasás (a kötet szerzőinek tolmácsolásában),
– rövid beszélgetés a szerkesztőkkel (Karsza Andival és Molnár Nikolettel),
élőzene,
dedikálás,
molyok, hangulat és minden más jóság!
A kötetek (Magánvégtelen és az első moly-antológia, a Tetovált Mementó) mellett lehet majd molyos kitűzőket és László Maya illusztrációkat is vásárolni, ő rajzolta mindkét kötet képeit!
Az antológiákból külön-külön a helyszínen nem lesz módunkban kedvezményt adni, 2000 Ft-ért lehet őket megvenni, de exkluzív ajándékkal kedveskedünk minden vásárlónknak! A két kötet együtt 3500 Ft-ba fog kerülni.
Háromnegyed 6-tól már várunk benneteket, így a kezdés előtt még át lehet venni az előrendelt köteteket, valamint vásárolni is lehet, de természetesen a műsor után is lesz rá lehetőség, ahogy a szerzőkkel való beszélgetésre és koccintásra is.
Gyertek, mert jó lesz! De komolyan. :)
Az esemény ingyenes!

június 18. csütörtök 20:00
KONCERT

DÉVÉNYI ÁDÁM ESTJE
- közreműködik: Fenyő Fruzsina és Soós Balázs -



Fotó: Kelemen Tiborné Fekete Éva

Dévényi Ádám sokszínű művész, volt már rockzenekar vagány frontembere, de bárszéken csendben gitározó háttérzenész is. Láthattunk már grafikáiból kiállítást, avagy számaiból készült teátrális darabot. Nagyon korai próbálkozásai folkzenészek körében kezdődtek, valaki meghallotta, hogyan zenésít meg (Weöres Sándor vagy József Attila) verseket és azonnal átemelte az épphogy nagykorú dalszerzőt a Vízöntő zenekarba. Később színházi berkekben vált ismertté, innen énekesnőket hozott magával (Börcsök Enikő, Jordán Adél, Szani), akik azóta is aktív résztvevői koncertjeinek.



A Bikini zenekar legnagyobb slágereit is az ő nevéhez köthetjük (Adj helyet, Közeli helyeken), de az ismert változatok természetesen nagyban eltérnek a valódi „dévényis” hangzástól. Több kitérőt is tett, említésre méltó a Postássy Julival kiadott közös lemeze, de szerepel Makám albumon, a Vasmalom szamizdatos kazettáján, vagy Tilos Rádió válogatáson is. Később évekig önállóan (folyton változó vendégzenészekkel) lépett fel a Fiatal Művészek Klubjában, apró kis stúdiószínházakban (Kamra, Stúdió K), vagy kávézókban, ahol tökéletes kontaktust alakított ki szűk számú, de nagyon is hűséges közönségével.



Ezek a sajátos hangulatú koncertek valójában kicsit mindig performance-oknak is számítottak, vagy afféle interaktív előadásnak, amelyben ugyanolyan fontos a néző, mint maga az előadó. Az akusztikus koncerteken állandó társa Soós Balázs (vokál, nagybőgő). Három évvel ezelőtt arra gondolt, hogy egyre zajosabb világunkban újra előveszi Átmeneti Kabátját, és dobbal, elektromos gitárral felszerelkezve ismét elkezdtek valódi rock-koncerteket adni. Már meglévő számait áthangszerelte, és a repertoárt természetesen néhány új dallal is bővítette, ám az örökké változ(tat)ó előadó nem áll meg, csak lelassít egy pillanatra, aztán ki tudja mihez fog ezután...  A nemrég megjelent Olyan jó című, 18 dalt tartalmazó CD ennek az állapotnak a lenyomata.Interjú 2011 novemberéből: http://quart.hu/cikk.php?id=6739
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

június 17. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kalligram Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GERŐCS PÉTER: GYŐZTESEK KÖZTÁRSASÁGA című regénye
- az íróval Mészáros Sándor, a kiadó igazgatója beszélget -



„Ez a regény nem negatív utópia, bár a szereplők beszámolóiból egy olyan telep létrehozásának és működtetésének történetére derül fény, amely helyszíne lehetne egy elképzelt, jövőbeli kísérletnek. Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Hol élünk? És egyáltalán, mi a fene történik velünk? Vagy nem történik, hanem csinálják – és mi hagyjuk? Te is, olvasó?”
Tóth Krisztina


Gerőcs Péter (Budapest, 1985) író, szerkesztő, kritikus, esszéista. Érettségit 2004-ben szerzett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolában, majd a Pécsi Tudomány Egyetem filozófia szakán folytatta tanulmányait egy évig. 2005-től az ELTE esztétika-magyar szakán tanult tovább, ahol 11 félév után lediplomázott. 2014-től az ELTE esztétika tanszék doktori képzésén ösztöndíjas doktorandusz. Témája: Mészöly Miklós Film című regényétől kezdődően az elmúlt 40 év magyar regényirodalmában a vizuális médiumok narratív szerepe. 2005-ben egy fiatal alkotókból álló társaság tagja lett, később ebből a társaságból alakult a Telep Csoport. Ugyanebben az évben nyerte el az Ulpius-ház "Íróiskola" pályázatát, amelynek díjaként a kiadó mester-tanítvány kapcsolatot biztosított számára Márton Lászlóval. Az idősebb pályatárs fontos szerepet játszott Gerőcs Péter írói formavilágának korai alakulásában. 2006-tól publikál rendszeresen folyóiratokban, magazinokban: Élet és Irodalom, Holmi, 2000, Alföld, Kalligram, MŰÚT, Forrás, Litera.hu, Prae.hu, Magyar Narancs. 2005-től a Kilincs "nem kizárólag irodalmi folyóirat" szerkesztője volt a lap fennállásáig. 2009-ben egy éven át a Café Bábel irodalmi és társadalomtudományi folyóirat szerkesztője volt. Kötetei: Zombor és a világ, Scolar Kiadó, 2010, Tárgyak, Scolar Kiadó, 2012, A betegség háza, Kalligram Könyvkiadó, 2013. Filmje: Privát Mészöly, dokumentumfilm, 2011.
http://petergerocs.com/
http://librarius.hu/2015/05/25/gerocs-peter-gyoztesek-koztarsasaga/
A belépés díjtalan.

június 16. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kijárat Könyvkiadó , az Országos Széchenyi Könyvtár és a Gondolat Kiadó, továbbá a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent a

TÉRÉRZÉKELÉSEK - TÉRÉRTELMEZÉSEK című kötet
/szerkesztette: Ádám Anikó és Radvánszky Anikó/
- bemutatja: Kálmán C. György (MTA ITI) -



A kötet központi témája: az ember és a tér közötti kapcsolat. Az ún. ,,térbeli fordulat" társadalom- és humántudományi tartalmai és a kultúratudomány térfogalmai mellett leginkább a térkutatás és az irodalmi szövegértés lehetséges viszonyrendszerét kívánja megvilágítani. Ehhez a képzeletbeli és a valós terekkel és helyekkel kapcsolatos nemzetközi kutatásokat helyezi vizsgálódása középpontjába, elsősorban magyar és francia elméleti és szépirodalmi művek, illetve művészeti alkotások vizsgálatán keresztül.

...valamint a

TÉR(V)ISZONYOK ÉS TÉRKÉP(ZET)EK című kötet
/szerkesztette: Bíró Csilla – Visy Beatrix/
- bemutatja: Földes Györgyi (MTA, ITI) -
Közreműködik az Istók Duó:



Az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében 2014. január 27-én megtartott konferencia előadásait adja közre a Bibliotheca Scientiae & Artis sorozatunk most megjelent hatodik kötete.
A kötet ismertetője:
Ha egy heterotípia, jelen esetben a Nemzeti Könyvtár, tudományos konferenciát szervez, milyen téma lehetne aktuálisabb és kihívóbb a tanácskozás számára, ha nem éppen a tér fogalmának interdiszciplináris igényű vizsgálata? Jelen kötetünk szerzői – meghívott előadóink és az OSZK kutatói – ezúttal a tér és a hely fogalmai felől, a modern térelméleti munkák felhasználásával közelítenek kutatási témáikhoz, termékeny párbeszédet alakítva ki így a különböző tudományterületek között.
A kötet két nagy tematikai egység köré szerveződik. Az első rész az irodalomelmélet fogalmaival, irodalmi művek, műcsoportok elemzésével vizsgálja a fiktív és valós tereket, helyszíneket, hangsúlyt helyezve társadalmi terekre, térmetaforákra és térhierarchiákra, kronotoposzokra, mitikus terekre, a város és vidék tereire, valamint a határ fogalmának és motívumainak körüljárására. A második tematikus blokk tanulmányai a Széchényi Könyvtár gazdag gyűjteményrészeivel összhangban, leginkább az azokban végzett kutatások mentén a művelődéstörténet, a művészettörténet, a filológia, a térképészet, a színháztörténet és a zenetudomány eszközeinek és forrásainak bevonásával elemeznek valós, múltbéli, illetve jelenleg is létező nem fiktív tereket vagy azok ábrázolásait. Kérdésfelvetéseik között olyan időszerű és gyakorlati témák szerepelnek, mint a könyvtárak helye és funkciója a társadalomban, a nemzeti emlékezet megőrzésének lehetőségei, a színház tereinek változásai, vagy a kulturális örökség megőrzésének digitális alkalmazásai.
A ’tér’ és a ’hely’ irodalmi, társművészeti reprezentációin, jelentésviszonyain túl tehát a legkülönbözőbb tereket, tér-képzeteket is érdemes minden irányból újra és újra körüljárni, hiszen minden egyes időpontban új arcukat mutathatják, így új ötletekre, együttgondolkodásra inspirálhatnak.
A belépés díjtalan.

június 15. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magyar Műhely Alapítvány és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

KÉT KÖNYV EGYBEN
NAGY ZOPÁN: KÉTSÉGEK / KÖKÉNY-KÉK KŐKULCS
(Bálint Ádám rajzaival)
- közreműködnek: Kókai János - próza, vers, zongora
, Monhor Viktória - szöveg, zaj, hangszövetek, Nagy Zopán - szöveg, hang, hangrétegek -

Két könyv egy kötetben, melynek anyaga a szerző többéves belső párbeszédéből, illetve művei 10-15 évet átfogó válogatásából áll össze. A Kétségek című kötetben vers, kispróza, napló, álomfeltárás egyaránt található, de a szerzőre jellemző hommage-típusú darabok is meghatározzák a mű szerkezetét, tehát a kiemelkedő elődök tisztelete ismét fontos szerepet játszik az összeállításban.
A másik, Kökény-kék kőkulcs címet viselő könyv a külső-belső világokat feltáró, a szimultán történetekben változatosan lüktető, réteges és gyakran metanyelvi beállítottságú írásfolyam: James Joyce hősének sajátos rezgéseit keresi, alakítja át. A szerző egyféle szellemi alteregóként bújik Finnegan gondolataiba, mesés képzelgéseibe és valóságos én-kereséseibe.
A kötetet Bálint Ádám képzőművész rajzai teszik teljessé. Néhány darabjuk újra-megtalált, átdolgozott, átértelmezett formában jelenik meg. De új művek is létrejöttek a két alkotó együttgondolkodásai során, mely lelki rajzolatok érzékenyített kapcsolatot létesítenek a különféle szövegekkel.



Nagy Zopán (Gyoma, 1973) költő, író, fotográfus. 1993 óta publikál irodalmi-művészeti folyóiratokban (Napút, Bárka, Új Forrás, Ezredvég, Irodalmi Jelen, Magyar Műhely, Liget, Pad, Sikoly, Szellemkép). 1996 óta rendszeresen kiállít. Kötetei: Fotográfiák, Utakon Kulturális Egyesület, 2004., „Skizológia”, Patak Képzőművészeti Egyesület, 2008., A kötet címe - (A haiku jegyében), Fekete Sas Kiadó, 2011, Próza-Vers-Esszé-Montázs (Válogatott írások), Magyar Műhely Kiadó, 2012, Kísérletek - Átfedések (Katalógus Bartus Ferenccel), Block Art, 2013
A belépés díjtalan.

június 14. vasárnap 18:00
FILMVETÍTÉS: a tízéves Szerzői Filmklub bemutatja, Louis Garrel születésnapjának tiszteletére

PHILIPPE GARREL: SZABÁLYOS SZERETŐK / LES AMANTS RÉGULIERS
- meghívott előadó: Attila Sárosi filmesztéta -

Szabályos szeretők (Les Amants réguliers) - fekete-fehér, magyar feliratos francia filmdráma, 178 perc, 2005, rendező: Philippe Garrel, forgatókönyvíró: Philippe Garrel, Arlette Langmann, operatőr: William Lubtchansky, zene: Jean-Claude Vannier, vágó: Françoise Collin, Philippe Garrel, szereplők: Louis Garrel (François Dervieux), Clotilde Hesme (Lilie), Julien Lucas, Eric Rulliat, Nicolas Bridet
1968 mitikus évszám az európai történelemben; forradalomként szokás emlegetni azt a tüntetéshullámot, ami végigvonult a kontinensen, noha ez a szó a demokratikus nyugati országokban dúlt megannyi diákmegmozdulás mellett, valójában csak a prágai eseményekre húzható rá. A Szabályos szeretõk helyszíne azonban Párizs, a kor nagy eseményeinek másik komoly gócpontja. Itt él François, a huszonéves költõ, aki maga is kivonul a barikádokra, noha a rendõröket célzó Molotov-koktélok gyártása nem az õ világa. Ehelyett inkább ópiumot szív, s ilyenkor többnyire a forradalom szükségességérõl értekezik barátjával, Antoine-nal. A férfi egy nap megismeri Lilie-t, akibe aztán bele is szeret. Egy év telik el írással, szívással és Lilie-vel, ám a lányban egyre nõnek a kételyek, vajon van-e jövõje a kapcsolatuknak...
A film férfi fõszerepét Louis Garrel alakítja, aki Bertolucci Álmodozókjában már bemutatta, hogy viselkedett egy tisztes párizsi fiatal ’68-ban, illetve itt a Francia filmnapokon a Szerelmes dalokban is látható. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy a film rendezõje, nem más, mint a kedves apuka, Phillipe Garell, akivel együtt összesen már három filmet is készített. (A dinasztia gyökere egyébiránt még messzebbre nyúlik, hiszen már a nagypapa, Maurice Garell is ebben a szakmában szerzett hírnevet magának Franciaországban.) Díjak tekintetében az apa-fiú párosnak ez az eddigi legsikeresebb munkája, megannyi elismerést gyûjtöttek össze a a César-, a Lumiere-, és az Európai Filmdíj átadón, valamint a Velencei fesztiválon.
Díjak és jelölések:
Európai Filmdíj (2006) - FIPRESCI-díj: Philippe Garrel
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (2005) - Legjobb operatőr: William Lubtchansky
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (2005) - Arany Oroszlán jelölés: Philippe Garrel
A film előtt és után beszélgetési lehetőség!
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 13. szombat 20:00
ZENE és VETÍTÉS

TÓTH VIKTOR MEETS MAGYAR NÉPMESÉK
- magyar népmesék szaxofonnal elmesélve -


Tóth Viktor  népmesékre fog improvizálni, pl. Az égig érő paszuly, A szorgalmas és a rest lány, Kacor király

Tóth Viktor a magyar jazzélet egyik legsokoldalúbb figurája. Zenei személyisége ugyanolyan hatással képes megnyilvánulni virtuóz postbop-fenegyerekként (a Tóth Viktor Tercettben), mint a lélekhez szóló, spirituális muzsika különleges tolmácsaként (az Arura Trióban)” – írja róla a sajtó. Climbing with mountains című albuma a 2007-es év,- legújabb lemeze a Szemed Kincse a 2014-es év legjobb jazz lemeze díjat nyerte el. A 2010-es év jazz személyiségének választották, 2014-ben pedig az év altszaxofonosának szavazták Magyarországon. A szaxofonos saját magát egy úton járó kereső emberként látja, zenei törekvéseiben az egyetemes harmóniával vágyik egységre. 2010-ben jelent meg Tartim című albuma majd ezt a Popping Bopping követte 2011-ben. Olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Hamid Drake (dob), Henry Franklin (bass), William Parker (bass), Piotr Wojtasik (trombita), John Betsch (dob), Dresch Mihály (sax), közös koncertjeiket a zenész mint a tanulás, önfejlesztés nagyszerű alkalmait látja. Hangszeres játékára a dinamikus, mégis érzékeny kifejezésmód jellemző, zenei megnyilvánulásaiban a pillanat energiáit kívánja megragadni. Játszott Európa és az Egyesült Államok számos jazz fesztiválján, saját tercettjét vezeti, kortárs táncossal duettezik, népzenét gyűjt, zenét szerez, új utakat keres.
Belépődíj: 1.000, diák 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 12. péntek 20:00
KONCERT

TÁLAS ÁRON SZÓLÓ ZONGORA KONCERTJE
- az idei Montreux-i jazz-zongoraversenyre írt műsorát adja elő -



Tálas Áron jazz zongorista, multiinstrumentalista, 1990-ben született Mezőkövesden. Saját bevallása szerint jó érzéke van hozzá, hogy a zene különféle hangzás- és regiszterbéli jellemzőit rendszerben, összefüggéseiben hallja és értelmezze. Ezért vált multiinstrumentalistává, aki első diplomáját ugyan jazz-zongora előadóművészként szerezte, de e hangszer mellett még dobon és basszusgitáron is kitűnő, ennek köszönhetően zenekarok sokaságában vállal feladatot, melyekben a jazz mellett más műfajok felé is kitekint. Igazi zeneszerző alkat, saját együtteseinek számait túlnyomó részt maga írja. Alapzenekara, amely évek óta változatlan felállással működik, a Hybrid Trio, illetve a Tálas Áron Quintet. A fiatal zongorista olyan zenészekkel dolgozott/dolgozik együtt, mint Babos Gyula, Elek István, Kőszegi Imre és Borbély Mihály.
http://fidelio.hu/jazz_world_folk/interju/talas_aron_minden_lehetseges_es_epp_ez_a_buktato
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő: Maggie)

június 11. csütörtök 20:00
KONCERT

NYESŐ MARI
Vendég: VAS ZOLI
- évadzáró koncert a blues és a nyári italok (pl. sör) jegyében, sok régi történettel
-



...Nyeső dalai elemelnek ugyan a valóságból, de mégis az életbe csöppenünk azáltal, hogy a huszonévre széthúzódva megjelent három és meg nem jelent ki tudja, hány album dalai élőben mutatják meg teljes arcukat; kell hozzájuk a varázsos személyiség. /…/ Nyeső in medias res a legmagasabb hőfokon izzik. Először azt figyelem, milyen szokatlanul kiválóan gitározik, élvezet, ahogy egy-egy fanyar harmónia közben ujjai szinte összetekerednek, surlódnak a szekundok, aztán kapom is a fejem, mert ott a gitár dallama felett tercelő énekszólam, hozzá pedig a dal megéléséből fakadó mimika. /…/ Valahol a nehéz, többszólamú fingerstyle gitározás és az ihletett énekmondás között járunk, úgy, hogy nincsen emelkedett, pátoszos érzésünk; tulajdonképpen minden nagyon egyszerűnek hat, holott mégiscsak magasrendű művészetet fogyasztunk éppen. Nyeső finom, szolid, néha apró eszközökkel ér el nagy hatást, ahogy hétköznapi életünket is univerzumként képes láttatni. Egy ponton a hátsóbb sorokból valaki bekiabál: „Imádlak!"
Végső Zoltán írásából
(ÉS, 2011. júlis. 5.)
http://www.nyesomari.hu/

Ki az a VasZoli?
Végy egy angyalkát, skalpold meg, és bongyor fürtjeit színezd be ezüsttel. Végy egy jetit (csúfságos havasi ember), s emeld ki belőle hosszan lógatott kezeit és öles, ütemes járását. Végy egy bűnbánattal teli angol szettert, és biggyessz az orrára egy kerek szemüveget. Mindezekből némi génmutációval súlyosbítva kijön Vas Zoli.
Ki is ő tulajdonképpen? Egy napon született Auguste Rodinnel, Szun Jat-szennel, de Neil Younggal és Nadia Comaneci-csel is. Huszonöt évvel később, hogy Trockijt kizárták a Szovjetunió Kommunista Pártjából, és 49 évvel azelőtt, hogy az afgán tálibok feladták Kabult az amerikai inváziós csapatok közeledtére. (Forrás: www.wikipediga.org.)
Alanyi, tárgyi, részes, néha elöljáró (mint szívszőrtelenítésre is itt-ott megérő szerkesztő), egy kicsit birtokos (az ezerszer áldott nyolcadikban), de mindig (állapot)határozó költő, egykor learikus (Bori, Vera, Eszter), de ma már eme állapotból kivezette őt Ábel – a rengetegbe.
Ki az a Vas Zoli? Ő a Hivatalnok ott, ahol hív a Dalnok, és megsüvegeli a bluest, dekoltázs nélkül. Divatfi, akinek fejfedőszállítói címéért térden állva könyörög Frank London és Joe Zawinul, de Fidel Castro is szívesen lecserélné agyonmosott olajzöld uniformisát az ő sóska árnyalatú dzsekijére. Közben pengeszavakat penget, olyankoat, hogy a Fal adja a másikat (berlini, sirató, kínai, spanyol, borsós, hang, nem kívánt törlendő…), mi pedig röhögünk, holott, mint már annyiszor, megint saját magunkon röhögtünk, de legalább nyomában szállhat az ige, amely nem csak kezdetben vala. Esetleg eltöprengünk, és álmunkban utórengünk egy picit.
Vas Zoli túllép a mai kocsmán (hol vannak már a régi bisztrók osztályon aluli vendégeikkel?), a füstbe ment Terven (inkább a pipa, a tajtéktól a víziig, pedig a csibuknak semmi sem drága), és bocsánatot sem kér, hogy él, virul és dalol. Tudjuk, hogy csak azért…
Göbölyös N. László
http://vaszoli.hu/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 10. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GYÖMRŐI EDIT: SZEMBEN AZ ÁRRAL című regénye
- vendégeink: Mihály Eszter, a kötet szerkesztője, valamint Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó vezetője -


Igen, ennek a könyvnek a szerzője valóban József Attila pszichoterapeutája, akihez hol szerelmesen vádló, hol szerelmesen becéző költeményeit címezte. A Kommün Budapestjén, a két háború közötti Bécsben és Párizsban, a náci hatalomátvétel Berlinjében, majd Ceylonban, s végül egy Amerikába tartó teherszállító hajó fedélzetén játszódó, számos önéletrajzi elemet tartalmazó regénye azt bizonyítja, hogy Gyömrői Edit méltó volt erre a szerelemre. A németül írt, magyarul még soha meg nem jelent regényt Kis János fordította, Borgos Anna és Mihály Eszter látta el utószóval és jegyzetekkel.



Gyömrői Edit nevét sokan ismerik, de ha megkérdezzük, kit volt ő, a legtöbben három szóval el is intézik: József Attila pszichoanalitikusa. Nem meglepő, sokáig ugyanis csak ebben a szerepében hallhattak róla. Azt már nagyon kevesen tudják, hogy Gyömrői maga is költőként, íróként tevékenykedett a pszichoanalitikusi pálya mellett. József Attila kezelése csak rövid epizód volt az életében; még felsorolni is nehéz, mi mindennel foglalkozott - persze a pszichoanalízisen és az íráson kívül; csak hogy néhányat említsünk: szőnyegszövéssel, buddhizmussal, madarakkal, házak felújításával.
A színes személyiséghez pedig legalább annyira színes életút párosul. Gyömrői élt Budapesten, Bécsben, Berlinben, Colombóban, Londonban, rövidebb ideig Párizsban, Prágában, s bejárt még számtalan helyet a világban. Kapcsolatba került a kor szinte valamennyi intellektuális áramlatával és csoportjával. Részt vett a Vasárnapi Kör összejövetelein, így élethosszig tartó barátságot kötött Lesznai Annával, de ismerte Lukács Györgyöt, Kassák Lajost is, külföldön kapcsolatba került többek között Balázs Bélával, Brechttel.
Nagybátyja, Hollós István révén már nagyon korán érdeklődni kezdett a pszichoanalízis iránt, s Berlini tartózkodása alatt az Annie és Wilhelm Reich illetve Otto Fenichel nevéhez fűződő baloldali, marxista emigráns pszichoanalitikus körhöz csatlakozott, később pedig Anna Freud pénteki vitaestjein vett részt Bécsben.
Mindez csak rövid ízelítő az életéből, 91 éve alatt (1896-1987) hihetetlen élményanyagot gyűjtött. Fiatalon verseket írt, 1919-ben meg is jelent egy verseskötete, később pedig a próza felé fordult, egyik regényét (Megbékélés címmel) szintén kiadták 1979-ben. Több írása azonban - szépirodalmi és nem szépirodalmi egyaránt - máig kiadatlan illetve feldolgozatlan maradt. Ilyen például Az ár ellen című önéletrajzi regénye, A cat is a cat című angol nyelven írt műve, több pszichológiai esettanulmánya vagy a buddhizmusról írt doktori disszertációja. /Mihály Eszter/
A belépés díjtalan.

június 9. kedd 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁS-SOROZAT 7.

CSORDÁS GÁBOR: A DÉLSZAKI FRANCIAORSZÁG TÖRTÉNETE



Továbbra is a francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben. Ezúttal arról, hogy miután Cartier telepeseit a rendkívüli hideg elűzte a Szent Lőrinc folyó partvidékéről – erről már meséltem –, miképpen próbálták a franciák megvetni a lábukat Amerika melegebb tájain, először a mai Brazília, majd Florida területén. Mesélni fogok egy nagy formátumú politikusról, Gaspard de Coligny tengernagyról, és egy nevezetes kalandorról, Nicolas Durand de Villegagnonról.
A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)

június 8. hétfő 19:00
ZENÉS KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatrják, hogy megjelent

GÉHER ISTVÁN LÁSZLÓ: REPÜLŐ SZŐNYEG című verseskötete
- a költő válogatott verseihez Barvich Iván gondolt dallamokat, melyekből Török Máté énekes segítségével adnak ízelítőt, a falakon pedig Vári Zsófi képei lesznek láthatóak, melyek a kötetet is illusztrálják -


231 versforma az ógörögöktől a keltákon át a khmerekig

Hatalmas, tarka, kézzel szőtt szőnyeg ez a könyv, amely mégis varázslatosan könnyed: repül. Csupa olyan verssel találkozhat benne az olvasó, amelyek kötött formában íródtak. Mi több: azért íródtak, hogy az adott forma jellegzetességeit szemléltessék, ezért játékos tankönyvként is felfogható. Szerepel itt japán, koreai, burmai, khmer, maláj, vietnami forma, sőt, néhány kelta versképlet is, de olvasás közben egyszer sem támad az az érzésünk, hogy katalógust lapozgatunk. Inkább megrendítő, ritka pillanatokat élünk át. A forma hálóján fennakad a titok, és mi közelről rácsodálkozhatunk. Ez a könyv soha nem született volna meg, ha a szerzőnek nincs az az elszánt és őrült ambíciója, hogy sorra vegye ezeket a formákat.
Verset írni a legnagyobb öröm: a világban felvillanó tünékeny összefüggések átélésének és megragadásának legadekvátabb módja. Ezt az örömöt az olvasó is újraéli, hiszen verset nem csak írni, olvasni is öröm. És őszintén, túl a formán és túl a költészeten: ki ne akarna szőnyegen repülni?


Iowa-International-Writing-Program

G.
(Géher) István László (Budapest, 1972) József Attila-díjas (2011) magyar költő, műfordító, esszéíró, tanár. Szülei: Géher István (1940–2012) és Kepes Mária. 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban. 1996 óta a József Attila Kör tagja. 1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban. 1997–2006 között a Toldy Ferenc Gimnázium tanára volt. 2004-től a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszékén tanít. Ritkán esszéket, kritikákat is ír. Verseket angol nyelvből fordít, többek között William Butler Yeats, Emily Dickinson, Sylvia Plath, Owen Sheers és Kei Miller műveit.
Kötetei:
Öt ajtón át
(versek, 1994)
Kereszthuzat
(versek, 1996)
Merülő szonettek
(versek, 1998)
Napfoltok
(versek, 2001)
Amíg alszom, vigyázz magadra
(versek, 2006)
Homokfúga
(versek, 2008)
7 poets, 4 days, 1 book
– Renga with 6 other poets, Trinity University Press (2009)
Egy (két) hangBerzsenyi Dániel válogatott versei
(utószó, jegyzetek, szerkesztette, 2009)
Sandfuge
(két nyelvű válogatott versek, fordította Kalász Orsolya és Monika Rinck, 2009)
Pentagram
(versfordítások, 2009)
Választóvíz
(versek, 2011)
Hármasoltárok
(2013)
http://www.racio.hu/
http://www.gistvanlaszlo.com/
A belépés díjtalan

június 6. szombat 18:00
BEMUTATÓ ELŐTT - BHKZ Akadémia 2015/III.

A BHKZ Akadémia nyilvános próbája és műhelybeszélgetése
SEREI ZSOLTTAL
Pavane és Double
című darabja kapcsán




Új darabjának előképe az egyik első Serei-kompozíció volt a zenekar repertoárján még a 2000-es évek elején. A mai műhelymunka tehát a kapcsolat és a barátság folyamatosságát is jelképezi, de biztosan szó lesz kirobbanó sikerű opera-bemutatójáról is, mely a magyar zenés színház és zeneoktatás ünnepe is volt.
Közreműködik:
a
BHKZ Akadémia Vonószenekara
Serei Zsolt
és Gémesi Géza vezetésével
A sorozatot szerkeszti: Gémesi Géza

A hangverseny az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

június 5. péntek 19:00
A tízéves SZERZŐI FILMKLUB újra bemutatja:

"VAN magyar filmművészet - V. KORTÁRS MAGYAR KIS- és RÖVIDFILM-EST"
A részletes program és meghívott vendégek még szervezés alatt!


Jelenet Szőcs Petra A kivégzés című kisfilmjéből

Tervezett filmek:
Szőcs Petra: A kivégzés (2014) 15'
Ajánló: A történet 1990-ben, Kolozsvárott játszódik. Két testvér, Orsi és Örsi kedvenc időtöltése, hogy barátjukkal együtt újra és újra eljátssza a diktátor és felesége televízióban látott, számukra viccesnek ható tárgyalását és kivégzését. Mindeközben elejtett szavakból kiderül, hogy a szüleik válófélben vannak, így az „ország atyja” elvesztésének élménye keveredik a valóságos szülő elvesztésének érzéseivel. A szülők érintkezése minimális a testvérpárral, a család részéről a nagyapa, Tata foglalkozik legtöbbet velük, azonban játékukban ő nem kíván részt venni, inkább egész nap félrevonultan, szobájában üldögélve olvas. A kislányban felgyülemlett feszültség végül egy osztálytársa megsebesítésében tör ki...
Kemény Eszter: Parafrázis (2014) 8 '
Szereplők: Hajduk Károly és Nagy Ilona.
Ajánló: Egy középkorú férfi gondolatait ismerhetjük meg a női lélekről. A férfi egy gyönyörű barokk épületbe érkezve, annak folyosóit járva a női szeszélyről, gonoszságról monologizál. Szidja a nőket, egyszerre érezhető ki mondandójából a harag, a féltékenység és a vágy, sőt talán a szerelem is.
A folyosókon haladva a férfi a nőkről általánosságban beszél, és el is képzeli a nőt. A szépség híres festményeket megidézve jelenik meg: nem szólal meg, szinte nem is mozdul. A férfi keresi a termet, ahol megtalálhatja, de amit nagyon keresünk, az gyakran csalódást okoz.
Papai Pici: Coming Out / Vallomás (2008) 15'
Szereplők: Lukáts Andor és Tóth Orsolya
Ajánló: Az apa megkeresi a lányát, aki már régóta külön utakon jár. Az apa egyetlen napba sűrítve próbálja átadni egész élete bölcsességét, annak esszenciáját....
Pápai Pici: Hátsó lépcső (2014) 30'
Főszereplő: Kiss Diána Magdolna
Ajánló: 1992 Párizs. Bebi a Sorbonne-ra kapott ösztöndíjat. Előrefoglalt szállása van, egy csodálatos ház kopár és mocskos manzárdján. A szomszédban egy szexmániás ösztönlény lakik, aki senkire és semmire nincs tekintettel. Bebit a magányon barátja magnóüzenetei segítik át, majd lassan magával ragadja ez az idegen, másik világ. Enged a szomszéd férfi durva és alantas közeledésének, és ezzel eltávolodik régi életétől. Ám ekkor megérkezik régi szerelme...
Domonkos Rónai: Furry Fandom (2012) 9'
Szereplők: Molnár Gusztáv és Kőszegi Mária
Szabó Szonja: Jaffa (2014) 25'
Ajánló: Rockbanda, havazás, egy vidéki villa és a szerelem. A Pesti Magyar Színiakadémia végzős színészhallgatóinak vizsgafilmjét Gobbi Hilda dunabogdányi villájában forgatták.
Szekeres Norbert: Deni (2014) 11'
Ajánló: Egy fiatal, elveszett srácról, Deniről szól a film, akiről megtudjuk, hogyan változott meg az élete egyik napról a másikra, hogyan került pszichoterápiás csoportkezelésre és milyen lépésekben győzi le a kínzó szerelem érzését egy hosszú kapcsolat befejezésével.


Jelenet Kárpáti György Mór: Éjfél című filmjéből

Kárpáti György Mór: Éjfél (2009) 18'
Szereplők: Dér Zsolt és Kőszegi Mária
Filmajánló: Ádám egy rajzórai balhé után éjszaka visszamegy az iskolába, hogy visszaszerezze a dobverőit, amelyeket a tanár elszedett tőle. Váratlanul összetalálkozik az osztálytársával, Lilivel. A lány nem árulja el, hogy ő miért van ott éjszaka az iskolában.
Herczeg Richárd: Blokk (2014) 17'
- ANDREJ TARKOVSZKIJ EMLÉKÉRE -
Ajánló: A nem túl távoli, de romosabb jövőben, egy értelmetlen munkát végző biztonsági őr barátra lel, de el is veszti. Útnak indul, hogy válaszokat kapjon kérdéseire, de nem azt kapja, amire számított. A film egy általunk választott rendező előtti tisztelgés, mely a művész stílusjegyeit ötvözi saját elképzeléseinkkel.
A vetítés vendégei a vetítésre kerülő filmek rendezői!
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

Az I-IV. Kortárs Magyar Kis- és Rövidfilm esteken bemutatásra került filmek:
Tarr Béla: Az utolsó hajó (1990)
Ákos Saufert: A nagy kaland (2002)
Tóth Tamás: Kornél (2004)
Hajdu Szabolcs: Hétköznapi enciklopédiák vol. I. (2004)*
Orosz Dénes: Melletted (2005)*
Madarász István: Előbb-utóbb (2006)*
ifj. Sebő Ferenc: Alterego (2006)*
Károly Gadányi: Sötétben (2006)
Máthé Tibor: Vasárnap (2007)
Lili Horváth: Uszodai tolvaj (2007)
Ildiko Enyedi: Első szerelem (2008)
Szimler Bálint: Egymás mellett (2008)*
Lili Horváth: Napszúrás (2008)*
Szimler Bálint: Itt vagyok (2010)*
Hájos Zsolt: Panel (2010)*
Vera Janisch: Közel (2010)
Schwechtje Mihály: Porcukor (2010)*
Kövi Gergő - Babai István: Konstans (2010)*
Babos Tamás: A fehér nyíl (2010)*
Gábor Reisz: Külalak (2011)*
Yvonne Kerekgyarto: Pinkwater (2011)*
Szirmai Márton: Legenda (2011)*
Zsofia Zsemberi: Kemény csajok nem álmodnak (2011)*
Majoros Zsolt - Stefan Bolyky: Anya! - Erdős Virág novellája nyomán (2011)*

A (*)-gal jelölt filmek megtekinthetőek alább az eseményhez fűzve!
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 4. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kijárat Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

K. HORVÁTH ZSOLT: AZ EMLÉKEZET BETEGEI
A tér-idő társadalomtörténeti morfológiájához
- a könyvet György Péter esztéta és Takács Ádám filozófus mutatják be -



Az utóbbi években, évtizedekben egyre többet beszélünk az emlékezetről. Ez korántsem véletlen. Jóllehet a múltról szóló tudásunkat a modernitásban hagyományosan a történelemtudományhoz kötjük, jól látható, hogy a szaktudomány kizárólagos illetékessége sokak számára megkérdőjeleződik. A „nagy történelem” helyett előtérbe kerültek a személyes emlékek, feljegyzések, vagyis a megélt múlt privát szemszöge felértékelődött. Mi lehet ennek oka? Mit kezd a történelemtudomány az emlékezet rivális intézményeivel? Az emlékek ilyetén áradásának elsődleges okaként rendszerint a 20. század szélsőséges rendszerei és háborúi által okozott töménytelen emberi szenvedést szokás felemlíteni. Ezzel összefüggésben, van, aki szerint a már-már zavaróan sok emlék megterheli a jelent, van, aki szerint a múlttal való megélt, lelkiismereti elszámolás szavatolja azt, hogy jelenünket nyugodtan élhessük. A „túl sok” és „túl kevés” problémájában azonban nehéz rendet tenni, az elmúlt évek vitáinak tanulsága pedig az, hogy még az emlékezet kutatói is sokszor idegenkednek az egyre szaporodó, egyre szubjektívabbá és ellenőrizhetetlenebbé váló jelenségtől. Valóban az emlékezet betegei vagyunk? Mit kezdjünk a jelenben feltorlódott idővel és térrel? A kötetben található társadalomtörténeti mikroelemzések, historiográfiai és emlékezettörténeti tanulmányok a fentebb feltett kérdésekre keresik a választ a magyar és európai kultúra és történelem vonatkozásában.



K. Horváth Zsolt, történész, ELTE-BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatója.
A belépés díjtalan.

június 3. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 5.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

június 3. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL VI.

NEIL JORDAN: REGGELI A PLÚTÓN / BREAKFAST ON PLUTO



Az ír filmklub tavaszi szezonját Neil Jordan Reggeli a Plútón (Breakfast on Pluto) című 2005-ben bemutatott filmjének vetítésével zárjuk. Az ezerarcú és beskatulyázhatatlan ír rendező, aki szerint ír film egyszerűen nem létezik, első filmje, az 1982-es Angel (Angyal) óta mégis újra és újra visszatér az ír témákhoz – A síró játék (The Crying Game, 1992), Michael Collins (1996), A mészároslegény (The Butcher Boy, 1997) – ebben a filmjében, mely Patrick McCabe magyarul is olvasható regényéből (Breakfast on Pluto – 1998; Reggeli a Plútón, Mihálycsa Erika ford. – 2013) készült, egy transzvesztita ír prostituált sötéten komikus színekben játszó életrajzának az allegóriájában az ír szellem, nemzeti önkép és történelem majd’ minden tabujának és szent tehenének nekimegy. (A címbeli Breakfast on Pluto Don Partridge angol utcai zenész, folk- és rock-énekes 1969-es slágere volt.)
A filmet eredeti nyelven vetítjük, magyar feliratokkal.
Reggeli a Plútón (Breakfast on Pluto) - színes, feliratos, ír-angol vígjáték, 128 perc, 2005, rendező: Neil Jordan, író: Pat McCabe, forgatókönyvíró: Neil Jordan, zeneszerző: Anna Jordan, operatőr: Declan Quinn, producer: Neil Jordan, Alan Moloney, Stephen Woolley, vágó: Tony Lawson, szereplők: Cillian Murphy (Patrick), Liam Neeson (Bernard atya), Bryan Ferry (Mr. Silky String), Stephen Rea (Bertie), Gavin Friday (Billy Hatchett), Brendan Gleeson (John Joe Kenny), Ruth Negga (Charlie), Laurence Kinlan (Irwin)

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 2. kedd 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Noran Libro Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SÁRA JÚLIA: GRAFIT MÁRTA ÉS A KAKTUSZOK című kötete
- a könyvet bemutatja Báron György, részleteket olvas fel Kárpáti Levente, moderátor Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője -



Grafit Márta az ötvenkettedik születésnapján a cukrászdában, ahol dolgozik, három apró kaktuszt kap ajándéka egy furcsa idegentől.
Hazafelé elbóbiskol a villamoson, s amikor a szokottnál pár utcával távolabb leszáll, észreveszi, hogy a kaktuszokat a villamoson felejtette. De valami más is történik. Valami egészen különös.
Mintha egy régi fekete-fehér filmbe csöppenne, olyan lesz hirtelen körülötte a világ. És hiába pislog, semmi nem változik, onnantól kezdve mindent fekete-fehérben lát maga körül. S hogy mi marad számára ebben a színek nélküli, szürkére lúgozódott világban? Egy unalmas állás, egy hosszú évek óta szótlan közönybe merült házasság, egy otthon, ahol állandóan szól a televízió. Talán mégsem. Mert a nappalokból kivesztek ugyan a színek, éjjelente azonban csodás színekben álmodik. Ezek az álmok csalogatják, hívogatják őt valahová, és hamarosan rájön, hogy a kaktuszokon kívül, vagy épp a kaktuszokkal együtt, valami mást is elvesztett azon a délutánon. Valamit, amit még megnevezni se mer.
Előfordulhat ugyanis, hogy amíg az ember alszik, a lélek kiszáll belőle, és elkalandozik. Ilyenkor átmenetileg bármibe beleköltözhet, akár egy kaktuszba is. Grafit Márta kaktuszai pedig kézről kézre járva ugyancsak messzire vándorolnak, ő pedig rájön, mit kell tennie.
Egy sajátos, országokon és álmokon átívelő utazás veszi kezdetét, egy lelki road movie, melyben Grafit Márta elindul, hogy megkeresse a kaktuszait, visszaszerezze a lelkét, és újra megtalálja a szerelmet, ha nem is ott, ahol várnánk.


Juli a Műhelyben (fotó: Bielik István)

Sára Júlia
, 1974-ben született Budapesten.
Filmrendezőként végzett a Színház és Filmművészeti Egyetemen 1996-ban, később ugyanitt doktorált.
Filmeket és tévéműsorokat készít, forgatókönyveket ír. Első regénye, a Mamiko nappalai 2014 júniusában jelent meg a Noran Libro kiadásában.
A belépés díjtalan.

június 2. kedd 18:30
ELŐADÁSSOROZAT 7.

Nem a megszokott időpontban!!!
PETNEKI ÁRON
: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
-  Az ellenség képe 2.  Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség. -


Az őskori vadász a szómágia mellett a képmágia segítségével győzte le a vadállatot. E képmágia kései hajtásaként lesz a propagandában Szent György sárkányából a kapitalizmus szörnyetege, a biblia kígyójából – tetszőlegesen – a nagytőke, a marxizmus vagy a fasizmus jelképe, Edgar Allan Poe gyilkos majmából és Emmanuel Frémiet nőrabló orángután szobrából német bestia (vagy éppen King-Kong). Az ellenség pókként beszövi a világot, polipként nyújtja ki undok karjait, vagy kolorádóbogárként pusztítja a dolgozó nép krumpliját.
S ha már egyáltalán emberként lehet ábrázolni, az ellenség nem egyenrangú még nagyságát tekintve sem: aprócska gnóm, akit a biztos hatalom könnyedén elsöpör a föld színéről. Az egyiptomi fáraók az ellenük felkelt népeket mint apró bábokat szórják szét vagy ragadják meg üstöküknél fogva. Marcus Aurelius lova alatt – a mai nézőnek alig láthatóan – gonosz törpe fetreng a porban. Megtermett szovjet katona szuronyán vergődik a féregnyi finn, az amerikaién meg a japán, hatalmas ököl alatt fetrengenek Nagy-Németország ellenségei vagy épp a naplopók és burzsoák.
Ha nem a lekicsinylés, hanem a félelemkeltés motiválja az ellenségképet, veszélyes óriással kell szembenéznünk, legyen az ellenérdekű politikai párt vagy külső hatalom. Góliátból Hitler, Sztálin vagy Trockij lesz; a horizonton hatalmas vicsorgó halálfejjel a nyakán nyomul felénk az Európai Közösség egységes véderejének réme …  
Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az előadások témái:
1. (2014. dec. 1.) A kép fogalom- és funkcióváltásai. Mi minden lehet kép és mire szolgál?
2. (2015. jan. 5.) A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.
3. (2015. febr. 2.) A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. (2015. márc. 2.) A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. (2015. ápr. 13.) Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. (2015. máj. 4.) Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. (2015. jún. 2.) Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

június 1. hétfő 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Ab Ovo Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

OLÁH GÁBOR: HOSSZÚ ÉLETE TITKA
című kötete
- a szerzővel Mélykúti Ilona beszélget, a regényből részleteket olvas: Székhelyi József színművész -

Idézet a könyvből:
„Ebben az egészben találhatók majdnem valós dolgok, de többnyire csak olyasmik, amiket én valósnak hittem, és amikről még ma is azt hiszem, hogy valósak, pedig csak láttam, csak hallottam, csak ízleltem, csak tapintottam. Vannak benne olyanok is, amiket álmodtam, azok egészen biztosan valósak.…Minél többen mondjuk el a tényekről a saját elferdített változatunkat, annál kuszább lesz az eredmény, és még mindig sokkal szimplább, mint az eredeti. Csak azt ne tegye hozzá senki, hogy ez meg az az igazság, vagy azt, hogy pontosan úgy történt, ahogy ő állítja. Mutasson nekem valaki egy embert, aki képes pontosan, hűen leírni csak a tegnapi napot vagy az előző órát.
Vegyük úgy, hogy ez egy útinapló, egy fiú barangolása apja életének ösvényein és Amerika útjain egy adott időben.„
„Azoknak, akik az első és az utolsó mondat olvasása alapján alakítják ki egy kötetről a véleményüket, és jó esetben hozzávesznek egyet a könyv közepe tájáról is, segítek. Megnőttél, így kezdődik az első mondat és a könyv utolsó szava: szerint. Valahol a könyv közepe táján akad egy ilyen szó: papírpohár. Ez többször is előfordul. De van egy másik is: Dib-dáb-dib-dábdábdáb! Ezt az utóbbit egy fénykép hátoldalára írta a könyv egyik szereplője.”



Oláh Gábor

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015).
A belépés díjtalan.