ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

szeptember 30. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 9.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

szeptember 30. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

BUÉK! - TÉREY JÁNOS választása
- a vetítést követően az íróval Nagy Gabriella, a litera.hu szerkesztője beszélget
-


Térey János /Fotó: Magyar Narancs/

Térey János (Debrecen, 1970) magyar író, költő, drámaíró, műfordító.1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997–1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben. Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban. Idén jelent meg Átkelés Budapesten című kötete. A könyv ajánlója szerint „Térey János verses novellái a közelmúlttól a közeljövőig világítják át Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit és annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráit.



BUÉK! - színes, magyar filmdráma, 85 perc, 1978, rendező: Szörény Rezső, író: Módos Péter, forgatókönyvíró: Módos Péter, Szörény Rezső, zeneszerző: Tamássy Zdenkó, operatőr: Zsombolyai János, vágó: Sivó György, szereplők: Perjes Laci - Bujtor István, Szathmáry Kati - Bodnár Erika, Tárnok Gyuri - Bálint András, Tárnokné, Éva - Esztergályos Cecília, Fodor, az új igazgató - Haumann Péter, Szabó, minisztériumi felettes - Márkus László, Réka - Meszléry Judit, Titkárnő - Káldi Nóra
Három fiatal vegyészmérnök-kutató - Laci, Kati és Gyuri - szilveszter előtt néhány nappal az elmúlt év megfeszített munkáját és annak az utolsó munkanapon várható eredményét ünnepli. Isznak, bolondoznak és megfogadják, hogy semmit sem tesznek ezentúl egymás tudta nélkül. Közösen dolgoztak egy fejlesztési programon, amelyet igazgatójuk is támogatott, és amely számukra bizonyosan szakmai előmenetellel kecsegtetett. A szilveszter délelőtt mégsem hozza meg a várt eredményt. Időközben új igazgatót neveztek ki, aki másként, óvatosabban értékeli az eredményeket. Amikor a három kutatót, külön-külön, tájékozódó megbeszélésre hívja be, a megnyilatkozásokat önérdek vezeti. Ebben a hangulatban kerül sor a közös szilveszteri mulatságra. Végül kiábrándultan leplezik le egymást, mert az összetartozásuk nem volt érdekmentes.
További esték:
2015. október 28. – Vendég: Závada Péter – Film: Luis Buñuel: A burzsoázia diszkrét bája - Beszélgetőtárs: Nagy Márta Júlia
2015. november 25. – Vendég: Garaczi László – Film: Francis Ford Coppola: Apokalipszis most - Beszélgetőtárs. Keresztury Tibor
2016. január 27. – Vendég: Szilágyi Zsófia – Film: Eldar Rjazanov: Kegyetlen románc - Beszélgetőtárs: Jánossy Lajos
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

szeptember 29. kedd 17:00
PÓDIUMBESZÉLGETÉS: POLITIKA AZ ISKOLÁBAN?

AZ EÖTVÖS KÁROLY INTÉZET ESTJE



Vajon mostanában több olyan eset van, amikor a politika beférkőzik az iskolába, vagy csak a média fokozott érdeklődése miatt értesülünk több ilyen esetről?
Mit jelent a gyakorlatban az iskolai pártpolitizálás tilalma?
Mennyire tájékozottak a gyerekek közös ügyeinkről, demokráciáról, emberi jogokról?
Ha kíváncsi az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adható válaszokra, akkor jöjjön el, és hallgassa meg szakértőink beszélgetését.

17:00 Majtényi László köszöntője

17:10-18:00 Iskola és ideológia
A beszélgetés résztvevői:
Csákó Mihály – szociológus
Horn György – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője
Porogi András – a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója
Moderálja: Majtényi László – az Eötvös Károly Intézet elnöke

18:10-19:00 Iskola és politika
A beszélgetés résztvevői:
Lápossy Attila – az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztály főosztályvezető-helyettese
Lux Ágnes – az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója
Mráz Attila – TASZ Tanszabadság Program munkatárs
Somody Bernadette – az Eötvös Károly Intézet igazgatója
Moderálja: Zsugyó Virág – az Eötvös Károly Intézet jogásza

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük az info[kukac]ekint.org email címen jelezze.
Bővebb információ: http://iskolaespolitika.hu/

szeptember 28. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

A SEMMISÉG ÉS A VILÁG
NŐ KONTRA FÉRFI...
Ady Endre, Heinrich Heine, József Attila, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Zelk Zoltán szavaival
Szerkesztette és elmondja: Téri Sándor



Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Az előadás honlapja:
http://terisandor.wix.com/terisandor#!a-semmiseg-es-a-vilag/czym



Online jegyvásárlás:
http://www.jegy.hu/venue/nyitott-muhely/
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: személyesen

szeptember 26. szombat 16:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -



Az őszi szezont szeptember utolsó szombatján, 26-án olyan vendéggel nyitjuk, akivel Dani koragyermekkora óta vesz részt közös projektekben. Ott volt mindjárt a DANI ÉS AZ ÁLLATOK c. képeskönyv a szerző rajzaijval, aminek címszereplője volt, és  A NAGY TUDOMÁNY című, foci tárgyú munka még óvodáskorukból, ezt követték komplett rádióműsorok, képes újságok, fényképes Star Wars feldolgozások a kedvenc játékállatok mint szereplők bevonásával iskoláskorukban. A vendég „rajzaijival” jelent meg a Maszat-hegy kis idő elteltével, a hátsó fülön látható egy fénykép, ami azt demonstrálja, hogyan ismerkedett a szerző és az illusztrátor a csehszlovák gyermekirodalommal annak idején. Legutóbb meg a vendéglátó betétverseivel jelent meg a vendég, Varró Zsuzsi  mesekönyve, az ÁFONYKA a könyvhétre.


A képen Varró Zsuzsi Áfonyka-korában, a szerzőtársak az első nagy közös projektek idején

 
Ezen a képen látható, hogy Varró Dani még mindig felnéz a testvérére, aki, ahogy  A kis Nicolas-ban mondják, nem bántotta őt és szemüveget visel, mellesleg ezt a fotót is ő készítette

Varró Zsuzsi fotósként is bemutatkozott már a Nyitott Műhelyben „Utószezon” című balatoni fotókiállításával, amelyet Parti Nagy Lajos nyitott meg.
http://www.nyitottmuhely.hu/fileadmin/user_upload/archiv_programok/utoszezonweb.jpg
http://www.regi.octogon.hu/parti+nagy+lajos+a+napolaj+tele+1.html
És műfordítóként is. Itt volt a Lewis Carroll „Alíz kalandjai Csodaországban és a Tükör másik oldalán” c. közös munkájuk bemutatója.
http://www.litera.hu/files/article/varro5.JPG
És amiről szombat délután leginkább szó lesz, az Varró Zsuzsi Áfonykája, amit így ajánlottak az olvasók figyelmébe a pagony.hu oldalán:
Áfonyka egy erdei tündér, akit felkap a szél és messzire fúj. Ebben a messziben sokféle furcsa lénnyel találkozik, akiken hol segíteni kell, hol ők segítenek Áfonykán. A legfontosabb mindenesetre azt megakadályozni, hogy a kisnövésű óriás, Hapax Legomenon felfalja fene nagy éhségében az egész erdőt. Rég olvastam nyelvileg olyan kidolgozott, érzéssel és burjánzó kreativitással megírt meseregényt, mint Varró Zsuzsáé. Úgy látszik, az egész család született író, mert Varró Dániel versei (az író a híres költő testvére) egyáltalán nem lógnak ki felfelé a kötetből, a próza minimum egyenrangú velük. Látszanak az előképek: Alíz szürreálba hajló vándorútja Csodaországban (amit Varró Zsuzsa fordított), a Lázár Ervin-i nyelvi játékosság, a szinonímák, a legkülönbözőbb közegből származó (szak)szavak beemelése az elnevezésekbe, Tandori mindent életre keltő játékossága, a végtelen, abszurdba hajló párbeszédek.
Szerethető és humoros minden fordulata, minden szereplője a könyvnek.
Mindehhez nagyon szépen passzolnak az őszies akvarellek, Áfonyka egész lendületes kis lénye életre kel a képeken, a fő karaktert nagyon elkapta a rajzoló, Domján-Udvardy Melinda. A rajzok és a kötet formátuma alapján 5-6 évesek korosztályra “lőttem be” a könyvet, a szöveg olvastán viszont inkább idősebb korosztálynak: és valóban 8 éves kortól ajánlja a kiadó is - tehát ne hagyjuk megtéveszteni magunkat a “babásabb” külsőtől, ez egy igazi, egyedi és nagyon szórakoztató stílusban megírt kisiskolásoknak szóló meseregény! Ahogy a fenti képből kiderül, a kisiskolások és nagyóvodások szívesen is fogadják ezt a könyvet.
http://www.litera.hu/hirek/varro-zsuzsa-afonyka
https://www.facebook.com/varrodaniofficial/posts/900439940030336
És hogy hogyan alakul a szombat délután programja?

16:00-kor VARRÓ DANI VARRODÁJA
Gyerekfoglalkozás a kisteremben: babavarrás, bábkészítés a Túl a Maszat-hegyen figuráiból
Csekő Etelkáék irányításával


http://www.etelkaina.hu/

17.00-kor kezdődik a MINTA PINTY zenekar koncertje, akik erre az alkalomra nemcsak olyan Varró Dani-dalokkal készültek, mint a Buszon, hanem meglepetésül  két új dalt is hoznak Varró Zsuzsi Áfonykájából.



18.00-kor kezdődik a felolvasás és beszélgetés. Varró Dániel vendége Varró Zsuzsa, az Áfonyka szerzője.
http://nc.lira.hu/jcbs/gallery/139440168
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=470282723136393&set=pcb.470283063136359&type=1&theater
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10153324035501067&set=t.776223965&type=1&theater



19.00-kor kerül sor befejezésül Domján-Udvardy Melinda kiállításának megnyitójára az Áfonykához készített illusztrációiból. A kiállítást megnyitja: Asztalos Tamás
Megtekinthető: 2015. október 16-ig minden nap 13 órától 20 óráig
A családi programra a belépődíj 1.200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 900 Ft, gyerekeknek 450 Ft. 6 órától a belépés díjtalan!

szeptember 25. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

A KORMÁNY ÁLTAL GENERÁLT KRÍZIS - A MENEKÜLTEK HELYZETE
LÉDERER ANDRÁS ELŐADÁSA

Léderer András (Budapest, 1984) magyar politikus. 1991 és 2003 között a budapesti Lauder Javne iskolában tanult, később elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát történelem szakon. A közéletben aktívan 2002-ben kapcsolódott be, ekkor lett az SZDSZ tagja. 2003-ban az SZDSZ Új Generáció országos ügyvivőjének választották, 2004-ben a szervezet alelnöke, John Emese távozása után annak elnöke lett. Az országos pártvezetés tevékenysége miatt 2009-ben előbb lemondott ügyvivői pozíciójáról, később az Új Generációban betöltött tisztségéről is, majd kilépett a pártból. Jelenleg önkéntesként a Déli pályaudvarra érkező menekülteket segíti.
Az eseményt a Friedrich Naumann Stiftung támogatja.

Belépődíj: 500 Ft

szeptember 24. csütörtök 20:00
KONCERT

HOLDDALANAP ZENEKAR: DANDALA
- vendég: Balogh Gusztáv -




Felfele s befele keresget a zene: lelke igazság, zsenge teste hagyomány nevelte fácska. A tetején énekelő madár csőrét a Holdra s a Napra tátja...
A HolddalaNap Zenekar elsősorban saját dalokat öltöztet közös zenei tudásunkból szőtt ruhába. A hazai népzene az otthona mindőnknek, a Zenekar tagjai e forrás vizein nevelkedtek. Aztán, ki-ki a maga élete, útja szerint: a régi-zenei, a balkáni, perzsa, latin-amerikai, s talán a csapatból a legtöbbünk a flamenco hangszerekkel/hangképzéssel, dallamvilággal kötöttünk mélyebb ismeretséget. A muzsikánkban így, mindőnk tudása alapoz világzenét, hiszen ma a világ zenéi is álmainkba szövődnek, a hangok ezer íze mögött ott lüktet a sokféle világ… Vágyunk arra is, hogy a muzsikánkra, mint régi ünnepeken: ha imát éneklünk is, táncra dobbanjon a szív s a láb! A csípőt, láthatatlan szálakkal mozgatja a dobok lüktetése… S a muzsika azt köszöntse, ki az atomok táncát teremtette!
A HolddalaNap Zenekar neves muzsikusokból frissen  alakult világzenei formáció.
Első nagylemezük Dandala címmel 2014-ben jelent meg a Gryllus Kiadó gondozásában, és rövid időn belül számos szakmai elismerést, pozitív fogadtatást tudhatott magának. A Kiadó Fonogram díjra nevezte az albumot, a kritika az év legjobb kiadványai közé sorolta, s a WOMEX nulladik napján fellépő magyar zenekarok sorába beválogatta a zenekart a szakmai zsűri.
“Ami elsőre lejön a Dandala-ról, az a muzsikálás és éneklés erejébe vetett hatalmas hit, valamint különböző etnikumok muzsikájának közös nevezőre hozása azzal a nem egyszerű módszerrel, hogy minden megszólított hagyomány esszenciája, ősi magva lett elsajátítva és átemelve. …nincs mese tényleg ritkán hallani ilyen nagyszerű összjátékot … amit művelnek a Hold és felhő című dalban, azt tanítani kéne világzene címen… Az albumot záró moldvai imádság (Itt ülök fenn kerek mennyben) feldolgozása pedig az egyik legjobb dolog, ami mostanában történt a modern folkzenében...”Rácz Mihály, Lángológitárok
A zenekar Dandala című anyagában pár versfeldolgozás mellett elsősorban saját szövegeket öltöztet lendületes világzenei hangzásba. Tüzes flamencos dallamok, keleties ritmusok, a roma és magyar népzene hatásai, virtuóz hangszeres játéka, énektechnikái alkotnak egy sajátos, ízes, életvidám, ugyanakkor a szövegek által elgondolkodtató, elragadó zenei világot. Muzsikájuk rituális táncörvény. Táncolni is, elmélkedni is lehet e muzsikán: ritka párosítás...
Hold és Felhõ: https://www.youtube.com/watch?v=GIQKANWAi70
Itt ülök fenn kerek mennyben  https://www.youtube.com/watch?v=VoBq3krxIPc
A Majomkirály című daluk bejutott az International Songwriting Competition középdöntőjébe:
Majomkirály: https://www.youtube.com/watch?v=wGUCSOs87fM
Draskóczy Lídia (hegedű – 2014-es táncház díjazott, a Zurgó Együttes alapító tagja, Tázló együttes)
Gábos Barna (bambusz-és fa fuvolák, vokál- a  Peca Zenekar frontembere )
Gulyás Anna (ének, baglama, gitár)
Keresztes Nagy Árpád (ének, koboz, furulya, duda)
Ölvedi Gábor (ütőhangszerek, vokál)
Vajdovich Árpád (nagybőgő, vokál) – (Kistehén, KissErzsi, Meszecsinka)
Vidák Róbert (Kowalsky meg a Vega) / Alex Torres (Perú) (gitár, vokál)
vendég: Lakatos Mónika (ének) – (Romengo)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

szeptember 23. szerda 19:00
JAMES JOYCE SZABADEGYETEM 1.

KAPCSOLATOK ÉS PÁRHUZAMOK: MÁRAI SÁNDOR és JAMES JOYCE
- Takács Ferenc bevezető előadása -


Joyce síremléke a zürichi Fluntern-temetőben (fotó: Kornis Anna)

Vezető tanár: Takács Ferenc
„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.
Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka. Nehéz mű persze, olyannyira, hogy még ma is az érthetetlenség, sőt olvashatatlanság gyanúja lengi körül. Nálunk sem számít könnyű olvasmánynak – pedig bennünket külön is a megértésre ösztönöznek a regény magyar vonatkozásai, közöttük a főhős, Leopold Bloom felmenőinek magyar származása. A James Joyce Szabadegyetem ehhez a megértéshez vezető úton igyekszik elkalauzolni az érdeklődőket, elsősorban az Ulysses, illetve Joyce életének és életművének magyar kapcsolatai és vonatkozásai mentén.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 19. szombat 20:00
ELŐADÓEST

SKIZOFRÉN MONOLÓG
SZŰCS LAJOS ELŐADÁSA
„...Ott ül előttünk egy negyvenes férfi, akit első ránézésre inkább vélnél elcsapott vasgyári munkásnak, mintsem színművésznek....




„….És ahogy haladunk előre az időben, hol Petri György, hol József Attila versmondatait, verseit hallva/hallgatva, ÉRTVE, az est egyre inkább rabul ejt, lenyűgöz, és felemel egyszerre. Növekvő izgalommal és fokozódó, fanyar életkedvvel élvezem a költők, az előadó és szerény nőiségem négyesét. Róluk, rólam, rólunk szól ez a pompás érzékkel összeállított skizofrén monológ. Nincs pátosz, lila érzelmi ködök, lírai homály…..

...Jót tesznek egymásnak. (Mármint a két költő.) Petri kevésbé karcol, József Attila sorairól lepattogzik az elmúlt évtizedek előadóművészei által felrakott, s azóta kissé megkövült nemespenész. Mindketten ugyanarról beszélnek: legyen akár örömös, akár örömtelen a huszadik századi levés, a létező igazi élménye a reflexió. Éljük az életünket, akárcsak az évezredek során előttünk járó embertársaink, ugyanakkor hűvösen, vagy (megengedem:) gyengéd közönnyel figyeljük azt a valakit, aki vagyunk. Igen: VAN gyengédség Petriben, és „közöny” József Attilában! És főként Persze Szűcs Lajosban, mégpedig férfias, derűs közöny - ami több, mint a „kétszerkettő józansága”.
EZ a többlet tette hihetetlenül szórakoztatóvá, ugyanakkor „méllyé” az előadást.”
/Édes Gabriella (Horváth Péter), Tiszatájonline/

„Nagyon megrendítő, katartikus előadás volt...”
/Paula Volenszky, egy néző/


Szűcs Lajos
színész, született 1965-ben.
Az előadás hossza egy óra, öt perc.
Kilépődíj: előadás után, ahogy tetszett.

szeptember 18. péntek 21:00
a SZÍNHÁZAK ÉJSZAKÁJA előestéjén

FELOLVASÓ SZÍNHÁZ
Kelecsényi László: A NÉGY KIRÁLY
- egyfelvonásos színmű -



Bár a darabban öt szerep van, mégis inkább monodráma, melynek hősnője megidézi az életében fontos szerepet játszó férfiakat. Ám semmiképp sem hiteles életrajz – csak nagy vonalakban emlékeztet egy színésznő életútjára.



Szereplők:
TOLNAY KLÁRI szerepében Krasznai Tünde
A NÉGY KIRÁLY, azaz RÁTHONYI ÁKOS, MÁRAI SÁNDOR,
DARVAS IVÁN, MENSÁROS LÁSZLÓ: maga a szerző, Kelecsényi László
Karszalag nincs, belépődíj van: egységes 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 18. péntek 18:00
ELŐADÁS

ELMARAD!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
- későbbi időpontban kerül megrendezésre -

FRECSKA EDE: A BAL(GA) FÉLTEKE VILÁGA?

- beszélgetés a Return to the Brain of Eden kötet radikális állításairól -



Return to the Brain of Eden radikális újraértelmezése az emberi agy fejlődéstörténetének. Fő állítása, hogy a gyümölcs-, és levél-alapú étkezésről történő kényszerű leválás neurodegeneratív folyamatok egész sorához vezetett, amely a mai napig kíséri az emberiséget.



Frecska Ede a DE KK Pszichiátriai Tanszékének vezetője, pszichiáter és ismert pszichofarmakológus. Kutatásai kapcsán merült fel, hogy az endogén N,N-dimetil-triptamin a sigma-1-receptor egyik természetes liganduma és univerzális sejtvédő szerepe lehet a központi idegrendszerben.
Ajánlott hozzájárulás: min. 500 Ft

szeptember 17. csütörtök 20:00
KONCERT

SZAKCSI LAKATOS BÉLA - ELSA VALLE - WINAND GÁBOR TRIÓ



Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson is. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki - a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994)



Hogy kicsoda Elsa Valle? Énekesnő? Kiváló zenész-előadóművész? Az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja? Egy rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor kubai nő, aki fiatal énekesnőként fogta a bőröndjét és hátrahagyva hazáját elindult világot látni, hogy végül Magyarországon találjon új otthonra. Elsa Valle az a fajta tiszta, sugárzó lélek, akiből elapadhatatlanul árad az életöröm, mellyel nap mint nap megajándékozza a környezetében élőket. Dalai talán ennek is köszönhetik sajátos varázsukat.
Winand Gábor mindenek előtt jazzénekes, a kortárs jazz első számú egyénisége Európában! Első szóló lemeze a Corners of my mind 2002-ben a legfontosabb francia jazzmagazin, a Jazzman Choc de l'année díját nyerte el, az év egyik legkiemelkedőbb lemezeként. A további BMC kiadónál megjelent lemezei is mind jelentős nemzetközi sikert értek el: Agent Spirituel (2003), Different garden (2004), Opera Budapest (2006), Fabulas (2009). Saját repertoárjával az elmúlt években számos külföldi meghívást kapott. Legújabb zenekarával a Winand Update-tel a rájuk jellemző vegyületét hozzák létre a modern mainstream jazznek, a klasszikus kamarazenének és a balkáni népek páratlan ritmusokban gazdag muzsikájának.
http://www.szakcsi.hu/index2.html
www.elsavalle.com
http://www.winandgabor.com/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

szeptember 16. szerda 18:00
LAP- és KÖNYVBEMUTATÓ

Az APOKRIF 2015 NYÁR
valamint BÖDECS LÁSZLÓ: SEMMI ZSOLTÁR című verseskötetének bemutatója
- közreműködnek: Bezsenyi Tamás, Evellei Kata, Kerber Balázs, Térey János, továbbá Bödecs László, Barna Péter és Nyerges Gábor Ádám -




A 2015-ös őszi felolvasószezon nyitányán az Apokrif nemrégiben megjelent, nyári számát, valamint a három Könyvhétre megjelent Apokrif Könyv egyikét, Bödecs László: Semmi zsoltárát mutatja be. A belépés ingyenes.
Az est első felében felolvasnak az Apokrif 2015. nyári számának szerzői:
Bezsenyi Tamás
Evellei Kata
Kerber Balázs
Térey János



A második felvonásban Barna Péter kritikus beszélget az Apokrif Könyvek sorozatban megjelent Semmi zsoltár című verseskötet kapcsán a szerzővel, Bödecs Lászlóval és a kötet szerkesztőjével, Nyerges Gábor Ádámmal. Verseiből felolvas: a szerző.
A belépés díjtalan.

szeptember 15. kedd 14:00
EMLÉKVETÍTÉS

A Francia Új Hullám Kiadó, a Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely szervezésében az egyik legjelentékenyebb (televíziós) rendezőre emlékezünk

IN MEMORIAM DÖMÖLKY JÁNOS (1938-2015)


1960 és 1965 között tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskola tv- és filmrendező szakán, Máriássy Félix és Makk Károly osztályában

Tervezett program:
kb. 14.00 Samuel Beckett: Az utolsó tekercs (1971) 42'
Tartalom: A monodráma hőse (Krapp - Páger Antal) hiába hallgatja vissza tekercsről az ifjú éveinek lelkes, idealista hitvallását. Az élet értelmét hiába kereső, megkeseredett öreg férfi számára a szavak már semmit sem mondanak...
kb. 15.00 Témák-ciklus: A sírásó vallomása / Kísérlet – válaszadásra / Brigádnapló / Túrógombóc / Velünk nem történik semmi (1977) 140’
Tartalom: Több száz fiatalról felvétel. Beszélgető lányok, fiúk. Fiatal lányok mondják Dömölky Jánoshoz írt levél szövegét… A sírásó vallomása dramatizált jelenet, sírásó vallomása az őrszobán. Akik következnek, azokkal nem történik semmi, tehát nem hősök, csak élnek – vagyis emberek. Asszonyok bemutatkozása… Brigádtagok beszélgetnek a pályázati felhívásról, miért vállalkoztak arra, hogy leírják a brigádéletet. Tabló a brigád tagjairól. Miért nem maradnak meg a fiatalok a brigádban? Nem félnek? Fáradt? Mit szeretne megváltoztatni? Létezik-e női egyenjogúság? Mi a legszebb emléke? Ha a mesebeli tündér kérdezné: mi lenne a három kívánsága? Túrógombóc, szatíra a butaságról.
kb. 17.30 Interjúk, beszélgetések Dömölky Jánossal…
kb. 19.00 Csehov: A 6-os számú kórterem (1977, főszereplő: Mádi Szabó Gábor és Kozák András) 69’
Tartalom: Az író mély társadalomrajza Oroszország testi és lelki nyomorúságáról, lélekrajzáról tár elénk tükröt. A 6-os számú kórterem szellemeikben gazdag világa, a zavarodott lelkű és agyú emberek közössége a társadalom szempontjából. Itt vannak azok is, akik túl akarnak jutni a társadalom tespedtségének korlátain, tunyaságának mocsarán. A hivatását tisztelő orvos eljut a „baj” megállapításáig, de nem talál orvoslást. Szellemi partnere akad ápoltjai között, kivel jól esik filozofálni az emberről, testi és lelki kiteljesedéséről a jövőről. A reménytelen helyzetből kiutat nem talál, így lesz ő is a 6-os számú kórterem lakója…
kb. 20.30 Zawieyski: Mindannyiótok lelkiismerete megnyugodhat (1970, főszereplő: Latinovits Zoltán és Szemes Mari) 86’
Tartalom: Jerzy Zawieyski: Kiáltás a Világűrbe c. novellája alapján készült. 1942-ben Lengyelországban a németek kiirtják az elmebetegeket. Az elmegyógyintézet orvosai parancsot kapnak, hogy készítsék fel a betegeket az intézet kiürítésére és ők hagyják el a kórházat. A doktornő a helyén marad, naplót vezet az eseményekről, s ez marad az utókorra…
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!


„A filmrendező egy őrmester és egy nagyon furcsa poéta keveréke. Ebből nagyobb rész az őrmester, és kisebb a poéta.” Szász János, egykori tanítvány szavai

DÖMÖLKY JÁNOS (1938, Budapesten) huszonkét éves korában került a Magyar Televízióhoz, 1960 és 1962 között ügyelő asszisztensként dolgozott. 1962-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1966-ban tv- és filmrendező szakon végzett, Máriássy Félix és Makk Károly volt a tanára. A diploma megszerzése után visszatért korábbi munkahelyére, 1966–1999 között a Magyar Televízió rendezője volt. 1978-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanította a rendezői mesterséget. 1981-től a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének főtitkáraként, 1989-ben a Magyar Televízió egyik drámai stúdiójának vezetőjeként tevékenykedett. 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnökségi tagja volt. Az egyik legeredetibb szemléletű televíziós alkotóként tartják számon. Elsősorban irodalmi műveket adaptált egyéni hangvételű alkotásaiban.
"/.../ Egyetlen dolog történt vele látványosan: az, hogy feltűnően érdekes dolgokat csinált. Az volt a feltűnő, hogy televíziózás hőskorán éppen csak túllépve, jött a főiskoláról egy fiatal rendező, akit úgy hívtak, hogy Dömölky János, és hogy ez a Dömölky egyre-másra jó filmeket rendezett. Bármilyen témát választott is, mindig volt valami különlegesség abban, ahogy mondjuk egy irodalmi alapanyagot odatett a képernyőre. Tán a természetessége, egyfajta kifinomultsága egy-egy kor, egy-egy hangulat megragadásához, meg ahogy a színészeit kiválasztotta és hagyta őket magukból mindig a legjobbat felmutatni, amit csak a szerep engedett? Az ég tudja, mitől is, de tény, mindig voltak a filmjeinek nagy pillanatai. Egyszerre csak jó neve lett a szakmában. Nem annyira a hivatalosságok szemében, mint inkább a kollégák körében. Irodalomból dolgozott a képernyőre, mondhatni össze-vissza választott, de valójában nagyon is logikusan: ugyanis mindig az érzéseire hagyatkozott, és ami megragadta, arra lecsapott. Képernyőre vitt Vercors-t, Csurka Istvánt, Heltai Jenőt, Mándy Ivánt, Ottlik Gézát, Gorkijt, Leonyid Andrejevet, Göncz Árpádot. Utóbbit akkor, amikor még egyáltalán nem volt divatban, sőt... /.../ Az sem volt véletlen, hogy Dömölky megkapta a filmmel szemben addig tartózkodóan távolságtartó Ottlik Géza beleegyezését, hogy vászonra vigye a Hajnali háztetők című regényét. Ottlik arcára emlékszem a bemutatóról, hogy mit szólt a filmhez, nem emlékszem, de kedves volt és felszabadult. /... /"
(in: Bársony Éva: Elhunyt Dömölky János, Népszava, 2015. március 26.)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft (A vetítés teljes időszakában.)

szeptember 14. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

MOST MI VAN - KORNIS MIHÁLY BESZÉL


Kornis Kántor Péter verseit mondja a Műhelyben

Műsoron:
Látom-e, amit hiszek (új)
vagy Lao Ce
vagy Camus
vagy Ady és József Attila
vagy Tandori Dezső
Az eset támogatása ajánlott (lehetőség szerint).

szeptember 12. szombat 19:00
KÁVÉHÁZ- AVAGY KOCSMASZÍNHÁZ

SZÁRNYASZEGETT ÉLETRAJZOK
- kacagtatóan keserű képek kortárs (bolgár, lengyel, orosz) abszurdokból -
A Teatroprodukcio előadása




“Darabokban a világ, cserepeiben állunk térdig, új világ sehol. Dúl a banditizmus, az ország tudatos széjjelrablása minden szinten. A bűnözés s a káosz óráról órára rombolja a bolgár ember erkölcsi tartását, degradálódik, elkeseredett, arctalan, rémült tömeg lesz belőle... Igen, csak az a szabad ember, ki a szabadságot magában hordozza, aki harcol érte, semmi el nem tántorítja, s a világra nevetéstől csillogó szemmel tekint...”  a bolgár Sztratiev írta ezeket a sorokat, amely estünk mottója is lehetne. Hiszen nemcsak Karinthy, Örkény, Parti Nagy Lajos vagy Spíró van: azaz nemcsak magyar abszurd. Van lengyel, bolgár és orosz is. Bár nem ismerjük őket eléggé. Rokon­népek, rokon­lelkek, rokon–írók. Például Mrozek, Sztratiev és Harmsz. Most ízelítőt adunk belőlük Önöknek. Kávéház­színházat képzeltünk, közvetlenül Önökhöz szólunk, együtt ülünk Önökkel az asztaloknál, együtt kávézunk, talán még beszélgetünk is.
Furcsa történeteket, groteszk eseteket mesélünk, a kelet-­európai emberek megannyi típusával találkozhatnak ezen az estén. Hogy elrémüljenek, csodálkozzanak és szórakozzanak!



Akik erről gondoskodnak: Bognár Anita, Csépai Eszter, Király Orsolya, Simon Attila, Stubnya Béla, Szemere Zsolt színészek
Bartók Béla művei és a
rendező: Cserje Zsuzsa
Belépődíj: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 10. csütörtök 20:00
KONCERT

BORIVÁN TRIÓ


Akusztikus örömzene...

A magyar etno-, folk- és világzenei élet három karakteres előadójának különleges együttműködése. Mc Guacho Aljas Iván (Rojo Vivo, Anselmo Crew) és Magyar Bori (ex Besh o Drom, Butterfly Effect, Analog Cuvee, Makám) duójához a közelmúltban Keönch László (Makám) csatlakozott. A latin muzsika és a magyar népzene szép találkozása ez, ahol az autentikus dallamok és ritmusok épp oly természetesek, mint a modern idők hangjai. Szólhat itt egy dalon belül akár csángó népdal és spanyol rap, vagy egy bossa nova ceglédi kannával tálalva. Akusztikus örömzene a worldmusic jegyében.
Magyar Bori - ének
Mc Guacho Aljas
Iván - gitár, ének
Keönch László
- ütőhangszerek, ének
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

szeptember 8. kedd 19:00
IRODALMI EST

ÁRNYBAN ÉS FÉNYBEN
Vendégeink: MARCZINKA CSABA költő és SZAPPANOS GÁBOR író, műfordító
- moderátor: Paládi Zsolt, közreműködik: Keszhelyi Imre DJ -




Marczinka Csaba a nevem. 1967-ben születtem Budapesten. A Petőfi Gimnáziumban érettségiztem. Folytattam tanulmányokat a bölcsészkaron magyar-történelem szakon. 1994-től publikálok rendszeresebben lapokban, folyóiratokban (pl. Élet és Irodalom, Mozgó Világ, Prae, Magyar Napló, Bárka, Hévíz, stb.). Első verseskötetem 1997-ben jelent meg "Előszó a halálhoz" címmel az Alterra  Kiadónál. Második kötetem "Ki lopta el az orto-doxámat?" címmel jelent meg a Littera Nova kiadónál. Ezen kívül megjelent egy történeti esszékötetem "Impériumváltozás fazonigazítással" címmel 2009-ben. A versek mellett prózát is írok és drámával is kísérletezem.
Szappanos Gábor (1962, Budapest) író, műfordító, szerkesztő, publicista, tanár. Az ELTE BTK angol–olasz szakán végzett, 1987-től 1994-ig az Európa Könyvkiadó angolszász–skandináv felelős szerkesztője, 1994-től szabadúszó, 1997-től 1999-ig a Nagyvilág folyóirat, 2005-től a PoLíSz műfordítási rovatvezetője, jelenleg kreatív írást és szerkesztést tanít. Angol, svéd, dán, norvég és olasz nyelvből fordít. Dán és izlandi drámafordításaiból többet is bemutattak magyar színházak. Eddig tucatnyi könyvfordítása jelent meg. A szerző írásai számos antológiában és majd’ harminc napilapban és folyóiratban láttak napvilágot, többek között a Kortársban, a Magyar Naplóban, a Hitelben, a Bárkában, a Kalligramban, a Magyar Lettre-ben, az Életünkben, a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban. Hat önálló könyve van: Apokrif történetek – Novellák egy hétre (Hungarovox, 1999); Szárazbabódi dekameron (elbeszélések, Hungarovox, 2002); Ajándéknapok a túlvilágról (elbeszélések, Kráter, 2007); Csőregh Márton válogatott szenvedései (pikareszk művészregény, Kráter, 2008); A Királynő mélyén (erotikus történelmi kalandregény, Tarandus, 2011); Boldog Szindbád pokoljárásai (utazóregény, Tarandus, 2012). Kiadás előtt áll A második eljövetel c. regénye az utolsó ítéletről. Nyolc szakmai díjjal ismerték el munkásságát. Szappanos Gábor novellisztikája 1998 óta szóbeli érettségi tétel volt több budapesti gimnáziumban.
A belépés díjtalan.

szeptember 7. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Az előadás honlapja:
http://terisandor.wix.com/terisandor#!egymas-babeleben/c139r
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 5. szombat 19:00
20 ÉV LEGIZGALMASABB KÖTETEI

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: KOMPLETÓRIUM
- a kötetről a szerzővel Margócsy István beszélget, zenei meglepetés: Csörsz Rumen István -




„A hagyományok ily hierarchizálatlan egymásmellettisége, természetesen, soha nem létezett, s így nem magától értetődő történeti adottság. E költészet – melynek generális leírásához én is helyeslem a radikális archaizmus kitétel alkalmazását – valóban egyszerre radikális és archaikus: hisz állandóan az archaikus hagyományokat keresi, teremti újjá és fordítja ki, ám ezeket állandóan rögtön fikcionálja is, s oly új keretek közé illeszti, mely keretek az archaikus vonásoknak pillanatonkénti metamorfózisához kell, hogy vezessenek.”
Margócsy István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról. Alföld 2000/2. 31.


Eseménykép: @Kovács Franciska Mária

A költő hazája – szóhaza. Szóhazádnak rendületlenül. Hogy ne érje szó a haza elejét. Akkor hát szó, szó, szó? Szó sincs róla! Hogy is lehetne különben a szót tetten érni? Márpedig a szó, mint tudjuk, gyakran tetten érhető. Csak a naiv, képzelődésre hajlamos mindennapi nyelv állítja szembe egymással a tettet és a szót, az életet és a szószaporítást. A szóhazában nincs semmi valóságosabb és tettlegesebb a szónál. Minden valamirevaló költemény – tettleges. A költő az a nyelvjátékos, aki a nyelvben – vagy: akiben a nyelv – tettlegességre vetemedik. Tettes és tettestárs – költő és olvasó. Te, kedves Kovács András Ferenc és én, kedves Szilágyi Ákos, aki most az olvasót tettetem. Két szerető szív, két jómadár, két rettentő névalak. /.../
Szilágyi Ákos: Egy szóhazafi köszöntése (Elhangzott a Szépírók Társasága díjátadó ünnepségén, abból az alkalomból, hogy az adott évben Kovács András Ferenc nyerte el a társaság költészeti díját Kompletórium című gyűjteményes kötetéért.)

Az est támogatója az NKA.
https://www.facebook.com/events/1619865524932035/
A belépés díjtalan.

szeptember 4. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 6.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

BYE, BYE BARBARA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)



Bye bye, Barbara, színes, feliratos francia vígjáték, 102 perc, 1969, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Nina Companéez, Michel Deville, zeneszerző: Jean-Jacques Debout, operatőr: Claude Lecomte, producer: Mag Bodard, vágó: Nina Companéez, szereplők: Ewa Swann (Paula), Philippe Avron (Jerôme Thomas), Bruno Cremer (Hugo Michelli), Alexandra Stewart (Eve), Michel Duchaussoy (Dimitri)
Egy újságíró szerelmes lesz egy fiatal lányba, aki hamarosan rejtélyes módon eltűnik, majd az újságcímlapokon bukkan fel, melyek szerint autóbaleset áldozata lett... Az újságíró azonban ebben nem olyan biztos.

* * *
október 2.. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
november 6. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
december 4. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
2016. január 8.. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
február 5. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
március 4. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
április 1. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
május 6.. Kölyökbanda (1983)
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 3. csütörtök 19:30
KONCERT

JUHÁSZ TOMI: VAKLÁRMA
- vendég: KOSZTÁNDI ORSOLYA -



ÉJJEL – NAPPAL - BELSŐ
Juhász Tamás gitáros, énekes, dalszerző 2015-ben kezdi szólóprojektjét a már sok éve működő zenekara, a Davies Korner mellett. Muzsikájában egyaránt találhatunk beat, újhullámos, alternatív és népzenei motívumokat. (Ihletői is ezen stílusok képviselői: The Beatles, KFT, Hiperkarma, Kispál és a Borz, Ben Howard, First Aid
Szövegeiben azokról a problémákról beszél, melyekkel ő és generációja ma Magyarországon szembesül, legyen az akár a szerelem, az útkeresés, vagy az elfogadás. Ez utóbbiról már csak vaksága révén is igen sok tapasztalata van. 2015 májusától rendszeresen koncertezik.
Önálló lemeze még nem jelent meg, de demói és stúdiófelvételei online hozzáférhetőek.
LINKEK
https://www.facebook.com/JuhaszTomiVaklarma
http://www.juhasztomi.bandcamp.com/



Kosztándi Orsolya
életében a zene és a képzőművészet mindig is kéz a kézben járt, gyerekkorától fogva tanult rajzolni és gitározni egyaránt. Jelenleg grafiusnak tanul a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola művészeti karán, de munkáiban sokszor tesz kísérletet a zene ábrázolására, illetve a különböző társművészeti ágak összekapcsolására. Pár éve elsősorban saját örömére kezdett el zenét szerezni kedvenc Weöres Sándor verseihez, majd a pozitív fogadtatás hatására más költők műveit is feldolgozta.Úgy gondolja, hogy minden versnek van egy „második élete”, ami megzenésítése által bontakozik ki valódi teljességében, így téve a verset még érthetőbbé, még élvezhetőbbé. Továbbá minden vers magában hordozza saját dallamát, egyedi hangkészletét, amit ha elég érzékenyek vagyunk, képesek vagyunk meghallani, és megosztani másokkal. És hogy milyen átalakuláson megy keresztül Weöres Sándor, Ady Endre, vagy Pilinszky János verse ennek hatására? Az est folyamán kiderül.
https://www.youtube.com/watch?v=0ANBPthx868
A belépés díjtalan.

szeptember 2. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 8.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

szeptember 1. kedd 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

ARATÓ ESZTER MUNKÁI
- megnyitja: Tábor Ádám, közreműködik: Müller Péter Sziámi -



A szem a lélek tükre. A kép a művész lelkének tükörképe. Arató Eszter képei szemek, arcok köré szerveződnek. Az ő képei tehát kétszeresen is a lélek tükör- képei. /…/
Tábor Ádám

/…/
A mű, minél inkább portrészerű, annál inkább az alkotó tükre, neki magának üzeni meg a saját igazi arcait. Mik ezek az arcok? Milyen maszkok ezek az arcok? Időtérképek vagy épp lélekútvesztők? Halotti maszkok vagy beavatási sminktetoválások? Ráncok hieroglifái? A tekintet és a tekintetnélküliség lakhelyévé avatott Arc-Deko épületek? – Sem androgünök, sem pedig nemekkel felruházottak. Inkább helyszínek, mint szereplők: A Macsupicsu UFO-leszállópályái, afrikai és indián harcosok arc-rejtekhelyei, de busók is – az arcokra emberek és jelek rakódnak: az élet kikerülhetetlen lépéskombinációinak lenyomatai. Decorum Vitae: azaz, a ráncok, hegek apa- és anyajegyek, szerelem- és testvérjegyek, gyerekjegyek, és sors-jegyek, úgy is, mint kitüntetések. /…/
Műller Péter Sziámi




“Amióta az eszemet tudom, a rajzolás nagyon fontos kifejezőeszköz számomra. Először 13 évesen éltem át azt a kicsit borzongató és büszkeséggel eltöltő élményt, hogy olyat sikerült alkotnom, amit egyéninek és érdekesnek találtam. Ekkor már szinte biztosan tudtam, hogy a rajzolás és a festés az egész életemet végéigkísérő, létszükségletemmé váló tevékenység lesz.A mai rajzstílusom hosszú évek során fokozatosan alakult ki, és nyerte el jelengei formáját. Autodidakta alkotóként ezt a technikát teljesen ösztönösen fejlesztettem ki magamnak. A hozzám legközelebb álló eszköz a tustoll, emellett használok még színes ceruzát, krétát és akvarellt is. Izgalmas lehetőség számomra az arcok végtelen variációja. “
Arató Eszter
http://www.eszterarato.com/
A belépés díjtalan.