ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

október 31. szombat 20:00
ELŐADÁS és BESZÉLGETÉS

 SÁRI LÁSZLÓ: CANGJANG GJACO

 

A tested hússzírmú virág,
temető kertjében nyíló.
Lelked szélfútta madártoll,
a halál szűk ösvényén száll.

A lelkem égi származék,
nem érinti a földi lét.
Szenvedése tűnő felhő,
az elborult ég látomás.

Cangjang Gjaco, a háromszáz évvel ezelőtt (1683­ - 1706) élt ifjú tibeti istenkirály álruhában járta a lhászai palotája (Potala) körül álló ivókat és bordélyokat, hogy megismerje a földi élet szenvedélyeit. Ezeken az éjszakai útjain szerezte szerelmi élményeit, és ekkor születtek különös költeményei, amelyeket napjainkban kezd fölfedezni és értékelni a nyugati világ. Korában az ifjú népszerű, istenként tisztelt uralkodó volt Tibetben, s ugyancsak népszerű szerető, ünnepelt költő. Nemcsak az éjszaka lányai kedvelték, de ismerte a lhászai piacok dolgos népe és az ország előkelő, művelt közönsége is. A szerelmi élményeiről olykor profán, nyers őszinteséggel valló ifjúról sokáig nem is sejtették, hogy ő maga a dalai láma. Sorrendben a hatodik, Tibetben minden földi és égi hatalom egyszemélyes birtokosa.


Fotó: Nyitott Akadémia

Sári László József Attila-díjas magyar tibetológus, író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő. Tibetológusként kutatási témája a tibeti irodalom, költészet. Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződik a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorok. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történetivel vált ismertté és népszerűvé.
Ajánlott hozzájárulás: 600 Ft


október 31. szombat 16:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -
Vendégeink: Kiss Ottó költő  és Nyulas Ágnes, a Válogatós óvodáskalendáriumot megjelentető Cerkabella kiadótól, valamint Bíró Eszter énekes, akit az Állati Ábécéjéről a gyerekek is ismernek és szeretnek
 


16:00-kor VARRÓ DANI VARRODÁJA
Gyerekfoglalkozás a kisteremben: ezúttal Varró Zsuzsi Áfonykájának egyik titokzatos szereplőjét, a Csillagszemű Malacot próbáljuk megidézni
https://www.facebook.com/varrodaniofficial/posts/900439940030336



http://www.etelkaina.hu/

17.00-kor felolvasás és beszélgetés Kiss Ottóval és Nyulas Ágnessel



A Válogatós költeményei az óvodai évkör jeles ünnepeihez és a gyerekek hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak (család, foglalkozások, időjárás, játékok, napirend, fák, kert, fiúk-lányok, utazás, állatok stb.) – így az antológia kalendárium is. A néphagyományban megőrzött jeles napokhoz, a keresztény, a nemzeti és az újabb ünnepekhez is válogattunk verseket, így minden óvodai nap sokszínű nyelvi kalandjátékká változhat.

18.00-kor zenés beszélgetés Bíró Eszterrel



A családi programra a belépődíj 1.200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 900 Ft, gyerekeknek 450 Ft

október 30. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

"A SZABADSÁG ÚTVESZTŐI"
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ ELŐADÁSA




Majtényi László magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe a tengeri jog, ezen belül a tengeri fuvarjog volt. Később alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott: az ombudsmani intézmények összehasonlító vizsgálatával, adatvédelemmel és információszabadsággal 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman), 2008–2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, mely Tisztségéről a rádiófrekvenciák elosztása elleni tiltakozásul mondott le. 2010-ben a Miskolci Egyetem jogelméleti és jogszociológiai tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést. 2003-ban alapító elnöke volt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek, két éves szünettel azóta is ott dolgozik.
Az eseményt a Friedrich Naumann Stiftung támogatja.
Belépődíj: 500 Ft

október 29. csütörtök 19:00
ELŐADÓEST

TILOS CSILLAGON
- vallomások versben és dalban az élet körforgásáról -
Gyulai Zsuzsa Radnóti-díjas versmondó önálló műsora



 Az előadóest a klasszikus magyar költészet tömör nyelvén és mágikus erejével idézi meg a születés és a gyermekévek témakörét, a szerelmek, útkeresések drámai pillanatait, és a végső számvetések letisztult tapasztalatait, azaz földi utazásunk, az emberi lét stációit. A kiválasztott költők: Ady Endre, József Attila, Juhász Gyula, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Sárközy György, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor. Évek óta csak versben élek. Bármi történik körülöttem, máris felvillan bennem egy-egy verssor, amit hasonló élethelyzet fakaszthatott. Mindent szívok magamba, ami verssel kapcsolatos. Így történhetett, hogy egyszer csak rábukkantam Téri Sándor Egymás Bábelében című estjére a Nyitott Műhelyben. Nem csak a szikár és érzékeny versmondás ejtett rabul, hanem a Műhely varázsos légköre, ódon otthonossága is. Egyszerre időutazás és megérkezés, kaland és meghittség érzése járt át. Ekkor már én is dolgoztam az önálló estemen. El se hiszem, hogy Laci, ennek a műhelynek a mindenese, művészeinek patrónusa, atyja, anyja engem is befogadott. Jó szívvel. Nyitottan. Még ha „tilos csillag”-ról is érkeztem.
Bemutatkozás: Már gyermekkoromban is mondtam verseket, és sok-sok szavalóversenyt nyertem. Édesapám azonban minden atyai erélyét latba vetette, hogy eltérítsen a színészi pályától . Így hát bölcsész lettem…, és  kisebb kitérők után a Magyar Televízióhoz kerültem, ahol külföldi filmek szerkesztésével foglalkoztam. Bár ez a hivatás nagyon megbecsült, jó állás volt, számomra mégis inkább a magányt és valódi énem elfojtását jelentette. Hosszú évtizedek teltek így el, mígnem a sors különös kanyarjai újra előhívták bennem a régi szenvedélyt. Azon kaptam magam, hogy én, aki ifjú éveimben a közönség előtt bátran világgá kiáltottam, ami a szívemből jött, befelé forduló lettem. Fel akartam támasztani énemnek ezt a szunnyadásra ítélt képességét.
Különböző versklubokat kerestem fel, és bátortalan léptekkel visszatértem a versmondáshoz. Az eredmény bámulatos gyorsasággal beérett. Alig fél év elteltével, 2012 májusában a Kárpát-medencei Csengey Dénes Versmondó versenyen I. helyezést értem el, majd sorra jöttek a különböző rangos elismerések 2014-ben pedig megvalósult a nagy álom: Radnóti-díjas lettem!
Ez a díj hihetetlen megtiszteltetés számomra, de tudom, abban a pillanatban, hogy elhiszem, ez valamiféle beérkezést jelent, ha megfeledkezem az alázatról, elvesztem. Megszólaltatni egy verset, megtalálni benne a költőt és önmagamat, gyönyörűséges, gyötrő munkálkodás, önépítő, önfejlesztő, belső folyamat, aminek a jutalma a lelki-gondolati gazdagodás, tisztulás. És ebben a jutalomban osztozni embertársaimmal - ez ad értelmet az egésznek.
Belépődíj:

október 28. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

A BURZSOÁZIA DISZKRÉT BÁJA - ZÁVADA PÉTER választása
- a vetítést követően az költővel Nagy Márta Júlia, a litera.hu szerkesztője beszélget
-



Závada Péter
1982-ben született Budapesten. Az ELTE angol-olasz szakán diplomázott. Hónapokig élt Kaliforniában, Rómában majd Párizsban. Dolgozott nyelvtanárként és reklámszövegíróként. Kamaszkorától fogva az Akkezdet Phiai rap és slam poetry csapat tagja. 2009 óta publikál verseket, megjelent többek közt a Holmiban, a Jelenkorban, az Ex Symposionban és a Literán. Első könyve Ahol megszakad címmel került kiadásra a Librinél, 2012-ben. Második verseskötete idén, szeptember 1-jén jelent meg Mész címmel, már a Libri kiadó égisze alatt működő Jelenkor kiadónál.



A burzsoázia diszkrét bája /Le charme discret de la bourgeoisie/ - színes, francia-olasz-spanyol filmszatíra, 102 perc, 1972, rendező: Luis Bunuel, forgatókönyvíró: Luis Bunuel, Jean-Claude Carriére, operatőr: Edmond Richard, díszlettervező: Pierre Guffroy: jelmeztervező: Jacqueline Guyot, producer: Serge Silberman, vágó: Hélene Plemiannikov, szereplők: Don Rafael Acosta - Fernando Rey, Belügyminiszter - Michel Piccoli, Mme Thevenot - Delphine Seyrig, Alice Senechal - Stéphane Audran, Thévenot úr - Paul Frankeur, Florence - Bulle Ogier, Henri Senechal - Jean-Pierre Cassel, Ines - Milena Vukotić
A film szép és megejtő kommercializálása a szürrealista ábrázolásmódnak: a burzsoáziáról úgy rántja la a leplet, hogy Oscar-díjjal jutalmazzák. A valóságnak hitt történetben többször is álmodnak a szereplők, sőt néha arról álmodnak, hogy mit álmodik a másik, így az eredeti álmot is beszámítva (hiszen az egész film egy nagy álom) háromszoros álomképet kapunk.
További esték:
2015. november 25. – Vendég: Garaczi László – Film: Francis Ford Coppola: Apokalipszis most - Beszélgetőtárs. Keresztury Tibor
2016. január 27. – Vendég: Szilágyi Zsófia – Film: Eldar Rjazanov: Kegyetlen románc - Beszélgetőtárs: Jánossy Lajos
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

október 28. szerda 17:00
ALAKULÓ ÜLÉS

JATAKUCS -  Jazz Tanulmányi Kutató Csoport



Előzetes bejelentkezés: Kornél Zipernovszky <k.zipernovszky[kukac]gmail.com>

október 27. kedd 19:00
ZSÖLLYE

Vendégünk: MOLNÁR PIROSKA, A Nemzet Színésze
Beszélgetőtárs: Sára Júlia író, rendező



Új sorozatunkban neves színészeink irodalmi ízlésére fókuszálunk. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen meghatározó olvasói élmények érték őket az idők során. (Például mely ifjúkori olvasmányélmények hatására lett belőlük olvasó ember? Hogy volt-e olyan könyv, ami a színész mesterség felé vitte őket? Hogy olvasóként találtak-e olyan hőst, akinek a bőrébe már akkor beleképzelték magukat – s akit később esetleg el is játszhattak?) Hogy mostanában mi olyat olvastak, ami mindezekhez felér?
A beszélgetések menetét természetesen felolvasások tagolják majd. A beszélgetőpartner legtöbb esetben egy-egy íróbarát, az ifjabbik korosztályból.
Művek, amelyekről szó eshet:
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Ady: Zug-zeng a jég-cimbalom
A Néma Leventéből Cylia monológja
részlet a Háború és békéből

A Varázshegy elejéből
A Láthatatlan emberből, s talán
Goethe : Wilhelm Meister tanulóéveiből
szó esne a Nagy füzetről

Bodor Ádámról a Dolina (Az érsek látogatása) kapcsán
Klauss Mann: Mephistojáról
Kosztolányiról
Bródy: Tanítónőjéről
az újabb szerzők közül pedig Grecsóról, Dragománról
A program az NKA támogatásával jött létre.
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 26. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ

A győri Műhely folyóirat
EMLÉKEZET
tematikájú számának bemutatója



A beszélgetés résztvevői:
Ábrahám Zoltán
Mártonffy Marcell
Hardy Júlia
Tillmann J. A.
Házigazda:
Villányi László
Mindenkit szeretettel várunk!
www.gyorimuhely.hu
A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.
A tematikus szám a helyszínen megvásárolható!
A belépés díjtalan.

október 25. vasárnap 18:30
LAPBEMUTATÓ

EX SYMPOSION új (2015/90.) lapszámának bemutatója - KUNCZ ALADÁR SZÁM
Vendégeink: Filep Tamás Gusztáv, Jeney Éva, Juhász Andrea. Moderátor Józsa Márta, a szám szerkesztője és Bozsik Péter főszerkesztő. Bemutatjuk Völgyi Tóth Zsuzsa Fekete kolostor c. dokumentumfilmjét (operatőr: Bornyi Gábor). Vendégünk lesz még Bakos Árpád, aki I. világháborús népdalokat fog énekelni.

 

Az Ex Symposion folyóirat az I. világháborúval foglalkozó Együtt 1914 után folytatja a Nagy Háború témáját. Aktuális száma Kuncz Aladárt, a francia fogságba esett kolozsvári tanárt, írót, szerkesztőt állítja a középpontba. A számban kiemelt szerepet kap Kuncz Aladár emlékirat-regénye, a Fekete kolostor.
A folyóirat közli még Angel Wagenstein bolgár író Izsák öt könyve című regényének első világháborús fejezetét.


Korábbi lapszámbemutató

Az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat, amelyet a Vajdaságból áttelepült költők, írók és irodalomtudósok alapítottak 1993-ban Veszprémben a híressé vált, egykori Új Symposion szellemiségének folytatóiként. A lap főszerkesztője 2004-ig Tolnai Ottó volt (azóta a szerkesztőség elnöke), 2005-től pedig Bozsik Péter, aki korábban felelős szerkesztőként vett részt a folyóirat készítésében (a lap felelős szerkesztője jelenleg Pályi Márk; a verseket Krusovszky Dénes szerkeszti). A szerkesztőbizottság tagjai közé tartozik Balázs Attila, Fenyvesi Ottó (laptervező), Józsa Márta, Kalapáti Ferenc, Ladányi István, Mesés Péter, Pató Attila, Radics Viktória, Rajsli Emese, Szegő János, Szerbhorváth György, Szilágyi Zsófia és Virág Gábor.
http://exsymposion.hu/
A Kuncz Aladárról szóló számunk bemutatóit a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
A belépés díjtalan.

október 24. szombat 19:00
HÚSZ ÉV LEGIZGALMASABB KÖTETEI

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje

Vendégünk: KUKORELLY ENDRE
- a sorozat következő részében a Mind, átjavított, újabb, régiek című összegyűjtött kötetéről a szerzővel Margócsy István beszélget, meglepetésvendég: Réti Anna -



„Kukorelly legnagyobb, s feltétlen elismerést érdemlő produkciója az, hogy létrehozott egy velejéig paradox, de gazdagon gyümölcsöző műfajt, amelyet szép és bő változatosságban tud működtetni, s amelynek elnevezése is csak paradox lehet: ezek a versek mind avantgárd elégiák. Kukorelly Endre = az avantgárd elégia-költő.”Margócsy István Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című kötetéről. A szerző ezért a művéért vehette át idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.


Eseményfotó forrása: librarius.hu

"Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kukorelly Endre kapta. Az 1951-ben Budapesten született költő, író, újságíró, kritikus irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött. Számos fontos irodalmi folyóirat munkatársaként tevékenykedett, részt vett több irodalmi társaság alapításában, jelentős szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje. A Librinél megjelent Mind, átjavított, újabb, régiek című munkájában harminc év lírai terméséből – tucatnyi kötetből – válogatta ki, írta át, rendezte új szerkezetbe verseit az első kötettől (A valóság édessége, 1984) a legutóbbiig (Mennyit hibázok, te úristen, 2010). „…Kukorellynél a versek mindig élő szövegek, el kell viselniük, hogy a szerzőjük sosem hagyja őket békén, más lesz a címük, új szomszédaik lesznek, máshogy tagolódnak, szavak cserélődnek ki bennük. Hiszen ezek a versek élnek. A versírás ugyanis ennél a szerzőnél élvezet, és Kukorelly azt szeretné, ha a verseinek olvasása is az lenne…” – a díj átadása kapcsán fogalmazott így Szilágyi Zsófia.
A belépés díjtalan.

október 23. péntek 20:00
KONCERT

NEM YETI DALOK
DÉVÉNYI ÁDÁM ESTJE

- közreműködik: Fenyő Fruzsina (ének), Jordán Adél (ének), és talán még Soós Balázs is itt lesz -


Kelemen Tiborné Fekete Éva
fotója

Dévényi Ádám sokszínű művész, volt már rockzenekar vagány frontembere, de bárszéken csendben gitározó háttérzenész is. Láthattunk már grafikáiból kiállítást, avagy számaiból készült teátrális darabot. Nagyon korai próbálkozásai folkzenészek körében kezdődtek, valaki meghallotta, hogyan zenésít meg (Weöres Sándor vagy József Attila) verseket és azonnal átemelte az épphogy nagykorú dalszerzőt a Vízöntő zenekarba. Később színházi berkekben vált ismertté, innen énekesnőket hozott magával (Börcsök Enikő, Jordán Adél, Szani), akik azóta is aktív résztvevői koncertjeinek. A Bikini zenekar legnagyobb slágereit is az ő nevéhez köthetjük (Adj helyet, Közeli helyeken), de az ismert változatok természetesen nagyban eltérnek a valódi „dévényis” hangzástól. Több kitérőt is tett, említésre méltó a Postássy Julival kiadott közös lemeze, de szerepel Makám albumon, a Vasmalom szamizdatos kazettáján, vagy Tilos Rádió válogatáson is. Később évekig önállóan (folyton változó vendégzenészekkel) lépett fel a Fiatal Művészek Klubjában, apró kis stúdiószínházakban (Kamra, Stúdió K), vagy kávézókban, ahol tökéletes kontaktust alakított ki szűkszámú, de nagyonis hűséges közönségével.

   
            Fruzsina                               Adél       

Ezek a sajátos hangulatú koncertek valójában kicsit mindig performance-oknak is számítottak, vagy afféle interaktív előadásnak, amelyben ugyanolyan fontos a néző, mint maga az előadó. Az akusztikus koncerteken állandó társa Soós Balázs (vokál, nagybőgő). Három évvel ezelőtt arra gondolt, hogy egyre zajosabb világunkban újra előveszi Átmeneti Kabátját, és dobbal, elektromos gitárral felszerelkezve ismét elkezdtek valódi rock-koncerteket adni. Már meglévő számait áthangszerelte, és a repertoárt természetesen néhány új dallal is bővítette, ám az örökké változ(tat)ó előadó nem áll meg, csak lelassít egy pillanatra, aztán ki tudja mihez fog ezután...  A nemrég megjelent Olyan jó című, 18 dalt tartalmazó CD ennek az állapotnak a lenyomata.Interjú 2011 novemberéből: http://quart.hu/cikk.php?id=6739
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

október 22. csütörtök 20:00
KONCERT

Szép Nyelvek és Jó Konyha,
Inter Kul Túrális Este
LANTOS IVÁN ÉS BARÁTAI SZEREPLÉSÉVEL



Másik János és Lantos Iván a képen (középen: Kollár-Klemencz László)

A világzenész Lantos Iván a 70-es években a Kolindával kezdte Budapesten, majd 23 évet élt Franciaországban. Dolgozott francia és ír, gaboni és madagaszkári muzsikusokkal, Palestrinát énekeltetett egy bolgár női vokálkvartettel, darabokat írt szóló zongorára, úttörődalokat dolgozott át. Zenéjében a gyökértelenség határtalansággal, az irónia emelkedettséggel, a reneszánsz a posztmodernnel párosul – írták róla, amikor válogatás jelent meg műveiből. Ma sajnos keveset hallani, pedig már tíz éve itthon él, a bugaci pusztán.
"...fölfedeztem azt a boldogságot, amit a magyarul éneklés jelent. Foglalkozni kezdtem a magyar nyelvvel, de csak lazán, vigyázva, nehogy írjak vagy költsek valamit. Úttörődalokat kezdtem gyártani, otthoni használatra. Zenészként ekkor derült ki számomra, hogy a nyelv fontosabb, mint a zene. Biztos régebben kellett volna, de mindegy, 54 éves koromra érkeztem meg a felismeréshez, hogy a zene a nyelvből jön - nem feltétlenül a szavak értelméről beszélek, hanem a beszéd ritmusáról, a betűk hangzásáról, a hangokban élő kultúráról. Boldoggá tett, hogy végre valamit kezdtem a magyar nyelvvel" /Lantos Iván/
Chantal Thomas - ének, gyúr
Másik János - bandoneon
Jakabffy Balázs - ütőhangszerek
Lantos Iván - ének, gitár, bőgő, hajdinás palacsinta
Liebermann Iván - bőgő
Ian Ateri(x) Lantois - sarrasin
http://www.ivanlantos.com/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

október 21. szerda 19:00
JAMES JOYCE SZABADEGYETEM 2. - A Magyarországi James Joyce Társaság rendezésében

SZOMBATHELYTŐL SZÁZHARMINCBORJÚGULYÁS-DUGULÁSIG: VIRÁG, BLOOM ÉS AZ ULYSSES TITKAI
TAKÁCS FERENC beszélget ORBÁN RÓBERT szombathelyi történész-íróval



James Joyce pictured outside Kensington register office after marrying Nora Barnacle in 1931. Photograph: Popperfoto/Getty Images

„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.
Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka. Nehéz mű persze, olyannyira, hogy még ma is az érthetetlenség, sőt olvashatatlanság gyanúja lengi körül. Nálunk sem számít könnyű olvasmánynak – pedig bennünket külön is a megértésre ösztönöznek a regény magyar vonatkozásai, közöttük a főhős, Leopold Bloom felmenőinek magyar származása. A James Joyce Szabadegyetem ehhez a megértéshez vezető úton igyekszik elkalauzolni az érdeklődőket, elsősorban az Ulysses, illetve Joyce életének és életművének magyar kapcsolatai és vonatkozásai mentén.


Vezető tanár: Takács Ferenc

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
/Minden hónap harmadik szerdáján (szept. 23, okt. 21, nov. 18, dec. 16.) 19:00 órai kezdéssel./
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 20. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 2.

MITŐL SZÓL A ZONGORA?
A zongorát megszólaltatja és beszél róla: CSEKE GÁBOR

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


Témák: Cseke Gábor bemutatkozása, a zongora története, szerepe a zenében, ezen belül a jazzben, a jazz néhány alapfogalma, a jazz zongorázás fontosabb elemei, a jazztörténet fontosabb zongoristái (zenéjük eredeti felvételekről illusztrálva), Cseke Gábor saját kompozíciói és tervei.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS!
A kérdezőbiztos: KEREKES GYÖRGY
A közönség félénkebb tagjainak képviselője: PALLAI PÉTER
(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
CSEKE GÁBOR
Hallatlanul sokoldalú zenész és csodálatos zongorista. A Modern Art Orchestra kulcsembere. Még a Budapest Jazz Orchestra tagjaként dolgozott együtt Peter Erskinnel és David Liebman-nel. Állandó kísérője volt a Bartók Rádió jazzversenyeinek, műsorainak. A Budapesten fellépő brit zenészek leggyakoribb kísérője és, nem mellesleg, a Kerekes György és Pallai Péter  könyvének YouTube csatornáján található zeneelméleti illusztrációk előadója.   
https://www.youtube.com/watch?v=T_jO7HygTJY


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

október 19. hétfő 18:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK FALUN: HOGYAN FEJLESZTHETŐK A KÜLVILÁGGAL VALÓ KAPCSOLATOK?
- a Katalizátor Hálózat Közszociológiai Műhelyének rendezvényére -

 
Fotó: Pamuki Krisztián

Program:
18.00 – 18.10: Bevezető: Scharle Ágota
(Budapest Intézet)
18.10 – 19.00: Vitaindító kerekasztal beszélgetés
résztvevők:
Kovács Gábor
(Máltai Szeretetszolgálat)
Molnár György
(MTA KRTK, a Kiút program szakértője)
Németh Nándor
(Máltai Szeretetszolgálat)
19.00 – 19.30: Kérdések az előadókhoz
19.30 – 20.30:
Panelbeszélgetés a közönség bevonásával
Moderátor: Horváth Anna (a NESsT igazgatója)
A Katalizátor Hálózat célja, hogy hozzájáruljon a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő emberek társadalmi integrációja érdekében munkálkodó szervezetek és programok hálózatba rendeződéséhez. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badúr Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015. októberétől 2016. májusáig minden hónap harmadik hétfőjén kerülnek majd megrendezésre a Nyitott Műhelyben. A Közszociológiai Műhely elsődleges célja, hogy elősegítse az állam, az egyházak, valamint az akadémiai-, a civil- és a piaci szféra közötti párbeszéd, illetve szinergikus kapcsolatok megteremtését és elmélyítését.
Októberi rendezvényünk a szociális gazdaságról szól, mely a munkahelyteremtés egyik fontos, esetenként kizárólagos lehetőségét biztosítja a hátrányos helyzetű településeken. A beszélgetésben arra keressük a választ, hogy a szociális célokat (is) követő gazdasági szervezetek hogyan tudják hatékonyan kiépíteni, illetve megerősíteni a külvilággal való kapcsolataikat (tágan értelmezve: piacokkal és partnerekkel). Kiinduló föltevésünk az, hogy a bezárkózás és a piaci működést helyettesítő megoldások helyett a nyitás, a gazdasági vérkeringésbe való visszakapcsolódás vezet el a fönntartható működéshez és a település fölzárkózásához.
http://katalizatorhalozat.hu/esemenyek

A belépés díjtalan.

október 18. vasárnap 17:00
SZÍNHÁZ

EGY MARÉK LEPKE
- a Katona József Színház ifjúsági programja -



Fotó: Brozsek Nikoletta

JÁTSSZÁK:
ARANY GYÖNYGYVÉR – VARGA NÓRA (SÜNI)
ERDEI CSILLA – HORVÁTH EMMA
ERDEI NOA – MEZEI RÉKA SÁRA
FUGA ARISZTID – FURÓ GÁBOR (GABE)
HALÁSZ GINA- GUNTHER JÚLIA
HERBERT ÁGNES – SZILASI FLÓRA
FRANçOIS LEGRAND– TENKE MÁTÉ
MÁK IZABELLA – SVETLANA PEREJUC
MAROZSKI LUCA – KUTACS EVELIN
MILÉKA GERTRÚD – SZÁSZ ENIKŐ
POGÁNY NORBERT JÁCINT – SERÉNYI BENDEGÚZ
SÁNDOR ELEONÓRA – SZILASI BLANKA
TAKÁCS ANGÉLA – EÖRDÖGH VIKTÓRIA
VIRÁG MÁTÉ – ZSUBORI BARNABÁS
MINDENKI MÁS – CSILLIK KRISTÓF
A PROGRAMBAN MÉG RÉSZT VETT: FÜZÉR JÚLIA, KLING EMMA, REICHARDT ADRIENN, WALTERS LILI
PROJEKTVEZETŐ: VÁGI ESZTER
A PROJEKTVEZETŐ MUNKATÁRSA: DANKÓ ISTVÁN
ASSZISZTENS: BÁLINT ESZTER


Fotó: Brozsek Nikoletta

„Mielőtt elmentem kiváltani a Cerbona által nyert utazásra a jegyemet, gondoltam, még kitakarítok a házamban. Ahogy végigsimítottam a tollseprűvel a magányos cédrusról készített másolaton, rájöttem, hogy a Cédrus én vagyok. Most, hogy itt ülök ezen a buszon, körülöttem ezek a szegény, ágról szakadt magányos lelkek, úgy érzem, pásztor vagyok, és nem elveszett birka, akárcsak a Cédrus, a jó öreg Csontváry mázolmányán. Belülről minden más. Az évek is. A keserű, magányos mázolgatással töltött évek. Már a francia pezsgő sem pezseg olyan jól, mint régen. Érzem még elomlani a Cerbona ízét, de torkomban már csak száraz kaparás. A hideg világban már csak a dolmányomba tett frissen sült, ropogós croissant melegít. Persze tudom, hogy mitől válna világom ismét selymessé és puhává. Egy fehér női kéz, és lágy simogatások a hajamban. Kezemben egy 1576-os Cabernet Savignone. Tigris kell, elő kell hoznom a belső tigrisemet, mert az alkotás nem egyszerű iparos munka, hanem a tigris bajszának meghúzogatása. Ahogy végignéztem a többieken, ahogy alszanak, majdnem előtört belőlem a tigris, már-már becserkésztem a mellettem ülő fehér gidát, érzem most is a feszítését, de késő, a perc elillant, és itt állok megint, egyedül, sötétben."
Belépődíj: 400 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 17. szombat 20:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ és KONCERT

FÜLÖP PÉTER: „FOTO SALON” című kiállítása
- megnyitja: Vig Mihály zeneszerző, muzsikus. A megnyitó után koncert: Vig Mihály ének, gitár, Magyar Péter dob) - Fény(kép)filmek vetítése -



FOTO SALON – „álló idő”
A múlt és a jelen felületei között tárgyak. Rajtuk, bennük az Idő nyomai. Megállítva a kép keretében. Egyszerre időbevetetten és időtlenné merevítve. Különös kettősségben minden. Csendesen, alázatosan és szomorúságba öltözötten: „Foto Salon, „álló idő”, 2015”



FÉNY-NYOMATOK
Leginkább a Szufi-szövegek csendje ihletett. Az a mély, sokarculatú, szelíd megértés, amiben minden kezdet és minden végkövetkeztetés pillanata ugyanaz.
Vágyni megérteni a világ finom szövetességébe rejtett Szerelmet, Barátságot, Tudást - e viszonylatok titkait. Mindent Istenen keresztül keresve, és szólogatva. Milyen szépek a szufi-sorok, a suttogott szó! Milyen bölcs tudás ez: táncba hívni a sötétséget a fényben, mutassa, mit tud ellenében.



(IRÁS A FOTOGRÁFIÁRÓL)
„Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ, amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.” Gyarmati Kata



(ÖNÉLETRAJZ)
Fülöp Péter 1967-ben született Győrben. A fotográfia alapjaival a nyolcvanas évek közepén ismerkedett meg. A hagyományos, analóg fényképezés gyakorlata során főleg diapozitívra készített képeket.
A fényképezés utáni érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja 2 megapixeles kamerájával kezdett fekete-fehér képeket exponálni. Ez volt a 2014-ben megjelent „megapixel” katalógus anyaga.
A szerző képeit számtalan hazai művészeti folyóirat közölte, több színházi produkcióhoz használták fel azokat. Különös erejű és a filmművészet világába is áttekintő alkotásai fény(kép)filmjei, amelyeket képeiből szerkesztett filmversekké az alkotó.
Képei a www.fpfoto.hu honlapon tekinthetők meg.
A belépés díjtalan, a  koncertre adományokat elfogadunk.

október 16. péntek 18:00
VÁGYAK, FÉLELMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

ALFRED HITCHCOCK: MADARAK

Madarak /The Birds/ - színes amerikai thriller, 114 perc, 1963, rendező: Alfred Hitchcock, író: Daphne Du Maurier, forgatókönyvíró: Evan Hunter, zeneszerző: Bernard Herrmann, operatőr: Robert Burks, vágó: George Tomasini, szereplők: Melanie Daniels - Tippi Hedren, Mitch Brenner - Rod Taylor, Lydia Brenner - Jessica Tandy, Annie Hayworth - Suzanne Pleshette, Cathy - Veronica Cartwright
Mitch Brenner a húgának papagájokat akar venni ajándékba. Az állatkereskedésben megismerkedik a gyönyörű, felsőbb körökből származó Melanie-val. Melanie, a véletlen találkozás hatására elhatározza, hogy megkeresi a férfit, ezért útnak indul Bodega Baybe. Amint megérkezik, megtámadja őt egy sirály. Ezután megtalálja Brenner otthonát és megismerkedik a férfi zsarnoki természetű édesanyjával. Másnap a madarak megsebesítenek néhány gyereket. Valamilyen titokzatos oknál fogva a sirályok, verebek és hollók nagyon agresszíven kezdenek viselkedni. Elkezdődik a harc a túlélésért.
Golden Globe-díj (1964)
- Legjobb női alakítás: Tippi Hedren, Oscar-díj (1964) - Legjobb vizuális effektusok jelölés



Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
November 20.: Roman Polanski: Kés a vízben (1962) Szereplők: Leon Niemczyk, Jolanta Umecka, Zygmunt Malanowicz
December 18.: Roman Polanski: Iszonyat (1965) Főszereplők: Catherine Deneuve, Yvonne Fourneaux
2016. január 15.: Roman Polanski: Zsákutca (1966) Főszereplők: Françoise Dorléac, Donald Pleasence
Február 19.: Orson Welles: A per (1962) Főszereplők: Anthony Perkins, Jeanne Moreau, Romy Schneider, Orson Welles
A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

október 15. csütörtök 19:00
4. SZÜLETÉSNAPI ELŐADÁS

KONCERTSZÍHÁZI KÖLTÉSZETEST

VIHARLÁMPA PROJEKT
- zongora, ének, szöveg, hegedű, szaxofon, basszusgitár, oboa, ütőhangszerek, szemüveg, kispárna, boa, tánc -


"néha véletlen találok új hangra,
mint mikor mellé nyúlok a gitáron,
rímet keresek mindig ugyanarra"

A Viharlámpa Projekt "koncertszínházi költészest"-jeinek nyersanyaga Fűri Anna zenéje és Kiss Judit Ágnes szövegei.
Az Artisjus, József Attila és Zelk Zoltán-díjas költő és a zeneszerző több évre visszanyúló együttműködését két zenés darab és két hangjáték mellett számtalan versmegzenésítés illetve dalszöveg fémjelzi. A Madách Színház musicalpályázatán második díjat nyertek, és ez az előadás hozta őket össze két másik zenésztársukkal: Keönch László Farkast elsősorban a Makám együttes dobosaként ismerheti a közönség, de a Viharlámpa Projekt tagjaként hegedűsként is hallható, a szaxofonos Weisz Gábor pedig basszusgitáron is játszik.
Az előadók sokoldalúságát bizonyítja, hogy az esteken mindnyájan énekelnek illetve a versek is az ő előadásukban hangzanak el - dallammal, anélkül, illetve a mozdulatok nyelvén, mivel az együttes ötödik tagja, Herold Eszter táncos.
A három művészeti ág szintézise a színház formanyelve, amely drámai ívet rajzol az elhangzott szövegek közé.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

DÉRY TIBOR: ÍTÉLET NINCS
- a kötetről Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
beszélgetnek -



Emlékirat? Vallomás? Önéletrajz? Regény? Esszé? Az Ítélet nincs - Déry Tibor nagy sikerű műve - valamennyi egyszerre. Déry, visszatekintve gazdag, izgalmas életére és művére, egyszersmind remek portrékat rajzol, melyekből egyszerre bontakozik ki egy lélek tájainak térképe és századunk nagy etikai, politikai és esztétika kérdéseinek rajza.



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 13. kedd 20:00
FILMSZEXTÉTIKA - KELECSÉNYI LÁSZLÓ FILMKLUBJA

Botrányfilmek – filmbotrányok 1.

NALTATAHTÍDROFAZSSIV
Csak felnőtteknek!



Visszafordíthatatlan/Irréversible/ - színes, magyarul beszélő, francia film (97 perc), rendező: Gaspar Noé, forgatókönyvíró: Gaspar Noé, operatőr: Gaspar Noé, Benoît Debie, jelmeztervező: Laure Culkovic, zene: Thomas Bangalter, látványtervező: Alain Juteau, vágó: Gaspar Noé, szereplők: Alex - Monica Bellucci, Marcus - Vincent Cassel, Pierre - Albert Dupontel, Philippe - Philippe Nahon, Cameo - Gaspar Noé
Jean-Luc Godard
, a „mozifenegyerek” mondta egyszer, hogy egy filmnek mindig van eleje, közepe és vége. Csak nem ebben a sorrendben. Nem tudni, Godard mester mit szólt ehhez a filmhez, de a szabályszegő dramaturgia sok nézőjét megzavarta. De ha csak ez lett volna zavaró! Ám a Visszafordíthatatlan nem ezért vált botrányossá, legelébb a 2002-es Cannes-i fesztiválon.
Miből adódik a film löketszerűen erős, de durvaságában is elegáns-emelkedett összhatása?” (Ardai Zoltán, Filmvilág,
Nem hittem el, amit látok, mert annyira szörnyű.
Úgy ábrázolja a legrosszabbat, ahogy az mindenhol létezik. Aki kihagy egyes képkockákat egy nemierőszak-jelenetből, az hazudik.” (Pernecker Dávid)
Almodovár Beszélj hozzá! című filmjét, amely a nemi erőszakot pozitív fényben tünteti fel, a kritikusok imádták, míg ez, amely a nemi erőszakot felháborítónak és gyomorforgatónak ábrázolja, megosztja az embereket.
(Nézői bejegyzés a Kritikus tömeg oldalán)
Az erőszak eszkalációja ez a film. Nem csoda, hogy a színésznő – ha egyáltalán színjáték volt ez a jelenet – fojtott hörgését nem akarván hallani, az aktuális cannes-i fesztivál illusztris közönségének egy része sietősen elhagyta a nézőteret.” (Kelecsényi László)  
Nálunk csak a Cirko Film forgalmazta.
Most a Nyitott Műhelyben újra megnézhető.

Kelecsényi László (Budapest, 1947) író, film- és irodalomtörténész, egyetemi tanár. Diplomáját 1970–1975 között szerezte az ELTE BTK filozófia-esztétika szakán.1975–1979 között a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos kutatója. 1978-ban doktorált az ELTE BTK-n esztétikából. 1979–1990 között a Mafilm Budapest Studiójában dolgozott dramaturgként. 1990–1992 között, valamint 1995 után szabadfoglalkozású író. 2008 óta a Zsigmond Király Főiskola óraadó tanára. Több tucat könyv szerzője. Monográfiát jelentetett meg pl. Latinovitsról vagy Karády Katalinról. A Krúdy Gyula Összegyűjtött Munkái életműsorozat szerkesztője. A vetítéssorozathoz közvetlenül kapcsolódó FilmSZEXtétika című kötete 2014-ben jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában. Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 13. kedd 17:00
KÖNYVBEMUTATÓ

ARIELA GRANDI: CSODÁLATOS VILÁG


www.arielagrandi.webnode.hu

ÁLMODOZZ
ha túl fáradt vagy a bulihoz, kapcsolódj ki a könyvel
egy megálmodott világban is kiüthet a háború, felüt az irigység, a hatalomvágy, elég ha elküldesz oda egy embert.
GYERTEK EL
BEMUTATOM A KÖNYVEM
AZ ÉN VILÁGOMBAN SZABADON SZÁRNYALHATSZ



Szívesen álmodozunk egy olyan világról, ahol minden szebb, jobb, egyszerűbb, mint a saját életünkben. Ahol létezik igaz barátság, önzetlen, tiszta szerelem és nincs szükség pénzre, mindent tudó technikai csodákra, csak őszinteségre, találékonyságra és becsületre.
 Leni, a gazdag földbirtokos egy átmulatott éjszaka után ilyen furcsa, ismeretlen kihívásokkal teli világban találja magát. Életében először, önálló döntéseket hozva kell megállnia a helyét. Végig kísérhetjük útját, szembesülve minden emberi gyengeséggel, amely felborítja az ismeretlen civilizáció életét is.... /Ariela Grandi/
A belépés díjtalan

október 12. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

MARNO JÁNOS: HIDEGHULLÁM című kötete
- a szerzővel a szerkesztő: Szegő János beszélget -



Marno János költészete állandó beszélgetés. Állandó nyelvmorajjal, közlésfoszlányokkal; tagolt én-hanggal és sejtelmes te-képpel. Reflexív mozgással és terekkel: legyenek azok belső tudati-nyelvi közegek, pszichés labirintusok, vagy a budai Gesztenyéskert igencsak konkrét és beazonosítható környéke kitaposott ösvényekkel. Itt nincsenek rossz lépések: egy elvétett szó, egy kicsavart rag egészen új lehetőségeket teremt. Új verseskötetében az ismétlés, a rátalálás és a rátévedés hármas ritmusa teremt egzisztenciális töltetű, delejező feszültséget. Napjaink egyik legeredetibb és legizgalmasabb költője új kötetében páratlan iróniával és játékossággal ered saját emlékezete és az örök filozófiai kérdés nyomába: nyelvünk határai mennyiben jelentik világunk határait?

 Marno János(Budapest, 1949.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, műkritikus. Pannonhalmán és Esztergomban végezte el középiskolai tanulmányait. Volt betanított munkás, kérdezőbiztos, segédmunkás és statiszta. 1968 óta ír. 1980-tól a Mozgó Világ, majd a többi lap is közölte verseit. 1980-1986 között szabadfoglalkozású. 1986-1989 között a Múzsák Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 2000-2001 között Bambergben volt ösztöndíjas. Méltatói a posztavantgárd törekvések közé sorolják munkásságát.
A belépés díjtalan.

október 10. szombat 20:00
KONCERT

GYÉMÁNT BÁLINT - JUHÁSZ GÁBOR GITÁRDUÓ

Gyémánt Bálint a hazai jazzélet egyik legkiemelkedőbb gitárosa, aki valódi érdeklődést mutat a zene minden formája iránt. Szívesen kóstol bele új műfajokba, fedez fel különböző stílusokat, hogy folyamatosan fejlessze zenei világát, inspirálja saját magát és környezetét. 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és ugyanitt szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben. 2014 óta a Bartók Béla Konzervatórium főtárgy tanára. Gitárosként és dalszerzőként jelenleg Harcsa Veronikával közös duójában, a Bin-Jip zenekarban és a Transform Quintetben működik közre, legújabb zenei projektje pedig a Gyémánt Bálint Trio. Egykori mesterével, Juhász Gáborral közösen 2011-ben jelentette meg a Budapest című albumot, melyen a két gitárművész a város jellegzetes és számukra fontos helyszíneit idézi meg a dalok és improvizációk nyelvén.



Juhász Gábor (1968) Gramofon és Artisjus díjas, Jónás Tamással Aegon társdíjas jazz gitáros. Alapító tagja a Tin-Tin kvartettnek, közremködöje számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborg-gal közösen, 60/40 címmel. 2006-ban megalapította a Juhász Gábor triót, melyben Papesch Péter basszusgitározik és Fodo (Födő Sándor) játszik ütőhangszereken. A 2009 óta Bacsó Kristóf szaxofon és Schreck Ferenc harsona művésszel kiegészülve Juhász Quintet néven is fellépnek. 2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzői CD-je amelyen a kvintett és a trió is szerepel, valamint László Attila gitáron és Borbély Mihály szaxofonon. 1990-óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zenemüvészeti Szakközépiskola Jazz Gitár szakán. Nemzetközi hírességek, akikkel Juhász Gábornak volt szerencséje játszani: Archie Shepp, Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Ian Ballamy, Lars Danielsson, Stephen James, Bebo Baldan, Federico Sanesi, Theo Jörgensman
Bővebben: http://www.juhaszgabor.eu/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

október 10. szombat 15:00
BÁBELŐADÁS

JUHÁSZ KRISTÓF: NULLADIK SZERELEM
- zenés mesejáték kisgyerekeknek -


"Történetünk utazás az első – vagyis nulladik – szerelmek idejébe, az óvodáskorba. Abba az életkorba utazunk, amikor még minden varázslat. Minden hang zene, minden szó költészet, minden firka fontos üzenet, minden mozdulat egy életre szól. Az óvodáskor az örökké tartó pillanatok kora.
A mesék és a csodák olyan hétköznapi dolgokból nőnek ki, mint egy homokozóban felejtett műanyag lapát, vagy egy levesbe pottyant hajszál.
Az óvodai szerelem életünk első nagy drámája. A dráma feszültségét a gyermeki fantázia és játékkedv végtelen hajlékonysága oldja fel. Minden kisfiú szuperhős, és minden kislány királylány lesz, imponálni akar szíve választottjának.
A minimalista tárgybábokkal, élő szereplőkkel, valamint hagyományos hangszerekkel és rengeteg zajkeltő eszközzel egyaránt előadott játék különleges atmoszférát teremt, minél többet bízva a gyermeki fantáziára."



Rendező és szereplő: Juhász Kristóf
Zene és szereplő: Takáts Eszter
Munkánkkal környezettudatosságra, az újrahasznosítás fontosságára neveljük a gyermekeket, és megmozgatva fantáziájukat bevezetjük őket abba a világba, ahol átértékelődnek olyan fogalmaik, mint hasznos, vagy haszontalan... Ráadásul a mai, digitális ingerekkel túlterhelt gyermekeknek megadjuk a kézzelfogható munka élményét és örömét, „felnőttes” eszközöket adunk a kezükbe, egyszerre adunk munkát szárnyaló képzeletüknek, és bontakozó manuális készségeiknek.
Belépődíj: felnőtteknek 1.000, gyerekeknek 500 Ft, családi jegy 4 fő esetén 2.000 Ft
(Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 9. péntek 18:30
OLÁH GÁBOR FILM- és HANGJÁTÉK KLUB

SZERENCSÉS EMBEREK című dokumentumfilm


Illusztráció a filmhez

Szerencsés emberek, dokumentumfilm, 75 perc, 1976-ban az Eocén programról egy bányász család életén keresztül kezdtem filmet forgatni, a terv szerint hat évig forgott  volna a film, azuonban   valamivel egy évvel később  amikor a program elakadt a film forgatását leállították, a filmet bevonták. Húsz évvel később 1996 ban a régi filmem után kezdtem nyomozni és felkerestem a régi családot. A film nem került elő, Varga Miklós már nem dolgozott a bányában, mert a legtöbb  aknát lezárták. felesége is új munkahelyet talált, a fia  bokszoló bajnok lett a lánya dada, a forgatás idején munkanélküli. Róluk,. a bezárt bányáról, a tatabánya múltjáűról és jelenéről és homályos jövőjéről szól a film. /Oláh Gábor/


A film forgatásán, jobbra: Oláh Gábor

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015).
A belépés díjtalan.

október 8. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

DARVASI FERENC: KÖZTÜNK VAGY - BESZÉLGETÉSEK MÁNDY IVÁNRÓL
- a Corvina Kiadó könyvét bemutatja:
Darvasi Ferenc, Mán-Várhegyi Réka és Márton László, moderál: Zeke Gyula -



Életének utolsó évtizedeiben általános megbecsülés övezte Mándy Ivánt, azóta azonban valamelyest kikopott a köztudatból. Darvasi Ferenc ezért is érezte úgy, hogy eljött az idő, meg kell szólaltatni azokat, akiknek van mondanivalójuk, amíg még nem késő. Mándyról korábban sokan beszéltek már és nem is akárhogyan: Rónay Lászlótól kezdve Esterházy Péterig. Darvasi most olyanokat keresett fel, húsz beszélgetést készítve a húsz éve elhunyt alkotóról, akik nem, vagy csak keveset beszéltek az íróról, hozzá fűződő személyes és/vagy szakmai kapcsolatukról. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy kik voltak a szerelmei, mit csinált 1956. október 23-án, hogy hívták otthon, a Teleki tér környékén, a Károlyi-kertben, vagy hogy mi volt a kedvenc süteménye, futballcsapata, és hogyan alkotott – hanem azt is, hogy miként él tovább az emlékezetben, mi az, ami belőle és az életművéből ránk marad.
A belépés díjtalan

október 7. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

CAROL REED: ODD MAN OUT / EGY EMBER LEMARAD
- a Magyarországi James Joyce Társaság és a Magyar Yeats Társaság támogatásával -

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozunk a tavaszi szezon folytatásaként további három alkalommal, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

 

Első alkalommal az angol filmrendező-klasszikusnak, Carol Reednek az Odd Man Out (1947) című „para-ír” munkáját nézzük meg. Az eredeti helyszínen, Belfastban leforgatott IRA-film hol az Egy ember lemarad, hol A számkivetett címet kapja, amikor nálunk (nagyon ritkán) levetítik. Van belőle szinkronizált változatunk és eredeti angol nyelvű kópiánk angol felirattal. A szokásos szavazással dönthetünk, melyiket nézzük meg.
Egy ember lemarad /Odd Man Out/ - fekete-fehér angol filmdráma, 115 perc, 1947, rendező: Carol Reed, író: F. L. Green, forgatókönyvíró: R. C. Sherriff, zeneszerző: William Alwyn, operatőr: Robert Krasker, vágó: Fergus McDonell, szereplők: Johnny McQueen - James Mason, Lukey - Robert Newton, Kathleen Sullivan - Kathleen Ryan, Pat - Cyril Cusack, Shell - Peter Judge



Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 6. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 1.

BEHARANGOZÓ EST
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


...a két vitavezető...

A sorozat nyitó estjén, október 6-án kedden a két vitavezető bemutatja néhány elképzelését, melynek keretében felvételről sok jó és érdekes zenét hallhattok majd. Az első találkozó egyik célja a ti szondázásotok, annak megállapítása: milyen témákra, nyitott a Nyitott Műhely közönsége.
A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be  élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.



6-án azonban “A Jazz Évszázada” c. könyv szerzőpárosa bemutat néhány olyan, zenével bőségesen illusztrált témát, amely nem fért be egyébként  pekingi telefonkönyv méretű művükbe, de szerintük mégis igényt tarthat az érdeklődésetekre.
A MEGNYITÓ ESTRE A BELÉPÉS DÍJTALAN,
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter

október 5. hétfő 20:00
Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról

“EGYÉNI SZOCIÁLIS PROBLÉMA”



Mit tud kezdeni a pszichoterápia az egyén „társadalmi” problémáival (például kollektív traumatizáltság, létbizonytalanság, kirekesztés, előítéletek okozta egyéni szenvedésekkel)? Lehet-e a pszichoterápiának társadalmi felelőssége? A tudományos pszichológia diskurzusában értelmezhetőek-e a társadalmi jelenségek? Hol húzódik a határ az egyéni és a társadalmi probléma között? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Imágó Budapest folyóirat októberben megjelenő Egyéni szociális probléma című száma kapcsán.
A beszélgetés résztvevői:
Bánki György
pszichoterapeuta
Borbándi János
pszichoterapeuta
Erős Ferenc
pszichológus
Lénárd Kata
pszichológus
Máriási Dóra
pszichológus
A beszélgetést vezeti: Kovai Melinda
szociológus
http://www.imagoegyesulet.hu/
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 3. szombat 20:00
KONCERT

THE SOUND OF TERROR
GERLÓCZY ZSIGMOND IMPROVIZÁCIÓS ESTJE



Gerlóczy Zsigmond 1995-ben művészcsaládba született, ám felmenői között zenészeket nem találunk. Édesanyja galériát vezet, édesapja újságíró. Ő maga hatévesen kezdte zenei tanulmányait, kezdetben autodidakta módon, majd klasszikus zongoraórákat vett Dévai Adrienntől. Már a zeneiskola első évében feltűnt improvizációs készsége, a tanult darabokat variálta, kis témákat komponált. Kilencévesen édesanyja elvitte Binder Károlyhoz, a Zeneakadémia jazz tanszakának vezetőjéhez, zeneszerzőhöz, zongoristához, akitől Zsigmond jazz-zongoraórákat vett. Ebben az időben azonban nem volt képes keretek közé szorítani improvizációit, s a kottával sem volt kibékülve, így a heti egy közös zenélés mellett tovább folytatta az "önképzőkört".



2010-ben, tizennégy éves korában felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora tanszakára, mindeközben vissza-visszanyúlt a komolyzenei tradíciókhoz. 2012 elején megismerte Szakcsi Lakatos Róbertet, aki jelentős segítséget nyújtott neki az improvizációs zenében, s általános értelemben zenei mestereként szolgált. 2013-ban többek közt az ő hatására Zsigmond átment a klasszikus zenei tanszakra, ahol Faddi Saroltától tanul azóta is. Részt vett számos zenei versenyen, mesterkurzuson.
Belépődíj: 1.000, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 2. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 7.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A MEDVE ÉS A JÁTÉKBABA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)


...et la poupée

A medve és baba /L'ours et la poupée/ - színes, feliratos francia vígjáték, 85 perc, 1970, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Michel Deville, Nina Companéez, zeneszerző: Eddie Vartan, operatőr: Claude Lecomte, vágó: Nina Companéez, szereplők: Felicia - Brigitte Bardot, Gaspard - Jean-Pierre Cassel, Ivan - Daniel Ceccaldi, Stephane - Georges Claisse, Millot - Julien Verdier, Julie - Sabine Haudepin, Charlotte - Valérie Stroh
Gaspard vidéken lakik egy nagy házban a fiával és három unokahúgával. Szereti a csendet, a nyugalmat.Egy napon szerény autójával egy Rolls-Royce-ba ütközik, amelyet a fiatal, szép, vagyonos és temperamentumos Felicia vezet. A hölgy nagyon is tisztában van értékeivel, és dühös a férfira, amiért az nem kerül szépsége hatása alá. Felicia elhatározza, hogy felkelti a férfi érdeklődését, de Gaspard nem akarja engedni, hogy egy ilyen nő feldúlja az életét

* * *
november 6. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
december 4. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
2016. január 8.. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
február 5. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
március 4. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
április 1. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
május 6.. Kölyökbanda (1983)
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 1. csütörtök 19:00
KONCERT

"EGY SZENVEDÉLY MARGÓJÁRA"
- a TÚLPART és a MEMBRÁN közös koncertje -



Túlpart: zenék József Attila, Nagy László, Radnóti, Weöres-versekre, saját szövegű dalok
Molnár Katalin ének, Fodor Miklós fuvola, Mády-Szabó Eszter cselló, Dévényi Zoltán gitár, Clemente Gábor ütő - tulpartegyuttes.hu
Membrán: ír dalok saját olvasatban; zene Pilinszky verseire
Brátán Vera ének, Fodor Miklós fuvola, Dévényi Zoltán gitár, Mády Kálmán dob, ütő
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)