ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

december 31. csütörtök 19:00
SZILVESZTER

Minden hely elkelt!

Zártkörű rendezvény. (Belépő: 1.500 Ft)

december 28. hétfő 20:00
ELŐSZILVESZTER

KUBAI EST
ELSA VALLE és a RUMBA CALIENTE
- kubai muzsika, tánc, gasztronómia és koktélok -



A legjobb pillanatok Elsa 2015-ös évéből képekben.
Este 8-tól koncert, ahol a legsikeresebb dalok hangzanak el Elsa repertoárjából.
Ezen az estén lesz önfeledt zene, táncillusztráció.
És természetesen kubai étel kóstolók koktélokkal.
Elsa meginvitál mindenkit egy közös együtt örömfőzésre!


Két hang, ezernyi gondolat

Hogy kicsoda Elsa Valle? Énekesnő? Kiváló zenész-előadóművész? Az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja? Egy rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor kubai nő, aki fiatal énekesnőként fogta a bőröndjét és hátrahagyva hazáját elindult világot látni, hogy végül Magyarországon találjon új otthonra.
Elsa Valle az a fajta tiszta, sugárzó lélek, akiből elapadhatatlanul árad az életöröm, mellyel nap mint nap megajándékozza a környezetében élőket. Dalai talán ennek is köszönhetik sajátos varázsukat.
A két különleges zenei egyéniséggel és talentummal megáldott énekest nem kell bemutatni az igényes zenéhez szokott közönségnek, hiszen mindkét művész ismert és elismert alakja nem csak a hazai, de a nemzetközi jazz életnek is. A csütörtöki koncert különlegessége Elsa Valle és Winand Gábor  személyiségéből fakad. Két olyan énekhang ad randevút egymásnak, amelyek a világ különböző tájain születtek, majd a hely kultúráját, hangulatait, jellegzetes zenéjét magukba szívva cseperedtek fel, hogy aztán kifejlődve  mérföldkövekként jelezzék az utat egy olyan világba, ahol még kevesen jártak, de követőik biztosan akadnak majd szép számmal a felnövő generációkban. Ez a két út ér össze ezen az estén, amikor Elsa Valle afrikai gyökerektől átitatott a kubai dallam és ritmusvilággal megédesített hangja találkozik Winand Gábor különlegesen finomra csiszolt melodikus improvizációival, az amerikai jazz Afrikából indulva megkerüli a bolygót és a közép európai fűszereket is magába szívva, felfrissülve ismét találkozik régi önmagával.
A két művész csodálatos duóján keresztül együtt felfedezzük a zene horizontjait, megismerjük a szabadságot és a zene által felszabadult érzések, művészetek világát. Tánc, közös alkotás, művészi pillanatok teremtése együtt. Erröl fog szóln az este. (E. V. és W. G.)


Congri - kubai babos rizs biztosan lesz (mindenféle sült húsokkal)!

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 27. vasárnap 20:00
KONCERT - ELŐSZILVESZTER

"SUPRA LIBRUM"
A BALÁZS ELEMÉR TRIÓ ÉS A VOCES 3 ÉNEKEGYÜTTES ELŐADÁSÁBAN, vendég: TAKÁCS ZSUZSANNA - mezzoszoprán


Takács Zsuzsanna

Több éves együttműködés köti össze az előadókat, akik három különböző területen művelik a zenét. A „Supra librum” („a kottás könyv fölött”) 15. századi kifejezés, és a gregorián énekre improvizált többszólamúság korabeli gyakorlatát írja le. A koncert is hasonlóképpen működik: az énekesek a középkoritól a barokkig terjedő énekeket szólaltatnak meg, melyre  –  vagy akár melyekkel együtt – a jazz trió szabadon improvizál. Sőt, az utolsó tételben az énekesek is improvizálnak: supra librum.



Balázs Elemér Trió:
Balázs Elemér - dob
Balázs József - zongora
Lakatos Pecek Krisztián - bőgő


A fotón a Voces Aequales Énekegyüttes, köztük a Voces 3 tagjai

A Voces3 énekegyüttes:
Gyulai Csaba - tenor
Philipp György - bariton
Mizsei Zoltán - basszus
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 23. szerda 20:00
KARÁCSONYI KONCERT

SZIRTES EDINA MÓKUS SZÓLÓESTJE
- looperes koncert -


Szirtes Edina Mókus - énekes, hegedűs, zeneszerző. Hegedűművész diplomáját a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte 2002-ben, majd zeneszerzéssel kezdett foglalkozni. Írt zenét többek között a Szegedi Színkör, Szegedi Kortárs Balett, Kováts Kriszta Színháza, Baltazár Színház és a Magyar Rádiószínház számára, de a 2010-es tűzijáték zenéjét is ő szerezte.
Stúdiózenészként és dalszerzőként számos komoly- és könnyűzenei együttes produkciójában, illetve hanglemezén működött közre, és folyamatosan koncertezik is velük (Zsédenyi Adrienn, Presser Gábor, Balássy Betti & Varga Feri, Falusi Mariann, Sárik Péter Trió, Hevesi Tamás, NagyJános, Havasi Balázs, Makám és Kolinda, Pusztaszó, FSCO, Harmonia Garden, Napoleon Boulevard). Saját zenekaraival (Fabula Rasa, Nomada, Blues B.R.Others) is rendszeresen fellép itthon és külföldi világzenei fesztiválokon. A Fabula Rasa-val az első Budapest Fringe Fesztiválon mutatkoztak be, ahol szakmai különdíjjal jutalmazták produkciójukat.
Mókus 2004-ben Artisjus díjat kapott, 2007-ben a nemzetközi Song Writing dalíró versenyen tizenötezer dalból a legjobb 14 dal közé választották szerzeményét. Tessék-lássék címmel megjelent szólólemezét a Fonogram szakmai zsűrije a legjobbnak ítélte 2010-ben világzene-kategóriában. Szintén ebben az évben a Kortárs Dalíró verseny második helyezését nyerte a világhírű Nikola Parov után.
Sokoldalúsága két új lemezanyagán is megmutatkozik. A már elkészült, s a koncerten is kapható lemez címe „Mókus és a Tao”. Az album anyaga az ősi kínai bölcseleti alapmű, Lao-ce: Tao Te King – Az Út és Erény című könyvéből vett tizenkét megzenésített verset tartalmaz . Ez a mű Kováts Kriszta felkérésére született és a Művészetek Palotàjában lett bemutatva 2011. szeptember 24-én. A dalokat Mókus egyedül játszotta lemezre zongorán, brácsán, hegedűn, melodikán és énekelte saját énekhangján. Ezzel párhuzamosan egy akusztikus popzenei anyagot is rögzíteni kezdett „Szerelmesezős” címmel, amit ő maga „érzelgős asszonyzenének” hív. A később megjelenő albumon szereplő dalok saját barátai verseire íródtak, így „alapja a mai fiatalok szíve, gondolatai”, de a lemezen szerepel egy Bródy- és egy Presser-feldolgozás is.
http://szirtesedinamokus.com/

Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 22. kedd 19:00
KARÁCSONY

KJ és TANÍTVÁNYAI

Zártkörű rendezvény.

december 21. hétfő 19:00
HÚSZ ÉV LEGIZGALMASABB KÖTETEI

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje

Vendégünk: VÁRADY SZABOLCS
- a sorozat következő részében A REJTETT KIJÁRAT I című kötetéről a szerzővel Margócsy István  beszélget, zenei meglepetés: Darvas Ferenc zongorán -



„Világvégi elegancia.” E szóval jellemezte Réz Pál a 80-as évek elején Várady Szabolcs költészetének stílusát, ízlését. Ugyanez a szó tért vissza egy 1985-ben lejegyzett beszélgetés során, amikor Domokos Mátyás kérdésére Vas István így felelt: „Az is hozzátartozik az eleganciához, hogy nem szabad túlságosan is észrevenni a dolgokat. Egyébként a nil admirari, a »semmin sem kell csodálkozni« ugyancsak magyar tulajdonság, és persze ugyancsak hozzátartozik az eleganciához Várady Szabolcsban. Eleganciáról beszélek, de kevésbé hízelgő szóval is nevezhetném ugyanezt. Ha jól emlékszem, már le is írtam vele kapcsolatban, hogy van benne valamilyen impregnáltság, áthatolhatatlanság az élményekkel és a dolgokkal szemben.”
Talán valóban az elegancia, az impregnáltságnak ható tartózkodás és mindehhez a humornak egyfajta kesernyés változata jellemzi leginkább a jelenlétnek és a hatásnak azt a módját, amellyel Várady Szabolcs költői életműve és szerkesztői tevékenységében megnyilatkozó ízlése alakította az elmúlt évtizedek magyar költészetét. Ez az életmű most A rejtett kijárat című kötetben – a szerkesztői munka során keletkezett szövegek és néhány fordítás, előszó kivételével – teljes egészében előttünk van. /.../
Schein Gábor: A lefordíthatatlan szójáték



/.../ „Várady halk iróniáját az élteti, ahogy a mindennapi élményeket, az élmények mindennapjait és az életet meghatározó, lényegében metafizikus princípiumokat egymáshoz méri.” (Margócsy István: Ha már itt vagy. Mozgó Világ, 1982. 3.) Ez a magasabb szféra pedig mindig jelen van költészetében. Akkor is, amikor a vécétartályról ír villanellát, vagy limeriket a hullámok taraján álló Herbert von Karajanról. /.../
Ez a magasabb szféra pedig mindig jelen van költészetében. Akkor is, amikor a vécétartályról ír villanellát, vagy limeriket a hullámok taraján álló Herbert von Karajanról.
A szplín, a rosszkedv egyébként érdekes módon a kritikusok legtöbbje szerint valamiféle morális fedezetet képez Várady költeményeihez. Talán hogy a játékosság elfogadhatóbbnak látsszék; legalább kínjában vicceljen. „Várady lírájának… a tagadhatatlanul hiteles rosszkedv a fedezete.” (Lator László: Várady Szabolcs változása. In: Szigettenger: Költők, versek, barátaim. Európa, 1993.) /.../
Még valamit nyelvről és ethoszról. Réz Pál írja: „…a korszerűtlen elegancia, kecs, a formák akrobatikája, a ritmusok és ritmusváltások igézete Várady Szabolcsnál – igen, hadd mondjam ki a nem divatos szót: világfájdalommal párosul”. (Réz Pál: Várady Szabolcsról. Kortárs, 1983. 3.) Tandori metaforikusan ugyan, de továbbmegy: „…háló nélkül és állványtalanul építené vissza Várady (akár ha mozdulatokból, aprított lendületekből) azt a tüneményt, amit a tömör, találó kifejezésmód méltóságának nevezhetünk”. (Tandori Dezső: Várady Szabolcs: Ha már itt vagy. Kortárs, 1982.  /.../
Bodor Béla: MINDEN (AMI) megvan
A belépés díjtalan.

december 20. vasárnap 15:00
KARÁCSONY és JÓTÉKONYSÁGI DÉLUTÁN

EÖTVÖS KÁROLY KÖZPOLITIKAI INTÉZET

Zártkörű rendezvény.

december 19. szombat 20:00
KONCERT

BETEGSÉG MIATT ELMARAD!!!!

GYÉMÁNT BÁLINT TRIÓ




Gyémánt Bálint a hazai jazzélet egyik legkiemelkedőbb gitárosa, aki valódi érdeklődést mutat a zene minden formája iránt. Szívesen kóstol bele új műfajokba, fedez fel különböző stílusokat, hogy folyamatosan fejlessze zenei világát, inspirálja saját magát és környezetét. 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és ugyanitt szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben. 2014 óta a Bartók Béla Konzervatórium főtárgy tanára.
Gitárosként és dalszerzőként jelenleg Harcsa Veronikával közös duójában, a Bin-Jip zenekarban és a Transform Quintetben működik közre. Legújabb zenei projektje a Gyémánt Bálint Trio, amelyben Bálint saját kompozícióit hallhatjuk modern improvizatív zenei környezetben, kiemelkedő zenészek társaságában.
Gyémánt Bálint - gitár
Fonay Tibor - nagybőgő
Csízi László - dob
Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

december 19. szombat 16:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -
A decemberi Varró Dani klubban a Maszat-hegy most megjelent új kiadásához kapcsolódunk!
 

Fotó: Sanoma Archív / Rákosi Péter

16:00-kor VARRÓ DANI VARRODÁJA
A Maszat-hegy szereplői közül most Maszat Janka és Muhi Andris babákat lehet készíteni 4 órától a kisteremben Csekő Etelka irányításával


http://www.etelkaina.hu/

17.00-kor felolvasás és zenés beszélgetés: VARRÓ DÁNIEL VENDÉGEI ez alkalommal Muhi Andris, a címszereplő, valamint PRESSER GÁBOR,  a könyv új kiadásával együtt most újra kiadott első zenés kalandlemez és a későbbi színházi feldolgozás zeneszerzője



A Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszathegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jóbarátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik.
A könyv verses meseregény, verselésében és hangütésében a klasszikus verses regényeket idézi (Puskint, Byront, Arany Lászlót), a történet viszont kalandos, modern tündérmese. Többnyire gyermeki témákon mereng el a mesélő - hogy csúfolták gyerekkorában, vagy milyen az ideális gombfocikapu. A elbeszélést számos játékos, dallamos betétvers egészíti ki. Találhatnak benne kedvükre valót a kis- és nagyiskolások, a szüleik; a kalandok és izgalmak, a csendes elmélkedések és az irodalmi ínyencségek kedvelői egyaránt.


Muhi András és Maszat Janka, amint kibújnak a könyvből...

http://www.mixonline.hu/System/Articles/Images/649e2d6b-0796-48ad-b902-db2ba705e2b5.jpg
http://vigszinhaz.hu/images/fckeditor/upload/resize/500/500/DSC_9506.JPG
http://forum.p24.hu/forumkep/9/81547/384/11501661/3.jpg
http://forum.p24.hu/forumkep/9/81547/384/11502834/3.jpg
https://i.ytimg.com/vi/groVjnsVeio/maxresdefault.jpg
https://www.youtube.com/watch?v=xLzQzqMUGws&hd=1
https://www.youtube.com/watch?v=aPB5nvbnjHo
https://www.youtube.com/watch?v=_QNLa6cagVs
https://www.facebook.com/events/974478685957732/
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A belépés most kivételesen díjtalan!!
Kedvcsinálónak addig is bele lehet kicsit hallgatni a Badar-országról szóló fejezetbe:
https://www.youtube.com/watch?v=Y_6qYiZ6xBo

december 18. péntek 18:00
VÁGYAK, FÉLELMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

ROMAN POLANSKI: ISZONYAT



Iszonyat /Repulsion/ - fekete-fehér angol horror, 110 perc, 1965, rendező: Roman Polanski, forgatókönyvíró: Roman Polanski, Gérard Brach, zeneszerző: Chico Hamilton, operatőr: Gilbert Taylor, vágó: Alastair McIntyre, adaptáció: David Stone, szereplők: Carol Ledoux - Catherine Deneuve, Michael - Ian Hendry, Colin - John Fraser, Helen Ledoux - Yvonne Furneaux, Landlord - Patrick Wymark
Egy londoni lakásban él a két, egymással ellentétes jellemű nővér. Helen egy nős férfival jár, míg Carol gyűlöli a pasikat, a testiség minden formájától iszonyodik. Amikor Helen elutazik a szeretőjével, az egyedül maradt, amúgy manikűrösként dolgozó Carol teljesen magába fordul. Nem jár be dolgozni, bezárkózik lakásba, ahol lidérces álmok gyötrik. Ennek hatására személyisége fokról fokra széthullik. Mindez oda vezet, hogy agyonveri újdonsült barátját, majd brutális kegyetlenséggel végez a háziúrral, aki erőszakkal próbál közeledni hozzá.
A berlini filmfesztivál két díjának nyertese.




Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
2016. január 15.: Roman Polanski: Zsákutca (1966) Főszereplők: Françoise Dorléac, Donald Pleasence
Február 19.: Orson Welles: A per (1962) Főszereplők: Anthony Perkins, Jeanne Moreau, Romy Schneider, Orson Welles
A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

december 17. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

BARTIS ATTILA: A VÉGE című regénye
- a szerzővel Rácz Péter költő beszélget -



Egy fotográfus története, aki... Nem: egy férfi története, aki... Nem: egy szerelem története, ami... Vagy több szerelem története, amik egymással... Vagy egy ország története, ami... Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.
(Kemény István)


Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta él Budapesten. Író, fotográfus. Fotográfiáiból számos kiállítást rendeztek. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg.
A nyugalom
ból készült drámát Anyám, Kleopátra címmel 2003-ban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, majd 2008-ban Nyugalom címmel mutatták be a magyar mozikban a regény alapján készül játékfilmet, amelyet Alföldi Róbert rendezett. Bartis Attila művei már több idegen nyelven is olvashatók.
Egy éven át írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak, ezeket írásait A Lázár apokrifek című kötetben adta ki a Magvető.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A kéklő pára
(1998), A nyugalom (2001), A séta (2001), A Lázár apokrifek (2005), Amiről lehet (2010), A csöndet úgy (2010), A vége (2015)
A belépés díjtalan.


Az est a Szépírók Társasága támogatásával jött létre.

A belépés díjtalan.

december 16. szerda 19:00
IRODALMI EST

A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán alapított KuK Kritikai Portál sorozata

Vendég: KRUSOVSZKY DÉNES költő
-
beszélgetőtársak: Hörcher Ferenc (tanár), valamint Gunda-Szabó Dóra és Tanos Márton (a PPKE BTK doktorandusz hallgatói, a KuK volt és jelenlegi szerkesztői) -

 

A KuK (Kultúra és Kritika) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán alapított, az Esztétika Tanszék által működtetett független, kritikai portál. Egy nyilvános szeminárium: az Esztétika Tanszék oktatóinak és az egyetem hallgatóinak szakmai, tantermen kívüli együttműködése. Most ki kíván lépni az internetes térből és beszélgetéssorozatot tervez kortárs szépírókkal, melynek célja, hogy jobban megismertesse az egyetemistákkal a kortárs szerzőket, akik még az egyetemi oktatásban is alig kapnak helyet. S alkalmat teremtsen, hogy kötetlenebb formában találkozzanak az élő magyar irodalommal. Így meg tudják ismerni az irodalmárok nézőpontja mellett egy kicsit a szerzők szempontrendszerét is.
Úgy próbálják továbbvinni a nyilvános szemináriumi jelleget, hogy egy KuK-os szerző; jellemzően pázmányos diák, egy egyetemi oktatóval karöltve beszélget a kiszemelt szerzővel. Ezzel szeretnék elejét venni az akadémiai ízű beszélgetéseknek és minden bizonnyal egy kis fiatalos frissességet tudnak csempészni az estékbe.
Bővebben: www.kuk.hu
A belépés díjtalan.

december 15. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 6.

MITŐL SZÓL A HARSONA?
A hangszert megszólaltatja és beszél róla: FRIEDRICH KÁROLY

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


Témák: Karcsi bemutatása. Karcsi bemutatja hangszerét és beszél a hangszer használatának történetéről, majd a jazzben játszott szerepéről.  Mivel FK jazztörténetet is tanít, szó lesz, - zenei illusztrációkkal fűszerezve - a hangszer stílusformáló nagyjairól,  Karcsi kedvenceiről ...és bármi másról, amire a közönség kiváncsi.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS!
A kérdezőbiztos: KEREKES GYÖRGY
A közönség félénkebb tagjainak képviselője: PALLAI PÉTER
(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)

FRIEDRICH KÁROLY hat éves korától tanult zenét, kezdetben zongorázott, 12 éves korától harsonázott, majd egy évvel később bőgőzni is elkezdett. Hamarosan meghívták a városi fúvószenekarba, majd a szimfonikus zenekarba is. Mindkét együttes magas színvonalon játszott, ahol Friedrich szólamvezető volt. Hetedik általánosba járt, amikor első jazz együttesét megalakította, velük megyei versenyt is nyert. 1964-ben felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola harsona szakára és a Zenegimnáziumba, majd beiratkozott a Szakiskola újonnan megalakult jazz tanszakára. Ezt az iskolát 1969-ben végezte el színjeles eredménnyel. Klasszikus konzervatóriumi tanulmányai befejezése (1977) után felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatára Budapesten. Diplomáját 1970-ben szerezte meg. Iskolái elvégzése után magánúton klasszikus zeneszerzést tanult. Már diákkorában bekerült a hazai jazzélet sűrűjébe. Saját együttese mellett az összes hazai és számos külföldi kiválósággal játszhatott, Gonda János pedig még diákkorában meghívta a jazz tanszakra tanárnak 1977-ben. Az egyre kevesebbet vállaló Pernye András óráit vette fokozatosan át, azóta tanítja a jazztörténet tárgyat. 1972-ben egy évre külföldre szerződött: Svédországban, Svájcban és Etiópiában dolgozott. Visszatérése után az akkori idők legjobb jazzrock együttesébe, a Syriusba került. Mellette folytatta a tanítást a jazz tanszakon, ahol a jazztörténet mellett zeneelméletet és zenekari gyakorlatot is tanított. A 70-es évek közepétől jazz hangszerelést is oktat. Saját jazz együttese is működött, valamint több száz jazz, rock ill. egyéb könnyűzenei lemez közreműködője volt. Emellett számos hanglemez és TV show hangszerelési, zenei rendezői munkáját végezte, illetve végzi a hangszeres közreműködés mellett. 1985-ben többedmagával megalakította a Budapest Big Bandet, amely hazánk első professzionális jazz nagyzenekara volt több mint húsz esztendős szünet után. Ennek az együttesnek társvezetője és hangszerelője volt. Már korábban is publikált jazz témájú cikkeket, de a 90-es években kezdett rendszeresen hanglemezkritikákat írni a MaJazz és a Gramofon számára. Két jazz hangszereléskönyvet is írt, az egyiket kis, a másikat pedig nagyzenekarra. Jelenleg egy három kötetesre tervezett jazztörténet jegyzet második köteténél tart. Amikor a jazz tanszak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fennhatósága alá került, adjunktus lett, az intézményben jelenleg docensként működik. 2003-tól a jazzharsona tárgy tanára, ezen kívül jazztörténetet, hangszerelést és számítógépismereteket is tanít. 2006-ban megkapta a Szabó Gábor díjat, az egyetlen hazai szakmai jazz díjat.
https://www.youtube.com/watch?v=VQQrvYDIQd8


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

december 15. kedd 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ

FERENCZI KRISZTINA: ÉLNI EGÉSZEN
– a verseskötetről Mező Ferenc beszélget a szerkesztőkkel, Molnár Krisztina Ritával és Timár Ádámmal -



“Úgy tűnik, Ferenczi Krisztina számára a vers a gondolkodás legtisztább formai megjelenése, a rögzítés legtökéletesebb módja. A vers a folyton vágyott rend és tisztaság metaforájává lett életében. Az élet szélsőséges eseményei – szerelem, vetélés, születés, válás, halál – a versírás gesztusával váltak számára, ha feldolgozhatóvá nem is, átgondolhatóvá, áttekinthetővé.

A szerző több ízben is belefogott versei ciklusokba rendezésébe. Élete akkor érkezett abba a szakaszba, amikor sor kerülhetett erre a lassabb tempójú, elmélyült tevékenységre, amikor kiderült, hogy véget ér. Kérése, hogy végezzük el helyette, amit még földi feladatának tekintett, belátható. Komoly, szép kérés volt.
Megtettük. Olvassák szeretettel.”
Molnár Krisztina Rita
A belépés díjtalan.

december 14. hétfő 18:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

TÉRBELISÉG ÉS KÖZOKTATÁS
- a Katalizátor Hálózat Közszociológiai Műhelyének rendezvénye -


18.00 – 18.10: Érkezés, ráhangolódás
18.10 – 19.10: Vitaindító kerekasztal beszélgetés
Havas Gábor (szociológus)
Neumann Eszter
(King’s College London)
Orsós János
(Dzsaj Bhim Közösség elnöke)
Csovcsics Erika
(a pécsi Budai-Városkapu Iskola Főigazatója)
részvételével, majd a közönség bevonásával 
Moderátor: Zolnay János (szociológus)
Decemberi rendezvényük a térbeliség és a közoktatás problémájával foglalkozik. Kiinduló állításunk szerint a térbeli dimenziónak döntő jelentősége van abban a mechanizmusban, amely fenntartja a szabad iskolaválasztásra épülő magyarországi közoktatási rendszer szélsőséges szelektivitását és egyenlőtlenségét. Mindazok a kistelepülési iskolák, amelyeknek a beiskolázási körzetük kisebb, mint a helyi oktatási piac, kiszolgáltatottak a folyamatoknak. A kistelepüléseken széleskörűen elterjedt a „funkcionális gettósodás” jelensége. A városokban pedig a tanulói ingázás mértéke olyan nagy, hogy képes semlegesíteni a tanulók térbeli eloszlásának hatását. A centralizált közoktatás-irányítási szisztémában a fenntartóknak semmivel sincsenek hatékonyabb eszközeik arra, hogy befolyásolják a folyamatokat, mint a korábbi önkormányzati fenntartóknak.
A Katalizátor Hálózat célja, hogy hozzájáruljon a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő emberek társadalmi integrációja érdekében munkálkodó szervezetek és programok hálózatba rendeződéséhez. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badúr Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015. októberétől 2016. májusáig minden hónap harmadik hétfőjén kerülnek majd megrendezésre a Nyitott Műhelyben. A Közszociológiai Műhely elsődleges célja, hogy elősegítse az állam, az egyházak, valamint az akadémiai-, a civil- és a piaci szféra közötti párbeszéd, illetve szinergikus kapcsolatok megteremtését és elmélyítését.
A decemberi esemény a facebookon
ide klikkelve érhető el.
http://katalizatorhalozat.hu/esemenyek

A belépés díjtalan.

december 13. vasárnap 19:30
KÖNYVBEMUTATÓ

A Napkút Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

CSÖRSZ ISTVÁN: VESZTESEK című, 1975-ben írt regénye
- a beszélgetés résztvevői: S. Sárdi Margit irodalomtörténész, illetve Csörsz Rumen István, az író fia, Csörsz István egy 1999-ben készült video-önéletírás részletében mesél a könyv keletkezéséről -



Csörsz István az 1970-es évek elején három önálló kötettel jelentkezett, s ezek változatos visszhangot váltottak ki. A fiatal író 1975–1976-ban egy tudományos-fantasztikus regényt is írt Vesztesekcímmel. A kiadók azonban elzárkóztak a megjelentetésétől, főként ideológiai okokból – a hivatalos álláspont szerint elképzelhetetlen, hogy 2020-ban, a regény cselekményének idején még létezzen a kapitalizmus. Ám nemcsak azért érdemes elolvasni a kötetet negyven év után, mivel épp jelenkorunkat festi. Mint minden sci-fi, valójában a regény születésének korát tükrözi, sajátos perspektívából.
A Vesztesek hősei kelet-európai (bolgár és lengyel) egyetemisták és pályakezdő tudósok, akiket nem szülőföldjükön képeztek ki, hanem Angliában, ahol elmélyülhettek a pszichológia újdonságaiban: az emberi hang és az emlékezet kutatásával foglalkoznak. Történetük barátságról, szerelemről, mesterekről és vetélytársakról, sőt tudományos vitákról szól – legfőképp mégis a gyökértelenségről és saját múltjuk terheiről. Az ellentmondások tovább erősödnek, amikor kiderül: ösztöndíjukért és karrierjükért cserébe a fiatalok olyan feladatokat kaptak, amelyek etikai kockázatot vetnek fel. A titokzatos pszichiátriai kísérletek nyomán egy szövevényes bűnügyi történet rajzolódik ki, amely csakhamar magával sodorja a közelebb és távolabb álló szereplőket.



Csörsz István (Baja, 1942) magyar író. Majd harminc éven át próbálkozott az élet több területén: volt szakmunkás, matróz, műszerész, fénymásoló, fafaragó. 1967-tól jelentek meg művei. 1971-től lett szabadfoglalkozású író. A beatnemzedék hiteles tolmácsolója, az új generáció bajainak kutatója.
Kötetei:
1971: Sírig tartsd a pofád! (regény)
1971: Ahol a sziget kezdődik - Fiatal prózaírók antológiája
1972: Bocsánatos bűnök (elbeszélések)
1972: Vastövis (kisregény)
1973: Okos madár (regény, szlovákul: 1978)
1974: Visszakézből (regény)
1977: Ördögűzés (novellák)
1982: Kék a tenger (dráma)
1983: Sírig tartsd a pofád! I-II.
1986: Elhagyott a közérzetem (riportok)
2000: Pangala (regény)
2013: Az írás művészete. Feljegyzések (esszé, online függelékben novella- és regényelemzésekkel)
2014: Viharjelzés. Riportok 1956 katonáival (riportok)
A belépés díjtalan.

december 12. szombat 20:00
LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

MAKÁM - HOLDFÉNYT VETETTEM
WEÖRES SÁNDOR versei KRULIK ZOLTÁN zenéjével




"Már a neve se egyértelmű, mintha többen lennének. Nádasdy Ádám gyerekkorában például a „Vöres” ejtést hallotta otthon, míg maga a költő a „Vörös” alakot tartotta helyesnek. Esterházy Péter szerint, akivel lévén matematikus, mindig számolni kell, 1000 Weöres Sándor van. A beszélgetés résztvevői miközben elkerülték a kultikus üresjáratokat, megpróbálták meglelni ennek a mitologikus fantáziavilágnak a lényegi magvát, a személyiség orgonapontját, melyből az egész költészete kiáradt
a vers születésétől egyenesen a teljesség felé. Így első körben Mészáros arra volt kíváncsi, hogy Weöres költészetéből mit szeretnek a legjobban, és mit kedvelnek a legkevésbé. Kiss Judit Ágnes Weöres költészetének a nagyon zenei részét szereti, amelyiket hallás után lehet
lekottázni. Nem szereti viszont a színdarabokat. Nádasdy az infantilis Weörest érzi magához a leginkább közel, majd rögtön tisztázta is, hogy mit ért ezen a fogalmon. Olyan ez az attitűd, mint amikor valaki ijedtségében belekapaszkodik az őt körülvevő idegen világ részleteibe."
(Részlet Szegő János írásából)
Krulik Zoltán
- gitár
Korzenszky Klára
- ének
Kuczera Barbara
- hegedű, vokál
Boros Attila
- basszusgitár
Eredics Dávid
- fúvós hangszerek
Keönch László
- ütőhangszerek
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 11. péntek 19:00
ZSÖLLYE

VALLAI PÉTER (poszthumusz)
- Parti Nagy Lajos, Takács Ferenc, Tordy Géza és Varga Viktor részvételével -




A színész alapvetően irodalmi szövegekkel foglalkozik. De jellemzően valaki más (többnyire a rendező, a dramaturg) dönt arról, hogy mit mondjon, mit (és hogyan!) adjon elő.
Zsöllye című új sorozatunkban mi e mögé az állandó színészszerep mögé próbálunk bepillantani. Megszólítani – és megszólaltatni – az örök előadóban az olvasó embert. Megtudakolni, vajon Ő mit választana?
Megkérdezzük tőle, milyen meghatározó irodalmi élmények érték - pl. mely ifjúkori olvasmányélmények hatására lett belőle olvasó ember? Volt-e, ami egyenesen a színház, a színészet felé terelte? Rilkévek: ami esetleg megváltoztatta az életét? Hogy mostanában mi olyat olvasott, ami mindezekhez felér?
A beszélgetések menetét természetesen felolvasások tagolják majd. A beszélgetőpartner legtöbb esetben egy-egy íróbarát.

Vallai Péter esetében persze kissé másképp van mindez. És nem csak azért, mert már nincsen velünk, s így már csak egymást faggathatjuk Hanem azért is, mert Péter valahogy akkor volt igazán elemében, ha egyedül állhatott a színpadon (vagy a mikrofon mögött). Ő megtalálta a maga szövegeit. Később pedig mintha már a szövegek találtak volna el hozzá. Bizonyos vagyok abban: nem egy szöveg született úgy, hogy alkotójuk az Ő hangján hallotta, miközben papírra (képernyőre) vetette mondatait.

/.../ S innentől ezen a szárazmartini-hangon hallottam az egész Kunigunda-szcénát, meg az egész fideszmagyar Lenyúlaszvegaszt, s lassan elindult a fejemben egy meg-meglóduló, szétszakadozó hangjáték, amiben Petri hátborzongatóan időszerű versei keveredtek a politika újrégi szlogenjeivel, meg Orbán Ottóval, Eörsivel, Örkénnyel, Esterházyval, Tolnai Ottóval vagy épp a saját verseimmel, melyeket Vallai mondott hajdan. Benne van a verseim szövetében, a tónusban és a modorban. Belém ivódott az örökhétfők idején, mikor még rémületes volt, a mára már csupán józan és rezignált tapasztalat, hogy a világ e táján az örökhétfőnek nincs múlt ideje. Igen, azóta tudom, hogy nélküle más lenne lejtés és versbeszéd, kicsit másként törne a sor, másként esne a hangsúly akkor is, ha írom, és akkor is, ha mondom. Ott van a hangja, és szeretném, ha hallatszana.
Mikor egyszer mondtam neki valami ilyesmit, nevetett és másról kezdett beszélni. Évtizedek óta a barátomnak tudtam, tán ő is engem, noha volt, hogy hónapokig nem találkoztunk. Tudtam a bajairól, láttam, hogy nincs a helyén, aztán azt is, hogy nincs az a hely, ahol ő a helyén volna. Illetve talán ebben a nincsben, közöttben van otthon, ha egyáltalán. Vajon ha mondtam is, ha mondtuk is, mondtuk-e neki elégszer, hogy amit negyvenvalahány év alatt tett, amit egyszemélyes hangstúdióként sugárzott, azért nemcsak a színház, de a kortárs magyar irodalom is végtelenül hálás lehet?
Számomra, és nem hiszem, hogy egyedül vagyok ebben, Petri költészete nem létezik Vallai interpretációja nélkül. Petri megismertetéséért a költő életében és halála után is, tán ő tette a legtöbbet, az ő előadóművészi értelmezése a nyolcvanas évektől máig éppoly érvényes, mint bármelyik irodalmi szakmunka. Örökre a fülemben van, ahogy a nyolcvanas évek elején Pécsett egy egyetemistákkal tömött teremben Petri verseit mondja, aki már „lement szamizdatba”, mintha csak gyufáért. Ülünk ott együtt, lélegzet-visszafojtva, még örökké látszik tartani az államszocializmus, de a kiszbuzgó hangulatjelentgetők, ahogy a műbőragyú személyi követők is, már mindent elkövetnek, hogy ne tűnjön föl a föltűnőségük. Persze föltűnik, de annyi. Meg vannak szokva, itt vannak, ahogy az oroszok, és itt is maradnak, spionra mindig szükség van.
Esterházy Spionjátékában Vallai bejön az előadás elején, lényegében szobaszínház. Annak a bejövésnek íve van, rugózása. Civilben van, ahogy egész életében. Körülhordozza a tekintetét, bekapcsolja a táskarádiót, a közszolgálati Kossuth-adót, szól, ami szól. Ennek ott és akkor van kockázata, de ezt az ember, néző és színész, ilyenkor elfelejti. Úgy viselkedik, mintha lennének jogai, s ettől bizonyos fokig lesznek is.
Hogy egy hanghordozás egyben magatartás, azt senki ilyen érzékletesen, magától értetődően nem sugározta. Utánozhatatlan volt, ahogy önnön uralt és pontosan kimért, kiérlelt manírjaival játszott, ahogy bujkált és megmártózott a szövegben, majd szárazon, hűvösen hátralépett, s ott maradt mégis a hangja helyén valami melegség, a szeretet, már-már az érzelmesség alaksejtelme. A külön-külön röhigcsélés abbamaradt, fölszívta a közös, keserű nevetés azon a szörnyűszép tragikomédián, ami az életünk volt és van.
Mindent tudott e fájdalmas közép-európai fonákszínizmus természetéről, a levethetetlen iróniáról, ami tulajdonképpen elegáns tehetetlenség, s arról, hogy a tehetetlenségben a szó, a mondás, a nevetségessé tétel az egyetlen ellenszer, ez viszont elvehetetlen, betilthatatlan. Hogy a nevetésnek éle van, de nem fegyver, hogy a civilség az egyetlen békés eszköz, amitől a szobrok s a magukat bronzavonz lovas turulnak képzelő szoborállítók repedezni kezdenek.
Arannyal szólva, élete hatvanhatodik évébe’ kötötte a jó Isten kévébe. Egy eléggé elborult országot hagyott itt, s ha netán, rossz óráiban azt gondolta volna, hogy nincs már szükség arra, amit ő tud, tévedett. A hangja itt marad, élteti a sok száz órányi szöveg, amit valaha elmondott. Éltetik a versek, s ő élteti a verseket.
PNL

Amikor a Litera második otthona a Nyitott Műhely lett, hamar rátalált ő is. Tíz óra tájt érkezett, az elmaradhatatlan, sokzsebes „horgászmellényében”. Cigaretta, gyakran két üveg minőségi bor a nejlonszatyorban. Nikotinos baritonján szólt a „jó estét, szevasztok”. Régi típusú színész volt, nem tudott beletörődni, hogy az előadások után üres a büfé, mindenki rohan, nincs már idő egy kortyintásra, néhány jó dumára. Bemondásra. A megritkult levegőben sem élhetett jó szó nélkül.
Jánossy Lajos

Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

december 10. csütörtök 19:00
KÉPMEGNYITÁS

PROLONGÁLVA 2016 január 4-ére!

NADETTY - NAGY BERNADETTE: SZÍNMŰVEK
- 12 színmű, digitális képek, nyomat. 50x70 -




A belépés díjtalan.

december 9. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

SZENTKUTHY MIKLÓS: FRIVOLITÁSOK ÉS HITVALLÁSOK
- a kötetről Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
beszélgetnek -


A Magvető Könyvkiadó gondozásában 1988-ban megjelent könyv Tompa Mária szerkesztésében a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán teljes terjedelmében elolvasható.

A kötet szerkesztője (Szentkuthy titkárnője), Tompa Mária írja a könyv előszavában 1987-ben: "1983. január 6-a és május 1-e között a Petőfi Irodalmi Múzeum hangtára számára Kabdebó Lóránt 27 alkalommal beszélgetett Szentkuthy Miklóssal. A helyszín Sz. M. könyvtárszobája volt. A magnetofonfelvételeknél több alkalommal baráti társaság volt jelen, nem feltétlenül 'irodalmárok' (matematikusok, fizikusok, mérnökök, grafikusok, diákok stb.), ez indokolja az irodalomtörténeti részeknél a pedagógiai jellegű magyarázatokat. Ugyanakkor ez indokolja az Sz. M. színészi temperamentumából következő játékos kiszólásokat, közvetlenséget. Ezt a könyvet a beszélgetések több mint 1500 oldal terjedelmű gépelt szövege alapján állítottam össze, csoportosítottam, válogattam, fejezeteltem. 1983 és 1987 között, kb. 4 évig dolgoztam rajta..."
Szentkuthy Miklós maga így vall a vállalkozásról: "Mikor megtudtam, hogy alkalmam lesz önéletrajzi vallomásokat tenni, nekiültem egy papíron összegezni életem legfontosabb adatait. Adatok, adatok… mit adatok? Hamarosan rájöttem, hogy ez az összegezés számomra sokkal többet, újszerű műfajt jelent. Miért?
Memoárírásra sose gondoltam, mert 1939 óta vezetek rendszeresen naplót, ami ma már több százezer oldalt tesz ki (többször utalni is fogok rá). Nekem ez a napló az izgalmas.
De hát most, mikor felvetődött a visszaemlékezés kérdése, jegyzeteket készítettem, és hamarosan rájöttem, hogy nem jelentéktelen játék. Szokásom szerint mindjárt igyekszik ez a játék lehetőleg irodalommá kerekedni és dagadni.
Elsősorban: vajon milyen műfaj ez? – gondolkodtam. – Miket egyesít magában mindaz, amit félig kísérletezve, félig megvalósítva ,,önélet-rajzolok”?
Engem soha életemben nem pszichoanalizáltak. De úgy elvben, távolból nagyon tetszett, mert az a teljes valóság, vallomások vallomása, az összes hazugságok lehullása, mindennek bevallása politikában, szerelemben, művészetben. Ez a gyógyító hatású önlehámozás borzasztóan imponál nekem, hogy így mondjam: logikailag és művészetileg is, mert az igazság totalitása szinte misztikusan vonzza legapróbb porcikáimat."




A további események: 2016. január 13. (a későbbi időpontokról januárban tájékoztatjuk az olvasót)
A tervezett további témák sorrendben:
Földes Anita: Átéltem egy évszázadot – Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel, Illyés Gyula: Naplójegyzetek, Tolnai Ottó: Költő Disznózsírból, Hadas Miklós – Zeke Gyula: Egy fölösleges ember élete (Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal), Bereményi Géza: Önéletírás.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

december 8. kedd 19:00
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 11.



...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

december 8. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Tévesen jelenítettem meg eddig a Műhely oldalain, hogy 19.00 a kezdés. 18.00 a helyes időpont! Kérem, hogy terjesszétek, borzasztó lenne, ha egyetlen ember is este 7-re jönne....

A Libri Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

LENGYEL LÁSZLÓ: ÚJ MAGYAR BESTIÁRIUM című könyve
- a szerzővel  Margócsy István beszélget, moderál: Gombár Csaba -



"Az 1989-es rendszerváltás korának állatkertjébe vezetem be az olvasót.
Ez a kor, amelyet nevezhetnénk akár a köztársaság korszakának, már 2010-ben lezárult, és szereplői részben messze kerültek. Van-e róluk, tőlük tanulnivaló az új, tekintélyelvű korban? Vagy nem maradt utánuk semmi, és senki se tudott kiúszni a korszak mély vízéből.
Eszembe jutnak a vigyorgó szörnypofák, az otthoniak. A "haladó értelmiség, szarukeretes pápaszemével, amint pontosan azokat a bűnöket követi el ma, kommunista pártigazolvánnyal zsebében, mint négy év előtt a kék szemű, szőke, bilgericsizmás keretlegény" - íjra Márai az emigrációból.
Ennyi egy korszak. Az én arcaim nem ennyire torzak, nem Goya-kegyetlenségűek.
Igaz, én nem utólagi írom le a magyar politikai élet vadállatait, és nem is emigrációban. Élőben és akkor írtam és írok róluk, amikor hatalmuk és erejük teljében, ketrec nélkül jártak, vadásztak: övék volt az erdő és a mező."
A Szerző
A magyar politikai élet fős
zereplőinek sereglete, ahogy Lengyel László látja őket. A portrék mögött ott az elemzés is nyilván, no meg humor, szarkazmus és jó adag kultúrtörténeti hasonlat. Hogy kikről? Kádár Jánosról, átfogóan a magyar miniszterelnökökről Grósz Károlytól Orbán Viktorig, majd külön-külön Antall Józsefről, Horn Gyuláról, Orbán Viktorról, Kuncze Gáborról, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról. Közgazdászokról, gazdaságpolitikusokról: Bokros Lajosról, Surányi Györgyről, Hetényi Istvánról, Kupa Mihályról, Matolcsy Györgyről. Tolvajokról. Reformerekről. Végül Hankiss Elemérről, Csányi Vilmosról és Nádas Péterről.



Lengyel
László (Budapest, 1950) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Lengyel Dénes író, Benedek Elek író dédunokája. 1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett. 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. 1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában. 1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt. Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője. 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. 1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja.
A belépés díjtalan.

december 7. hétfő 19:30
Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról

Az IMÁGÓ BUDAPEST FOLYÓIRAT 'TITOK.
A FILM ÉS PSZICHOANALÍZIS HATÁRÁN' című számának bemutatója



2014 novemberében ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia, melynek célja a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is egy olyan kreatív tér létrehozása volt, ahol a pszichoanalitikus és kinematografikus tudás integrálható. A konferencián vetített filmek, az előadások, műhelyek és kerekasztal beszélgetések a titok témakörhöz kapcsolódtak. E konferencia anyagait gyűjtöttük össze az Imágó Budapest ’Titok. A film és a pszichoanalízis határán’  című számában. Szerzőink a klinikai pszichológia, az elméleti pszichoanalízis, a filmtudomány, az irodalom, a történelem és a művészetek oldaláról közelítenek a titok, a rejtélyes, a kísérteties jelenségéhez. A tanulmányok részletesen feltárják a titok lélektani dinamikáját, kollektív és egyéni emlékekben megbúvó gyökereit, a múltbeli elfojtások és elfeledések kísérteties visszatérését vagy az egy „titok-variációra” épülő irodalmi és filmes narratívák párhuzamait. A filmalkotás eszközei és a befogadó pszichéjében zajló folyamatok által a történelmi múlt és az egyéni élettörténetek rései kiegészülnek, az elmondhatatlan tartalmak élő párbeszédekké alakulnak.
A beszélgetés résztvevői:
Fecskó-Pirisi Edina pszichológus
Hódosy Annamária irodalmár
Somogyi Gyula irodalomtörténész
A beszélgetést vezetik a szám szerkesztői:
Dobos Elvira irodalmár, esztéta
Kovács Petra pszichológus
http://www.imagoegyesulet.hu/
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

december 6. vasárnap 19:00
SZÜLINAP

MB

Zártkörű rendezvény.

december 5. szombat 19:00
HÚSZ ÉV LEGIZGALMASABB KÖTETEI

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje

Vendégünk: SZVOREN EDINA
- a sorozat következő részében a PERTU című kötetéről a szerzővel Visy Beatrix beszélget -


A Pertu nem az a könyv, amelyet egyetlen szuszra felfalna az olvasó – ugyanakkor mégiscsak a közelmúlt egyik legerősebb és legfontosabb magyar könyvéről van szó.
Fontos mindenekelőtt azért, mert úgy tűnik, hogy ezzel a kötettel egy érett és erőteljes szerző mutatkozott be, akinek a munkáit az irodalmi folyóiratok olvasóközönsége persze már eddig is figyelemmel követhette, ám a kötetbe rendezés nyilvánvalóan új fénytörésbe állítja azokat. Nyilvánvalóvá válik például, hogy ezekben az írásokban egy nagyon egységes, nagyon azonos anyagból szőtt világ leírása-megalkotása zajlik. A tárgyi világ leírása és a szociokulturális környezet megjelenítése egyszerre pontos és takarékos. Mi több, láttató erejű is, hiszen a tárgyi világ egyszersmind a megjelenő szereplők lenyomatát is magán hordozza. /…/
Keresztesi József: Néhány szó Szvoren Edina első kötetéről



Szvoren Edina nem tartozik azok közé a szerencsés írók közé, akik meglátnak (vagy elképzelnek) egy érdekes, különös embert, hallanak (kitalálnak) egy fordulatos, színes történetet, majd felvázolják, aztán biztos kézzel formálják, színezik. Nem a megfigyelő helyzete az övé: csak azt írja, jóformán csak azt, ami egzisztenciálisan érintette – mélyen érinti akkor is, ha az közvetlenül nem jelenik meg a szövegben, vagy ha nem egyértelmű, hogy melyik figurájával rokonítható. (Egyébként ehhez semmi közünk.) Ha volna értelme a kategorizálásnak, a terminusoknak, azt mondanám: lírai epikus.(Vajon bóknak veszi-e az író ezt a terminus technicust?)  – Talán ezért is ír keveset. /…/
Talán tíz novellája jelent meg, fele a Holmi-ban, fele a Jelenkor-ban. Kötetet még nem adott ki, de írói arcát tisztábban, világosabban vélem látni, mint termékenyebb, ügyesebb, sikeresebb pályatársaiét. Azt gondolom, vérbeli, eredeti író jelentkezett. Tehetsége, mondanivalója, világa, tudása, technikája már van, minden novellája felismerhető: ő írta. – Mit kívánhatnék még, Szvoren Edina? Jószerencsét!
Néhány szó
- Réz Pál írása Szvoren Edina prózájár
http://szvorenedina.ewk.hu/

A belépés díjtalan.

december 5. szombat 16:00
KONCERT

MATUZ GERGELY FUVOLAMŰVÉSZ SZÓLÓESTJE



Műsoron:
Matuz Gergely: Május 7
Matuz István: Multi appassionato
Matuz István: Dies irae
Matuz István: Sakura, sakura
Bánkövi Gyula: A fák utolsó sóhajai
Tihanyi László: Búcsú
Sugár Miklós: Greg
Láng István: Staccatissimi
Madarász Iván: FürZogy
Matuz Gergely középfokú zenei tanulmányait 1990-től a Kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában, a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, Csetényi Gyula és Dratsay Ákos irányítása alatt. Érettségi után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének hallgatója volt két évig, majd a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának szintén két évig, ahol főiskolai oklevelet szerzett. Egyetemi diplomáját Szegeden szerezte.
1996-ban megalapította a Marcato Együttest, amely alapvetően a kortárs zenére specializálódott. Jelenleg a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Fúvóskarnagy képzős növendéke, valamint a Pilisborosjenői Művészeti Iskola tanára. Kétszeres Artisjus-díjas a magyar kortárszene terjesztéséért. Számos rádió- és TV felvételt készített, a Hungarotonnál több lemeze is megjelent. Itthon és külföldön egyaránt foglalkoztatott koncertező művész.
Belépődíj: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 4. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 9.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A KÉKRUHÁS NŐ

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)



A kékruhás nő /La Femme en Bleu/ - színes, francia-olasz vígjáték, 95 perc, 1973, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Léo L. Fuchs, zeneszerző: André Girard, operatőr: Claude Lecomte, producer: Leo L. Fuchs, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Michel Piccoli, Lea Massari, Michel Aumont, Simone Simon, Marie Lasas
"A kékruhás nő, melynek egyetlen hazai kópiáját a Magyar Filmintézet „leselejtezte”, nem a nagy és fennkölt Művészet, hanem a miniatűr kismesterség legszebb példái közül való. Zenekritikus-zeneszerző hőse (Michel Piccoli) éppen évek óta nem látott barátnője (Lea Massari) meglátogatására indul. Útközben villanásra egy kékruhás, kék kalapos nőn akad meg a tekintete. Barátnőjével felelevenítenék régi, afféle szeretkezéssel fűszerezett baráti kapcsolatukat, de a kékruhás pillanat emléke ízetlenné, zavaróvá teszi ezt a lehetőséget. Lea Massari némi sértődött civódás után maga is résztvesz a keresésben, aztán mégis vidéken próbálják feledni (és feledtetni) a kék sálat és kalapot. De a zeneszerző megszökik. Visszautazik Párizsba, és egy Schubert-darab, A pásztorlányka és a halál dallamára megmérgezi magát. Már nem hallja, hogy cseng a telefon: valószínűleg a kékruhás nő az.
Deville finom gúnnyal meséli el történetét. Minden inkább fontos számára, mint maga a história. Filmje szétguruló pillanatokból, színekből és vidáman csobbanó hangokból áll. Csúfondáros mellékszálak, kacsintó vagy bandzsító epizód-töredékek, sürgősen elmesélést követelő történetecskék szövik át. A főcím alatt például önálló kisfilmet kapunk, melyben műteremháttér előtt főhősünk egy hosszú, pirosruhás, piros kalapos nőt rajong körbe. Később általában Lea Massari hordja a különféle piros ruhákat, de itt a főcím alatt nem látjuk a nő arcát, miként aztán a filmben a kékruhás nő arcát csak töredék-pillanatokra láthatjuk meg. Égi és földi szerelem? Deville óvakodik minden tanulságtól és magyarázattól, de a film mégiscsak erről szól. Jelentéktelen apróság volna, hogy a kékruhást is Lea Massari játssza? Az alaptörténettől független anekdoták (melyeket hosszú bolyongásuk alatt általában Piccoli mesél barátnőjének) és a legváratlanabbul felsziporkázó képi ötletek jótékonyan ellenpontozzák és gazdagítják ezt az egyébként mélyen igaz és szép közhely-bölcselmet.
Deville szelíden illúziótlan, inkább mosolyog, mint nevet. A film formanyelve játékos, de seholsem gyerekesen csivitelő. (Érdekes ellentétpárja Louis Malle gyerek-félelmet és felnőtthisztériát ötvöző Zazie-jának). Flash-back technikája minduntalan a jövő (képzelt, vagy nemsokára beteljesedő jövő) villanásait villantja föl. Robbe-Grillet vagy Alain Resnais az új hullám fénylő hajnalán filozófiát és új filmesztétikát próbált építeni kicsit hasonló filmnyelvi újításokkal. Deville nem újító, nem is hiszi magáról. Viszont meg sem kísérti a film és minden művészet halálát jelentő filozofikum. Üveggolyók csupán kezében ezek a formanyelvi ötletek, s egy elegánsan, tisztán játszó mesterbűvész gesztusával gurítja szét őket. Vagy inkább porcelánfestő?
Deville porcelánboltjában olyan finom csilingelés hallatszik, hogy nehéz-ízlésű elefántok óvakodjanak a belépéstől. Említettük, szereti, ha hősei történeteket mondanak. Sok a szöveg, de sok a zene is filmjeiben. Itt például Schubertet Bartók-zenével ötvöz, s bármily furcsa, még ez is sikerül neki. (Ráadásul néha Sibeliusról is szó esik és a FIN (vége) felirat egy FINLAND plakát első három betűjéből rajzolódik ki.) Égi és földi szerelem.
A kékruhás nőnem való komoly színvak-esztétáknak. Azoknak inkább, kik a bájosán örök közhely-igazságokra is rá tudnak csodálkozni.
„Titkos utazások” – föntebb kifecsegtük a Deville-szótár egyik kulcsszavát. A Voyage en douce (1980) kicsit A kékruhás nő (1973) párdarabja, melyben vad utazásra indul két szelíd és a férfiakra ráunt nőszemély, Géraldine Chaplin és Lea Massari. Találomra kószálnak a francia tájakon, s közben, locsi-fecsi, magukra maradt Seherezádeként mesélgetik szörnyű vagy mókás férfikalandjaikat Provence dalteli mezőin. Olykor a látvány fontosabb, máskor az alatta elhangzó történet. Fura aszinkronitásuk, bujkáló összefüggéseik lopnak feszültséget a hamvasan semmitmondó történetbe. A filmen belül elhangzó történetek viszont csöppet sem semmitmondóak vagy hamvasak, ezeket Deville modern és veszélyesen éles írók szövegéből válogatta: mint majd hősnője, A felolvasónő (1988) válogat Sade márki, Marx Károly és Balzac szövegeiből.
Mellesleg, soha nem tudjuk meg, hogy szövegmondói a valóságban is utaztak-e, vagy csak képzeletükben. S lehet, hogy a két szelíden titkos utazó tulajdonképpen kékruhás nő valakinek az álmában, durva telefoncsöngés előtt." (in: Gergely Bikácsy: Titkos utazások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9.)

* * *
2016. január 8.. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
február 5. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
március 4. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
április 1. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
május 6.. Kölyökbanda (1983)
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 3. csütörtök 20:00
KONCERT

MINIMAL KLEZMER TRIO (IT-RO)



A Minimal Klezmer Trio bár csak 2011-ben alakult, már sok helyen és eseményen fellépett Olaszországban és az Egyesült Királyságban, pl. a a velencei karnevál Carnevalanga fesztiváljának megnyitóján, a “L'Anima della Fisarmonica” (a harmonika lelke) fesztivál Olaszországban, Fontanafreddában, és egy koncert a Ronnie Scott's-ban, Londonban. 2012-es turnéjuk során, mely londoni koncertjeikkel zárul, Olaszországban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban lépnek fel. A Minimal Klezmer Trio egyedi hangzást teremtett a hagyományos zsidó dallamok vallásos és vidám elemeit ötvözve. A kis klezmer együttesekkel a 20. század elején készített felvételek hangzását idéző, a leginkább „hordozható”, akusztikus hangszereken játszó Trio az akusztikus arzenál minden kifejező és improvizációs lehetőségét kihasználja. (Sm fordításának felhasználásával)
Minimal Klezmer Trio:
Francesco Socal
- klarinét
Roberto Durante - melodika
Alexandru Aruxandei - nagybőgő


Szőke Szabolcs, a koncert szervezője

A Minimal Klezmer Trio ajánlata:
Hagyományos klezmer dallamok nagy választéka, akusztikusan, improvizáció-szószban tálalva. Pirított kelet-európai dallamok egyvelege barokk mustárral, kiegészítve specialitásunkat, a rolád a la Naftule-val, párolt ritmuságyon, szilaj cigány tritónuszokkal körítve. Desszertnek pedig sült free jazz fagylaltba mártott, rántott óriás disszonáns hangfürtöket kínálnak.
(Sm fordításának felhasználásával)
Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

december 3. csütörtök 17:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Argumentum Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent a

TÖRÉSVONALAK. Szegénység és etnicitás vidéki terekben című kötet
Szerkesztette: Virág Tünde
- a könyvet bemutatja: Szalai Júlia szociológus és Sárkány Mihály antropológus -




Kutatócsoportunk hat periferikus helyzetű kisvárosban végzett szociológiai terepmunkát. Kutatási tapasztalatainkat a kötet tanulmányaiban adjuk közre, amelyek feltárják a szegénység mint élethelyzet változatos formáit, a szegénységet fenntartó és újratermelő struktúrákat és gyakorlatokat, valamint a szegények és nem szegények, illetve a szegények különböző csoportjai között létrejövő etnikus, gazdasági, társadalmi határok létrehozásának és fenntartásának mechanizmusait. A szegény roma és nem roma családokkal, valamint a szegénység mérséklésével, kezelésével foglalkozó intézmények és a helyi hatalom képviselőivel készült interjúkból nemcsak emberi sorsok, gondolkodásmódok, különböző élethelyzetek rajzolódnak ki, hanem a társadalmi és térbeli kirekesztés formái, működési mechanizmusai, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti együttműködések és konfliktusok mintázatai is. Az intézményekhez, szolgáltatásokhoz, fejlesztési programokhoz és munkalehetőségekhez való hozzáférés különbségei pontosan jelzik a szegény nem roma és roma családok eltérő helyzetét a helyi társadalmakban. A szegény nem roma családokat a nem szegény többség általában a lokális társadalom részének tekinti, tőlük nem tagadja meg a szolidaritást. A romáknak ezzel szemben nemcsak a szegénységből fakadó gondokkal és kihívásokkal, de a mindennapok részévé vált rasszista beszédmóddal és gyakorlatokkal, társadalmi tagságuk folyamatos megkérdőjelezésével is szembesülniük kell.
A „Törésvonalak. Szegénység és etnicitás vidéki terekben” című kötet az RKI KÉTO-n folyó OTKA kutatás eredményeit mutatja be. A periférikus helyzetű vidéki kisvárosokban végzett terepmunka alapján készült tanulmányok bemutatják és elemzik a szegénység mint élethelyzet változatos formáit, a szegények és nem szegények, illetve a szegények különböző csoportjai között létrejövő etnikus, gazdasági, társadalmi határok létrehozásának és fenntartásának mechanizmusait. A szegény roma és nem roma családokkal, valamint a szegénység mérséklésével, kezelésével foglalkozó intézmények és a helyi hatalom képviselőivel készült interjúkból kirajzolódnak a társadalmi és térbeli kirekesztés formái, működési mechanizmusai, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti együttműködések és konfliktusok mintázatai.
A könyv a helyszínen kedvezményes áron vásárolható meg.
A belépés díjtalan.

december 2. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

JIM SHERIDAN: IN THE NAME OF THE FATHER / APÁM NEVÉBEN
- a Magyarországi James Joyce Társaság és a Magyar Yeats Társaság támogatásával -


A filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozunk a tavaszi szezon folytatásaként további három alkalommal, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

 

Apám nevében /In the Name of the Father/ - színes angol-ír életrajzi dráma, 144 perc, 1993, rendező: Jim Sheridan, író: Gerry Conlon, forgatókönyvíró: Terry George, Jim Sheridan, zeneszerző: Gavin Friday, Trevor Jones, operatőr: Peter Biziou, díszlettervező: Rick Butler, jelmeztervező: Joan Bergin, látványtervező: Caroline Amies, vágó: Gerry Hambling, szereplők: Gerald Conlon - Daniel Day-Lewis, Gareth - Emma Thompson, Guiseppe Conlon - Pete Postlethwaite, Paul Hill - John Lynch, Robert Dixon - Corin Redgrave
Ezúttal is „IRA-filmet” vetítünk: Jim Sheridannak, A bal lábam és A rét rendezőjének 1993-as munkáját. A megtörtént eset nyomán készült Apám nevében (In the Name of the Father) hatalmas siker volt (Arany Medve Berlinben, hét Oscar-jelölés Hollywoodban). Talán azért, mert olyan sokféle módon szolgálja a maga egységes látomását és közlendőjét, az igazságtalanság áldozatainak védelmét és az őket a tömeghisztéria érdekében feláldozók elítélését: egyszerre politikai thriller, tényfeltáró leleplezés, tárgyalótermi dráma és lélektani búvárlat.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 1. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 5.

MITŐL SZÓL A GITÁR?
A gitárt megszólaltatja és beszél róla: JUHÁSZ GÁBOR

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


Témák: Gábor bemutatása. Mi a különbség a klasszikus-, a flamenco-, a rock- és a jazz gitározás között? Miben különbözik a gitár használata a jazzben a többi hangszerétől? Gábor kedvenc gitárosai. A jazz gitár „alapító atyjai”. A jazz gitár napjainkban. ...És bármi más, amire a közönség kiváncsi.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS!
A kérdezőbiztos: KEREKES GYÖRGY
A közönség félénkebb tagjainak képviselője: PALLAI PÉTER
(És legyen ez a
reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
A gitáros JUHÁSZ GÁBOR éveken át tanult, de tanított is zenélni Indiában. Ő hangszerének talán a legsokoldalúbb művésze Magyarországon, aki egyaránt képes az elmélyült visszafogottságra és a tüzes virtuozitásra. Ugyanúgy otthonosan mozog az indo-jazz, a hard-bop és a rock határmesgyéjét súroló jazz világában. Nagy hatással van rá, egyebek közt, a Távol Kelet zenéje. Többször szerepelt már világsztárokkal (Palle Mikkelborg, Charlie Mariano, Archie Shepp – hogy csak néhányat említsünk) és egymástól meglehetősen különböző magyar együttesekben (Tin Tin, Off Course, Balázs Elemér Group, Mirrorworld stb.) játszott kulcsszerepet. Juhász Gábor a gitár igazi „renaissance embere”, aki a zenei örökség lehető legszélesebb tárából merít és folyamatosan kísérletezik. Saját együttesei is meglehetősen eltérőek egymástól. A jelenlegi trióról ezt írja: “A jazz zenész természtes közege a dal. Dalokat dolgozunk fel, tágítunk ki, dalok harmóniakörére improvizálunk, és amikor saját kompozíciókat írunk, azok is jellemzően dalformákból indulnak ki. Schubert dalai nagyszerűek, a Winterreise ciklus pedig egészen lélegzetelállító. Elektromos gitárral, nagybőgővel, ütőhangszerekkel dolgoztuk fel a Winterreise néhány dalát. Izgalmas utazás ez. Sok szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe! “
Juhász Gábor legutóbbi albumát, megkerülve a lemezcégeket, egyenesen a közönségnek készítette és ingyen letölthető alább:
https://www.youtube.com/watch?v=Y9WoKNSV4xs&list=PL-YoMETB2eHD1dPZ2q_v3Om6yYcvojiaE&index=1


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

december 1. kedd 17:30
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG KONFLIKTUSA AZ ÚJ EGYHÁZSZABÁLYOZÁSBAN
AZ EÖTVÖS KÁROLY KÖZPOLITIKAI INTÉZET RENDEZVÉNYE


Az Országgyűlés újra módosítani készül az egyházügyi törvényt, amivel alapvetően alakíthatja át az egyházak és az állam viszonyát. Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság kritikáját követően az új módosító javaslat is sok vitát váltott ki a politikai szereplők, az egyházak és civil szervezetek körében. Ennek apropóján az Eötvös Károly Intézet nyilvános szakértői beszélgetést szervez a parlament előtt lévő új szabályozásról és az egyházak helyzetéről Magyarországon.
A beszélgetés résztvevői:
Ruzsa Ferenc egyetemi docens, ELTE Bölcsészettudományi Kar
Schweitzer Gábor tudományos főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet - habilitált egyetemi docens, NKE Közigazgatás-tudományi Kar
Somody Bernadette igazgató, Eötvös Károly Intézet
Wildmann János egyetemi docens, Wesley János Lelkészképző Főiskola
Moderál: Majtényi László elnök, Eötvös Károly Intézet
A beszélgetés résztvevői az előadást követően válaszolnak a közönség és a sajtó kérdéseire.
Az esemény facebook oldala itt található: https://www.facebook.com/events/1052452594775489/
A beszélgetés előzményének, a "Szabad egyház a szabad államban" című konferenciának az anyaga elérhető az Intézet honlapján: http://www.ekint.org/ekint/ekint.head.page?nodeid=731
http://www.ekint.org/ekint/ekint.main.page
A belépés díjtalan.