ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

január 30. szombat 20:00
LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

RÁTÓTI ZOLTÁN - MÜLLER PÉTER SZIÁMI: KÖZTÜNK MARAD



Rátóti Zoltán új lemeze a “Köztünk marad”. A zenék – csakúgy mint az előző lemezen – Rátóti ötletei, a szövegekért Müller Péter Sziámi a felelős. Az új lemez felvételére alakult meg a Rátóti Zoltán Klubzenekar. Becze Gáborral (nagybőgő) egészült ki a korábbi trió: Juhász Gábor (gitár), Restás Gergő (ütőhangszerek) és RZ (ének, gitár). További kiváló zenészek adták tehetségüket a felvételekhez: Fekete-Kovács Kornél (trombita), Huzella Péter (vokál), Jenei Szilveszter (vokál), Tóth István (vokál). A dalok rögzítése, valamint az utómunkálatok Nyerges András stúdiójában remek hangulatban zajlottak. Az előző lemez folk-rock hangzása helyenként jazz-es felhangokkal megmaradt, azonban a nagybőgő támasza, helyenként szólisztikus jelenléte még izgalmasabb hangzást ígér.
Az alkotók reménye szerint a dalok “köztünk maradnak”, időről-időre visszatérnek, hiszen olyan dolgokról szólnak, amelyek mindenkivel megtörténnek : úti élmény, küzdelem, elköteleződés, gyermekvárás, búcsú, barátság, bizalom.

Rátóti Zoltán (1960, Cegléd) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. 1983-ban végzett a Színművészeti Főiskola drámai szakán. 1989-ig a József Attila Színház, az 1990/91-es évadban a kaposvári Csiky Gergely, majd 1991 őszétől a Budapesti Kamaraszínház tagja. 1996-tól szabadúszó, 2000 és 2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház, 2004 óta a Nemzeti Színház színésze. A 2010/2011-es szezontól a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója. 2000 óta rendez, emellett egyik leggyakrabban hallható szinkronhangunk.
Jászai Mari-díj (1993); Színiritikusok díja (1998)
A régi nyár c. operettben mutatkozott be. Alkati adottságai miatt sokáig bonviván figurákat bíztak rá. Fordulópontot a Játékszín Janika c. darabjában Fenek Jenő, majd Fassbinder: A fehér méregjének Miltenberger szerepe jelentett. A Koldusopera Bicska Maxija, a Sirály Trigorinja, A velencei kalmár Shylockja jelzik sokoldalúságát. Triangulum címmel dokumentumfilmet készített Őriszentpéterről és környékéről, melyben riporter-narrátori minőségben is debütált. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották.
Saját triója mellet alapító tagja a közel 12 éves múltra visszatekintő Neil Young Sétány nevű formációnak.
http://www.ratotizoltan.hu/

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 30. szombat 16:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -

 
Fotó: Csapody Kinga

16:00-kor VARRÓ DANI VARRODÁJA
Gyerekfoglalkozás a kisteremben:
https://www.facebook.com/varrodaniofficial/posts/900439940030336



http://www.etelkaina.hu/

17.00-kor Felolvasás és beszélgetés
Dani vendégei: Kiss Judit Ágnes költő,
valamint a VIHARLÁMPA PROJEKT további két tagja: Füri Anna és Keönch László Farkas


Fotó: Bach Máté


Viharlámpa Projekt: Weisz Gábor (nem lehet itt), Füri Anna (zongora, ének, zeneszerzés), Kiss Judit Ágnes (ének, oboa, szövegek), Keönch László Farkas (ütőhangszerek, hegedű, ének)

http://www.keonchlaszlofarkas.hu/media/music/sanlaurence_WEB%20MASTER%20192.mp3
http://www.keonchlaszlofarkas.hu/media_pic001.html
A családi programra a belépődíj 1.200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 900 Ft, gyerekeknek 450 Ft

január 29. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

A SZABADSÁG ÁTHÚZOTT KÖREI
KONOK PÉTER ELŐADÁSA




Konok Péter (Budapest, 1969) történész, a baloldali radikalizmusok kutatója. Az ELTE Bölcsészkarán végzett történelem szakon, doktori disszertációját a társadalmi önrendelkezés alternatíváiról írta. 2002 óta a Politikatörténeti Intézet tudományos kutatója. 2002 és 2008 között az Eszmélet című folyóirat szerkesztője volt. Írásaiban általában a baloldali radikális irányzatok (anarchokommunizmus, tanácskommunizmus, anarchizmus, trockizmus) magyarországi és nemzetközi történetével foglalkozik, különösen a két világháború közötti időszakkal, illetve 1968-cal.
Belépődíj: 500 Ft

január 29. péntek 15:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

MIT MONDANAK A TANKÖNYVEK A ROMÁKRÓL, AVAGY MIÉRT ELŐÍTÉLETESEK A GYEREKEINK?

Egy oktatással kapcsolatos kutatás eredményeit bemutató workshopra szeretnénk meghívni. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megbízásából folytatott kutatás célja annak bemutatása, hogy miként jelennek meg a romák a kerettantervekben, illetve az új, kísérleti tankönyvekben. A projekt támogatója az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), és a Norvég Civil Támogatási Alap, a kutatást Pálos Dóra és Binder Mátyás végzi.
Korábbi kutatásokból (és a mindennapi tapasztalatokból) tudható, hogy a romák erősen alulreprezentáltak a tankönyvekben. Kutatásunk a közoktatást szabályozó, releváns kerettantervekre és az új, ún. kísérleti tankönyvekre, munkafüzetekre fókuszált (összesen 47 db). 
A kutatás főbb megállapításai: (1) Forrás- és tevékenység-központúság tekintetében súlyosan alulreprezentáltak a romák a vizsgált tankönyvekben és munkafüzetekben. A tananyagok sok esetben felemás módon integrálódtak. (2) Számos, a romákhoz köthető tartalom tartalmaz szakmailag téves adatokat, hibás következtetéseket és hiányos megjelenítést. (3) Jelen elemzés fényében az látszik, hogy a mostani tankönyv „átalakítás” nem képes meghaladni az „ünnepi multikulturalizmus” szintjét, sőt több esetben arra sem képes, hogy a negatív sztereotípiákat háta mögött hagyja.
A kutatás további lépése a NAT céljaival összhangban megfelelő tartalmak ajánlása, az új tartalmak megjelenítésének elvi és módszertani kritériumrendszerének felállítása. A kutatás eredményeinek bemutatására és az ezt követő szakmai kerekasztal-beszélgetésre kerül sor ezen a délutánon.
Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
A belépés díjtalan.

január 28. csütörtök 20:00
KONCERT

WINAND GÁBOR SZERZŐI ESTJE



Winand Gábor mindenek előtt jazzénekes, a kortárs jazz első számú egyénisége Európában! Első szóló lemeze a Corners of my mind 2002-ben a legfontosabb francia jazzmagazin, a Jazzman Choc de l'année díját nyerte el, az év egyik legkiemelkedőbb lemezeként. A további BMC kiadónál megjelent lemezei is mind jelentős nemzetközi sikert értek el: Agent Spirituel (2003), Different garden (2004), Opera Budapest (2006), Fabulas (2009). Saját repertoárjával az elmúlt években számos külföldi meghívást kapott. Legújabb zenekarával a Winand Update-tel a rájuk jellemző vegyületét hozzák létre a modern mainstream jazznek, a klasszikus kamarazenének és a balkáni népek páratlan ritmusokban gazdag muzsikájának.
Winand Gábor
  - ének, szaxofon, fuvola
Ma este aművész egyedül mutatkozik be.
Szokatlan neki énekelni, jelen lenni a színpadon egyedül .Én mondanám, hogy nekünk  akik hallgatjuk, egyáltalán nem furcsa. Minden egyes előadása trió, duó, vagy bármilyen formáció, amikor  a hangja  terjed,  mindazok, kik hallgatjuk, feltöltődünk. Vele mámoros állapotba lehet kerülni, és ilyenkor minden a háttérbe szorul körülötte. Arra invitállak benneteket, hogy teljes békében hallgassuk, csukot szemmel, és hagyjuk hogy  elvigyen minket ez a mágikus szőnyeg, tele isteni melódiákkal, amit Gábor ajándékoz nekünk.
Egy egyszerű ember, ugyanakkor  egy óriás  férfi .A legnehezebb dallamok királya és kaszkadőre.
Írás: Elsa Valle
http://www.winandgabor.com/

Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

január 27. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

ELDAR RJAZANOV: KEGYETLEN ROMÁNC
SZILÁGY ZSÓFIA választása
- a vetítést követően az íróval Szekeres Dóra, a litera.hu szerkesztője beszélget
-



Szilágyi Zsófia (1973): irodalomtörténész, kritikus, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, a Kalligram folyóirat szerkesztője, az MTA-ELTE tudományos munkatársa. Pályáját az orosz irodalom kutatójaként kezdte, PhD-fokozatának témája Lermontov Korunk hőse című regénye volt. 10 éven át a veszprémi Pannon Egyetem oktatójaként dolgozott, tanított az Eötvös Collegiumban és az ELTE-n is. Ma 20. századi és kortárs magyar irodalommal foglalkozik, eddig öt könyve jelent meg: A továbbélő Móricz (2008) című könyvéért Artisjus-díjat, Móricz Zsigmond (2013) című nagymonográfiájáért Móricz Zsigmond Emlékplakettet kapott. 1997 óta ír kritikákat kortárs irodalmi művekről, rendszeresen dolgozik az Alföld, a Jelenkor, a Kalligram című folyóiratok, illetve az Élet és Irodalom számára. 2013-ban az ELTE-n megszerezte az irodalomtudományok habilitált doktora címet.

Kegyetlen románc /Zhestokij romans / A Cruel Romance/ - színes, szovjet romantikus dráma, 145 perc, 1984, rendező: Eldar Rjazanov, író: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij, forgatókönyvíró: Eldar Rjazanov, Alekszandr Osztrovszkij, operatőr: Vagyim Aliszov, zene: Andrei Petrov, vágó: Valeriya Belova, szereplők: Larisa anyja - Alisza Frendlih, Robinson - Georgi Burkov, Larisa Dmitrievna - Larisza Guzejeva, Sergey Sergeyevich Paratov - Nyikita Mihalkov, Juliy Kapitonovich Karandyshev - Andrej Mjagkov, Knurov - Alekszej Petrenko, Vozhevatov - Viktor Proskurin
Jó volna, ha sokan néznék meg Eldar Rjazanov filmjét, amely Osztrovszkij A hozomány nélküli menyasszony című darabjának motívumai alapján készült. A múlt század ötvenes éveinek közepén vagyunk, „valahol Oroszországban”, a Volga partján, néhány évvel a jobbágyfelszabadítás előtt, I. Miklós cár uralkodásának utolsó évében, a párizsi világkiállítást és a krími háború idején. Turgenyev, Gogol, Goncsarov világa ez, az általuk is bemutatott sajátos orosz kisvárosi közegben játszódik a szép Larisza érdekházasságának féltékenységi drámába és tragédiába torkolló története. A háttérben pedig felbukkannak a korabeli orosz kis- és nagypolgárság, kereskedők, bankemberek jellegzetes típusai. A rendező kiváló színészvezetése és a művészi alakítások – amelyek közül kiemelkedik a Nyikita Mihalkov által megformált Paratov alakja – olyan atmoszférát, korhű közeget teremtenek, amely ritka élményt nyújt. Az évszakok váltakozásának finom érzékeltetése, a belső terek aprólékos hitelessége és hangulata a rendezőt dicséri. Sajnos Rjazanov is „bele-beleszeret” egy-egy képébe, így a kelleténél egy árnyalattal hosszabban elidőzik a zajló Volga vagy a téli temető képeinél. Talán innen adódik a nézőnek az az érzése, hogy a film is egy kicsit hosszabb a kelleténél, bár az ősztől őszig tartó történet kerek egészet alkot, és a lenyűgöző színészi teljesítmények feledtetni tudják a pillanatnyi üresjáratokat. Igazi telitalálat a Fecske (!) nevű gőzhajón cigányokkal mulatozó, menyasszonyszöktető, Párizsba vágyódó cinikus újgazdagok és az őket csónakkal követő, leitatott és megszégyenített vőlegény tragikus végű versenyfutásának ábrázolása. Rjazanov „kegyetlenül” jó filmet készített. Élményünket még az sem tudja elrontani, hogy a magyar hanganyag készítői a filmben elhangzó gyönyörű orosz dalokat – noha ezek szövegének kifejezetten funkciója van a cselekmény szempontjából – „elfelejtették” feliratozni.
Nagy Zsolt: Kegyetlen románc /Filmvilág, 1987, február/
Következő alkalom:
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

január 26. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 8.

MITŐL SZÓL TROMBITA?
Hangszerét megszólaltatja és beszél róla: FEKETE-KOVÁCS KORNÉL

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Témák:  Kornél bemutatása. Kornél bemutatja hangszerét és beszél a hangszer használatának történetéről, majd a jazzben játszott szerepéről.  Szó lesz, - zenei illusztrációkkal fűszerezve - a hangszer stílusformáló nagyjairól,  Kornél kedvenceiről ...és bármi másról, amire a közönség kíváncsi.
A kérdezőbiztos: PALLAI PÉTER
A közönség félénkebb tagjainak képviselője: KEREKES GYÖRGY
A trombitás FEKETE-KOVÁCS KORNÉL a magyar jazzvilág egyik kulcsfigurája, aki amellett, hogy hangszerének mestere, kiváló komponista és hangszerelő. A Budapest Jazz Orchestra, majd a Modern Art Orchestra megszervezésével és életben tartásával már egymagában múlhatatlan érdemeket szerzett. Kiváló szerzeményeit és hangszerelését a zenekaraival fellépő amerikai sztárok (Dave Liebman, Johnny Griffin, Wallace Roney) is igen nagyra tartják. Mint zenekarvezető és mint szólista is roppant tudatosan ápolja a jazz hagyományt és így merész újításai is a gyökerekből fakadnak.
https://www.youtube.com/watch?v=JphAgWKyWYc
https://www.youtube.com/watch?v=XvEN11BwGi4


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

január 25. hétfő 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ ÉS KONCERT

A Hungarovox Kiadó, a Magyar Napló Kiadó valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

JAHODA SÁNDOR TELEPÍTETT IDILL (versek), valamint
KÓKAI JÁNOS: KÉSEI ALPINISTA (versek) kötete
Moderátor: Gláser Diána
Az est második részében: Kókai János jazz zongora koncertje, John Coltrane-ra emlékezve



Biztos forrásból tudom, hogy Jahoda Sándor utolsó verseskötetét tartja kezében a kedves olvasó. Hogy mi késztet egy még mindig fiatalnak számító költőt arra, hogy hátat fordítson a művészi kifejezésmód ezen kiváltságos formájának, talán elmondja a kötet. Mindenesetre bátran vegyük magunkhoz a keserű pirulákat, melyekkel telepakolta a szerző, aki azt vallja, hogy a válság életünk szerves része, ráadásul elég agyafúrt ahhoz, hogy színes és gazdag formákban vegyen körül bennünket, hátha az álcázásnak köszönhetően nem vesszük észre jelenlétét. Vessük bele magunkat ebbe a vásári forgatagba, amelyben Jahoda Sándor eredeti hangú kikiáltóként teljesít szolgálatot, és engedjük, hogy megtaláljanak összetéveszthetetlen hangú versei. Biztosan találunk köztük olyat, amelyben magunkra ismerünk, de lesz olyan is, amelyik főbe kólint, mint magányos, kimerült úszót a tengerbe vetett palackposta. Bárhogy is nézzük a dolgot, a művészet arról győz meg, hogy nem vagyunk egyedül.
/Filip Tamás/

Ne legyenek illúzióink… – erre figyelmeztet minket Kókai János, második verseskötetével. A szerző mozaik-művészként próbálja össze- illetve, visszailleszteni a (töredékes) részeket. Két pokol közt levegőt vesz, levegőt szív, úgymond mászás közben, a költő. Két pokol közt verset ír.
/A Kései alpinista fülszövege/



Jahoda Sándor
1976-ban született, Budapesten, jelenleg is itt él. 2004-től publikál irodalmi folyóiratokban. Szinte kizárólag csak verseket ír. Eddig öt verseskötete jelent meg.
Kókai János
(1972. Budapest) költő, író, drámaíró, színész, rendező. Írásai eddig a Magyar Napló, a Hitel, a Liget, valamint a Napkút c. folyóiratokban jelentek meg. Társulata rendszeresen színre viszi színdarabjait.
A belépés díjtalan.

január 22. péntek 17:00
SZIMPÓZIUMKÖTET-BEMUTATÓ

A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszékén működő El Kazovszkij Kép-Szöveg Munkacsoport rendezvénye

MERŐLEGES VISZONYOK (JATEPress, 2015)
Margócsy István (moderátor) Jerger Krsiztinával, Keserű Katalinnal, Lajta Gáborral, Cserjés Katalinnal és Nagy Fruzsinával beszélget



A könyv nyomatékos aktualitását és rekontextualizálását az MNG nagy Kazovszkij-tárlata (A túlélő árnyéka. Az El Kazovszkij élet-mű) adja. A beszélgetést Margócsy István irodalomtörténész vezeti. Beszélgetőtársak: Jerger Krisztina, a kiállítás társ-kurátora, Keserü Katalin művészettörténész, Lajta Gábor festőművész, Cserjés Katalin, a munkacsoport vezetője, a kötet szerkesztője és Nagy Fruzsina PhD-hallgató, az egyik hallgatói dolgozat szerzője.
A Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén hosszú évek óta jelen van kép és szöveg együttes megközelítése, határterületek vizsgálata, a transzgresszió iránti érdeklődés. Intermedialitás tehát; képek olvasása, ekphraszisz, szavak és képek egymásba fűződése, párhuzamos létmódja. /.../
A Tanszéken működő Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely mintájára, annak rokonaként jött létre 2009-ben az El Kazovszkij Munkacsoport. A művész munkái régóta helyt találtak a kurzusok tematikájában, érdeklődésében, így mikor 2008-ban megkezdődött a kétnapos országos szimpózium szervezése a Grand Caféban az ELTE művészettörténészeinek és az El Kazovszkij Alapítvány tagjainak meghívásával, a rendezvényre szívesen vártuk volna magát a művészt is. A szimpózium, tragikus módon, végül emléküléssé vált, de kétnapos programjával, előadásaival elméletileg is megalapozta a szegedi Kazovszkij-kutatást. /.../ ...2012-re megérett a helyzet, hogy két féléves kurzus rendelődhessék Kazovszkij festészetéhez, majd olvasmányaihoz. Időközben kiderült, hogy a Dzsan-panoptikum kihagyhatatlan a vizsgálódásból, ahogyan az installációk is. Világossá vált, hogy Kazovszkij műve csakis egészében, a maga komplexitásában vizsgálható.
Ezt szem előtt tartva zajlott a szemináriumi munka az elkövetkező őszi, majd tavaszi félévben. A kurzus „négykezes”-re volt tervezve, vendégül hívva mint korreferenst Tóth Ákost a Komparatisztika Tanszékről. A kurzus résztvevői magyar-, komparatisztika- és nyelvszakos bölcsészek, Master és PhD-hallgatók voltak. A kötetbe szerkesztés próbája egy mesterkurzus és szimpózium volt a Karon 2013 tavaszán, ahová szívesen vártuk Keserü Katalin művészettörténészt mint konzulenst.
S most a kötetről.
Könyvünk első részében a Tiszatáj 2013. novemberi számának Kazovszkij-anyaga szerepel változatlan formában, Tóth Ákos szerkesztésében. Keserü Katalin „zászlóshajó-tanulmánya” már 2009-ben, a szimpózium idején kész volt, Uhl Gabriellától a 2013-as tavaszi előadás átalakított, bővített formáját olvashatjuk. A magam szócikkei a Látáscsapda interjúkötetéhez fűzettek mint kalauzok; a művész gondolatainak inkább jegyzetelése, mint magyarázata ez a fejezet. Csakúgy a Látáscsapdához volt rendelve egy Jánossy Lajos, Vári György és Németh Gábor közt lezajlott hármas beszélgetés – e kerekasztal hangzós szövegének átirata is átvétetett a késő-őszi Tiszatáj-számból. A szöveg az Előhívás című, a Litera és a Nyitott Műhely közös sorozatában 2013. február 6-án el­hang­zott beszélgetés szerkesztett változata.
Kötetünk második fele a kurzus első félévében született, a mentori tanácsok nyomán továbbgondolt hallgatói szimpózium-dolgozatok legjobbjait tartalmazza, továbbá egy pszeudo-tanulmányt Tolnai Ottó modorában. /.../
A belépés díjtalan.

január 21. csütörtök 20:00
KONCERT

A TRIÓ
- Makhult Gabriella - Vető Péter - Korom Attila -




A MŰSOR:
Mélységmámor ihlette dalok főleg. Vagyis egy ilyen "csendesülős" koncertre invitállak, ahol a zene és a szövegek egy kis belső utazásra hívnak, Önmagad felé.
Néhány friss dal mellett játszom a portugáliai termésből és válogatok a 80-as évektől napjainkig a legjobb dalaimból.
Ahogy ezt már megszokhattátok a műsor spontán módon rendeződik, így ti is kérhettek dalokat.
Makhult Gabi barátnőm grafikusművész. Portugáliában ismertük meg egymást Ganga Mira révén. Ez a barátságunk alapja, de hamar kiderült, hogy művészi világunk sem áll távol egymástól. Pár házibuli jellegű együtténeklés után döntöttünk úgy, hogy érdemes együtt fellépni. Gabi debütálása jól sikerült.


Vető Petivel 20 éveismerjük egymást. Egy vad-evezésen találkoztunk, ahol Mester Csabi barátunkkal együtt tábortűzi gitározgattunk a szigetközben (Cseh Tamás meg saját dalok). Peti már akkor is nagyon jó gitáros volt. Azóta vérbeli profivá érett. Manapság a Majka and Curtis Live Band a fő produkciója. Nagy öröm számomra a vele való közös játék, nagyon szeretem a precizitását és az improvizatív játékosságát. Amit ketten a két gitárral csinálunk az nem gitárpárbaj inkább gitár-tánc.
Én vagyok a trió harmadik tagja. Engem már ismertek, (amennyire lehet.) Személyes részleteknél fontosabbak a dalaim.
/Korom Attila/
Korom Attila gitáros-énekes, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Nevéhez olyan zenekarok alapítása fűződik, mint a Cég, a Korom és Méz, Angyalszív, Korom Attila Zenekar és Group (KAG).
Szólókarrierje Tímár Péter MoziKlip című filmjében kezdődött. Legjelentősebb fellépései a Zeneakadémián, Budapest Sportcsarnokban, a Fonó Budai Zeneházban és a MÜPA-ban voltak. Dalszerzőként, illetve szövegíróként dolgozott Koncz Zsuzsa és Karácsony János lemezein. Presser egy interjúban „nemzedéke legtehetségesebb dalszerzőjeként” emelte ki. Zenéjében ötvöződnek a városi folk és a népzenei elemek, melyek utazásai során bővültek az adott tájak stílusjegyeivel. Így a magyar népzenei gyökereken kívül fellelhetők balkáni és mediterrán elemek. Sokan a szövegeit tartják a legfontosabbnak. Bereményi Géza inspirációja mellett kedvenc költői voltak rà nagy hatással. Ady, József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László műveit zenésítette meg. Kortárs költőink közül Tóth Krisztina, Lackfi János és Garai Péter műveihez irt zenét. Azonban legalább ilyen fontos saját szövegi világa, mely több évtizede önálló Korom stílusjegyeket mutat.
Jó kis kormos estének nézünk elébe!
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 20. szerda 19:00
JAMES JOYCE SZABADEGYETEM 4. (PÓTÓRA)

EMLÉKEST: UTAM JOYCE-HOZ
(75 éve, 1941 január 13-án hunyt el az Ulysses szerzője)

- Takács Ferenc előadása -


 „Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.
Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka. Nehéz mű persze, olyannyira, hogy még ma is az érthetetlenség, sőt olvashatatlanság gyanúja lengi körül. Nálunk sem számít könnyű olvasmánynak – pedig bennünket külön is a megértésre ösztönöznek a regény magyar vonatkozásai, közöttük a főhős, Leopold Bloom felmenőinek magyar származása. A James Joyce Szabadegyetem ehhez a megértéshez vezető úton igyekszik elkalauzolni az érdeklődőket, elsősorban az Ulysses, illetve Joyce életének és életművének magyar kapcsolatai és vonatkozásai mentén.


Vezető tanár: Takács Ferenc

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
/Minden hónap harmadik szerdáján (szept. 23, okt. 21, nov. 18, jan. 20.) 19:00 órai kezdéssel./
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 19. kedd 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY: NEM CSAK EGY KISFIÚBAN ÉLEK
- az író most születő könyvéből olvas fel, szünet után mesél -



A fotón az író rollerrel /1955 vagy '56 szeptemberében készült kép/


Az író tekintete

Ő azt szokta mondani ne tegyetek a bejárati bögrébe, de szerintem valamit dobhattok, hogy megmaradjon fintalaci. Kornis

január 18. hétfő 18:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

A MENEKÜLTEKKEL VALÓ SZOLIDARITÁS TANULSÁGAIRÓL
- a Katalizátor Hálózat Közszociológiai Műhelyének rendezvénye -



Program:
18.00 – 18.10: Érkezés, ráhangolódás
18.10 – 19.10: Vitaindító kerekasztal beszélgetés
Bánki Lajos (Golgota Gyülekezet)
László Luca és Kalmár Szilárd (Segítsünk Együtt a Menekülteknek, FB csoport),
Kékesi Márk (MIGSZOL, Szeged),
Kováts András (Menedék, MTA TK KI) és
Szőke Péter (Szent Egyed Közösség) részvételével.
Moderátor: Feischmidt Margit (MTA TK Kisebbségkutató Intézet)
19.15 – 19.45: A szociális szakma és önkéntesek hozzászólásai
19.45 – 20.30: Panelbeszélgetés a közönség bevonásával
Kapcsolat: katalizatornetwork@gmail.com
Következő műhelybeszélgetésünk a menekültekkel kapcsolatos 2015-ös rendkívüli helyzetben tapasztalt társadalmi szolidaritás és civil aktivitás átgondolásához, elemzéséhez és e tudás továbbadásához kíván hozzájárulni. A vitaindítóban olyan emberek osztják meg tapasztalataikat, akik a segítségre irányuló spontán, egyéni indíttatásokat a menekültek számára hasznos cselekvéssé tudták alakítani, a szükséges kommunikációs csatornák és logisztika megteremtésével önkéntes magyar állampolgárok ezreit mozgósították. A beszélgetés apropója az, hogy a társadalmi szolidaritásnak és a másokért végzett önkéntes munkának ezt az erejét meg szeretnénk őrizni, méghozzá úgy, hogy az más csoportok számára is hasznosuljon. Akikhez szólni akarunk, azok a szervezetek és önkéntesek, akik tudják, hogy milyen igényeik vannak az általuk támogatott marginalizált embereknek és csoportoknak (hajléktalanoknak, fogyatékkal élőknek, tartós munkanélküliségben, adósságban, mélyszegénységben élőknek, az etnikai előítéletek és diszkrimináció áldozatainak); de nem mindig tudják, hogy a támogatást miként szervezzék meg és tegyék vonzóvá. Továbbá azokhoz, akiknektegyék ezt, vagy a célc ösztönzésük és módjuk volna támogatni, önkéntes munkát végezni, szolidaritásnak lenni, csak nem tudják, hogyan soportot, vagy a módszert nem találják. A beszélgetéshez rövidesen további segédanyagok találhatók a Katalizátor Hálózat honlapján: http://www.katalizatorhalozat.hu/).
A Katalizátor Hálózat célja, hogy hozzájáruljon a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő emberek társadalmi integrációja érdekében munkálkodó szervezetek és programok hálózatba rendeződéséhez. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badúr Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015. októberétől 2016. májusáig minden hónap harmadik hétfőjén kerülnek majd megrendezésre a Nyitott Műhelyben. A Közszociológiai Műhely elsődleges célja, hogy elősegítse az állam, az egyházak, valamint az akadémiai-, a civil- és a piaci szféra közötti párbeszéd, illetve szinergikus kapcsolatok megteremtését és elmélyítését.
A decemberi esemény a facebookon
ide klikkelve érhető el.
http://katalizatorhalozat.hu/esemenyek

A belépés díjtalan.

január 17. vasárnap 19:00
HÚSZ ÉV LEGIZGALMASABB KÖTETEI

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje

Vendégünk: TÓTH KRISZTINA
- a sorozat utolsó részében PORHÓ című kötetéről a szerzővel Gács Anna beszélget -


Tóth Kriszta versei úgy tudnak a magyar költészet legnemesebb hagyományainak közelében maradni, hogy közben folyton távolságteremtő gesztusokat tesznek. Egyszerre vallják és tagadják a Nyugat vers és formeszményét, leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az esztétista nemzedék Petrin és nemzedékén átszűrve jelenik meg ezekben a versekben, másrészt a Petri-féle versbeszéd a dalszerű megszólalás tiszta hangzásával dúsul. /…/
Vári György Óda a harmincas hölgyekhez /Tóth Krisztina honlapján/
Az első kötet, az Őszi kabátlobogás kapcsán írta találóan Ferencz Győző: „A tárgyak fölfénylenek Tóth Krisztina tekintetétől." És noha sok új mozzanattal-motívummal-momentummal gazdagodott Tóth Krisztina költészete, ezt a fölfényesítésre képes tekintetet mint poétikájának alapvető erényét és erejét – előnyére – mindmáig megőrizte.
Jász Attila: Fonalvezetés /Tóth Krisztina költészetének alakulásához, a Porhó-kötet kapcsán, Jelenkor, 2002/


/…/ A költőnő a kötet címadó versével (Porhó) József Attila emléke előtt is tiszteleg:saját születésnapjára átírta nagy elődjének híres születésnapi költeményét, s az alkalomhoz illően, formailag is ragaszkodott József Attila sok megoldásához. A parafrázis igen szép, s méltó az eredetihez is, ám talán fontosabb itt épp a különbségeknek rögzítése. E versből teljes mértékben hiányzik József Attila keserű pátosza s emelkedett tragikum-érzete, költői feladat-meghatározása – Tóth Krisztina az állítások helyére inkább kérdő mondatokat vagy bizonytalan modalitású, kételkedő és rezignált feltételezéseket rakott. S még a formailag következetesen imitált rímjáték is más ízű lesz: itt, Tóth Krisztinánál a József Attila-i kemény, hetyke irónia is mindvégig a rákérdezés kettősségét fogja erősíteni – rímjátékainak feszes tréfája nála nem affirmatív, hanem kontemplatív jellegű. A vers utolsó két sora szinte összegzésként mutatja fel Tóth Krisztina törekvéseit: az „ittlétemet / átlátom ott?!” kérdése miközben fel is idézi a József Attila-i metafizikát, a remekül és szellemesen túlfeszített hangjátékkal, a rím kancsalításával át is ironizálja a kérdés metafizikájának magasztosságát – ugyanakkor azonban mindvégig megőrzi a nyelvi-filozófiai játéknak szép zeneiségét, s szinte el is énekli azt, amit prózában szinte csak félve lehetne megkérdezni... Ilyen gesztusok révén mutatja Tóth Krisztina, e kötetével, magát már teljesen érett, felnőtt, jelentős költőnek.
Margócsy István: A dal árnyéka /Bárka folyóirat, 2002/
http://www.tothkrisztina.hu/blog/porho/

A belépés díjtalan.

január 16. szombat 19:00
A KALLIGRAM KIADÓ ESTJE

ELMARAD!!


A kép forrása: cultura.hu

Zártkörű rendezvény.

január 15. péntek 18:00
VÁGYAK, FÉLELMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

ROMAN POLANSKI: ZSÁKUTCA



Zsákutca /Cul-de-sac/ - fekete-fehér angol thriller, 111 perc, 1966, rendező: Roman Polanski, író: Roman Polanski, Gérard Brach, forgatókönyvíró: Gérard Brach, Roman Polanski, zeneszerző: Christopher Komeda, operatőr: Gilbert Taylor, vágó: Alastair McIntyre, szereplők: George - Donald Pleasence, Richard, Lionel Stander, Teresa - Françoise Dorléac, Albert - Jack MacGowran, Christopher - Iain Quarrier
Dickie és Albie, a két sebesült bűnöző menekülés közben lerobban a kocsijával a tengerparti úton. Albie haldoklik, a társa pedig megpróbál segítséget keresni. A közelben van egy elszigetelt kastély, melynek tulajdonosa George, a különc angol, akinek szép, fiatal, francia felesége van. Dickie-nek sikerül felhívnia a főnököt. Tudatja vele, hol vannak, és arra kéri őt, hogy küldjön értük embereket. Amíg a fiúk megérkeznek, addig ők a házaspárnál húzzák meg magukat. A várakozás közben Albie meghal, Dickie és a házaspár között pedig valószerűtlen kapcsolat alakul ki.
A berlini filmfesztiválon Arany Medve díjat nyert.




Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
Február 19.: Orson Welles: A per (1962) Főszereplők: Anthony Perkins, Jeanne Moreau, Romy Schneider, Orson Welles
A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

január 14. csütörtök 19:00
ELŐADÓEST

A SEMMISÉG ÉS A VILÁG
NŐ KONTRA FÉRFI...
Ady Endre, Heinrich Heine, József Attila, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Zelk Zoltán szavaival
Szerkesztette és elmondja: Téri Sándor



Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Az előadás honlapja:
http://terisandor.wix.com/terisandor#!a-semmiseg-es-a-vilag/czym



Online jegyvásárlás:
http://www.jegy.hu/venue/nyitott-muhely/
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: személyesen

január 13. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

ÁTÉLTEM EGY ÉVSZÁZADOT - UTOLSÓ INTERJÚK FEJTŐ FERENCCEL
- Földes Anita kötetéről Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
beszélgetnek -

Fejtő Ferenccel Földes Anita Franciaországban élő újságíró készítette az utolsó interjúkat, amelyből 2013-ra könyv született a Scolar Kiadónál. Az Átéltem egy évszázadot című kötet egy izgalmas életút, a forrongó XX. század, titkok, szerelmek és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája. A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, egy rendkívül sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – amelynek így talán jobban megértjük működését. Megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük Kertész Imre Nobel-díjas író, Romsics Ignác történész, Széchenyi Ágnes és Agárdi Péter irodalomtörténészek, Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter, Sujánszky Jenő ’56-os szabadságharcos, Méray Tibor és Schreiber Tamás újságírók is.
A kötetből részletet olvashatnak a Literán. Ajánljuk hozzá a Földés Anitával készített interjúnkat is, Hoztad a magnódat? címmel.
Fejtő Ferenc történész, kritikus, politológus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója. Fiatal korában együtt dolgozott József Attilával, Örkény Istvánnal, Ignotus Pállal. Ismerte Radnótit, Bartókot, Babits Mihályt. A népi-urbánus vitában összetűzésbe került Illyés Gyulával és Féja Gézával. A Rajk-per koncepciózusságát elsőként leplezte le; sokat tett azért is, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. A francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa- szakértőjeként nemcsak a hírügynökség teljes tudósítói hálózata, hanem külföldi diplomaták, sőt szovjetellenes titkosszolgálatok is ellátták információkkal. A magyar forradalmat illetően Fejtő valószínűleg a világon a legjobban értesültek közé tartozott. Hírelemzéseit a nyugati blokk számos országában átvették. Olaszul, franciául, angolul, németül és magyarul küldte politikai témájú elemzéseit az Egyesült Államoktól Japánig, a világ számos országába. Könyvei összesen tizennégy nyelven tizenhat országban jelentek meg – magyarra csak a rendszerváltás óta fordították le némelyiküket, addig szamizdatként terjedtek írásai.



A tervezett további témák sorrendben:
2. Vázsonyi Vilmos (Zeke-Hadas) : Egy fölösleges ember élete 3. Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1973-1974 4. Tolnai Ottó: Költő Disznózsírból 5. Spiró: Amíg játszol
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

január 13. szerda 19:00
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 12.



...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

január 12. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 7.

MITŐL SZÓL A SZAXOFON?
Hangszerét megszólaltatja és beszél róla: BORBÉLY MIHÁLY

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


Témák: Misi bemutatása. Misi bemutatja hangszerét és beszél a hangszer használatának történetéről, majd a jazzben játszott szerepéről.  Szó lesz, - zenei illusztrációkkal fűszerezve - a hangszer stílusformáló nagyjairól,  Misi kedvenceiről ...és bármi másról, amire a közönség kíváncsi.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS!
A kérdezőbiztos: KEREKES GYÖRGY
A közönség félénkebb tagjainak képviselője: PALLAI PÉTER
(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)

A jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó szaxofonos BORBÉLY MIHÁLY, maga is nagyszerű zenekarvezető, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, kinek improvizatív muzsikáját a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal. Dresch Mihály mellett ő a magyar etno-jazz, sőt, a tágabb értelemben vett Kárpát medencei-balkáni etno-jazz legmarkánsabb exponense, aki emelett a modern jazz-sítílusokban, sőt az avantgárd berkeiben is otthonosan mozog. Ami viszont a Dzsesszmecsere szempontjából nagyon fontos, Misi humoros, nagyszerű előadó, nem csak hangszerén, hanem szóban is.
https://www.youtube.com/watch?v=1Xiuv6xOaJs

https://www.youtube.com/watch?v=FFckiQ9NR68


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

január 11. hétfő 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság /MIT/ és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy a MIT-füzetek sorozatban megjelent

VISY BEATRIX: SZAVAKKAL KÖRBE
Válogatott tanulmányok, kritikák című könyve
A kötetet bemutatja: Bazsányi Sándor, a szerzővel Gács Anna beszélget
Közreműködik: Vitárius Piroska (hegedű), előadásában Biber Passacaglia-ját hallhatjuk a Rózsafüzér szonátákból




A Szavakkal körbe anyagát két műfaj és két nagyobb tárgykör társítása adja. Az első ciklus tanulmányai Berzsenyitől a kortárs líráig ívelnek, de elsősorban a Nyugat nemzedékeinek költészetét értelmezik egy-egy költeményre, verscsoportra vagy kötetre fókuszálva, többnyire a versbeli Én integritásának, megalkothatóságának vagy éppen széttöredezettségének, felszámolódásának kérdéseit, megszólalásának módozatait járják körbe. A második egység írásai inter- és multimediális (szöveg)terekbe vezetnek, a kép - elsősorban a fénykép - és a film prózába íródásának olyan eseteit vizsgálják, amelyekben a képek és a filmek műbeli jelenléte, az ekphrasziszok elhelyezése, módja és jelentősége prózapoétikai és tartalmi téttel egyaránt rendelkezik.



Visy Beatrix (1974), irodalomtörténész, kritikus. Fő kutatási területe a Nyugat korának lírája, Babits Mihály esszéi és irodalomtörténete, továbbá a fénykép narratív esztétikája a 20. századi magyar prózában. Első kötete A macskakő nyolcadik élete (2007) címmel jelent meg Lengyel Péter prózájáról. A kortárs irodalom elkötelezett olvasója. Írásainak többsége a Holmiban, az ÉS-ben, a Műútban és a Hídban jelent meg.
A belépés díjtalan.

január 10. vasárnap 19:00
HÚSZ ÉV LEGIZGALMASABB KÖTETEI

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje

A sorozat utolsó előtti részében a legtöbb estet vezető MARGÓCSY ISTVÁNNAL PETŐFI-KÍSÉRLETEK című kötetéről (és sok egyébről) Czeglédi András, a 2000 szerkesztője beszélget
- zenei meglepetés: Csörsz Rumen István -


Eseményfotó forrása: wmn.hu

„…megteremti annak a szakmai párbeszédnek, vitának a lehetőségét, amelyiket az elmúlt évtizedekben a Petőfi-recepció sajnálatosan nélkülözött, és amely létrehozhatja a modellálhatóan legjelentősebb utóéletben az interpretáció sokféleségének egymás mellett élését…”
Kerényi Ferenc

„…a megszokott sémákkal és hagyományos vagy hatalomvédte elvárásokkal szembeszegülő, ezért bármilyen következményt vállaló különvélemény…”
Dávidházi Péter

„…sem javallatokat, sem ellenjavallatokat nem fogalmaz meg, előírásokat vagy tiltásokat meg pláne nem, az viszont egyértelmű, hogy az irodalomról való beszéd megalapozottsága, az irodalom autonómiája és általában a szellem szabadsága mellett teszi le a garast…”
Márton László


Fotó: Németh Dániel

/.../ A Szépíró Díj a Kalligram Kiadónál megindított Margócsy István válogatott munkái sorozat Petőfi-kísérletek című kötetét honorálja. „Petőfivel nem lehet betelni – jegyezte naplójába 1970-ben Illyés Gyula, a most koszorúzott könyv egyik megidézettje. – Az idő növeli. Aki egy korban nagyként állta meg a helyét – nagynak bizonyult –, azt a további korok már önként szolgálják, s a jó hír mértani haladványban terjed. Más ízlés, más divat jön? Annál tisztábbak abban a távoli, divatjamúlt ízlésbe öltözött értékek.” Illyés e nyitó szavak többségét maga is burkolt vitának szánta. Margócsy valószínűleg a „Petőfivel nem lehet betelni” kihirdetését csak akként igenli, hogy gyököt von belőle: a fölösleges, tekintet-homályosító pátosz párologjon el. S ami tudomány, nem hódol be mértani haladványnak (kivéve a mértant). A több rétegből összeálló könyv fejezetcímeit nézve: szerepben a dilemma, kultuszban-kanonizációban a kettősség, olvasásban az újraolvasás érdekli Margócsyt.
Ezért törvényszerű, találó (törvényszerű?, találó? A mérlegelt lehetőségek sorából a közelítően alkalmasak egyike, mondaná a szerző), hogy a Petőfi-életmű felderítéseinek a kísérlet szó adja keretét. A megfontolt körültekintés dinamikus óvatossága jellemzi a Széchenyi-díjas tudós problémaképzését, ítéletalkotását, hipotéziseit. A kísérlet: alkati késztetés, szakmai világnézet, munkaerkölcs. Margócsy, a jelen egyik legavatottabb Petőfi-filológusa az elődök egyikének örökébe sem lépett. Sem a mélyen tisztelt Horváth Jánoséba, sem a vitázva méltányolt Pándi Páléba, sem a pótolhatatlanul hiányzó Kerényi Ferencébe. Margócsy filozófiája az, hogy örökösen lép.
A Petőfi-kísérletek elárulja, amit egyébként is tudunk: a kortárs irodalomnak is értő, katalizáló szemlézője, szerkesztője, aki megalkotta. A Minden megvan Ottlikja és Kertész Imre alkotói metódusa közt lucidus összefüggést kreálva írta másutt Margócsy: „…annak felmutatását szerettem volna megkísérelni, hogy posztmodern korban is […] ott van, ott lehet a minden megragadásának archaikus vágya, […] oly modell is létrejöhet, melyben »minden megvan«, de olyan is, melyre, ha polárisan ellentétes is a fentivel, nem azt kell hogy mondjuk: »semmi nincs meg«, hanem azt, vállalván a paradoxont: »minden nincs meg«.
Margócsy Istváné olyan irodalomértői műhely, amelyben minden „nincs meg” megvan.
Részlet Tarján Tamás laudációjából, Szépíró Díj, 2012
A belépés díjtalan.

január 9. szombat 20:00
KONCERT

TRIO SQUELINI
- Szalai Péter, Szőke Szabolcs, Váczi Dániel -





A trio tagjai több ismert formációban évtizedek óta együtt dolgoztak, vagy jelenleg is együtt muzsikálnak és ezekkel a formációkkal számtalan hazai és nemzetközi fesztiválon illetve koncerten nagy sikerrel szerepeltek és több mint 30 CD én hallhatóak is (Makám, Tin Tin Q, Ektar Instrumental Quintet, Szőke Kallai Váczi TRIÓ, Szőke-Váczi Duó és Szőke- Szalai Duó, Szőke Quartet stb.)
Nevüket egy pici velencei terecskéről a Campiello Squelini-ről kapták és ez egyben a Squelini Trio első CD.-jének is a címe CAMPIELLO/TERECSKE (2014) most legújabb lemezüket az egyik legkitűnőbb magyar csellóművésszel Rohmann Dittával kiegészülve vették fel, amely szintén az L.V. Records gondozásában jelent meg FURIOSO címmel.A trió mindhárom tagja évtizedek óta a magyar zenei élet ismert szereplője az etno-jazz és a kortárs kamara zene területén. Az együttes kizárólag saját kompoziciókat játszik, melyekben - részben a hangszerekből eredendően - a balkáni, indiai, közel-keleti és afrikai zenei kultúrák és természetesen a kortárs jazz és az európai klasszikus zene hatásai egyaránt érvényesülnek.



Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytaott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni 1971-81 között állandó munkatársa és egyik alapítója volt a nemzetközileg is jegyzett Stúdió "K" Színháznak. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később 1994-ben néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakítja a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön megalakulásakor óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.
Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb, európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Ivánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.
Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja. Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Haragos Árpád)

január 8. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 10.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A VESZETT BIKA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)



A veszett bika /Le mouton enragé/ - színes, francia-olasz vígjáték, 105 perc, 1974, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Christopher Frank, Roger Blondel, operatőr: Claude Lecomte, producer: Léo L. Fuchs, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Nicolas Mallet - Jean-Louis Trintignant, Claude Fabre, Jean-Pierre Cassel, Roberte Groult - Romy Schneider, Marie-Paule - Jane Birkin, Berthoud - Henri Garcin
Ebből a szatirikus tragikomédiából megtudhatjuk, hogy a munka a libertinus ősellensége, a szolgák kényszerű kötelessége, de a vagyonteremtés sem jobb, mert az a polgárság életpótléka…

* * *
2016. február 5. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
március 4. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
április 1. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
május 6.. Kölyökbanda (1983)
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
FIGYELEM!
2016 folyamán egy Robert Bresson életműsorozat is várható, pontos információ és részletek miatt, kérjük figyelemmel kísérni Szerzői Filmklub csoportunkat!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 7. csütörtök 19:00
KONCERT

MOZART ÉLT, MOZART ÉL, MOZART ÉLNI FOG... avagy HOGY MENNEK A DOLGOK MOSTANÁBAN WOFERL?
(Szemelvények Mozarttól, Mozartról - egyszemélyes klasszikus zenés színházi előadás)



Korabeli levelekből, dokumentumokból, valamint Mozart-művekből összeállította, játssza és zenéli: SIMON ATTILA Liberális diktátor: C. Nagy István


Fotó: Fekete Attila

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 6. szerda 19:00
FŐPRÓBA A KISTEREMBEN

A MESSIANIZMUS TERAPIKUS HATÁSA KORNIS MIHÁLY "KOZMA" CÍMŰ ELŐADÁSA ALAPJÁN
KOZMA GYÖRGY VÁNDORKÁNTOR ELŐADÁSA




A mai világban a legtöbb ismerősünk ateista. Nagyon nehéz őszintén hinni azokban a gyakran lehetetlennek tűnő dolgokban, amit a vallások javasolnak.
Mégis, a nagyapám, aki apjához és őseihez hasonlóan rabbinak készült, rám hagyott /a testvére által/ egy alternatív pedagógiai módszert, ami segít abban, hogy őszinték tudjunk maradni, amikor  a hagyományt őrizzük.
Ő ugyanis azt játszotta a gyerekeivel, hogy minden hetiszakasz mellé bemutatta nekik azt a történelmi konfliktust, ami ugyanennek a hetiszakasznak az olvasásakor egy-egy ősének - egy egy lubavicsi rabbinak, akit hívei messiásnak reméltek - az életében megakadályozta, hogy az Örök Szeretet és Örök Élet korszaka máris eljöjjön...
...azt javasolta a tanítványainak, hogy képzeljék el, hogy a Messziász eljön és segít feltámadni néhány olyan nem-zsidó vezetőnek, aki  ezekben a történelmi helyzetekben szerepelt. Ez azt jelenti, hogy terápiában részesíti őket. Mégpedig úgy, hogy ha a múlt tipikus zsidóellenessége uralta érzelmeiket, akkor megmutatja nekik, hogy az ő kedvenc operáiban ugyanazok a dallamok szerepelnek, mint a heti bibliai szakaszban, és az operák érzelmi világa, szenvedélyei szintén szerepelnek a bibliai történetekben is.
Ennek  a  módszernek az az előnye, hogy őszintén, a  kiváncsiságunk által ragad meg, és a mai  vallás-ellenes korban megmutatja, hogy a vallás elsősorban egy érzelmeket kezelő terápiás módszer, különösen a zenén keresztül hat. Ráadásképpen az olyan nehezen hihető elemek, mint a Messziász és a Feltámadás (amelyet kisajátított egy utód-vallás) szintén a helyükre kerülnek: a Jövőbe.
Nem csak a régmúltról szól a Biblia olvasása, hanem a jövőben feltámadó őseinkre ható  nem-zsidó királyok által, akik tanulják a jövőben, egészen újszerű módon hat ránk a jelenben is. (Hiszen hormonálisan örököljük őseink stresszeit és a stressz-csökkentő zenék felidézik azt a múltat, ami a messiási terápiában megszelidül a Jövőben.)
Így mi tudjuk, hogy mi a szerepünk: mi a  Jövő hódolói vagyunk. (mert ez a szószerinti jelentése a jő-hodi, azaz "zsidó" szónak.)
részletek: orgcosmic.wordpress.com
/Kozma György/
Kozma György
a hetvenes-nyolcvanas években a Xantus filmek szövegírója, a kilencvenes években megjelent két regénye (álmessiás témában) és 2010-ben egy e-bookja a fapadoskonyv.hu-n, s a Szépírók Társasága alapító szóvivő/alelnöke volt. Az ÉS és a Filmvilág kritikusa volt - az elmúlt 22 évben a Hócipő karikaturistája. Évtizedenként van képeiből kiállítása a Liget Galériában s állandóan látható egy képregény-pannója a FUGA alagsorában. Versei antológiában jelentek meg (Vető-Víg-Menyhárttal közösen az "Izzó Parázs" 84-ben, illetve a Múlt és Jövőben s a neten az Irodalmi Centrifugában és a poet.hu-n találhatók. Tavaly diplomázott kántorságból, jelenleg vándorkántorként járja az országot. Címszereplő volt Fischer Iván "Vörös tehén" c. operájában. Két húsz év körüli gyerek apja.
A belépés díjtalan.

január 6. szerda 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM

CSORDÁS GÁBOR: NŐK AZ IRODALOMBAN, FÉRFIAK A PÁCBAN
- az emancipáció és a hímsovinizmus a 16. században -




Emancipáció és hímsovinizmus a 16. században. Nők és álnők az irodalomban. Ilyen jó nő csak férfi lehet? Ámde ha férfi, akkor miért nő? Miért nem mer megházasodni Panurge? Megházasodott-e Rabelais? Miért szoronganak a férfiak attól, ha a nők éreznek?
A sorozat további előadásai:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)

január 4. hétfő 19:00
KÉPMEGNYITÁS

A Litera és a Nyitott Műhely szervezésében:

NADE - NAGY BERNADETTE: SZÍNMŰVEK
- 12 színmű, digitális képek, nyomat. 50x70 -
Az idei képmegnyitók: BÁRDOS DEÁK ÁGNES, KEMÉNY ISTVÁN, KUKORELLY ENDRE, TÓTH KRISZTINA, PÉNTEK ORSOLYA és WIRTH IMRE




12 író és szerkesztő mondja el gondolatait a kiállítás 12 Szín-művéről.
Immár hagyománnyá vált, hogy az év végén - vagy az év legelején - úgy nyílik meg egy-egy kiállítás a Nyitott Műhelyben, hogy a magyar képzőművészeti élet egy jeles alakjának képeihez az irodalom néhány kiválósága és a Litera egy-egy szerkesztője ír szöveget, s ezek élőben el is hangzanak - a szerzők tolmácsolásában.
A képmegnyitás immár hétéves hagyományra tekint vissza a Nyitott Műhelyben. 2008. december 10-én Frankl Aliona, 2009 decemberében Szilágyi Lenke, 2010-ben Bodor Anikó, 2011-ben Gerlóczy Sári, 2012-ben Rutkai Bori, 2014-ben pedig egymás képeit nyitották meg írók.
A kiállítás egy hónapon keresztül látható a Nyitott Műhelyben. A megnyitóra készült szövegek az est után a Literán lesznek olvashatóak.
A belépés díjtalan.