ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

február 27. szombat 17:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -
5 órától most a Szívdesszert új kiadásának bemutatója Rácz Nórival és Molnár Gyurival, 6 órától pedig az Eszterlánc mesezenekar koncertje

 

Dani és egy hógolyónyom...
Fotó: MTI/Kollányi Péter

16:00-kor VARRÓ DANI VARRODÁJA
Gyerekfoglalkozás a kisteremben:
https://www.facebook.com/varrodaniofficial/posts/900439940030336



http://www.etelkaina.hu/

17.00-kor Felolvasás és beszélgetés
Dani vendégei: RÁCZ NÓRI ÉS MOLNÁR GYURI



18.00-kor az ESZTERLÁNC mesezenekar koncertje



A családi programra a belépődíj 1.200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 900 Ft, gyerekeknek 450 Ft

február 26. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

BÁRÁNYVAKSÁG - AVAGY HOGYAN LETT ILYEN MAGYARORSZÁG
SZÉKY JÁNOS ELŐADÁSA


Széky János, író, újságíró, műfordító, publicista, szerkesztő, az Élet és Irodalom hetilap rovatvezetője.
https://www.facebook.com/events/508758309285514/
Belépődíj: 400 Ft

február 25. csütörtök 19:00
MULATSÁG

VILÁGNAGY SÜNINAP



Egy pici filmnézés legyen meglepetés Nektek, hogy mi :) és egy rövid koncert!
Fellépnek: Kontler Dorka
Palágyi Ildikó

Műsor:
G. Caccini - Ámor, mit váratsz?
P. I. Csajkovszkij - Altatódal
W. A. Mozart - Vágyódás a tavasz után
Alladin betétdal - Egy új élmény
Baráti rendezvény.

február 24. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

AKI KAURISMÄKI: LENINGRAD COWBOYS MENNI AMERIKA
- KUKORELLY ENDRE választása -

Kukorelly Endre (Budapest, 1951) költő, író, szerkesztő. Az ELTÉ-n tanult történelem-könyvtár szakon. 1981 és 1985 között az egyetem irodalmi lapjának, a Jelenlétnek a szerkesztője. 1987 és 1989 között a Pallas Könyvkiadó lektora. 1989-től alapítója és szerkesztője A '84-es kijárat című irodalmi lapnak. 1990 és 1992 között a Magyar Napló rovatvezetője, majd a Magyar Narancs és a Lettre Internationale munkatársa. A Képzőművészeti Főiskola intermédia tanszékén majd a Magyar Író Akadémián kreatív írásszemináriumokat vezetett. A Rainer Maria Társaság (1982) és az Örley István Kör (1985) egyik alapítója. 1999 és 2003 között a Szépírók Társasága elnöke, majd 2006-ig alelnöke. A Szépírók Társasága, a P.E.N. Club tagja, a József Attila Kör tiszteletbeli tagja.


A vetítés után beszélgetés következik

Leningrad cowboys menni Amerika /Leningrad Cowboys Go America/ - színes, feliratos, finn-svéd vígjáték, 89 perc, 1989 -rendező: Aki Kaurismäki, író: Aki Kaurismäki, Sakke Järvenpää, Mato Valtonen, forgatókönyvíró: Aki Kaurismäki, zeneszerző: Mauri Sumén, operatőr: Timo Salminen, vágó: Raija Talvio, szereplők: Vladimir (menedzser) - Matti Pellonpää, Igor (falusi paraszt) - Kari Väänänen, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Sakke Järvenpää, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Heikki Keskinen, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Pimme Korhonen, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Sakari Kuosmanen, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Puka Oinonen, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Silu Seppälä, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Mauri Sumén, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Mato Valtonen, a Leningrad Cowboys zenekar tagja - Pekka Virtanen
A Leningrad Cowboys nevű zenekar túlságosan szűknek érezte a finn tundrát, ahol már világhírre tettek szert skandináv népdalok és ismert tengerentúli rock'n'roll számok előadásával. A furcsa, Elvist idéző frizurával és ormótlan cipőkkel felszerelt bandatagok elhatározzák, hogy meghódítják Amerikát, ahol szerintük az emberek kultúra iránti fogékonysága határtalan. Meg sem állnak Mexikóig, ahol egy esküvőn hatalmas sikert aratnak. De ekkora sikert már nehéz feldolgozniuk...
A film trailere: https://www.youtube.com/watch?v=P5F_FFUaLQo
Részlet a filmból: https://www.youtube.com/watch?v=eqyU4MdmQx4
Az Írómozi nevű írói filmklubban kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után – mint klasszikus filmklubban – beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat következő eseményei:
március 30. – Vendég: KÁNTOR PÉTER, film: Nyikolaj Dosztal: Felhő-mennyország, 1991
április 27. – Vendég: RAKOVSZKY ZSUZSA, film: Federico Fellini: Amarcord, 1973
június 1. – Vendég: KRUSOVSZKY DÉNES, film: Andrej Zvjagincev: A visszatérés, 2003
AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 23. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 10.

MITŐL SZÓL A HEGEDŰ?
Hangszerét megszólaltatja és beszél róla: a jazz-hegedű magyar doyenje, DESEŐ CSABA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


Foto: fidelio.hu

Témák:  Deseő Csaba bemutatása – miként lesz az Állami Hangversenyzenekar brácsásából jazz-hegedűs? (vagy talán fordítva?) – melyek a hangszer nehézségei akár klasszikus, akár jazz szempontból? – miért volt/van viszonylag kevés hegedűs a jazzben?  - melyek voltak jazz-zenészi pályafutásának fénypontjai? – kik voltak e hangszeren saját kedvencei?
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS! SŐT, ÉNEKELNI IS LEHET, SŐT AJÁNLATOS!
A kérdezőbiztos és a közönség félénkebb tagjainak képviselője: KEREKES GYÖRGY. Tettestársa, Pallai Péter Londonba menekült, nehogy meghallja a közönség, milyen hamisan énekel.
(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
DESEŐ CSABA
Budapesten született, édesanyja hegedűtanár volt. Zenei tanulmányait 10 éves korában kezdte, majd a Budapesti Zenei Gimnáziumban, ill. a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatta. Tanárai Répássy Györgyi és Takács Miklósné voltak. 1961-ben kapott diplomát.
Klasszikus zenei pályafutása:

1961-től 66-ig zeneiskolai tanár, 1967-től 1999-ig a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja volt. Ferencsik János, ill. Kobajasi Kenicsiró főzeneigazgatósága idején számtalan koncerten játszott Magyarországon és a világ számos országában, Japántól az Egyesült Államokig. Többek között olyan világhírű művészekkel lépett fel, mint Leonard BernsteinLorin Maazel, Riccardo MutiChristoph von DohnányiLamberto GardelliGiuseppe PataneYehudi MenuhinDavid Ojsztrah, Szvjatoszlav RichterMsztiszlav RosztropovicsDoráti AntalSolti GyörgyFischer Ádám
Deseő Csaba mint jazz zenész:

1963-ban mutatkozott be első együttesével a legendás budapesti Dália klubban. Ezt követően rendszeresen fellépett koncerteken, valamint a Magyar Rádióban és a Televízióban. Első külföldi fesztivál-szereplése 1966-ban volt a jugoszláviai Bledben. Még abban az évben fellépett quartettjével a Prágai Nemzetközi Jazzfesztiválon, valamint a gitáros Kovács Andor együttesével a Varsói Jazz Jamboree-n. Első saját nagylemeze 1975-ben jelent meg Nyugat-Németországban „Four String Tschaba” címmel az MPS kiadónál. Partnerei német, angol és svéd muzsikusok voltak, Deseő Csaba hegedűn és mélyhegedűn is játszott.
Az elmúlt évtizedekben 4 LP-t, 6 CD-t készített magyar és külföldi zenészekkel. 1975-től a híres zágrábi vibrafonossal, Bosko Petroviccsal rendszeresen együtt játszott Petrovic haláláig, 2011-ig. Szintén a 70-es évek óta visszatérő vendégszólista Németországban, különböző együttesekkel.
Deseő Csaba 1980-tól változó összeállítású zenekarokat vezetett, partnerei többek között a zongorista Gárdonyi László, a vibrafonos Kruza Richárd, a gitáros Kovács Andor, a bőgős- basszusgitáros Lattmann Béla és a dobos Kőszegi Imre voltak. 1990 óta a gitáros Gyárfás István triójával, György Ákos és Cseke Gábor zongoristákkal, valamint Szaniszló Richárd vibrafonossal lép fel rendszeresen.
Vendégszólistaként gyakran közreműködik a Benkó Dixieland Band és a Budapest Ragtime Band koncertjein.
Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal is fellépett, mint Jean-Luc PontyJohn Lewis,Jiggs WhighamMartin DrewDusko GojkovicTony LakatosSzabó GáborTommy Vig.
Kitüntetései: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007), Artisjus-díj (2009), Szabó Gábor életmű díj (2012), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013).
https://www.youtube.com/watch?v=S0tzPIODenc
https://www.youtube.com/watch?v=lpcxQ9bszD4


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

február 22. hétfő 18:30
IRODALMI EST

SZÓFORGATÓK
- tematikus est, téma: IDŐ -


Fotó: Molnár Nikolett

Szeretsz írni? Megmutatnád másoknak is? Nem félsz felolvasni? Esetleg csak meghallgatnál másokat? Lelkes közönség vagy? Akkor itt a helyed!
Bárki jelentkezhet, a szöveg bármilyen prózai vagy lírai műfaj lehet, a témát kérjük figyelembe venni, de bármilyen szabad asszociációval lehet élni! Fontos, hogy a felolvasási idő ne haladja meg az 5 percet (fordulónként)!
A második fordulóban nem szükséges tartani a tematikát, egyéb szövegeket is lehet hozni!
Tét és nyilvános pontozás nem lesz, a cél, hogy jól érezzük magunkat, megismerjük egymást!
Új felolvasónak jelentkezni a szoforgatok[kukac]gmail.com e-mail címen lehet név, életkor és ha van, becenév megadásával.
A tárgy IDŐ legyen.
Korábbi felolvasóinktól, ha most is szerepelnének, csak egy részvételi szándékot kérünk levélben.
Belépődíj nincs, de legalább egy ital fogyasztásával kérjük a helyszínt támogatni!
18:30-tól kezdünk! Két blokkra és köztük egy rövid szünetre kell számítani.
A kultúra és az irodalom örök, úgyhogy gyertek! :)
https://www.facebook.com/events/165216370522851/
A belépés díjtalan.

február 19. péntek 18:00
VÁGYAK, FÉLELMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

ORSON WELLES: A PER



A per /Le Proces/ - fekete-fehér, francia-olasz-NSZK filmdráma, 120 perc, 1962 rendező: Orson Welles, író: Franz Kafka, forgatókönyvíró: Orson Welles, zeneszerző: Jean Ledrut, operatőr: Edmond Richard, vágó: Frederick Muller, Yvonne Martin, adaptáció: Pierre Cholot, szereplők: Josef K. - Anthony Perkins, Hastler ügyvéd - Orson Welles, Leni - Romy Schneider, Miss Burstner - Jeanne Moreau, "A" felügyelő - Arnoldo Foa, pap - Michael Lonsdale, Bloch - Akim Tamiroff
Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben.
A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.



Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
Március 18.: Asghar Farhadi: Nader és Simin – Egy elválás története ((2012)
Április 22.: Federico Fellini: Júlia és a szellemek (1965)
Május 20.: Blake Edwards: Estély habfürdővel (1968)
A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

február 18. csütörtök 20:00
SZERZŐI EST

MAGYAR PÉTER ESTJE BARÁTOKKAL



/.../ Mi ugye játszottunk az Invázióval Mátyásföldön. Müller Péter ott látott engem. Azt tudni kell, hogy én akkor komplett nem tudtam dobolni. Életem első koncertjén, az Invázió-val azt sem tudtam, hol a lábcin. Egy év elteltével felhívott Péter, de hogy honnan szerezte meg a telefonszámomat, arról fogalmam sem volt.
Aztán eltelt kb. egy év, és ismét megcsördült a telefon, megint Müller volt a vonal másik végén. Megkérdezte, van-e kedvem dobolni az ő kedvenc zenekarában? Így kerültem oda, gyakorlatilag az volt a helyzet, hogy Döncin kívül senki sem tudott zenélni. Az történt, hogy elkezdtünk próbálni és kb. fél év alatt megtanultunk zenélni, így benne maradtam a zenekarban. /.../
Valaki elkezdett valamit játszani, a többiek beszálltak és alakult úgy, ahogy van. Azt tudni kell, hogy a számok naponta születtek, annyira maguktól, hogy onnantól csak egyszer-kétszer kellett gyakorolni. Annyira önműködő volt a dolog, mint egy balatoni hullámzás, vagy vihar. Senkinek nem lett megmondva semmi. Elkezdtük és csináltuk. Nagyon erős időszak volt. /.../
Az Európa Kiadó volt a világon a legtöbbet próbáló zenekar. Ez egy idő után már felesleges is volt, ugyanis már mindenkinek a kezében volt a dolog, de az volt, hogy "Még nyúzzuk, még nyúzzuk!" Ez Jenőnek (Menyhárt - szerk.) volt egyébként a mániája... és szerintem a mai napig az. /.../
1982-ben, amikor beléptem a zenekarba, egy világoskék, gyönyörű Tama szerelésen játszottam, amit 20 éves koromban, születésnapomra kaptam a szüleimtől. Ezt Laár András vette meg a fiának, gyakorlásképpen. Ugyan annyiért lett eladva, mint amennyiért vették. Farostlemezből volt, furcsa módon ez szólt a legjobban az összes közül. Utána lett vásárolva egy Pearl, amivel együtt aludtam két hétig. Mindennap megsimogattam. Nem lehetett rajta dobolni, mert egy lakásban volt felállítva. Zseniális cintányérok voltak rajta, amiket elloptak. (Aztán a teljes dobszerkót is.) /.../
A teljes interjú ITT.
Magyar Péter - versek, dalok, zene
Barátok:
Víg Mihály
Müller Péter Sziámi
Magyar Kelemen
Keszei Krisztián
Gyenge Lajos
Horváth Gábor
Kreutz László
Ferdinánd Árpád
Kirschner Péter
Paksi Csaba
Németh Tamás

Belépődíj: 1.500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 15. hétfő 18:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

A TELEPFELSZÁMOLÁSOK TANULSÁGAIRÓL, LEHETŐSÉGEIRŐL
- közszociológiai műhelybeszélgetés -



Februárban ismét közszociológiai műhelybeszélgetést tartunk, ezúttal a telepfelszámolások tanulságairól és lehetőségeiről beszélgetünk meghívottjainkkal.
18.00 – 19.00: Vitaindító kerekasztal
Berki Judit, NMCKKSZSZ Bátonyterenye
Utasi Katalin és Kalányos Zsolt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Pécs
Teller Nóra szociológus, Városkutatás Kft.
19.00 –– 20.30: Panelbeszélgetés a közönség bevonásával
Moderátor: Virág Tünde (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete)
Cigánytelepen élni nem egyszerűen lakhatási szegénységet jelent. Akik telepen élnek, jellemzően nem saját elhatározásukból, hanem valamilyen gazdasági vagy társadalmi kényszer következtében kerültek ide. A cigánytelepek fizikailag is elkülönülnek a település többi részétől, és az itt élők nem jutnak olyan minőségű szolgáltatásokhoz, mint a nem szegregált környezetben élő és nem szegény többség. A telepeken az etnikai koncentráció együtt jár a rendszeres munkalehetőségek hiányából fakadó, generációkon átívelő szegénységgel, a többségi társadalom kirekesztő, elutasító attitűdjével és gyakorlataival. A telepeken élő családokat már a lakcímük is stigmatizálja, erősíti/előhívja az előítéleteket iskolában, álláskereséskor.
A telepfelszámolási projektekben dolgozó szociális munkás, szociálpolitikus, önkéntes és a programok szakmai értékelését végző szociológus segítségével arra próbálunk válaszokat keresni, hogy milyen lehetőségek vannak a telepeken élő, többségében cigány lak osok társadalmi és térbeli integrációjára. Az elmúlt években előtérbe került közösségfejlesztésre épülő telep rehabilitáció lehetőséget ad-e az integrációra, vagy csak jobb lakhatási feltételeket, élhetőbb környezetet biztosít? Mit jelentenek a telep életében megjelenő szociális munkások és önkéntes segítők? Milyen lehetőségei, korlátai konfliktusai vannak a családok térbeli mobilizációjának, kiköltöztetésének?
A beszélgetéshez rövidesen további segédanyagokat fogunk a Katalizátor Hálózat honlapjára és a Facebook esemény falára is feltölteni. Szokásunkhoz híven a beszélgetést az interneten élőben lehet követni.
A Katalizátor Hálózat célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű emberek érdekében munkálkodó civil, egyházi, piaci és állami szereplők, illetve programok közötti szinergiát, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badur Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015 októberétől 2016 májusáig minden hónap harmadik hétfőjén rendezzük meg a Nyitott Műhelyben.
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT VÁRUNK!
Kapcsolat: katalizatornetwork@gmail.com

február 14. vasárnap 16:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

SZVETNYIK KATA: VELEM
- megnyitja: Lőrinczy Attila író, dramaturg -



Orvosi értelemben nem vagyok függő, nem vagyok semmilyen szer vagy orvosilag lejegyzett káros viselkedési forma rabja. Mégis, ha pontosan akarok fogalmazni, egész létezésem számos mánia, függőség, vágy lüktetéséből, kölcsönhatásából áll össze. Folyamatos késztetést érzek arra, hogy, alkossak, nem tudok egy helyben maradni.
Szvetnyik Kata



A festő személynek nem kell attraktív külsővel rendelkezni ahhoz, hogy szépet alkosson, nem korlátozzák ekképpen fizikai adottságai. Azt fest, amit csak akar, amit képzelete és képességei megengednek. Míg a színpadon sohasem felejthetjük el külsőnket, alkatunk meghatároz, ezt kaptuk, ezzel kell együtt élnünk. Jó érzés elhagyni a színházi munkával járó elvárásokat, jó érzés egyedül lenni, és felszabadító, hogy van az életemben egy olyan dolog, ami mindentől és mindenkitől független. A festés, olyan fék az életemben, ami megóv attól, hogy kiégjek. Segítség abban, hogy elmondjak, olyan érzéseket, amikre nincsenek szavaim, kiadjam magamból a fájdalmamat, a dühömet. Életben tart.
Szvetnyik Kata



Szvetnyik Kata (Budapest, 1990.03.21.) tavaly szerzett diplomát a Kaposvári Egyetem színész szakán, ez évtől a Kaposvári Csiky Gergely Színház színésznője.
A kiállítás megtekinthető: 2016. március 11-ig.
A belépés díjtalan.

február 13. szombat 18:00
IN MEMORIAM...

A Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely

JACQUES RIVETTE francia filmrendezőre emlékezik
A NÉGYEK BANDÁJA című filmjének vetítésével
- bevezetőt mond: Pentelényi László, a Francia Új Hullám Kiadó vezetője -


1928 - 2016

Jacques Rivette 1928. március 1-jén született Rouenben. Truffaut szerint vele kezdődött a francia újhullám. A Cahiers du Cinéma köré csoportosuló rendezőkhöz hasonlóan ő is folytatott filmes tanulmányokat. Első rövidfilmjét 21 évesen rendezte – ez volt az Aux quatre coins 1949-ben –, majd egy évvel később a Le quadrille című kisjátékfilmmel folytatta. A két kisfilm érdekessége, hogy főszerepeiket Jean-Luc Godard alakította.
Közel hét évtizedes pályája során több mint 30 filmet – köztük több rövidet és dokumentumfilmet is – rendezett, munkáit többek közt Velencében, Moszkvában, Los Angelesben és Karlovy Varyban díjazták. A négyek bandája (La bande des quatres, 1988) elnyerte a zsűri különdíját és a nemzetközi kritikusszövetség díját a Berlinalén, A szép bajkeverőt (La belle noiseuse, 1991) pedig a legjobb film Césarjára jelölték, és elnyerte a zsűri nagydíját Cannes-ban. 1991-ben a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjjal tüntette ki


A négyek bandája (La Bande des quatre) - színes, francia-svájci filmdráma, 160 perc, 1988, rendezte: Jacques Rivette, forgatókönyvíró: Pascal Bonitzer, Christine Laurent, operatőr: Caroline Champetier, jelmeztervező: Laurence Struz, zene: Claudio Monteverdi, látványtervező: Emmanuel de Chauvigny, vágó: Catherine Quesemand, szereplők: Bulle Ogier (Constance), Benoît Régent (Thomas), Fejria Deliba (Anna), Laurence Côte (Claude), Bernadette Giraud (Joyce)
/.../A stílus igazi mestere ezen a fesztiválon ugyancsak francia rendező volt: Jacques Rivette. Filmjének fiatal, bolondos lányok a hősei, akik véletlenül, de annál elháríthatatlanabbul keverednek egy bűnügybe. Történetük – Rivette előadásában (!) – az élet kiismerhetetlenségéről, az ebből következő bizonytalanságról, a jelenségek, érzések, cselekedetek kétértelműségéről beszél. Méghozzá kettős fénytörésben. A lányok ugyanis színiiskolába járnak, ahol rendszeresen próbálják Marivaux egyik színművét. (A La double inconstance-ról van szó, amely ismereteim szerint nem jelent meg magyarul.) S a „szív metafizikáját” fürkésző darab helyzetei, párbeszédei finoman, áttételesen hol összecsengenek a film cselekményével, a szereplők lelkiállapotával, hol meg ellenpontozzák azt. A Négyek bandájának (ez a film címe) szerkezete majdhogynem tökéletes és annyira pontos, hogy szinte „önmagában” is érzékelhető. S ennek azért van jelentősége, mert ez teszi nyilvánvalóvá a kamera szerepét. Maga a történet ugyanis egy krimi alapjául is szolgálhatna. De hogy nem az kerekedik belőle, az épp a rivette-i kameravezetés eredménye. A bizonytalanság, a kétértelműség nincs eleve benne – szándékosan mondom így: – a sztoriban, hanem a fogalmazásmód által teremtődik meg. A korábbi példáktól eltérően azért áll elő ez a különös, magam inkább azt mondom, természetes helyzet, mert Rivette filmjében a nyelvezet és a mondandó nem választható el, a stílus nem hántható le a műről. A Négyek bandája ezért volt a fesztivál talán legemlékezetesebb versenyfilmje (és ezért kapott méltán FIPRESCI-díjat).
Persze tudjuk, hogy Jacques Rivette alapítója, jeles egyénisége volt a francia új hullámnak, vagyis egy stílusteremtő filmtörténeti irányzatnak. Ezért talán nem meglepő, hogy kitüntetett szerep jutott filmjének egy olyan fesztiválon, amelynek legfőbb tanulsága talán épp egy stílusteremtő, új fogalmazásmód megalkotásának elodázhatatlansága.
Zalán Vince: Stílus kerestetik (Filmvilág 1989/6.)
Ajánlott támogatás: 500 Ft

február 12. péntek 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy jelen alkalommal

NÖM SÖMMI!!! A SÁNDOR, A BANDI, MÖG A FÖRI!!! HÁT MÉG AZ IMRUS!!!
- Takács Ferenc irodalomtörténész beszélget a SÖMMI. című regényéről Cserna-Szabó Andrással -



,,Ott fogták el Rózsa Sándort örökre"

Rózsa Sándor történetét sokan elmesélték már. A nép, az istenadta nép egy rakás nótát és legendát költött a betyárvezérről, a ponyvaszerzők se lustálkodtak Rózsa-ügyben, de az irodalmi profik közül is számosan pennájuk hegyére tűzték az alföldi szegénylegény sorsát: Arany, Tömörkény, Krúdy, Móricz, Móra stb.
Az előbbiekben felsorolt elbeszélőkben egyetlen közös van: egyik sem volt ott! Mármint senki nem látta közelről Rózsa Sándor működését.
Most azonban egy koronatanú beszéli el a közismert történetet. Veszelka Imre, ,,a legszöbb paraszt", Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája meséli el, hogy valójában hogyan is estek meg a dolgok. Ha valaki, hát ő igen közelről látta az eseményeket, és most (1900-ban) a szegedi Páva vendéglő előtt elmondja az igazi, eddig eltitkolt, megdöbbentő sztorit.
Ördögi easternre számítson az olvasó, kegyetlen, de igaz szavakra, mert Veszelka nem kér - de nem is ad kegyelmet. A Sömmi patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nemcsak a szegénylegényekről hullik le a lepel, de magáról a történelemről is. Mert Veszelkától megtudjuk, semmi sem úgy történt, ahogy eddig tudtuk. Sömmi!

Cserna-Szabó András 1974-ben született Szentesen. Bölcsészkarra járt, majd prózaszerkesztője lett a Sárkányfű című irodalmi lapnak. Volt a Magyar Konyha főmunkatársa, tíz éve a Gusto étteremkritikusa.
Szépirodalmi munkássága (novellák, esszék) mellett gasztronómiai írásai is ismertek. Írt már drámát, forgatókönyvet és a másnaposság eszmekörét tárgyaló rendhagyó szakácskönyvet is, nyert lecsófesztivált és kocsonyafőzés közben feltalálta a farkas pacalt.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Fél négy
(1998), Fél hét (2001), Félelem és reszketés Nagyhályogon (2003), Puszibolt (2008), Mérgezett hajtűk – esszék (2009), Ede a levesben – gasztrokrimik, Fehér Bélával közösen (Magvető – M-érték, 2011), Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (társszerző: Darida Benedek) (2012), Szíved helyén épül már a Halálcsillag (2013), Veszett paradicsom (2014), Sömmi. (2015)


Más korok betyárjai: Rózsa Sándor és Takács Ferenc

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
A belépés díjtalan.

február 11. csütörtök 20:00
KONCERT

MIRNA


A Kárpát-medence dallamai - másképp

A 2015 tavaszán alakult Mirna együttes tagjai korábban már több különböző formációban muzsikáltak együtt. A magyar és ír népzenében, jazzben és különböző populáris műfajokban is otthonosan mozgó zenészek most megmutatják, hogy a magyar népzenét és a Kárpát-medence többi nemzetiségének zenei örökségét mennyire érzékenyen, hitelesen, de váratlan és izgalmas módon tudják tolmácsolni. A dallamokat a hagyományostól eltérő zenei közegbe ültetik, így az eredetétől fogva tökéletes zenei kincs is új életre lel.


www.facebook.com/mirnaband

Bakos Bettika - én
Horváth Dóra - hegedű
Dévényi Zoltán - gitár, keyboard, zenék
Szabó Dániel - furulyák, mandola, basszusmandola
Clemente Gábor - ütőhangszerek
https://youtu.be/7QYEea_fEzA
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 10. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

VÁZSONYI VILMOS (ZEKE-HADAS): EGY FÖLÖSLEGES EMBER ÉLETE
- a kötetről Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
beszélgetnek -



Az Előhívás következő állomása Hadas Miklós–Zeke Gyula: Egy fölösleges ember élete – Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal című könyve, mely a Balassi Kiadónál látott napvilágot 2012-ben.
"Vázsonyi Vilmos (1935–2008) a múlt századforduló méltatlanul elfeledett demokrata politikusa, Vázsonyi Vilmos unokája, s az 1944-ben Dachauba hurcolt Vázsonyi János fia. 1956-ban menekült Nyugatra, s noha öt nyelven is kitűnően beszélt, s a művészetek és a társadalomtudomány számos területén halmozott magába káprázatos tudást, sosem érdekelte a karrierépítés.

A hagyományos időből és normákból konokul kiforduló, oblomovi és Rezeda Kázmér-i módon céltalan, ám ugyanakkor minden rezdülésével a művészetekre és a lányokra összpontosító, örömelvű élete szinte felszólítás volt a számunkra: írjunk róla, és ne engedjük át alakját az elmúlásnak. A kötet afféle önéletmondás, mintegy százórányi hanganyagra támaszkodva tárja fel ennek a semmilyen tárgyban nem publikáló vándornak a semmilyen közkeletű értékrendbe nem illeszthető gondolatait a világról, élete eseményeiről, a művészekről és a művészetről.
Utolsó húsz évében számtalan éjszakát beszélgettünk át vele Párizs, Amszterdam és Budapest, valamint Európa más városainak utcáin és kávéházaiban. Hozzánk hasonlóan nemigen akadt barát, kortárs, szerelmi vagy csak egyszerű beszélgetőpartner, akiben ne hagyott volna mély nyomot a vele való találkozás. Története sokarcú: 19. és 20. századi családtörténet, magyar zsidó sorstörténet, egy emigráns Don Juan története, de a modern kori Magyarország és Európa hanyatlástörténete is egyben. A főszereplő átütő verbalitását megidéző kötet lapjain a jeles elődök, családtagok, neves és kevésbé ismert kortársak közt éles közelképekben villannak fel Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Márai Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szent-Györgyi Albert, Samuel Beckett, Alexander von Sacher-Masoch, valamint Ligeti György alakjai" olvasható a könyv ajánlójában.
A Literán részlet olvasható a könyvből, valamint ajánljuk Zeke Gyula Vázsonyi Vilmosról írt esszéjét és Jánossy Lajos könyvkritikáját Tulajdonságok címmel.



A tervezett további témák sorrendben:
 3. Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1973-1974 4. Tolnai Ottó: Költő Disznózsírból 5. Spiró: Amíg játszol
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 10. szerda 19:00
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 13.



...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

február 9. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 9.

MITŐL SZÓL AZ EMBERI HANG?
Hangot ad: az LFZE jazz tanszékének ének tanára, LAKATOS ÁGNES és két roppant tehetséges tanítványa: KISGYÖRGY ILKA és HORVÁTH CINTIA - és ha nem vigyáztok, akkor Ti is!!!

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Témák:  Az előadóművészek bemutatása, majd egy még általunk sem ismert parádés program következik.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS! SŐT, ÉNEKELNI IS LEHET, SŐT AJÁNLATOS!



A kérdezőbiztos és a közönség félénkebb tagjainak képviselője: KEREKES GYÖRGY. Tettestársa, Pallai Péter Londonba menekült, nehogy meghallja a közönség, milyen hamisan énekel.
(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
LAKATOS ÁGNES a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének szakán szerzett tanári és művészdiplomát. 1988 óta az Erkel Ferenc Zeneiskola jazzének-tanára. A Benczúr Jazzklub és Jazz Fesztivál háziasszonya, fő szervezője. Saját zenekaraival 15 éve a magyar jazzélet aktív szereplője. A Jazz Voices énekegyüttes vezetője 2002 óta, 2004-ben az Cantata Mondialon, a világ egyik legnagyobb vokális fesztiválján és versenyén, a Csehországi Olomoucban aranyérmet nyert. 2004 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének-tanára. Egyaránt lenyűgöző amikor sztenderdeket énekel és amikor merész zenei kísérletekbe bocsátkozik.
https://www.youtube.com/watch?v=9IRpnS33lf8
https://www.youtube.com/watch?v=Cw7We6fIgGU


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

február 8. hétfő 20:00
KONCERT

MERENGŐ
- akusztikus duó: BÁLDI MARIETTA (ének), FÖLDVÁRI PÉTER (gitár) -



'Könnyed, eklektikus, szabad feldolgozásban adunk elő néhány magyar, illetve külföldi gyöngyszemet a következő előadóktól: Demjén, Charlie, Presser, Sting, Pink; valamint népdalfeldolgozást.'
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Krecs Anna)

február 6. szombat 20:00
KONCERT

TÚL A VÍZEN - TÁNCOLÓ BALLADÁK
- moldvai és gyimesi népzene, improvizációk -

Kerényi Róbert Szigony - furulyák
Bősze Tamás Jean-Pierre - koboz, gardony
https://www.dropbox.com/s/ee12pp2h4sl5tg6/Kobuci%202015.06.18.mp3?dl=0
Kerényi Róbert Szigony
Az egykori Tatros együttes (1988-1997), majd a Szigony zenekar (1997-től) alapítója, vezetője. Meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarországon elterjedtek és népszerűvé váltak a gyimesi és moldvai zenék, táncok. 1988-tól rendszeresen járt népzenét gyűjteni, tanulni e két csángó vidékre, sokat muzsikált együtt adatközlő zenészekkel, így legnagyobb mesterével Zerkula Jánossal is. Több féle együttessel, formációval szerepel itthon és külföldön: Pintér Béla és Társulata, Bab társulat, Dresch Mihály, Vizeli Balázs, Tintér Gabriella, Petrás Mária, Folksz, Avar horda , Csángó blues,…
http://szigonyzene.blogspot.hu/p/kerenyi-
robert-szigonybio.html
Bősze Tamás

Klasszikus ütős tanulmányok után fordult a népzene irányába. Zenél a Csángálló zenekarban, az Állami Népi Együttes és a Fitos Dezső Társulat műsoraiban.
Belépődíj: 1.000, diák: 600 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 5. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 11.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

AZ 51-ES DOSSZIÉ

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)



Az 51-es dosszié /Le dossier 51/ - színes, magyarul beszélő, francia filmdráma, 115 perc, 1978, rendező: Michel Deville, író: Gilles Perrault, forgatókönyvíró: Michel Deville, Gilles Perrault, zeneszerző: Jean Schwarz, operatőr: Claude Lecomte, látványtervező: Noëlle Galland, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Dominique Auphal - François Marthouret, Sarah Robski - Anna Prucnal, Madame Auphal - Françoise Lugagne, Sarah Robski összekötője - Szabó László
A magyarul is megjelent regény filmadaptációja egy ügynökhálózat működését mutatja be úgy, hogy a néző nézőpontját azonosítja a megfigyelőkével. Egy adott célszemélyt figyelünk meg a legmodernebb technikai eszközökkel utcán, autóban, munka közben, magánéletének legeldugottabb pillanataiban. Felderítjük múltját, családi körülményeit, szokásait, látens hajlamait... Folyton a sarkában vagyunk, amíg össze nem roppantjuk...

* * *
március 4. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
április 1. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
május 6.. Kölyökbanda (1983)
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
FIGYELEM!
2016 folyamán egy Robert Bresson életműsorozat is várható, pontos információ és részletek miatt, kérjük figyelemmel kísérni Szerzői Filmklub csoportunkat!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 4. csütörtök 20:00
KONCERT

FEL IS ÚT, LE IS ÚT
LACHEGYI IMRE FURULYAMŰVÉSZ MŰSORA



Lachegyi Imre furulyaművész legújabb műsorában saját kompozíciói hangzanak el, ezúttal trió formációban, Dénes Ábel (bőgő) és Gyulai Csaba (ütőhangszerek, gadulka) közreműködésével.
A jazz és népzenei elemeket ötvöző kortárs improvizatív darabok az alapvetően barokk zenével foglalkozó művész zenei világának egy új területét mutatják be.



Lachegyi Imre furulyaművész-tanár, a magyar régizenei élet meghatározó alakja, 1966-ban született. Négyéves korában kezdte zenei tanulmányait fúvós hangszereken a váci Bartók Béla Zeneiskolában, majd a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolában harsona tanszakon. 1986-tól a Debreceni Zeneművészeti Főiskola szolfézs-zeneelmélet szakán, majd később a budapesti ELTE főiskolai karán folytatta tanulmányait ének-zene-karvezetés szakon. Itt szerezte első diplomáját 1991-ben. Blockflötézni 1986-ban kezdett, Róbert Györgynél és Czidra Lászlónál. Második diplomáját a Szegedi Egyetem régizene-blockflöte szakán szerezte, 2002-ben. Tanára Lőrincz László volt. Már a '90-es években saját régizene együttest alapított, mellyel rendszeresen koncertezett és két lemezt is készített.

Művészeti vezetője a Sonora Hungarica Consort régizene együttesnek, mely főként kora barokk és barokk műveket játszik blockflöte, csembaló, viola da gamba hangszereken, gyakran énekesek és egyéb hangszeresek közreműködésével, valamint alapítója és vezetője a Sebastian Consortnak, amellyel a középkortól a kortárs zenéig, változatos előadói apparátusokkal valósítja meg művészi elképzeléseit.
Lachegyi Imré
t a népzene és improvizatív zene világa is foglalkoztatja; gyakran saját szerzeményeit is megszólaltatja. Saját műveiből áll Visio c. műsora is, amelyben zenész gyermekei is közreműködnek - e műsort 2012-ben hanglemezen is kiadta.
Lachegyi Imre
tanári munkássága is jelentős: több, mint két évtizede a váci Bartók Béla Zeneiskola tanára, továbbá tanított a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában és a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában is.
Eddig hét lemeze jelent meg.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 3. szerda 19:00
ELŐADÁS-SOROZAT A KISTEREMBEN

A MESSIANIZMUS TERAPIKUS HATÁSA KORNIS MIHÁLY "KOZMA" CÍMŰ ELŐADÁSA ALAPJÁN
KOZMA GYÖRGY VÁNDORKÁNTOR ELŐADÁSA
2.



A mai világban a legtöbb ismerősünk ateista. Nagyon nehéz őszintén hinni azokban a gyakran lehetetlennek tűnő dolgokban, amit a vallások javasolnak.
Mégis, a nagyapám, aki apjához és őseihez hasonlóan rabbinak készült, rám hagyott /a testvére által/ egy alternatív pedagógiai módszert, ami segít abban, hogy őszinték tudjunk maradni, amikor  a hagyományt őrizzük.
Ő ugyanis azt játszotta a gyerekeivel, hogy minden hetiszakasz mellé bemutatta nekik azt a történelmi konfliktust, ami ugyanennek a hetiszakasznak az olvasásakor egy-egy ősének - egy egy lubavicsi rabbinak, akit hívei messiásnak reméltek - az életében megakadályozta, hogy az Örök Szeretet és Örök Élet korszaka máris eljöjjön...
...azt javasolta a tanítványainak, hogy képzeljék el, hogy a Messziász eljön és segít feltámadni néhány olyan nem-zsidó vezetőnek, aki  ezekben a történelmi helyzetekben szerepelt. Ez azt jelenti, hogy terápiában részesíti őket. Mégpedig úgy, hogy ha a múlt tipikus zsidóellenessége uralta érzelmeiket, akkor megmutatja nekik, hogy az ő kedvenc operáiban ugyanazok a dallamok szerepelnek, mint a heti bibliai szakaszban, és az operák érzelmi világa, szenvedélyei szintén szerepelnek a bibliai történetekben is.
Ennek  a  módszernek az az előnye, hogy őszintén, a  kiváncsiságunk által ragad meg, és a mai  vallás-ellenes korban megmutatja, hogy a vallás elsősorban egy érzelmeket kezelő terápiás módszer, különösen a zenén keresztül hat. Ráadásképpen az olyan nehezen hihető elemek, mint a Messziász és a Feltámadás (amelyet kisajátított egy utód-vallás) szintén a helyükre kerülnek: a Jövőbe.
Nem csak a régmúltról szól a Biblia olvasása, hanem a jövőben feltámadó őseinkre ható  nem-zsidó királyok által, akik tanulják a jövőben, egészen újszerű módon hat ránk a jelenben is. (Hiszen hormonálisan örököljük őseink stresszeit és a stressz-csökkentő zenék felidézik azt a múltat, ami a messiási terápiában megszelidül a Jövőben.)
Így mi tudjuk, hogy mi a szerepünk: mi a  Jövő hódolói vagyunk. (mert ez a szószerinti jelentése a jő-hodi, azaz "zsidó" szónak.)
részletek: orgcosmic.wordpress.com
Azt hiszem
1) fontos, hogy a zsidóknak is van a messiásról (sokféle) képünk...
2) fontos micva elmesélni, ha erről megtudok valamit
3) ezért mesélem el a kéziratot, amit találtam 1902-ből
4) benne az 50-éves szakaszokkal (amikor "eljöhetett volna"...)
6) és a konstellációkkal (amikor a nem-zsidó - de dávidházi - királyok az operában ugyanazt a dallamot hallgatják, mint amit mi énekelünk a héten a bibliából

A feladat most tehát az, hogy kigyűjtve az operákat és a dallam-szinkron bibliai heti-szakasz történeteit, a kettőt "egymásra fotózva" ezekbe az így kialakuló jelenet-sorokba rendezzük.
/Kozma György/
Kozma György
a hetvenes-nyolcvanas években a Xantus filmek szövegírója, a kilencvenes években megjelent két regénye (álmessiás témában) és 2010-ben egy e-bookja a fapadoskonyv.hu-n, s a Szépírók Társasága alapító szóvivő/alelnöke volt. Az ÉS és a Filmvilág kritikusa volt - az elmúlt 22 évben a Hócipő karikaturistája. Évtizedenként van képeiből kiállítása a Liget Galériában s állandóan látható egy képregény-pannója a FUGA alagsorában. Versei antológiában jelentek meg (Vető-Víg-Menyhárttal közösen az "Izzó Parázs" 84-ben, illetve a Múlt és Jövőben s a neten az Irodalmi Centrifugában és a poet.hu-n találhatók. Tavaly diplomázott kántorságból, jelenleg vándorkántorként járja az országot. Címszereplő volt Fischer Iván "Vörös tehén" c. operájában. Két húsz év körüli gyerek apja.
A belépés díjtalan.

február 3. szerda 19:00
ELŐADÓEST

BETEGSÉG MIATT ELMARAD!

GALKÓ BALÁZS ELŐADÁSÁBAN L SIMON LÁSZLÓ VERSEI HANGZANAK EL


Belépődíj:

február 2. kedd 19:00
LAP- ÉS KÖNYVBEMUTATÓ

HÁROM AZ EGYBEN - APOKRIF EST



Az első felvonásban az Apokrif téli számáé a terep, melynek bemutatásában szerzőink közül Bödecs László, Csillik Kristóf, Nagy Hajnal Csilla és Nyilas Atilla segítenek műveik felolvasásával a házigazdának, Nyerges Gábor Ádám főszerkesztőnek. A hamarosan megjelenő téli számról itt lehet bővebben tájékozódni: https://apokrifonline.wordpress.com/2016/01/12/elozetes-apokrif-20154/



A második etapban a lapszám exkluzív anyagáé, a 2015-ben a 40. évébe lépett angolai függetlenség előtt tisztelgő műfordításblokké a terep: a mellékletet szerkesztő Gál Soma beszélgetőtársa az összeállításhoz kísérőesszét író Dr. Pál Ferenc egyetemi tanár lesz, s természetesen a lefordított szövegekből is kap ízelítőt a közönség.



Az est harmadik harmadában egy az Apokrif Könyvek-sorozat keretében, tavaly Könyvhéten, a FISZ Fiatal Írók Szövetsége és az Apokrif közös gondozásában megjelent regényt mutatunk be, Szendi Nóra: Zárványok című művét. A könyvbemutató házigazdája Tóth Anikó kritikus, lapunk rendszeres szerzője lesz, beszélgetőtársai pedig a kötet szerkesztője, Reichert Gábor, a fülszöveget jegyző Márton László, valamint a művéből fel is olvasó szerző. A helyszínen a Zárványok példányai akciós áron megvásárolhatók is lesznek.
A blokkok között a lapszámban műfordításával szereplő Urbán Bálint zenél majd, egyszálgitárral.
A belépés, mint mindig, ezúttal is ingyenes, a jó hangulatért és maradandó élményért, a felsoroltakon felül már a Nyitott Műhely atmoszférája és kulináris csábereje is garanciát jelent.

február 1. hétfő 19:00
ELŐADÁS

KIRÁLY JÚLIA: VÁLSÁGTÖRTÉNETEK 1.
- pénzről, gazdaságról, válságról és emberekről NEM közgazdászoknak -




Minden alkalommal egy érdekes esetet veszünk elő és megpróbáljuk megérteni, mi és miért történt úgy, ahogy történt. Szó lesz hitelekről és betétekről, felelőtlenségről és felelősségről, csalásokról és szemhunyásokról – valójában bármiről, amiről a KÖZÖNSÉG kérdez. De minden alkalommal más a tematika.
ELSŐ ALKALOM: „Másodrendű frissesség, ilyen nincs! Frissesség csak egyféle létezik, elsőrendű, és egyben ez az utolsó is. Ha a hal másodrendű frissességű, az azt jelenti, hogy büdös, romlott.”


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.