ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

március 31. csütörtök 19:00
IRODALOM

SIMOR ANDRÁS KÖLTŐI ESTJE
- beszélgetőtárs: Szerdahelyi István, közreműködik: Cserje Zsuzsa, Stubnya Béla, Szemán Béla, valamint Simon Attila zongorán -


Simor András (Budapest, 1938) magyar költő, író, műfordító, főszerkesztő, tanár. Középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1962-ben magyar-spanyol szakos középiskolai tanárként fejezte be egyetemi tanulmányait. Íróként, költőként 1957-ben jelentkezett első írásaival az irodalmi lapokban. Azóta folyamatosan publikál verses könyveket, prózai írásokat, tanulmányköteteket, műfordításköteteket. Az Ezredvég című irodalmi, művészeti és társadalomkritikai folyóirat főszerkesztője és a Z-füzetek és Z-könyvek című könyvsorozat szerkesztője. Eliseo Diego, David Chericián és Fayad Jamís költőkkel spanyol nyelvű Petőfi- illetve József Attila-kötetet készített, melyek 1998-ban és 1999-ben új kiadásban is megjelentek. Kollégáival együtt négy spanyol nyelvkönyvet, és önállóan két spanyol nyelvi kiegészítő tankönyvet írt, amelyeket ma is számos gimnáziumban használnak. Írói munkájáért 1991-ben Nagy Lajos-díjat, 1998-ban MSZOSZ-díjat kapott. A magyar költészet latin-amerikai és a latin-amerikai költészet magyarországi megismertetéséért végzett munkájáért 1994-ben a Kubai Írószövetség érdemrendjével tüntették ki. Tanári munkájáért 1989-ben kiváló pedagógus címet, 1994-ben Táncsics-gyűrűt kapott.
A belépés díjtalan.

március 30. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

Műsorváltozás!!!!!
RAGYOGJ, RAGYOGJ, CSILLAGOM!

KÁNTOR PÉTER választása
- a vetítést követően az íróval Nagy Márta Júlia, a litera.hu szerkesztője beszélget -


Kántor Péter 1949-ben született Budapesten. A Radnóti Miklós gyakorló gimnáziumban érettségizett, előbb angol-orosz szakon, majd magyar nyelv és irodalomból szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Ezután különböző gimnáziumokban tanított kisegítő tanárként, külső lektorálásokat végzett az Európa Könyvkiadó számára. A nyolcvanas években irodalmi szerkesztőként dolgozott a Kortárs folyóiratnál, a kilencvenes évek második felében az Élet és Irodalom versrovatát gondozta, 2013-ban az ÉS egyik tárcaírója. Az 1970-es évek óta publikál verseket. Első kötete 1976-ban, 26 éves korában jelent meg Kavics címmel. Válogatott versei 2009-ben Megtanulni élni címmel a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas volt New Yorkban. Részt vett több nagy nemzetközi költészeti fesztiválon, verseit több nyelven közölték különböző folyóiratokban, antológiákban. Önálló angol nyelvű verseskötete Michael Blumenthal amerikai költő fordításában 2010-ben jelent meg Unknown Places (Pleasure Boat Studio, New York) címmel. Angolból és oroszból fordít verset és prózát. A Szépírók Társaságának tagja.
/…/ Kántor lírája a maga belső sokféleségében képes arra, hogy teret adjon a legprofánabb köznapiságnak és (bármilyen ellentmondásosnak tűnik ez a kijelentés) a legsúlyosabb emelkedettségnek is. Úgy tud rátekinteni a dolgokra, emberekre, eseményekre, reflexiókra, hogy azok feltárják előtte egyébként rejtve maradó oldalukat: költői jelentőséget kapnak. Ezenközben azonban megmaradnak annak, amik: dolgoknak, eseményeknek, embereknek. /…/
Részlet Angyalosi Gergely laudációjából, Artisjus Irodalmi Nagydíj, 2013


A vetítés után beszélgetés következik

Ragyogj, ragyogj, csillagom! /Gori, gori, moya zvezda/ rendező: Alekszandr Mitta, forgatókönyvíró: Alekszandr Mitta, Julij Dunszkij, Valerij Frid, zeneszerző: Borisz Csajkovszkij, operatőr: Jurij Szokol, szereplők: Iszkremasz - Oleg Tabakov, Krijsija - Jelena Proklova, festő - Oleg Jefremov, vörös komisszár - Leonyid Kuravljov
A szovjet játékfilmkatalógus (1996) szerint "heroikus komédia", a magyar Filmlexikon (1994) szerint "polgárháborús krónika populáris humorral és megrendítő tragikummal ötvözötten - teljesen új hang a szovjet filmművészetben". Oleg Tabakov remekel az életét az új forradalmi színháznak szentelő ifjú főhős szerepében, akinek már a neve is egy jelszó ("Művészetet a forradalmi tömegeknek!") rövidítése. Egy vidéki városkában csetlik-botlik, ahol állandóan változik a rendszer: a vörösöket kiszorítják a fehérek, azokat pedig a zöldek bandája...
"A húszas évek elején járunk. Hol a vörösök, hol a fehérek osztagai, hol meg az erdőkből elő-előtörő anarchista "zöldek" bandái kerítik hatalmukba a Krapivnyica nevű helységet. Ide érkezik szekerén a forradalmi művészet fiatal megszállottja, Mokiszin, aki Shakespeare-t akarna játszani a népnek, ám a vándormozis olcsó melodrámája elcsábítja tőle az embereket. Egyetlen "híve" akad: egy árva lány, ő ráismerni vél a színész lovára - apjától lopták el korábban-, ezért nem tágít mellőle. Másnapra azonban Mokiszintől is ellopják a lovat. Az árvának nincs hová mennie, hát a színésszel marad. Egy harmadik társuk is akad, a szótlan népi festő, Fjodor személyében. A fehérek elfoglalják a várost. Századosuk ráparancsol Mokiszinre, hogy rendezzen nekik színimulatságot. Hősünk szabadkozik, majd megalkuszik a körülményekkel. Miközben bánatában leissza magát a festővel, megjelenik egy fehér tiszt, aki megpillantja Fjodor forradalmi tárgyú festményeit, és agyonlöveti készítőjüket. Krapivnyicában újfent a vörösöké a hatalom. Mokiszin a Szent Johanna előadására készül a lánnyal. Az előadás közben a zöldek belopóznak a helységbe, sőt a színházba is, és le akarják mészárolni a nézőtéren összegyűlt vörösöket. Mokiszin a banditákra rántja a függönyt, megmenti a forradalom helyi vezérkarát. Aztán hősi halottnak tetteti magát, s ezáltal kínos helyzetbe kerül; kénytelen eltűnni a helységből. Az erdőszélen azonban meglesik a bujkáló, bosszúszomjas zöldek. Ő - végső gesztussal - még megmenti a szekéren alvó Kriszja életét, s immár valódi hősként fogadja a halált." (Odeon)
Az Írómozi nevű írói filmklubban kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után – mint klasszikus filmklubban – beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat következő eseményei:
április 27. – Vendég: RAKOVSZKY ZSUZSA, film: Federico Fellini: Amarcord, 1973
június 1. – Vendég: KRUSOVSZKY DÉNES, film: Andrej Zvjagincev: A visszatérés, 2003
AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 29. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 1. /12./

ÁLTALA ÉS ÁLTALATOK IS AKKOR ELŐSZÖR HALLOTT FELVÉTELEKET FOG ÉLVE BONCOLNI ZIPERNOVSZKY KORNÉL, ANÉLKÜL, HOGY ELŐZETESEN ELÁRULNÁNK AZ ELŐADÓK NEVÉT



Témák: Mire kell odafigyelni a kritikusnak? Képes e meghaladni a kritikus saját zenei preferenciáit? Miről kell hogy szóljon a kritika? – és persze bármi más, amire a közönség kiváncsi, mivel
ZIPERNOVSZKY KORNÉL újságíró, szerkesztő, kritikus, a Gramofon, majd a Fidelio volt jazzrovat-vezetője, ezen a kettőn kívül rendszeresen a Magyar Narancs, Revizor Online, és Bohém Jazzmagazin hasábjain olvashatók jazzcikkei. Az idén húsz éves Gramofon Klasszikus és Jazz minden eddig megjelent számában közölt legalább egy rövid jazzkritikát, valamint interjúkat többek között David Murray-vel, Pat Metheny-vel, Joe Zawinullal és Jan Garbarekkel. Függelék jellegű fejezetet írt az európai jazzről A jazz évszázada című könyvbe, a Magyar Jazz Szövetség 25 éves jubileumi kiadványában pedig a rendszerváltás óta eltelt évek magyar jazzéletét foglalta össze. Hosszabb írásai a Kalligram, a BUKSZ, az Imágó Budapest című folyóiratokban és az Americana E-journal jazz különszámában jelentek meg. A március 11-én zajlott Magyar Jazztörténeti Konferencia egyik előadója, és hamarosan megjelenő tanulmánykötetének szerzője. Az ELTE BTK Amerikanisztika szakos doktorandusza, témája a jazz magyarországi megjelenése és hatása. A 2015-ben alakult Jazztanulmányi Kutatócsoport (JaTaKuCs) vezetője, amelynek fő célja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok vizsgálatának tárgyáva tegye a jazzt és hogy meghonosítsa az amerikai és nyugati egyetemeken már bevett new jazz studies interdiszciplináris megközelítését.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, A KRITIKUST IS SZABAD KRITIZÁLNI!
A kérdezőbiztos: KEREKES GYÖRGY
A közönség félénkebb tagjait is Gyuri képviseli, mert PALLAI PÉTER ismét átmenetileg disszidált. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

március 25. péntek 19:00
IRODALMI EST

SZÓFORGATÓK
- tematikus felolvasóest, téma: SÁRKÁNY -



Szeretsz írni? Megmutatnád másoknak is? Nem félsz felolvasni? Esetleg csak meghallgatnál másokat? Lelkes közönség vagy? Akkor itt a helyed!
Bárki jelentkezhet, a szöveg bármilyen prózai vagy lírai műfaj lehet, a témát kérjük figyelembe venni, de bármilyen szabad asszociációval lehet élni! Fontos, hogy a felolvasási idő ne haladja meg az 5 percet (fordulónként)!
A második fordulóban nem szükséges tartani a tematikát, egyéb szövegeket is lehet hozni!
Tét és nyilvános pontozás nem lesz, a cél, hogy jól érezzük magunkat, megismerjük egymást!
Új felolvasónak jelentkezni a szoforgatok[kukac]gmail.com e-mail címen lehet név, életkor és ha van, becenév megadásával.
A tárgy SÁRKÁNY legyen.
Korábbi felolvasóinktól, ha most is szerepelnének, csak egy részvételi szándékot kérünk levélben.
Belépődíj nincs, de legalább egy ital fogyasztásával kérjük a helyszínt támogatni!
19:00 órától kezdünk! Két blokkra és köztük egy rövid szünetre kell számítani.
A kultúra és az irodalom örök, úgyhogy gyertek! :)
A belépés díjtalan.

március 23. szerda 19:00
KONCERT

MEZEI SZILÁRD - POZSÁR MÁTÉ - HOCK ERNŐ TRIÓ
Mezei, Hock és Pozsár évekkel ezelőtt a Budaörsi Jazz Fesztivál keretében zenélt együtt trióban először s utoljára. Azóta jó barátok lettek mind a hárman, sokat dolgoztak közösen és gyakorta föl-fölemlegetik a fent említett, nekik igen kedves koncertet. Úgy alakult, hogy március 23-án mindahányan Budapesten lesznek, és ismét együtt zenélhetnek.

A zentai születésű Mezei Szilárd mint hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző különböző felállású zenekaraival (duótól nonettig) kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a jazz és a népzene. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is, állandó munkatársa a Jászai-díjas Mezei Kinga, illetve gyakori munkatársa Urbán András és Várszegi Tibor rendezőknek. Kobzon és Oud-on játszik eredeti népzenét, illetve népzenéhez kötodő improvizatív zenét. Előadóként és résztvevőként közreműködött több improvizatív zenei műhelyben, illetve személyiségfejleszto kurzus intuitív zenei részlegének munkájában is. Gyakran játszott és játszik együtt ismert improvizatív zenészekkel (tk. Matthias Schubert, Geröly Tamás, Szabados György, Dresch Mihály, Michael Hornstein, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Szelevényi Ákos, Joe Fonda, Michael Jefry Stevens, Joelle Leandre, Hamid Drake Herb Robertson, Frank Gratkowski, Charles Gayle) itthon és külföldön. Zenei írásai a kanizsai Orbis, az újvidéki Új Symposion és a gyori Muhely folyóiratokban jelentek meg. Tagja a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének, illetve a „Gyorfree” – Jazz, Improvizatív- Kortárs- és Népzenei Műhely – Egyesületnek. Jelenleg a Mezei Szilárd Triót, a Mezei Szilárd Quintettet / Sexttet ill. a Mezei Szilárd Ensemble-t vezeti, ezenkívül közreműködik több improvizatív-zenei formációban.



Pozsár Máté zongorista 1986-ban született. 2012-ben szerezett mesterdiplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén, Binder Károly növendékeként. Állandó tagja a Grencsó Real Time Kollektiva, a Mezei Szilárd Septet, a Boglárka Bábiczki Quartet formációknak. Gondolkodásának középpontjában a jazz és a szabad, rögtönzött zene áll. Több zenekari kiadvány után 2011-ben jelent meg első szólózongora lemeze. Jelenleg a Vienna Konservatorium Budapest tanárképző főiskola tanára, elméletet és zongorát oktat.

Hock Ernő 1979-ben született Mezőtúron. Hét éves korától nagyjából tíz éven át tanult hegedülni. Középiskolásként kezdett el autodidakta módon gitározni, majd basszusgitározni. Ekkoriban főleg rock zenekarokban játszott de emellett hegedűn folytatta népzene tanulmányait is. 2000-ben Budapesten beiratkozott az Erkel Gyula Zeneiskolába Újpesten nagybőgőzni Benkő Róberthez. 2004-ben felvételt nyert a LFZE jazz tanszakának nagybőgő szakra. Már a főiskolás évek alatt elindult mai napig tartó zenei barátsága Ágoston Bélával, akinek Zuboly nevű zenekarának mai napig ő a bőgőse. Számos a pályáját meghatározó zenésszel is erre az időszakra datálható az ismeretsége, többek között Tűzkő Csabával, Szabados Györggyel és kortársaival Kovács Lindával, Weisz Gáborral, Bede Péterrel, G. Szabó Hunorral. Tanulmányait 2007-ben megszakította. Ebben az évben lett tagja a Grencsó István vezette Grencsó Kollektivának és ekkor állt össze az Ama zenekar is, ahol dobokon játszik. Zenélt kortárstánc előadásokban, például Goda Gábor illetve Kovács Gerzson Péter darabjaiban, valamint Mezei Kinga Vasárnap nem temetünk című színművében, ahol Mezei Szilárd és Márkos Albert voltak a társai. Ez utóbbi kapcsán dolgozott együtt először Dresch Mihállyal is, akivel alkalmanként jelenleg is fellép. 2007-ben Ávéd Jánossal és Varga Bendegúzzal megnyerte a Magyar Jazz Szövetség Jazz Combo versenyét, egy évre rá pedig a Siófokon megrendezett Nemzetközi Jazz Versenyen második helyezést értek el Ávéd Jánossal, Csongádi Gáborral és G. Szabó Hunorral. Legújabb formációja 2008 májusában alakult meg Qualitons néven, amelyben basszusgitáron játszik. A zenekarban többször közreműködött a '70-es évek ismert pop énekese Kovács Kati.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 22. kedd 19:00
ÉSZT HÉT - KETTŐS KÖNYVBEMUTATÓ

A Magyarországi Észt Intézet, a Gondolat és a Typotex Kiadó, továbbá a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TIIT ALEKSEJEV: AZ ERŐS VÁROS és
ANDRUS KIVIRÄHK: AZ EMBER, AKI BESZÉLTE A KÍGYÓK NYELVÉT című kötete



Az irodalom kedvelőinek örömére idén két neves észt szerző is Magyarországra látogat az Észt hét során, hogy műveik magyar nyelvű megjelenésének apropóján találkozzanak az olvasókkal. Tiit Aleksejev és Andrus Kivirähk Budapesten és Szegeden beszélgetnek a frissen megjelent kötetekről észt nyelven, magyar tolmácsolással.



Tiit Aleksejev: Az erős város (Gondolat, fordította: Lengyel Tóth Krisztina)
Tiit Aleksejev történelmi és a pszichológiai regényt sajátosan ötvöző trilógiájának második része ott folytatja a történetet, ahol az első rész, a 2013-as Észt héten bemutatott A zarándokút abbahagyta. A hős ezúttal is Dieter, az alacsony sorból származó, bibliofil lovag, akinek kalandjait izzó hőség, harc, éhség, szerelem és régi történetek szövik át. „Mert csak egy-egy fuvallat minden emberfia, fuvallat és tollpihe az igazság és hamisság mérlegének serpenyőiben." A budapesti bemutatón a kötet fordítója, Lengyel Tóth Krisztina műfordító, tanár, mesemondó és Böröczki Tamás, a Gondolat kiadó szerkesztője beszélgetnek a szerzővel. Szegeden a fordító és az író találkoznak a közönséggel. A könyv és a kiadó korábban megejelent észt kötetei (Tiit Aleksejev: A zarándokút, Tõnu Õnnepalu: Mandala) a helyszínen legalább 30% kedvezménnyel megvásárolhatók. http://www.gondolatkiado.hu/az_eros_varos



Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét (Typotex, fordította: Kőhalmy Nóra)
A talán legnépszerűbb kortárs észt író Andrus Kivirähk új kötete Kőhalmy Nóra fordításában, a Typotex kiadó gondozásában látott napvilágot. Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét történelmi hűségre véletlenül sem törekvő, fanyar humorral átszőtt, már-már egzisztencialista fantasy. A könyvről Budapesten a szerző, a fordító és Pomsár Péter blogger beszélgetnek. Szegeden Tóth Viktória, a Tartui Egyetem volt magyar lektora és Váraljai Anna a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója tartják szóval a vitriolos tollú vendéget. A könyv a helyszínen 40 % kedvezménnyel megvásárolható, de ugyanezzel az engedménnyel online is beszerezhető. Írd be a KIGYO kuponkódot a www.typotex.hu oldalon a fizetésnél!
További információ: http://www.esztorszag.hu/esemeny/ket-eszt-szerzo-egy-este-dupla-konyvbemutato-az-eszt-heten
#eunic
A belépés díjtalan.

március 21. hétfő 18:30
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

A MESSZIRŐL JÖTT EMBER
- közszociológiai műhelybeszélgetés -



Hogyan működnek a helyi „empowerment”
, képessé tétel fókuszú közösségfejlesztési modellek?
Számos olyan kezdeményezés működik ma Magyarországon, ahol szakemberek közösségfejlesztő munkát kezdenek egy településen azzal a szándékkal, hogy elősegítsék a kirekesztettek, mélyszegénységben élők integrációját. Több modell létezik: az egyik erőteljesen bevonja a helyieket, a másik önkéntesekre és/vagy egy erőteljes karizmatikus vezetőre épít. Olykor mindezek kombinációja valósul meg. Sok esetben a közösségfejlesztő munka motorja egy külső, „messziről jött ember”.
A beszélgetés során többek közt a következő kérdésekre keressük a választ:
· Hogyan tud a „messziről jött ember” bizalmat építeni?
· Hogyan tudja kezelni a helyi konfliktusokat?
· Mi történik, ha kivonul a karizmatikus vezető?
· Melyek az egyes modellek buktatói?
· Hogyan lehet támogatókat állítani az ügyek mellé? Hogyan lehet bevonni a különböző szektorok képviselőit a folyamatba?
· Milyen módszerekkel lehet fenntarthatóvá tenni ezeket a kezdeményezéseteket?
· Lehetséges-e más településekre is kiterjeszteni ezeket a kezdeményezéseket?
· Hogyan lehet mérni a kezdeményezések hatékonyságát?
A meghívottak:
Benkő Fruzsi (InDaHouse, Pere)
Az ELTÉ-n végeztem szociális munka szakon, ahol azóta óraadóként tanítok. Már 10 éve dolgoztam Budapesten civil és állami intézményekben, amikor úgy döntöttem, hogy létrehozok egy olyan szervezetet, amely fenntartható és hatékony megoldást nyújt a roma gyerekeket érintő oktatási igazságtalanságokra. Ebbe ott vágtam bele, ahova nem jut el a segítség: egy észak-magyarországi, 360 fős faluban, Perén indítottam be az InDaHouse Hungary önkéntes programot.
Both Emő és Kanalas Roland (Bagázs, Bag)
Both Emőke vagyok jogász és szociálpedagógus, a BAGázs Közhasznú Egyesület elnöke. Korábban pártfogó felügyelőként dolgoztam Bagon, de azt gondoltam tudnék többet tenni azért, hogy valóban csökkenjen a bűnözés, ezért elkezdtem önkénteseket toborozni és aktívan tevékenykedni a telepen. Ma már szervezett keretek között heti 100 önkéntes jár Bagra a roma telepre, még messze az út vége, de az eredmények, a helyiek aktivitása vitathatatlan.
Kanalas Roland vagyok, Bagon lakom a romatelepen. Itt nőttem fel, itt élnek a rokonaim, szeretteim, ezért szívügyem a sorsuk. Azért is kezdtem el tevékenykedni a Bagázsban, hogy valami változzon.
Hámori Éva (Careamic, Gyöngyöspata)
Hámori Éva vagyok, HR diplomám van és fazekas végzettségem. 2009-től önkénteskedek cigánytelepeken. Mikor először láttam a saját szememmel, hogyan élnek egy gettóban, iszonyatosan dühös lettem. Azóta is ez hajt, hogy nem bírom elviselni, hogy ez létezhet itt, ahol bőven lenne rá pénz, hogy megoldjuk a szegregátumban élők helyzetét… Szerintem szakmától függetlenül bárki segítheti a roma integrációt. Remélem, egyre többen leszünk, akiket ez érdekel és teszünk is érte.
Setét Jenő
Az elmúlt 20 évben alapvetően szociális munkásként és civil jogvédőként dolgoztam. Az elmúlt 10 évben részese voltam a deszegregációs közpolitikák megírásának és gyakorlati érvényesítésének. Az elmúlt 5 évben pedig leginkább civil, polgárjogi aktivistaként és közösségfejlesztő trénerként dolgoztam. Mindennél fontosabbnak tartom a helyi közösségek képessé tételét és az aktív állampolgárság elterjesztését, a roma önszerveződés megerősítését.
Moderátor: Galambos Rita (DIA)
A beszélgetéshez rövidesen további segédanyagokat fogunk a Katalizátor Hálózat honlapjára és a Facebook esemény falára is feltölteni. Szokásunkhoz híven a beszélgetést az interneten élőben lehet követni.


Pillanatfelvétel a januári beszélgetésről

A Katalizátor Hálózat célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű emberek érdekében munkálkodó civil, egyházi, piaci és állami szereplők, illetve programok közötti szinergiát, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badur Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015 októberétől 2016 májusáig minden hónap harmadik hétfőjén rendezzük meg a Nyitott Műhelyben.
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT VÁRUNK!
Kapcsolat: katalizatornetwork[kukac]gmail.com
A belépés díjtalan.

március 19. szombat 20:00
KONCERT

TRIO SQUELINI & ROHMANN DITTA



A Trió Squelini zenészei különböző felállásban ( Tin Tin Q, Ektar Szőke Quartet, Quintet stb) évek óta együtt muzsikálnak. Számtalan közös lemezen szerepeltek.Maga a TRIO SQUELINI az első CAMPIELLO/Terecske lemez megjelenése óta koncertezik együtt nagyobb intenzitással. Mivel Szőke Szabolcs már korábban több alkalommal duó koncerteken mutatkozott be a kitűnő csellóművésszel ROHMANN DITTÁ-val , az etno-jazzt és kortárs kamara zenét játszó Trió most szorosabb együttműködésre lépett vele. Ebből az együttműködésből született meg az új - megjelenés előtt álló- FURIOSO című közös CD. Ennek a több műfajt bátran és kísérletező módon felvállaló lemezanyagnak a legkiemelkedőbb darabjaiból és korábbi lemezeik anyagából mutatnak be néhányat.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.


Fotó innen

Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja.
Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.


Fotó: Raffay

Rohmann Ditta jelenleg doktorandusz hallgató a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, fellép szólistaként, kamarazenészként és a Chamber Orchestra of Europe vendégeként, miközben 2009 őszétől a debreceni egyetemen tanít. Kitüntetéses diplomát szerzett Budapesten Perényi Miklósnál és Baselben Ivan Monighettinél. Korábban tanult Bostonban, a New England Conservatoryban Suren Bagratuninál. Mesterkurzusokon csiszolta tudását, többek között Bernard Greenhouse, Frans Helmerson, Steven Isserlis, Rados Ferenc és Schiff András óráin.
Kamarazenészként nemzetközi és hazai versenyek díjazottja, a Premio Trio di Trieste és az Orpheus Festival Zürich különdíjasa. Tizenéves kora óta koncertezik Európa-szerte. Fellépett olyan zenekarokkal, mint a Baseli Szimfonikusok, a Mendelssohn- és a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A Keller kvartett vendégeként több európai városban szerepelt.
Számos hanglemez- és rádiófelvételt készített. Elkötelezett híve a kortárs repertoár megismertetésének, állandóan együtt dolgozik hazai és külföldi zeneszerzőkkel, Szofia Gubajdulina darabjaiban a szerzővel is többször fellépett.
2008 óta egy párizsi Jean-Baptiste Salomon csellója van, 1770-ből.
info:
https://www.facebook.com/triosquelini
https://www.facebook.com/Nyitott-Műhely-106715646035932
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik:)

március 18. péntek 18:00
A KEDVENCEK KÖZÜL - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

ASGHAR FARHADI: NADER és SIMIN - EGY ELVÁLÁS TÖRTÉNETE

Nader és Simin – Egy elválás története /Jodaeiye Nader az Simin/ - színes, feliratos, iráni filmdráma, 123 perc, 2011, rendező: Asghar Farhadi, forgatókönyvíró: Asghar Farhadi, operatőr: Mahmoud Kalari, producer: Asghar Farhadi, vágó: Hayedeh Safiyari, szereplők: Nader - Peyman Moaadi, Simin - Leila Hatami, Razieh - Sareh Bayat, Termeh - Sarina Farhadi, Somayeh - Kimia Hosseini, Hodjat - Shahab Hosseini, kihallgató - Babak Karimi, Nader apja - Ali-Asghar Shahbazi
Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer-kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett. Az ügyből per kerekedik, ami fokozatosan bontakozik ki a néző szeme előtt. A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is. A tettek mögött feltételrendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró feladata.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
Április 22.: Federico Fellini: Júlia és a szellemek (1965)
Május 20.: Blake Edwards: Estély habfürdővel (1968)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

március 15. kedd 19:00
ELŐADÓEST

L. SIMON LÁSZLÓ VERSEIT
GALKÓ BALÁZS MONDJA


L. Simon László (Székesfehérvár, 1972) író, szerkesztő, kulturális szakértő.
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett (1990), majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Főiskolai Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1996), az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedig magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett (1998). Később felsőfokú kulturális menedzseri képesítést is szerzett, illetve a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán szőlész-borásznak tanult.
1998–2004 között az általa is alapított Fiatal Írók Szövetsége elnöke, 2004–2010 között a Magyar Írószövetség titkára.
Több mint másfél évtizedes szerkesztői gyakorlattal rendelkezik: a Magyar Műhely, a Kortárs, a Kommentár című folyóiratok szerkesztője, 2007-ig a Szépirodalmi Figyelő című folyóirat főszerkesztője volt. Rendszeresen publikál esszéket, tanulmányokat és szépirodalmi írásokat folyóiratokban, heti- és napilapokban. Két tudományos könyvsorozat sorozatszerkesztője. 2005-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója. Eddig tizenhárom könyve jelent meg. Irodalmi munkásságáért 2007-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
Közéleti, politikai pályafutása a Fejér Megyei Közgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottságának elnökségi posztjának betöltésével indult. Jelenleg a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára.
Nős, feleségével együtt Gárdonyban nevelik négy gyermeküket.



Galkó Balázs
(1949, Budapest) főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte. 1968-ban a Ki mit tud?-ban versmondóként érte el első sikerét. 1970–től színész, rendező. 1970–1972 között a Nemzeti Színház, 1972–1976 között a 25. Színház tagja volt. 1976–1979 között a Szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt. 1979–1983 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1983–1986 között a kecskeméti Katona József Színház, 1998-tól 2012-ig az Új Színház tagja. 1986–1998 között szabadúszó volt. 1975-ben a tanyaszínház-mozgalom alapítója volt. 1986–tól alternatív művészként alkalmi társulásokkal, egyszemélyes előadásokkal lépett fel: Dromlet (A Hold színháza), József Attila minden versének előadása (Mártha Istvánnal, 1988), Ön!-arckép történelmi háttérrel (1988), Kocs-Reál (1989),  A falu rossza (Kapolcs, 1992), Nyáry Mikulás (Kapolcs, 1993).
Ajánlott hozzájárulás: 1.000 Ft

március 12. szombat 20:00
KONCERT

GYÉMÁNT BÁLINT - JUHÁSZ GÁBOR GITÁRDUÓ

Gyémánt Bálint a hazai jazzélet egyik legkiemelkedőbb gitárosa, aki valódi érdeklődést mutat a zene minden formája iránt. Szívesen kóstol bele új műfajokba, fedez fel különböző stílusokat, hogy folyamatosan fejlessze zenei világát, inspirálja saját magát és környezetét. 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és ugyanitt szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben. 2014 óta a Bartók Béla Konzervatórium főtárgy tanára. Gitárosként és dalszerzőként jelenleg Harcsa Veronikával közös duójában, a Bin-Jip zenekarban és a Transform Quintetben működik közre, legújabb zenei projektje pedig a Gyémánt Bálint Trio. Egykori mesterével, Juhász Gáborral közösen 2011-ben jelentette meg a Budapest című albumot, melyen a két gitárművész a város jellegzetes és számukra fontos helyszíneit idézi meg a dalok és improvizációk nyelvén.



Juhász Gábor (1968) Gramofon és Artisjus díjas, Jónás Tamással Aegon társdíjas jazz gitáros. Alapító tagja a Tin-Tin kvartettnek, közremködöje számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborg-gal közösen, 60/40 címmel. 2006-ban megalapította a Juhász Gábor triót, melyben Papesch Péter basszusgitározik és Fodo (Födő Sándor) játszik ütőhangszereken. A 2009 óta Bacsó Kristóf szaxofon és Schreck Ferenc harsona művésszel kiegészülve Juhász Quintet néven is fellépnek. 2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzői CD-je amelyen a kvintett és a trió is szerepel, valamint László Attila gitáron és Borbély Mihály szaxofonon. 1990-óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zenemüvészeti Szakközépiskola Jazz Gitár szakán. Nemzetközi hírességek, akikkel Juhász Gábornak volt szerencséje játszani: Archie Shepp, Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Ian Ballamy, Lars Danielsson, Stephen James, Bebo Baldan, Federico Sanesi, Theo Jörgensman
Bővebben: http://www.juhaszgabor.eu/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 10. csütörtök 19:00
VÁLSÁGTÖRTÉNETEK 2.

Téma: VÉGZET
Aktuális idézet: "ÉS MOST VISZI!" /Örkény István/
KIRÁLY JÚLIA SOROZATA
- pénzről, gazdaságról, válságról és emberekről NEM közgazdászoknak -




Minden alkalommal egy érdekes esetet veszünk elő és megpróbáljuk megérteni, mi és miért történt úgy, ahogy történt. Szó lesz hitelekről és betétekről, felelőtlenségről és felelősségről, csalásokról és szemhunyásokról – valójában bármiről, amiről a KÖZÖNSÉG kérdez. De minden alkalommal más a tematika.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

március 9. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

KERTÉSZ IMRE: A NÉZŐ - FELJEGYZÉSEK 1991-2001
című művéről cserél eszmét a négy állandó beszélgetőpartner:  Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs


„…mindig vannak emberek, akik fél vállukat odatartják az összeomló világ alá”
1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel.
Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.
"Az embernek, az egyszeri halandónak nem az a dolga, hogy halhatatlan, akár racionális struktúrákat építsen, egy piramisépítő rabszolga névtelen, fogcsikorgató szorgalmával, hanem hogy megértse halandóságát, és megmentse a lelkét" - olvasható Kertész Imre: A néző - Feljegyzések 1991-2001 című könyvében, amely a napokban jelenik meg a Magvető Kiadónál.



Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; nem lehetett elmulasztani az esélyt, hogy a visszaolvasások ebben az irányban keressenek utat. Mert amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
A TOVÁBBI ESEMÉNYEK:
2016. április 13.: Tolnai Ottó: Költő disznózsírból
2016. május 11.: Amíg játszol - Beszélgetés Spiró Györggyel
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 9. szerda 19:00
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 14.



...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

március 8. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 11.

MI ÉS MIRE VALÓ A HANGSZERELÉS?
A TITKOKBA BEAVAT: a mester gitáros és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a big band foglalkozásokat vezető hangszerelő és komponista LÁSZLÓ ATTILA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


Témák:
-   A hangszerelés izgalmas lehetőség arra, hogy zenei gondolatok, szándékok, a zenekarok konkrét összeállításaiban testet öltsenek.
-  A lead és a background szerepe. Ez kicsit tágabb értelmezésben is a jazz zene és az élet egyéb területein.
 Időzítés, hangszínek, formai megoldások…
-  Adott témák és azok meghangszerelt változatainak bemutatása. Jazz témák illusztrálása gitárral, majd video bejátszásokkal, hangszerelt változatban.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS! SŐT, ÉNEKELNI IS LEHET, SŐT AJÁNLATOS!
A kérdezőbiztos: KEREKES GYÖRGY. A közönség félénkebb tagjainak képviselője: PALLAI PÉTER. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
LÁSZLÓ ATTILA

A BME építészmérnöki karának, majd a Bartók Béla Konzervatórium Jazztanszakának elvégzése után élvonalbeli hazai jazz együttesekben játszott. 1975-ben alapította meg a saját jazz zenekarát a „Kaszakő” együttest, melynek eredeti hangzású zenéjét 1983-ban az Édenkert című lemezen rögzítették. 1985-ben Tony Lakatossal alakította meg a „Things” nevű formációt, mely hét éven keresztül működött.
Pályafutása során olyan világhírű jazz zenészekkel muzsikált együtt, mint Randy Brecker, Anthony Jackson, James Moody, Tommy Campbell, David Friedman, Gary Willis, Hiram Bullock, Billy Cobham, Miroslav Vitous, Peter Erskine, Bob Mintzer, IlaiyaRaaja, Jimmy Haslip, Russell Ferrante, Patti Austin.
1987 óta tanít a jazztanszéken, jelenleg is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, az iskola big bandjének vezetője. Az általa tanított növendékekből kerül ki a két professzionális hazai jazz big band, a Budapest Jazz Orchestra és a Modern Art Orchestra tagjainak nagy része.
1992-ben alakította meg a László Attila Band-et, mely 15 éven keresztül működött és stílusa a contemporary jazzhez állt közel.
A László Attila Band 2004 januárjában amerikai turnén vett részt. A zenekar nyolc koncerten mutatkozott be nagyvárosokban, New York-ban pedig egy olyan különleges hangversenyt is adtak, amelyen több, mint negyven ország ENSZ képviselői hallhatták zenéjüket.
László Attila 2009 augusztusában meghívást kapott IlaiyaRaaja indiai zeneszerzőtől, - akit a hatalmas ország egyik legismertebb zeneszerzőjeként tartanak számon - hogy kompozícióiban szólistaként működjön közre. IlaiyaRaaja 2000 óta ismeri és kedveli László Attila zenéjét, lemezeit. A felvételek Chennai-ban a 7 milliós nagyvárosban zajlottak. 2009 decemberében újabb 10 napos meghívást kapott IlaiyaRaajatól Chennaiba és Maduraiba, melynek során jazz harmonizálást, hangszerelést tanított az indiai mesternek.
2011 decemberében két éven belül negyedszer járt Indiában, IlayaRaaja meghívására a 12.000 főt befogadó Nehru Indoor Stadionban lépett fel vendégművészeként az indiai zeneszerző életmű koncertjén Chennaiban.
2012 márciusában az IlayaRaaja nagyszabású szimfonikus zenekari felvételén működött közre Londonban az Angel Stúdióban. A zenei anyagból 2012 szeptemberében Chennaiban a Nehru Stadionban tartottak lemezbemutató koncertet, a CD is ekkor jelent meg a Sony kiadásában 1 millió példányban.
2011-ben egy ismeretterjesztő előadást tartott az általa vezetett Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem big bandjének közreműködésével gimnazistáknak. Az előadásról készült egy órás TV felvétel azóta többször is látható volt a közszolgálati televíziók műsorán.
2011. óta a felsőörsi Snétberger Tehetség Központ jazz gitár tanára
2011. szeptemberében Billy Cobham dobossal játszott Budapesten a Morgan Workshop nevű formációval.
2012 januárjában a Zeneművészeti Egyetemen általa tanított korábbi és jelenlegi hallgatóiból alakított "Senior" Big Banddel adott koncertet a Müpa Bartók Hangversenytermében Miroslav Vitous közreműködésével, aki annak idején a Weather Report együttes bőgőseként vált világhírű muzsikussá.
A Zeneakadémia Jazztanszékén az utóbbi 27 évben big band foglalkozásokon általa oktatott növendékeiből összeállított „Senior Big Band” formációval 2013 decemberében koncertet adtak a felújított Zeneakadémián. Ezzel a big banddel 2014 januárjában a Grammy-díjas Patti Austin énekesnővel - aki korábban Michael Jacksonnal, Natalie Cole-lal, George Bensonnal énekelt duóban - arattak zajos sikert a MÜPA Bartók termében adott koncertjükön.
Díjak, tisztségek:

1999-ben Szabó Gábor Jazz Életmű díj (Magyar Jazz Szövetség)

1999-ben megválasztották a Magyar Jazz Szövetség elnökévé, ezt a tisztséget 2005-ig töltötte be

2000-ben Weiner Leó zenepedagógiai díj (MAOE)

2001-2009 között a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagja

2003-ban Liszt Ferenc-díj

2010-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj
2010-ben Gramofon Jazz díj

2015-ben Gonda János zenepedagógiai díj (Magyar Jazz Szövetség)
https://www.youtube.com/watch?v=efPgRtM3Xn4

https://www.youtube.com/watch?v=R7rWGDj5bCQ


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

március 5. szombat 19:00
TALÁLKOZÓ

A MAGVETŐ KIADÓ SZERKESZTŐSÉGI ÉS SZERZŐI ESTJE



Zártkörű rendezvény.

március 4. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 12.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

TITKOS UTAZÁS

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

Titkos utazás /Le voyage en douce/ - színes, francia filmdráma, 95 perc, 1980, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Michel Deville, zeneszerző: Catherine Ardouin, operatőr: Claude Lecomte, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Hélčne - Dominique Sanda, Lucie - Geraldine Chaplin, Denis - Jacques Zabor, Marie - Cécile Le Bailly, Mathilde - Jacqueline Parent
A férjével folytatott veszekedés után, Lucie a barátnőjéhez megy. A férfiak és az aggodalmak miatt, a fiatal nők elhatározzák, hogy kipihenik magukat. Együtt elmennek délre - Provánszba. Az öt napos kirándulás alatt sok érdekes emberrel találkoznak, a múltról, a házassági árulásokról, a hűségről és a barátságról beszélgetnek. Felfedezik, kik ők valójában és tudják már, hogy mi számít az ő életükben. Mindketten teljesen kicserélődve érkeznek vissza...
Michel Deville filmjének kétségbevonhatatlan értékei a finoman felvázolt női portrék, Dominique Sandy és Geraldine Chaplin nagyszerű játéka.

* * *
március 4. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
április 1. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
május 6.. Kölyökbanda (1983)
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
FIGYELEM!
2016 folyamán egy Robert Bresson életműsorozat is várható, pontos információ és részletek miatt, kérjük figyelemmel kísérni Szerzői Filmklub csoportunkat!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 2. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Műút folyóirat szerkesztősége , továbbá a miskolci Szépmesterségek Alapítvány, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy a
Műút-könyvek sorozat 23. köteteként megjelent

BECK ANDRÁS: SZAKÍTÓPRÓBA
Karinthy, a Nihil és akinek nem kell című könyve
- a szerzővel Radnóti Sándor esztéta, kritikus, filozófus és Jenei László, a kötet szerkesztője beszélgetnek -


Artisjus-díj 2016

Fülszövegként a könyv első bekezdése olvasható:
Nem volna semmi rendkívüli abban, ha a Nihil című Karinthy-vers megjelenését korszakos eseményként jegyeznék fel irodalmi évkönyveink. Ha úgy gondolnánk rá, ahogy mondjuk a Tavaszi áldozat bemutatójára vagy Duchamp első readymade-jeire gondolnak a művészet nagyvilágában. Kiválthatott volna azonnali zajos botrányt, mint Sztravinszkij darabja, de akár később, évtizedek múltán is megnőhetett volna a híre és hatása, tudatosulhatott volna jelentősége, mint Duchamp biciklikerekének és hólapátjának. Hiszen ez a vers, mely a Nyugat 1911. január 1-jei számában jelent meg, valóságos időzített bomba volt: explicit kihívást jelentett nemcsak a korszak átlagolvasója, de még a modernség nevében fellépő Nyugat irodalom- és művészetfelfogása számára is. Aztán a botrány mégis elmaradt. Ezért az, aki ma, száz évvel megjelenése után a Nihilről ír, egy kicsit még mindig a felfedező pózában tetszeleghet, miközben a vers bizonyos értelemben közszájon forog.



Beck András esztétaként és irodalomkritikusként egyaránt ismert. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének adjunktusa, ahol szakterületei az amerikai pragmatizmus filozófiája és kultúrája, a művészetelmélet és a kortárs művészet. 1998-tól egy éven át volt a Nappali ház irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője, 2010-ben Balassa Péter-díjat, 2011-ben pedig Déry Tibor-díjat kapott.
1992-ben jelent meg a magyar nyelvű irodalomkritika pódiumán első, Nincs megoldás, mert nincs probléma című kötetével, amelyben eddig példátlan módon vállalta kritikusi létbizonytalanságát és szuverén módon elemzi tevékenységét. Második könyvéhez már maga Eszterházy Péter írt ajánlást, amelyben kiemeli, hogy Beck András a „legjobb problémázó”. Eszterházy szerint a Hagyni a teóriát másra megszólalásai olyanok, mintha nem is kritikát írna, pedig a kötet írásainak egy része műbírálat.
Az este az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.