ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

szeptember 30. péntek 19:30
PSZICHOANALÍZIS AZ ÉLŐ TÁRSADALOMBAN ÉS KULTÚRÁBAN (Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról)

ERŐS FEREN: PSZICHÉ ÉS HATALOM, valamint
KOVAI MELINDA: LÉLEKTAN ÉS HATALOM című kötetének bemutatója

‘Psziché és hatalom’ című kötetében Erős Ferenc tanulmányait és esszéit gyűjti egybe,  tudománytörténeti dolgozatoktól  és társadalomlélektani vizsgálódásokon át irodalmi- és filmalkotások elemzéséig. A szertágazó tematika közös pontja az a kérdés, hogy milyen pszichológiai bázisra épül a hatalom és az erőszak, mit tudnak mondani a pszicho-tudományok a  politika irracionalizálódásáról, az antidemokratikus rendszerek, zsarnokságok és totalitarizmusok lélektani alapjairól és e rendszereknek az egyénekre és közösségekre gyakorolt traumatikus hatásáról.
Kovai Melinda ‘Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban. 1945-1970’ című munkájában az ember belső világára irányuló tudományos szakértelem, a pszicho-tudományok (pszichiátria, pszichoterápia, pedagógia, munkalélektan stb.) magyarországi történetét dolgozza fel az államszocializmus első két évtizedére koncentrálva. Talán köztudott, hogy Magyarországon az alkalmazott pszichológia legtöbb szakterületét a sztálini időkben szinte teljesen felszámolták; az 1956 utáni újraintézményesülési folyamatokat, a pszichológusok szakmai identitásától, értelmiségi szerepeitől a tudományos-terápiás közegek szerkezetéig szintén alapjaiban határozta meg a korszak politikai klímája. A XX. századi magyar pszichológia történetéről eddig mégsem készült átfogó tudományos elemzés, a téma társadalomtörténeti-szociológiai feldolgozása pedig teljes mértékben hiányzik. A kötet erre tesz kísérletet: elsősorban a pszicho-tudományok és a szakpolitikák kapcsolatára fókuszálva mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolták az államszocialista Magyarországon a pszichológia alkalmazását vagy negligálását; mikor mi határozta meg a pszichológiai tudás és az ezen alapuló technikák tartalmát, célközönségét, morális igazoló elveit.
A beszélgetés résztvevői:
Barcy Magdolna pszichoterapeuta
Csabai Márta pszichológus
K. Horváth Zsolt történész
A beszélgetést moderálja:

Gyimesi Júlia pszichológus
Belépődíj: 500 Ft

szeptember 29. csütörtök 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ és KONCERT

FÜLÖP PÉTER: KIÁLLÍTÁS A PLAFONON (19.00)
valamint a
TRIO SQUELINI koncertje (20.00)



Fent lesz a mennyezeten az Egyenlőség utca!

Kiállítás a plafonon - „Szubjektív óriási plakátélmény”
A kiállítást ajánlja: Molnár Csaba dramaturg
A megnyitón közreműködik: Szőke Szabolcs gadulkán
A „Kiállítás a plafonon” tárlat anyaga tulajdonképpen a fotográfiám „melléktermékei”. Olyan képeket tartalmaz, amelyek valójában nem „fotográfiák”, inkább „inzertek”, amiket fényképezőgéppel készítettem sétáim, utazásaim közben. A jelenkori média sugallta képek világát használtam, - „újrahasznosítva” - amikor az ember pszichológiai apparátusára játszó, modernkori világ üzeneteit megpróbáltam visszájára fordítani. Talán olyan fricskák jöttek így létre, amelyek nemcsak tükröt képesek mutatni mai életünk egyes szegmenseire, de felfedik a globális működések lélekromboló, alantas és primer működésrendszerét.  /Fülöp Péter/
„Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ,  amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.”  /Gyarmati Kata dramaturg/

Fülöp Péter 1967-ben született Győrben. A fotográfia alapjaival a nyolcvanas évek közepén ismerkedett meg. A hagyományos, analóg fényképezés gyakorlata során főleg diapozitívra készített képeket. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja 2 megapixeles kamerájával kezdett fekete-fehér képeket exponálni. Ez volt a 2014-ben megjelent „megapixel” katalógus anyaga. A szerző képeit számtalan hazai művészeti folyóirat közölte, több színházi produkcióhoz használták fel. Különös erejű és a filmművészet világába is áttekintő alkotásai fény(kép)filmjei, amelyeket képeiből szerkesztett filmversekké az alkotó.
Fotográfiák - fotofuloppeter.tumblr.com
100 Csend interjúwww.kultura.hu
A Lehetséges extatikus állapota www.youtube.com
Fény(kép)filmek - www.youtube.com



A Trió Squelini zenészei különböző felállásban ( Tin Tin Q, Ektar Szőke Quartet, Quintet stb) évek óta együtt muzsikálnak. Számtalan közös lemezen szerepeltek.Maga a TRIO SQUELINI az első CAMPIELLO/Terecske lemez megjelenése óta koncertezik együtt nagyobb intenzitással. Mivel Szőke Szabolcs már korábban több alkalommal duó koncerteken mutatkozott be a kitűnő csellóművésszel ROHMANN DITTÁ-val , az etno-jazzt és kortárs kamara zenét játszó Trió most szorosabb együttműködésre lépett vele. Ebből az együttműködésből született meg az új - megjelenés előtt álló- FURIOSO című közös CD. Ennek a több műfajt bátran és kísérletező módon felvállaló lemezanyagnak a legkiemelkedőbb darabjaiból és korábbi lemezeik anyagából mutatnak be néhányat.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.


Fotó innen

Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja.
Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.
Belépődíj az esti koncertre: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik:)

szeptember 28. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

CRISTIAN MUNGIU: DOMBOKON TÚL - TOMPA ANDREA választása
- a vetítést követően az íróval Nagy Márta Júlia, a litera.hu szerkesztője beszélget -


Tompa Andrea (Kolozsvár, 1971 ) író, színikritikus. 1990 óta Budapesten él. A Színház folyóirat főszerkesztője. 2009-2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett. 2000–2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. 2008 óta tanít a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán. Megjelent kötetei: A hóhér háza (2010, 2015), Fejtől s lábtól (2013)



Dombokon túl /După dealuri / Beyond the Hills/ - színes, feliratos, román filmdráma, 150 perc, 2012, rendező: Cristian Mungiu, író: Tatiana Niculescu Bran, forgatókönyvíró: Cristian Mungiu, operatőr: Oleg Muţu, látvány: Călin Papură, Mihaela Poenaru, vágó: Mircea Olteanu, szereplők: Voichiţa - Cosmina Stratan, Alina - Cristina Flutur, pap - Valeriu Andriuţă, apácafőnöknő - Dana Tapalagă, Antonia nővér - Cătălina Harabagiu, Iustina nővér - Gina Ţandură, Elisabeta nővér - Vica Agache, Pahomia nővér - Nora Covali, Mr. Valerică - Dionisie Vitcu, tanár - Luminiţa Gheorghiu, Nuşu atya - Doru Ana
Alina és Voichiţa egy árvaházban lettek barátnők gyermekkorukban. Felnőve szeretőkké váltak, és bár korábban hűséget fogadtak egymásnak, Alina Németországban próbál új életet kezdeni. Egy idő után azonban nem bírja tovább, és visszamegy Moldáviába Voichitáért. Ő azonban időközben más elkötelezettséget talált, egy kolostorba vonult, és ott is akar maradni örökre. Vonakodva, de befogadják Alinát is pár napra a zárdába, mielőtt visszatérne Németországba. Hamar kiderül azonban, hogy elvei nem közösek az ott élőkével.
A filmről írták:
"A rothadási folytonosság az, ami összeköti Mungiu időben és térben is távoli történeteit, az a kis önzésekből és közepes közönyökből felépülő rendszer, amelyben nem gonoszságból történik meg a tragédia, hanem csak úgy, mint egy üzemi baleset. Intézetis lányok, nevelők, orvosok, rendőrök - a vesztestörténetek gyakori szereplőihez Mungiu hozzácsap még egy pópát, egy seregnyi apácát, sőt még egy ördögűzést is, és mégis maradtunk, ahol voltunk; a 4 hónap koleszában. Ennél kiábrándítóbb képet az új időkről ezer emberhalállal sem lehetne festeni." (KG-, Magyar Narancs)
"Cristian Mungiu legújabb filmjében ismét a rendszernek kiszolgáltatott nők kapják a főszerepet, ám ezúttal az elnyomó hatalom nem a kommunista rezsim, hanem az ortodox egyház. Vagy mégsem." (Bátori Anna, Prizma)
Trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=PyW48vNp1Ok
Az eseményhez itt lehet csatlakozni a Facebookon.
AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN.
A további események időpontja és a meghívott írók:

2016. október 26.: Szálinger Balázs
2016. november 30.: Bartók Imre
2017. január 25.: Forgách András
2017. február 22.: Grecsó Krisztián
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 27. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 8.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: FRITZ JÓZSEF / JOE FRITZ
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

 

A több mint két éves amerikai, illetve auszráliai kiruccanását követően hazatért nagyszerű jazz klarinétosunk, JOE FRITZ fogja két standard lehetséges változatait elemezni felvételek segítségével.
JÓSKA KÉT  VÁLASZTÁSA:  Jimmy Giuffre „Four brothers” és George Gershwin „I got rhythm” c. örökzöldje.
Joe Fritz zenészcsaládból származik, nagyapja hegedült (az Aranyszarvas étterem prímása volt), édesapja klarinétozott, nővére pedig zongorázott, így ő maga is korán a zene világába csöppent. Hét évesen kezdett hegedülni.. Tizenkét évesen talált rá valódi hangszerére, a klarinétra, melyhez azóta sem lett hűtlen, emellett játszik fuvolánszaxofonon.
Rengeteg formációban játszott ill. játszik: Pannon Jazz Group, Pannon Jazz Stars, Bohém Ragtime Band, Freemen Jazz Band, Fritz-Gáspár Duo, Fritz-Marosi Quartet, Fritz-Marosi-Molnár Trio, stb., de legfontosabb zenekara a saját maga által vezetett Fritz Jazz Band, más néven Joe Fritz Band, Joe Fritz Trio. Már igen fiatalon jazzklubokat vezetett, négy éven át Dunakeszin a 424-est, majd három évig a Zrínyi utcai Budapest Swing Klubot ill. a Gramofon külsős szerzőjeként jazzkritika-írásban is gyakorolta magát. 1996-ban egy párizsi nemzetközi klarinétversenyen több nemzetközi hírű jazzklarinétossal került kapcsolatba (Buddy DeFranco, Paquito D'Rivera, Eddie Daniels), és ettől kezdve már folyamatos kapcsolatot ápolt a szakma legnagyobbjaival. 1997-ben Joe Fritz – hiába hívták – nem ment ki Amerikába továbbtanulni, mert az évi 14 ezer dolláros tandíjat nem tudta volna kifizetni. 1998-ban Mazura Jánossal Olaszországban a Garda-tónál utcazenész fesztivált (pontosabban megosztott első díjat) nyert. A díj egy tuba volt. A magyar zenei piacon egyedülálló módon a jazzklarinétozás legnagyobb alakjainak tiszteletére zenekarával lemezsorozatot készített. Ennek első tagja a 2006-os Joe Fritz Band: Salute to Benny Goodman, ezt követte a Joe Fritz – I remember Hank, Salute to Henry Mancini, majd 2008-ban aSalute To The Norman Granz Sessions. A Joe Fritz Trio 2012-ben jelentkezett a saját nevével fémjelzett újabb albummal. Joe Fritz saját albumain túl még további több mint 20 lemez elkészítésében működött közre (ezek között egy sem volt operett), játszott Cseh Tamás egyik albumán is, valamint a 6:3 avagy, Játszd újra Tutti című filmben. Az elmúlt években főként az Egyesült Államokban és Ausztráliában muzsikált.
Egy kis ízelítő zenéjéből:
https://www.youtube.com/watch?v=WxvTDfOueAk
https://www.youtube.com/watch?v=dr2Z806GCbE



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

szeptember 25. vasárnap 19:00
ELŐADÓEST

A SZÍV SEGÉDIGÉI
- Esterházy Péter regényének keresztmetszetét bemutatja (felolvassa): Molnár Piroska, a Nemzet színésze, valamint Kornis Mihály író, rendező -



A műben a halál kimondhatatlansága, a megfoghatatlan és felfoghatatlan hiány, amely az anya elvesztését jelenti, most új értelmezést kap. Az idő megszűnik, a folyamatosság összeomlik, s a fekete keretes lapokat egyetlen fekete lap választja el: Pál Apostol szeretethimnuszának parafrázisa...Most a fiút siratjuk, az írót, aki által rájöhetünk, mitől is szép a posztmodern irodalom, a szóterek szépsége - amely valahogy hasonlatos a halálhoz - szavakba nem önthető minőség.
Ez a mű és ez az est requiem. Requiem egy anyáért, egy fiúért.
Szeretteinkért, halottainkért.
/
Az Ëgoist Belvárosi Kulturális Szalon ajánlója - itt zajlott szeptember 9-én az előadás bemutatója./



Molnár Piroska
a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett, ma pedig ő okítja itt a művészi beszédre a hallgatókat. A Nemzet színésze volt a Háború és béke Natasája, a Koldusopera Kocsma Jennyje, A kétfejű fenevad Báthory Susánnája, a Rómeó és Júlia dajkája és a Csárdáskirálynő Cecíliája. Művész- és közönségfilmekben egyaránt rendszeresen szerepel, játszott az Indul a bakterházA nagy füzet , a Csinibaba, Meseautó, a Sorstalanság, a Rokonok, a Taxidermia című filmekben. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek szerepálma nem volt, azt játszotta, amit rá osztottak, és ez őt boldoggá tette.
Kornis Mihály életében már egészen korán jelen volt az irodalom, ezzel mintegy jelezte, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazistaként Országos Tanulmányi versenyen vett részt, Sarkadi Imre drámáiból írta a pályázatát. Bár megnyerte a versenyt, mégsem vették fel az egyetemre kultúrpolitikai döntések miatt. Színész szeretett volna lenni, jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult. A diploma megszerzése után, mivel politikai felügyeletet akartak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával. Úgy döntött, hogy írni fog, és a költő Petri György lett a mestere. Petri által kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Elbocsátása után a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, majd a Vígszínház sietett a segítségére, Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerzett neki és ajánlására Paál István dramaturgként maga mellé vette a szolnoki Szigligeti Színházhoz. Később Makk Károly közbenjárására a Mafilmben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk Károllyal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyet Kozma című darabjából írtak – hiába. A filmforgatókönyvnek három változatát utasították el, míg végül Kaposvárott mutatták be Ács János rendezésében. A főszerepet játszó Molnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusoktól, Pogány Judit pedig a legjobb epizód-alakítás díját – és 1987-ben a Pesti Színházban Horvai István rendezésében is, a főszerepekben Törőcsik Mari, Pap Vera és Eszenyi Enikő alakításaival. (Abban az évben Törőcsik Mari kapta a legjobb női alakítás díját.) A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott Kornis Mihály életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. Több mint tíz évig a Színház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. Majd a Katona József Színház dramaturgja, a Vígszínház művészeti tanácsadója, valamint a Madách Színház művészeti főtanácsadója is volt.
Támogatást elfogadunk!

szeptember 24. szombat 20:00
KONCERT

ELSA VALLE - WINAND GÁBOR ACAPELLA DUÓ
- vendég: DRESCH MIHÁLY -



Két hang, ezernyi gondolat

A két különleges zenei egyéniséggel és talentummal megáldott énekest nem kell bemutatni az igényes zenéhez szokott közönségnek, hiszen mindkét művész ismert és elismert alakja nem csak a hazai, de a nemzetközi jazz életnek is. A csütörtöki koncert különlegessége Elsa Valle és Winand Gábor  személyiségéből fakad. Két olyan énekhang ad randevút egymásnak, amelyek a világ különböző tájain születtek, majd a hely kultúráját, hangulatait, jellegzetes zenéjét magukba szívva cseperedtek fel, hogy aztán kifejlődve  mérföldkövekként jelezzék az utat egy olyan világba, ahol még kevesen jártak, de követőik biztosan akadnak majd szép számmal a felnövő generációkban. Ez a két út ér össze ezen az estén, amikor Elsa Valle afrikai gyökerektől átitatott a kubai dallam és ritmusvilággal megédesített hangja találkozik Winand Gábor különlegesen finomra csiszolt melodikus improvizációival, az amerikai jazz Afrikából indulva megkerüli a bolygót és a közép európai fűszereket is magába szívva, felfrissülve ismét találkozik régi önmagával.
A két művész csodálatos duóján keresztül együtt felfedezzük a zene horizontjait, megismerjük a szabadságot és a zene által felszabadult érzések, művészetek világát. Tánc, közös alkotás, művészi pillanatok teremtése együtt. Erről fog szólni az este. (E. V. és W. G.)



Dresch Mihály a mai magyar dzsessz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki. Kezdetben elsősorban a klasszikus amerikai fekete jazz, valamint a gospel és a spirituálé iránt érdeklődött. A nyolcvanas évek elejétől kezdve rendszeresen koncertezett neves hazai jazzmuzsikosokkal. Dresch Mihály számos rangos fesztiválra és jazzklubba kapott meghívást. Pályafutása során olyan neves előadókkal lépett színpadra és készített felvételeket, mint John Tchicai, Archie Shepp, Roscoe Mitchell, Chico Freeman, Lee Konitz, David Murray és Dewey Redman. Bár Dresch teljesen egyedi zenei világot alakított ki, a mainstream jazztől sosem távolodott el teljesen, albumain rendre szerepel egy-egy örökzöld kompozíció is.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 23. péntek 17:30
TÁNC

ÁTVÁLTOZOM, TEHÁT ÜNNEPLEK
HROTKÓ HELÉNA és HARASZTI DÓRA ESTJE


“Kell, hogy a fa lelke szabad legyen. Lábait nem emelheti. Gyökerei a Föld közepe felé bújnak, talán a még tűzmeleg mag irányába, titokzatos küldetésekkel.” /Kokas Klára: A deszka galaktikája/

Egy közös utazásra hívjuk nézőinket, melynek során a Nyitott Műhelyből indulva meglátogatjuk Budapest egy kevéssé ismert tájegységét, a Kissvábhegyet. A felfelé út során hozzánk szegődött tárgyakkal megajándékozzuk a hegy egy rejtett csodáját, az öttörzsű fát.
A lefele út  “hozományai” szerves részeivé válnak a sétát megkoronázó táncelőadásnak, mely egyben a városi környezetben oázisként fennmaradt természeti helyek ünnepe. Testet ölt, hanggá formálódik a hegy és a fa.
Tervezett program:
17.30: érkezés, a program ismertetése, ismerkedés, hangolódás.
18.00-19.30: séta-rítus a fához és vissza a Nyitott Műhelybe
19.45-20.30: butohtánc-előadás élőzenével
20.45- : közönségtalálkozó és élménymegosztás 
Hrotkó Heléna: hangadó táncos
Haraszti Dóra: mozgó zenész
Rólunk:
Hrotkó Heléna:
Kortárs táncosként végeztem felsőfokú tanulmányaimat Budapesten, majd Olaszországban képeztem magam tovább a Spazio NU studióban, ahol először találkoztam a Butohval (2011). Azóta életem szerves részévé vált ez a táncforma, ami egyben életszemlélet is számomra. Öt éve dolgozom az “Élőkép Színházzal” előadóként és emellett szabadúszó táncos és tánctanár vagyok.
Haraszti Dóra:
Régi zenét tanultam Lipcsében. Jelenleg furulyát tanítok és különböző formációkban játszom (pl: Recurring Company, Sospiratem). Igazán a csend inspirál. Az abból születő improvizációban találom meg azt a mély jelenlétet, amit a zenében keresek.
Jegyár:
kedvezményes: 1500
normál: 2000
támogatói: 3000

szeptember 22. csütörtök 20:00
KONCERT

FORGÓ
- egy különleges kalotaszegi mesébe szőtt koncert, amit Makhult Gabi bábszerű illusztrciói tarkítanak, Tóth Kriszta bábszínész mondja el a Békamenyecske mesét, mindebbe a Forgó zenekar csempész zenéket -



A Forgó zenekar 2008-ban alakult, zenéjükben a magyar és más népek zenéjét formálják saját hangjukra. A tiszta forrás alapos ismerete mellett fontos számukra az az esztétikai érzék, amellyel az eredeti dallamokat közös zenei ízlésük szerint alakítjuk forgóssá. Alappilléreik a női többszólamúság és a mindannyiukra oly jellemző sokszínűség. A zenekar egy mesével átszőtt koncertet alkotott, ezért is Álomzúgban a Forgó a neve a műsoruknak. Az indíttatást a Mediawave felhívása, a "Szövögessünk együtt közösségi hálót" program adta, ebből fejlődött ki az ötlet, hogy műsorukat a Békamenyecske mesével fogják színesíteni. Az előadásban helyet kap egymás mellett a magyar népzenei alapokon nyugvó vokális és instrumentális zene, valamint a mesék valóságos világa felnőtt, s gyerekszemmel egyaránt. A megvalósításhoz Makhult Gabi grafikusművész karakteres alkotásait hívták segítségül, és Tóth Krisztina bábost kérték fel a mese előadására.
Az Álomzug társulásban Tóth Kriszta egyszemélyes bábszínházat vezet, amiben ő maga választja meg muzsikus társait, bábkészítőit. Számára és a Forgó számára is egy izgalmasnak ígérkező műhely munka volt az előadásban a különböző karaktereket a történeten túl zenében megvalósítani és a közönséget bevonva interaktívvá varázsolni az előadást. Az előadót és nézőt úgy összekapcsolni, hogy mindenki részévé váljon az előadásnak.
A mese a maga szimbolikus eszközrendszerével az élet teljességét ábrázolja. Minden igazi varázsmese arról az útról szól, amely a hőst (legyen az férfi vagy nő) a gyermekkorból elvezeti a felnőtt világba. A meseterápia arra biztat, hogy engedjük be a történetbe kódolt közösségi tudást. A terápia a mesék bölcsességéből merít, abból a tudásból, amellyel a mesehősök mindig képesek megoldani a problémákat. Az összes mesének mindig ugyanaz az alaphelyzete: van egy egyensúlyi állapot, amely megbomlik, és van egy hős, aki ebből a megbomlott egyensúlyból kiutat talál. A mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy minden rendbe hozható. Nem ismerünk olyan mesehősöket, akik feladták, és történetük az egyensúly helyreállítása nélkül fejeződött volna be.
Gózon Éva - ének, hegedű
Nedeczky Júlia - szaxofon, klarinét
Tekauer Léna - ének, koboz
Tímár Sára - ének
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 21. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Apokrif Folyóirat Szerkesztősége, a FISZ Fiatal Írók Szövetsége, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy az Apokrif Könyvek sorozatban megjelent

STOLCZ ÁDÁM: BECSAPÓDÁS című kötete



A Franciaországban élő költő, az Apokrif folyóirat indulása óta rendszeres szerzője, Stolcz Ádám Becsapódás című kötete az Apokrif Könyvek 2015-ös pályázatának győztes kézirataként jelent meg a 2016-os Ünnepi Könyvhétre az Apokrif és a FISZ Fiatal Írók Szövetsége közös kiadásában.
Az est házigazdája Tamás Péter, beszélgetőtársai a könyvet szerkesztő Reichert Gábor, az Apokrif Könyvek két sorozatszerkesztője, Fráter Zoltán és Nyerges Gábor Ádám, valamint a szerző, aki műveiből felolvas és több meglepetéssel is készül.
A helyszínen a kötet kedvezményes áron megvásárolható, s a szerzővel az est után dedikáltatható is.


"Akkor nem is folytatom tovább a durvaságokat, a következő vers címe: Gyomorszájon rúglak"
Hepp Ildikó felvétele – Ádám Stolcz társaságában – Kilátó Presszó

Térey János fülszövege:
Stolcz Ádám verseivel először videóüzenetben találkoztam, korunk műfaja. Robbanékony alkatnak tűnt, aki mondja bele egyenesen az arcunkba. Szakítólíra, be- és kirobbanó; hatékonyan sulykolt érvekkel alátámasztva, miért nem létezhet a beszélő és partnere közös fedél alatt („Én vagyok a férfi… / aki kitöri a nyakad, / ha a fejedet elcsavarja”). Pofonok és rúgások, gyermeki elgyöngülések, s a jó öreg spleen: „Tátogok és rosszkedvembe / belefeketednek az utcai macskák”. Netán egyfajta üvöltésterápia ez? Szóbeli agresszió? Azért csinálja, hogy a végén bocsánatot kérhessen az egészért? Lehet-e újdonságot hozni a problémahalmozó, párkapcsolati lírába? („De én, az álmatlanság, / rajtad tartom a tagolt légy-szemem, / ezt a beépített diszkógömböt.”) Ez a kataklizmaköltészet a maszkulin erőbeszéd paródiája? Is? Érdemes-e bevetni másik csatatéren? Netán túsztárgyalásra is alkalmas? S hogyan fogadják majd gender-szempontból a kedves nőtársak? És mit jelent Stolcz versbeszéde a társadalomra nézve, provokatív simogatást vagy finom fenyegetést? Ezekre a kérdésekre te találd meg a választ, olvasó.
A belépés díjtalan.

szeptember 21. szerda 18:30
SZÓFORGATÓK A KISTEREMBEN

Tematikus est, téma: FALAK


Fotó: Molnár Nikolett

Szeretsz írni? Megmutatnád másoknak is? Nem félsz felolvasni? Esetleg csak meghallgatnál másokat? Lelkes közönség vagy? Akkor itt a helyed!
Bárki jelentkezhet, a szöveg bármilyen prózai vagy lírai műfaj lehet, a témát kérjük figyelembe venni, de bármilyen szabad asszociációval lehet élni! Fontos, hogy a felolvasási idő ne haladja meg az 5 percet (fordulónként)!
A második fordulóban nem szükséges tartani a tematikát, egyéb szövegeket is lehet hozni!
Tét és nyilvános pontozás nem lesz, a cél, hogy jól érezzük magunkat, megismerjük egymást!
Új felolvasónak jelentkezni a szoforgatok[kukac]gmail.com e-mail címen lehet név, életkor és ha van, becenév megadásával.



A tárgy: FALAK
Korábbi felolvasóinktól, ha most is szerepelnének, csak egy részvételi szándékot kérünk levélben.
Belépődíj nincs, de legalább egy ital fogyasztásával kérjük a helyszínt támogatni!
19:00 órától kezdünk! Két blokkra és köztük egy rövid szünetre kell számítani.
A kultúra és az irodalom örök, úgyhogy gyertek!
Helyszínhez: a Nyitott Műhely hátsó termében lesz ezúttal az esemény, kérünk mindenkit, hogy az itala megvásárlása után a hátsó varázsajtót használja, hogy megérkezzen a felolvasás helyiségébe!
https://m.facebook.com/events/790166427750328/?ref=m_notif&notif_t=plan_user_invited&notif_id=1460297144941313
A belépés díjtalan.

szeptember 20. kedd 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - 10.

KÉPZELT ÉS VALÓDI LOVAGOK
- CSORDÁS GÁBOR előadása -




Továbbra is a francia 16. századról mesélek a Nyitott Műhelyben. Ezúttal arról szól a mese, hogy véget ért a lovagkor, mégis ebben a században élt és halt meg a félelem és gáncs nélküli lovag, és ebben a században élt és halt meg az utolsó lovagkirály is. Ráadásul a század legnagyobb könyvsikere is egy homályos eredetű, kétes szerzőségű és szappanoperaként a végtelenbe nyúló lovagregény volt, amely nélkül Cervantes nagy „lovagregénye”, a Don Quijote sem születhetett volna meg.
A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól 23 éven át volt a Jelenkor Kiadó igazgatója, amely 2015. júniusa óta a Libri Kiadói Csoport szépirodalmi műhelyeként működik tovább, Gábor jelenleg szerkesztőként és tanácsadóként vesz részt a könyvesműhely életében. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

szeptember 17. szombat 20:00
KONCERT

VasZoli és Halper László

Ki a VasZoli? Végy egy angyalkát, skalpold meg, és bongyor fürtjeit színezd be ezüsttel. Végy egy jetit (csúfságos havasi ember), s emeld ki belőle hosszan lógatott kezeit és öles, ütemes járását. Végy egy bűnbánattal teli angol szettert, és biggyessz az orrára egy kerek szemüveget. Mindezekből némi génmutációval súlyosbítva kijön Vas Zoli.
Ki is ő tulajdonképpen? Egy napon született Auguste Rodinnel, Szun Jat-szennel, de Neil Younggal és Nadia Comaneci-csel is. Huszonöt évvel később, hogy Trockijt kizárták a Szovjetunió Kommunista Pártjából, és 49 évvel azelőtt, hogy az afgán tálibok feladták Kabult az amerikai inváziós csapatok közeledtére. (Forrás: www.wikipediga.org.)
Alanyi, tárgyi, részes, néha elöljáró (mint szívszőrtelenítésre is itt-ott megérő szerkesztő), egy kicsit birtokos (az ezerszer áldott nyolcadikban), de mindig (állapot)határozó költő, egykor learikus (Bori, Vera, Eszter), de ma már eme állapotból kivezette őt Ábel – a rengetegbe.
Ki az a Vas Zoli? Ő a Hivatalnok ott, ahol hív a Dalnok, és megsüvegeli a bluest, dekoltázs nélkül. Divatfi, akinek fejfedőszállítói címéért térden állva könyörög Frank London és Joe Zawinul, de Fidel Castro is szívesen lecserélné agyonmosott olajzöld uniformisát az ő sóska árnyalatú dzsekijére. Közben pengeszavakat penget, olyankoat, hogy a Fal adja a másikat (berlini, sirató, kínai, spanyol, borsós, hang, nem kívánt törlendő…), mi pedig röhögünk, holott, mint már annyiszor, megint saját magunkon röhögtünk, de legalább nyomában szállhat az ige, amely nem csak kezdetben vala. Esetleg eltöprengünk, és álmunkban utórengünk egy picit.
Vas Zoli túllép a mai kocsmán (hol vannak már a régi bisztrók osztályon aluli vendégeikkel?), a füstbe ment Terven (inkább a pipa, a tajtéktól a víziig, pedig a csibuknak semmi sem drága), és bocsánatot sem kér, hogy él, virul és dalol. Tudjuk, hogy csak azért…
Göbölyös N. László
Halper László (Budapest, 1966) gitáros, zenész dinasztia tagja, a Band of Gypsys Reincarnation együttes alapítója. Állítólag édesanyja családjában visszamenőleg 300 évre minden férfi zenész volt. Nagyapja Mágó Károly a híres prímás, akinek 1932-ben Görögországban több lemeze is megjelent a Columbia kiadónál, dédapja tárogató zenész, aki az Állami Operaházban játszott. Halper László ötévesen kezdett hegedülni, majd 13 éves korában egy fekete blues gitáros hatására a gitárra váltott. 20 évesen felvették a jazz-konziba, ahol Babos Gyula volt a tanára. 1991-ben friss diplomával Kőszegi Imre zenekarába került, de még ebben az évben folytatta tanulmányait a bécsi amerikai iskolában az American Institute of Music-ban. Itt bekerült a basszusgitár tanár Angus Thomas zenekarába a Culture Kingsbe. Ő olyan világsztárokkal játszott, mint Miles Davis, Buddy Miles. Ezzel párhuzamosan a Starting Points nevű zenekarával koncertezett. 1995-ben tanulmányútra ment Ausztráliába, ahol megismerkedett valamint együtt játszott Orszáczki Jackie-vel. Sydneyben ismerkedett meg John Scofield-el is. 2006-ban alapította Off Abbey Road nevű zenekarát, amellyel - Beatles és Jimi Hendrix számokat játszik jazz feldolgozásban. Ezzel egy időben hozta létre az Off Abbey Road Acoustic együttest, ebben egy vonósnégyes és Mogyoró Kornél (percussion) játszik. Legújabb formációja a Band of Gypsys Reincarnation melynek repertoárján elsősorban Jimi Hendrix számok jazz feldolgozása szerepel. A zenekar tagjai Kőszegi Imre - dob, Oláh Péter - bőgő, Lukács Miklós - cimbalom és Fekete István - trombita.
http://vaszoli.hu/

http://www.halper.hu/index2.html
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 14. szerda 19:05
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ - NYÁRZÁRÓ DUPLA SZÁM
- A szám szerzői közül felolvasnak: BECK TAMÁS, BEREMÉNYI GÉZA, HÁY JÁNOS, FERENCZ MÓNIKA, NAGY BETTI, VIDÉKI BIANKA -



Vége a nyárnak, és mi minden idők legvastagabb Hévíz-számával támadunk!
Ezt a számot mutatjuk be régi-új helyen, a Nyitott Műhelyben.
A szám szerzői közül felolvasnak:
BECK TAMÁS
BEREMÉNYI GÉZA
HÁY JÁNOS
FERENCZ MÓNIKA
NAGY BETTI
VIDÉKI BIANKA
A vacsoráról a későbbiekben szivárogtatunk, csak a stáb biztos:
SÉFEK
Cserna-Szabó András
Darida Benedek
KÉZILÁNY
Szálinger Balázs
A duplaszám mellé vacsorajegyet adunk!

szeptember 13. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 7. /18./

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: POCSAI KRISZTA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

A csodálatos hangú énekesnő, POCSAI KRISZTA, aki egyben a nagy örökzöldek szintjén komponál, fogja két standard lehetséges változatait elemezni felvételek segítségével. Mint kiváló zenész, Kriszta egyedülállóan alkalmas erre a feladatra.
Kriszta két választása: Miles Davis „Blue in Green”-je és a „Butterfly” Herbie Hancocktól.
POCSAI KRISZTA, akiről szerintünk mindenki tudja, milyen nagyszerű énekesnő, sőt már Angliában is kezdik ezt pedzeni a beavatottak, miután a legendás londoni 606 Clubban kétszer is frenetikus sikert aratott, egyben első osztályú komponista is, izgalmas repertoárban vegyíti saját világszintű kompozícióit sztenderdek módfelett eredeti feldoglozásával. A Dzsesszmecsere szűk szempontjából nagyon kapóra jön Kriszta zeneszerzői adottsága, amelyről Pallai Péter Kriszta albumának méltatása kapcsán a következőket írta a Gramofon magazinba:
Amikor először végighallgattam a lemezt, nem olvastam el a fülszöveget és a nyitószám, a „Really Tricky” esetében azt gyanítottam, hogy Annie Ross egyik akrobatikus vokálteljesítményt igénylő kompozícióját hallom. A latin számok hallatán is furdalt a kiváncsiság, honnan jönnek ezek a szívbemarkolóan szép melódiák. Nem gondoltam volna, hogy maga az énekesnő zenésítette meg Carlos Castaneda, Unamuno illetve Ruben Darío verseit.”
Íme bizonyság Isten előtt:
https://www.youtube.com/watch?v=SW2wVV7XfYg
https://www.youtube.com/watch?v=d5TcPMzUT1Y



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

szeptember 9. péntek 18:00
FELOLVASÁS

HOGYAN (NEM) LETTEM ÍRÓ?



Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a Szépírók Társasága Professzionalizmus a kultúrában című konferenciája után irodalmi felolvasóest arról, hogyan lesz az írás munka, hobbi, terápia, vagy sorsot adó metafora.
Az alkalomra írt szövegét felolvassa: Kubiszyn Viktor, Láng Judit, Lángh Júlia, Péterfy-Novák Gergely

A konferenciához tartozó esemény: https://www.facebook.com/events/415089075328379/?notif_t=plan_user_joined&notif_id=1472665829917499
A belépés díjtalan.

szeptember 7. szerda 19:00
ZSÖLLYE

Vendégeink: BÁNFALVI ESZTER színész és BABICZKY TIBOR író



Zsöllye című sorozatunkban (az eddigi esteken) egy-egy népszerű színészünket (Molnár Piroskát, Galkó Balázst, Fullajtár Andreát) meghatározó irodalmi élményeiről faggatta egy-egy íróbarát (Sára Júlia, Péntek Orsolya, Darvasi László). Most eltérünk ettől a hagyománytól: a további esteken vendégeink mindkét szerepet betöltik, tehát egymást faggatják, beszéltetik. Planetáris irodalomórát tervezünk, vagyis bárhonnan bárhová eljuthatunk térben, időben. A lényeg: a szóba kerülő művek és alkotók iránti feltétlen szeretet, hogy ne mondjuk, rajongás. Az est nagy kérdései lehetnek: pl. mely ifjúkorban olvasott művek hatására váltak vendégeink olvasó emberré? Egyéb nagy állomások: a serdülőkor nagy könyvei, aztán az érett fővel begyűjtött katarzisok, stb. Hogy volt-e olyan könyv, mű, ami a színész-, ill. az írói mesterség felé nyitott számukra utat? Hogy mostanában mi ’frisset’ olvastak, ami mindezekhez felér?
Terveink szerint a beszélgetés menetét felolvasások tagolják majd.



Bánfalvi Eszter (Budapest, 1979) magyar színésznő. Tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdte, Kansasben folytatta és a Városmajori Gimnáziumban érettségizett. 1999-2001 között stúdiós volt az Új Színházban, 2001-2003 között ugyanitt gyakorlatos színész; eközben minden évben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. 2003-tól 2007-ig a járt az intézménybe, zenés színész osztályban. Tanárai Ascher Tamás és Novák Eszter voltak. Pályájának legfontosabb állomásai: Ódry Színpad, HOPPart Társulat, Nemzeti Színház, Centrál Színház, Kőszegi Várszínház, Jurányi Inkubátorház. A 2014/15-ös évadtól a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatának tagja.



Babiczky Tibor
(Székesfehérvár, 1980) magyar költő, író, szerkesztő, újságíró. 1999 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója volt. 2006 és 2008 között a Nyitott Műhelyben a Késelés villával című irodalmi sorozatot szervezte és vezette Tomaji Attila, majd András László társaságában. 2007-től néhány éven át a HVG Könyvek szerkesztője, 2007-2009 között a Magyar Narancs újságírója volt. 2008-tól az Árgus című folyóirat versrovatának szerkesztője. Publikációi jelennek meg például a Holmiban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Az Élet és Irodalom, a Heti Válasz és a Népszabadság külsős munkatársa. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. 2015-ben Margó-díjra jelölték, ahol bejutott a kuratórium (Péterfy Gergely, Gaborják Ádám, Kollár Árpád, Valuska László) által három legjobbnak ítélt végső jelölt közé.
Istenek vagytok, versek, Püski Kiadó, 1999
A felvezető kör, versek, Parnasszus Könyvek, 2001
Levegővétel, versek, Alexandra Kiadó, 2007
A jóemberek, versek, Magvető Könyvkiadó, 2011
Magas tenger, regény, Magvető Könyvkiadó, 2014
Kivilágított ég, versek, Magvető Könyvkiadó, 2015
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

szeptember 6. kedd 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - 9.

ÉN VAGYOK ÉN, TE VAGY TE. VAGY MÉGSEM?
- CSORDÁS GÁBOR előadása -




Továbbra is a francia 16. századról mesélek a Nyitott Műhelyben. Ezúttal arról szól a mese, miért szaporodtak el a személycserék az irodalomban és a valóságban, Martin Guerre esetétől Shakespeare vígjátékaiig. Alighanem azért, mert azt a felismerést fejezik ki, illetve hasznosítják a gyakorlatban, hogy a reneszánsz individualizmus magját az azonosíthatatlanság alkotta, szemben az „identitáson” alapuló modernkori, korcs individualizmussal. Ennek a voltaképpeni individualizmusnak talán legérettebb és legteljesebb megvalósulása Montaigne életműve volt, ezért szót ejtek őróla is.
A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól 23 éven át volt a Jelenkor Kiadó igazgatója, amely 2015. júniusa óta a Libri Kiadói Csoport szépirodalmi műhelyeként működik tovább, Gábor jelenleg szerkesztőként és tanácsadóként vesz részt a könyvesműhely életében. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

szeptember 3. szombat 20:00
KONCERT

KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA
- a svájci BLAUBART TRIO előadásában -

A Blaubart (Kékszakáll) egy svájci klasszikus-jazz trió, melynek vezércsillaga Bartók zenéje. Amikor ebben a formációban elkezdtek zenélni és felmerült az igény, hogy a saját kompozíciók és az improvizálás mellett klasszikust is játszanak, megegyeztek abban, hogy Bartók az a zeneszerző, aki mindegyiküket megszólítja. Zenéjük meseszerű, fantasztikus, néha kicsit sötét, misztikus, szabad – ezekből a jellemzőkből és Bartók iránti vonzalmunkból jött a Kékszakállú név. Elég korán, zenei tanulmányaik során (akkor még külön-külön) ismerkedtek meg Bartók világával, de az operát már együtt, felnőtt fejjel fedezték fel. Mint mesélik, valósággal falhoz vágta őket. „Megrémültünk ettől a sötét, erőteljes, későromantikus elemekkel teli zenétől,  de azonnal tudtuk, hogy ezzel a művel foglalkoznunk kell!" Hosszas munkával és kitartó kísérletezéssel sikerült a teljes szimfonikus zenekarra írt darabot három hangszerre áttenni. A legfőbb dilemmát az okozta, hogy mennyit vehetnek át Bartóktól, hol jöhetnek a szabadabb, improvizációs részek. 2010-ben egy házi koncerten mutatták be az első verziót. Előadásuk különlegessége, hogy míg Bartóknál tragikusan ér véget a történet, a Trio Kékszakállú változatában van egy második rész is. Itt Judit nem áll be a már halott asszonyok közé, fellázad, kezébe veszi az életét, megpróbálja Kékszakállú szemét felnyitni: nézd, lehet másképp is élni! De mindez reménytelen, Kékszakállú nem hallja Judit szavait, a saját világába van bezárva. Judit így kitáncol ebből a világból, hátra hagyja Kékszakállút a magányával.
A Trio előadásában a Kékszakállú herceg vára klarinéton, hegedűn és zongorán szólal meg, fényinstalláció kíséretével.

Trio Blaubart (Zürich)
Manuela Keller
(zongora) a Zürichi Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a New York-i New Schoolban folytatta tanulmányait. Jazz zongorajátékot, majd a Kaliforniai Berkeley Egyetemen zeneszerzést tanult. Ezután hosszabb ideig elektronikus zenével foglalkozott. Zongoratanári tevékenysége mellett színházi előadásokhoz és filmekhez ír zenét. Több zenei projektben tevékenykedik.
Christian Strässle
(hegedű) fő működési területei: kortárs zene, jazz, színház. A Zürichi Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán diplomázott, tanári tevékenysége mellett szívesen foglalkozik hangszereléssel. Egyszemélyes zenés Gyermek- és Bábszínházi előadásokat tart.
Chris Wirth
(klarinét) is a Zürichi Zeneművészeti Főiskolán végzett. Zeneakadémiai tanulmányai után intenzíven foglalkozott zeneszerzéssel, improvizációval és hangszereléssel. Saját szerzeményeit bemutató klarinét triója mellett játszott klasszikus zenét a Zürichi Opera Zenekarában, jazzt, improvizációt és saját kompozíciókat több formációban. A Zürichi Pedagógiai Főiskola docense. Mint meséli, Bartók vendégeskedett nagymamájánál, aki dalénekesnő volt Schaffhausenban. Azzal dicsekedhet, hogy Bartók játszott azon a zongorán, melyet az énekesnő-nagymamától megörökölt!
A Trio Blaubart CD-je 2014-ben jelent meg a Radio SRF 2 – a Svájci Közszolgálati Rádió Kulturális Adójának támogatásával. A fenti ismertetőnek a a Fidelio-hu-n megjelent, Szőke Cecília által készített interjú szolgált alapul.
A koncert létrejöttét Szőke Cecíliának köszönjük!

Belépődíj: 1.500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)


szeptember 2. péntek 19:00
DEVILLE FILMKUB 16

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A FELOLVASÓNŐ

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

A felolvasónő (vagy Ártatlan gyönyör címen) /La lectrice/ - színes francia vígjáték, 95 perc, 1988, rendező: Michel Deville, író: Raymond Jean, forgatókönyvíró: Michel Deville, Rosalinde Deville, operatőr: Dominique Le Rigoleur, jelmeztervező: Cécile Balme, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Constance/Marie - Miou-Miou, Eric - Régis Royer, Jean/Philippe - Christian Ruché, Coralie - Charlotte Farran, Françoise - Sylvie Laporte, nagypapa - Léo Campion
Constance, a fiatal lány (Miou-Miou) legnagyobb szenvedélye az olvasás. Falja a könyveket, és közben álmodozik. Legtöbbször arról, hogy a hősnő helyére lép, így képzeletben elutazhat a legkülönbözőbb korokba, helyszínekre és csodálatos kalandokban vehet részt. Kezébe kerül "A felolvasónő" című regény, amelynek hősnője Marie, akit mintha róla mintázott volna az író. Nagyon szeret olvasni, ezért elszegődik felolvasónőnek. A fikció és a valóság bonyolultan összekeveredik, Constance meglepő kalandokba bonyolódik...
Díjak, jelölések:
César-dj 1989 - Legjobb mellékszereplő színész: Patrick Chesnais
César-díj jelölés 1989 - Legjobb film
César-díj jelölés 1989 - Legjobb rendező: Michel Deville
César-díj jelölés 1989 - Legjobb színésznő: Miou-Miou
César-díj jelölés 1989 - Legjobb mellékszereplő színésznő: Maria Casares
César-díj jelölés 1989 - Legjobb vágás: Raymonde Guyot
César-díj jelölés 1989 - Legjobb eredeti vagy adaptált forgatókönyv: Michel Deville és Rosalinde Deville
César-díj jelölés 1989 - Legjobb díszlet: Thierry Leproust
Cérar-díj jelölés 1989 - Legjobb plakát: Benjamin Baltimore

* * *
További események:
Az októberi vetítés kimarad,
november 4. Nyáréjszaka a városban (1988)
FIGYELEM!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)