ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

október 31. hétfő 19:00
SZÜLETÉSNAP

SA 70

Zártkörű rendezvény.

október 29. szombat 19:00
KONCERTSZÍHÁZI KÖLTÉSZETEST

VIHARLÁMPA PROJEKT

- zongora, ének, szöveg, hegedű, szaxofon, basszusgitár, oboa, ütőhangszerek, szemüveg, kispárna, boa, tánc -


"néha véletlen találok új hangra,
mint mikor mellé nyúlok a gitáron,
rímet keresek mindig ugyanarra"

A Viharlámpa Projekt "koncertszínházi költészest"-jeinek nyersanyaga Fűri Anna zenéje és Kiss Judit Ágnes szövegei.
Az Artisjus, József Attila és Zelk Zoltán-díjas költő és a zeneszerző több évre visszanyúló együttműködését két zenés darab és két hangjáték mellett számtalan versmegzenésítés illetve dalszöveg fémjelzi. A Madách Színház musicalpályázatán második díjat nyertek, és ez az előadás hozta őket össze két másik zenésztársukkal: Keönch László Farkast elsősorban a Makám együttes dobosaként ismerheti a közönség, de a Viharlámpa Projekt tagjaként hegedűsként is hallható, a szaxofonos Weisz Gábor pedig basszusgitáron is játszik.
Az előadók sokoldalúságát bizonyítja, hogy az esteken mindnyájan énekelnek illetve a versek is az ő előadásukban hangzanak el - dallammal, anélkül, illetve a mozdulatok nyelvén, mivel az együttes ötödik tagja, Herold Eszter táncos.
A három művészeti ág szintézise a színház formanyelve, amely drámai ívet rajzol az elhangzott szövegek közé.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 28. péntek 19:00
KONCERT A KISTEREMBEN

ASZTALI ZENÉK
- Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert -



A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.



Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt:
november 11.
november 25.
december 9.

Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 28. péntek 16:00
EMLÉKEZÉS

SPIONJÁTÉK
VALLAI PÉTER 70
- barátainkra, Esterházy Péterre és Vallai Péterre emlékezünk első közös színházi produkciójuk, a Spionjáték felvételének folyamatos vetítésével -


Az eladás születésével egyidős képeket próbáltam keresni (EP fotóját Szebeni András készítette)

A felvétel különlegessége, hogy a nézők soraiban többször feltűnik Margitai Ági, akire szintén nagy-nagy szeretettel gondolunk!


Így csak Ági tudott mosolyogni...

Az előadás megközelítőleg egy órás, öt perces szünetekkel újra játszom, este 11 óráig biztosan. Így bármikor lehet érkezni (bekapcsolódni).
Esterházy Péter elbeszélését színpadra rendezte: Babiczky László. Rádióra alkalmazta és a rádióváltozatot rendezte: Dániel Ferenc. Dramaturg: Katona Imre József
"1981-ben mutattuk be háton hordozható színházi előadásunkat, az író ajánlásával: ‚Legyél Farkas Michelbe ojtott Alain Delon’. Vándoroltunk egyetemi klubokba, kőszínházakba, mikor, hol nem tiltották be produkciónkat. A darabból készült alkalmi rádiófelvétel is majd’ tíz évig aludta Csipkerózsika-álmát hangszalagon. Úgy látszik, a spionkodás történelemtől, időtől függetlenül örökérvényű foglalatosság.Dániel Ferenc
A vetítésre támogatást elfogadunk.

október 27. csütörtök 18:00
SZÜLETÉSNAP

CSS 25

Zártkörű rendezvény.

október 26. szerda 22:22
ÍRÓMOZI

PASOLINI: OIDIPUSZ KIRÁLY - SZÁLINGER BALÁZS választása
- a vetítést követően az íróval Jánossy Lajos, a litera.hu szerkesztője
beszélget -



Szálinger Balázs (Keszthely) József Attila-díjas magyar költő. A versekben talál magának formát műfordítások, színpadi darabok megírásánál is. Gyermekkorában Alsópáhokon élt, középiskolai
tanulmányait a kaposvári Nagyboldogasszony Katolikus Gimnáziumban kezdte és a keszthelyi Vajda János Gimnáziumban végezte 1996-ban. Huszonegy éves volt, amikor első verseskötete megjelent Erdélyben. A közéleti elkötelezettségét kamaszkori HVG-előfizetésének és történelmi érdeklődésének betudó Szálinger egyike volt az első lírikusoknak, akik az ezredfordulón újra felfedezték a Petőfi Sándor által tökélyre fejlesztett vígeposz műfaját.
Budapesten 1998-ban a KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEMEN, majd
KECSKEMÉTEN IS A JOGI KARRA, PÉCSEN MAGYAR SZAKRA járt, de
diplomát az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ
szakán szerzett 2001-ben. 2000–2001-ben NAGYVÁRADON, 2010-ben
KOLOZSVÁRON élt egy-egy évig. 2012-től a HÉVÍZ IRODALMI
FOLYÓIRAT FŐSZERKESZTŐJE. Színházi darabjait, műfordításait
KOLOZSVÁRTÓL DEBRECENEN, MISKOLCON ÉS BUDAPESTEN ÁT GYULÁIG
JÁTSSZÁK A KŐ- ÉS BÁBSZÍNHÁZAK.
 Kötetei:
 _KIEVEZNI A VAJBÓL_ (versek, Erdélyi Híradó Kiadó Előretolt
Helyőrség sorozat, Kolozsvár, 1999)
 _ZALAI PASSIÓ_ (vígeposz, Erdélyi Híradó Kiadó Előretolt
Helyőrség sorozat, Kolozsvár, 2000)
 _ELSŐ PESTI VÉRKABARÉ_ (versek, Palatinus Kiadó, Budapest, 2002)
 _A SÍK_ (eposz, Ulpius-Ház Kiadó, Budapest, 2005)
 _A SZÁZEGYEDIK ÉV_ (három kisepikai mű, Magvető Kiadó,
Budapest, 2008)
 _M1/M7_ (versek, Magvető Kiadó, Budapest, 2009)
 _KÖZTÁRSASÁG_ (líra, dráma, epika; Magvető Kiadó, Budapest,
2012)
 _360°_ (versek, Magvető Kiadó, Budapest, 2016)
 _FEHÉRLÓFIA_ (gyermekdarab, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2015)


OIDIPUSZ KIRÁLY / Edipo re - színes olasz filmdráma, 104 perc,
1967, rendező: PIER PAOLO PASOLINI [9], író: SZOPHOKLÉSZ [10],
forgatókönyvíró: PIER PAOLO PASOLINI [11], operatőr: GIUSEPPE
RUZZOLINI [12], vágó: NINO BARAGLI [13], szereplők: Oidipusz
király - FRANCO CITTI [14], Iokaszté - SILVANA MANGANO [15], Meropé
- ALIDA VALLI [16], Kreón - CARMELO BENE [17], Teiresziász - JULIAN
BECK [18], Laius - LUCIANO BARTOLI [19], Angelo, a hírnök - Ninetto
Davoli
 [20]Sajátos módon vitte filmvászonra Szophoklész drámáját AZ
OLASZ FILM FENEGYEREKE, Pier Paolo Pasolini. A cselekmény KÉT
SZÁLON fut. A XX. SZÁZADBAN JÁTSZÓDÓ történet főhőse egy
katonatiszt családjába születik, és APJA MÁR AZ ELSŐ PERCTŐL
FÉLTÉKENY rá. Az ókori legendában pedig a kis Ödipuszt egy
jóslat miatt halálra szánják, távol családjától nevelődik
fel.
PASOLINI _"Oidipusz történetét a közelmúlt fasiszta
Olaszországába helyezi, itt születik meg a Franco Citti által
alakított Oidipusz, és ide tér vissza koldusként, miután
elveszítette látását. A film az európai tudatot meghatározó
mítosz gyökeréig szeretne visszamenni, egyfajta „vissza a
kezdetekhez”, hiszen sok jelenete párbeszéd nélkül van megoldva,
a rítus és az ezzel járó ornamentika szerepe felértékelődik,
hangsúlyossá válik a csönd vagy az archaikust hatást keltő
kultúrák zenéje. Oidipusz király alakja halmozottan felveti az
idegenség és otthonosság kérdését, hiszen ott válik idegenné,
ahol korábban otthon volt, és ott talál otthonra, ahová
idegenként érkezett meg. A Marokkóban forgatott, „primitív”
környezetbe helyezett történet egyszerre idézi az archaikus
(barbár) idegenséget és az európai gyökereket. Sokszínű
motívumrendszere annyira terhelt különféle kultúrák
kellékeivel, hogy egymást kioltva elemelik a történetet a
kulturális beágyazottságtól, és így a film inkább a kulturális
kódok leépítésére törekszik."_ (GREGUS ZOLTÁN - FILMTETT.RO,
HTTP://WWW.FILMTETT.RO/CIKK/3915/NEPSZERUTLEN-MOZI-PASOLINI-JATEK-FILMJEI
[21])
 Részlet a filmből: HTTPS://WWW.YOUTUBE.COM/WATCH?V=X5THW5DHKWQ [22]
 Az Írómoziról bővebben: HTTP://WWW.LITERA.HU/DOSSZIE/IROMOZI [23]
 LITERA: HTTP://WWW.LITERA.HU/ [24] - LITERA[KUKAC]LITERA.HU;
LITERA2006[KUKAC]GMAIL.COM
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

 


Az eseményhez itt lehet csatlakozni a Facebookon.
A további események időpontja és a meghívott írók:
2017. január 25.: Forgách András
2017. február 22.: Grecsó Krisztián
A Írómoziról BŐVEBBEN.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 25. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 10.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

Kivételes kiadás, melynek keretében BERKI TAMÁS elénekel, majd elemez két örökzöldet, ráadásul SÁRIK PÉTER kíséretében.

TAMÁS két választása: Kozma József „Autumn Leaves” (Hulló Levelek)  és Dizzy Gillespie „A Night in Tunisia” c.  kompozíciója.
A zenekarvezető-énekes-komponista BERKI TAMÁS a magyar jazz énekesek doyenje. 1985 óta szerepel a Nemzetközi Jazz Federáció hivatalos lapjának toplistáján a legjobb európai férfi énekesek között, és élő bizonyítéka, hogy magyar nyelven is lehet világszinten jazzt énekelni. 2004-ben megkapta a legmagasabb szakmai kitüntetést, a Magyar Jazz Szövetség „Szabó Gábor Életműdíját”. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.
A fenomenális zongorista, SÁRIK PÉTER eredetileg a nagysikerű Jazzpressions formáció kulcsembereként hívta fel magára a figyelmet. Azóta kétszer is hatalmas sikerrel megjárta Londont. Először Fábián Juli kíséretében, majd saját színekben, a híres soho-i Pizza Express Jazz Clubban, ahová még visszavárják. Lenyűgözően ötletes zenész, aki az élvezetesség és közérthetőség határain belül kápráztatja el a közönséget
Berki Tamás és Sárik Péter “Minden Délibáb” c. közös albuma tavaly Fonográf díjat nyert. https://www.youtube.com/watch?v=n5wWrOvWhkg



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 24. hétfő 20:00
KONCERT

DRESCH MIHÁLY
ERDÉLYI NÉPZENEI DALLAMOK FURULYÁN, BRÁCSA ÉS GARDONY KÍSÉRETÉBEN
TRANSYLVANIAN FOLK TUNES ON WHISTLE, ACCOMPANIZED BY "BRACHA" AND HIT-CHELLO



A zenei est virtuális utazás Gyimes hegyes-völgyes vidékén, Moldva lankáin, a Mezőség, Kalotaszeg, Szék dombos lejtőin, fakerítéses falvain, ahol lelassul a világ, és mélyen ül a csend, és ebből a csendből előszüremkedik egy madárfütty, egy távoli, álmos tehénbőgés, kolomppal a nyakán, és valahonnan, a mégmesszibb távolból, a domb aljáról a furulya hangja, egy-egy énekfoszlány, és a patak csobogó vizének ritmusos játéka...


Dresch fuhunnal

Dresch Mihály nemcsak a jazz zenét szólaltatja meg sajátosan egyedi megközelítéssel, de a hagyományos magyar népzenét is újra éli, újra alkotja, ettől lesz autentikus zenei játéka. Az erdélyi népzenei dallamok világát sajátosságuknak megfelelően többféle hangszeren szólaltatja meg: furulya, szaxofon, klarinét; melyet helyenként brácsa, kontra, ének, valamint gardony kísér. Az együttes több, mint 10 éve alakult, és amellett, hogy a zenei tagok mindegyikének van különböző jellegű, saját formációja, többnyire rendszerességgel ad koncertet a Nyitott Műhelyben, valamint vidéki rendezvényeken.
Ifj. Csoóri Sándor „Sündi” az együttes másik, oszlopos tagja . Gyerekkorában kezdte a zenélést, kezdetben édesapjától, valamint erdélyi mesterektől tanult, majd a Liszt Ferencz Zeneakadémia népzene tanszakán. Junior príma díjas zenész, a Budafolkband alapító tagja.
Ábrahám Judit a népzenei trió harmadik, ugyancsak állandó tagja. Erdélyben született, székelyföldi faluban, ahol, gyerekkorában, bár lecsengő félben, de még élő hagyomány volt a népzene. Elsőként nagyszüleitől, szüleitől tanult népdalokat és táncot, aztán felnőttként a hajdani gyímesi muzsikus, Zerkula János vált tanító mesterévé.
Dresch Mihály - furulya, szaxofon, clarinet / whistle, saxofon, clarinet
Ifj. Csoóri Sándor „Sündi” - brácsa, kontra/ ’bracha’, contra violine
Ábrahám Judit - gardony, ének/ hit-chello, vocal
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 22. szombat 19:00
KONCERT A KISTEREMBEN

Koncert a mexikói CHAVELA VARGAS dalaival
- Csiki Ágnes: gitár, ukulele; Tóth Réka: ének -


Chavela Vargas

Chavela Vargas időskorára a mexikói zene egyik legnagyobb ikonjává vált. A Costa Ricán született énekesnő sokáig utcazenélésből élt, első albuma 30 évesen jelent meg, de igazán híres és elismert csak 70 éves korára lett, innentől teltházak és ujjongó taps fogadta mindenhol.
Pedro Almodovar filmjeiben is énekelt, és játszott a mexikói festőnő, Frida Kahlo életéről készült filmben. Chavela életét az alkoholhoz és a nőkhöz fűződő viszonya határozta meg. Dalait a szókimondás és az erős érzelmek jellemzik, de Ágnes és Réka előadásában az intimitás is nagy hangsúlyt kap.
https://m.youtube.com/watch?v=HJMwE5NYdo0&feature=youtu.be

https://m.youtube.com/watch?feature=youtu.be&v=jWeKLsKTNWw
https://www.facebook.com/events/648941115272609/


,,Innét és onnét való sem vagyok,
nincs korom, sem jövőm,
a boldogság az egyetlen szín, amit viselek"
ford.: Jozifek Zsófia
Belépődíj: 1.000 Ft (Jegyszedő: Peti)

október 21. péntek 20:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ és ZENÉS EMLÉKEZÉS

GÉMES PÉTER
- halálának 20. évfordulóján -



Stanis
ław Zbigniew Kamieński és Gémes Péter

Gémes Péter (Budapest, 1951. április 11. – Budapest, 1996. október 22.)
1965-1969 között a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanulója volt, majd – miután többször is sikertelenül felvételizett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára – tanulmányait Lengyelországban folytatta. A varsói Képzőművészeti Akadémia grafikus szakán végzett, mestere Stanisław Poznański volt (1972-1976). Ezt követően ugyanitt ösztöndíjjal litográfiát tanult (1978-1979). Később hazatért, 1980-tól tagja, 1984-1985-ben vezetőségi tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. 1985-1988 között Derkovits-ösztöndíjas volt, 1990-ben a római Magyar Akadémia ösztöndíját nyerte el. 1989-től az Iparművészeti Főiskola oktatóként alkalmazta a tanárképző szak Vizuális Stúdiumok műhelyében. Díjai: Lengyel kultúráért kitüntetés (1986), XV. Országos Grafikai Biennálé Kondor Béla-emlékpályázat díja (1989), Munkácsy-díj (1994).


Apokrif

A kamarakiállítást rendezte: Fábián Noémi
Megnyitja: Százados László
A megemlékezésben részt vesznek még Gémesi Géza, Nováky Ákos, Szőnyei György és a családtagok, megszólalnak többek között Gémesi Géza, Kurtág György, Gustav Mahler és Szőnyi Erzsébet zenéi.
A belépés díjtalan, kérjük hogy felajánlásaikkal támogassák a Nyitott Műhely működését.

október 19. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS című verseskötete
- a költővel Bartók Imre író, a kötet szerkesztője beszélget -

Limbus lat 1. (orv is) szegély, perem 2. vall a pokol tornáca 3. tud rendezetlen levéltári anyag.
Szabó Marcell kötetében az elektrosokkolt Artaud, a Sri-Lanka-i árusok vagy éppen Bruegel méhészei egyaránt titkos tudás birtokosai: az irodalom szélhámosság, hiszen, akár a szerelmes, olyasmit ígér, amivel nem rendelkezik. Legjobb esetben sem kiteljesíti, hanem berekeszti a tapasztalatot, a pokol túlságosan is közeli tornáca felé hajszol, és onnan is tovább, hogy általa ki-ki elnyerje méltó büntetését az észlelés vétkeiért.

Szabó Marcell 1987-ben született Szegeden. Első kötete, A szorítás alakja 2011-ben jelent meg. A Versum (www.versumonline.hu ) szerkesztője. Fordításai francia nyelvből jelentek meg (Antonin Artaud, Roland Barthes, Francis Ponge).
A belépés díjtalan.

október 17. hétfő 18:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL / PARTICIPATÍV SZEMLÉLET:
marginalizált és nem marginalizált csoportok közös részvételén alapuló akciók és programok
- közszociológiai műhelybeszélgetés -



A kerekasztal-beszélgetésen az alábbi témákat járjuk körül magyarországi és romániai vendégeinkkel:
Miként működnek az érintettek aktív részvételével folyó kezdeményezések? Melyek az alapelvek és a hozzájuk rendelhető technikák? Melyek a participáció előnyei? És vannak-e korlátai? Miért ennyire kevés a részvételi alapon működő szerveződés? Vajon megfelelőek-e az erre használt szavaink?
Akikkel körüljárjuk a kérdéseket
A Város Mindenkié (AVM) – Balog Gyula, Magyari Tibor és Szarka Alexandra, avarosmindenkie.blog.hu
Közélet Iskolája – Dósa Mariann és Csengei Andrea, www.kozeletiskolaja.hu
Kolozsvár Metropolisz Övezet Fejlesztési Egyesülete – Adorjáni Júlia, Alexandru Greta és Tonk Gabriella, patacluj.ro, clujmulticultural.ro/hu/kozossegek/roma-kozosseg/pata-ret
Aki kérdez: Szilágyi Eszter (Katalizátor Hálózat)
Az esemény sajtónyilvános.


Pillanatfelvétel a januári beszélgetésről

A Katalizátor Hálózat célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű emberek érdekében munkálkodó civil, egyházi, piaci és állami szereplők, illetve programok közötti szinergiát, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badur Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015 októberétől 2016 májusáig minden hónap harmadik hétfőjén rendezzük meg a Nyitott Műhelyben.
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT VÁRUNK!
Kapcsolat: katalizatornetwork[kukac]gmail.com
A belépés díjtalan.

október 16. vasárnap 20:00
KONCERT

MEZEI SZILÁRD - MÁRKOS ALBERT DUO



A zentai születésű Mezei Szilárd mint hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző különböző felállású zenekaraival (duótól nonettig) kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a jazz és a népzene. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is, állandó munkatársa a Jászai-díjas Mezei Kinga, illetve gyakori munkatársa Urbán András és Várszegi Tibor rendezőknek. Kobzon és Oud-on játszik eredeti népzenét, illetve népzenéhez kötodő improvizatív zenét. Előadóként és résztvevőként közreműködött több improvizatív zenei műhelyben, illetve személyiségfejleszto kurzus intuitív zenei részlegének munkájában is. Gyakran játszott és játszik együtt ismert improvizatív zenészekkel (tk. Matthias Schubert, Geröly Tamás, Szabados György, Dresch Mihály, Michael Hornstein, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Szelevényi Ákos, Joe Fonda, Michael Jefry Stevens, Joelle Leandre, Hamid Drake Herb Robertson, Frank Gratkowski, Charles Gayle) itthon és külföldön. Zenei írásai a kanizsai Orbis, az újvidéki Új Symposion és a gyori Muhely folyóiratokban jelentek meg. Tagja a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének, illetve a „Gyorfree” – Jazz, Improvizatív- Kortárs- és Népzenei Műhely – Egyesületnek. Jelenleg a Mezei Szilárd Triót, a Mezei Szilárd Quintettet / Sexttet ill. a Mezei Szilárd Ensemble-t vezeti, ezenkívül közreműködik több improvizatív-zenei formációban.
Márkos Albert Kolozsváron született 1967-ben, zenész családban. Ötévesen kezdett hegedülni, nyolcéves korában áttért a csellóra. A Kolozsvári Zeneiskolába, majd a Zeneakadémiára járt, utóbbit a másodév végén elhagyta. Játszott csellistaként egy évadot a Vásárhelyi, két vagy három évadot a Kolozsvári Filharmonikus Zenekarban. 1993-ban költözött Budapestre. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolára járt négy évig, de ott sem szerzett diplomát. Zeneszerzőként eddig egy albumom jelent meg a BMC gondozásában, Hang hangba hull és hangot kerget címmel. Zenészként leginkább az improvizáció, szabadimprovizáció, instant kompozíció érdekli. Megjelent egy szabadimprovizációs duo lemezünk Mezei Szilárddal a portugál Creative Sources nevű kiadónál, Korom címmel. Ezt követően pedig egy szabadimprovizációs quartet, Gratkowski - Mezei - Márkos - Blume a kanadai Red Toucan kiadónál. Vezetője továbbá a W.H. nevű zenekarnak, mellyel Shakespeare szonetteket és dalokat dolgoznak fel, állandó tagok még: Sena Dagadu, Gryllus Samu, G SzabóHunor. Két CD-jük jelent meg mostanáig. Tagja ezen túl az ARGO nevű zenekarnak (Tijana Stanković - ének, hegedű, Nikos Sahpazis - oud, Ajtai Péter - nagybőgő, Porteleki Áron - brácsa, ütőhangszerek), mellyel főképp rembetiko alapú zenét játszanak, amit improvizációval ötvöznek. Alkalmazott zeneszerzőként színházi zenét, tánc- és filmzenét is komponál. ENSOR 2014 - Best Music Award Albert Markos for I’m the Same, I’m an other 40. Magyar Filmszemle (2009) - Legjobb filmzene - Utolsó idők A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága (2006) - Különdíj – színházi zeneszerzői munkásságáért, különösen a Krétakör Színház Phaidra c. előadásának zenéjéért
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 15. szombat 20:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ÉRY BALÁZS
Esti Csend avagy Csodazongoraverseny nagy tételben



Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133



Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552

Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Belépődíj:

október 14. péntek 19:00
ELŐADÁS és BESZÉLGETÉS - ANGOL NYELVEN

A BGE KKK Kommunikációs Szabadegyeteme bemutatja

TURKEY: HISTORY IN MOTION - TÖRÖKORSZÁG: TÖRTÉNELMI MOZGÁSBAN
- YÜCEL GÖKTÜRK isztambuli lapszerkesztő előadása, beszélgetőtárs, moderátor: Krasztev Péter -




Turkey has become one of the major topics of international news for nearly a decade. The latest is the failed coup and its aftermath. Countless writers, journalists, academicians, teachers, judges, lawyers, civil servants, army officers are taken into custody, jailed without trial on the pretext of unpatriotic activities reminiscence of the McCarthy era or the days of Stalinism. Once a secular society with a parliamentary democracy albeit its flaws has been Islamized to a great extent and has fallen into an authoritative regime with neo-ottoman aspirations. As a result all basic civil rights have been abandoned and the country is at war at home and in Syria.
A historical perspective is necessary to find answers as to how and why Turkey has undergone an immense change since Mr. Erdogan and his party came to power. In order to meet this aim the current state of affairs in Turkey will be evaluated focusing on the turning points of the Ottoman-Turkish history under the heading Turkey: history in motion.
Törökország a nemzetközi hírek egyik fontos témája lett, mostanában főként a sikertelen puccs következményei miatt. Számtalan író, újságíró, akadémikus, tanár, bíró, ügyvéd, közszolga és katonatiszt került tárgyalás nélkül börtönbe. Az egykori szekuláris társadalom parlamentáris demokráciával iszlamizálódott és egy autoriter rezsim neo-ottomán törekvéseinek vált áldozatává. Az alapvető emberi jogokat már nem tartják tiszteletben és Szíriával is háborúban állnak. Erdogán alatt végbemenő hirtelen változás megértéséhez történelmi perspektívára van szükség.

Yücel Göktürk:
Writer, journalist and co-founder of an independent journal by the name 1+1 Express which has been in print since 1994. He studied Mass Communication and Media (graduate) and Political Science (post-graduate) in Ankara, Turkey. He is the co-author of three books one of which is on Ottoman history.
Az előadó Yücel Göktürk író, újságíró, társalapítója a független 1+1 Express folyóiratnak. (1994 óta jelenik meg.) Tömegkommunikációt és Médiát valamint Politikatudományokat tanult. Három az Ottomán történelmet tárgyaló kötet szerzője.
Támogatást elfogadunk!

október 13. csütörtök 19:00
KONCERT

Kezdés 19.00 óra!!

MONOTONE COCTAIL

ÁGOSTON-RUBIK-KERTÉSZ-KEÖNCH QUARTET

Mottó:
Én én vagyok magamnak
s néked én te vagyok,
s te én vagy magadnak,
két külön hatalom.
S ketten mi vagyunk.
De csak ha vállalom.
/Radnóti Miklós: KIS NYELVTAN/



“Olyan társakat kerestem ehhez a kvartetthez, amelyben a zene dramaturgiai hatásmechanizmusait tudjuk kölcsönösen alkalmazni , akár szigorú formákat találva , akár improvizálva , mintha színészek és táncosok játékával fonódnánk össze egy előadáson , de azok is mi magunk lennénk. Szereplőink , darabjaink hangokból megformált hősei a művészi szabadságot hirdetik. Négyarcú zenekar: Kerub quartet” Ágoston Béla – zeneközelítő/music navigator



Ágoston Béla
– zeneközelítő (music navigator)  – szopránszaxofon, basszusklarinét, brácsa, vokál. Szarvasi születésű multiinstrumentalista , zeneszerző és tanár. A selmecbányai (Banska Stiavnica,SK) Jan Albrecht Zeneakadémia szaxofontanára. Tanulmányait Pécsett a JPTE és Budapesten az ELTE ének-zene karvezetés szakán végezte. Improvizatív zenei tapasztalatai főleg a népzenéből és a free jazzből táplálkoznak ,de az egymásnak ellentmondó dolgok összekapcsolása – kibékítése is játékterének fő motívuma. Folyamatosan szervezi formációt, melyekben az újító szándék mellett egy-egy új hangzás kipróbálása is izgatja. Ezeket cd-ken többé-kevésbé sikerült is archiválni. A színház és a kortárs tánc világához kapcsolódó szenvedélye a repertoárok folyamatos frissítése , miközben hagyományosnak tekinthetjük az érdeklődés fenntartását – mint célt: a zeneközelítést.
Rubik Ernő Zoltán – zongora, beatbox, tárgyak, vokál. Zeneszerzői tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte. A színház és a kortárs tánc zenei életének is szerves része. A közönség bevonása az aktív részvételbe hozza létre azt a sajátosan közvetlen hangulatot, ami koncertjeit is jellemzi. A hazai free jazz vonal legsokoldalúbb zongoristája. 2011-től a JAZZAJ koncertsorozat társalapítója és kurátora, mely a főváros pulzáló ütőerévé tette a perifériára szoruló kísérletező zenéket és bekapcsolta a nemzetközi vérkeringésbe is. Lendületes beatbox játékával bővíti egyedi zongorastílusát, melyben a hangszínek, zörejek és ritmusképletek szervesen bomlanak ki és építik újra a pillanat zenéjét.
Kertész Endre – gordonka, vokál. A jeles mesterektől elsajátított tudást és a Bécsi Zeneakadémián szerzett klasszikus zenei tapasztalatait  főleg a magyar underground , világzene , kortárs zene világában kamatoztatja. A kortárs tánc és a színház világa is egy olyan ösvény , amelyen szívesen kalandozik. Közreműködött nemzetközi műhelyekben és kipróbált társa a magyar zenei élet avantgarde és népszerű  képviselőinek egyaránt.
Keönch László Farkas – ütőhangszerek, hegedű, vokál. Jellemzően nem megszokott zenei (és zenetanári) feladatokkal találja meg az élet. A "nem pont úgy kell"  már Ars Poetica-ként is megjelenik. Klasszikus hegedű- és ütőhangszeres tanulmányok után a Liszt Ferenc Zeneakadémia jazz-dob szakán szerzi diplomáját. Tagja a Makám zenekarnak, valamint különböző világzenei műhelyekben vesz részt.
https://www.youtube.com/watch?v=hmCfjtKREuQ

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

október 12. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

ESTERHÁZY PÉTER: HASNYÁLMIRIGYNAPLÓ
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs



/.../ A betegség megsokszorozta az Esterházy iránt áradó szeretetet. Amiben egyébként addig sem volt hiány: gyakran nyilatkozott, felolvasott, egy időben rendszeresen a rádióban tárcáit mondta el, részt vett beszélgetésekben, nem volt megközelíthetetlen – és elragadó, varázsos személyiség volt. Elképesztő tudása és műveltsége volt: az egyetemet matematikusként végezte (dolgozott is néhány évig a szakmájában), rengeteget olvasott, nemcsak a magyar, hanem a világirodalmat is (a kortársakat is) nagyon alaposan ismerte, nagyon gyakran felbukkant színházban, koncerteken és kiállításokon. Szelíden és ironikusan beszélt, mosolygós volt és nagyon pontosan igyekezett fogalmazni. Soha nem volt bántó, pedig erősen kritikus volt; határozott politikai véleménye volt, de mindig az értékekről, a magatartásról, az erkölcsről beszélt, soha nem konkrét párt- vagy napi politikai kérdésekről. Nem tudta elviselni a butaságot, a kulturálatlanságot, a nem megfelelő viselkedést, a súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket, az intoleranciát, az előítéleteket és a rasszizmust – mégis kedvesen, humorral és megértően emelte fel a szavát, öniróniával és persze gúnnyal. A szeretet ezért korántsem korlátozódott a baloldali vagy liberális olvasóközönségre: nagyon sokak számára nemcsak esztétikai, de erkölcsi és politikai mérce is volt, még ha nem értettek is vele mindenben egyet.
Nem csoda, hogy nemcsak a magyar kulturális élet, hanem a legszélesebb magyar olvasóközönség is, azok is, akik alig valamit olvastak tőle, hihetetlen veszteségként élik meg Esterházy halálát. Sokarcú, izgalmas, élvezetes életműve sok-sok évre ad újraolvasni- és újraértelmezni-valót mindnyájunknak.
Kálmán C. György



Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; nem lehetett elmulasztani az esélyt, hogy a visszaolvasások ebben az irányban keressenek utat. Mert amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 12. szerda 18:00
A SZERETET HATÁRAI - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

SØREN KRAGH-JACOBSEN: MIFUNE UTOLSÓ DALA

Mifune utolsó dala /Mifunes sidste sang/ - színes, feliratos, dán-svéd romantikus vígjáték, 98 perc, 1999, rendező: Anders Thomas Jensen, Soren Kragh-Jacobsen, forgatókönyvíró: Anders Thomas Jensen, Soren Kragh-Jacobsen, zeneszerző: Thor Backhausen, Karl Bille, Christian Sievert, operatőr: Anthony Dod Mantle, producer: Birgitte Hald, Morten Kaufmann, vágó: Valdís Óskarsdóttir, szereplők: Kresten - Anders W. Berthelsen, Claire - Sofie Grabol, Liva Psilander - Iben Hjejle, Rud - Jesper Asholt, Bjarke Psilander - Emil Tarding, Gerner - Anders Hove
Kresten éppen a nászéjszakáját követő hajnalon
kap értesítést arról, hogy meghalt az apja. A gond csak az, hogy feleségének azt mondta, nincsenek élő rokonai. Sebtében elutazik apja lepusztult farmjára. Ám nemcsak a temetésről kell gondoskodnia, hanem gyengeelméjű bátyjáról is. Felvesz egy házvezetőnőt, Livát, akiről kiderül, nem az, akinek kiadja magát. Különös szituációk egész sora veszi ezzel kezdetét. A Lars von Trier által elindított filmes mozgalom, a Dogma keretein belül készült alkotás a harmadik a sorban az Idióták és a Születésnap után. 


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
November 9. – Tony Richardson: Egy csepp méz
December 14. – François Truffaut: A férfi, aki szerette a nőket
Január 11. – Lars von Trier: Táncos a sötétben
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 11. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 9.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BENKÓ ÁKOS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -


A jazz dob fiatal mestere és tanára, BENKÓ ÁKOS fogja két standard lehetséges változatait elemezni felvételek segítségével.
Ákos két választása:  Thelonious Monk „Straight no chaser”  és Victor Feldman „Joshua c. jazz kompozíciója.
BENKÓ ÁKOS 
Benkó Ákos páratlan tehetségű muzsikus. Fő hangszere a dob és az ütősök, de igazi multiinstrumentalista, azaz kiválóan énekel, gitározik, és egy csomó egyéb hangszer megszólaltatására is képes. Benkó Ákos 1983-ban született, Komáromban.  Háromévesen először basszusgitározni szeretett volna, szülei azonban a zongora felé terelgették, de végül dobolni kezdett, eleinte tanár nélkül. Hazai berkekben már 13 éves korában nagy feltűnést keltett, amikor a death metal stílusban utazó Cremation zenekar dobosaként korát meghazudtoló témákat ütött, sok évvel idősebb zenésztársait mind technikailag, mind zeneiségben maga mögé utasítva. Nem sokkal később már a klasszikus és mainstream rock zene és a dzsessz felé fordult, később pedig olyan műfajokba is belekóstolt, mint a világzene, az ethno jazz, a jazz rock vagy a funky. 1999-ben egy budapesti jazz-rock dobversenyen döntős lett, ezt követően kezdett el vele foglalkozni Bányai Lajos, aki a jazz felé terelte. 17 éves korától Baló István növendéke lett, miközben egy építészeti szakközépiskolában tanult. Az Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékére hat év elteltével vették fel, az alapképzésen 2010-ben diplomázott. Sok, különbőző stílusú zenekar tagja volt hosszabb-rövidebb ideig. Formációi közé tartozik az Ávéd János Quartet illetve Trió, a Czirják Csaba Quartet, a Juhász Gábor Trió, a Szandai Mátyás Quintet, a Szabó Dániel Quartet, a Gayer Mátyás Trió és a Jaco Pastorius Memorial Band. Számos rendhagyó és emlékezetes fellépésen, továbbá zenei versenyen van túl, 2012 februárjában pedig ő nyerte meg a Jávori Vilmos Jazz Dob Tehetségkutató Versenyt a Budapest Jazz Clubban. Ma már nem csak gyakorolja, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanítja művészetét.
https://www.youtube.com/watch?v=gvCbFLRcTb0&hd=1



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 8. szombat 19:00
SZÜLINAP - ZÁRTKÖRŰ RENDEZVÉNY

75 - 25



október 7. péntek 19:00
EMLÉKEZÉS

Gyertyagyújtással, együttléttel barátunkra,
PÁLINKÁS GYÖRGYRE emlékezünk



"Szeretnék nevetni egy nagyot
Most hogy immár tudatunk kinn áll a
Földszinten   a zuhanás csak csoda
Mint a csecsemő-sírás öntudata"
/A Názárethben nincs hol landolni című kötetből./

október 6. csütörtök 20:00
KONCERT

BORIVÁN TRIÓ


A magyar etno-, folk- és világzenei élet három karakteres előadójának különleges együttműködése. Mc Guacho Aljas Iván (Rojo Vivo, Anselmo Crew) és Magyar Bori (ex Besh o Drom, Butterfly Effect, Analog Cuvee, Makám) duójához a közelmúltban Keönch László (Makám) csatlakozott. A latin muzsika és a magyar népzene szép találkozása ez, ahol az autentikus dallamok és ritmusok épp oly természetesek, mint a modern idők hangjai. Szólhat itt egy dalon belül akárcsángó népdal és spanyol rap, vagy egy bossa nova ceglédi kannával tálalva. Akusztikus örömzene a worldmusic jegyében.
Magyar Bori -
 ének

Mc Guacho Aljas Iván - gitár, ének
Keönch László - ütőhangszerek, ének
A koncert az NKA támogatásával jön létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)


október 5. szerda 20:00
KONCERT

LYRICAL ALBUM
PETER LEHEL - OLÁH KÁLMÁN


Oláh Kálmán (dzsessz) zongorista-zeneszerzőt a világ kortárs zenei életének egyik legeredetibb alkotójaként tartják számon. A szakma évről évre meg is jutalmazza a művészt, aki büszke tulajdonosa már a Liszt-díjnak, a Szabó Gábor Életműdíjnak, Fényes Szabolcs-díjnak, valamint az Artisjus Az év zeneszerzője díjával. Oláh Kálmán jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora- és zeneszerzéstanára.
Zenésztársa, a német származású Peter Lehel leginkább szaxofondallamairól híresült el. A művész a komponálással is bőséges időt töltött már el, hiszen írt zenét többek között big bandeknek, quarteteknek, szimfonikus zenekaroknak. Munkásságát a német zenei kritikusok rendszeresen díjazzák.

Új, közös albumukról a jazzma.hu zenei portál kritikusa is elismerően írt:
Azt gondolom az album egyfajta tisztelgés a magyar nép- és klasszikus zene előtt, különösen szem előtt tartva Bartók Béla örökségét. Minden értékét felsorakoztatja muzsikánknak, és átkonvertálva a jazz területére, igazán maivá, ugyanakkor kortalanná teszi azt.
Belépődíj: 1.500. diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 4. kedd 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM

FELEBARÁTI GYŰLÖLET
- CSORDÁS GÁBOR előadása -




Továbbra is a francia 16. századról mesélek a Nyitott Műhelyben. Ezúttal arról szól a mese, a francia vallásháborúk két döntő fordulata ürügyén, hogyan képes a félelem, az önzés, a kételyt nem ismerő meggyőződés, a politikai érdek és a közönséges aljasság pokollá tenni az emberi világot, újra és újra lerombolni azt, amit a jószándék, a tehetség és a szeretet nagy fáradsággal felépített.
A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus.. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól 23 éven át volt a Jelenkor Kiadó igazgatója, amely 2015. júniusa óta a Libri Kiadói Csoport szépirodalmi műhelyeként működik tovább, Gábor jelenleg szerkesztőként és tanácsadóként vesz részt a könyvesműhely életében. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

október 3. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

HALMI-HORVÁTH ISTVÁN MUNKÁIBÓL
- a kiállítást Tóth Ferencz káposztás bablevesével nyitjuk meg -


Halmi-Horváth István (1973, Mosonmagyaróvár) festőművész, 2002. Magyar Képzőművészeti Egyetem, mesteri: Szabados Árpád, Kiss Péter

Halmi-Horváth István festészetében az additív struktúrák tárgyszerűsége találkozik egyedi nyelvezetű színkompozíciók optikai hatásával. Korábbi munkáiban a konkrét festészet mértani elemeit ütköztette a geometrikus absztrakció optikai jelenségekkel foglalkozó ágának játékosságával. Célja a különböző valóságszintek találkozásának feszített, harmonikus megjelenítése volt.
2014-ben kísérleti papírmunkákat készített a 80-as évek vizuális világára építve, amelyekben a geometrikus festészet kötetlenebb kifejezési lehetőségeit pauszpapírból hajtogatott modelleken keresztül találta meg. Eredményeiben így fontossá vált számára a transzparencia és az egyes formák önmaguk általi meghatározása, valamint ezek szekvenciális egymásra építettsége.
Legújabb Mozaik sorozatában nem használ előzetes terveket, közvetlenül a vásznon alakítja ki geometrikus formáinak egységét, amelyek organikus elrendezésben jelennek meg. A gazdag színélményt adó munkákban a festő fontos szerepet ad a fehér egyensúlyi szerepének is. Motívumai eltérő formában, színben, tónusokban találkoznak egymással, így egy képen belül gazdag lehetőségeket teremtenek számára a különböző struktúrák kialakítására, amelyeknek előképeit megtalálhatjuk közvetlen természeti környezetünkben is. Halmi megújult festészeti nyelve a kristályok, a organikus mintázatok, fraktálok, formájának konstruktív, dinamikus egyedi megidézései.



VÁLOGATOTT EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
2016 Fehéregyensúly | Vass László Gyűjtemény | Veszprém
Dinamikus struktúrák | Rómer Flóris Művészeti és történeti Múzeum - Esterházy- palota | Győr
2014 17 másodperc | Flux Galéria | Budapest
2013 B55 Galéria | Budapest
Felületi Feszültségek, Konok Tamással és Vilim Katival | Flux Galéria | Budapest
2012 Retina, Haász Katival és Botos Péterrel | B55 Galéria | Budapest
2010 Varietas delectat, Gesztelyi- Nagy Zsuzsával | Duna Galéria | Budapest
2009 Kibontakozás | B55 Galéria | Budapest
2007 Fészek Művészklub | Budapest
B55 Galéria, Kaszás Rékával és Balázs Imre Barnával | Budapest
2006 Varietas delectat, Gesztelyi- Nagy Zsuzsával | Saint Galéria | Budapest
Flesch Károly Kulturális Központ | Mosonmagyaróvár
Tájemlékek - térképzetek, Kontra Ágnessel és Schmall Rózával | Retorta Galéria | Budapest
2005 Hortus Conclusus | MAMÜ Pincegaléria | Budapest
2000 MMK, Kaszás Tamással | Dunaújváros
VÁLOGATOTT CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK
2016 Táblaképfestészeti Biennálé | REÖK Palota | Szeged
Szín- forma- tér | REÖK Palota | Szeged
2015 Harmónia | MűvészetMalom | Szentendre
Terítve | Latarka Galéria | Budapest
Élő Festészet | Bálna | Budapest
Art Market Budapest | Flux Galéria | Budapest
Ungarn 5 x konkret | Galeria Konkret Martin Woern | Sulzburg
Széphárom | Magyar Festők Társasága | Budapest
Converzenga Frattale | Daverio | Italy
Papíron | II. Deák Erika Galéria | Budapest
(Meta) Physic | Villa Berberich | Bad Sackingen
Konstans | Flux Galéria | Budapest
Erdész Galéria | Szentendre
Vass László Gyűjtemény | Veszprém
2014 Élő Magyar Festészet | Bálna | Budapest
Vass László Gyűjtemény | Veszprém
Pozsonyi Piknik | Újlipótvárosi Pincegaléria | Budapest
Szegedi Művésztelep kiállítása | Karinthy Szalon | Budapest
Kép- Tár – Ház | Szombathelyi Képtár
Szegedi Művésztelep Kiállítása | Reök Palota | Szeged
Fotogram | Flux Galéria | Budapest
Gallery 88 | Miami Beach | USA
Tavaszi Terítés | Latarka Galéria | Lengyel Intézet | Budapest
2013 Zóna | MODEM | Debrecen
Untitled | Miami Art Fair | Flux Galéria | Miami Beach | USA
Jonathan Bolyki Fine Art Gallery | Toronto
Vass László Gyűjtemény | Veszprém
Fény, az Isteni formula | Kepes Intézet | Eger
Monokróm | Mazart Galéria | Budapest
Szegedi Nyári Tárlat | Szeged
60 év a magyar képzőművészetben | Kévés Galéria | Budapest
2012 Magyar Festészet Napja | Magyar Nemzeti Galéria | Budapest
Szenvedéllyel élni - Válogatás dr. Bodnár Zoltán gyűjteményéből | B55 Galéria | Budapest
Don Soker Gallery | San Francisco | USA
Haraszthy200 Fesztivál | Sonoma | USA
XIV. Táblakép festészeti Biennále | REÖK Palota | Szeged
Red& White- magyar - amerikai geometrikus absztrakt kiállítás | B55 Galéria | Budapest
A gyűjtés egy nagy kaland - Válogatás a Rechnitzer – Gyimes műgyűjteményből | Városi Művészeti
Múzeum | Győr
2011 Art Market Budapest
GEOMIX Nemzetközi Csoportos kiállítás | B55 Galéria | Budapest
Tabula Rasa | MAMŰ | Budapest
2010 Kriterion Galéria | Csíkszereda
Komp | Flesch Károly Kulturális Központ | Mosonmagyaróvár
A belépés díjtalan.

október 1. szombat 20:00
KONCERT

DAVID YENGIBARJAN



David Yengibarjan örmény muzsikus, zenei életünk szinte honosított, jellegzetes figurája négy szólólemezt jelentetett meg, a világzenei, jazz- és folkzenei fesztiválok, klubok gyakori fellépője, színházi- és filmzenék alkotója.
David az autentikus örmény népzene, illetve a kortárs európai és amerikai jazz ötvözeteként egy igen eredeti stílust alkotott meg, főleg hogy zenéjébe beszüremlik az argentin tangó és Astor Piazzolla világa is, mindez improvizatív köntösben.
A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz standerdet”.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)