ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

május 31. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

BOGNÁR PÉTER: A FÉNYES REND című verseskötete



Bognár Péter legújabb verseskönyvében iskolás kori füzetét találja meg és dolgozza át: a költői játék azonban nem csak szellemes versekre, de valódi számvetésre is alkalmat ad. Míg a szerző Bulvár című könyve a sajtó, A rodológia rövid története pedig a tudomány nyelvét sajátította ki, A fényes rend a gyerekkori irományok hangját imitálja. A gyerek, aki ezekben a versekben megszólal, - leginkább a János vitéz hatására - már szeretné önmagát megfogalmazni: ám még nem tudja, hogy ez hogyan és miképpen (nem) lehetséges. Ezt csak a felnőtt tudja, aki valóban hangot ad ezeknek a szövegeknek: így lesz A fényes rend egyszerre felszabadult játék és melankolikus megtorpanás, amely meggyőzően bizonyítja, hogy Bognár nemzedékének egyik legfontosabb alkotója.

Beszélgetőtárs: Turi Tímea költő, a Magvető szerkesztője



Valuska Gábor fotóját a Könyvesblogról 'húztuk át', a költő itt még első verseskötetével pózol (pedig akkor bizony már megvolt a második, a Bulvár, melyre 2011-ben Petri-díjat kapott)

Bognár Péter (1982, Budapesten) alap- és középfokú tanulmányait a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában végezte. Az érettségi után az ELTE magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója, majd ugyanitt elvégzi az Irodalomtudományi Doktori Iskola Európai és Magyar Reneszánsz Doktori Programját. Versei 2003 óta jelennek meg nyomtatásban, első kötetét (Sajna–sebaj, 2005) a Kláris Kiadó adta ki. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Bulvár (2012), A rodológia rövid története (2015).

Zenéjével az estet gazdagítja a Pink Mojos and the Fuckfaces, amelynek tagjai: Mentes Júlia, Széles Flóra, Józsa Bettina, Szilágyi Szabolcs, Hunyadi Máté és Fekete Gábor.

A belépés díjtalan.

május 30. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PETHES MÁRIA: A REMÉNY KATEDRÁLISAI



A fülszöveget Péter Rózsa írta. Részlet az ajánlójából:
"Mária nekem maga az írásművész. Versei valahonnan nagyon távolról inspirált gondolatok nyomán az élet milliónyi jeleit sűrítik össze. Rövid verssorokban kelti életre a holt tárgyakat vagy szüli új életre a természet lényeit, és új feladatokat ad a léleknek és a képzeletnek, hogy ezekkel együtt hozzon létre újabb és újabb univerzumokat. Mindegyik közepén ő van, csak éppen láthatatlan marad. A testébe zárt földi lelkével pedig velünk együtt kívülről szemléli ezeket a versnyi világokat. Itt áll mellettünk és fogja a kezünket. Megszorítja, hogy a szavakkal elénk varázsolt látomásoktól lankadó figyelmünket visszaránthassa a Földre. Verssoraival az olvasót úgy repíti végtelen magasságokba, hogy közben nem engedi feledtetni a földi emlékeket, élményeket. Sem a szerelmeket, sem a magányt, sem a jólétet, sem a csúszó-mászóvá alázó szegénységet. Mindig emlékeztet bennünket gyarló mivoltunkra, miközben a szabadság élményével ajándékoz meg. Ez a kulcsszó. A SZABADSÁG. "
A borítón Kunhegyesi Ferenc festménye látható.
"A madár fontos szimbólum számomra. Nem csupán a szabadságé. Édesanyám Madaramnak szólított” Pethes Mária

Pethes Mária (Budapest, 1955) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki. Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb. Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán. Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art'húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb. Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig. Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés - Ezüsthíd oldalán.

Kötetei:
Se bújva, se áldva, versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival
A szerelem koldusa, versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival
Lelkem Atlantisza, versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival
Marionettjátékos, versek; Agárd, alkoTÓház, 2007
Barbizoni elégiák, versek; Agárd, alkoTÓház, 2008
Magyarország formájú kő, versek; Agárd, alkoTÓház, 2009
A táj kristályszerkezete, versek; Agárd, alkoTÓház, 2010
A múlandóság stációi, versek; Agárd, alkoTÓház, 2011
Aláírom a Szabadságteret, versek; Agárd, alkoTÓház, 2012
Kivágott nyelvű harangok, versek, Agárd, alkoTÓház, 2013
Zenekar, regény; Agárd, alkoTÓház, 2013
Egy vagy a közös térrel. versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A végtelen képmásai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A szerelem dagerrotípiája, versek; Agárd, alkoTÓház, 2015
A szabadság ikonjai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2016
A belépés díjtalan.

május 29. hétfő 20:00
SZÍNHÁZ

MÁNDY ILDIKÓ TÁRSULATA: HAMLETTEK KLUBJA 2.0
- Shakespeare Hamlet c. drámája alapján készült kétszereplős változat, amelyben két Hamlet vitatkozik és érvel… -



játsszák: Kövesdi László, Stubnya Béla
fény: Payer Ferenc
rendező: Mándy Ildikó, Harangozó-díjas koreográfus
„A Hamletben sok-sok nemzedék fedezte fel saját vonásait, s talán éppen ezért zseniális mű, mert megnézheti benne magát az ember, akár egy tükörben.”
(Jan Kott lengyel irodalomtörténész, kritikus, esszéíró)
A Hamlettek Klubja - H. (már megint Hamlet?) című előadás a 2010-es bemutató óta három változatban készült el. Az első négyszereplős, filmes megoldásokat is használó változat után ugyanennek az előadásnak kamaraszínházi változatát láthatták a nézők, majd következett a harmadik, kétszereplős, videó nélküli verzió, a negyedik produkció pedig egy úgynevezett kocsmaszínházi változat lett.
A jelenlegi 2.0 verzió az ötödik változat, amelyben – a hagyományos Hamlet-felfogással szemben - két negyvenes éveikben járó színész, Kövesdi László és Stubnya Béla játsszák el a két Hamletet, vagyis a Hamlet-monológokból és párbeszédekből összeállított saját(os) Hamlet verziónkat.
Mándy Ildikó Társulata 2008-ban kezdte el egy Shakespeare-tetralógia megvalósítását a Macbeth feldolgozásával. A (Lady) Macbethek szöveg nélküli, a mozgás nyelvén kommunikáló előadás. A RésJ című, Rómeó és Júlia feldolgozásban a mozgás és a szöveg harmóniában van.
A tetralógia harmadik részeként elkészült Hamlettek Klubja című előadásban a shakespeare-i szöveg hangsúlyosan jelenik meg.
www.ildikomandy.org



Stubnya Béla és Kövesdi László megtöltötték a - nem túl nagy - színpadot. Az sem tudom, hogy ez jó vagy rossz. Nem tudok semmit. Arra emlékszem, hogy kezeim megállíthatatlanul csapódnak össze. Akartam, vagy nem akartam, egy órára elmúlt kritikusságom. (Ember voltam?) Jaj! /Visor Karola/ mindentjobbantudok.hu
Támogatók: EMMI, NKA, Kontakt Táncért Alapítvány, MMA
Külön köszönet Barsi Mártonnak és Egri Bálintnak, az első négy változat szereplőinek – nélkülük nem született volna meg a darab.
Belépődíj: 900, diák, nyugdíjas, Early Bird: 500 Ft. Támogató jegy: 1.500 Ft. (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 26. péntek 19:00
IRODALMI EST

5K

Zártkörű rendezvény.

május 24. szerda 20:00
KONCERT

KAZAI ÁGI DALESTJE
Közreműködik: Szőke Szabolcs (gadulka, sarangi, array mbira) és Szalai Péter (ütőhangszerek, kalimbák), valamint Csókás Zsolt (gitár). Az esten elhangzó dalok szerzője: Szőke Szabolcs. A dalok szövegei Omar Khajjám, Hafiz, Bruno Schulz, Thomas Bernhard és egy ismeretlen arab költő soraira íródtak.


Kazai Ági egy sokoldalú, kísérletező előadó- és alkotóművész. Klasszikus zenei nevelését követően érdeklődése a jazz műfaja felé fordult. A grazi Kunstuniversität für Musik und darstellende Kunst-on, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatott tanulmányait követően 2016-ban jazzének tanári mesterdiplomát szerzett. Jazzéneket oktat a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban és a Kodolányi János Főiskolán, filmzene kurzusokat tart a Metropolitan Egyetemen és az ELTE Filmtudomány Tanszékén. Saját zenekarán [Kazaï] kívül több formációban is közreműködik vendégként.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.



Csókás Zsoltot legtöbben Szalóki Ági és Borlai Gergő, Kishúg nevezetű produkciójából ismerhetik. Rock és blues zenei hatásra kezdett el gitározni. 2003-ban felvételizett a Kőbányai Zenei Stúdióba, onnan ment át a Jazz-tanszékre 2006-ban. 2OO9 nyarán László Attila, a jazz-tanszék tanára hívta maga helyette egy Charlie soundcheckre a Petőfi csarnokba, itt találkozott először Borlai Gergővel, a Kishúg ezután jött. Saját zenekara mellett mostanában rendszeresen szerepel Szőke Szabolcs különböző formációiban.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 23. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 24. (ÚJ FOLYAM)

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: PÁTKAI ROZINA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



A brazil dallamvilág első számú hazai exponense, az énekesnő, Pátkai Rozina vezeti fel a témát. Saját meghatározásában a cím: "ÉN ÉS A BOSSA NOVA".
Az énekesnő bőséges zenei illusztrációkkal elmondja, hogyan kötődik a brazil muzsikához, mi fogja meg benne, mondandója természetesen túlterjed a Bossa Nova témáján, de az lesz a fő csapásvonal.
Az olasz gyökerekkel rendelkező, fiatal magyar énekesnők több mint öt éve robbant be a zenei köztudatba. Számos nemzetközi verseny díjazottja, zenekarával - különböző felállásokban - a bossa nova, a brazil dallamvilág autentikus képviselője, de az improvizáció is közel áll hozzá. Rozina és zenekara 2014 augusztusában nyerte el dzsessz dal kategóriában az amerikai Independent Music Awards szakmai díját. 2014 őszétől egy évig Spanyolországban élt és tanult, s közben rendszeresen koncertezett Európaszerte. 2015 őszén megjelent albuma komoly sikert aratott. Koncertjein együttesével az ismert bossa novák mellett a saját dalok az autentikus  brazil dallamvilágból kiindulva szakítanak a zárt formákkal. Nagyobb teret kapnak az improvizációk, amelyek körülölelik az olykor gyermekien egyszerű, máskor kiszámíthatatlanul bolyongós dalokat.
https://www.youtube.com/watch?v=Y26Yudc04-Q



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 22. hétfő 19:00
LAPBEMUTATÓ



Pour lutter contre la transparence généralisée et totalitaire, que les médias installent sous la forme du consensus, il ne nous reste que l'opacité du poème. 
Parce que l'obscur est inconsommable.
A média által, konszenzus formájában általánossá tett, totalitárius átlátszóság elleni küzdelemben nem marad más eszközünk, mint a vers átlátszatlansága. 
Mert a homályos fogyaszthatatlan.
Bernard Noël



IIex- est une revue pauvre imaginée par Franck Fontaine en collaboration avec Damien Bonneau. La revue, sans thème particulier, fait coexister des textes français et hongrois. Dans chaque n° est présent le travail d’un artiste, d’un photographe ou d’un architecte. La revue IIex- dès le premier n° sorti en décembre 2015 s’était, suivant son titre, fixée la limite de 6 n° comme quelques unes des cavités du corps (vagin, anus, bouche, nez, oreilles, yeux), le dernier n° est sorti en mars 2017. Comme une peau (un autre trou), une enveloppe réalisée par Laurence Cathala, enferme les 6 n°, figurant un organisme singulier.
Pour la mise en terre de cette aventure nous organisons une soirée au Nyitott Műhely à Budapest le 22 mai prochain. Cette soirée sera l’occasion de voir et d’entendre nombre de ceux qui ont été aux sommaires de ces 6 n°, cela en espérant que ça remue un peu et que les langues, hongroise et française, s’entrechoquent. Et suivant une ligne, somme toute littéraliste, de faire semblant de boucher et d’aboucher, sachant illusoirement, que rien c’est ce qu’il y a autour des trous.
IIex- egy szegényes folyóirat, amelyet Franck Fontaine képzelt el, és amely Damien Bonneau közreműködésével valósult meg. A téma nélküli folyóirat francia és magyar szövegek egyidejű létezését tette lehetővé. Minden számban egy művész, egy fotós és egy építész munkája szerepel. A IIex- folyóirat a 2015. decemberében megjelent első szám óta nevéhez hűen 6 kiadványra korlátozódott, a testüregek számával megegyezően (hüvely, végbélnyílás, száj, orr, fül, szem), az utolsó szám 2017. márciusában jelent meg. A Laurence Cathala által tervezett boríték, bőrként (egy másik lyuk), zárja körül a 6 számot, így hozva létre egy egyedülálló organizmust. 
E kaland elültetésére május 22-én a Nyitott Műhelyben, egy est keretében kerül sor. Ez az est alkalmat ad arra, hogy láthassunk és meghallgathassunk számos résztvevőt, akik szerepeltek a 6 számban, remélve, hogy a dolog valamennyire életre kel, és a két nyelv összecsendül. Nem más, mint literális vonalkövetés, betömés és illesztés színlelése, illuzórikusan tudva, hogy a semmi az, ami a lyukak körül van.
IIex-
Franck Fontaine & Damien Bonneau
Krusovszky Dénes
, Dominique Meens, Panni TóthSamuel Rochery, Szabó Marcell, Damien Bonneau, Bartók Imre, F-ranck F-ontaineMárió Z. Nemes,Patrick SaintonBálint HarcosPhilippe BeckJulien BlaineKinga Toth,Bálint UrbánCharles PennequinZoltán TolvajClaude YvroudJeremie BuldoJean-marie Gleize, Székely Örs, Kele Fodor ÁkosOlga Theuriet,Kerber BalázsStéphanie ÉligertMiklós BorsikPierre ParlantLanczkor GáborNémeth Zoltán, Meda Ruian Mir Soyuz QuaranteSimon Márton,Antoine HummelAnna ZilahiLiliane Giraudon, Csalán Pál, Homályos Zoltán, Languesde Guingois Claude FavreSzőcs PetraVirginie Lalucq,Zoltán CsehyAndrás HeszkyKorpa Tamás, Bruno Lemoine, Gábor Mezei,Nicolas ZurstrassenDavid EngertLaurence CathalaAkosh S.
https://www.facebook.com/events/1860919427504820/
https://revuehex.blogspot.hu

A belépés díjtalan.

május 20. szombat 20:00
SZÜLETÉSNAPI KONCERT

FARKAS ZOLTÁN
- az est során fellépnek még: Bárdos Deák Ági, Farkas Mira, Lovász Irén, Magyar Bori, Ágoston Béla, Mizsei Zoltán, Gyulai Csaba és Krulik Zoltán -


Farkas Zoltán 1962-ben született Budapesten. Nyolc éves korától klasszikus gitározik, a Bartók Konzit is ezen a szakon végezte el.1981 januárjában lett a Kontroll Csoport basszusgitárosa, és ez  nagy hatással lett a további zenei pályájára. Itt kezdett el számokat írni, és filmzenékkel foglalkozni. Azóta számtalan formációban játszott szóló- és basszusgitáron (néha egyebeken is).  A Sziámi-Sziámi és a Balkán Tourist rövid periódusa után 1987-ben kezdett el koncertezni saját együttesével, a Keleti Fény-nyel,  első koncertjeiket Amszterdamban és Párizsban adták. Így került kapcsolatba Rhys Chatham new yorki post-minimalista zeneszerzővel, akinek párizsi székhelyű gitárzenekarában 1994-ig játszott, illetve Andy de Groat koreográfussal (Philip Glass és Bob Wilson partnere az Einstein on the Beach-ben), akinek La Bayadere című nagyszabású balettjében Michael Galasso és Gluck zenéi mellett Keleti Fény számok hangzottak el élőben. Hazatérve 1994-ben zenélt a Tilos az Á-ban. Ezután másfél évig a VHK szólógitárosainak sorát gyarapította, majd jött a Kampec Dolores és az Egy Kiss Erzsi Zene (basszuson).  Némi szünet után kissé eklektikusra sikerült a következő időszak, a Magura (a Napra előzménye), a Kistehén,  Lovász Irén Fellegajtó című produkciója után az Erik Sumo Bandben, és az Amorf Ördögök gitárosa volt. A Kontroll Csoport nagysikerű PeCsa és new york-i koncertjei (2009 november) óta a DOBGITÁR mellett elsősorban a klasszikus gitárhoz való visszatérés foglalkoztatja.
Belépődíj: adomány jelleggel (ajánlott: 1.000 Ft)

május 17. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

KIRÁLY ISTVÁN: NAPLÓK 1956 - 1989
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs



Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett.
Lányai egy lakásfelújítás során füzetekre bukkantak - apjuk 1956 és 1989 között vezetett naplójára, amelynek lapjain nemcsak a kor kultúrpolitikai vitái bomlanak ki előttünk, de egy önmagával küszködő, önmaga állandó megújítására törekvő emberről is izgalmas portrét kapunk. A naplót fényképekkel gazdagon illusztrálva, magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval adjuk közre.



Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szóltak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el. A 2016-2017-es őszi-téli-tavaszi szemeszterben négy-négy epizódban a sorozat folytatódik. Ezúttal a napló és a határműfajú szövegek is helyet kapnak, alkalmat teremtve, hogy a magyar emlékezettörténet mai napig meghatározó művei szembesítsenek a jelenünkkel. A kérdések érvénye nem változott, a válaszok értelmezési rétegei gazdagodtak.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
További alkalmak:
június 14. Nádas Péter: Világló részletek
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

május 16. kedd 19:00
SZÜLETÉSNAP, KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ


GERLÓCZY SÁRI festőművész születésnapi köszönéssel egybekötött kiállításmegnyitója

Gerlóczy Sári 1931-ben Budapesten született. Festőművész. 1947-ben a Budapesti Szabadiskolában volt az első kiállítása, majd a 70-es évektől Visegrádon, Szentendrén, Miskolcon, Innsbruckban, Budapesten. Önálló gyűjteményes bemutatója 1988-ban volt a Várszínházban, 1995-ben a Budapest Galériában és a Bálint Közösségi Házban. Színházi jelmezeket tervez és készít a Madách, a Nemzeti, az Operettszínház, az Operaház és számos vidéki színház számára.



A belépés díjtalan.



május 15. hétfő 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Gondolat Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

DULÓ KÁROLY: SZEM LÁTÁSRA, FÜL HALLÁSRA című regénye
- a szerzővel Donáth László beszélget -

A könyvről röviden:
Egy fiatal, tehetős föníciai bankár és kereskedő Attika központi városában telepszik le. Jövevény létére befogadják. Szívesen látott vendégbarát lesz a polisz polgárainak italozásain, lakomáin, eszmecseréin. Szemrevaló nőkkel és jeles férfiakkal kerül szoros kapcsolatba, s barátság szövődik közte és Aiszkhülosz között. Simulékonysága és sikeres beilleszkedése hátterében azonban titkos küldetés rejlik, hiszen Dareiosznak, „a Királyok Királyának szeme és füle”-ként kémkedik a perzsa birodalom ellenségeinek egyik fellegvárában. Már jól értesültként rangrejtve és igaz valóját leplezve kalandos kitérőkkel jut el Perszepoliszba, hogy személyesen tegyen jelentést megbízóinak. Vándorlásának stációi és megélt tapasztalatai azonban olyan visszautat jelölnek ki számára, amelyen nemcsak lába, hanem szíve és szelleme is közelíti őt a születő demokrácia honához: Athénhoz.
A belépés díjtalan.

május 13. szombat 20:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ÉRY BALÁZS
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN /HARMADIK TÉTEL/



Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


Grafika: Szigeti Edit

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552



Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

május 12. péntek 19:00
KONCERT

EZ AZ A DAL / C'EST UNE CHANSON
ORBÁN BORI ESTJE

 Orbán Bori a fiatal énekes-nemzedék reményteljes képviselője. 1995-ben született, zenei tanulmányait a szentendrei Vujicsics Tihamér zeneiskolában kezdte, majd a váci zenei konzervatóriumban folytatta. Jelenleg az ETŰD zeneiskola végzős növendéke. Gyakori fellépője szülővárosa, Szentendre zenei eseményeinek, fesztiváljainak, de szerepelt már – többek közt – a Pozsonyi Pikniken, a Spinoza Színházban és az Operabálon is. Énekesi alkatához a dzsessz áll legközelebb, de nagy sikerrel elevenítette meg Édith Piaf számait. Akik hallották őt, amint a halhatatlan francia sanzonénekesnő dalait adja elő, valamiféle reinkarnációról beszélnek.
Az est folyamán újra elhangzanak Piaf legismertebb számai, de sok dzsessz sztenderdet valamint olasz és francia filmdalt is elénekel Orbán Bori. Az egyes számok közötti szünetekben állandó zongorakísérője, Pánczél Kristóf is dalra fakad, valamint rövid interjúban az énekesnő is beszél szeretett műfajához fűződő kapcsolatáról és jövőbeli terveiről.
Vendégünk: Éry Balázs zeneszerző
A zongoránál: Pánczél Kristóf
Házigazda: Kelecsényi László író
Belépődíj: 1200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 11. csütörtök 20:00
KONCERTSZÍNHÁZI KÖLTÉSZETEST

VIHARLÁMPA PROJEKT

- zongora, ének, szöveg, hegedű, szaxofon, basszusgitár, oboa, ütőhangszerek, szemüveg, kispárna, boa, tánc -

Második lemezük stúdiómunkálatai előtt a Viharlámpa Projekt egy koncert erejéig újra hazalátogat a Nyitott Műhelybe. A 2011-ben alakult együttes most a készülő lemez anyagából, Fűri Anna és Kiss Judit Ágnes két zenés darabjából (A fabáb, Anzelm és a kígyólány) mutat be részleteket. Az este vendége Fűri Ra… lesz, majd fény derül rá, ki is ő! :) Ismét lesznek interaktív percek! Nyitott Műhelyben, nyitott közönséggel!



"néha véletlen találok új hangra,
mint mikor mellé nyúlok a gitáron,
rímet keresek mindig ugyanarra"

A Viharlámpa Projekt "koncertszínházi költészest"-jeinek nyersanyaga Fűri Anna zenéje és Kiss Judit Ágnes szövegei.
Az Artisjus, József Attila és Zelk Zoltán-díjas költő és a zeneszerző több évre visszanyúló együttműködését két zenés darab és két hangjáték mellett számtalan versmegzenésítés illetve dalszöveg fémjelzi. A Madách Színház musicalpályázatán második díjat nyertek, és ez az előadás hozta őket össze két másik zenésztársukkal: Keönch László Farkast elsősorban a Makám együttes dobosaként ismerheti a közönség, de a Viharlámpa Projekt tagjaként hegedűsként is hallható, a szaxofonos Weisz Gábor pedig basszusgitáron is játszik.
Az előadók sokoldalúságát bizonyítja, hogy az esteken mindnyájan énekelnek illetve a versek is az ő előadásukban hangzanak el - dallammal, anélkül, illetve a mozdulatok nyelvén, mivel az együttes ötödik tagja, Herold Eszter táncos.
A három művészeti ág szintézise a színház formanyelve, amely drámai ívet rajzol az elhangzott szövegek közé.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 10. szerda 19:00
IRODALOM

ESŐNAP
- Apokrif-szerzők felolvasása a Nyitott Műhelyben -



Hosszú idő után jelentkezik újra bármiféle tematikát nélkülöző felolvasóesttel az Apokrif csapata. Az alkalomnak mégis van (sajátos) apropója: miután a Budapest 100 programsorozat keretében az április 22-re meghirdetett Apokrif-felolvasás sajnálatos, a szervezőkön kívül álló, technikai okokból elmaradt, az akkorra meghirdetett programot pótoljuk be ezúttal folyóiratunk törzshelyén, a Nyitott Műhelyben. A legkedvesebb házigazdánk, Finta Laci és a hely szelleme által is garantált, mindig remek hangulat és nagyszerű miliő mellett Bali Farkas Péter, Evellei Kata, Hyross Ferenc és Szendi Nóra művei jelentik a biztosítékot egy izgalmas és kötetlen, hamisítatlanul jó hangulatú Apokrif-estre.
A belépés, mint mindig, ezúttal is ingyenes.

május 9. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 23. (ÚJ FOLYAM)

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: MÁRKUS TIBOR
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

Márkus Tibor Erkel Ferenc-díjas dzsesszzenész. Pályája céljául tűzte ki a dzsesszkultúra minél szélesebb körű terjesztését mind elméleti, mind pedig gyakorlati szinten. Publikációival (Jazzpress, Parlando, Muzsika), zenekritikáival (Gramofon) és elméleti munkáival („Alapfokú jazzoktatás. Jazzelmélet.” „ A voicing gyakorlati alkalmazása a jazz-zongora és a kötelező zongora oktatásban”) jelentősen hozzájárult a jazzművészet széles körű ismeretterjesztéséhez.

A műfaj aktív művelője. Zenekarának ( Equinox Jazzquartet ) eddig négy CD-je jelent meg, melyek saját kompozícióit tartalmazzák a magyar jazz élvonalbeli művészeinek közreműködésével.

Komponált még kísérőzenét pódiumműsorokhoz, dokumentumfilmhez, valamint kórus- és nagyzenekari műveket. Ezek előadásaiban közre is működik.

Szerzői albumaival a zene megbonthatatlan egységét kívánja hangsúlyozni a műfajok hierarchiája nélkül. 2005-ben megválasztották a Magyar Jazz Szövetség elnökének, majd 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben is újraválasztották e tisztségre. Kezdeményezésére megvalósult a „Magyar Jazz Ünnepe” koncertsorozat vidéki városokra, majd külföldi, magyarok lakta területekre való kiterjesztése. 2010-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, 2011-ben Artisjus-díjjal, 2015-ben Erkel Ferenc Díjjal tüntették ki.


AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 8. hétfő 18:00
IRODALMI EST

A Nyitott Műhely Alapítvány és a Turczi-íróiskola minden hallgatója meghívja önt és barátait a KÜLÖNJÁRAT írócsoport felolvasóestjére

Felolvas:

Batizi Kata, Forgács Péter, hajós Eszter, Herold Renáta, Herpai Blanka, Horváth András, Horváth Erika, Kiss Bogi, Móra Panka, Nagy-Szergő Gergely, Persányi Norina, Sági György, Somogyi Feri, Szabó Zsófia Judit, Valkusz Lili, Vincze Erika, Zsidró Dominik és az Íróiskola néhány jövőbeni középiskolás hallgatója.

Házigazda:
Turczi István költő

 

Közreműködik:
Hajós Eszter (ének)

A belépés díjtalan

május 7. vasárnap 20:00
KONCERT

KOROM ATTILA
Művészvendégek: Makhult Gabi, Vető Péter, Mester Csaba




Korom Attila legkedvesebb saját dalai, feldolgozásai és felnőtt meséi szólóban, duóban, trióban, a közönség szíves csendjének és kórusának ölelésében.
Mélységmámor ihlette dalok főleg. Vagyis egy ilyen "csendesülős" koncertre invitállak, ahol a zene és a szövegek egy kis belső utazásra hívnak, Önmagad felé.
Néhány friss dal mellett játszom a portugáliai termésből és válogatok a 80-as évektől napjainkig a legjobb dalaimból.
Ahogy ezt már megszokhattátok a műsor spontán módon rendeződik, így ti is kérhettek dalokat.

Makhult Gabi barátnőm grafikusművész. Portugáliában ismertük meg egymást Ganga Mira révén. Ez a barátságunk alapja, de hamar kiderült, hogy művészi világunk sem áll távol egymástól. Pár házibuli jellegű együtténeklés után döntöttünk úgy, hogy érdemes együtt fellépni. Gabi debütálása jól sikerült.

Vető Petivel 20 éve ismerjük egymást. Egy vad-evezésen találkoztunk, ahol Mester Csabi barátunkkal együtt tábortűzi gitározgattunk a szigetközben (Cseh Tamás meg saját dalok). Peti már akkor is nagyon jó gitáros volt. Azóta vérbeli profivá érett. Manapság a Majka and Curtis Live Band a fő produkciója. Nagy öröm számomra a vele való közös játék, nagyon szeretem a precizitását és az improvizatív játékosságát. Amit ketten a két gitárral csinálunk az nem gitárpárbaj inkább gitár-tánc.
Én vagyok a trió harmadik tagja. Engem már ismertek, (amennyire lehet.) Személyes részleteknél fontosabbak a dalaim.
/Korom Attila/



Korom Attila gitáros-énekes, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Nevéhez olyan zenekarok alapítása fűződik, mint a Cég, a Korom és Méz, Angyalszív, Korom Attila Zenekar és Group (KAG).
Szólókarrierje Tímár Péter MoziKlip című filmjében kezdődött. Legjelentősebb fellépései a Zeneakadémián, Budapest Sportcsarnokban, a Fonó Budai Zeneházban és a MÜPA-ban voltak. Dalszerzőként, illetve szövegíróként dolgozott Koncz Zsuzsa és Karácsony János lemezein. Presser egy interjúban „nemzedéke legtehetségesebb dalszerzőjeként” emelte ki. Zenéjében ötvöződnek a városi folk és a népzenei elemek, melyek utazásai során bővültek az adott tájak stílusjegyeivel. Így a magyar népzenei gyökereken kívül fellelhetők balkáni és mediterrán elemek. Sokan a szövegeit tartják a legfontosabbnak. Bereményi Géza inspirációja mellett kedvenc költői voltak rà nagy hatással. Ady, József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László műveit zenésítette meg. Kortárs költőink közül Tóth Krisztina, Lackfi János és Garai Péter műveihez irt zenét. Azonban legalább ilyen fontos saját szövegi világa, mely több évtizede önálló Korom stílusjegyeket mutat.
Jó kis kormos estének nézünk elébe!
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 6. szombat 20:00
KONCERT

SOFIA LABROPOULOU - TIJANA STANKOVIC DUÓ



A Labropoulou és Stanković duo a tagok balkáni zene iráni érzett szerelmének köszönhetően jött létre. Ez nem véletlen, hiszen mindketten arról a környékről származnak. Céljuk, hogy különböző stílusokkal kísérletezzenek, elsősorban a Balkán központi régióinak zenei tradícióiból merítve, mivel az a terület nem csak sokféle népnek ad otthont, hanem igen gazdag különféle zenei hagyományokban is.
„Azok számára, akik még nem jártak a Balkánon, misztikus árnyék-föld, azoknak viszont, akik megismerik, csak még misztikusabb válik… Ekkortól leszel tulajdonképp az igazi mágia, misztikum és varázslat részese. Szokásoddá válik, hogy a kávézóban guggolva fogyaszd el a reggeli kávéd, aztán találkozol egy ismerősöd ismerősével, aki suttogva, vészjóslóan mond neked valamit, de a felét sem érted. Ármány, cselszövés, rejtély, nagy elszántság és merész tettek – a dolgok, amelyek az igazi romantika lelkét adják, ma a Balkán szívében találhatók." - Arthur D. Howden Smith.
Sofia Labropoulou
(GR / HU) - zenész, zeneszerző, kanonakin játszik. Görögországból származik, jelenleg Budapesten él. Isztambulban tanult zenélni. A saját projektjén kívül szólistaként a legkiemelkedőbb kortárs- és népzenészekkel (Sebestyén Márta, Robyn Schulkowsky, Dominique Vellard és Efren Lopez) dolgozott együtt Európában és Amerikában.
Tijana Stanković (SRB / HU) - zenész, zeneszerző, énekel és hegedűn játszik.
Szerb hegedűművész és énekes, jelenleg ő is Budapesten él. Újvidéken népzeneművészetet tanult.  Zenei érdeklődésének középpontjában a balkáni zene, a szabad improvizáció, a kortárs zene, valamint az alkalmazott zene áll. Számos kiváló zenésszel lépett fel, így például Mezei Szilárddal, Iancu Dumitrecuval, Márkos Alberttel, és jelenleg is több együttesben játszik (Argo, Rođenice, Mezei Szilárd Túl a Tiszán Innen Együttes és Hyperion Nemzetközi együttes).
Facebookon
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 5. péntek 19:00
KONCERT A KISTEREMBEN

ASZTALI ZENÉK
- Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert -



A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.

(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)



Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt:
május 19. péntek
június 2. péntek
június 16. péntek

Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 5. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 4.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

FEDERICO FELLINI: A FEHÉR SEJK
Forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A fehér sejk /Lo sceicco bianco/ - olasz romantikus vígjáték, 84 perc, 1952, rendező: Federico Fellini, forgatókönyvíró: Tullio Pinelli, Ennio Flaiano, Michelangelo Antonioni, Federico Fellini, zeneszerző: Nino Rota, operatőr: Arturo Gallea, vágó: Rolando Bebedetti, szereplők: Fernando Rivoli - Alberto Sordi, Vanda - Brunella Bovo – Ivan, Leopoldo Trieste, Cabiria - Giulietta Masina, Felga - Lilia Landi

A film főhősei egy vidéki nászutaspár, akik a szokásokhoz híven a rokonsággal bonyolítanák le programjaikat az Örök városban. Vanda azonban felhasználva az alkalmat, inkább álmai hősével, a ponyvaregényhős Fehér Sejkkel akar találkozni, akivel már leveleket is váltott. A film végére azonban rá kell döbbennie, milyen hamis illúziók szédítették meg.
Giulietta Masina egy melegszívű utcalányt játszik, amely megelőlegezi a Cabiria éjszakái főszerepét.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
2017. május 5. A kamélia nélküli hölgy (1953) ff.
2017. június 2. A legyőzöttek (szkeccsfilm, saját maga, 1953) ff., mf.
2017. szeptember 1. Szerelem a városban (szkeccsfilm, többekkel, 1953) ff.
2017. október 6. A barátnők (1955) ff.
2017. november 4. A kiáltás (1957) ff., mf.
2017. december 1. A kaland (1960, fsz.: Monica Vitti) ff., mf.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 4. csütörtök 20:00
SZERZŐI EST

WINAND GÁBOR SZÓLÓESTJE



Winand Gábor (1964, Budapest). Egy olyan fiatalembernek, aki tudatosan énekesnek készült gyermekkora óta, komoly dilemma lehetett a hangjához, személyiségéhez, alkatához legadekvátabb műfaj megválasztása. Útkeresése éveiben Winand Gábor előbb az operához vonzódott, de ez irányú tanulmányokra nem adódott lehetősége, így valójában csak 1983-tól – a Zeneakadémia Jazz Tanszakán megkezdett énektanulmányaitól – vált egyértelművé, hogy a jazz az igazi műfaja. S bár korábban klarinétozni is tanult, s emellett szaxofonon és fuvolán is olyan szinten játszik, hogy hangszeres zenészként is számon tartják kollégái, Winand Gábor mindenekelőtt jazzénekes. Pontosabban: a kortárs jazz első számú énekese Magyarországon. Mihelyst befejezte tanulmányait, a hazai jazzélet legkeresettebb énekese lett, s a mai napig töretlen az igény a közreműködésére, ha egy modern produkcióhoz férfi énekes kell. Első lemeze 2002 ben a Corners of my mind elnyerte a francia kritikusok díját,a Choc de I année-t. Azóta megjelenő lemezei mind nemzetközi sikereket értek el, így Winand Gábor Európa egyik vezető férfi jazz énekesévé avanzsált. Megszámlálhatatlan lemezen közreműködik mint vendég, és saját Winand Update zenekarán kívül számos projekt közreműködője, oszlopos tagja. Párjával Elsa Valle kubai énekművésznővel dolgozik több zenekarban is, Elsa Valle Afrocando, Jazz Latin Syndicate, Elsa Valle-Winand Gábor Acapell. Ezen kívül a Babos Gyula vezette Makrokozmosz és a Tzumo Exclusive tagja. Gyakran hallhatjuk a neves Gustav Brom Big Band szólistájaként. Valamint az évek alatt a jazz oktatás egyik vezető egyéniségévé vált, külföldi kurzusok, énekversenyek tartanak igényt szaktudására.
További alkalmak:
április. vendég:
Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

május 3. szerda 19:00
KONYVBEMUTATÓ

A Kalligram Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SZILÁGYI ZSÓFIA: AZ ÉRETLEN KOSZTOLÁNYI című kötete



„Össze ne csirizeld holmi bárgyú mesével. Maradjon minden annak, ami egy költőhöz illik: töredéknek.” Ha költőinek aligha is lehet nevezni egy tanulmánykötetet, a célom nem volt más, mint Estié: nem a teljességre törekedve, de valamelyes egységet mégis létrehozva beszélni Kosztolányiról, remélhetőleg izgalmas problémafelvetéseken és műelemzéseken keresztül. Döntően a fiatal szerzőre voltam kíváncsi, de nem kezeltem átléphetetlen határként az 1920-as évet, hiszen éppen ezzel szerettem volna érvénytelenné tenni, hogy kizárólag az „érett” Kosztolányira legyünk kíváncsiak.

 Szilágyi Zsófia 1973-ban született Cegléden. Az ELTE magyar–orosz szakán szerzett diplomát, 1996-ban. Jelenleg a Kosztolányi-kutatócsoport tudományos munkatársa, tovbbá az EX Symposion és a Kalligram folyóiratok szerkesztője.
Eddig megjelent kötetei:
„volt benne valami különös” M. Ju. Lermontov Korunk hőse című regénye, Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Res poetica sorozat 1., 2002
Ferdinandy György, Pozsony, Kalligram, Tegnap és Ma sorozat, 2002
A féllábú ólomkatona (Irodalmi mű-hibák), Pozsony, Kalligram, 2005
A továbbélő Móricz, Kalligram, 2008
Móricz Zsigmond, Kalligram, 2013
A belépés díjtalan.

május 3. szerda 18:00
A KAMERA LES - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

FRANCIS FORD COPPOLA: MAGÁNBESZÉLGETÉS


Magánbeszélgetés /Conversation/ - amerikai filmdráma, 109 perc, 1974, rendező: Francis Ford Coppola, forgatókönyvíró: Francis Ford Coppola, operatőr: Bill Butler, díszlettervező: Doug von Koss, jelmeztervező:  Aggie Guerard Rodgers, zene: David Shire, producer: Francis Ford Coppola, látványtervező: Dean Tavoularis, vágó: Richard Chew, Walter Murch, szereplők: Harry Caul - Gene Hackman, Stan - John Cazale, Bernie - Allen Garfield, Ann - Cindy Williams, Mark - Frederic Forrest, Amy - Teri Garr, Martin Stett - Harrison Ford
Harry Caul profi lehallgató szakember, aki gondosan ügyel arra, hogy a munkáját sohase keverje össze a magánéletével. Legújabb megbízása egy fiatal pár nyomon követése, beszélgetéseik rögzítése. Az ismeretlen megbízó, és a gyanús fizetési körülmények miatt Harry még alaposabb végzi munkáját. Az egyik felvételen nehezen értelmezhető szövegmaradványokra bukkan, amelyek egy gyilkosságra utalnak. Harry elhatározza, hogy utánajár az ügynek. A nyomozása során azonban rá kell jönnie, hogy kelepcébe került.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

június 7.  Michelangelo Antonioni: Foglalkozása: riporter (1975)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

május 2. kedd 20:00
KONCERT

A Magyarországi Észt Intézet bemutatja

TORUPILLI JUSSI TRIO

A Torupilli Jussi Trió nevét egy észt zenész, Johan Maaker nyomán kapta, akit Torupilli Jussnak, dudáskirálynak neveztek. Az Eeva Talsi, Cätlin Mägi és Karoliina Kreintaal által alapított zenekar az észt duda, hegedű és az észt vonós hangszer, a hiiu kannel energiáját szólaltatja meg feldolgozásaiban.
Az együttes lendületes előadásában jellegzetes észt táncdallamok szólalnak meg az egykori hiiumaa-i dudáskirály, Juss repertoárjából. A hangsúly az autentikusságon és a féktelen hangulaton van, amely annak idején Juss játékát is jellemezte. Nem kis merészségre vall az észt dudáskirály egykori darabjait játszani, hiszen a mester nem fukarkodott a díszítésekkel, variációkkal és virtuóz fogásokkal. Juss gyakran hencegett emígyen: „Hét ökör tüdeje van énbennem! Próbáljon csak valaki versenyre kelni velem...!“ A mai népzenészek szemében azonban Juss azért király, mivel a jövőre gondolva 1921-ben közel negyven dudanótát játszott fel szalagra. A darabok ritmusának és dallamának sokszínűsége, Juss virtuóz technikája olyannyira elbűvölte a trió tagjait, hogy úgy döntöttek: alaposan áttanulmányozzák a felvételeket, és életre keltik a dudáskirály dalait.
A Torupilli Jussi Trió viszonylag új formáció az észt népzenei színtéren. Alig négy éve alakultak, de már saját CD-vel büszkélkedhetnek.
Az együttes tagjai:
Karoliina Kreintaal – hegedű, hiiu kannel, ének
Cätlin Mägi – duda, doromb, ének
Marko Mägi - szaxofon
Belépődíj: 800 Ft  (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)