ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

október 30. hétfő 19:30
ELŐADÓEST

AZ ÚT - MARIN SORESCU VERSEI
/Balogh József és Szemlér Ferenc fordításában/
- előadják: Orosz Antal szavakat dünnyögve és Varga Zoltán elektromos zongorán -

Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 29. vasárnap 19:00
SZÍNHÁZ

SUTTOGÓK
AZ ANDAXINHÁZ ELŐADÁSA

A Suttogók előadás József Attila verseibe való alámerülés. Befelé hallgatózás. Személyesség, közvetlenség, bensőséges csendekkel. Csupa irónia, kihívó gyengédség, az élet egyszerű igenlése. Éles és lázadó. Sejhaj. Közvetlen jelentés a máról, az egymásrautaltság érzéséről, a szabadságról. József Attila ismert és kevésbé ismert verseinek, belső hangjainak megidézése, ahogy a mostban bennünk rezdül.
“A vers, elhagyván a papírlapot újra rá kell hogy találjon ősi, lényegi és fizikai dinamizmusára… újra fel kell vennie a kapcsolatot (akár agresszív, akár gyengéd kapcsolat ez) az emberrel és ezáltal a történelemmel. A költészet nyitva áll. Most. Mindig.”
/Bernard Heidsieck/

„József Attilának semmiféle elismerés nem jutott azok részéről, akik a társadalomban, kultúrában hatalmi pozíciókat birtokolnak. Itt élhet és sikolthat szenvedésében egy nagyszerű ember: süket fülekre talál főképp azok körében, akik a legszívesebben nevezgetik magukat a kultúra hordozóinak.”
(Fejtő Ferenc)
Előadók:
Hajduk Károly
Jászberényi Gábor
Kroó Balázs
Czitrom Ádám
Rendező:
Zsalakovics Anikó

Belépődíj: 1.200, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 28. szombat 19:00
KLUBNAP

VANCSÓ ZOLTÁN ÉS TANÍTVÁNYAI

Zártkörű rendezvény.

október 27. péntek 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kortárs Kiadó, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

KRULIK ZOLTÁN: AZ UTOLSÓ PAPÍRREPÜLŐ című kötete
- a kötetet bemutatja: Horváth Bence, a Kortárs Kiadó igazgatója, közreműködik: Zrinyi Gál Vince színész, valamint a szerző (ének, gitár) -


Krulik Zoltán zenész (a Makám alapítója és vezetője) önéletrajzi ihletésű rövidpróza-kötete egy-két bekezdésnyi egységekből álló szövegfolyam. Az ősök megszólaltatása révén tárul föl a „megtalált idő” periódusa, a kisgyermekkortól, a háború utáni időszaktól a fiatalkorig, a hetvenes évek elejéig. Az álomszerű emlékezés, a gyermeki fantázia féktelensége, a gyermeki tudatban továbbélő korabeli olvasmányok, családi hiedelmek, valamint a megidézett korszak, az ötvenes évek valóságos félelmekkel teli világa és képtelensége különös interferenciába lépnek egymással. – A gyerekkori történések meg nem nevezett helyszíne főként Tatabánya. A rohamütemben épülő iparvárosra leginkább fertályai megnevezéseiből  – Alsó- és Felső-Galla, Bánhida stb. – ismerhet rá az olvasó. Később Pannonhalma válik a középiskolás gyermek számára igazodási ponttá, a sok szenvedésen átesett, méltóságteljes szerzetesek révén. – Természetesen gördülő, mégis újabb és újabb meglepetéseket tartogató szöveg Krulik Zoltán emlékezésfüzére. Érződik rajta, hogy szerzője zenészként komponálta írását: dalszerű ismétlődések-újrakezdések (da capo), lassítások-gyorsítások, kiállások (general pausá-k), nekifutamodások (kandenciák), átcsúszások beszédmódok közt (glissandók), tér-, idő-váltások (modulatiók). visznek előre. E megérlelt szövegfolyamot végigélve, másként közelíthetünk majd a zenészi-szövegírói életműhöz is.
kritika, ismertető:

Győry Domonkos: Három mondat az olvadó hókunyhóból -- könyvtárosbácsi blogja
„Piri néni, miért döntötték le a Sztálin-szobrot?” – Krulik Zoltán a kozmikus szorongásról, a „jótékony” telefonkiutalásokról és a pannonhalmi útravalóról -- Lázár Fruzsina interjúja -- Magyar Nemzet Magazin



A belépés díjtalan.

október 26. csütörtök 20:00
VERSKONCERT

SZÍNEKBE ÁLMODNI A LÉTET
Az ECLECTICA ACOUSTIC TRIÓ ZENÉS IRODALMI ESTJE
- összeállította: Szemerédi Bernadett és Szathmáry Melinda -


„Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy mért kíván szeretni...

Kezdetben volt a hang, és nem tudta még,

hogy mért kíván szeretni...

Kezdetben volt a köd, és nem tudta még,
hogy mért kíván szeretni...

Kezdetben a vágy csak önmagára várt még...
lassan, tompán, mélyéből remegve.”

(Juhász Ferenc: A mindenség szerelme)

Álom és valóság. Öröklét és múlandóság. Szerelem és gyűlölet. Korlátosság és végtelenség. Isten és Ember.
A vers, a hang ÖRÖK.

Estünk fő szövetét ismert, és a nagyvilág számára még viszonylag ismeretlen kortárs magyar költők művei alkotják. Az utóbbiak hozzánk közel álló emberek, akiket a fenti kérdések fokozattan megérintettek.
Másfél órás összeállításunkban Szemerédi Bernadett színművész, zenész és költő szuggesztív és rendkívül sokszínű tolmácsolásában hallhatjuk Fabó Kinga, Fodor Ákos, Kabai Gábor, Károlyi Amy, Juhász Ferenc, Pollner László, Reményik Sándor, Sík Sándor, Varró Dániel vagy Zsille Gábor verseit, kiegészülve Szemerédi Bernadett saját költeményeivel, Szathmáry Melinda versmegzenésítéseivel és ikonikus külföldi előadók (pl. Alanis Morissette, Leonard Cohen, Doors, U2) dalainak átirataival.
Az ECLECTICA TRIÓ tagjai:
Szemerédi Bernadett
– versek, hegedű, ének, testdob
Szathmáry Melinda
 – ének, gitár, zenék
Mády Kálmán – különleges ütőhangszerek, billentyűk
A fellépőkről:
Szemerédi Bernadett – 1988-ban született Zentán, 2012-ben végzett a Pesti Magyar Színiakadémián Végh Péter, Szélyes Imre és Őze Áron osztályában. Játszott és játszik a GlobArt Társaulat, a szarvasi Cervinus Teátrum, a Pesti Magyar Színház, a Rock- és Musical Színház, a Budaörsi Latinovits Színház és a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadásaiban - prózai és énekes, hangszeres szerepekben egyaránt. Gyermekkora óta foglalkozik zenével (énekel, hegedül) és versírássalEgy partiumi árvaház, a bélfenyéri Szent Miklós Gyermekotthon pártfogója.
ECLECTICA Acoustic Trió – Az ECLECTICA együttes 2000-ben alakult, kezdetben trióként, majd nem sokra rá hatfős zenekari formában működött. Vezetője Szathmáry Melinda énekes-gitáros, aki több mint fél évtizeden át volt a Szent Patrik Napi Fesztivál szervezője Budapesten. A kezdeti zenekari repertoár kialakításakor a XVIII.- XX. sz.-i kelta és breton eredetű tradicionális népdalokra, csángó táncdallamokra, szufi énekekre és részben ezekből ihletet merítő saját szerzeményekre egyaránt hangsúly került. Az elmúlt fél évtizedben a saját zene kapott nagyobb teret, amely magyar és angol nyelvű verseket és népköltéseket önt dallamba. Mindez egy progresszívebb, modern, rockos, és jazzes stíluselemekből táplálkozó előadásmód és hangzásvilág köntösében jelenik meg, amely kezdetektől fogva az együttes védjegye. A formációnak eddig négy lemeze jelent meg,
legutóbb (2015 végén) KORSZAKOK címmel a Gryllus Kiadó gondozásában.
AJÁNLÓ:
Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=D6Y9pKpbH84
https://www.youtube.com/watch?v=zJt_5e9K6hE
https://www.youtube.com/watch?v=J1g2LHehViY

Hanganyag:
https://soundcloud.com/melinda-r-szathmary/encian
https://soundcloud.com/melinda-r-szathmary/eclectica-back-to-the-past

https://soundcloud.com/melinda-r-szathmary/szelidecske

Belépődíj: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 24. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ VIRÁGKORA 1.

Vendégünk: DESEŐ CSABA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



DESEŐ CSABA Budapesten született, édesanyja hegedűtanár volt. Zenei tanulmányait 10 éves korában kezdte, majd a Budapesti Zenei Gimnáziumban, ill. a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatta. Tanárai Répássy Györgyi és Takács Miklósné voltak. 1961-ben kapott diplomát.
Klasszikus zenei pályafutása:

1961-től 66-ig zeneiskolai tanár, 1967-től 1999-ig a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja volt. Ferencsik János, ill. Kobajasi Kenicsiró főzeneigazgatósága idején számtalan koncerten játszott Magyarországon és a világ számos országában, Japántól az Egyesült Államokig. Többek között olyan világhírű művészekkel lépett fel, mint Leonard BernsteinLorin Maazel, Riccardo MutiChristoph von DohnányiLamberto GardelliGiuseppe PataneYehudi MenuhinDavid Ojsztrah, Szvjatoszlav RichterMsztiszlav RosztropovicsDoráti AntalSolti GyörgyFischer Ádám
Deseő Csaba mint jazz zenész:

1963-ban mutatkozott be első együttesével a legendás budapesti Dália klubban. Ezt követően rendszeresen fellépett koncerteken, valamint a Magyar Rádióban és a Televízióban. Első külföldi fesztivál-szereplése 1966-ban volt a jugoszláviai Bledben. Még abban az évben fellépett quartettjével a Prágai Nemzetközi Jazzfesztiválon, valamint a gitáros Kovács Andor együttesével a Varsói Jazz Jamboree-n. Első saját nagylemeze 1975-ben jelent meg Nyugat-Németországban „Four String Tschaba” címmel az MPS kiadónál. Partnerei német, angol és svéd muzsikusok voltak, Deseő Csaba hegedűn és mélyhegedűn is játszott.
Az elmúlt évtizedekben 4 LP-t, 6 CD-t készített magyar és külföldi zenészekkel. 1975-től a híres zágrábi vibrafonossal, Bosko Petroviccsal rendszeresen együtt játszott Petrovic haláláig, 2011-ig. Szintén a 70-es évek óta visszatérő vendégszólista Németországban, különböző együttesekkel.
Deseő Csaba 1980-tól változó összeállítású zenekarokat vezetett, partnerei többek között a zongorista Gárdonyi László, a vibrafonos Kruza Richárd, a gitáros Kovács Andor, a bőgős- basszusgitáros Lattmann Béla és a dobos Kőszegi Imre voltak. 1990 óta a gitáros Gyárfás István triójával, György Ákos és Cseke Gábor zongoristákkal, valamint Szaniszló Richárd vibrafonossal lép fel rendszeresen.
Vendégszólistaként gyakran közreműködik a Benkó Dixieland Band és a Budapest Ragtime Band koncertjein.
Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal is fellépett, mint Jean-Luc PontyJohn Lewis,Jiggs WhighamMartin DrewDusko GojkovicTony LakatosSzabó GáborTommy Vig.
Kitüntetései: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007), Artisjus-díj (2009), Szabó Gábor életmű díj (2012), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013).
https://www.youtube.com/watch?v=S0tzPIODenc
https://www.youtube.com/watch?v=lpcxQ9bszD4



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
okt. 24. A Magyar Jazz Első Virágkora - Deseő Csaba
nov. 7.  A Magyar Jazz Első Virágkora - Szakcsi Lakatos Béla
nov. 21. A Magyar Jazz Első Virágkora - Berkes Balázs
dec.5.  - kimarad
dec.19. A Magyar Jazz Első Virágkora - Babos Gyula
jan. 2. - kimarad
jan.9.  A Magyar Jazz Első Virágkora - Turi Gábor
jan. 23. A Magyar Jazz Első Virágkora - Friedrich Károly
feb. 6. - Új sorozat - A jazz mint tánczene és örömforrás (JMTÖ) 1. - ideiglenes cím
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 23. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Gondolat Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TAKÁCS FERENC: KAPIRGÁLÓKÖNYV című esszégyűjteménye
- az est házigazdája: Török András hírlevélíró -



A könyv a helyszínen kedvezménnyel megvásárolható

Az imamalom egyhangúságával szajkózunk mindenféle áhítatos bölcsességet, magától értetődőnek vett, vitán felül álló hittételeket és hatékonynak gondolt varázsformulákat "ezeréves határokról", "őshonos mangalicáról", "a magyar gondolkodás mellérendelő jellegéről" és hasonlókról. Kulturális emlékezetünk is erre a rugóra jár: Shakespeare, ugyebár, "mindent tudott az emberről", Mozart "a zene egyetemes zsenije" volt (sőt "Krisztusa" - evvel az utóbbi hittétellel Csajkovszkij állt elő). Pedig ha ezeknek a szóvirágoknak a tövénél megkapirgáljuk a talajt, gyakran valami egészen más fordul ki a napvilágra: kiderül, hogy valójában semmi sem (egészen) úgy van, ahogy gondoljuk, hogy valójában - Karinthy Frigyes szavait idézve - "minden másképpen van", mint hinni szeretnénk.
A negyven-egynéhány írás mindenfélével foglalkozik, de mindig szem előtt tartotta a Magyar Narancsban 2009 és 2016 között megjelent Kapirgáló című sorozat nyitányában idézett Karinthy-maximát. Igen, minden másképpen van. Mindent rosszul tudunk, mindenre rosszul emlékszünk (egyénileg és kollektíven egyaránt), semmi sem úgy történt, ahogy véljük, s (jószerivel) minden igazságunknak az ellentéte az igaz (már amennyire tudható egyáltalán az igazság bármiről).



Takács Ferenc
kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
A belépés díjtalan.

október 21. szombat 18:00
KONCERT

JAZZ ITT!
KAROSI JÚLIA GERSHWIN-ESTJE



„Hosszú utat tettem meg a jazzénekesi pályáig. Bölcsészkarra jártam korábban, sok mindennel foglalkoztam, viszonylag későn talált rám a jazz műfaja” – nyilatkozta első lemeze kapcsán Karosi Júlia, aki esztétika-filozófia diplomával a zsebében végezte el a jazzének szakot a Zeneakadémián. Első lemeze, a kizárólag saját szerzeményeket tartalmazó Stroller of the Streets (Városi kószáló) 2012-ben jelent meg, s az egyéni hangvételű anyag igen pozitív kritikai visszhangra lelt. Ugyanannak az évnek a végén a Whereabouts Records Japánban is piacra dobta a lemezt, egy négyszámos, feldolgozásokat tartalmazó kislemez társaságában, de Karosi híre nemcsak a Távol-Keletre, hanem a tengerentúlra is eljutott: a magyar népzenével és a bartóki hagyománnyal bátor dialógust folytató második nagylemez, a Hidden Roots („Rejtett gyökerek”) már a New York-i Dot Time Records gondozásában jelent meg 2014-ben. Karosi Júliát az utóbbi időben ritkán lehetett hallani, mivel első számú közönsége ebben az időszakban most született kisfia volt, ezért is számít különlegesnek, hogy visszatérvén egész estés Gershwin-koncerttel jelentkezik. A jazzhez kívülről érkező Karosi számára – az éneklést megelőzően klasszikus zongorát is tanult – Gershwin afféle híd a megírt és a tisztán improvizatív (ha tetszik: a klasszikus és a jazz) zene között, ugyanakkor kiváló ugródeszka a kísérletezés számára.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

október 20. péntek 18:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEM FILMKLUBJA

A 2017. szeptemberében nyílt és 2018. áprilisáig látható Sanghay – Sanghai / Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

ORSON WELLES: A SANGHAJI ASSZONY című filmjét

- meghívott előadó: Báron György filmesztéta -

A sanghaji asszony /The Lady from Sanghai/ - feliratos, amerikai filmdráma, 87 perc, 1948, rendező: Orson Welles, író: Sherwood King, forgatókönyvíró: Orson Welles, zeneszerző: Heinz Roemheld, operatőr: Charles Lawton Jr., vágó: Viola Lawrence, szereplők: Elsa "Rosalie" Bannister - Rita Hayworth, Michael O'Hara - Orson Welles, Arthur Bannister - Everett Sloane, George Grisby - Glenn Anders, Sidney Broome - Ted de Corsia
Orson Welles egy gyanútlan férfit játszik, akit egy mozgássérült sztárügyvéd felfogad a jachtjára, hogy eleget tegyen gyönyörű felesége (Rita Hayworth) kívánságának. Nem is sejti, mekkora veszélybe sodorja önmagát azzal, hogy elfogadja a munkát. De ha tudná is, akkor sem menekülhetne, hiszen már régen a fiatal és varázslatos asszony hálójában vergődik.
"Ha a tükröt színpadi segédeszköznek és a film szerves részének is tekintjük, akkor A sanghaji asszony a vidámparki Tükrök Házában játszódó befejező jelenetének a filmtörténetben ontológikus jelentősége van. A görbe tükrök mindenféle szögből bemutatott skizofrén-paranoid világa a legmegfelelőbb hely annak a vitathatatlan végkövetkeztetésnek a levonására, ami elől - akár a labirintusban a tükrök elől - senki sem tud elmenekülni: Everybody is somebodys fool." (Jure Mikuz: A tükör és a film)
További alkalmak (a változtatás jogát fenntartva):
november 24. - A Nap birodalma, előadó: Kolozsi László
december 15. - Leszámolás Sanghajban
január 19. - Ellenséges vágyak
február 23. - Sanghai Express
március 16. - Az istennő
április 20. - Sanghai virágai
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 19. csütörtök 19:00
IN MEMORIAM

Hozzátartozói, barátai, munkatársai

PALOTAI ÉVÁRA emlékeznek

Kedves Barát, Munkatárs!
Szomorúan írom soraim, hisz nem olyan rég Éva még velünk együtt múlatta az időt a szokásos havi HSE Együttléten. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy hosszas betegséget követően Palotai Éva vágó elhunyt. Éva, mint Balázs Béla díjas vágó, korábban a Magyar Film és Videóvágók Egyesületének alapítója és korábbi elnöke volt. Később ezen feladataitól visszavonultan is aktívan részt vett a magyar vágók szakmai életében. Ezen az estén a Magyar Film és Videóvágók Egyesülete megemlékezést tart. Szeretnénk egy-egy mécses meggyújtásával megemlékezni Éváról. Ha tudsz hozz magaddal egy mécsest Te is. Várunk szeretettel, hogy együtt őrizzük meg Évát emlékezetünkben.
Drága Éva, májusban még együtt voltál velünk a szokásos havi HSE Együttléten. Olyan jó volt, hogy velünk múlattad az időt. Ott ültél közöttünk és mosolyogtál, jókat nevettünk és persze a szakmai dolgok sem maradhattak ki.
Hiányozni fogsz nekünk.
Magyar Film és Videóvágók Egyesülete.

október 18. szerda 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

VÁROSOK, HÁZAK, MESTEREK
KEREKES GYÖRGY AQUARELL KÉPEINEK KIÁLLÍTÁSA


Kedves Rokonaim, Barátaim, Ismerőseim és Mindenki!
Ezúton szeretettel meghívlak a kiállítás megnyitójára, amely 2017. október 18-án szerdán délután 7 órakor lesz a Nyitott Műhelyben.

Finta Laci barátom lehetőséget biztosított számomra, hogy a Nyitott Műhelyben néhány aquarell képemet bemutathassam. A kiállítás tematikáját a szakmám határozza meg, a képek városokról, házakról és építész-mesterekről szól, az építészet történetének folyamatába helyezve, a Forum Romanumtól a bilbaoi Guggenheim Múzeumig.
A kiállítást megnyitja: Eltér István építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke.
Zene: Juhász Gábor
A kiállítás 3 hétig megtekinthető minden hátköznap délután 15 órától.
Mindenkit szeretettel várunk: Kerekes György és Finta László.
A belépés díjtalan.

október 17. kedd 19:00
LAPBEMUTATÓ

AZ APOKRIF FOLYÓIRAT 2017/3. (ŐSZI) SZÁMÁNAK BEMUTATÓJA
- közreműködnek: Bezsenyi Tamás, Kántor Péter, Nagy Hajnal Csilla és Papp-Zakor Ilka, valamint a lap szerkesztői -




Az Apokrif háza táján is megkezdődik az őszi felolvasóévad: szezonnyitó estünkön idei harmadik számunkat mutatja be a szerkesztőség és meghívott szerzőink: Bezsenyi Tamás, Kántor Péter, Nagy Hajnal Csilla és Papp-Zakor Ilka.
Az Apokrif idei harmadik számának versrovatában Áfra János, Kántor Péter, Nagy Hajnal Csilla, Németh Gábor Dávid, Stolcz Ádám, valamint egy Apokrif-debütáns, Rékai Anett műveit olvashatjuk majd. A prózarovatban Bezsenyi Tamás novellája és Potozky László regényrészlete kapott helyet, műfordítás-rovatunkban pedig Augustin Cupsa novellája jelenik meg Papp-Zakor Ilka magyarításában. Kritikusaink ezúttal Szalay Álmos, Tompa Andrea, Vass Norbert és Zilahi Anna köteteit vizsgálták meg közelebbről. Friss lapszámunk képanyagát Kovács Olívia munkáiból válogattuk.
A belépés díjtalan.

október 16. hétfő 19:00
A BUDAPEST KÖR 145. TALÁLKOZÓJA

INTEGRÁLT, RÉSZVÉTELI ÉS BEFOGADÓ VÁROSFEJLESZTÉS
INTEGRATED, PARTICIPATIVE AND INCLUSIVE URBAN DEVELOPMENT
Témafelvezető előadók: Peter Ramsden and Ann Morton Hyde


 Ezen az angol nyelvű estén Európa két vezető városi szakértője a vendégünk. Peter és Ann többek között az URBACT programban játszanak fontos szerepet: Peter sok magyar vonatkozású eseményen is részt vett, Ann pedig vezető kutatója volt a Roma-Net hálózatnak, amelyet Budapest koordinált).
Arra kértem meg őket, hogy az előadásaikat minél érdekesebb és innovatívabb példákból állítsák össze, bemutatva, hogy Európa városai hol tartanak az integrált városfejlesztésben, milyen módszerekkel érik el a lakosság bevonását és hogyan biztosítják a kisebbségek, a szegények és kirekesztettek jogait.
Az előadások angol nyelven, sok illusztrációval kerülnek bemutatásra.
Mindenkit szeretettel várunk: Tosics Iván


This (English-speaking) evening our guests are two leading urban experts/city movers of Europe. Peter and Ann play an important role in the URBACT program. Peter has participated in many Hungary-related events, while Ann was the Lead Expert of the Roma-Net network, which was coordinated by Budapest.
I have asked them to present interesting and innovative examples, showing where the cities of Europe are in integrated urban development, how they reach the public for participative planning and how they ensure the rights of minorities, the poor and those who are excluded.
The lectures are presented in English with many illustrations.
Everybody is welcome: Ivan Tosics
A belépés díjtalan. Free entry.

október 15. vasárnap 19:00
SZÜLINAP

HL

Zártkörű rendezvény.

október 14. szombat 20:00
KONCERT

ELLAS DUÓ
Koncert a mexikói CHAVELA VARGAS dalaival

- Csiki Ágnes - gitár, ukulele; Tóth Réka - ének -


Chavela Vargas

Chavela Vargas időskorára a mexikói zene egyik legnagyobb ikonjává vált. A Costa Ricán született énekesnő sokáig utcazenélésből élt, első albuma 30 évesen jelent meg, de igazán híres és elismert csak 70 éves korára lett, innentől teltházak és ujjongó taps fogadta mindenhol.
Pedro Almodovar filmjeiben is énekelt, és játszott a mexikói festőnő, Frida Kahlo életéről készült filmben. Chavela életét az alkoholhoz és a nőkhöz fűződő viszonya határozta meg. Dalait a szókimondás és az erős érzelmek jellemzik, de Ágnes és Réka előadásában az intimitás is nagy hangsúlyt kap.
https://m.youtube.com/watch?v=HJMwE5NYdo0&feature=youtu.be

https://m.youtube.com/watch?feature=youtu.be&v=jWeKLsKTNWw
https://www.facebook.com/events/648941115272609/



,,Innét és onnét való sem vagyok,
nincs korom, sem jövőm,
a boldogság az egyetlen szín, amit viselek"
/ford.: Jozifek Zsófia/
Belépődíj: 1.000 Ft

október 13. péntek 19:00
KONCERT A KISTEREMBEN

ASZTALI ZENÉK
Az est címe: HEGYEK CSONTJÁN ÁLOMRA BANDZSÍTÓ RIGMADÁR TÁNCOL (AVAGY MADÁR RAJZOKBA KARCOLT ÉNEKEK)

- Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert -



A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
Pénteken, 19 órakor a Nyitott Műhelyben (tudjátok, könnyű megközelíteni, mert közel van a Déli Pályaudvarhoz, a Ráth György utcában) újra próbálkozunk azzal, hogy lebilincseljünk benneteket az ószirmi mitológia eddig megfejtett meséi és dalai közül néhánnyal. Most azt idézzük meg, amikor egy ember, valaki, a nevét nem tudjuk, így az sem derül ki, te vagy én vagy akárki más, a Szópusztában ébred. Gondolatai (vágyai, elhessegetendő kísértései, félelmei, kíváncsiskodó ötletei, emlékei) megelevenednek, és bárhogy szeretne szabadulni tőlük, rajta ragadnak, hozzászegődnek, uralkodni, élősködni kezdenek elméje minden újabb szüleményén. Ellepik a kövekkel, szótörmelékekkel, gondolattöredékekkel, porladó, használhatatlanná vált nevekkel, szavakkal fojtogató pusztaságot. Mit lehet tenni ilyenkor?
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)



Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 13. péntek 19:00
ÍRÓMOZI

KINCSES RÉKA: BALKÁN BAJNOK - VIDA GÁBOR választása
- a vetítést követően az íróval Szekeres Dóra, a litera.hu szerkesztője beszélget -




Vida Gábor (Kisjenő, 1968) magyar író, szerkesztő. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán jár egyetemre magyar–francia szakra. 1993-ban az Éber című egyetemi lap szerkesztője. 1994-ben szerez diplomát, azóta Marosvásárhelyen él. A Látó Szépirodalmi Folyóirat próza rovatának szerkesztője. 1998-ban vitaindító tanulmányt közöl a Látó folyóiratban, biztatva írótársait a romániai magyar irodalom történetének megírására, a kérdés problémás voltának átgondolására. Hagyományos prózát ír. Példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kemény Zsigmond, Hamvas Béla, Platón, Dosztojevszkij, Jack London), több interjúban is elhatárolódik a posztmodern irodalomtól. Ars poétikáját a következő idézet tükrözi:
„Azt hiszem, kijutottam a szövegirodalomból. Mindig hagyományos prózát akartam írni, magyarán szólva: történetet szeretek mondani. Három elbeszélés van a Fakusz három magányossága c. könyvemben, mindegyiknek van eleje, közepe, vége, vannak szereplők, események, tér és idő, mindent tudó narrátor. Minden úgy van, ahogy leírtam, jótállok érte. Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében."
Kötetei:
Búcsú a filmtől /Marosvásárhely, Mentor, 1994/
Rezervátum – történetek és hézagok prózában /Marosvásárhely, Mentor, 1998/
Fakusz három magányossága /Budapest, Magvető, 2005/
Nem szabad és nem királyi /Budapest, Magvető novellárium, 2007/
Noé, az indián meg a dinók /Kolozsvár, Koinónia, 2009 - Kees de Kort rajzaival/
A kétely meg a hiába /Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2012/
Ahol az ő lelke /Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2013/
Egy dadogás története /Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2017/

Balkán bajnok - magyar dokumentumfilm, 2006, 87 perc, rendező: Kincses Réka, operatőr: Petrik András, hangmérnök: Jacob Wehrmann, gyártásvezető: Anja Firmenich, vágó: Lemhényi Réka
"A Balkán Bajnok édesapám, Kincses Előd portréja. A történet két idősíkon fut: `89 végétől, a 2004-es választásokig; valamint a 2004-es válsztási kampány alatt. A kampány zártával a győztesek ünnepelnek. Kincses Előd nem ünnepel. Ő vesztes. A rendszerváltás és a választások vesztese. Erdélyi Don Quijote. Tőkés László ügyvédjeként vált ismertté, rövid ideig vezető szerepet töltött be a megújulni akaró romániai politikában, aztán 1990 márciusában menekülnie kellett, mert őt okolták a véres magyar-román összacsapásokért. Hat évet töltött emigrációban, Magyarországon. Mire hazajött, már Erdélyben sem volt hely számára. Ötször próbált meg bejutni a parlamentbe, próbálkozását ötször megvétózták. Nem csak a románok, a magyarok is. A filmet személyes és kollektív ördögűzésnek szántam." - Kincses Réka
AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
Október 25. Jim Jarmush: Törvénytől sújtva - Selyem Zsuzsa választása (Fehér Renátóval)
November 29. Radu Jude: Aferim! - Láng Zsolt választása (Jánossy Lajossal)
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 12. csütörtök 20:00
SZÜLINAP (DUPPLA)

"Születésnap! Krulik Zoli és Keönch Laci várja szeretettel barátait, ismerőseit, zenésztársait egy közös ünneplésre! Beszélgetés, ének-zene, étel-ital!
Aki muzsikálna is, hozhat hangszert!"
Zártkörű rendezvény.

október 11. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

MÉSZÖLY MIKLÓS: PÁRBESZÉDKÍSÉRLET (A KÉRDEZŐ SZIGETI LÁSZLÓ)
című kötetről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás



Mészöly Miklós: Párbeszédkísérlet (a kérdező: Szigeti László)
Szigeti László könyve a huszadik század egyik legkiemelkedőbb alkotójával készült mélyinterjúját tartalmazza, amely 1994 tavaszától 1996 teléig készült. Mészöly Miklós művei a magyar próza realista hagyományait a posztmodern felé tágítva sajátos írói szemléletet és világképet vetítenek elénk. S bár a beszélgetés gerincét a mindennapi élet, a művészet és a társadalom gondolati-filozófiai igényű megközelítése képezi, az író legkiemelkedőbb művei genézisét kutatva a kérdező kitartó faggatózásai eredményeképpen, ha mozaikszerűen is, de feltárulnak Mészöly magánéletének eseményei, a műveiben csak nagyon nehezen tetten érhető mozzanatai. E rendkívül izgalmas párbeszéd a második világháború utáni magyar próza egyik iskolateremtő alkotója műveinek értelmezéséhez nyújt kitűnő fogódzókat. Szerkesztő: Thomka Beáta. Kiadta: Kalligram.


Ez a fotó még Sipos Balázzsal készült


Az Előhívás 2015-2016-2017-es „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia veszi át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

2017. november 8.,
2017. december 13.,
2018. január 31.
(februárban folytatódik)
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Nádas Péter: Világló részletek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Vajda Mihály: Szög a zsákban.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 11. szerda 18:00
VÁLOGATOTT FILMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

DENYS ARCAND: BARBÁROK A KAPUK ELŐTT

Barbárok a kapuk előtt /Les invasions barbares/ - kanadai-francia filmdráma, 99 perc, 2003, rendező: Denys Arcand, forgatókönyvíró: Denys Arcand, zeneszerző: Pierre Aviat, operatőr: Guy Dufaux, díszlettervező: Annika Krausz, Patrice Bengle, jelmeztervező: Denis Sperdouklis, producer: Daniel Louis, Denise Robert, látványtervező: François Séguin, vágó: Isabelle Dedieu, szereplők: Rémy - Rémy Girard, Sébastien - Stéphane Rousseau, Louise - Dorothée Berryman, Diane - Louise Portal, Nathalie - Marie-Josée Croze, Claude - Yves Jacques, Duhamel - Denis Bouchard, Alessandro - Toni Cecchinato
Kórházba kerül az ötvenes évei elején járó Rémy. Volt felesége, Louise, arra kéri a Londonban élő fiukat, jöjjön haza a haldokló apját meglátogatni. Sébastien húzódozik, hisz hosszú évek óta nem volt apjával kapcsolata, nem volt mondanivalójuk egymásnak. Végül mégis Montrealba repül, hogy segítsen és apja támasza legyen a nehéz helyzetben. Sébastien minden követ megmozgat, hogy könnyítsen a Rémy szenvedésein. Még az apja életében egykor oly fontos vidám bandát is összehívja: rokonok, barátok, egykori szeretők jönnek össze a betegágy körül.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:
November 15-én:
Asghar Farhadi: Az ügyfél (2016)
Főszereplők: Shahab Hosseini, Taraneh Alidoosti, Farid Sajjadi Hosseini
December 13-án:
Lone Scherfig: Olasz nyelv kezdőknek (2000)
Főszereplők: Anders W. Berthelsen, Ann Eleonora Jørgensen, Peter Gantzler
2018. január 10-én:
Peter Bogdanovich: Az utolsó mozielőadás (1971)
Főszereplők: Timothy Bottoms, Jeff Bridges, Cybill Shepherd
Február 14-én:
Terry Gilliam: Brazil (1985)
Főszereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

október 10. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 26. (ÚJ FOLYAM)

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: ELSA VALLE és WINAND GÁBOR
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



A két különleges zenei egyéniséggel és talentummal megáldott énekest nem kell bemutatni az igényes zenéhez szokott közönségnek, hiszen mindkét művész ismert és elismert alakja nem csak a hazai, de a nemzetközi jazz életnek is. Két olyan énekhang ad randevút egymásnak, amelyek a világ különböző tájain születtek, majd a hely kultúráját, hangulatait, jellegzetes zenéjét magukba szívva cseperedtek fel, hogy aztán kifejlődve mérföldkövekként jelezzék az utat egy olyan világba, ahol még kevesen jártak, de követőik biztosan akadnak majd szép számmal a felnövő generációkban. Ez a két út ér össze ezen az estén, amikor Elsa Valle afrikai gyökerektől átitatott, a kubai dallam és ritmusvilággal megédesített zenéről mesél, Winand Gábor pedig különlegesen finomra csiszolt melodikus improvizációiról. Az amerikai jazz így Afrikából indulva megkerüli a bolygót és a közép európai fűszereket is magába szívva, felfrissülve ismét találkozik régi önmagával.
A két művész csodálatos duóján keresztül együtt felfedezzük a zene horizontjait, megismerjük a szabadságot és a zene által felszabadult érzések, művészetek világát. (E. V. és W. G.)



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
okt. 24. A Magyar Jazz Első Virágkora - Deseő Csaba
nov. 7.  A Magyar Jazz Első Virágkora - Szakcsi Lakatos Béla
nov. 21. A Magyar Jazz Első Virágkora - Berkes Balázs
dec.5.  - kimarad
dec.19. A Magyar Jazz Első Virágkora - Babos Gyula
jan. 2. - kimarad
jan.9.  A Magyar Jazz Első Virágkora - Turi Gábor
jan. 23. A Magyar Jazz Első Virágkora - Friedrich Károly
feb. 6. - Új sorozat - A jazz mint tánczene és örömforrás (JMTÖ) 1. - ideiglenes cím
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 6. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 6.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: LEGYŐZÖTTEK
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A legyőzöttek /I vinti/ - olasz filmdráma, 110 perc, 1953, rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Suso Cecchi d'Amico, Giorgio Bassani, Diego Fabbri, Michelangelo Antonioni, Roger Nimier, Turi Vasile, zeneszerző: Giovanni Fusco, operatőr: Enzo Serafin, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Claudio - Franco Interlenghi, Marina - Anna-Maria Ferrero, Ken Wharton - Patrick Barr, Claudio apja - Eduardo Ciannelli, Claudio anyja - Evi Maltagliati
Három, különböző városban (Párizs, Róma és London) játszódó epizód mutatja be a háború utáni "legyőzött" fiatalság bukással vagy pusztulással végződő vágyakozását a gazdagságra és a szabad életre, amelyet azonban bűnözés révén vélnek elérhetőnek. (Ennek a különleges szkeccsfilmnek mind a három epizódot Michelangelo Antonioni rendezte!)

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
november 4. - Michelangelo Antonioni és mások: Szerelem a városban (1953, szkeccsfilm)
december 1. - Roberto Rossellini: Itáliai utazás (1954)
2018. január 5. - Michelangelo Antonioni: A barátnők (1955)
február 2. - Michelangelo Antonioni: A kiáltás (1957)
március 2. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
április 6. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
június 1. - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 5. csütörtök 20:00
KONCERT

"Idei hazatérésem első koncertje új felállással - nagyon várom."
"Két felvonásban kb. egy-egy órás műsort játszunk régi és új saját dalokból."

KOROM ATTILA

Az új felállás: Makhult Gabi - ének, Korom Attila gitár- ének,
Vető Péter - szóló- és basszusgitár, vokál, Szirmai Pál - cajon,
vendég: Mester Csaba - szájharmónika, ének




Korom Attila legkedvesebb saját dalai, feldolgozásai és felnőtt meséi szólóban, duóban, trióban, a közönség szíves csendjének és kórusának ölelésében.
Mélységmámor ihlette dalok főleg. Vagyis egy ilyen "csendesülős" koncertre invitállak, ahol a zene és a szövegek egy kis belső utazásra hívnak, Önmagad felé.
Néhány friss dal mellett játszom a portugáliai termésből és válogatok a 80-as évektől napjainkig a legjobb dalaimból.
Ahogy ezt már megszokhattátok a műsor spontán módon rendeződik, így ti is kérhettek dalokat.

Makhult Gabi barátnőm grafikusművész. Portugáliában ismertük meg egymást Ganga Mira révén. Ez a barátságunk alapja, de hamar kiderült, hogy művészi világunk sem áll távol egymástól. Pár házibuli jellegű együtténeklés után döntöttünk úgy, hogy érdemes együtt fellépni. Gabi debütálása jól sikerült.

Vető Petivel 20 éve ismerjük egymást. Egy vad-evezésen találkoztunk, ahol Mester Csabi barátunkkal együtt tábortűzi gitározgattunk a szigetközben (Cseh Tamás meg saját dalok). Peti már akkor is nagyon jó gitáros volt. Azóta vérbeli profivá érett. Manapság a Majka and Curtis Live Band a fő produkciója. Nagy öröm számomra a vele való közös játék, nagyon szeretem a precizitását és az improvizatív játékosságát. Amit ketten a két gitárral csinálunk az nem gitárpárbaj inkább gitár-tánc.
Én vagyok a trió harmadik tagja. Engem már ismertek, (amennyire lehet.) Személyes részleteknél fontosabbak a dalaim.
/Korom Attila/



Korom Attila gitáros-énekes, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Nevéhez olyan zenekarok alapítása fűződik, mint a Cég, a Korom és Méz, Angyalszív, Korom Attila Zenekar és Group (KAG).
Szólókarrierje Tímár Péter MoziKlip című filmjében kezdődött. Legjelentősebb fellépései a Zeneakadémián, Budapest Sportcsarnokban, a Fonó Budai Zeneházban és a MÜPA-ban voltak. Dalszerzőként, illetve szövegíróként dolgozott Koncz Zsuzsa és Karácsony János lemezein. Presser egy interjúban „nemzedéke legtehetségesebb dalszerzőjeként” emelte ki. Zenéjében ötvöződnek a városi folk és a népzenei elemek, melyek utazásai során bővültek az adott tájak stílusjegyeivel. Így a magyar népzenei gyökereken kívül fellelhetők balkáni és mediterrán elemek. Sokan a szövegeit tartják a legfontosabbnak. Bereményi Géza inspirációja mellett kedvenc költői voltak rà nagy hatással. Ady, József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László műveit zenésítette meg. Kortárs költőink közül Tóth Krisztina, Lackfi János és Garai Péter műveihez irt zenét. Azonban legalább ilyen fontos saját szövegi világa, mely több évtizede önálló Korom stílusjegyeket mutat.
Jó kis kormos estének nézünk elébe!
Belépődíj: 1.000, diák: 800 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)