ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

november 29. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

RADU JUDE: AFERIM! - LÁNG ZSOLT választása
- a vetítést követően az íróval Jánossy Lajos, a litera.hu szerkesztője beszélget -




Láng Zsolt (Románia, Szatmárnémeti, 1958) magyar prózaíró, szerkesztő. Elemi és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. 1982-ben mérnöki diplomát szerzett a kolozsvári Műegyetemen. Tanulmányai után hét évig helyettesítő tanárként dolgozott több Szatmár megyei faluban. 1990-től a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, azóta él Marosvásárhelyen. Az 1992-től beindult Éneklő Borz hangos irodalmi folyóirat alapító szerkesztője.
2002 nyarától a németországi DAAD ösztöndíjjal egy évre családjával Berlinbe költözött. 2003 áprilisától ír a transindex.ro internetes honlap Holt Költők Társasága című rovatába.
Művei:
Fuccsregény (novellák). Kriterion, Bukarest, 1989.
Csendes napok (elbeszélések). Jel, Kolozsvár, 1991.
Perényi szabadulása (regény). JAK-Pesti Szalon, Budapest, 1993.
A Pálcikaember élete (novellák). Polis-Kriterion, Kolozsvár, 1994.
Hányan mentek piripócsra? (esszék). KOMP-PRESS – Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1995.
Az ég madarai. Bestiárium Transylvaniae I. (regény). Jelenkor, Pécs, 1997.
A tűz és a víz állatai. Bestiárium Transylvaniae II-III. (regény). Jelenkor, Pécs, 2003.
A szomszéd nő (elbeszélések). Koinónia, Kolozsvár, 2003.
Berlinév (esszék, napló). Koinónia, Kolozsvár, 2004.
Itthonév (esszék, napló). Koinónia, Kolozsvár, 2005.
Kovács Emma születése és más elbeszélések. Koinónia, Kolozsvár, 2006.
Játék a kriptában (3 dráma: A Rúkmadár; Játék a kriptában; Télikert). Koinónia, Kolozsvár, 2007.
Tója vagy tottja? – „a” „romániai” „magyar” „irodalom” „története” (esszék). Koinónia, Kolozsvár, 2008.
A föld állatai. Bestiárium Transylvaniae IV. (regény). Kalligram, Pozsony, 2011
Bodor Ádám: Állomás, éjszaka. Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. Varga Réka; Koinónia, Kolozsvár, 2011
Szerelemváros. És más történetek; Pesti Kalligram, Bp., 2013



Aferim!
- feliratos, román filmdráma, 108 perc, 2015, rendező: Radu Jude, forgatókönyvíró: Radu Jude, Florin Lăzărescu, operatőr: Marius Panduru , díszlettervező: Augustina Stanciu, jelmez: Dana Păpăruz, szereplők: Costandin - Teodor Corban, Carfin Pandolean - Cuzin Toma, Ionita - Mihai Comanoiu, Iordache Cîndescu - Alexandru Dabija, Luminiţa Gheorghiu, Alberto Dinache, Mihaela Sîrbu, Şerban Pavlu, Dan Nicolaescu
A XIX. századi Havasalföldön játszódó történet főhőse Costandin (Teodor Corban), akit egy cigány rabszolga (Cuzin Toma) megtalálására bérelnek fel. A rabszolga azután szökött meg a bojár földjéről, hogy együtt hált annak feleségével, most bujkál a megtorlás elől. Costandin és fia (Mihai Comănoiu) lóháton vágnak neki az útnak, hogy visszahozzák a szökevényt, útjuk során a fiú végre közelebb kerülhet apjához, akit eddig alig ismert. Constandin próbálja úgy a kemény körülmények közötti túlélésre nevelni a kamaszt, hogy közben emberségre is tanítsa.
Az írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések: januártól
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 28. kedd 19:00
KONCERT

HANGEMBER DUÓ
Kortárs versek két gitárra. A pesti underground és a kortárs költészet találkozása két fiatal előadásában:
HORVÁTH ANDRÁS és SZÁNTÓ MARCELL

Erdős Virág, Szabó T. Anna és Háy János verseit énekli



Nagyjából egy órás előadás keretében mutatja be Horváth András és Szántó Marcell, hogy szeretik a kortárs irodalmat és a minőségi könnyűzenét, valamint, hogy ezek milyen jól illenek egymáshoz. Mindkettő remek módja a másik megismertetésére. A zene színesebbé tesz egy felolvasó estet, az irodalom pedig mélységet ad egy koncertnek.
A duó februárban lépett nyilvánosan is a közönség elé az RS9 Színházban először megrendezett Vallai Fesztiválon. A Nyitott Műhelyben ezt követően,  március 8-án mutatkoztak be, 33 költő- és írónő felolvasását követően léptek színpadra, hatalmas sikert aratva a jelenlévők körében.
Mostani fellépésük e siker szükségszerű következményének tekinthető. Azt szeretnénk, hogy a Műhely szélesebb közönsége is megismerhesse ezt a remek produkciót!
Belépődíj: 1.000, diák: 800 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 27. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Syllabux Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

FELVIDÉKI JUDIT: EGYSZER VOLT, HOL NEM LESZ című kötete
A könyvet Vajda Anikó író mutatja be, az alkotókkal: Felvidéki Judit íróval (Balázs Béla díjas film- és tévérendezővel), valamint Felvidéki András Munkácsy-díjas grafikus, illusztrátor, díszlettervező és festőművésszel Szolnoki András, az MTV egykori gyártásvezetője, a Színházi osztály főmunkatársa beszélget. Közreműködik még: Szabados Tamás, a Syllabux kiadó igazgatója, valamint színészbarátok: Egri Kati, Maszlay István, Varga Lili, Vörös Eszter, továbbá Darvas Ferenc zongorán.



Nagy idők kis tanúja, az ötéves Jutka kitűnő megfigyelő. Nincs előtte titok, átlát a felnőttek hiúságán, alakoskodásán, és bár nem érti, mégis tudja, hogy nemcsak a kisgyerekek, hanem a felnőttek is félnek. Félnek a veszteségtől, félnek a hatalomtól, félnek a háború veszélyétől – és legfőképpen egymástól félnek. A nagyon szeretnivaló család három generációja a huszadik század legmélyéről igyekszik valahogy feltápászkodni, de a történelem ismét közbeszól: a háború után tizenegy évvel megint lövöldöznek a pesti utcán... Jutka, aki éppen ekkoriban rakosgatja magában renddé a világ jelenségeit, ártatlan és törhetetlen kíváncsisággal nézi, mi vár majd rá, amikor felnő.
„Világosodik az ég. A kéményekből hömpölygő fekete füstcsíkok, mint az én mindig tompa hegyű, agyonfaragott kis ceruzám a fehér rajzlapot, grafitszürkévé satírozzák. Félek a fölém magasodó, a léptektől ide-oda dőlő, elhajló, megnyúló, a napfelkeltében kísérteties csontvázakra emlékeztető házak látványától.”
Mesteri megfigyelés, plasztikusan megjelenített kép. Semmi kétség: Jutkából, aki így látja a világot, később ismert, sikeres filmrendező lesz, aki a filmgyártás szűk esztendeit úgy vészeli át, hogy könyvet ír a gyerekkoráról. Testvérbátyja, Andris pedig, aki akkor régen szakadatlanul rajzolt minden tiszta papírdarabra, később ismert, sikeres festőművész és grafikus lett, illusztrálja majd a könyvet. Ez az a könyv. Szerencsés vagyok, hogy elsőként olvashattam, és ajánlhatom most minden olvasónak.
Révbíró Tamás

Felvidéki Judit (Budapest, 1951) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. 1969-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. 1969-1971 között a Nyomdai Szakmunkásképző Intézetben kemigráfus fényképészetet tanult, közben amatőr filmkészítéssel foglalkozott. 1971-1975 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán tanult, ahol tanárai voltak Máriássy Félix, Gábor Pál, Szabó István, Illés György, Fábri Zoltán, Horváth Ádám, Petrovics Emil és Deme Gábor. 1975-ben diplomázott; diplomafilmje a Kafka - Koplalóművész volt. 1976 óta a Magyar Televízió drámai osztályának rendezője. 1986-ban a Magyar Televízió vezető rendezője, 1991-ben főrendezője lett. 1999-ben a Magyar Televízió létszámleépítés miatt megszüntette munkaviszonyát, így szabadúszó lett. 1987-től folyamatos rendszerességgel publikál az Élet és Irodalom című hetilapban glosszákat és publicisztikákat. Írásai jelentek meg a Népszavában, és a Színház című folyóiratban. A rendezésről sorozatot publikált a Videopraktika című szakmai folyóiratba, szépprózát a Liget című irodalmi folyóiratba. 2000-2001 között színészmesterséget tanított a Shakespeare Színitanodában. 2002–től folyamatosan tanít színészmesterséget szinkronszínészeknek, és Filmklub keretében filmforgatókönyv írást oktat és filmtörténeti előadásokat vezet vetítéssel. Irodalmi Kávéházat szerkeszt és vezet Budapesten, Keszthelyen és Hévízen. Művei elsősorban fikciós tévéjátékok, tévéfilmek, sorozatok, világ- és magyar irodalmi adaptációk, valamint szerzői filmek.
A kötet Facebook-oldala itt.
A belépés díjtalan.

november 25. szombat 20:00
KONCERT

50Hz



"Szombat esti láz. Váltóáram. Születésnapi "esti zsúr", veletek, velem. Élőzenék, beszélgetések, bármi, amihez megy a bor és a torta."
Hz
Facebookon


Zártkörű rendezvény.

november 25. szombat 17:00
NAPFÉNYES KONCERTEK

JÓTÉKONYSÁGI KIRTAN ÉS MANTRA KONCERT

A műsor: Óm, kirtan és Lord Ganésa Mantrája 108X
Gyere el, mantrázz és énekelj, és ha szívesen csatlakozol hangszerrel is, örömmel látunk! Ez esetben, kérlek, írj üzenetet ide: Kenderesi Gabriellagabikenderesi[kukac]hotmail.com
A koncert teljes bevételét a Van helyed Alapítvány javára szeretnénk felajánlani - 
itt olvashatsz többet: http://autonomia.hu/…/van-helyed-a-kozos-jovonkert-alapitv…/
A belépő adományos, de minimum 1.000 Ft, mellyel az alapítványt és a gyerekeket támogathatod.

november 24. péntek 18:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2017. szeptemberében nyílt és 2018. áprilisáig látható Sanghay – Sanghai / Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

STEVEN SPIELBERG: A NAP BIRODALMA című filmjét

- meghívott előadó: Kolozsi László író, sorozatszerkesztő: Muszatics Péter író, filmtörténész, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -


...a sokszínű és kiismerhetetlen metropolisz...

„Sanghaj sok filmest megérintett. Volt, aki álmait és vízióit vetítette a titokzatos, világok határán fekvő kikötővárosba. Volt, aki krimi, volt, aki kemény háborús történet, volt, aki kémfilm, volt, aki erotikus szerelmi románc helyszínévé tette a sokszínű és kiismerhetetlen metropoliszt. Orson Wellestől Ang Lee-ig, Steven Spielbergtől Josef von Sternbergig filmek tucatjai készültek, melyekben az egyik főszereplő maga a város – amelynek utcái és épületei sokszor egy hollywoodi vagy európai stúdióban épültek fel. A filmsorozat az egyszerre képzeletbeli és valós Sanghaj filmes képének megrajzolását tűzte ki célul – természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül."
Muszatics Péter, filmtörténész


Christian Bale

A nap birodalma /Empire of the Sun/ - amerikai háborús filmdráma, 150 perc, 1987, rendező: Steven Spielberg, író: J. G. Ballard, forgatókönyvíró: Tom Stoppard, zeneszerző: John Williams, operatőr: Allen Daviau, jelmeztervező: Bob Ringwood, látványtervező: Norman Reynolds, vágó: Michael Kahn, szereplők: Jim - Christian Bale, Basie - John Malkovich, Mrs. Victor - Miranda Richardson, Dainty - Ben Stiller, Dr. Rawlins - Nigel Havers, Frank Demarest - Joe Pantoliano
Egy fiatal angol fiú története Kínában a II. világháborús japán megszállás idején. A történet J. G. Ballard önéletrajzi regényéből készült, s egy kisfiú, James Graham szemszögéből meséli el az eseményeket. James szüleivel Kína egyik legnagyobb városában, a csodálatos Sanghajban él, mígnem egy nap a japánok megszállják a várost, így James élete is gyökeresen megváltozik. Elfogják, fogolytáborba kerül, és ott kell megtanulnia a túlélés kegyetlen fortélyait. A háború embertelensége és egy kisfiú mindent meséssé alakító fantáziája küzd egymás ellen ebben a mindvégig izgalmas, érdekes és megható filmben.
Steven Spielberg korunk egyik legnagyobb mesemondója. Történetei mindig a valóság és képzelet találkozásáról szólnak: hősei olyan emberek, akiknek fantáziája életük legfontosabb társa.
A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.
A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
december 15. – ANG LEE: Ellenséges vágyak (Lust, Caution), 2007, meghívott előadó: Csákvári Géza filmkritikus
2018. január 19. – JOSEF VON STERNBERG: Sanghaj expressz (Shanghai Express, 1932)
február 23. – HOU HSIAO-HSIEN: Sanghaj virágai (Hai shang hua/Flowers of Shanghai, 1998)
március 16. – WU YONGGANG: Az istennő (神女, 1934)
április 20. – MAN KIT POON: Leszámolás Sanghajban (San Seung Hoi Taan, 1996)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 23. csütörtök 19:00
ELŐADÓEST

ALEXA
EGY ESTE PILINSZKYVEL
- zongorán közreműködik: Fésűs Ádám -


Alexa ( Alex Fender) első önálló albuma ősszel jelent meg a Tom-Tom Records gondozásában. Az anyag Pilinszky János, Hrutka Róbert és Alexa által megzenésített verseire (Parafrázis, Ne félj, Mégis nehéz, Kihűlt világ…), Bereményi Géza a költő életéről írt dalszövegére építették fel a varázslatos zenei utazást.
A koncert időtartama: kb 70 perc



Pilinszky János csodálatos, ám nyilvánvalóan kissé nehezen emészthető, mély stílusvilágát próbálja ez a zenei műsor kissé enyhíteni és mindenki számára befogadhatóvá tenni.
Az eredeti felállás (gitár-cselló-ének) helyett most még bensőségesebb hangulattal szólalnak meg a megzenésített versek, mivel az énekesnőt most kizárólag zongora fogja kísérni.
Ugyanaz a műsor, mégis másként. Így, ebben a formációban ez este alkalmával hallhatjuk először, de messze nem utoljára.
Számos Pilinkszy-vers megzenésítését hallhatjuk tehát, pár ismertebb Bereményi Géza dallal kiegészítve.
Az énekesnő Alexa, aki más formációkban is megmutatja majd magát a közeljövőben.
A dalokat Hrutka Róbert szerezte.
Belépődíj: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 22. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kalligram Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent:

KIRÁLY KINGA JÚLIA, PÉNTEK ORSOLYA és SZEIFERT NATÁLIA legújabb kötete
- moderál: Torma Mária és Mészáros Sándor -



Király Kinga Júlia: Apa Szarajevóba ment
Amikor az apából csak egy sapka marad. Meg az ő hiánya.
Egy országból az elfojtás, az éhség, a folytonos megfosztottság.
Amikor az egyetlen sajátnak vélt dolog a tested.
Annak abszurdig vitt kiteljesítése.
Az anyához pedig egyszer még vissza kellene találni.
Amikor címszavak vannak, gyorsan zajló történelem.
Szeku.
Srebrenica.
Szarajevó.
Pláza.
Pornó.
Emigráció.
Egyenkötény.
Erőszak.
Egy road movie.
Aminek örökre a mellékszereplője maradsz.
„Mindenki vágyát inkubálom, férfitesteket hordok ki, majd lökök világra – anyám
hallgatása, a nagyanyám legendái (...), mint önbeteljesítő átkok, lebegnek fölöttem, de a
kárhozat is biztosan hozzájárult, hogy a szabadságomat ebben a mocsokban keressem."
Péntek Orsolya: Dorka könyve
Péntek Orsolya művészete kettős gyökerű. Egyfelől az olasz reneszánsz, a metafizikai
festészet és a futuristák által ihletett festőművész, másfelől kivételes prózaíró. Nagyszabású
regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el, a Kádár-kori
Magyarországra született ikerpár Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Míg Az Andalúz lányai
(2014) a festőművész Eszter hangján szólal meg, Dorka könyvében a matematikus Dork
meséli el a budapesti gyerekkor, a kamaszfejjel átélt rendszerváltás és széteső Jugoszlávia,
valamint a kétezres évek közös történeteinek elhallgatott vagy épp eddig ismeretlen oldalát.
Isztriai halász ükapa, fiesolei szépanya, bécsi és szekszárdi dédapák, budai és pécsi
nagyszülők emlékein át elevenedik meg Firenze, a monarchikus századelő, az építkező Bécs,
a gazdag kereskedőváros Szeged, a háborús Pécs és Budapest.
Saramagón, Márquezen érlelődött érzéki izzású családregény Péntek Orsolya munkája,
amely bemutatja, miből lett egy mai magyar polgárcsalád és hogy élte végig négy-
ötgenerációnyi nő a Monarchiától az ezredfordulóig a magyar történelmet.
Szeifert Natális: Az altató szerekről

A második kötetével jelentkező Szeifert Natália a magyar kortárs irodalom által kevésbé ismert világot mutat be az olvasónak Az altató szerekről (Ágyregény) c. könyvével. A kortárs magyar irodalomban szokatlan hitelességgel és mélységgel ír a testről és a nőiségről, miközben nem akar sem dogmatikus, sem küldetéstudatos lenni. De elmondhatnánk ugyanezt a könyv számos további témájáról, az álmatlanságtól a gyászig, a szexualitáson át a házasságig. Kifinomult ízlés, zenei mondatok, élvezetes történetmesélés, alapos korrajz, mozaikszerű cselekmény, érdekes fordulatokkal. Szereplői sokszor filmszerűen egy-egy fontosabb pillanatban találkoznak, a regényt átjárja e feszültség, amely végig fenntartja az olvasó érdeklődését.



Király Kinga Júlia 1976-ban született Marosvásárhelyen, jelenleg Budapesten él. Író,
műfordító, dramaturg. A Kalligramnál megjelent munkái: A test hangjai (novellafüzér). 2011. Giambattista Basile: A mesék meséje avagy a kicsik mulattatása (műfordítás). 2014.



Péntek Orsolya
Önéletrajz helyett
Não sou nada
(„Nem vagyok semmi” - Fernando Pessoa)

Szeifert Natália 1979-ben született, Zircen. Egészségügyi tanulmányok után és mellett foglalkozott irodalommal, képzőművészettel, a kétezres évek közepétől szabadúszóként kulturális újságírással (recenziók, beszámolók, interjúk), emellett működtetett kulturális webrádiót, a magyar költészet napjához kapcsolódó, határokon átívelő Posztolj verset az utcára!-mozgalom egyik alapítója, szervezője. Verset és prózát 2005 óta publikál folyóiratokban (közölte többek között a Jelenkor, az Élet és Irodalom, a Mozgó Világ, Kalligram, Palócföld, Holmi, Forrás). Két kötete jelent meg (Láz, 2012, Könyvműhely és Az altató szerekről, 2017, Kalligram). Jelenleg Budapesten él a családjával.
A belépés díjtalan.

november 21. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 2.

Vendégünk: BERKES BALÁZS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Berkes Balázs (1937, Budapest), jazzmuzsikus, bőgős, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára. Zenei tanulmányait tizenévesen csellózással kezdte. 1958-tól 1962-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő szakán tanult Tibay Zoltán növendékeként. 1962-től 1978-ig a Magyar Rádió együtteseiben dolgozott, tagja volt a Magyar Rádió és Televízió Tánczenekarának, majd hosszú ideig a Stúdió 11-nek. Rádiós és televíziós munkája mellett különböző formációkban játszott, fellépett a hazai jazzélet valamennyi meghatározó egyéniségével. 1962-től rendszeresen koncertezett Vukán Györggyel. 1980-tól Super Trio néven léptek fel Kőszegi Imrével kiegészülve, 1990 óta a Creative Art Trióban Balázs Elemérrel alkotják a formációt, melynek fúvósokkal kiegészített változata volt a Creative Art Ensamble. Számos külföldi partnere volt, többek között olyan neves előadókkal játszott együtt, mint Teddy Wilson, Art Farmer, Paquito Divera, Jiggs Whigham, Albert Mangelsdorff, Kay Winding, Tony Scott, Stepko Gut, Frank Foster, Kenny Wheeler, Ted Curson, Charles Tolliver, Anette Lowman, Jukka Perko, Steve Grossman, The Golden Gate Quartet, valamint a környező országok vezető jazzmuzsikusai. Többféle stílusban számos hanglemezen és hangkazettán szerepel, saját neve alatt Forever 6 címmel jelent meg album. Négyszer hívták meg Montreux-be, ahol 1968-ban a Tomsits együttessel elnyerte a Sajtó és kritikusok díját. 1965 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazz Tanszakán bőgőtanár, 1993-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított docensként. Számtalan formációban játszott, de igazi világa a triómuzsika zongorával és dobbal. Művészi és pedagógusi pályafutásának elismeréseként 1987-ben a C.A. Trióval eMeRTon díjat, 1997-ben Weiner Leó-díjat, 1998-ban Szabó Gábor-díjat, 1999-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át, 2007-ben elnyerte a Magyar Zene- és Táncművészet Kiemelkedő Előadóművésze címet, ugyanebben az évben a zenei oktatásban végzett kiemelkedő munkájáért Artisjus Díjat kapott. 2014-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
dec.5.  - kimarad
dec.19. A Magyar Jazz Első Virágkora - Babos Gyula
jan. 2. - kimarad
jan.9.  A Magyar Jazz Első Virágkora - Turi Gábor
jan. 23. A Magyar Jazz Első Virágkora - Friedrich Károly
feb. 6. - Új sorozat - A jazz mint tánczene és örömforrás (JMTÖ) 1. - ideiglenes cím
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

november 20. hétfő 18:30
A BUDAPEST KÖR 146. TALÁLKOZÓJA

A MEGFIZETHETŐ LAKÁSSZEKTOR FELÉ VEZETŐ ÚT
Témafelvezető előadó: Lakatos Edit
a Housing Europe (Brüsszel) szakpolitikai elemzője


 Edit a Housing Europe-nál az EU-s szakpolitikák hatását vizsgálja a megfizethető lakásszektor felé vezető úton. Az EU kompetenciáinak elemzésén túlmenően foglalkozik az uniós finanszírozás és az EBB releváns tevékenységeinek követésével is. Előadásában többek között érinti a következő témákat:

  • Miért is van szükség a lakhatás megfelelő képviseletére Brüsszelben, ha a Bizottság hatásköre lakásügyi kérdésekben minimális?
  • Bepillantás az EU lakhatással kapcsolatos aktuális szakpolitikai kezdeményezéseibe,
  • Hogyan is lehet hatékonyan lobbizni az Európai Bizottságnál?
  • Jó gyakorlatok, példák a megfizethetőbb lakások biztosítására

Edit dolgozott az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságán, ezen kívül Franciaországban és Magyarországon is szerzett tapasztalatot Regionális Fejlesztési Ügynökségeknél.
Mindenkit szeretettel várunk: Tosics Iván
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek
A belépés díjtalan.

november 18. szombat 20:00
KONCERT

GERLÓCZY ZSIGMOND



Emberek, szerte a világban!
Rövidke életem viszonylatában nagyon sok idő ( körülbelül másfél év ), és rengeteg változás, fejlődés után újra visszatérek a koncertező zenészek sorába, régi, szeretett törzshelyemmel, A Nyitott Műhellyel kezdve az 'idényt'.
Ez a másfél év dugig volt meghatározó, izgalmas és tanulságos történetekkel, nagyon sokat változtam mint zenész, és mint ember egyaránt.
Sokkal komolyabban foglalkozom zeneszerzéssel, közelebb kerültem, a saját szerzői hangomhoz, és amellett hogy rengeteg kamarazenét írtam, képzeljétek, dalszerzőként is tevékenykedtem, sőt, mindenféle tanár, mester híján az éneklésbe is belefogtam, magam adom elő azokat.
Ez utóbbit főleg az indukálta, hogy tavaly nyáron főszerepet játszhattam Jeles András 'A Rossz Árnyék' c. filmjében - amit egyébiránt november végétől láthattok a magyar mozikban - , ahol - bár énekelni (magamban) mindig nagyon szerettem - el kellett énekelnem egy ismert altatót, amit annyira élveztem, hogy azóta se sikerült, és nem is szeretnék felhagyni a tevékenységgel.
Készülök egy Demo-felvételre, ami életem első előkészítés alatt álló lemezének kivonata lesz, ezekből a darabokból ( zongora és kamaradarabok, dalok ), valamint egynéhány klasszikus előadási darabból válogatok erre a Novemberi estére. Szerintem, remélem, nagy élmény lesz nektek, nekem, nekünk.
Társulnak hozzám vendégmuzsikusok is, akiknek a nevét, hogy egy picit izgulhassatok, még nem fedem fel.
Nagyon örülnék, ha mindenki, aki érdeklődött valaha a muzsikám felől, és értetlenkedett azügyben, hogy miért nem koncerteztem az elmúltakban, eljönne, és megbizonyosodna róla.
Hívjatok bárkit, akit érdekelhet !
Szeretettel várlak titeket !
Zsiga
Zongora, Ének, Zene - Gerlóczy Zsigmond
A koncert a Cseh Tamás Program támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft

november 18. szombat 16:00
IN MEMORIAM

SCHREIBER LÁSZLÓ BÚCSÚZTATÓJA
- felolvasók: Jánossy Lajos író és Rudolf Péter színművész -


Schreiber László (1959 - 2016)

"Búvady hazaballagott a friss, puha hóban. Levetkőzött, leült a fotelbe, rágyújtott egy cigarettára. És szórakozottan nézte a testét. Negyvenéves, kissé használt test, nem fáj még sehol. Aztán megnézte a lelkét, az már megviselt darab volt, kétségtelenül. Ütött-kopott, pecsétes, foltozott egy lélek, és mintha össze is ment volna az idők során. Búvady kivitte a lelkét a fürdőszobába, és szappannal mosni kezdte. Mint a zoknit. Jaj, lelkem, lelkecském, mondta Búvady, csak hogy mondjon valamit, és mert fájt a lélek, ahogy dörzsölte. - Legalább érzem, hogy még lélek. - Mondta Búvady, nem mintha azt hitte volna, hogy tréfával el lehet ütni a dolgot. Öngyilkos nem akart lenni, enni sem akart, inni sem, ezért lefeküdt."
A belépés díjtalan.

november 17. péntek 19:00
ZENÉS BOREST (PRÓBASZÁM)



(Egyelőre még zártkörű rendezvény.)

november 15. szerda 20:00
ELLENLÁBAS (ÚJ FOLYAM)

Vendégeink: DRAGOMÁN GYÖRGY és TOTTH BENEDEK
- Benedek Anna és Tamás Zsuzsa sorozatában -


Fotók: Dragomán György (Facebook) és Valuska Gábor (Könyvesblog)

Több mint négy év pihenés után 2017 novemberétől folytatódik az Ellenlábas. A korábbi koreográfiát felelevenítve most is író- és költőpárbajokat és párbeszélgetéseket rendezünk. Olyan ellenlábasokat ültetünk egy asztalhoz, akik nagyon hasonló témával foglalkoznak vagy épp gyökeresen ellentétes a világról és a művészetről való felfogásuk.


Benedek Anna Tamás Zsuzsa

 Korábbi Ellenlábasok:
- Bajtai András és Karafiáth Orsolya: Kinek öreg a hegedűje? /2009. szeptember/
- Horváth Viktor és Péterfy Gergely: Törött tükör? /2009. október/
- Kiss Judit Ágnes és Nemes Z. Márió: Testi mesék a húsról /2009. november/
- Kemény István és Solymosi Bálint: Apás fiúk /2010. január/
- Németh Gábor és Schein Gábor: Angyal vagy? /2010. március/
- Györe Balázs és Vajda Miklós: Emlékképkeretezők /2010. március/
- Csaplár Vilmos és Szécsi Noémi: Kommunista kedd /2010. május/
- Grecsó Krisztiám és Kálmán Gábor /2013. január/
- Erdős Virág és Závada Péter /2013. február/
- Garaczi László és Maros András /2013. március/
- Krusovszky Dénes és Takács Zsuzsa /2013. május/
A sorozat az NKA támogatásával jött létre:
A belépés díjtalan.

november 15. szerda 18:00
VÁLOGATOTT FILMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

ASGHAR FARHADI: AZ ÜGYFÉL



Az ügyfél / Forushande / The Salesman - feliratos, iráni-francia filmdráma, 125 perc, 2016, rendező: Asghar Farhadi, forgatókönyvíró: Asghar Farhadi, operatőr: Hossein Jafarijan, zene: Sattar Oraki, producer: Asghar Farhadi, Alexandre Mallet-Guy, vágó: Hayedeh Safiyari, szereplők: Emad - Shahab Hosseini, Rana - Taraneh Alidoosti, Babak - Babak Karimi, Sanam - Mina Sadati, Siavash - Mehdi Koushki, Mrs. Shahnazari - Ehteram Boroumand, Ali - Emad Emami
Emad (Shahab Hosseini) és Rana (Taraneh Alidoosti) kénytelen kimenekülni, amikor a szomszédos építkezés miatt csaknem rájuk omlik lakóépületük. A házaspárnak egyik napról a másikra kell új lakhelyet találnia, így kapva-kapnak egyik barátjuk segítségén, aki egy közeli ház emeletén ajánl nekik albérletet. Az előző lakó azonban nem tűnt el nyomtalanul: az asszony nem hajlandó elvinni az otthagyott holmijait, ráadásul kiderül róla, prostituáltként a lakásban fogadta az ügyfeleit. Mintha a pár különös szerencsétlenségek sorozatát élné meg, amelyek egyik tetőpontjaként Ranát megtámadják zuhanyzás közben. A nő megússza apróbb külső sérülésekkel, ám az őt érő sokk, a költözéssel járó feszültség és az egyre meglepőbb események alaposan próbára teszik Emad és Rana egymás iránti érzéseit.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

December 13-án Lone Scherfig: Olasz nyelv kezdőknek (2000) /főszereplők: Anders W. Berthelsen, Ann Eleonora Jørgensen, Peter Gantzler/
2018. január 10-én Peter Bogdanovich: Az utolsó mozielőadás (1971) /főszereplők: Timothy Bottoms, Jeff Bridges, Cybill Shepherd/
Február 14-én Terry Gilliam: Brazil (1985) /főszereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin/
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

november 14. kedd 19:00
FILMVETÍTÉS

ZERO

Zero - magyar-cseh-német játékfilm, 83 perc, 2014 , rendező: Nemes Gyula, forgatókönyvíró: Beregi Tamás, operatőr: Dobóczy Balázs, producer: Nemes Gyula, társproducer: Durst György, vágó: Politzer Péter, line producer: Krasznahorkai Balázs, koproducer: Jiří Konečný, Angelusz Iván, szereplők: N - Kovács Krisztián, L apja - Udo Kier, L - Martina Krátká, valamint Tóth Orsi, Nemes Jeles László, Lénárt István, Lavro Ferenc
Egy anarchista méhész terrortámadást indít a rendszer ellen, hogy megmentse a méheket. Egy méhecske berepül egy mézgyárba. A mézgyár igazgatója (Kovács Krisztián) kimenekül az erdőbe és méhész lesz. Beleszeret egy mobiltársaság igazgatójának lányába (Martina Krátká). A méhei kihalnak egy közeli mobiltorony miatt. A szerelmesek gerillaakciókat hajtanak végre a méhek megmentésére. Megszüntetik az áramot, a fűtést, a benzint, a mobiltelefont és az internetet. Húskampón végzik ki az ország vezetőit, legyilkolják a plázák vásárlóit. A harc nemzetközi forradalomba csap át. A bonyodalmak csak most kezdődnek igazán.
A film honlapja.
Belépődíj:

november 13. hétfő 19:00
SZÓFORGATÓK A KISTEREMBEN

ÉVSZAKOK
- tematikus est -



Fotó: Molnár Nikolett

Szeretsz írni? Megmutatnád másoknak is? Nem félsz felolvasni? Esetleg csak meghallgatnál másokat? Lelkes közönség vagy? Akkor itt a helyed!
Bárki jelentkezhet, a szöveg bármilyen prózai vagy lírai műfaj lehet, a témát kérjük figyelembe venni, de bármilyen szabad asszociációval lehet élni! Fontos, hogy a felolvasási idő ne haladja meg az 5 percet (fordulónként)!
A második fordulóban nem szükséges tartani a tematikát, egyéb szövegeket is lehet hozni!
Tét és nyilvános pontozás nem lesz, a cél, hogy jól érezzük magunkat, megismerjük egymást!
Új felolvasónak jelentkezni a szoforgatok[kukac]gmail.com e-mail címen lehet név, életkor és ha van, becenév megadásával.



A tárgy: évszakok
Korábbi felolvasóinktól, ha most is szerepelnének, csak egy részvételi szándékot kérünk levélben.
Belépődíj nincs, de legalább egy ital fogyasztásával kérjük a helyszínt támogatni!
19:00 órától kezdünk! Két blokkra és köztük egy rövid szünetre kell számítani.
A kultúra és az irodalom örök, úgyhogy gyertek!
Helyszínhez: a Nyitott Műhely hátsó termében lesz ezúttal az esemény, kérünk mindenkit, hogy az itala megvásárlása után a hátsó varázsajtót használja, hogy megérkezzen a felolvasás helyiségébe!
https://m.facebook.com/events/790166427750328/?ref=m_notif&notif_t=plan_user_invited&notif_id=1460297144941313
A belépés díjtalan.

november 13. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ

A győri MŰHELY folyóirat
ÖRÖM
tematikájú számának bemutatója



A beszélgetés résztvevői:
Cseke Ákos
Eisemann György
Komálovics Zoltán
Tábor Ádám
Tillmann J.A.
Tóta Péter Benedek
Moderátor: Mártonffy Marcell
Házigazda: Villányi László
Mindenkit szeretettel várunk!
www.gyorimuhely.hu
A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.
A tematikus szám a helyszínen megvásárolható!
A belépés díjtalan.

november 11. szombat 20:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ÉRY BALÁZS
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN /HARMADIK TÉTEL/
- vendégünk: GÁBOR GYÖRGY filozófus, vallástörténész -




Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


Grafika: Szigeti Edit

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552



Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

november 10. péntek 19:00
KONCERT A KISTREMBEN

ŐSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK - ÖTTEVÁR MESÉJE
- Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában -




A Szél-nélküli erdő és a Szópuszta közötti Öttevár meséjében megtudhatjátok, hogyan születtek a fumalor, a mimiant és a Mufatur dobja nevű hangszerek, miért és mire használják ezeket Más-várban, és hogyan folynak egymásba, hogyan különülnek el egymástól Öttevár városai, városrészei. A hangszerek hangja hangszereken és énekben szólal meg. Szeretettel várunk mindenkit!
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)



Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 10. péntek 18:30
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Ab Ovo Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

OLÁH GÁBOR: VALAKI HIÁNYZIK című regénye
- a szerzővel az AB OVO főszerkesztője, Pataki Judit beszélget,
  Makranczi Zalán színművész és Ávéd János szaxofonművész segít megidézni a könyv hangulatát -

Műsoron:
Részletek a regényből
zene
vetítés
meglepetés
ajándék
kedvezményes könyvvásár, dedikálás
barátkozás
beszélgetés


Oláh Gábor

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban (HOLMI, ÉS, Kritika) jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), Kinek lesz szerencséje, Utak, Csávók a dzsumbujból, Életbevágó, diplomafilmje: A ház, BBS filmek: Kíváncsiság, Sor, játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), A múmia közbeszól, Fehér kócsagok, Varázstoll, TV sorozatok: MOST, ERNYŐ, Útravaló, hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015), Az a Kő ott a kertben (2016), Az élet dolgai sorozatban:
Diagnózis után, A benned lakó mágus.
A belépés díjtalan.

november 8. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

BESZÉLGETÉSEK PETRI GYÖRGGYEL
című kötetről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás



"Én, mint már mondtam, konzervatív vagyok, ez közelebbről azt jelenti, hogy minden idegszálammal a 19. századhoz kötődöm. Másrészt meggyőződésem, hogy a pillanatnyi helyzet (ami persze nagyon sokáig tarthat) egyetlen konzekvens ábrázolója Beckett. Amit csinálni akarok: összeegyeztetni Hölderlint és Beckettet. Ez nagyon nehéz, mert azon túl, hogy a kettő valószínűleg összeegyeztethetetlen, a két törekvés szerintem önmagában is meghiúsulásra ítélt. És mégis ebben az irányban kell tovább mennem; úgy látom, hogy ma már csak az abszurdumra érdemes tenni. Elég ha Semprunra gondol: ki hitte volna, hogy prousti technika teszi lehetővé a hivatásos forradalmár pszichológiájának ábrázolását?"
"Én a szűkebben vett politikai verseimet is szeretem, noha nem én vagyok hivatott megítélni, hogy ezek a versek mennyire sikerültek. Az biztos, hogy soha egyetlen sort sem írtam morális kényszerből. Két dologban, a versírásban és a nemi életben nem tudnak morális kényszerek befolyásolni. Nem tartom magam morális lénynek, és verset írni csak akkor tudok, ha feláll az ihletem. Szóval a verseimet – akár jók, akár nem jók – sohasem megrendelésre írtam, még saját erkölcsi megrendelésemre sem."
"…II. Frigyes úgy rendelkezett, hogy 21 ívnél hosszabb könyvek szerzője ellen nem lehet izgatás címén eljárni. Egy ilyen mű túlságosan hosszú ahhoz, hogy a cenzorokon és a rendőrségen kívül bárki elolvassa."

/Három részlet a kötetből/


Ez a fotó még Sipos Balázzsal készült


Az Előhívás 2015-2016-2017-es „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia veszi át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

2017. december 13.,
2018. január 31.
(februárban folytatódik)
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Nádas Péter: Világló részletek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Vajda Mihály: Szög a zsákban.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

november 7. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 2.

BETEGSÉG MIATT ELMARAD!

Vendégünk: SZAKCSI LAKATOS BÉLA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

Szakcsi Lakatos Béla az ötvenes évek óta töretlenül felfelé ívelõ pályáján a mainstream jazz, a jazzrock, a new age, a szabad improvizáció és a gipsy jazz irányzatokban is maradandót alkotott. A Liszt- és Kossuth-díjas mûvész zenéjében különösen nagy hangsúlyt fektet a klasszikus és kortárs zene, a világzene és a jazz ötvözésére.
Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték Szakcsi Lakatos Béla munkásságát, kitűnhetett, hogy - példaképe, Leonard Bernstein "útmutatása" szerint - egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban. Az utóbbi tíz évben egyre mélyebbre merült Kurtág György kompozícióinak tanulmányozásában; Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez szerzeményeinek behatóbb megismerése pedig jelenleg is foglalkoztatja. Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni - ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága.
http://www.szakcsi.hu/



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
nov. 21. A Magyar Jazz Első Virágkora - Berkes Balázs
dec.5.  - kimarad
dec.19. A Magyar Jazz Első Virágkora - Babos Gyula
jan. 2. - kimarad
jan.9.  A Magyar Jazz Első Virágkora - Turi Gábor
jan. 23. A Magyar Jazz Első Virágkora - Friedrich Károly
feb. 6. - Új sorozat - A jazz mint tánczene és örömforrás (JMTÖ) 1. - ideiglenes cím
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

november 6. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

TETTAMANTI BÉLA SZITANYOMATAI



Ujjgyak

 A Tettamanti-napló
(megnyitótöredék)

 Hétfő. - Vajon tudok-e mondatokat írni a napló névadójáról, anélkül, hogy nézném a képeit? (Persze nézni, látni nem ugyanaz...) Ez már egy mondat volt, a kérdés értelmetlen tehát, pontosabban (hogy mindennapi Wittgensteinünket add meg nekünk ma), ha van válasz, van kérdés is. Mindenkiről lehet egy mondatot írni, ha mást nem, hogy nem lehet róla írni. Mért van az az érzésem, hogy ezeknek az önmagukba visszaforduló, a saját önellentmondásukkal foglalkozó mondatoknak elemi közük van T. művészetéhez?

Hétfő. - Hahh, tehát megállt az idő. Az égen néma álló csillagok, de ezt nem folytatom. Az (számomra) érdekes kérdés, hogy van-e idő a képekben. Egyáltalán mit jelent, ha van, mit, ha nincs. Vágyom egy kedd után.

Kedd. - Szokásom szerint őrjöngve keresek egy cédulát, amelyre T.-ről írtam egy mondatot. Fontosat. Jelentőset. Megvilágító erejűt. Még a Szütsnek is tetszenék. Ennek a nem-talált mondatnak kellene az utolsó mondatnak lennie. Vagy ha tényleg nem találom, akkor annak, hogy: „Nem találom azt a cédulát.” Itt most egy gyakorlatias semmiség, a végén azonban világító fáklya volna, amely szép, metaforikus jelentéseket vehetne föl – a gondolkodás elvi korlátosságáról (lásd bevált Gödelünket), amely tán kiterjedhetne a látás, az ábrázolás korlátaira is. Nem a tehetségére, hanem az elvi korlátokra. Erről T. művészete is sokat tud.

Szerda. - Hogy kevés volna a három dimenzió? Marhaság. Mindazonáltal Escher jól jön. A nagy Magritte is. És ha nem itt, de valahol jusson eszünkbe Borges is, a gondolkodás érzékisége.

Csütörtök. - Lehet-e a teret ironikusan kezelni? A látás az közmegegyezés, kulturális konstrukció, tanulás eredménye vagy személyes elhatározás? Esetleg mindközönségesen sejtek, biológia? Más szóval – és szinte már péntek van – hol a bánatos micsodában találkoznak a párhuzamosok? Kérjük az érdeklődőt, forduljon NP gombosszegi lakoshoz.

Péntek. - T. eminensen európai. Ezt nem dicséretnek szánom, tárgyilagosságnak.

Szombat. - Elvileg a szombat nyugodt nap. El lehetne gondolkodni az újságrajzok természetén. Hogyan érhető el, hogy alkalmazkodjunk, de ne alkalmazott művészetet műveljünk? Nagyon is általános kérdés.  Mi a mai művészet viszonya a közönséghez? Láthatóan nagyok a különbségek, mintha a két végpont a zene és a képzőművészet volna. A modern zene mint a legradikálisabb, de bizonyos értelemben legzártabb és így a legmagányosabb terület. A képzőművészet mint galériaművészet? Vagy inkább galériás? Kurátorművészet? Inkább csak kérdezem. Hol válik el az emancipáció és a gőgösség, méltóság és nagyképűség?

Vasárnap. - T. újságrajzai nem illusztrációk, az illusztráció helyben járás, ugyanazt célozza más eszközökkel. Ezek a rajzok továbbgondolnak, bele- és visszaszólnak, kiegészítenek és kiegészülnek. Új nyelvet teremtenek, kép és szöveg közös nyelvét, nyelvtanát. A látszat mögött a látszat van. És a kettő közt a valóság. Látszólag. Tegyük ide Goethe mondatait a Színelméletből (valaki idézi épp): A szemlélődésből vizsgálódás lesz, a vizsgálódásból elmélkedés, az elmélkedésből gondolattársítás, így azt mondhatjuk, hogy valahányszor figyelmesen pillantunk a világba, teóriákat alkotunk. Ám jártasnak kell lennünk abban, hogy mindezt tudatosan, önismerettel, szabadon és – merész kifejezéssel élve – iróniával műveljük, ha óvakodni kívánnánk az absztrakciótól, és eleven hasznos tapasztalatot remélünk.

Hétfő. - Az az érzésem azért nincs, hogy ezeken a képeken az emberek boldogok volnának. Vagy akár csak jókedvűek. Persze a hétfő nehéz nap. Hétfőn mindenki magányos.

Kedd. - Tárgya a nézés. A nézés nézése. A nézés nézésének a nézése. A nézés né. Még szerencse, hogy vége a napnak.

Szerda. - A tárgyak emberek, az emberek tárgyak. Ha nevetségessé akarnók magunkat tenni, ami ha nem is a legfőbb vágyunk, de némiképp munkaköri kötelességünk, akkor ennek kapcsán Arcimboldo hatásáról beszélnénk. A kevéssé nevetséges változatban a kései Mándyt említjük. Az ő ember nélküli emberábrázolását. Egy sértődött szék elfordul. És persze a kabinszúnyogok!

Csütörtök. - Vagy egy ember van a képen, vagy végtelen sok. A háromdimenziós tömegember.

Péntek. - Csupán azért nem mondom, hogy hazafias költészet ez, hazafias világköltészet, mert még tagadásban se akarok kapcsolódni e mostani giccsparádéhoz. (Amúgy ha valaki tudni akarja, milyen lehet a modern, a mai nép-nemzeti művészet, amely tehát nem deklaráció, öblögetés, vacakkonzervativizmus (egy szó), sértettség és frusztráció, az nézze meg gyorsan, míg lehet, Bukta Imre Műcsarnokbeli kiállítását.)

Szombat. - De mi az, amit látunk? Zongorabillentyű, csipesz, bábú, ember, Klee-s színgyakorlat? Őszi levél, vagy a nyálas Kisherceg bolygója? A lent fönt vagy a fönt lent? És hol a van? A bent kint, a kint bent? Csak ami nincs, annak van bokra? Férfi vagy nő, hal vagy madár? Kint férfi, lent hal, fönt nő, bent madár; vagy fordítva. De kin van a harisnyakötő?

Vasárnap. - Ezek a képen nem metaforák, nincs nyelvi megfelelőjük. Nem mondható el a tartalmuk. Nem mondható el, miről szólnak. Megfelelnek az imaginárius nagynéném művészetkritériumának: Olyan könyvet, fiacskám, melyet össze lehet egy mondatba foglalni, nem olvasok. Ezek olvasható könyvek itt.

 Vasárnap. - Végre megtaláltam a múlhatatlanul fontos zárócédulám. Semmitmondó. Ez persze sokatmondó.
(Esterházy Péter, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2013)
Cikk a megnyitóról:
Vasárnapi Hírek

Tettamanti Béla grafikus /Bánhida, 1946/. Mesterének Réber Lászlót tartja. 1983, 1985, 1987: Országos Karikatúrabiennálé díja; 1985, 1986, 1989: A Szép Magyar Könyv pályázatain illusztrátori díj; 1987: MM nívódíja; 1991: Munkácsy-díj; nemzetközi díjai: Tolentino; Gabrovo; Szófia; Knokke-Heist. 1971-től jelennek meg rajzai, illusztrációi (Élet és Irodalom, Új Tükör, Magyar Hírlap, Európa, Népszabadság). 1981-től készít könyvillusztrációkat, könyvborítókat. 1982-90 között az Új Tükör grafikusa és illusztrátor szerkesztője volt, 1990-91 az induló Pesti Hírlap grafikusa, 1991-92 az Európa c. kulturális hírmagazin grafikusa, szerkesztője. 1990-ben Ő rendezte az I. budapesti Nemzetközi Karikatúra és Szatirikus Grafikai Biennálé anyagát.
/Szerző: F. Almási Éva/
A belépés díjtalan.

november 4. szombat 19:00
ELŐADÁS

Szeretettel várunk mindenkit

RÖHRIG GÉZA: NOÉ, A SZENT FUNDAMENTALISTA
/HÁSZID TÖRTÉNETEK/ című előadásán

Röhrig Géza (Budapest, 1967) Kossuth-díjas magyar színész, író, költő, énekes, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője.

Számos verseskötete jelent meg magyarul. Legutóbbi műve a Magvető Kiadónál jelent meg 2016-ban Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit címmel. Valuska László így írt róla: "Örök hírmondó marad, aki hangot ad azoknak, akik képtelenek saját történetüket elmondani."
A belépés díjtalan

november 3. péntek 19:00
ANTONIOMI FILMKLUB 7.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: LEGYŐZÖTTEK
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A legyőzöttek /I vinti/ - olasz filmdráma, 110 perc, 1953, rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Suso Cecchi d'Amico, Giorgio Bassani, Diego Fabbri, Michelangelo Antonioni, Roger Nimier, Turi Vasile, zeneszerző: Giovanni Fusco, operatőr: Enzo Serafin, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Claudio - Franco Interlenghi, Marina - Anna-Maria Ferrero, Ken Wharton - Patrick Barr, Claudio apja - Eduardo Ciannelli, Claudio anyja - Evi Maltagliati
Három, különböző városban (Párizs, Róma és London) játszódó epizód mutatja be a háború utáni "legyőzött" fiatalság bukással vagy pusztulással végződő vágyakozását a gazdagságra és a szabad életre, amelyet azonban bűnözés révén vélnek elérhetőnek. (Ennek a különleges szkeccsfilmnek mind a három epizódot Michelangelo Antonioni rendezte!)

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
december 1. - Szerelem a városban
2018. január 5. - Roberto Rossellini: Itáliai utazás (1954)
február 2.. - Michelangelo Antonioni: A barátnők (1955)
március 2. - Michelangelo Antonioni: A kiáltás (1957)
április 6. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 2. csütörtök 20:00
KONCERT

NIGHT AND DAY - SÉTA A KLASSZIKUS ÉS JAZZ HATÁRÁN
FÁBIÁN ANNAMÁRIA GITÁRKONCERTJE


Fábián Annamária kivételes tehetségű fiatal gitárművészünk. Klasszikus képzésben részesült: Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola, Balassagyarmat (1995 – 1999), Zeneművészeti Szakközépiskola, Vác (1999 – 2003), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest (2003 – 2007). 1998-ban Pozsonyban a IUVENTA kamarazenei versenyen 2. helyezést ért el két hegedű és gitár felállásban. 2003-ban a II. Országos Szakközépiskolai "Andres Segovia" Gitárversenyen 3. helyezett lett. 2007 májusában a diplomahangversenyért Szendrey-Karper László-díjat kapott.
Repertoárjában a klasszikus gitárdarabok mellett modern kompozíciók is hallhatók.
Bach: D-minor Gigue
Piazzolla
Belépődíj: 1.000, diák: 800 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)