ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

február 28. szerda 20:00
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2018/1.



Az új szám szerzői közül felolvasnak:
BEREMÉNYI GÉZA
DARVASI LÁSZLÓ
TURI TÍMEA
VIDA KAMILLA
Házigazda:
FEHÉR RENÁTÓ
Még:
CSERNA-SZABÓ ANDRÁS
DARIDA BENEDEK
VAJNA ÁDÁM
A helyszínen 400 Ft-ért megvásárolható lesz a lapszám!

február 27. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 7.

Vendégünk: KŐSZEGI IMRE
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

Kőszegi Imre (Budapest, 1944) Liszt Ferenc-díjas magyar dobos, zeneszerző, zenetanár, a Magyar Jazz Szövetség volt elnöke 2002-2008, a magyar jazz nagy generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője. A Zeneakadémia Jazz Tanszék ütőtanára is volt. Budapesten született, és 1963-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium dobszakán végzett. Fiatal dobosként Pege Aladár nagybőgős-basszusgitáros együttesében játszott, a formáció a hatvanas években számos nemzetközi elismerésben részesült. 1975-ben indult el első saját együttesével, a Kőszegi Rhythm and Brass-szal. Ez a különleges felállás Kőszegi munkáját dicséri, hiszen az együttes két fafúvósból, egy dobosból és egy ütősből állt. 1980-ban megalapította nemzetközi együttesét Jack Gregg amerikai basszista, Zbigniew Namysłowski lengyel szaxofonos és Gárdonyi László magyar zongorista társaságában, és nagy sikerrel turnéztak Európában. Saját zenekarai mellett együtt játszott még a „Super Trio” és a „The Creative Art Ensemble” formációkkal. Sodró ritmusaival, vérbő tempójával hozza lázba a közönséget. Játékán a legnagyobb amerikai dobosok – Philly Joe Jones, Elvin Jones, Art Blakey, Tony Williams, Jack DeJohnette – stílusjegyei érzékelhetőek. Kőszegire a bebop és free swinging jazz volt nagy hatással, de zenei nyitottsága jellemezhető azzal is, hogy közreműködött számos jazz- és popzenei felvétel elkészítésében. Időzítése pontos, zenéje pedig kimondhatatlanul gazdag. Saját együttesein kívül megszámlálhatatlan külföldi és magyar muzsikussal játszott és játszik együtt, muzsikált Szabados György free-jazz együttesétől a klasszikus szvinget játszó, Vukán György-Berkes Balázs-Kőszegi összeállítású Szuper Trión át a legendás Rákfogóig. Játszott Radics Bélával és Frank Zappával, a „Take Four”ban társa volt Tomsits Rudolf, Pege Aladár és Babos Gyula gitáros. Zenélt továbbá az Amerikai Egyesült Államokban élt magyar gitárossal, Zoller Atillával és Szabó Gáborral, az osztrák szaxofonos Harry Sokallal, Fritz Power zongoristával, és Albert Mangelsdorf német trombonossal. Több mint 150 lemezen működött közre.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
március 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

február 26. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY BRUNO SCHULZ MŰVEIBŐL OLVAS


fotó: Reviczky Zsolt

Kornis Mihály februártól klasszikus és/vagy kortárs írók műveiből olvas. Olykor önállóan, olykor párban (ahogy az idő és a közönség érdeklődése engedi),
úgy mint Bruno Schulz és/vagy Szíjj Ferenc,
Avram Salamov,
Csehov és Kiss Noé,
Thomas Mann és Nádas Péter,
Herrmann Hesse és Nyiszli Miklós.

"Hát nem itthon vagyunk, ismerős, meghitt terepen?
Schulz tudta, amit mindenki tud (tud és elfelejt), de akkor, túlzón szólva, csupán Gombrowicz és Kafka tudott, hogy 'bármi megtörténhet'. Nem, ezt most rosszul mondom, ezt minden nagy író tudja, sőt azt hiszem, ebben áll a nagysága, ebben a mindenben, a képlékeny Ovidiustól a szigorú Flaubert-ig." /Esterházy Péter/

„… minden évben elolvasom a lengyel Bruno Schulz Fahajas boltok című könyvét.”
/Bohumil Hrabal/

„Az 1942-ben a drohobicsi gettóban meggyilkolt galíciai zsidó, az aprótermetű rajztanár és fölülmúlhatatlan művész, Bruno Schulz csupán kötetnyi irodalmi művet hagyott maga után, mely annyira eredeti, hogy egyetlen olvasat sem birkózhat meg egyedül vele, és elég jelentős ahhoz, hogy írója világirodalmi rangját biztosítsa”
Karl-Markus Gauss

Most közreadott Schulz-kötetünk – mely magyarul mindezidáig a legteljesebb kiadás Schulz életművéből – eme eredetiség megtapasztalását teszi hozzáférhetővé Schulz műveinek legutóbbi 1969-es kiadása után.Kötetünk kiegészül a Schulz-Witkacy, Schulz-Gombrowicz levelezés néhány részletével, és ízelítőt ad e sajátos világú képzőművész grafikáiból.
/Jelenkor Kiadó/

Alkalmak (minden hónap utolsó hétfőjén):
február 26.
március 26.
április 30.
május 28.
Facebook
A belépés díjtalan, de dobhat a pohárba, aki a helynek segíteni tud.

február 25. vasárnap 19:00
SZEZŐI, ELŐASDÓI EST

ÉRY BALÁZS
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN /ÖTÖDIK TÉTEL/
- vendég: GERENDÁS PÉTER dalszerző, gitáros, előadóművész, jóbarát -



Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


Grafika: Szigeti Edit

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552



Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

február 23. péntek 18:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2017. szeptemberében nyílt és 2018. áprilisáig látható Sanghay – Sanghai / Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

HOU HSIAO-HSIEN: SANGHAJ VIRÁGAI című filmjét

- meghívott előadó:  Vincze Teréz filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: Muszatics Péter író, filmtörténész, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -


...a sokszínű és kiismerhetetlen metropolisz...

„Sanghaj sok filmest megérintett. Volt, aki álmait és vízióit vetítette a titokzatos, világok határán fekvő kikötővárosba. Volt, aki krimi, volt, aki kemény háborús történet, volt, aki kémfilm, volt, aki erotikus szerelmi románc helyszínévé tette a sokszínű és kiismerhetetlen metropoliszt. Orson Wellestől Ang Lee-ig, Steven Spielbergtől Josef von Sternbergig filmek tucatjai készültek, melyekben az egyik főszereplő maga a város – amelynek utcái és épületei sokszor egy hollywoodi vagy európai stúdióban épültek fel. A filmsorozat az egyszerre képzeletbeli és valós Sanghaj filmes képének megrajzolását tűzte ki célul – természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül." Muszatics Péter, filmtörténész



Sanghaj virágai /Hai shang hua/Flowers of Shanghai/ - színes taiwani film, 1998, 130 perc, rendezte: Hou Hsiao-hsien, forgatókönyv: Chu T’ien-wen, Eileen Chang, fényképezte: Pin Bing Lee,
szereplők: Tony Leung Chiu-Wai, Annie Shizuka Inoh, Michiko Hada, Jack Kao
Az 1880-as évekbeli Sanghajban négy elegáns „virágoskert” is működik egy időben. Az asztalok körül gyülekező férfiak nagy ivászatokat rendeznek, melyek elmaradhatatlan kelléke az ópiumpipa. Négy nő története, akik egyaránt vágyakoznak valami után, de vajon beteljesülhetnek ezek a vágyak valaha? Mintha csak Csehov látogatna el Kínába.
A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
március 16. – WU YONGGANG: Az istennő (神女, 1934)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 21. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

MATHIEU KASSOVICZ: A GYŰLÖLET - SIRBIK ATTILA választása
- a vetítést követően az íróval Fehér Renátó, a litera.hu szerkesztője beszélget -



Az esemény a Litera Kilátó című, februártól Vajdaság irodalmával foglalkozó sorozatának része.

Sirbik Attila 1978-ban született Jugoszláviában, író. Élt Szabadkán, Rovinjban, Pécsett, Csantavéren és Újvidéken. A Symposion című művészeti folyóirat főszerkesztője. Friss regénye St. Euphemia címen jelenik meg a 2015-ös Ünnepi Könyvhétre, a Magvető és a Forum Kiadónál.


A gyűlölet /La haine/ - francia filmdráma, 95 perc, 1995, rendező: Mathieu Kassovitz, forgatókönyvíró: Mathieu Kassovitz, operatőr: Pierre Aim, jelmeztervező: Virginie Montel, zene: Assassin, producer: Christophe Rossignon, látványtervező: Giuseppe Ponturo, vágó: Mathieu Kassovitz, Scott Stevenson, szereplők: Vincent - Vincent Cassel, Said - Said Taghmaoui, Hubert - Hubert Kounde, Abdul - Abdel Ahmed Ghili, Samir - Karim Belkhadra, Astérix - François Levantal, Benoît - Benoît Magimel
Sok ember hagyja el a szülőföldjét, és máshol kezd új életet. A legtöbb országban azonban nincs hely a számukra, gettókban élnek. Az ilyen bevándorlók lakta külvárosokban virágzik a gyűlölet. A kilátástalanság, meg nem értettség és az elszigetelődés táplálja, belopja magát minden házba, az emberek lelkébe. A tizenhat éves Abdul kórházba kerül a rendőrökkel való összecsapás következtében. A fiú haverja, Vincent találta meg azt a pisztolyt, amelyet a zavargások során az egyik rendőr elveszített. Arra az elhatározásra jut, hogyha meghal a barátja, akkor az életéért cserébe megöl egy rendőrt.
Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
2018. március 28.: Vendég: Lovas Ildikó (a beszélgetést vezeti: Jánossy Lajos)
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 21. szerda 16:30
A KÖNYV UTÓÉLETE

Felolvasó estek a Szépírók Társasága, a Könyv Utóélete Program keretében, a Sotéria Alapítvánnyal együttműködésben havi egy alkalommal neves íróink, költőink szerepeltetésével.

Vendégünk: MESTERHÁZI MÓNIKA
- beszélgetőtárs: Ménes Attila -




Ez a program öt éves múltra tekinthet vissza, vendégeink valának pl. Erdős Virág, Garaczi László, Németh Gábor, Szabó T Anna, Dragomán György, Tóth Krisztina, stb. A beszélgetős, felolvasós irodalmi délutánok moderátora Ménes Attila. Ezen az estén (a Nyitott Műhelyben először) Mesterházi Mónika korábbi és újabb verseiből olvas föl.
Mesterházi Mónika
1967-ban született, Mesterházi Márton lánya. Az ELTE magyar-angol szakán végzett, költőként, műfordítóként, tanárként egyaránt ismert. Utóbbi 'hivatásos' elfoglaltságától 1999-ben megvált ugyan, de szabadúszóként továbbra is műveli, pl. felvételire való felkészülésben biztos támaszt jelenthet széleskörű és alapos tájékozottsága. Verseit kötetben először 1992-ben publikálta: Visszafagyó Táblák (Cserépfalvi Könyvkiadó), ezt követte 1995-ben a Hol nem volt (szintén a Cserépfalvinál), majd 1999-ben a Nem hittem volna című könyve (Belvárosi Könyvkiadó). E három kötet anyagát illesztve az utóbbi évek versterméséhez jelentette meg 2007 tavaszán Sors Bona című kötetét (Osiris Kiadó). Ferencz Győző, a kötet szerkesztője írja róla: Mesterházi Mónika lírája sajátos egyensúlyt teremt az elme éles, analitikus módszerei, illetve a lélek leheletnyi rezdüléseinek rögzítése között. Elemi indulatok, fájdalmak és örömök törnek elő a verssorokból, de ezeket az érzelmeket ugyanabban a fázisban, amelyben észleli őket, távolságtartó, hűvös iróniával vagy épp kíméletlen vallomásos őszinteséggel veti elemzés alá. E két szélsőség között vibrálnak versei, egy-egy élmény, tapasztalat egyszerre kerül e két pólus erőterébe. A Sors bona közel két évtized munkásságát foglalja össze és gazdagítja kötetnyi új verssel. Mesterházi Mónika ma kétségkívül egyike a legjobbaknak.
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 20. kedd 19:00
TALÁLKOZÓ

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA KLUBNAPJA



A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2013-ban 296 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.
A Társaságnak immár hosszú és gazdag múltja van. Ennek a múltnak egy bizonyos vetülete – a kiállításairól képet nyújtó katalógusok sora – honlapunk létrejöttével megtekinthetővé válik mindenki számára. A katalógusok képeiben sok művésztagunk munkássága követhető nyomon, néhai kollégáink művei tanúskodnak érdemes, rangos pályájukról, és az egyes kiállítások mint önálló entitások, mint egyedi szellemi alkotások mutatkozhatnak meg. Reméljük, hogy az a sok munka és fáradság, ötlet és szervezés is áttűnik a képeken, ami a hátterét adta az egyesület tárlatainak és kiadványainak.
Zártkörű rendezvény.

február 19. hétfő 19:00
"BESZÉLGETÉSEK GAZDASÁGRÓL, PÉNZRŐL, MINDENFÉLÉRŐL ÉRDEKES EMBEREKKEL / KIRÁLY JÚLIA SOROZATA"

"GAZDASÁG, INTÉZMÉNYEK, POLITIKA, LÉGVÁRAK, AVAGY HOGY NE LÉPJÜNK SZÁZADSZOR UGYANABBA A FOLYÓBA"
Király Júlia vendége: ORBÁN KRISZTIÁN (ORIENS)


Orbán Krisztián egy magyarországi központú befektetési cég, az Oriens alapítója és ügyvezetője. Munkája során elsősorban a közép-európai régió országaiban, másodsorban az Egyesült Államokban és Szingapúrban tevékenykedik. Korábban kilenc országban dolgozott tanácsadóként, illetve részt vett a nemzetközi bestsellerré vált Power of Productivity című könyv kutatásaiban.
Krisztián diplomáit az Massachussetts Institute of Technology-n, a Fletcher School of Law and Diplomacy-n és a Corvinus Egyetemen szerezte.
Korábban két átfogó, jelentős publicitást kapó projektet szervezett a magyar gazdaságpolitika előtt álló feladatok és alternatívák feltárására. Publius Hungaricus néven három cikket írt a féltudású magyar elit témájáról.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

február 18. vasárnap 17:00
MEGEMLÉKEZÉS

VOTISKY ZSUZSA 1948 - 2018



Szeretettel várunk mindenkit a Zsuzsára való közös megemlékezésen. Felidézzük a vele kapcsolatos történeteket, mesélünk a közös élményekről, munkákról, beszélgetésekről.
A megemlékezést február 18-án, vasárnap 17 és 21 óra között, Zsuzsanna nap előestéjén tartjuk. Gyülekezés 17 órától - 18 órától barátok, ismerősök, munkatársak emlékeznek Zsuzsára.
Amennyiben nagyobb lélegzetű előadással szeretne részt venni, kérjük, jelezze szándékát a pinterbori22[kukac]gmail.com e-mail-címen.

február 17. szombat 19:00
VERS ÉS ZENE (ŐSBEMUTATÓ)

SÁRY - PETŐCZ - SÁRY: AZ ÉJSZAKA CSODÁI



Petőcz András és Sáry László közös alkotómunkája több mint 27 évvel ezelőtt, Párizsban kezdődött. Az 1990-ben kiadott Közeledések és távolodások című lemez anyaga válogatás volt a szerzőpáros munkáiból. Az éjszaka csodái újabb merítést ad az azóta eltelt időszak közös alkotásaiból. Az elhangzó darabok újfent zene és szöveg újszerű kapcsolatából születtek, ahol nem egyszerűen a két művészeti ág intellektuális kötődéséről, hanem egy közös létforma világra hozásáról van szó. A szövegre és a zenére egyaránt jellemző minimalista és repetitív jelleg egyszerre igyekszik a lélek és az elme útjain hozzáférkőzni a hallgató legbelsőbb rétegeihez. A szavak értelme nem csak az ismétlődések miatt kerül más dimenzióba. A ritmus és a megszólaló harmóniák is a szokványos értelmezés elvesztését, az eredeti jelentések elmosódását segítik elő. Az alkotók szabadulni akartak a tudatos gondolkozástól, s éber állapotban, a meditációhoz hasonló koncentráció segítségével igyekeztek eljutni az emberi elme tudat alatt rejtőző, mögöttes tartalmához. A meditáció és a művészet kapcsolata önmagában is ellentmondásokat rejt. Az alkotó és a befogadó koncentrációjának iránya nem befelé forduló, hanem egy külső produktumra irányul, így minden esetben kivezet az ÉN-ből. A koncentráció jellege is egészen más. A meditáció energiaszintje lineárisan mozog, míg a művészet megkívánja a hullámzást. Feszült pontok és ellazulások követik egymást, mindennek iránya, helye, értelme, szerepe van. A est anyagának érdekessége leginkább abban rejlik, hogy a meditáció külsőségekben ugyan jelen van, de valójában megmaradunk a művészettől megszokott hatások bűvkörében. Amit hallunk, az nem elcsitítja a lélek vad mozgásait, hanem felkorbácsolja azokat. Sötét, félelmetes részein járunk az emberiség pszichéjének, amely ezúttal nem kerül az egyén kis teherbíró képességének is megfelelő messzeségbe, hanem ott tobzódik, toporog a szemünk előtt, hogy a biztonságot, nyugalmat ígérő meditációs eszközök álruhájában még sokkolóbb legyen a hatása. Úgy tűnik, a szerzők értelmezése szemben áll a létrejött műalkotások tényleges alakjával. Nyugalomra készítik fel hallgatóságukat, s aztán alaposan mellbe vágják az ellazult egyént az élet feloldhatatlan feszültségeivel.
Sáry László – szöveg, fütty, zongora, harmonika, ütőhangszerek
Petőcz András – szöveg, ütőhangszerek
Sáry Bánk – ütőhangszerek, harmónium
Felvétel 1994-ből.
Facebookon.
Az est a Szépírók Társasága, valamint az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 16. péntek 20:00
KONCERT

 PALOJTAY JÁNOS - SZELEVÉNYI ÁKOS - AJTAI PÉTER TRIÓ


Balról jobbra: Palojtay, Szelevényi, Ajtai

Palojtay Jánost elsősorban komolyzenei koncertekről ismerheti a közönség; szólistaként és kamarazenészként rendszeresen lép fel Magyarország és Európa legjelentősebb hangversenytermeiben, de többször megfordult Amerikában is, játszott a Carnegie Hall-ban (Weill Hall), és idén meghívást kapott a Marlboro-Fesztiválra is. Amit lehet, hogy többen nem tudnak viszont, hogy Palojtay János komolyan foglalkozik az improvizatív zenével is. Ezért is kérte fel partnerének a magyar kreatív zene két olyan kardinális figuráját, mint Szelevényi Ákost és Ajtai Pétert
Szelevényi Ákos 20 évesen távozott a kádári Magyarországról, s telepedett le - papírok nélkül - Franciaországban, ahol évekig alkalmi munkákból tartotta fenn magát, így biztosítva művészeti függetlenségét.  Mindezek egész életére meghatároztak későbbi döntéseit, választásait, a művészet szabadsága, illetve a művészeti szabadság melletti elkötelezettségét. Belső igényeit követve alakítja ki saját zenéjét, majd megállapítja együttesét, az Akosh S. Unitot, mellyel bejárták a világot. Az utóbbi időkben azonban egyre inkább az improvizált zenét kultiváló duókra (Joëlle Léandre "Kor", Gildas Etevenard "Erem", Sylvain Darrifourcq "Apoptose"...) összpontosítja munkásságát
Ajtai Péter annak a harminc év körüli generációnak a képviselője, akik a szabad improvizációs zene legfrissebb irányait kutatják, miközben a magyar jazz nagy újítóinak szellemisége, de éppígy a hatvanas évek avantgárdjának kompromisszummentessége is világosan érezhető a játékukban. A Peter Problem zenekar alapítója és zenekarvezetője, ami a magyar improvizatív zenészek legfontosabb gyűjtőhelye.
A trió tagjai a közös zenei egyetértés mellett igen jó barátságot is ápolnak.
Ez lesz az első közös koncertjük.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

NÁDAS PÉTER: VILÁGLÓ RÉSZLETEK
című kötetről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás


„Egyszer egy többnapos pilisi kiránduláson, amikor sehol nem volt se vége, se hossza az útnak, csak mentünk és mentünk valahol Dömörkapu és Pilisszentkereszt között az erdőkben, nem lehetett felfogni ésszel, hogy minek megyünk, hová ereszkedünk, hová kapaszkodunk ezeken a hegyeken, és miért nem visznek, mért olyan csöndesek, hogy nekünk gyerekeknek már kiabálni se legyen szabad, majd ha tisztásra, mezőre érünk, ott kiengedheted a hangodat, mert az a bevett szokás, hogy az ember az erdőben nem ordibál, nem zavarja a madarakat és a vadakat, és már jó messzire a menedékháztól, ahol egy nagy, jéghideg hálóteremben az egész társasággal, felnőttekkel, gyerekekkel nagy hangoskodások közepette eltöltöttük az éjszakát, arra is megtanítottak, hogy soha nem fázom, soha nincs melegem, soha nem vagyok szomjas, soha nem vagyok éhes, soha nem vagyok fáradt, soha nem vagyok álmos, és főleg nem unatkozom, ezt most jól jegyezzem meg magamnak.
És azonnal megjegyeztem.”
„Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét”írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások nyomán alkotja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban.
E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain.


Ez a fotó még Sipos Balázzsal készült


Az Előhívás 2015-2016-2017-es „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia veszi át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

márciusba 14
áprilisban 18
májusban 9
júniusban 6
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Nádas Péter: Világló részletek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 14. szerda 18:00
VÁLOGATOTT FILMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

TERRY GILLIAM: BRAZIL


Brazil – angol sci-fi, vígjáték, 140 perc, 1985, rendező: Terry Gilliam, forgatókönyvíró: Terry Gilliam, Charles McKeown, Tom Stoppard, zeneszerző: Michael Kamen, operatőr: Roger Pratt, látványtervező: Norman Garwood, Maggie Gray, vágó: Julián Doyle, vizuális effektek: George Gibbs, Richard Conway, szereplők: Sam Lowrey - Jonathan Pryce, Archibald "Harry" Tuttle - Robert De Niro, Mrs. Ida Lowrey - Katherine Helmond, Mr. M. Kurtzmann - Ian Holm, - Spoor - Bob Hoskins, Jack Lint - Michael Palin, Mr. Warrenn - Ian Richardson, Mr. Helpmann - Peter Vaughan, Jill Layton - Kim Greist, Dr. Jaffe - Jim Broadbent, Lime - Charles McKeown
A tökéletes jövőben járunk. Ebben a világban minden igazi utópisztikus hatékonysággal működik, a technológia és a bürokrácia egyeduralmában egy árnyékkormány uralkodik, melynek bevett - és a lakosság által kénytelen kelletlen elviselt - szokásává vált, hogy "alattvalóit" tökéletes megfigyelés alatt tartsa. Sam Lowryval azonban megtörténik a csoda. Egy napon arra lesz figyelmes, hogy eddig tökéletesen érdektelen élete hirtelen fordulatot vesz, néhány meglehetősen furcsa esemény miatt. Munkája során ugyanis egy teljes véletlenségből letartóztatott ember lakásába jut el, akit azonban még a hiba orvoslása előtt kivégeznek. Nem sokkal később álmában egy gyönyörű nő társaságában a szikrázóan kék égbolton repül. Azután elromlik a vízvezeték, s az azt megjavító szuperhősnek álcázott férfi szemmel láthatóan több egyszerű szerelőnél. Így nem is csoda, hogy ettől kezdve a legváratlanabb pillanatokban - általában az éjszaka közepén - bukkan fel Sam lakásában. Később találkozik az álmában felbukkanó nővel, egymásba szeretnek, ám a pokol csak akkor szabadul el, amikor kiderül, hogy a nő terrorista.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:


Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

február 13. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 6.

Vendégünk: a Nemzet Művésze SZAKCSI LAKATOS BÉLA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. Szakcsi Kovács Andor együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson is. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki. A Rákfogó, majd a Saturnus együttessel Szakcsinak elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz térnyerésében. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, mindeközben a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték a Liszt- és Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla munkásságát kitűnhetett, hogy - példaképe, Leonard Bernstein "útmutatása" szerint - egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban. Az utóbbi tíz évben egyre mélyebbre merült Kurtág György kompozícióinak tanulmányozásában; Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez szerzeményeinek behatóbb megismerése pedig jelenleg is foglalkoztatja. Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni - alighanem ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága.
http://www.szakcsi.hu/



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
február 27. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Kőszegi Imre
március 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

február 13. kedd 17:00
BUDAPESTI MOLY KLUB

FILMADAPTÁCIÓK 2.0

 

Kedves klubtagok és új érdeklődők!
Szeretettel invitállak Titeket a januári beszélgetésünk folytatására, ahol a téma újra a filmadaptáció lesz. Aki nem került sorra januárban, most készüljön! Aki már sorra került, az se unatkozzon, hanem arra kérjük, hogy készüljön új olvasmánnyal! :)

Kis segítség a választáshoz: https://moly.hu/cimkek/filmadaptacio
A helyszínen már korábban is lehet gyülekezni, kezdés kb. 17.45-kor várható. Ezúttal 19:45-kor fejezzük be a beszélgetést.
Jó olvasást, jó filmezést kívánok!
Üdvözlettel:
Niki
(Kép forrása: https://www.snorgtees.com)

A belépés díjtalan.

február 12. hétfő 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL (ÚJ FOLYAM)

Vendégeink: KÁLLAY ESZTER és MOHÁCSI BALÁZS
Beszélgetőtársak, a sorozat szerkesztői: Szurdi Panni és Vida Kamilla


Újraindult a Késelés villával irodalmi beszélgetéssorozat! Az idei évad rengeteg meglepetést tartogat. Az estek felfoghatók ősbemutatókként, hisz meghívott vendégeink olyan szövegeket is felolvasnak, amelyek még nem jelentek meg semmilyen felületen.
A Nyitott Műhelyben legközelebb Kállay Eszterrel és Mohácsi Balázzsal beszélgetünk. Nem felejtkezünk el az előző alkalom vendégei, Fehér Renátó és Zilahi Anna által hátrahagyott kérdésekről sem:
- Mi az, ami a lokalitást témájává tevő költészet esetében a periférikusság ellenében tud hatni?
- Mi az a teher, ami képes agyonnyomni egy verset? Hogyan lehet ezt elkerülni?
A felolvasást és beszélgetést követően pedig Kállay Eszter és Mohácsi Balázs kedvenc zenéire bulizhat, aki eljön!



Kállay Eszter (1994, Budapest) költő, kritikus. Jelenleg az Akademie der bildenden Künste Wien és a Mérei Ferenc Szakkollégium hallgatója.
Mohácsi Balázs (1990, Pécs) költő, kritikus. A Versum és a Jelenkor Online szerkesztője.

További alkalmak:
március 12. hétfő 19.00 Borda Réka és Vajna Ádám
A program a NEA támogatásával jött létre.
Facebook ajánló.
Interjú a Literán.
A belépés díjtalan.

február 10. szombat 19:00
SZÜLINAP

TF70 ORBITÁL


Útban az Aran-szigetek felé... (fotó: Kornis Anna)

"Az idióták tengerének magányos hajósaként egyedül te értetted a könyvemet."
                                                     -- Jászberényi Sándor levele az ünnepelthez

Baráti rendezvény.

február 9. péntek 19:00
KONCERT A KISTEREMBEN

NÉGYLÁBÚ KASTÉLY
ŐSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK
- Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában -




Február 9-én, most pénteken a Négylábú kastélyról hallhattok újabb meséket. Most azt mondjuk el, hogyan ívelt az élete egy vulkán belsejéből, ahol a gyerekkorát töltötte, egy gyáva sárkány kényelmes barlangjáig. Szó lesz arról is, miként élt a világ legszebb helyén, és hogy mi kell ahhoz, hogy innen végeláthatatlan vándorlás után végül a Gurgulács hegy oldalában kössön ki, nem messzire az éjszakában is világosan csobogó forrástól, hogyan építették óriások földből, hogyan alakították aztán át széllelbélelt tündérek számára fából, miként változott tégla épületté egereknek, kővárrá üres páncélú lovagoknak és végül egy varázsló szép gondolatává. Egy mese majd arról szól a szánkból, mi történt a hiú királylány tükörtermeivel, egy másik az üstüntüs szájbarágó igaz történetét idézi fel, aztán hogy mi a következménye annak, ha a négylábú kastély egy napon máshogy szimatol a levegőbe, mint máskor. Ki varr új nadrágot a hatalmas négy lábra, ha egyszer elkopik az előző? Ezt is megtudhatjátok, ahogy azt is, feljut-e az elszánt fiú a mennyországba az égbenyúló tornyok lépcsőházain át. Rablók is lesnek rá, az éjszakai ég kérdései is felfénylenek neki, és az egyik történet szerint egy nap majd kényelmetlen szúrást is érez az ajtajában. Mi már ismerjük ezeket a meséket, de talán pont ezért égünk a vágytól, hogy veletek is megosszuk őket.
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)


Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként
március 9.
április 13.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 9. péntek 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely bemutatja Szerzőifilmes Könyvtárának 4. kötetét

BIKÁCSY GERGELY: BOLOND PIERROT KÜLÖNÖS KALANDJA című könyvének első kötetét /a Szerzőifilmes Könyvtár 4. kötetét/
- a kerekasztal-beszélgetést vezeti: Bárdos Judit filmesztéta -



A kötet Bikácsy Gergely filmesztéta 75. születésnapjára jelenik meg.

Pentelényi László (szerk.): Bolond Pierrot különös kalandja I. kötet: Töredékek Bikácsy Gergely (szubjektív) filmtörténetéből Robert Bressontól Jean-Luc Godard-ig
(Szerzőifilmes Könyvtár 4. kötet; Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, Bp., 2017.) p. 384
Tartalomjegyzék:
1) Robert Bresson
2) Michelangelo Antonioni
3) John Cassavetes
4) Jacques Rivette
5) Alfred Hitchcock
6) Jean-Luc Godard
„Bikácsy Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.”
/Gelencsér Gábor/
Jean-Luc Godard azt képviseli a (francia) filmművészetben, amit Bikácsy Gergely a (magyar) filmtörténetírásban. Mindkettőjüket a hagyományokra és szabályokra minduntalan fittyet hányó, szabadság- és énkereső attitűd jellemzi. A 75. születésnapját ünneplő polihisztor sokszínűsége nem csupán esztétaként nyilvánul meg, számos alkalommal élvezhettük színészi játékát is.


Bikácsy Gergely is a vendégünk lesz! /Fotó: Szilágyi Lenke/

A belépés díjtalan.

február 8. csütörtök 20:00
RÉGI KINCSEK, ÚJ ÉRTÉKEK – A BHKZ Akadémia sorozata III/1

LÁTTAM URAMAT A SZÍVEM SZEMÉVEL – DUKAY BARNABÁS ESTJE



A BHKZ Edition 2017-ben elkezdte Dukay Barnabás műveinek kottakiadását. A készülő
kiadványok kapcsán a zeneszerző műcsoportjainak keletkezéséről, illetve a kottaképpel
szemben támasztott különleges igényeiről is beszél, s remélhetőleg kedvenc pianínójához is
minél többször odaül.
A sorozatot szerkeszti, és a műsort vezeti: Gémesi Géza
Házigazda: Finta László, a Nyitott Műhely vezetője
Belépődíj: xxx Ft, vagy tetszőleges összeg, mellyel a Nyitott Műhely működését támogatja.
A programsorozat az NKA támogatásával jött létre.
Ajánlott támogatás: 800 Ft

február 6. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

A Kalligram Kiadó, a Fórum Könyvkiadó, valamint a Nyitott műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK, valamint
SZÁZ PÁL: FŰJE SARJAD MEZŐKNEK / PHYTOLEGENDÁRIUM című kötete
- a szerzőkkel Pataky Adrienn irodalmár beszélget, a Műhely falain Szőke Erika illusztrációi lesznek láthatók -



Terék Anna magyar költő, drámaíró. 1984-ben született Topolyán, a Vajdaságban, Jugoszláviában. Az általános iskolát szülővárosában, a középiskolát Szabadkán végezte. Ezt követően Budapestre költözött, ahol 2012-ben szerezte meg pszichológus, tanácsadó és iskolapszichológus szakirányú diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai és Pedagógiai Karán. 2015 óta iskolapszichológusként dolgozik Budapesten. Első kötete 2007-ben jelent meg, Mosolyszakadás címmel. 2011-ben publikálta Duna utca című, második kötetét, melyért ugyanabban az évben Sinkó Ervin-díjat kapott. Első színdarabját 2013-ban mutatták be Jelentkezzenek a legjobbak! / Neka se jave najbolji! címmel, a Szerb Nemzeti Színházban, Újvidéken. Vajdasági lakodalom című drámakötetét 2016-ban adta ki, legújabb verses könyve pedig, a Halott nők 2017 tavaszán jelent meg
A kötetről: Az öt ciklusra tagolt kötet verseiből tragikus női sorsok bontakoznak ki, haldokló, tetszhalott, élőhalott nők szólalnak meg, a sírástól szaggatottá váló lélegzetvétel rapszodikusságával. Megnyomorított lelkű nők mozaikszerűen összeálló és egymásba játszó monológjai ezek a versek. Lett légyen szó patriarchális környezetről, háborús miliőről vagy a kórház nyomasztó világáról - a közös nevező minden esetben a teljes kiszolgáltatottság. Sötét, mély fájdalom ivódott Terék Anna verseinek minden sorába. Ilyen rezignált, kopogó, tiszta mondatok megfogalmazására csak halott nők képesek, a költő itt csak médium lehet. /A kötet fülszövege/
Száz Pál 1987-ben született. A pozsonyi Színművészeti Egyetem rendező-dramaturg szakán diplomázott 2013-ban. Jelenleg a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének végzős doktorandusza. Több tanulmány szerzője, prózaíró.
A kötetről: "Száz Pál a füveskönyvek földi paradicsomkertjébe invitál: a legendamesék birodalmába, az átváltozások mozgalmas terepére, a nyelv és a retorika természetes kincsesházába. Megmutatja, mire képes az emberi elme a maga korlátai között, ha ki akarja betűzni az Úristen könyvét, azaz ki szeretné olvasni a földi világot, érteni szeretné a teremtést. Olyan ábécét, nyelvet ad a kezünkbe, mely természetesen hangon képes megszólaltatni a létezés eredendő csodáját és lappangó rettenetét, a történelmi kataklizmák ember- és erkölcspróbáló erejét, lefőzni az ideológiák ködösítő, mérgező párlatait, felmutatni az emlékezés stratégiáit és korlátait, a kikezdhetetlen hit magasztosságát vagy épp önáltató tragikumát." /Csehy Zoltán/


Szőke Erika: Öregpapa fája

Szőke Erika(1977)képzőművész, fotográfus, a Nyitra melletti Nagykéren él és alkot. Főiskolai tanulmányait a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Képzőművészeti és Művészetpedagógiai karán végezte. Munkáiban a hagyományos, analóg és digitális technikák mellett különféle experimentatív és saját fejlesztésű, a klasszikus fénykép és sokszorosított grafika határterületein mozgó eljárásokat alkalmaz. Nem ritkán afféle kiterjesztett fotókat, a fénykép és a térbeli objektum közt egyensúlyozó tárgyakat hoz létre. Műveinek központi témája a család, a családon belüli emlékképek, viszonyrendszerek és kapcsolati hálók univerzuma, a társadalmi nem és a nemi identitás artikulálódásának kérdései, valamint az emlékezet és a felejtés kölcsönhatásainak ábrázolhatósága (akár egyéni, akár kollektív szinten). Alkotásaival számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, 2014-ben elnyerte a Székelyföldi Grafikai Biennálé nagydíját.
Az esemény egy programsorozat része, mely felvidéki, ill. vajdasági szerzők könyveivel foglalkozik. A "B oldal" névre keresztelt szériát 2016-ban indították a szlovák-magyar határon, akkor a 2016-os Könyvfesztivál tematikáját követve havonta ültek össze beszélgetni egy-egy frissen fordított szlovák vagy magyar könyvről. A beszélgetésben a szakmai olvasók mellett részt vettek a szerzők, fordítók, és más, a műhöz kapcsolódó személyek is.
A rendezvényt az NKA és a Kalligram Kiadó támogatja.
A Facebookon.
A belépés díjtalan.

február 5. hétfő 19:00
INTRODUKCIÓ

BORMUZSIKA



Mi történik, ha egy borász és egy zenész találkozik?
Létrejön egy borkóstoló és egy koncert szimbiózisa, ahol a zene nem a borkóstoló aláfestése, és a bor nem a koncert mellékitala.
Fokozhatja-e a bor aromája egy zene hangulatát? Rásegíthet-e a zongoraszó a bor ízvilágára?
Az 1+1 lehet-e 2-nél több?
Vegyél részt a kísérletben!
bor: Ábrahám Tamás
zene: Hellenpárt György
Jegyvásárlás: ITT!

február 3. szombat 20:00
KONCERT

KOVÁCS LINDA - BÖGÖTHY ÁDÁM DUÓ

Két hangszer összepárosítása elegendő lehet egy önálló s teljes hangkép kialakításához. Az ének és nagybőgő kettőse első hangzásra talán szokatlannak tűnhet, hiszen a duó formáció zenei műfajtól függetlenül egyike a legmerészebb alkotási formának, ebben a felállásban pedig unikumnak számít. A páros zenéjében az akusztikus hangzás a tradíciók iránti tiszteletet sugallja, míg az elektronika megjelenése egyfajta reakció a jelen kor hatásaira. E két szemlélet összegyúrásának eredményeképpen valóban komplex és változatos zenei anyag szólal meg, melynek gerincét főként saját kompozíciók alkotják. Minimál ambient vagy lüktető groove egy kórusnyi énekkel megspékelve. Felmerül a kérdés: két fecske nem csinál nyarat, vagy mégis...?


Kovács Linda igazi útkereső muzsikus, aki megtalálta saját hangját a jazzben. Az általa fémjelzett produkciók egyik fő ismérve a komprumisszummentes önkifejezés, amely valódi képet ad az énekes belső világáról s zenéhez fűződő viszonyáról. Egyedi hangja és gondolkodásmódja a hazai kortárs jazz nagyjai közé emeli. Főként saját szerzeményeket tartalmazó lemeze 2009-ben jelent meg „Teach me Silence” címmel, amely a kritikák szerint az elmúlt időszak talán legegyénibb jazz produkciója. Pályája során tagja volt az Egy Kiss Erzsi Zene, a Panchan ès az Equinox együtteseknek. A közös munkát több lemezmegjelenés, ill. külföldi vendég- és fesztiválszereplés követte. Közreműködőként részt vett a Budapest Jazz Orchretra, a Modern Art Orchestra, Szalóki Ági, Both Miklós ill. Rutkai Bori produkcióiban. Több hazai jazzverseny dobogós helyezettje. Kreativitása a zeneszerzésben is megnyilvánul, s a verseny eredmények mellett 2016 májusában egy önálló szerzői est keretében is bemutatkozott, mint zeneszerző-hangszerelő. Az énekes darabjait a Budapest Jazz Orchestra szólaltatta meg. Jazz-ének oktatóként is jegyzik a nevét, többek között az évek óta működő bodajki és sepsiszentgyörgyi jazztáborok ének tanára.
www.kovacslinda.com
Bögöthy Ádám a fiatal generáció egyik legfoglalkoztatottabb muzsikusa. Névjegyét mint nagybőgős véste be a hazai jazz-életbe, de zenei elhivatottságának eredményeként a bőgő mellett jazz- gitár szakon is lediplomázott. A műfajok iránti nyitottság és zenei alázat éppúgy jellemző rá, mint az alapos, részletgazdag munka. Ennek köszönhetően számos zenekarban megfordult, népzenétől kezdve a popzenén át a kísérletezőbb jellegű produkciókig, azonban fő irányzatként a jazz megannyi válfaja jellemzi munkáját. Állandó tagja a Karosi Júlia Quartetnek és a Vörös Janka e-serious-nek, melyekkel lemezt is készített, s mint társszerző is jegyzi a nevét. Közreműködőként gyakorta vendégeskedik a Modern Art Orchestra, a Budapest Jazz Orchestra, Palya Bea, ill. Kozma Orsi formációiban. Alkotó muzsikus, aki a hangszeres játék mellett nagy hangsúlyt fektet dalszerzésre és zeneszerzésre is, ennek eredményeképpen számos reklám - és filmzene fűződik nevéhez. Tanítással is foglalkozik, többek között a nagy hagyománnyal bíró sepsiszentgyörgyi jazz- és improvizációs tábor tanára.
Bögöthy Ádám

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 10.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A BARÁTNŐK
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A barátnők /Le amiche/ - olasz filmdráma, 104 perc, 1955, rendező: Michelangelo Antonioni,író: Cesare Pavese, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Suso Cecchi, d'Amico, Alba De Cespedes, zeneszerző: Giovanni Fusco, operatőr: Gianni Di Venanzo, producer: Giovanni Addessi, látványtervező: Gianni Polidori, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Clelia - Eleonora Rossi Drago, Nene - Valentina Cortese, Lorenzo - Gabriele Ferzetti, Rosetta - Madeleine Fischer
A torinói divatszalon vezetőjévé kinevezett Clelia a szomszédban lakó Rosetta révén bekerül a város "nagyvilági" életébe, ahol hamarosan szeretőre is talál. Közben Rosetta, csalódván nős szerelmében, Lorenzóban, de részben környezete cinikus magatartásának hatására is, végzetes lépésre szánja el magát.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
március 2. - Michelangelo Antonioni: A kiáltás (1957)
április 6. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 1. csütörtök 19:30
KONCERT (másol 1)

HARCSA VERONIKA és RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA DEBUSSY-ESTJE
- a koncertet követő beszélgetést (a fellépő művészek és a közönség között) felvezeti és moderálja: Jász Attila -




A sokoldalú zenei érdeklődésű énekesnő a koncerten legújabb partnerével, a hárfaművész Razvaljajeva Anasztáziával lép színpadra. A hárfa-ének duó a 2018-ban éppen száz éve elhunyt Claude Debussy legszebb dalait öltözteti új köntösbe. A formákkal folyton merészen kísérletező Debussy-nek Paul Verlaine és más költők verseire írt műveit a zeneszerzőhöz méltó bátorsággal és újító szándékkal hangszerelte át a két fiatal zenész. A hárfa légiessége és a sotto voce, vagyis a klasszikusnál halkabb énektechnika új oldalát mutatja meg a jól ismert daloknak.
Razvaljajeva Anasztázia 1986-ban született Oroszországban, 1993 óta Magyarországon él. Hét évesen kezdett el hárfázni, édesanyja, Gorbunova Natalia volt az első tanára, majd nyolc éves korától Felletár Melindánál tanult a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumban. 2011-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Vigh Andrea irányításával végezte tanulmányait. 2010-ben bekerült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagyszabású tehetséggondozó programjának és 2014-ben a Zeneakadémia karrierirodájának négy kiemelt támogatottja közé. 2011-ben Junior Prima Díjat kapott. 2011 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának (DLA) hallgatója, 2012 szeptemberétől hárfa tanársegédként dolgozik a Zeneakadémián. 2015-ben Fischer Annie ösztöndíjban részesült. Anasztázia rendszeresen ad szóló- és kamaraesteket. Jelenleg két állandó kamaraegyüttese van két kiváló klasszikus zenésszel: a SeRa (szaxofon és hárfa) duó Seleljo Erzsébettel, illetve a Musiciens Libres (hárfa és gitár) duó Környei Miklóssal. Szaxofon­hárfa felállásban főként magyar kortárs zeneszerzőkkel dolgoznak, gitár­hárfa duója pedig inkább a hangszerelésre specializálódott ­ Bachtól Bartokig terjedő időintervallumban született művek saját átiratait szólaltatják meg hangszereinken. Széleskörű repertoárja a barokk zenétől a kortárs zenéig terjed. 2013-ban bemutatta Solti Árpád Hárfaversenyét a Budapesti Vonósokkal, 2014-ben Terényi Ede Jazz Hárfaversenyét a Pannon Filharmónikusok kíséretével a pécsi Kodály Központban és a MÜPA Bartók Béla hangversenytermében, 2015-ben Karosi Bálint Hármasverseny gitárra, hárfára és cimbalomra c. művét mutatta be az Anima Musicae Kamarazenekar kíséretével a Zeneakadémia Solti termében, 2016-ban pedig ugyanott a Liszt Ferenc Kamarazenekarral adta elő Parish-Alvars e-moll Concertinoját.
Harcsa Veronika tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki informatika szakán kezdte. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz-ének szakán, 2014-ben pedig mesterdiplomát szerzett a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumban. Jelenlegi fő zenekara a Gyémánt Bálint gitárossal közös duó. Ebben a felállásban eddig két lemezt vettek fel, és rendszeresen turnéznak Európa-szerte. Harcsa Veronika korábbi zenekarával, a 2005-ben alapított, saját nevét viselő quartettel négy, számos elismeréssel kitüntetett lemezt készített. Jazz pályafutása mellett pályája kezdetén a magyar alternatív pop szcénában is sikereket ért el az Erik Sumo Band énekeseként. Nevéhez fűződik a Bin-Jip nevű kísérleti elektronikus trió két albuma, illetve egy Kassák Lajos verseit feldolgozó avantgard projektlemez is. Saját dalait angol nyelven írja, de két albumot is szentelt huszadik századi magyar költők versfeldolgozásainak. 2007-ben elnyerte a Budapest Fringe Fesztiválon a „Budapest Fringe legjobb hangja díjat”.Újabban a Gyémánt Bálint gitárossal közös jazz duó mellett klasszikus zenei előadásokon is szerepel. 2016 novemberében Kurt Weill Mahagonny daljátékának Jessie-jeként és Bohuslav Martinu: Les Larmes du Couteau című dadaista operájában Éléonore-ként debütált a bázeli Martinu Fesztiválon, Jiří Menzel rendezésében.2014 óta a Művészetek Völgyében saját udvart vezet, melynek koncertprogramjáért és napközbeni kísérőprogramok szerkesztéséért felelős. Az énekesnő 2014-15-ben havi rendszerességű koncertsorozatot vezetett Berlinben olyan vendégművészek közreműködésével, mint David Friedman, Julia Hülsmann, David Helbock vagy Samuel Blaser. A Gyémánt Bálinttal közös duót 2015-ben beválogatták a Németországban rendezett Jazzahead! European Jazz Meeting showcase-ére. Harcsa Veronika folyamatosan turnézik, eddig huszonöt ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel. Olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Erik Truffaz, Enrico Pieranunzi, Kris Defoort vagy Nicola Conte, valamint több ízben fellépett a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és a Concerto Budapesttel.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)