ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

március 29. csütörtök 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Gondolat Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent a Magyarország felfedezése sorozat legújabb kötete,

PASQUALETTI ILONA: BALOGVILÁG című riportregénye
- házigazda: Bíró Judit, habilitált egyetemi docens, tanszékvezető /ELTE TÁTK Kisebbségszociológiai Tanszék/, a könyvből részleteket olvas fel: Balog Judit színművész és Csankó Zoltán Jászai Mari-díjas színművész -


„Én nyolcéves voltam, amikor apám lelépett. És anyám meg teljes letargiába esett. Hát én onnantól kezdtem el koraérett lenni ugyebár. Én már nyolcévesen megcsináltam a magam pénzét. Lehet, hogy rendőrségi ügy lett belőle, nem érdekelt, de megvolt a pénzem. Amikor eltörtem a kezem, gipszbe’ mentem ki a Tescóhoz. Akkor jöttem rá, ha megsajnálnak, még többet adnak. És amikor már semmi baja nem volt a kezemnek, akkor is bekötöttem, és úgy álltam ki. Szakadt volt a cipőm orra, tehát már hápogott, és ilyen rövid, koszos gatyába mentem ki, és egy kicsit koszosabb pólóba. És ott volt az egyetlen olyan ember, akit soha nem felejtek el életemben. Jött, és kérdezte, hogy „mi van fiacskám, nincsenek szüleid?”. Mondom, de, csak apám elhagyott, anyám ki van idegileg, és így őszintén elmondtam mindent. Nem tűnt olyan jómódúnak, deszkás cipő, rövid gatya, sima póló. Kocsija oké, terepjáró volt, azt tudom, márkát már nem. És akkor mondta, hogy gyere be! És úgy kezdtük, hogy elsőnek a ruhaosztályra, megnézték a feleségével a méretemet, és csak dobálták be a cuccokat a kosárba. Nem is nézte az árakat, levette a két legdrágább cipőt, ami tök jól nézett ki, és azokat is bedobta. Utána mentünk a kajasorokhoz, de nekem akkor már a pofámról sült a bőr, tényleg. Mondom úristen! Ennyit kifizetni! Volt ugye az a nagy erős tescós szatyor, az a fehér, abból ötöt televásároltak nekem. És akkor hazáig elvitt, és mondta, hogy nyugodtan hívjuk, ha bármi van, szívesen segít. Aztán anyám el is bőgte magát. És vele nem is találkoztam soha többet, de őt úgy soha nem felejtettem el.”
/Részlet a kötetből/



Pasqualetti Ilona (1963, Nagykanizsán) egyetemi tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi Kar szociológia és kulturális antropológia szakán végezte. A marginális élethelyzetben élő emberek életvitelét, túlélési stratégiáit, az életben maradásért folytatott napi küzdelmeit vizsgálja. A Balogvilág az első megjelent munkája, ami nyolcévi kutatómunka eredménye.
A belépés díjtalan.

március 29. csütörtök 17:30
BUDAPEST MOLYKLUB

AZ EROTIKUS MŰFAJRÓL


Kép forrása: https://useum.org/artwork/Erotic-Literature-Tang-Yau-Ho…

Kedves klubtagok és új érdeklődők!
Márciusi témánk egy kiélezett szavazást* követően a sokaknak meglepetést okozó erotikus műfaj lett. A következő polc segíthet az olvasmány kiválasztásban: https://moly.hu/polcok/kedvcsinalo-fulledt-nek-mondott-olvasmanyok-egy-kesobbi-molyklubra.
A polcon igencsak széles a választék, ami természetesen nem kizárólagos, ezúttal is jöhetnek a kreatív megoldások. Aki a témára szavazott, annak viszont kötelező a részvétel! ;)
A helyszínen már korábban is lehet gyülekezni, kezdés kb. 17.45-kor várható a többség érkezése után. Legkésőbb 19:45-kor fejezzük be a beszélgetést.
* Részleteket ld. https://moly.hu/karcok/1042058 és https://moly.hu/karcok/1051318.
Belépődíj: támogatást elfogadunk.

március 28. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

BETEGSÉG MIATT ELMARAD!

JIM JARMUSH: HALOTT EMBER- LOVAS ILDIKÓ választása
- a vetítést követően az íróval Jánossy Lajos, a litera.hu szerkesztője beszélget -



Az esemény a Litera Kilátó című, februártól Vajdaság irodalmával foglalkozó sorozatának része.

Lovas Ildikó (Szabadka, 1967) József Attila-díjas magyar író, kritikus, műfordító, szerkesztő. 1986–1991 között az Újvidéki Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója volt. 1987 óta jelennek meg írásai az Új Symposion, Üzenet, Ex Symposion, Jelenkor, Kalligram, Műhely, Új Forrás oldalain. 1991–1995 között az Újvidéki Televízió munkatársa volt. 1995–1996 között a Magyar Szó című napilap művelődési rovatánál volt újságíró. 1997–1998 között a Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskola tanára volt. 1998–2008 között az Üzenet című szabadkai irodalmi, művészeti, kritikai és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője. 2003–2010 között Szabadka művelődési tanácsosa volt. 2007 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja. 2010 óta Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa.
Kötetei:
Varázsszobor (antológia, 1990)
Felütés (antológia, 1990)
Kapun kívül (antológia, 1993)
Kalamáris (novellák, 1994)
A másik történet (novelláskötet, 1995)
Budapesti aggadák (antológia, 1999)
Meztelenül a történetben (regény, 2000)
Via del Corso (novellák, 2001)
Könyv-Jelző (antológia, 2002)
Huszonnyolc colour totál (antológia, 2003)
Kijárat az Adriára (2005)
Spanyol menyasszony (2007)
A kis kavics (2010)
Cenzúra alatti – Készülődés szabómagdaságra (2014)
Rózsaketrec (róza; Forum, Újvidék, 2016)

Halott ember /Dead Man) - feliratos, amerikai-német filmdráma, 129 perc, 1995, rendező: Jim Jarmusch, forgatókönyvíró: Jim Jarmusch, zeneszerző: Neil Young, operatőr: Robby Müller, vágó: szereplők: William "Bill" Blake - Johnny Depp, Senki - Gary Farmer, Cole Wilson - Lance Henriksen, Conway Twill - Michael Wincott, Salvatore "Sally" Jenko - Iggy Pop, Thel Russell - Jay Rabinowitz, Charles Ludlow Dickinson - Gabriel Byrne, John Scholfield - John Hurt, John Dickinson - Robert Mitchum
A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.
Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
április 25. vendég:
május 30. vendég
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 28. szerda 17:00
A KÖNYV UTÓÉLETE

Felolvasó estek (délutánok) a Szépírók Társasága, a Könyv Utóélete Program keretében, a Sotéria Alapítvánnyal együttműködésben, havi egy alkalommal neves íróink, költőink szerepeltetésével.

Vendégünk: DRAGOMÁN GYÖRGY
- beszélgetőtárs: Ménes Attila -




Ez a program öt éves múltra tekinthet vissza, vendégeink valának pl. Erdős Virág, Garaczi László, Mesterházi Mónik, Németh Gábor, Szabó T Anna, Tóth Krisztina, stb. A beszélgetős, felolvasós irodalmi délutánok moderátora Ménes Attila. Ezen az estén (a Nyitott Műhelyben másodszor) Dagomán György korábbi és újabb munkáiból olvas föl.
Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett. Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely világszerte harmincnál is több nyelven megjelent, köztük németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül. A regényből 2015-ben Alex Helfrecht és Jörg Tittel filmet forgatott.Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika. Megjelent műfordítása Samuel Beckett: Watt című regénye.
A Magvető Kiadónál megjelent művei: A fehér király (2005, 2014), Máglya (2014), A pusztítás könyve (2015), Oroszlánkórus (2015)
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 27. kedd 18:00
ÉSZT HÉT / KETTŐS KÖNYVBEMUTATÓ

A Magyarországi Észt Intézet, a Gondolat, valamint a Magyar Napló Kiadó, továbbá a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

VIIVI LUIK: ÁRNYÉKSZÍNHÁZ

és PAAVO MATSIN: GOGOLDISZKÓ című kötete



Viivi Luik: Árnyékszínház
Egy gyereklány indul útnak a havazásban a szovjet kor legsötétebb bugyrából Róma felé, hogy számos kitérő, sok évtizedes embert próbáló eseménysor után észt nagykövetférje oldalán meg is érkezzen álmai városába, a bazaltkőből épült Örök Városba...
Viivi Luik írásaiban múlt és jelen, gyerek- és felnőtt kor, a szovjet rendszer balti országai és a valamikori Római Birodalom központja között utazunk, miközben az identitás, a nyelv és a művészet bonyulult kapcsolatáról olvashatunk. Viivi Luik az egyik legjelentősebb és nemzetközileg legismertebb észt író, költő, esszéista. 1946-ban a Viljandi megyei Tänasillmában született. Sikeres költői pályájával párhuzamosan igazából már Seitsmes rahukevad (A béke hetedik tavasza, 1985) című regényével berobbant az irodalomba; ezt az önéletrajzi ihletésű regényét igen sok nyelvre lefordították, és otthon is, külföldön is osztatlan sikert aratott. Antológiákban és folyóiratokban megjelent versei mellett A történelem szépsége (Ajaloo ilu, 1991) című esszéregénye olvasható magyarul.
A szerzővel Zsille Gábor, költő, fordító, szerkesztő beszélget.
A kötetet Jávorszky Béla fordította.



Paavo Matsin: Gogoldiszkó
A regény napjainkban játszódik, de egy alternatív valóságban, ahol a cári Oroszország nemrég győzelmet aratott a NATO fölött, visszafoglalta a balti államokat, az észtek legtöbbjét pedig deportálta egy rejtélyes metróállomásra, ahonnan nincs visszatérés. Az új hatalom hadizsákmány-villamossínt telepít a dimbes-dombos hajdani észt kisvárosba, Viljandiba, ahol a villamosközlekedéssel párhuzamosan megindul a birodalmi népvándorlás is. A járművön egy szép őszi reggelen fölbukkan egy molyrágta úriember talpig földes lepelbe burkolózva. A város zsebtolvaj-szaktekintélye hirtelen ötlettől vezérelve nem kirabolja, hanem fölkarolja az idegent, és elviszi a barátai közé az Antikvárium nevű antikváriumba. Bezárják az idegent a budiba, és tanakodni kezdenek, mitévő legyen vele a baráti társaság: a zsebtolvaj, a város vezérbitlisze, az antikvárius, a seftes, a sittes csalogány, a mandzsettás haknivirtuóz és a pultoslány, aki fasírttal eteti a vendéget. És ebben a pillanatban elszabadulnak a látomások a kedélyes kisváros utcáin…
Paavo Matsin műveiben a történelem, a fikció, a fantasztikum, az alkímia és az ezotéria ironikus, abszurd humorral keveredik. Sűrű prózanyelvében különböző jelentésrétegek és utalások épülnek egymásra. De mindez együtt szórakoztató játék az idővel és a térrel, irodalommal és kultúrával. A Gogoldiszkó képzeletbeli, mégis kísértetiesen valóságosnak tűnő jövőképében bármi megtörténhet, egyszerre disztópia, groteszk allegória és annek paródiája.
Matsin 1970-ben született Tallinnban, jelenleg Viljandiban él. Teológián végzett az egyetemen, főiskolai és iskolai tanár, de mindemellett elismert kritikus is. A 14NÜ irodalmi csoport és 2004-től Európai Írószövetség tagja. A Gogoldiszkó című harmadik regényével 2016-ban nyerte el az Európai Unió irodalmi díját.
A szerzővel Szilágyi Zsófia, kritikus, irodalomtörténész beszélget.
A kötetet Lengyel Tóth Krisztina fordította.
A belépés díjtalan.

március 25. vasárnap 18:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ ÉS KONCERT

MAKHULT GABI: RÁKÖZELÍTÉS AZ ÓCEÁNRA /Tusrajzok a világ széléről/
KOROM ATTILA ÉS BARÁTAI /koncert/

Makhult Gabi kiállításmegnyitójával kezdődik az est 18h-kor.
Rajzolni még az óvodában kezdtem el, számomra ez volt a legegyszerűbb kifejezőeszköz. Egyéb kommunikációban nem voltam/vagyok erős, talán ezért. Onnantól kezdve különböző szakmai iskolákon át szinte egyenes út vezetett a Képzőművészeti Egyetemre. A grafika mellett mindig is szerettem a kézműves technikákat, a papír kreatív felhasználásától a famegmunkálásig. Sok mindent kipróbáltam, később ezeket bábszínházas vagy dekorációs munkákban tudtam hasznosítani. Nagyon kötődöm az anyaghoz, a virtuális térben nem érzem jól magam. Mostanában tussal festek sokat, természet után, ebben a technikában otthonra leltem.
Illusztrációs munkáimat legtöbbször linómetszettel készítem. Nem a sokszorosítás lehetősége miatt, hanem egyszerűen tetszik a metszett kép jellege, szigorú szabályai, keménysége amit a tapasztalatok sokasodásával játékossággá lehet formálni és nagyon szabadon kezelni.
Ezen kívül vannak még szinesceruzás képeim is, kísérletezem papírszobrokkal, papírmetszetekkel, dolgozom falemezzel, készítek bábszínházakat dekorációkat, kerámiákat, nyomtatok pólókat. Minden technika egy újabb érdekes lehetőség, de egy is elég lehet a kifejezésre. Ilyen szempontból nekem a tusrajz az esszencia. Rendkívül egyszerű, semmi újítás, kreativitás, csak a lényeg. Ezek nem megrendelésre készülnek.
Egy jó megrendelés is lehet inspiráló, ha nem köt elvárás.
A téma szinte mindegy, ha megvalósíthatom a saját elképzelésem szerint. Ez sokszor fanyar, ironikus sőt groteszk. Nem szándékosan, nekem ez az ábrázolás ad szabadságot. Szeretem a vad képeket, és ez nem a témára vonatkozik. Szeretem a képeken a jól használt humort. Szeretek látni.
/Szakmai önéletem (új) rajza, 2013 december/



A koncert kb 19h-kor indul: Korom Attila dalol és mesél barátai közreműködésével. Egy felvonás a korán távozóknak és egy másik az örök későknek. A második felvonás után közös éneklés Attilával igény szerint.
Közreműködők:
Makhult Gabi - látvány-ének
Szirmai Pál - ütősök-vokál
Vető Péter - basszus-vokál
Korom Attila - ének-gitár.
Gyermekbarát

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 24. szombat 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Scolar Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy a Scolar l!ve sorozatban megjelent

ANDRÁS LÁSZLÓ:  RASSZISTA UTAZÁSOK című kötete

- a  szerzővel a kötet szerkesztője, Babiczky Tibor beszélget, közreműködik: Schoblocher Barbara és Jancsó Gábor (Blahalouisiana), az esten fellép még Kemény Zsófi és Simon Márton -



A kortárs filmművészetben a dánok képesek a legprecízebb elegyét létrehozni a humornak és a drámaiságnak. Az irodalomból Charles Bukowskit említhetnénk. És András Lászlót, akinek novellái képesek közelivé tenni a tőlünk távolit, és távolságba helyezni a bántóan közelit. Magyarán segítenek új perspektívából szemlélni a már unalomig ismerni vélt világot körülöttünk. És ami még fontosabb: bennünk. A Rasszista utazások lapjain sok alapvetőnek gondolt érték - legyen szó erkölcsről, morálról vagy vallásról - kérdőjelessé válik. András László célja azonban korántsem a puszta provokáció vagy az olvasó elbizonytalanítása; művei önvizsgálatra hívnak. Nevetni pedig - leginkább saját magunkon - ér! Vigyázat: nem PC!


Piliscsaba, 2018 január 18.

András László (1966), előző kötetei: Egy medvekutató feljegyzései (regény, Nyitott Könyvműhely, 2010), Világos Indul (versek, Műút könyvek 26., 2016)
A belépés díjtalan.

március 23. péntek 18:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2017. szeptemberében nyílt és 2018. áprilisáig látható Sanghay – Sanghai / Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

WU YONGGANG: AZ ISTENNŐ című filmjét

- meghívott előadó: Margitházi Beja filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: Muszatics Péter író, filmtörténész, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -


...a sokszínű és kiismerhetetlen metropolisz...

„Sanghaj sok filmest megérintett. Volt, aki álmait és vízióit vetítette a titokzatos, világok határán fekvő kikötővárosba. Volt, aki krimi, volt, aki kemény háborús történet, volt, aki kémfilm, volt, aki erotikus szerelmi románc helyszínévé tette a sokszínű és kiismerhetetlen metropoliszt. Orson Wellestől Ang Lee-ig, Steven Spielbergtől Josef von Sternbergig filmek tucatjai készültek, melyekben az egyik főszereplő maga a város – amelynek utcái és épületei sokszor egy hollywoodi vagy európai stúdióban épültek fel. A filmsorozat az egyszerre képzeletbeli és valós Sanghaj filmes képének megrajzolását tűzte ki célul – természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül." Muszatics Péter, filmtörténész


Ruan Lingyu

Az istennő (神女) - kínai némafilm, 1934, rendezte: Yonggang Wu, írta: Yonggang Wu, fényképezte: Hong Weilie, zene: KimHo Ip, Donald Sosin, szereplők: Lingyu Ruan - The 'Goddess', Zhizhi Zhang - The Boss, Keng Li - Son
A kínai némafilm aranykorának sztárját, Ruan Lingyut láthatjuk egyik utolsó szerepében. A saját és gyermeke életben maradásáért a prostitúciót is vállaló egyedülálló fiatal anya története a nőben rejlő istennőt az áldozathozatal képességében ismeri fel.
A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.
 
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 22. csütörtök 19:00
ZENÉS KÖNYVBEMUTATÓ

EZ AZ ESEMÉNY ELMARAD!

HÁMOS GUSZTÁV - KATJA PATSCHKE: SIMPLE CITIES

- közreműködik: VÍG MIHÁLY -



A belépés díjtalan.

március 21. szerda 19:00
"BESZÉLGETÉSEK GAZDASÁGRÓL, PÉNZRŐL, MINDENFÉLÉRŐL ÉRDEKES EMBEREKKEL / KIRÁLY JÚLIA SOROZATA"

"A DÖNTÉSHOZÓ MAGÁNYOSSÁGA" (egy Országh Lili-kép címe után)
Király Júlia vendége: KARVALITS FERENC


Karvalits Ferenc (Zalaegerszeg, 1964) magyar közgazdász, jegybankár, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) volt elnöke. 1988-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), 1985-től a Rajk László Szakkollégium lakója. 1988 szeptembere és 1999 decembere közt az egyetem pénzügy tanszékének kutatási ösztöndíjasa volt. 1992. június és 1993. november közt a New York-i Columbia Egyeteme járt, ahol gazdaságpolitikai irányításból szerzett „master” fokozatot. A bankári pályára 1990 elején lépett: a következő év nyaráig a Magyar Hitelbank likviditási és kockázatkezelési osztályának megbízott vezetője volt. Ezután 1992 májusáig a Wallis International magáncég befektetési igazgatója volt. 1993 júniusa és novembere közt a Világbanknál Washingtonban végzett ösztöndíjasként kutatásokat a pénzügyi közvetítők szerepéről a gazdasági átmenetben. A következő év januárja újra a Magyar Hitel Banknál találta, ahol 1995 áprilisáig igazgató, 1996 februárjáig ügyvezető igazgató volt. Márciustól a Magyar Nemzeti Bank alkalmazta a Bankfőosztály vezetőjeként. Ezt a posztot 1997 decemberéig töltötte be (közben a CIB Bank igazgatótanácsának póttagja és az Eximbank igazgatótanácsának tagja lett), a következő év januárjától már ügyvezető igazgatóként dolgozott az MNB-nél és tagja lett a jegybank igazgatótanácsának is. 2001 februárjában távozott az MNB-ből Járai Zsigmond jegybankelnöki kinevezésével egyidőben. Korábbi cégéhez, a Wallishoz került vissza, amelynek vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be egy évig. Tagja volt a Hajdú-Bét nevű mezőgazdasági vállalkozás igazgatótanácsának is. A Wallisnál együtt dolgozott Bajnai Gordonnal. Ezután a Surányi György korábbi jegybankelnök vezette CIB Bank alkalmazta, amelynek 2002 tavaszától társ-vezérigazgatója lett. 2005 áprilisáig töltötte be ezt a posztot, párban a másik vezérigazgatóval, a szintén MNB-s múltú Farkas Ádámmal, távozásuktól a banknál csak egy vezérigazgatói poszt maradt. 2005 áprilisában az FHB igazgatóságának tagja, szeptemberben a bank elnöke lett. 1989 és 1994 közt a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője volt. 1990 és 1997 közt a Nemzetközi Bankárképző Központban tartott előadásokat, 1996-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is tanít, banküzemtant, kockázatkezelést és bankrendszer elemzést. Elnöke a Rádió C Kht. Felügyelő Bizottságának. 2004-tol a Miniszterelnök Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja. Angolul és oroszul beszél. Modern magyar műalkotások gyűjtője, külföldi szemlékre is ellátogat. 2006-tól szóba került, mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó jegybankelnök lehetséges utóda. Végül 2007. március 3-ai hatállyal Simor Andrást nevezték ki jegybankelnöknek, de hivatalba lépése után röviddel Simor Karvalitsot javasolta az MNB alelnökének és egyúttal az MNB kamatait meghatározó Monetáris Tanács tagjának. Feladata az MNB-nél alelnökként a közgazdasági és monetáris politikai terület és a piaci műveletek és statisztikai szakterületek felügyelete.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

március 20. kedd 19:00
2000 AKADÉMIA

Az újraindult 2000 folyóirat bemutatja:

A FILOZÓFIA HUMORA
- vendégünk: VAJDA MIHÁLY -


Vajda Mihály (Budapest, 1935) Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. Lukács György tanítványai közé fogadta; a Budapesti iskola köréhez tartozott. Fokozatosan távolodott el a marxista eszmétől, illetve 1973-ban a Budapesti iskolában betöltött szerepe miatt politikai alkalmatlanság címén elbocsátották az intézettől és szabadúszóvá vált: fordítóként, valamint nyelvtanárként dolgozott. Az 1970-es évek vége felé marxizmuskritikus műveket írt, melyeket többségében nem jelentethetett meg, ahogy pl. a fasizmusról írt könyvét is csak 1995-ben adhatta ki magyarul. 1977-ben Brémában lett vendégprofesszor. 1989-ben rehabilitálták, majd 1990-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 2005-ben emeritálták. Szintén 2005-ben az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatójává nevezték ki. Az intézetet 2009-ig vezette. A rendszerváltás után a posztmodern filozófia lehetőségének vagy lehetetlenségének kérdése foglalkoztatta. Továbbá foglalkozott filozófiatörténettel és politikai filozófiával."





A 2000 egy magyar irodalmi és társadalmi havilap. Kiadója a Mentor Irodalmi Alapítvány. Az 1989 áprilisában indult lap a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Egyik első alapító szerkesztője Horváth Iván irodalomtörténész. 2002 januárja óta online formában is megjelenik. Az online cikkek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőjén is elérhetők. A költségvetési támogatás megvonása miatt a folyóirat nyomtatott változata 2016-ban megszűnik. A kényszerű szünet után a 2000 ismét megjelent. A 29. évfolyam (2017) első számában a szerkesztők bejelentik, hogy a lap újraindul(t). 2017 végéig az évfolyam négy száma jelent meg nyomtatásban. Felelős szerkesztője: Margócsy István.
A belépés díjtalan.


március 19. hétfő 19:00
WORDS AND MUSIC / SZÖVEG ÉS ZENE 6.


Vendégünk: KEMÉNY ZSÓFI




A zene és a vers mindig jó kombó, mert mikor a közönség az egyiket elunja, egyszer csak vége van, és kezdődik a másik. Így lesz ez most is. És ha egy kis szerencsénk van, emelni fogják egymást. Ha nincs szerencsénk..., abba bele se merünk gondolni.
Szöveg: Kemény Zsófi
Zene: Tijana Stanković, Bolcsó Bálint, Márkos Albert és Szőcs Márton
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 17. szombat 20:00
KONCERT

SOFIA LABROPOULOU - TIJANA STANKOVIC DUÓ

KÖZLEMÉNY: TIJANA BETEGSÉGE MIATT EZEN AZ ESTÉN SOFIA SZÓLÓKONCERTJÉRE KERÜL SOR!!!



A Labropoulou és Stanković duo a tagok balkáni zene iráni érzett szerelmének köszönhetően jött létre. Ez nem véletlen, hiszen mindketten arról a környékről származnak. Céljuk, hogy különböző stílusokkal kísérletezzenek, elsősorban a Balkán központi régióinak zenei tradícióiból merítve, mivel az a terület nem csak sokféle népnek ad otthont, hanem igen gazdag különféle zenei hagyományokban is.
„Azok számára, akik még nem jártak a Balkánon, misztikus árnyék-föld, azoknak viszont, akik megismerik, csak még misztikusabb válik… Ekkortól leszel tulajdonképp az igazi mágia, misztikum és varázslat részese. Szokásoddá válik, hogy a kávézóban guggolva fogyaszd el a reggeli kávéd, aztán találkozol egy ismerősöd ismerősével, aki suttogva, vészjóslóan mond neked valamit, de a felét sem érted. Ármány, cselszövés, rejtély, nagy elszántság és merész tettek – a dolgok, amelyek az igazi romantika lelkét adják, ma a Balkán szívében találhatók." - Arthur D. Howden Smith.
Sofia Labropoulou
(GR / HU) - zenész, zeneszerző, kanonakin játszik. Görögországból származik, jelenleg Budapesten él. Isztambulban tanult zenélni. A saját projektjén kívül szólistaként a legkiemelkedőbb kortárs- és népzenészekkel (Sebestyén Márta, Robyn Schulkowsky, Dominique Vellard és Efren Lopez) dolgozott együtt Európában és Amerikában.
Tijana Stanković (SRB / HU) - zenész, zeneszerző, énekel és hegedűn játszik.
Szerb hegedűművész és énekes, jelenleg ő is Budapesten él. Újvidéken népzeneművészetet tanult.  Zenei érdeklődésének középpontjában a balkáni zene, a szabad improvizáció, a kortárs zene, valamint az alkalmazott zene áll. Számos kiváló zenésszel lépett fel, így például Mezei Szilárddal, Iancu Dumitrecuval, Márkos Alberttel, és jelenleg is több együttesben játszik (Argo, Rođenice, Mezei Szilárd Túl a Tiszán Innen Együttes és Hyperion Nemzetközi együttes).
Facebookon
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 16. péntek 19:00
FILMBEMUTATÓ

JELES ANDRÁS: A ROSSZ ÁRNYÉK
- Jeles András rendezővel Takács Ferenc irodalomtudós és filmszakíró beszélget -



Pirosban: Gerlóczy Zsigmond

A rossz árnyék – magyar dráma, rendező: Jeles András, forgatókönyvíró: Jeles András, operatőr: Medvigy Gábor, producer: Ferenczy Gábor, Muhi András, vágó: Rumbold László, szereplők: Török-Illyés Orsolya, Tenki Dalma, Kari Györgyi, Gerlóczy Zsigmond, Pálffy Tibor, Berger Dalma, Marjai Virág, Mamikon Yengibarian, Edvi Henrietta



Jeles András a ’70-es és ’80-as évek egyik legmeghatározóbb s egyben legkülöncebb rendezője – akinek olyan kultikus darabokat köszönhetünk, mint A kis Valentino vagy az Álombrigád –, 2003 után most először jelentkezik önálló, egészestés filmmel.
A rossz árnyékkal debütál az új forgalmazó, a Soldivision, amely alternatív módszereket ígért a film terjesztésében: nem mindennapi vetítési helyszíneken, a társművészeteket is bevonó különleges események kapcsol a premierekhez.
A rossz árnyék a Filmalap támogatásával jött létre, a történet főhőse egy különleges képességekkel megáldott-megvert huszonéves fiú – Gerlóczy Zsigmond (különben zongoraművész) – és restaurátor apja: Pálffy Tibor (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagyszerű színésze).
“A vizualitásában és gondolatiságában egyaránt lélegzetelállítóan sokrétegű film nemcsak a történet, az idő, a valóság, a nyelv, az értés, a kommunikáció, a transzcendenshez való viszony, a bűn, hanem mindenekelőtt az ember lényegére, mibenlétére kérdez rá; de hát Jeles András mindig, minden körülmények között ezt teszi. A rossz árnyék központi motívuma ifj. Hans Holbein emblematikus festménye, a Követek – amelyről a filmbeli apa másolatot készít. (A másolatnak, az ismétlésnek, a variációnak egyébként is messzire mutató, következményekkel járó jelentősége van.) A filmben láthatjuk Török-Illyés Orsolyát, Kari Györgyit, valamint – mások mellett – Edvi Henriettát (a WS Színház színésze), Lehőcz Zsuzsát (a Mesebolt Bábszínház tagjaként játszott Jeles-előadásban), Benkő Gézát, Tenki Dalmát, Mészáros Mátét. Az operatőr Medvigy Gábor, a látványtervező Árvai György, a jelmeztervező Szűcs Edit, a zenei világért Melis László – felelős” számolt be a Vas Népe.
“A rossz árnyék bizonyos vetületében Miskin-történet: “Menet közben jöttem rá, hogy az.” Dosztojevszkij “félkegyelmű”, vagyis különös képességekkel megáldott-megvert hőse Jézus-variációként érkezik a földre (Pétervárra), hogy – egy kép nyomán – álom és ébrenlét határán járja végig a maga passióját, amelynek során néha a végtelenbe tágulnak a pillanatok. “Én úgy látom, hogy ami szép, az rejtvényszerű, és a megfejtés érintkezik a számunkra iszonyúval”, írja Jeles András (Füzetek, Kalligram, 2007.) A szépség – rejtvény, állítja Miskin. De a világot a szépség megválthatja-e? (…) A tét ebben az értelemben az, hogy van-e megváltás. Hogy föloldható-e a bűn állapota. Békévé oldódhat-e a háború. Hogy mit kezdjünk azzal a tudattal: mind halálraítéltek vagyunk”tette hozzá a Vas Népében Ölbei Lívia.
Belépés...

március 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

10 ÉVES AZ ELŐHÍVÁS!
- 2008. március 19-én, 10 éve indult a Litera és a Nyitott Műhely közös beszélgetéssorozata, az Előhívás, erre a tíz évre tekint vissza az Előhívás jelenlegi csapata: Németh Gábor, Jánossy Lajos, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia, vendégünk: Sipos Balázs -


A beszélgetés után mulatság veszi kezdetét.

Az Előhívás 2008. március 19-én indult. A 10 év alatt a beszélgetések résztvevői voltak: Németh Gábor, Jánossy Lajos, Reményi József Tamás, valamint Bán Zoltán András, Vári György, Sipos Balázs és Tóth-Czifra Júlia, az első körben, induláskor: Márton László, Szilasi László és Szörényi László. Mind ez idáig 83 alkalommal ült össze az Előhívás.
Az Előhívás témái voltak:
A LAP, Roland Barthes, Bereményi Géza, Bodor Ádám, Csalog Zsolt, Csaplár Vilmos, Császár István, Csoóri Sándor, Csörsz István, Csurka István, Déry Tibor, T. S. Eliot, Ember Mária, Eörsi István, Tamás Gáspár Miklós, Sándor Iván, Esterházy Péter, Fejes Endre, Fenyő Miksa, Galgóczi Erzsébet, Garaczi László, Gerelyes Endre, Gion Nándor, György Péter, Hamvas Béla, Hevesi András, a Holmi, Ignotus Pál, a Jelenkor és Czesław Miłosz, Kardos G. György, Eric Kästner, Ottlik Géza, Molnár Ferenc, Kertész Imre, Király István, Konrád György, Kornis Mihály, Reinhart Koselleck, El Kazovszkij, Lázár Ervin, Lengyel Péter, Lukács György, Mándy Iván, Márai Sándor, Mészöly Miklós, Moldova György, Nádas Péter, a Napló, a Nappali ház, Michael Oakeshott, Orbán Ottó, José Ortega y Gasset, Petri György, a Pompeji, Réz Pál, Rubin Szilárd, Sánta Ferenc, Schein Gábor, St.Turba Tamás, Szentkuthy Miklós, Szilágyi István, Szőnyei Tamás, Takáts József, Tamás Gáspár Miklós, Tar Sándor, Tolnai Ottó, Vajda Mihály és Végel László, valamint Balassa Péter és Csengey Dénes levélváltása, Bán Zoltán András és Radnóti Sándor írásai, Földes Anita Fejtő Ferenc-monográfiája, Hadas Miklós, Zeke Gyula könyve Vázsonyi Vilmosról, Jámbor Judit interjúkötete Spiró Györggyel, Szabó Dezső és József Attila írásai Babitsról.
Jánossy Lajos: 10 éves az Előhívás

Amikor belekezdtünk, nem hinném, hogy bármelyikünk gondolta volna, minden évben, októbertől májusig, tíz éven át, havonta egyszer ott ülünk a Nyitott Műhely pódiumán, és beszélgetünk. A Litera 2008-ban határozta el, hogy a retrospektív sorozatot útjára indítja. A portál napi szinten, gyakori frissülésekkel igyekszik ellátni vállalt feladatát; a kortárs magyar irodalom rangos kötetmegjelenéseiről és eseményeiről tájékoztatni az olvasókat. Nem utolsó sorban ennek fényében úgy döntöttünk, rendszeresen essék szó a hagyományról, bírjuk szóra azokat az olykor méltatlanul elfeledett, vagy épp klasszikussá avatott alkotókat és műveket, akik és amelyek nélkül a mai regények, versek és esszék nem születhettek volna meg. Mert a közös emlékezet, esetünkben: a közös olvasás és az ismételten nekibuzduló újragondolás nélkül nem érthetjük meg egymást, kulturális javaink gondozásra szorulnak, párbeszédben kell maradnunk.
Lehetetlen felsorolni azt a több mint nyolcvan szöveget, amelyek nyomába eredtek az Előhívás résztvevői. Mészöly Saulusával indultunk, legutóbb Nádas Világló részletekével foglalkoztunk. A címek magukért, a sorozatért beszélnek; kitűnik belőlük, hogy az eredeti koncepció bővült, a „szemeszterek" tematikus blokkokba szerveződtek, ekképp, ha dominánsan nem is, de visszatérőn bukkannak fel kortárs írók a választottak között. Igyekezetünk a magyar széppróza legszélesebben vett spektrumában mozogni; a novelláktól a regényeken át, az esszéken, a művészeti, az esztétikai írásokon keresztül a memoárok, a naplók műfaját sem tartottuk el magunktól. És, mondhatjuk biztatólag, messze nem értünk a végükre.
10 éves az Előhívás, senkivel nem konkurálunk, épp ellenkezőleg, minden párhuzamos beszélgető kör munkájának drukkolunk. Az évforduló alkalmából, egy szikrányi másodpercre tán megengedhető: kellő szerénységgel hivalkodunk is; legjobb tudomásunk szerint ez a mostanáig legrégebbi sorozat az irodalmi szcénában.
Amikor erre a tíz évre visszatekintünk, első sorban nem magunkat ünnepeljük, hanem a magyar irodalmat és a közönséget, barátainkat és minden érdeklődőt, akik hónapról hónapra meghallgattak minket. Igazán nagyszerű érzés tapasztalni a ragaszkodást, a megindítóan hűséges figyelmet. A tortán a fények tehát nekik világítanak. És persze a kellőképpen nem adorálható Finta Lacinak, aki mindehhez szívét-lelkét, pörköltjeit, fröccseit és türelmét garantálja.
Azt reméljük, a mai este, amelyen az Előhívás tagjai a szerzők, a könyvek és a publikum előtt tisztelegnek, meghitt és adomákkal teli együttlét lesz, nem nélkülözve a sorozat egészével kapcsolatos elemzéseket sem. Természetesen nem feledkezünk meg azokról a barátainkról, akik időszakosan voltak társaink a Nyitott Műhelyben. Bán Zoltán András, Vári György és Sipos Balázs nélkül az Előhívás nem lett volna az, ami. Közülük Sipos Balázs ismét velünk ül majd a közös asztalnál.
Mindenkit szeretettel várunk!

Az Előhívás stábja, a Litera szerkesztői és Finta László, a Nyitott Műhely mindenese
További Előhívások:

április 18.
május 9.
június 6.
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 13. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA

Vendégünk: GŐZ LÁSZLÓ
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Vendégünk a magyar kortárs jazz kiemelkedő zenésze, a BMC alapítója.


Gőz László a kortárs zenét játszó 180-as Csoport egyik alapító tagja volt, az együttessel 1979-től 1989-ig 400 koncertet adott Európa-szerte. Számos rádió számára készítettek felvételeket, mint pl. a Magyar Rádió, a Süddeutscher Rundfunk, a Hessischer Rundfunk, a Radio France, valamint a Magyar Televízió. Együtt dolgoztak Steve Reich-hal, Petr KotikkalAlvin CurrannalChris NewmannelSzabados Györggyel és Vidovszky Lászlóval. 1989-ben alakította meg a Brass Age együttest, ezzel a formációval két lemezt készített. Erdélyi Péterrel közösen alapította meg az ESP Groupot 1994-ben. Játszott ezenkívül az Interbrass, a Budapest Big Band, az LGT, és a Jazz+Az zenekarokban is.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
április 10. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

március 13. kedd 17:00
MARKÁNS VÉLEMÉNYEK

HOGYAN LESZ GYERMEKÜNK, HA MAGÁTÓL NEM MEGY? IVF-TŐL A BÉRANYASÁGIG
- Dr. Falus Ferenc vendégei: Herczog Mária, Nagy Melinda, Parászka Boróka, Sándor Judit és Vass Zoltán -


IVF - in vitro fertilizáció - lombikbébi kezelés

Tapasztalataikat elmondják:
Herczog Mária, szociológus, gyermekvédelmi szakember, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnöke
Nagy Melinda, mikrobiológus, vezető embriológus, Reprosys Termékenységi Központ
Parászka Boróka, újságíró
Sándor Judit, jogász, CEU tanára
Vass Zoltán, centrumvezető főorvos, szülész-nőgyógyász szakorvos, Reprosys Termékenységi Központ
Ajánlott irodalom:



http://168ora.hu/kulfold/nyomorusagon-hizik-a-beranyaipar-az-uj-kaukazusi-kretakorben-aze-a-gyerek-aki-akarja-12959
http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gruz-beranyak-szultek-ikreket-monikanak/700n564
https://www.nlcafe.hu/csalad/20170926/beranya-szules-baba-orokbefogadas/
https://www.dropbox.com/s/2vis6hppll4a83y/Herczog%20b%C3%A9ranya.docx?dl=0
https://www.facebook.com/Reprosys-Term%C3%A9kenys%C3%A9gi-K%C3%B6zpont-354499338241821/?hc_ref=ARRkeuEF9jXUZdDLKiCdakv6GpixTOx0Nm11iv2mpyFJEHF4U4c4WvWOoEk57WWWEhk
A belépés díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges a következő oldalon.

március 12. hétfő 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL (ÚJ FOLYAM)

Vendégeink: BORDA RÉKA és VAJNA ÁDÁM
Beszélgetőtársak, a sorozat szerkesztői: Szurdi Panni és Vida Kamilla

Újraindult a Késelés villával irodalmi beszélgetéssorozat! Az idei évad rengeteg meglepetést tartogat. Az estek felfoghatók ősbemutatókként, hisz meghívott vendégeink olyan szövegeket is felolvasnak, amelyek még nem jelentek meg semmilyen felületen.
A Nyitott Műhelyben legközelebb Borda Rékával és Vajna Ádámmal beszélgetünk. Nem felejtkezünk el az előző alkalom vendégei, Kállay Eszter és Mohácsi Balázs által hátrahagyott kérdésekről sem:
- A munkátokban milyen viszonyban van egymással az alkotói, a politikai és a személyes sík? Eredendően politikai-e az alkotás, politikai-e a személyes? El lehet-e ezeket választani?
- Kabai Lóránt és Szálinger Balázs szerzőként sokat és hosszan hallgattak, mialatt szerkesztették a Műutat és a Hévízt. Ti mire számítotok, az alkotómunka rovására fog-e menni a szerkesztés, és van-e tervetek, hogyan kerüljétek el az ilyen jellegű krízishelyzetet?
A felolvasást és beszélgetést követően pedig Borda Réka és Vajna Ádám kedvenc zenéire bulizhat, aki eljön!



Borda Réka (1992, Szeged) költő, designteoretikus. A Műút szépirodalmi szerkesztője. Első kötete 2017-ben jelent meg Hoax címmel a Scolar Kiadó gondozásában.
Vajna Ádám (1994, Budapest) költő, prózaíró. Az ELTE skandinavisztika mesterszakos hallgatója, a Hévíz folyóirat szerkesztőségi munkatársa.


Házigazdák: Vida Kamilla és Szurdi Panni (fotó: Bokor Krisztián)

További alkalmak:
április 8. vasárnap 17.00
A program a NEA támogatásával jött létre.
Facebook ajánló.
Interjú a Literán.
Remek értékelés a sorozatról az ELTE online felületén.
A belépés díjtalan.

március 12. hétfő 18:00
RenArt LÉLEKFESTŐ MŰHELY A KISTEREMBEN

MŰVÉSZETTERÁPIA



Aki szeretné kipróbálni a művészetterápia módszerét, belekóstolna, szívesen részt venne egy alkalmon, szeretettel várom!
Megtudhatod, hogy hogyan is működik a módszer, és átélheted áldásos hatását, már az első alkalom alatt is!
Hidd el, nem fogsz csalódni!
Farkas Renáta Ranee
Regisztráció:
https://goo.gl/forms/fJ87zvGzfd7DvK8r2
Bővebben a módszerről:
https://renartmuhely.wixsite.com/renart/muveszetterapia
Az esemény díja: 5.900,- Ft.
Szeretettel várlak!
RenArt Lélekfestő Műhely
Mozdulj - Alkoss - Teremts!

március 10. szombat 19:00
ELLENLÁBAS (ÚJ FOLYAM)

Vendégeink: JÁSZ ATTILA és PEER KRISZTIÁN
- Benedek Anna és Tamás Zsuzsa sorozatában -

Több mint négy év pihenés után 2017 novemberétől folytatódik az Ellenlábas. A korábbi koreográfiát felelevenítve most is író- és költőpárbajokat és párbeszélgetéseket rendezünk. Olyan ellenlábasokat ültetünk egy asztalhoz, akik nagyon hasonló témával foglalkoznak vagy épp gyökeresen ellentétes a világról és a művészetről való felfogásuk.


Benedek Anna Tamás Zsuzsa

 Korábbi Ellenlábasok:
- Bajtai András és Karafiáth Orsolya: Kinek öreg a hegedűje? /2009. szeptember/
- Horváth Viktor és Péterfy Gergely: Törött tükör? /2009. október/
- Kiss Judit Ágnes és Nemes Z. Márió: Testi mesék a húsról /2009. november/
- Kemény István és Solymosi Bálint: Apás fiúk /2010. január/
- Németh Gábor és Schein Gábor: Angyal vagy? /2010. március/
- Györe Balázs és Vajda Miklós: Emlékképkeretezők /2010. március/
- Csaplár Vilmos és Szécsi Noémi: Kommunista kedd /2010. május/
- Grecsó Krisztiám és Kálmán Gábor /2013. január/
- Erdős Virág és Závada Péter /2013. február/
- Garaczi László és Maros András /2013. március/
- Krusovszky Dénes és Takács Zsuzsa /2013. május/
- Dragomán György és Totth Benedek /2017. november/
- Molnár Krisztina Rita és Turi Tímea /2018. január/
A sorozat az NKA támogatásával jött létre:
A belépés díjtalan.

március 9. péntek 19:00
KONCERT A KISTREMBEN

ÓSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK
- Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában -




Ez itt a nagy lehetőség!!! Éljetek vele! Ízelítőül:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Nagy, fodrozódó vizű tóhoz hasonló mezőn élt.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Mindent jól megbámult, de legjobban ácsingózva a madarakat leste. Szeretett volna szállni, mint ők.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Egy reggel arra ébredt, hogy hiányzik az egyik cipője. Éjszaka valaki elvitte az ágya mellől.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Elvarázsolt kertben lakott. Ez a kert tele volt sosem látott játékokkal. Özönlöttek hozzá a gyerekek. Akárhányan jöttek, mindig mindenki talált magának játékot, amibe úgy belefeledkezhetett, hogy észre sem vette, rajta kívül mások is vannak a kertben.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Egyszer kisebb lett, mint a legkisebb bolha. Félt, hogy rálépnek. Félt, hogy arrébb söprik, ha nem figyelnek. Félt, hogy légykakinak nézik és eltakarítják.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
A padlásain madarak éltek. Egy napon a madaraknak csak a hűlt helyét érezte. Vigasztalhatatlanul elszomorodott. Még a lábai sem jutottak eszébe.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Egyik reggel vidáman ébredt. Jókedvűen nyújtózkodott. Egyik tornyába azon nyomban beleakadt egy esőfelhő.
A folytatásért kattanj rá az eseményre!
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)


Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként
március 9.
április 13.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 9. péntek 19:00
KLUBNAP

VANCSÓ ZOLTÁN ÉS TANÍTVÁNYAI

Zártkörű rendezvény.

március 9. péntek 17:00
RenArt LÉLEKFESTŐ MŰHELY A KISTEREMBEN

ÓRIÁS MANDALA KÉSZÍTÉS



Óriás mandalát készítünk közösen, teázunk, kellemes háttérzene szól, és közben beszélgetünk. Mandaláról, életről, imádságról, lélekről, kozmoszról, személyiségről.
Egy hatalmas, közös mandala készül a végére!
A mandala szó, az ősi indiai nyelvből, a szanszkritból származik.
Jelentése: kör, ív, körszelet, korong.
A mandala egy szimmetrikus meditációs kép, az ember legmagasabb tudatállapotának képi kifejezése.
Eredete évezredek óta a buddhista, tibeti és indiai kultúrához köthető.
A mandala létrehozza, vagy megőrzi a lelki rendet, segíti az elmélyülést, meditációt.
Pihenteti a szellemet, kikapcsol a stresszes világból, harmonizál.
C. G. Jung révén került az európai kultúrába, azon belül a pszichológiába, mint terápiás eszköz, technika. Az emberi psziché és az univerzum egybefoglalása miatt “pszichokozmogramnak” nevezte a mandalákat, és rendkívüli jelentőséget tulajdonított nekik a terápiás folyamatban.
Kapcsolódj ki, lazulj el, és add át magad egy magasabb rendnek!
Az eseményre a terem befogadóképessége miatt regisztrálni szükséges!
Farkas Renáta Ranee
Regisztráció: https://goo.gl/forms/Thzf2tzsI9QQNCsm2
Az esthez való hozzájárulás 1500,- Ft, mellyel a szervezők munkáját, az eszközök biztosítását segítheted.
RenArt Lélekfestő Műhely
Mozdulj - Alkoss - Teremts!

március 9. péntek 10:00
RenArt LÉLEKFESTŐ MŰHELY A KISTEREMBEN

ÓRIÁS MANDALA KÉSZÍTÉS



Óriás mandalát készítünk közösen, teázunk, kellemes háttérzene szól, és közben beszélgetünk. Mandaláról, életről, imádságról, lélekről, kozmoszról, személyiségről.
Egy hatalmas, közös mandala készül a végére!
A mandala szó, az ősi indiai nyelvből, a szanszkritból származik.
Jelentése: kör, ív, körszelet, korong.
A mandala egy szimmetrikus meditációs kép, az ember legmagasabb tudatállapotának képi kifejezése.
Eredete évezredek óta a buddhista, tibeti és indiai kultúrához köthető.
A mandala létrehozza, vagy megőrzi a lelki rendet, segíti az elmélyülést, meditációt.
Pihenteti a szellemet, kikapcsol a stresszes világból, harmonizál.
C. G. Jung révén került az európai kultúrába, azon belül a pszichológiába, mint terápiás eszköz, technika. Az emberi psziché és az univerzum egybefoglalása miatt “pszichokozmogramnak” nevezte a mandalákat, és rendkívüli jelentőséget tulajdonított nekik a terápiás folyamatban.
Kapcsolódj ki, lazulj el, és add át magad egy magasabb rendnek!
Az eseményre a terem befogadóképessége miatt regisztrálni szükséges!
Farkas Renáta Ranee
Regisztráció: https://goo.gl/forms/Thzf2tzsI9QQNCsm2
Az esthez való hozzájárulás 1500,- Ft, mellyel a szervezők munkáját, az eszközök biztosítását segítheted.
RenArt Lélekfestő Műhely
Mozdulj - Alkoss - Teremts!

március 8. csütörtök 20:00
KONCERT

GYÉMÁNT BÁLINT - JUHÁSZ GÁBOR GITÁRDUÓ

Gyémánt Bálint a hazai jazzélet egyik legkiemelkedőbb gitárosa, aki valódi érdeklődést mutat a zene minden formája iránt. Szívesen kóstol bele új műfajokba, fedez fel különböző stílusokat, hogy folyamatosan fejlessze zenei világát, inspirálja saját magát és környezetét. 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és ugyanitt szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben. 2014 óta a Bartók Béla Konzervatórium főtárgy tanára. Gitárosként és dalszerzőként jelenleg Harcsa Veronikával közös duójában, a Bin-Jip zenekarban és a Transform Quintetben működik közre, legújabb zenei projektje pedig a Gyémánt Bálint Trio. Egykori mesterével, Juhász Gáborral közösen 2011-ben jelentette meg a Budapest című albumot, melyen a két gitárművész a város jellegzetes és számukra fontos helyszíneit idézi meg a dalok és improvizációk nyelvén.



Juhász Gábor (1968) Gramofon és Artisjus díjas, Jónás Tamással Aegon társdíjas jazz gitáros. Alapító tagja a Tin-Tin kvartettnek, közremködöje számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborg-gal közösen, 60/40 címmel. 2006-ban megalapította a Juhász Gábor triót, melyben Papesch Péter basszusgitározik és Fodo (Födő Sándor) játszik ütőhangszereken. A 2009 óta Bacsó Kristóf szaxofon és Schreck Ferenc harsona művésszel kiegészülve Juhász Quintet néven is fellépnek. 2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzői CD-je amelyen a kvintett és a trió is szerepel, valamint László Attila gitáron és Borbély Mihály szaxofonon. 1990-óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zenemüvészeti Szakközépiskola Jazz Gitár szakán. Nemzetközi hírességek, akikkel Juhász Gábornak volt szerencséje játszani: Archie Shepp, Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Ian Ballamy, Lars Danielsson, Stephen James, Bebo Baldan, Federico Sanesi, Theo Jörgensman
Bővebben: http://www.juhaszgabor.eu/
Belépődíj férfiaknak: 1.200, diák: 900 Ft, Nőnap alkalmából minden hölgylátogató a vendégünk! (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 7. szerda 20:00
LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

SIMPLY ENGLISH: LONG GREY BEARD AND A HEAD THAT'S BALD



Hogy mi jellemző az angol népzenére? Hát, első sorban az, hogy egyedül ez a zenekar játssza Magyarországon. Egyébként pedig igen változatos: a lábmozgató hangszeres táncdallamoktól a lélektani a capella balladákon át az utcai rikkancsok dalos újságolásáig rengeteg féle formájában maradt fenn, és él is tovább. A 20 éve fennálló Simply English legújabb lemezének bemutatóját a Rugby-beli Horsley Woodhouse és Pécs után most a fővárosban a Nyitott Műhely közönsége is megtekintheti.
"Aki hallja, annak feltűnik, mennyire profik és muzikálisak ezek itt hárman, mikor összejönnek."
(Keith Kendrick - The Living Tradition)



A Simply English trió angol népzenét játszó együttes Pécsről. Alapítói Andy Rouse (korábban a The Folk Tone Drum tagja) és Fenyvesi Béla a Szélkiáltó együttesből. Andy és Béla a Simply English megalakulása előtti években már többször játszott együtt: a Szélkiáltó és Andy Rouse készített pl. egy angol gyerekdalokat tartalmazó kazettát This is the Way címmel, továbbá Andy több verset is lefordított angolra a Szélkiáltónak. Az együttes 1996-ban kezdett rendszeresen együtt játszani. Andy szintén ebben az időben  kezdett tanítani a Pécsi Tudományegyetemen angol történelmet és kultúrát tanítani, kurzusának címe: Brit kultúrtörténet népdalokon keresztül. A kurzus kiegészítéseként összeállított egy előadást zenei illusztrációkkal, amellyel több magyar városban is felléptek.
Andy Rouse – vocals
Bulcsú Babarci – guitar, vocals, ukulele
Zsombor Horváth – fiddle, viola, mandolin, tambura cello, singing saw
Honlapjuk
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 7. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

FELLINI: 8 ÉS 1/2

8 és ½ /Otto e mezzo/ - olasz filmdráma, 132 perc, 1963, rendező: Federico Fellini, író: Federico Fellini, Ennio Flaiano, forgatókönyvíró: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio, Pinelli, Brunello Rondi, zeneszerző: Nino Rota, operatőr: Gianni Di Venanzo, jelmeztervező: Piero Gherardi, producer: Angelo Rizzoli, látványtervező: Piero Gherardi, vágó: Leo Cattozzo, szereplők: Guido Anselmi - Marcello Mastroianni, Claudia - Claudia Cardinale, Luisa Anselmi - Anouk Aimée, Carla - Sandra Milo
Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

április 4.: Rob Marshall: Kilenc
május 2.: Woody Allen: Csillagporos emlékek
június 6.: Bob Fosse: Mindhalálig zene
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

március 6. kedd 19:00
2000 AKADÉMIA

Az újraindult 2000 folyóirat bemutatja:

AZ IRODALOM HUMORA
- vendégünk: MARGÓCSY ISTVÁN -



Margócsy István előadása a 2000 Akadémián az irodalom humoráról! Ha járt Margócsy-órákra vagy éppen most jár, visszaidézné a remek előadásokat vagy most ismerkedne meg az ELTE pompás oktatójával, ki ne hagyja ezt az estét! Humor, irodalom, kell ennél több?
(A 2000 folyóirat ajánlása az esthez)
Margócsy István (Nyíregyháza, 1949) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE-n végzett magyar–orosz szakon. 1973 óta az ELTE Bölcsészkarán tanít magyar irodalomtörténetet, kutatási területe a felvilágosodás, a nyelvújítás és a romantika magyar irodalma. Jelenleg az ELTE BTK XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető tanára, habilitált egyetemi docens. 1977 és 1983 között a Mozgó Világ munkatársa volt, rovatvezetőként is. 1989 óta a 2000 című irodalmi és társadalmi havilap szerkesztője, jelenleg felelős szerkesztője. 1991 óta a Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) irodalomtudományi rovatának vezetője.



A 2000 magyar irodalmi és társadalmi havilap. Kiadója a Mentor Irodalmi Alapítvány. Az 1989 áprilisában indult lap a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Egyik első alapító szerkesztője Horváth Iván irodalomtörténész. 2002 januárja óta online formában is megjelenik. Az online cikkek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőjén is elérhetők. A költségvetési támogatás megvonása miatt a folyóirat nyomtatott változata 2016-ban megszűnik. A kényszerű szünet után a 2000 ismét megjelent. A 29. évfolyam (2017) első számában a szerkesztők bejelentik, hogy a lap újraindul(t). 2017 végéig az évfolyam négy száma jelent meg nyomtatásban. Felelős szerkesztője: Margócsy István.
A belépés díjtalan.

március 5. hétfő 19:00
LAPBEMUTATÓ

EX SYMPOSION új (2017/97.), ÁRNY-ÉK című lapszámának bemutatója



"... nem elsősorban magára a forradalomra,főként nem annak az eseményeire koncentrál. Sokkal inkább az azóta eltelt száz évre, arra, hogy mindez miként volt befolyással nem csupán Oroszországra, hanem Magyarországra is, illetve az egész közép-európai térségre." (részlet a szám szerkesztője, Mesés Péter bevezetőjéből)

A beszélgetés résztvevői:
Bretter Zoltán
Wilhem Droste
Krasztev Péter
Mesés Péter
Radics Viktória
Vajda Mihály
Moderátor: Józsa Márta


Korábbi lapszámbemutató (a képen szereplők közül talán ha Kukorelly Endre nem lesz jelen, ill. ezt is inkább ikszre venném)

Az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat, amelyet a Vajdaságból áttelepült költők, írók és irodalomtudósok alapítottak 1993-ban Veszprémben a híressé vált, egykori Új Symposion szellemiségének folytatóiként. A lap főszerkesztője 2004-ig Tolnai Ottó volt (azóta a szerkesztőség elnöke), 2005-től pedig Bozsik Péter, aki korábban felelős szerkesztőként vett részt a folyóirat készítésében (a verseket Krusovszky Dénes szerkeszti). A szerkesztőbizottság tagjai közé tartozik Balázs Attila, Fenyvesi Ottó (laptervező), Józsa Márta, Kalapáti Ferenc, Ladányi István, Mesés Péter, Pató Attila, Radics Viktória, Rajsli Emese, Szerbhorváth György, Szilágyi Zsófia és Virág Gábor.
http://exsymposion.hu/
A lap bemutatóit a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
A belépés díjtalan.

március 4. vasárnap 14:00
HÁZASSÁGKÖTÉS

PK és SF



Zártkörű rendezvény

március 3. szombat 19:00
SZÜLINAP

FM

Zártkörű rendezvény.

március 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 11.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A KIÁLTÁS
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A kiáltás /Il grido/ - olasz filmdráma, 115 perc, 1957, rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró:  Michelangelo Antonioni, Elio Bartolini, Ennio De Concini, zeneszerző: Giovanni Fusco,operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Aldo - Steve Cochran,Irma - Alida Valli, Virginia - Dorian Gray,Elvira - Betsy Blair,Virginia apja - Guerrino Campanili
A francia iskola pesszimisztikus hangulatát
árasztó film egy munkás, Aldo tragédiáját mutatja be, aki egész sorsát élettársa, Irma szerelmére alapozta, s amikor a nő másba szeret bele, megszűnik számára a normális emberi élet, sőt egyáltalán az élet. Az alkotó ebből a mindennapi történetből valóságos sorstragédiát épített fel, tragikus tévedéssel és bukással, miközben nagy lélektani pontossággal ábrázolja a szerelem erejét.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
április 6. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 1. csütörtök 19:00
POLÉMIA

ELMARAD!!!

"EGY HÚRON PENDÜLÜNK"

KEREKES SÁNDOR ÉS SZABÓ LAJOS KÖZÖS ESTJE


Kerekes Sándor

Kerekes Sándor Budapesten nevelkedett, mérsékelt sikerrel. 1976 óta Torontóban él, pénzügyi szakember. Írásaiban történelemmel, politikával és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Kedvelt műfaja a polémia. Az elmúlt tizenkét évben részt vett a torontói magyar közösség, a Magyar Ház életében. Történelmi vizsgálódásai többnyire a XIX. es XX századi magyar társadalmi, kulturális és politikai világgal foglalkoznak, gyakran a zsidósággal is kapcsolatban. Budapest szerelmese. A magyar politikai élet szorgalmas megfigyelője, különös tekintettel a jelenleg folyamatban lévő fasizálódási folyamatra.
Kerekes Sándor írásai a Kanadai Magyar Hírlapban.


Szabó Lajos

A műsor a klasszikus jazz és a magyar népszerű zene keverékéből áll össze, néhány felolvasott, vagy rögtönzött szöveg közbeiktatásával, a változatosság és a szórakoztatás jegyében.
Adományt elfogadunk, mellyel a közönség Szabó Lajost támogathatja.