ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

május 31. csütörtök 19:00
FŐPRÓBA

SF/KK



Ajánlott támogatás: 500 Ft

május 30. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

A BLACK MIRROR című sorozat SAN JUNIPERO című epizódja - GAZDAG JÓZSEF választása
- a vetítést követően az íróval Fehér Renátó, a litera.hu szerkesztője beszélget -



Gazdag József (Kassa, 1977) magyar író, újságíró. 2003-tól 2014-ig az Új Szó sportújságírója, majd a felvidéki Pátria Rádió riportere. 2005-ben ő képviselte a magyar irodalmat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján (First Novel Festival). A Komáromi Szalon nevű beszélgetőest-sorozat társszervezője.
Művei:
Kilátás az ezüstfenyőkre
. Elbeszélések; Kalligram, Pozsony, 2004, 2012
Výhľad na strieborné smreky (Kilátás az ezüstfenyőkre); ford. szlovákra Gabriela Magová; Kalligram, Pozsony, 2014
Egy futballfüggő naplójából (tárcák); Kalligram, Bp., 2015

Black Mirror: San Junipero - angol sci-fi dráma, sorozatepizód (3. évad, 4. rész), 61 perc, 2016, rendező: Owen Harris, forgatókönyvíró: Charlie Brooker, zeneszerző: Stuart Earl, Stephen McKeon, operatőr: Zac Nicholson, vágó: Ben Yeates, szereplők: Yorkie - Mackenzie Davis, Kelly - Gugu Mbatha Raw
1987-ben a huszonéves Yorkie (Mackenzie Davis) a kaliforniai üdülőhelyen, San Juniperoban turistáskodik. A félénk lány megismerkedik az extrovertált Kellyvel (Gugu Mbatha-Raw) és egy egyéjszakás kalandba keverednek. Yorkie a következő hetekben azonban hiába keresi őt.
Mint minden Black Mirror-rész, a San Junipero is valahol a nem túl távoli jövőben játszódik. Jelen esetben a technológia lehetővé teszi, hogy a halál után az ember tudata egy számítógépben éljen tovább, ahol kapcsolatba léphet más halott vagy haldokló idős emberekkel. Itt találkozik egymással Yorkie és Kelly, akik szöges ellentétei egymásnak. Amíg San Juniperóban Kelly rendszeresen buliba jár, és nem keres komoly kapcsolatot, addig Yorkie egy kissé antiszociális, szorongó személyiség, aki első napját tölti a városban. De pont különbségeik miatt vonzódnak egymáshoz, mert mások, mint azok, akikkel eddig dolguk volt – az ellentétükre nagyban épít az alkotás.
/.../
A San Junipero formátuma, szereplői és a jelen társadalmi problémaira való reflektálása miatt tökéletes 21. századi mű, azonban olyan filozófiai és erkölcsi kérdéseket vet fel, melyek az idők kezdete óta foglalkoztatják az emberiséget, ezáltal pedig a San Junipero bekerül a minden idők legjobb alkotásait tartalmazó örök felhőbe.

(Két részlet Bede Árpád: Befejezett Isten-halál című írásából.)
Az epizód ITT elérhető.
Az Írómozi nevű írói filmklubban kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után – mint klasszikus filmklubban – beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések: ősszel
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 29. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Typotex Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TILLMANN J. A.: AZ ESEMÉNYHORIZONTON TÚL  /TEREK - KULTÚRÁK - TÁVLATOK/ című kötete
- a beszélgetés résztvevői: Horváthy Balázs, a Typotex Kiadó vezetője, Leiszter Attila, szerkesztő, Mártonffy Marcell, irodalomtudós, teológus, zene: BÉLAMŰHELY -


A könyv a bemutató alkalmából kedvezményesen kapható

A tér számunkra maga az állandóság.
Ám a térben nemcsak történnek dolgok, hanem a tér maga is történik, így aztán története is van. Ezt a történetet számos tényező alakítja, nemcsak a geometria, de a teológia, a politika, a technológia... A könyv különböző korok és kultúrák tereinek alakulásába, tartósan érvényesülő tényezőibe és mintázataiba nyújt betekintést – kezdve a tengerre vetett tekintettel, a kelet-és nyugat-európai térfelfogás különbözőségénél, majd a magyar, a német, az orosz, az amerikai és az iszlám sajátosságokon át a Közép Birodalmáig, és azon is túlmenően. A könyv mégsem történeti munka, hanem az adottságok és a lehetőségek feltárására irányul. Lévén
a tér tág és tágasságába növekvő belátás nyerhető. Még akkor is, ha történetesen különfél eösszetételű ködfüggönyök korlátozzák a kilátást. Megismerése révén túl lehet jutni a lehatároltságokon, mediális buborékokon, észlelési konvenciókon; ki lehet jutni – a szabadba.
ESEMÉNYHORIZONT 1. (kozmológiai) Olyan határfelület, amin túlról jelek már nem érnek el a megfigyelőhöz. Az eseményhorizont mögött elinduló fénysugarak soha nem lépik át az eseményhorizontot. 2. (hétköznapi) A médiafelületekből és hírhordalékokból képződött kaotikus torlasz, amely megakadályozza a látóhatár tágasságának tekintetbevételét.
(A Nomád Nagyszótárból)

Tillmann J(ózsef). A(dalbert). (Bonyhád, 1957) magyarországi német, filozófus, esszéista, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait 1976–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte. 1977–1981 között az ELTE BTK történelem–esztétika szakon tanult. 1981-ben történelem-esztétika szakos előadó. 1981–1985 között fordító, szörftanár, garázsmester volt. 1985–1986 között a Panoráma Útikönyvek szerkesztőjeként dolgozott. 1986–1991 között a Vigilia folyóirat szerkesztője volt. 1991–2009 között a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszékén volt egyetemi docens. 1994-től óraadó a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén. 2000 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára.
2005 óta a Pannonhalmi Szemle szerkesztője. A kortárs Hannes Böhringer német művészetfilozófus műveit fordította, szerkesztette, válogatta, közreadta.
Kötetei:
Szigetek és szemhatárok. Későújkori kilátások.
Holnap Kiadó, 1992.
A növekvő napok népe. A ladomi lelet. Pesti Szalon Kiadó, 1996.
Távkertek. A Nyugalom tengerén túl. TEVE könyvek, Kijárat Kiadó, Bp.1997.
Levelek tengere Avagy a távlat távolra váltása, Koinonia Kiadó, Kolozsvár, 2004.
Merőleges elmozdulások Utak a modern művészetben. Palatinus Kiadó, 2004.
A ladomi lelet. Palatinus Kiadó, 2007.
Más-világi megfigyelések. Utak és utazók. Typotex Kiadó, 2011.
Merre megyünk? 130 éves a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem / Where are we heading?; szerk. Szentpéteri Márton, Tillmann József; MOME, Bp., 2011
Ploubuter Park. Koronczi Endre kiállítása a Kiscelli Múzeum Templomterében, 2013. január–március / Endre Koronczi's exhibition in the Templespace of the Museum of Kiscell, January–March 2013; kurátor Fitz Péter, szöveg Frazon Zsófia, Tillmann J. A., Koronczi Endre; Fővárosi Képtár–Kiscelli Múzeum, Bp., 2013 (Fővárosi Képtár katalógusai)
Hannes Böhringerrel:
Tanzen wir Philosophie! Begegnungen mit Attila Kotányi. Salon Verlag, Düsseldorf, 2012.
Monory Mész Andrással:
Ezredvégi beszélgetések. Palatinus Kiadó, 2000.
Ezred kezdet. Palatinus Kiadó, 2003.
A belépés díjtalan.

május 28. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY című kötete
- a szerzővel Balogh Máté zeneszerző beszélget -




Fehér Renátó új könyve az idő és az emlékezet motívumai köré szerveződik. Az emlékezés ideje és az idő emlékezete is belefér a Holtidény metaforavilágába. Mintha a kötet terei is az időben lennének - Terminál, ahogy az egyik vers címe is mutatja. A múlt azonban nem befejezett, hanem folyamatos. Mintha egyszerre lenne a határsáv egyik oldalán a múlt, a másikon pedig a jelen ideje. Fehér finoman stilizált versmondatai is ezt érzékeltetik, egy szórend cseréjével, egy szintagma megfordításával kilép a közlés az eredeti medréből, és máshová kerül a hangsúly. Könyvében külön búvópatakot képez az ismétlésalakzatok nagyszerű alkalmazása. Halkan radikális líráját az első kötet (Garázsmenet) után a kritika a közéleti líra és a nemzedéki irodalom újabb hullámához sorolta. A Holtidény nem az így-jöttem költészete, sokkal inkább a hol-vagyok lírája.

Fehér Renátó (Szombathely, 1989) magyar költő, szerkesztő. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte irodalom- és kultúratudomány szakon, majd 2014-től ugyanitt volt doktorandusz. 2012-2013-ban és 2015-ben a prágai Károly Egyetem vendéghallgatója. 2016 őszén a prágai Václav Havel Könyvtár ösztöndíjas kutatója volt. 2017-től a Hévíz folyóirat munkatársa, majd 2018-tól a lap szerkesztője. 2017-től a Litera.hu szerkesztője. Díjazott volt a Kárpát-medencei diákírók, diákköltők sárvári találkozóján vers és tanulmány kategóriában. 2007 óta publikál. Verseit angol, francia, lengyel, német és szlovák nyelvre is fordították. Alapító tagja a 2008-ban alakult Körhinta Körnek. Az ELTE BTK-n működő Apokrif irodalmi folyóirat körének tagja. 2010 óta a József Attila Kör tagja. Első verseskötete 2014-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Garázsmenet címmel, amelyért Zelk Zoltán-díjat kapott.
Kötetei:
Garázsmenet, versek, Magvető Kiadó, 2014
Holtidény, versek, Magvető Kiadó, 2018
A belépés díjtalan.

május 27. vasárnap 10:00
GYEREKNAP 2018

KÜLÖN ÉLŐ SZÜLŐK KÖZÖS GYERMEKEINEK NAPJA
- a XII. kerületi családsegítő és Gyermekjóléti Központ szervezésében -




Csak üljetek mellém és élvezzük közösen a műsort, mert Ti vagytok az én szüleim, Ti jelentitek a biztonságomat, legyetek békében velem és egymással is ezen a napon.
Program:
A Grund Színház műsora.
Zene: Jónás Vera
Telefon: 06/1-319-9299
E-mail: hkitti.cssk[kukac]gmail.com
A belépés díjtalan.

május 26. szombat 20:00
KONCERT

ELSA VALLE - WINAND GÁBOR ACAPELLA DUÓ


Két hang, ezernyi gondolat

A két különleges zenei egyéniséggel és talentummal megáldott énekest nem kell bemutatni az igényes zenéhez szokott közönségnek, hiszen mindkét művész ismert és elismert alakja nem csak a hazai, de a nemzetközi jazz életnek is. A ma esti koncert különlegessége Elsa Valle és Winand Gábor  személyiségéből fakad. Két olyan énekhang ad randevút egymásnak, amelyek a világ különböző tájain születtek, majd a hely kultúráját, hangulatait, jellegzetes zenéjét magukba szívva cseperedtek fel, hogy aztán kifejlődve  mérföldkövekként jelezzék az utat egy olyan világba, ahol még kevesen jártak, de követőik biztosan akadnak majd szép számmal a felnövő generációkban. Ez a két út ér össze ezen az estén, amikor Elsa Valle afrikai gyökerektől átitatott a kubai dallam és ritmusvilággal megédesített hangja találkozik Winand Gábor különlegesen finomra csiszolt melodikus improvizációival, az amerikai jazz Afrikából indulva megkerüli a bolygót és a közép európai fűszereket is magába szívva, felfrissülve ismét találkozik régi önmagával.
A két művész csodálatos duóján keresztül együtt felfedezzük a zene horizontjait, megismerjük a szabadságot és a zene által felszabadult érzések, művészetek világát. Tánc, közös alkotás, művészi pillanatok teremtése együtt. Erröl fog szóln az este. (E. V. és W. G.)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 26. szombat 16:30
KONCERT

BABA JAZZ A KAROSI JULI QUARTETTEL



Nagy sikerű estünk folytatása, ahol kikapcsolódhat a mama és baba is egyaránt. Bababarát kezdéssel játszunk egy bő órás koncertet. Saját repertoárunkból válogatunk dalokat, lesz saját szerzemény, népdal, Gershwin egyaránt, ad hoc hangszerelésben, ahogy Vendel épp engedi apának és anyának. Várunk mindenkit aki ott volt múltkor, és azt is aki el akart jönni, most itt az alkalom! Igazi családias környezetben, babasarokkal várunk titeket sok szeretettel!
Ajánlott támogatás: 1.200 Ft/fő, babáknak ingyenes!

május 25. péntek 20:00
KONCERT

MOLDVÁTÓL INDIÁIG

- Kalandozások moldvai, gyimesi, balkáni, és indiai dallamok területén / Adventures in Moldva, Gyimes, Balkan and Indian tunes area -



Koncert a Nyitott Műhelyben/ Concert at Nyitott Műhely
Jótákonysági concert!/ Charity programme!
2018. május 25-én, pénteken, 20h / 25th May, Friday, 8PM/
A zene szárnyain virtuális utazásra hívjuk meg a közönséget. Gyimes varázslatos hangulatát megidéző keserveseket hallhatunk, furulya szóval, moldvai énekfüzérekkel, és ezen dallamok hangulatával harmonizáló radzsasztáni énekekkel. Az autentikus zenei összeállítások mellett improvizatív jellegű balkáni zenék is megszólallnak szaxofonon, harmónika és tabla játék kiséretében. Az est különleges vendége Pt. Rajesh Gangani tabla művész, aki virtuóz játékával hindusztáni zenei területekre kalauzol bennünket. Érdekességképpen néhány dél-indiai klasszikus „karnátaka” zenei kompozíciót is hallhatunk.

Sára Csobán
: szaxofon, furulya, kaval/ saxofon, whistle, kaval
Johannes Olsson
: harmónika / accordion
Ábrahám Judit
: ének, gardony / vocal, hit-chello
Pt. Rajesh Gangani
: tabla
Helyszín/ Venue: Nyitott Műhely, Budapest, XII. ker., Ráth György u. 4.
Ajánlott támogatás/ Sponsorship: 1200 Ft

május 24. csütörtök 20:00
KONCERT

SZÁNTÓ MARCELL - KÜTTEL BÁLINT DUÓ



Hangemberen innen és túli saját szerzemények dob-gitár duóban. Családiasan a Nyitott Műhelyben.
Küttel Bálint - dob
Szántó Marci - gitár
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 24. csütörtök 16:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Gondolat Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

a MŰFAJ ÉS KOMPARATISZTIKA című kötet (szerkesztette: Szávai Dorottya és Z. Varga Zoltán)
- a kötetet bemutatja és a szerkesztőkkel beszélget: Horváth Géza irodalomtörténész -



Műfaj és komparatisztika című kötetünk a 2015 novemberében a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetében megrendezett komparisztikai konferencia előadásaiból válogat. A magyar komparatisták 2015-ös veszprémi találkozójának célja az összehasonlító irodalomtudomány hagyományainak, szerepeinek, vizsgálódási területeinek átértékelése és újraértelmezése volt a diszciplínát ért ezredfordulós elméleti kihívások és kritikák nyomán. Jelen kiadvány nem csupán a komparatisztika elméleti kérdéseit érinti, hanem sokszínű módszertani és történeti nézőpontokból vizsgálja a kérdést: az itt közzétett tanulmányok az irodalmi műfajok kérdését igyekeznek körüljárni. Az irodalmi műfaj fogalma az utóbbi évtizedek teoretikus diskurzusában hasonló kihívásokkal szembesült, mint a komparatisztika. A műfaj kérdése, az értelmezés és a jelentésadás műfajiság mentén artikulálódó problémái mégsem kerültek ki az irodalomtudomány érdeklődéséből, hiszen a műfajfelszámoló elgondolások, a műfaji határátlépések, hibriditások irodalmi gyakorlatai és értelmezői vizsgálatai minden jel szerint megkerülhetetlen fogódzói maradnak az irodalomról való gondolkodásnak.
A műfaji mintázatok, áthallások, szerveződések az irodalomtörténész textuális vizsgálatainak „alapfelszereléséhez” tartoznak, melyekkel történeti formációk határai, illetve kulturális és társadalmi jelentések törésvonalai azonosíthatók.
A belépés díjtalan.

május 23. szerda 20:00
EMLÉKEST

CSÖRSZ ISTVÁN (1942 - 2018)
- közreműködnek: Soltész Márton, Szondi György, Szabó András előadóművész és Csörsz Rumen István, moderátor: Bodnár Barbara -



Csörsz István (Baja, 1942 - Szentendre, 2018) magyar író. Majd harminc éven át próbálkozott az élet több területén: volt szakmunkás, matróz, műszerész, fénymásoló, fafaragó. 1967-tól jelentek meg művei. 1971-től lett szabadfoglalkozású író. A beatnemzedék hiteles tolmácsolója, az új generáció bajainak kutatója volt. Sírig tartsd a pofád című, 1971-ben megjelent regénye máig kultikus alkotásnak számít a magyar beatnemzedék iránt érdeklődők számára.
Kötetei:
1971: Sírig tartsd a pofád! (regény)
1971: Ahol a sziget kezdődik - Fiatal prózaírók antológiája
1972: Bocsánatos bűnök (elbeszélések)
1972: Vastövis (kisregény)
1973: Okos madár (regény, szlovákul: 1978)
1974: Visszakézből (regény)
1977: Ördögűzés (novellák)
1982: Kék a tenger (dráma)
1983: Sírig tartsd a pofád! I-II.
1986: Elhagyott a közérzetem (riportok)
2000: Pangala (regény)
2013: Az írás művészete. Feljegyzések (esszé, online függelékben novella- és regényelemzésekkel)
2014: Viharjelzés. Riportok 1956 katonáival (riportok)
2015: Vesztesek (regény, sci-fi)
Az est során részletek mutatunk Csörsz István video-önéletírásából, szobraiból, festményeiből, fotóiból, zenéiből...
A belépés díjtalan.

május 23. szerda 18:00
2000 AKADÉMIA

Az újraindult 2000 folyóirat bemutatja:

AZ IRODALOMTÖRTÉNET HUMORA (Van neki?)
- vendégünk:
SZILÁGYI ZSÓFIA -


Szilágyi Zsófia (1973): irodalomtörténész, kritikus, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, a Kalligram folyóirat szerkesztője, az MTA-ELTE tudományos munkatársa. Pályáját az orosz irodalom kutatójaként kezdte, PhD-fokozatának témája Lermontov Korunk hőse című regénye volt. 10 éven át a veszprémi Pannon Egyetem oktatójaként dolgozott, tanított az Eötvös Collegiumban és az ELTE-n is. Ma 20. századi és kortárs magyar irodalommal foglalkozik, eddig öt könyve jelent meg: A továbbélő Móricz (2008) című könyvéért Artisjus-díjat, Móricz Zsigmond (2013) című nagymonográfiájáért Móricz Zsigmond Emlékplakettet kapott. 1997 óta ír kritikákat kortárs irodalmi művekről, rendszeresen dolgozik az Alföld, a Jelenkor, a Kalligram című folyóiratok, illetve az Élet és Irodalom számára. 2013-ban az ELTE-n megszerezte az irodalomtudományok habilitált doktora címet. Az éretlen Kosztolányi című monográfiája 2017-ben jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában.




A 2000 egy magyar irodalmi és társadalmi havilap. Kiadója a Mentor Irodalmi Alapítvány. Az 1989 áprilisában indult lap a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Egyik első alapító szerkesztője Horváth Iván irodalomtörténész. 2002 januárja óta online formában is megjelenik. Az online cikkek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőjén is elérhetők. A költségvetési támogatás megvonása miatt a folyóirat nyomtatott változata 2016-ban megszűnik. A kényszerű szünet után a 2000 ismét megjelent. A 29. évfolyam (2017) első számában a szerkesztők bejelentik, hogy a lap újraindul(t). 2017 végéig az évfolyam négy száma jelent meg nyomtatásban. Felelős szerkesztője: Margócsy István.
A belépés díjtalan.

május 23. szerda 17:30
ELŐADÁS A KISTEREMBEN

FELEMELŐ BESZÉLGETÉS
- nyitott beszélgetés Hormay Nóra lélekgyógyász, önismereti tanácsadóval -


  

Felemelő, mert szeretném, ha a program után felemelkedettebb állapotban, pozitívabb gondolatokkal távoznál, mint amikor megérkeztél.  Beszélgetés, mert igazából „csak” beszélgetni fogunk, persze egy beszélgetés mindig hoz felismeréseket és beindít az életünkben változásokat.
Egyre többször fordul elő az életemben, hogy „csak úgy” beszélgetésbe elegyedek emberekkel és elhalmoznak kérdésekkel a világról, a változásokról, a szeretetről, a megbocsátásról, felemelkedésről, útkeresésről … és az élet bármilyen témájáról. Egyszer egy kedves barátom egy ilyen beszélgetés végén tette fel nekem a kérdést, hogy miért nem tartok beszélgetős programokat embereknek. Megérintett az ötlet, és miközben pár hete az Ószirmi meséket hallgattam a Nyitott Műhelyben, megszületett bennem a Felemelő beszélgetések program.
Ha úgy érzed elakadtál az életben, céltalan és motiválatlan vagy, magányos vagy/és szeretetlenségben élsz, vagy bármilyen más nehezítő téma van az életedben, gyere el, hátha elhangzik az az egy mondat, ami kapaszkodó lehet ahhoz, hogy elindulj és felülkerekedj a nehezítő tényezőkön. Gyere el és tedd fel a kérdést, amit nem tudod kinek kéne feltenned! Várok szeretettel bárkit, aki szívesen beszélgetne velem és a többi résztvevővel, akár azért, mert kapaszkodót keres, akár azért mert érdeklődik a munkám iránt és szeretne személyesen is találkozni velem.
Nem szeretnék konkrét témát meghatározni, szeretném, ha a beszélgetés szabadon zajlana; hiszem, hogy úgyis olyan emberek gyűlnek össze, akiknek lesz közös témája.
Szándékom, hogy ez a program elérhető legyen olyanok számára is, akik esetleg nem engedhetik meg maguknak az egyéni konzultációkat, de szeretnének tenni azért, hogy életük jobbá váljon. A program ezért adományi hozzájárulás alapon működik:
A Nyitott Műhely támogatására a javasolt hozzájárulás 500Ft/fő, melyet teljes egészében a helyszín kap meg saját fenntartására.
Ha az én munkámat szeretnéd támogatni a hozzájárulásoddal örömmel fogadom, de ha nem engedheted meg magadnak, akkor is szeretettel várlak.
Esemény linkje: https://www.facebook.com/events/257060668198993/
Saját weblapom: www.szivarvanyterapia.hu

május 22. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA

Vendégünk: MÁSIK JÁNOS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Fotó: Kincses Gyula

Másik János iskoláit a Győri Zeneművészeti Konzervatórium zongora szakán (1966-70), a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium jazz tanszakán (1970-73), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének, hangképzés, népzene szakán (1973-76) végezte. 1971-től aktív zenész: 1972-76 között a legendás Interbrass zenei vezetője, 1977-ben Cseh Tamással közösen elkészítik a Levél a nővéremhez című, korszakos jelentőségű lemezt. Többször szerepelt Szabó Gábor világhírű gitáros hazai zenekaraiban. 1977-79 között a Kőszegi Group, 1980-tól a Dimenzió tagja volt. 1982-ben az alkalmi Supergrouppal turnézott, majd az Európa Kiadó, a Trabant, és a Balaton zenekarokban játszott. 1988-90 között saját zenekarával, a Trance Balance-szal koncertezett. Számtalan nagysikerű film és színdarab zenéje kapcsolódik a nevéhez: pl. Habfürdő (r: Kovásznay György, 1981), Meteo (r: Monori Mész András, 1989), Ahogy tesszük (musical Spiró György darabjából, 1989). Sós Mária: Városbújócska című filmjének főszerepét is Ő játszotta.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
június 5. - A Magyar Jazz Első Aranykora
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 19. szombat 20:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ÉRY BALÁZS
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN /HATODIK TÉTEL/
- vendég: Duba Gábor -



Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


Grafika: Szigeti Edit

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552



Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

május 18. péntek 20:00
WORDS AND MUSIC / SZÖVEG ÉS ZENE 7.

AZ ELSŐ HALOTT
Vendégünk: DANYI ZOLTÁN




„Mint a falevelek
ha fellobbantják zöld lángjaikat
a föld egy ideig táplálja
aztán kioltja őket”

A szöveg és zene következő találkozása nem csak szöveg és zene, hanem szöveg és
szöveg találkozásáról szól.
Alice Oswald brit költő rendhagyó kötete, az Emlékkő az Iliászt idézi meg. A versek a
trójai háborúban elesett férfiak életét és halálát mondják el sűrű és tömör, egészen
mai költői nyelven, és ezzel hátborzongatón közel hozzák Tróját és a háborút. Mintha
háromezer év nem lenne több húsz évnél.
Mintha csak a neveket és a fegyvereket kellene kicserélni, és máris a délszláv
háborúkban volnánk.
Vagy mintha el se múlt volna az egész, hanem csak ezután jönne.
Szöveg: Alice Oswald (Emlékkő), Danyi Zoltán (A dögeltakarító)
Zene: Tijana Stanković, Bolcsó Bálint, Márkos Albert és Szőcs Márton



Danyi Zoltán 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. 2001-től publikálja verseit, prózai műveit. 2004-től öt kötete jelent meg a zETNA, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. A 2008-as, Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, munkája során gondozta Hamvas levelezését és naplóit is. Prózai munkáiért 2009-ben megkapta az Irodalmi Jelen díját. 2016-ban Ő részesült a Mészőly Miklós Egyesület Díjában.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 18. péntek 19:00
KONCERT A KISTEREMBEN

ÓSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK
- Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában -




Még mindig akadnak új mesék a négylábú kastélyról. Dalok nemkülönben. Nektek szólnak, akkor tudjuk megosztani veletek, ha jöttök és hallgatjátok.
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)


Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként
március 9.
április 13.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 17. csütörtök 19:00
IRODALMI EST

Vendégeink: EGRESSY ZOLTÁN és KÁCSOR ZSOLT

Egressy Zoltán és Kácsor Zsolt nem csak a magánéletben jó barátok, íróként is nagyra becsülik egymást.



Mivel a sors úgy hozta, hogy tavaly mindkettejük életében fontossá lett a 32-es szám, most közös esten beszélnek többek között arról, hogy mit gondolnak legújabban megjelent műveikről: Egressy Zoltán Júlialepke - Harminckét vallomás című kötetéről, és Kácsor Zsolt A harminckét bolond című regényéről.
A belépés díjtalan.

május 17. csütörtök 10:00
RenArt LÉLEKFESTŐ MŰHELY A KISTEREMBEN

MESETERÁPIA - ÖNBIZALOM, NŐI ERŐ



KÖZKÍVÁNATRA ISMÉTLÉS!
Sokan kértétek, hogy legyen ismétlése ennek a workshopnak, így kéréseteknek eleget téve ismétlünk! :)
Délelőtti csoport lesz! :)
Hogyan találhatja fel magát a nehéz helyzetekben egy nő, és hogyan növelheti önbizalmát?
Bizony sokszor találkoztam olyan Hölgyekkel, akik nem tudtak leválni az anyai mintáról, vagy kilépni a testvér/testvérekkel való rivalizálás köréből, és emiatt önbizalmuk csorbát szenvedett.
Sok esetben ez a nehézség még idősebb korban is jelen van. Hiába válik valaki fizikailag Anyává, vagy idősebb életkorba lép, a kötődés helyett függés, vagy konfliktussal terhelt kapcsolat lehet akadálya a fejlődésnek, felnőtté válásnak.
A leválás nem azt jelenti, hogy megtagadjuk azt, ami eddig volt, hanem azt, hogy önmagunkra ébredünk, és megtaláljuk a bennünk lévő erőt, melyet meg tudunk élni.
Segítségül hívjuk Grimm, Az Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű c. meséjét.
A foglalkozáson a mese meghallgatása után porpasztellel és olajpasztellel elkészítjük saját lelkünk üzenetét. Ez a rajz lelked üzenete lesz, mely megannyi titkos információt hordoz, melyet az est folyamán feltárunk.
Fény derül elakadásaidra, hiszen az alkotás során közelebb juthatsz önmagadhoz, és hatalmas felismerésekre tehetsz szert.
A mese megnyitja azt a titkos ajtót, amely a lélek legbelsejébe visz. Feloldódik a szorongás, a személyiség nyitottabbá válik. Általuk rálátunk életünk eseményeire, megtaláljuk az összefüggéseket. A mesék szimbolikus alakjai megmutatják számunkra mi az ami fogva tart bennünket, és akadályoz.
A mesék által eljuthatunk a teljességhez, a kozmikus rendhez.
Gyere el Te is, és öntsd alkotásba saját lelked üzenetét!
Itt SZABADON alkotunk, nem az a lényeg, hogy minél szebb legyen, hanem az, hogy Te minél inkább meg tudd élni önmagad az alkotás által! Semmilyen művészi előképzettség nem szükséges!
Itt a helyed, ha
- nem tudod megélni önmagad
- nehézségekkel küzdesz az anyáról való leválásban
- nehézségekkel küzdesz a testvér/testvérekkel való kapcsolatban
- nem találod a kiutat
A workshop támogat abban, hogy
- teljesen új nézőpontból szemléld önmagad
- megtaláld a gyökerét jelenlegi elakadásodnak
- újult erővel láss neki munkádnak, életednek
- kívülről szemléld önmagad
- inspirációt nyerj az alkotás öröme által
- szabadnak érezd magad!
Szeretettel várlak!
Nyílj meg, légy szabad!
A foglalkozást vezeti: Farkas Renáta, Komplex Művészeti Terapeuta
A workshop ára: 7.500,- Ft
A workshop regisztrációhoz kötött a terem befogadóképessége miatt!
Regisztrálni itt tudsz:
https://goo.gl/forms/1S4y4iWHLdiFSRD52
Bővebb információ:
https://renartmuhely.wixsite.com/renart/igazi

Szeretettel várlak!
RenArt Lélekfestő Műhely
Mozdulj - Alkoss - Teremts!

május 16. szerda 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

NÁNAY SZILAMÉR [PETÚNIA ETRUSZK] MUNKÁIBÓL
- közreműködnek:
Klenyán Csaba – Liszt-díjas klarinétművész, Tóth Ramóna – diplomázó akadémista fagottművész, valamint Centauri -

Az érzékelés dimenziói túlmutatnak az érzékek nyújtotta lehetőségeken, magukban foglalják a képzelet és az emóciók tereit, az emlékezet és a valóság nagyságát, minden, a konkrétumokból kizárt töredék valós idejét, amelyhez egykor tartozott. Egy autonóm jelenlétekre alapított összetett univerzumban e jelenlétek párbeszédet folytatnak egymás között, a színek alkotta kötelékek segítségével. A szín, a fény variációja komponálja a jelentéseket és a mélységeket. Nánay Szilamér mind kisebb, mind nagyobb méretű művei olyanok, mint valamilyen kozmikus lélegzet, amelyben a megfigyelő úgy lebeg, mint a magzatburokban. Egyrészt ott a biztonságot nyújtó anyaöl, másrészt ott lebeg annak az előérzete is, amelyet a külvilág jelent. Ezek a művek mesélnek, megelőlegeznek, magyaráznak, suttognak, magukkal ragadnak. Képeibe távolról átszűrődik egy zenei motívum folytonos variációja, egy vibrálás, ami mintha a végtelen alapzajának a moraja volna. Így hozza létre a megfigyelő számára a valahova tartozás benyomását, létesít meglepő és megszabadító köteléket. Észleljük a tárgyak és az események folyamatát, egy olyan relativizmusban, amely magában foglalja a kollektív tudatalattit és a folyamatos jövő racionális filozófiáját, amelyben nem az ember a központ. Nánay nyelvezete globális, nincs másra szükség, mint szabaddá tenni a lelket és befogadni ezt az ösztönös nyelvezetet, amelynek összetevői harmonikusak, kiegyensúlyozzák a variációkat és a színek összeválogatását.



Ezáltal a művész a kortárs művészet követőjének tűnhet, aki szintetizálni képes a huszadik század különféle áramlatait egy mély, végtelenül intelligens gondolatban, de ugyanakkor tökéletesen és sajátosan eredeti is. Nem is lehetne másképp megmagyarázni azt a nemzetközi sikert, amit Nánay Szilamér pályafutása során elért.
Prof. Dr. Fabio Favaretto műkritikus írása
A belépés díjtalan.

május 16. szerda 16:00
GYÖNGYÖSPATA

VENDÉGEINK A GYÖNGYÖSPATAI GYEREKEK



Egy budapesti középiskolásokból álló lelkes csoport immár négy éve látja vendégül kirándulások keretében a gyöngyöspatai általános iskolások nem kevésbé lelkes csapatát. A Balatonról visszafelé Budapesten megálló gyerekekkel és tanáraikkal történő találkozás helyszíne idén a Nyitott Műhely lesz.

Talán az első találkozás volt a legnagyobb élmény,
amikor először tapasztaltuk meg, hogy mennyi közös
témánk van, és milyen gyorsan egy csapat lettünk.
Azóta már a közös élményeink kötnek legjobban
össze minket. (Zsófi)
Az volt király ezekben a pesti programokban, hogy
megismerhettük a pestieket es nagyon sok új dolgot
mutattak. Sok minden eszembe jut róla de főképp a
társaság, élmény volt velük lenni, amíg élek nem
feledem. Nagyon sok jó program volt, de ami
legjobban tetszett az a hullámvasút es a kísértet
szoba volt. Köszönöm ezt az élményt, hogy
megkaphattam tőletek. (Csucsu)
Sokkal nyitottabbak voltak, mint más kortársaik, akiket
ismerek. Érdekelte őket minden, és sokkal nagyobb
örömet okozott nekik a város, illetve a programok,
mint amire számítottam. Az is nagyon jó volt, hogy
beleláthattunk egy kicsit az ő életükbe, néhányukkal
rengeteget beszélgettünk. Nagyon jó érzés az, hogy
ekkora örömet és élményt szerezhettünk nekik.(Dorci)
A gyöngyöspatai srácokkal eltöltött délutánok nagy
élmények számomra. A találkozás elején még
félénkeknek tűntek, de aztán gyorsan feloldódtak és
egy idő után már mindenki beszélgetett mindenkivel.
Nagyon érdekes volt látni Budapestet az ő szemükkel,
ahogy mindenre rácsodálkoznak. A kedvenc
pillanatom az volt, amikor az egyik kislány a
hajókázás alatt szinte sokkos állapotban mutogatott
valamire és kiderült, hogy a kétéltű buszt vette észre a
Dunán. Nagyon örülök, hogy találkozhattam velük és
remélem, hogy minél előbb el tudnak jönni újra! (Kata)
Zártkörű rendezvény.

május 15. kedd 18:00
LAPBEMUTATÓ

A PARNASSZUS költészeti folyóirat tavaszi lapszámának élő bemutatója
- a Centrumban: Ladik Katalin költői munkássága -



A lapszámbemutató Centrumában: Ladik Katalin költői munkássága
Újraolvasó: Keszthelyi Rezsőre emlékezünk
Beszélgetőtársaink: András Sándor, Ladik Katalin, Székelyhidi Zsolt, Szkárosi Endre, Tábor Ádám
Az esten felolvassák új verseiket: Cselényi Béla, G. István László, Jónás Tamás, Payer Imre, Vörös István
Az est házigazdája a főszerkesztő: Turczi István
Közreműködik: Galkó Balázs színművész


Mintha itt... (az asztalterítő nagyon ismerős)

Parnasszus
: magyar irodalmi, pontosabban költészeti folyóirat, amit 1995-ben alapított Turczi István. A folyóirat állandó támogatója Zugló, vagyis Budapest XIV. kerületenek önkormányzata. Turczi István a Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt. Az ezredfordulót követő években megindult a Parnasszus Könyvek négy könyvsorozata: az Új vizeken a fiatal, pályakezdő költők köteteinek sorozata, a Magaslesben kritika-, esszé- és tanulmánykötetek jelennek meg fiatal szerzőktől, illetve fiatal szerzőkről, az Átjáró pedig versfordításköteteknek ad otthont. Ehhez járult a már befutott, ismert költők műveit megjelentető P'Art Könyvek széria.
A folyóirat honlapja.
A belépés díjtalan.

május 14. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Orpheusz Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatja, hogy megjelent

UGHY SZABINA első regénye, a GRÁNÁTALMA ÍZE címmel
A szerzővel Jász Attila beszélget.

Felolvas: Bohoczki Sára színművész



Ha egy regényre az olvasása után úgy gondolunk, mint személyesen megélt élményre, akkor
máris elmondhatjuk, hogy maradandó érték. Ughy Szabina könyve most lát napvilágot, de
volt szerencsém már jóval előbb kéziratban elolvasni. Azóta bennem él. Színekre, hangokra,
napfényes olasz tájra, kávéházi beszélgetésre, hajnalban nyitó bárokra, emberi arcokra,
szerelemre és barátságra emlékszem, hangulatos utazásra, gondterhelt hazatérésre, gyermeki
aggodalomra a súlyosan beteg anyáért, és a nehezen meghozható döntésre, hogy hol lehet,
kell élni. Manapság ez a dilemma sok fiatalban felmerül. De a könyv mégsem csak erre épül.
Többről van szó, a helykeresésről az Ember Földjén. Az itthon, a haza szent és örök, mint az
anya. De nem miénk-e természet szerint az egész? Nem jogos-e egy más tájék szerelmi
vonzását elfogadni? Benn van ebben a könyvben a XXI. század életérzése, de azt nekünk kell
belőle kifejteni. Az író csak elmond valamit. Elmondja egy lány történetét. Magába
szippantott ez az atmoszférikus mű. Ughy Szabina tud írni, és ez irodalmi körökben azt
jelenti, hogy nemcsak remek elbeszélő, de stílusával plasztikussá is teszi, amit elmond,
ábrázol, a szavak nem pusztán az értést szolgálják, de megjelenítő erejük is van. Költőként
már évek óta jelen van irodalmunkban, kötetei jelentek meg, de ez az első prózája. Ismerem
képalkotó erejét, ami verseinek egyik legfőbb jellemzője, meditatív lírájának érzelmi
rezdüléseit, melyekbe narratív motívumok is vegyülnek. Nem akarom elcsábítani a
költészettől, de kitűnő prózája a folytatásra kötelezi.
Szakonyi Károly



Ughy Szabina a fiatal költőnemzedék tagja. 1985-ben született, Ajkán. Legutóbbi verseskötete
2015-ben jelent meg Séták peremvidéken címmel, amelyért Bella István-díjban részesült.
A belépés díjtalan.

május 13. vasárnap 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL (ÚJ FOLYAM)

Vendégeink: BÍRÓ KRISZTIÁN és FERENCZ MÓNIKA
Beszélgetőtársak, a sorozat szerkesztői: Csete Soma és Vida Kamilla


Újraindult a Késelés villával irodalmi beszélgetéssorozat! Az idei évad rengeteg meglepetést tartogat. Az estek felfoghatók ősbemutatókként, hisz meghívott vendégeink olyan szövegeket is felolvasnak, amelyek még nem jelentek meg semmilyen felületen.
A Nyitott Műhelyben legközelebb Bíró Krisztiánnal és Ferencz Mónikával beszélgetünk.
A felolvasást és beszélgetést követően pedig a szerzők kedvenc zenéire bulizhat, aki eljön!


Hévíz lapbemutató (Nyitott Műhely), fotó: Oláh Máté Gergely

Biró Krisztián (1994, Miskolc) költő. Az ELTE BTK magyar szakos hallgatója. A Műút Szöveggyár, a József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetsége tagja. Folyóiratokban 2012 óta publikál, versei olvashatóak a Szép versek antológiákban is.


Fotó: Cseke Marina

Ferencz Mónika (1991, Budapest) költő, műfordító. A József Attila Kör elnökségi tagja. 2016-ban elnyerte a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjat. Első kötete 2017-ben jelent meg Hátam mögött dél címmel a Scolar Kiadó gondozásában.
További alkalmak:
A program a NEA támogatásával jött létre.
Azt est létrejöttét a Hárs Pincészet támogatta.
Facebook ajánló.
Interjú a Literán.
Remek értékelés a sorzatról az ELTE online felületén.
A belépés díjtalan.

május 12. szombat 20:00
KONCERT

MAGYAR BORI SZÓLÓEST
- meglepetés vendégekkel -


A duók és nagyobb formációk mellett (ex Besh o droM, jelenleg: Makám, Butterfly Effect) Bori legújabb vállalkozása indult útjára  "Zenésztársa" mindössze az ukulele 4 húrja, amely egzotikus színt kever a dalok hangulatához. Repertoárja amerikai, angol, jazz, és popzenei feldolgozásokból áll, melyet olykor egy-egy magyar népdallal, illetve más népek tradicionális darabajaival fűszerez meg. Az este különlegessége, hogy először fognak elhangozni saját szerzemények, illetve a koncerten meglepetés vendégek is szerepelnek majd.
Bori honlapja: www.dalok.hu/magyarbori
Belépődíj: 1.000, diák: 800 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 11. péntek 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Új Forrás Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

URI ASAF: KAFKA KÉPEKBEN című könyve
- a kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Földényi F. László, közreműködik még a kiadó vezetője: Jász Attila (Csendes Toll) -




Részlet a könyvből:
Az írók, Kafkával az élen ugyanazt mondják: ne keress történetet! A világban nem történik más, mint az óramutató szerinti változások, napkelte és napnyugta, csillagok közelednek, csillagok távolodnak, sok csend és mozgás, többnyire nézők nélkül. Akkor mit jelent embernek lenni? Felfogni ezt a hallgatást.

Uri Asaf 1942-ben született Haifában. Vegyész, író és képzőművész. Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta Budapesten él, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja. Az utóbbi években lefordította a Zohár könyvét. Ez az első, magyarázatokkal ellátott magyar nyelvű kiadás, mely az eredeti, arámi szöveg alapján készült. A Zohár a népszerű nevén Kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve.
Weiner Sennyei Tibor interjúja Uri Asaffal
A belépés díjtalan.

május 10. csütörtök 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Scolar Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy a Scolar l!ve sorozatban megjelent

WIRTH IMRE: Ő VOLT A REJTÉLYES ÁLLAT című verseskötete
- a kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Kemény István, közreműködik: Záhonyi Enikő (ének), zongorán kísér: Darvas Kristóf -



Sokféle hangütés, finom rájátszások, formai megoldások jellemzik Wirth Imre friss líráját, emblematikus verseket ír újra (például Adytól a Kocsi-út az éjszakában-t), érzékenyen jelezve az időbeliség eltörölhetetlen jelenlétét is. Nem idegen a költőtől a veszteségekből fakadó líraiság, miközben jelen kötetében is imitációk, utalások képeznek távolságot, így nem is lehet markánsan körülhatárolni a beszélőt. "Apa-versei" ezt a megfoghatatlanságot odáig fokozzák, hogy bár szinte intentio recta direkt beszédnek tűnnek, az abszurd és ironikus, vagy éppen tragikus narráció lebegteti az értelmezést. Az Ő volt a rejtélyes állat című kötet, azon túl, hogy élményszerűen "költői" módon tematizálja az időbe vetettséget, egy nemzedéki olvasat lehetőségét is magában hordozza. Alkotásai a kételkedés és tanácstalanság útvesztőiben bolyongás emlékezetes lenyomatai.


A Nyitott Műhelyben, Nagy Bernadette kiállításának megnyitóján

Wirth Imre (Budapest, 1964) író, irodalomtörténész, egyetemi oktató. 1984–1991 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1991–1994 között az ELTE BTK Irodalomtörténeti Intézetének PhD-ösztöndíjasa volt. 1993–2008 között a Magyar Íróválogatott tagja. 1995–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. 1996–2002 között az ELTE BTK tanársegéde volt. 2002 óta szabadúszó. 2016 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.
Kötetei:
Történetek az eszkimóháborúból
(regény); JAK–Pesti Szalon, Bp., 1994
Geschichten aus dem Eskimokrieg. Roman; németre ford. Hans Skirecki; Volk & Welt, Berlin, 1996
A belépés díjtalan.

május 9. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

KARINTHY FERENC: NAPLÓ 1-3.
című kötetről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás




Karinthy Ferenc hagyatékában több ismeretlen kézirat található. Közülük a Napló a legterjedelmesebb és a legjelentősebb. A naplót szerzője több alkalommal is élete fő művének nevezi.
Karinthy Márton ajánlása a könyvhöz:
A Karinthyak mindig a Nagy Művet akarták megírni. Frici egész életében tervezte, de sohasem kezdett neki. Az Utazás a koponyám körül című könyve azonban nemcsak agydaganata történetét mesélte el, de az emberi méltóság nagy regényévé is vált. Egyik fia, Karinthy Gábor, a Fájdalomherceg, saját görcsberándult életének monográfiáját tervezte megírni, hiába. Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetemben helyette is igyekeztem megfejteni élete és az egész család rejtélyét. Másik fia, Cini a saját nagy művének apjáról szóló könyvét tervezte, Karinthy Frigyes címen. Nem írta meg. Helyette naplót vezetett. Önmaga számára rögzítette élete mindennapjait.
Karinthy Ferenc most megjelenő Naplójában élete utolsó éveinek krónikáját követheti végig az olvasó. A szellemes, fordulatos, a kádári konszolidáció hétköznapjait, működését érzékletesen bemutató eseménysort, korrajzot a korabeli anekdotákkal és napi izgalmakkal vegyítő dokumentum betekintést enged egy önmagával és a környezetével folyamatos és intenzív kapcsolatban álló alkotó ember gondolataiba. Az olvasó végül még a rendszerváltás körülményeit is nyomon követheti.
Én, aki, aki az élet királya voltam – írta egyik utolsó bejegyzésében a már nagybeteg Apám. Igen, ő, aki kívülről-belülről olyan jól ismerte a rendszert, amelyben létezett. Ő, aki alól kicsúszott az addig oly biztonságos talaj. A forgószél, ami az élet- és alkotókedvét is magával sodorta.
Keresem az okát, miért nem tudok én írni (a saját tehetségtelenségemen kívül).
Ez a rendszer nekem – és a többieknek is – minden ostobaságával együtt bizonyos védelmet nyújt, amit elfogadok, ezt ismerem, ebben ismerem ki magam, erre haragszom – vagyis idevaló vagyok. S így van vele, szerintem, az ország túlnyomó többsége is. Beleértve pártunk és államunk bölcs vetetőit...
Tízmillió ellenzéki s tízmillió korrumpált. Nem csupán abban, hogy állásban vagyunk, ezt a rendszert szolgáljuk, ettől kapunk nyugdíjat – ez még a kisebbik része, ezzel meg lehet alkudni. Mélyebben van a hasadás, a lelkekben. Egyszerre vagyunk ellenállók és kollaboránsok, kurucok és labancok. Ettől olyan nyálas-nyúlós az egész. S ez nem jó talaj az irodalomnak, elsorvasztja a lelkeket, egyéniséget...
Egy téma maradt: ezt a skizofréniát megírni.
Igen, ez az! Éppen ettől olyan izgalmas ez a Napló! Korának skizofréniájától.
Apám valószínűleg nem is sejtette, hogy talán legfontosabb művét jegyezte le. Csak halála után derült ki: hogy Karinthy Ferenc Naplója, sikeres és sokszínű életművének (és a saját korának is) a Nagy Műve lett.
Részletek:
„Kormányzatunk rettenetesen fél 1956 októberének 25. évfordulójától. Aczél maga üzente nekem, hogy a regényemről majd október után beszéljünk. nekem eszembe se jutott. Azt hiszem, az emigráción kívül másnak sem idehaza, Az emberek mással vannak elfoglalva. Háza építenek, lakásra, kocsira gyűjtenek, szerelmesek betegek. A kutya se törődik most '56-tal, még a lengyel ügyek sem idézik fel. A fiatalok alig tudnak valamit az egészről."
„1974. január 1. Szilveszter éjszakája. Ágiék telefonáltak Párizsból. Feljöttek Ottóék, Bessenyei Feri és a kis Eszter, köszönteni. És semmi, egy falat a hidegtálból, egy pohár pezsgő. Hajnali 1 után mindenki elment. Ebben a buta világban nincs mást tenni: okossá kell lenni, a világ legokosabbjává. Félistenné, pardon."


Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

június 6.
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott Műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

május 8. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA

Vendégünk: DÉS LÁSZLÓ
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



http://www.des.hu/

Dés László (Budapest, 1954) Kossuth-díjas magyar előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző. Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját. Emellett 1963 és 1971 között zongoraoktatásban részesült. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt. A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, öt évvel később Dimenzió néven saját együttest alapított. A zenekar kilenc évig működött, ezalatt három lemezt adtak ki.1987-ben Horváth Kornéllal és Snétberger Ferenccel együtt megalapította a Trio Stendhalt. Az együttessel nagy sikert ért el, több lemezüket Olaszországban vették fel, Európa-szerte koncerteztek, de felléptek Indiában is. Zenéjük különlegessége a kamarazenével vegyített dzsessz volt. Együttese mellett dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozik, több magyar film zenéjét szerezte (pl.: Nyom nélkül, Egymásra nézve, Egy teljes nap, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, avagy éljen május 1-je!, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok). Emellett musicalt is szerzett (pl.: Valahol Európában (musical), A dzsungel könyve), valamint a Jazz+Az együttesnek is dolgozott. 1993-ban szólista lett, kortárs szerzők műveit adta elő, elsősorban kamara- és szimfonikus zenekarokkal. Hangszerei a szoprán és a tenorszaxofon, játékára az érzékeny és „szubjektív hang", az improvizációs dallamvezetés. Dést azon kevés zenészek egyikének tartják, akiket a szakma, a kritikusok és a közönség is egyaránt tisztel. 2003-ban új együttest alapított Dés Sextet néven, melynek szaxofonosa lett, egy évvel később a Magyar Jazzművészek Társaságának elnökévé választották. Pályafutása során többek között dolgozott Geszti Péterrel, Bereményi Gézával, Charlie-val és Presser Gáborral.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
május 22. - A Magyar Jazz Első Aranykora
június 5. - A Magyar Jazz Első Aranykora
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 7. hétfő 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PETHES MÁRIA: AZ ÖSSZETARTOZÁS IDEJE
- a szerzővel Rózsa Péter beszélget, közreműködik: Natalie Dimanovski (ének) és Gyuri Petrik (gitár) -




"Mária nekem maga az írásművész. Versei valahonnan nagyon távolról inspirált gondolatok nyomán az élet milliónyi jeleit sűrítik össze. Rövid verssorokban kelti életre a holt tárgyakat vagy szüli új életre a természet lényeit, és új feladatokat ad a léleknek és a képzeletnek, hogy ezekkel együtt hozzon létre újabb és újabb univerzumokat. Mindegyik közepén ő van, csak éppen láthatatlan marad. A testébe zárt földi lelkével pedig velünk együtt kívülről szemléli ezeket a versnyi világokat. Itt áll mellettünk és fogja a kezünket. Megszorítja, hogy a szavakkal elénk varázsolt látomásoktól lankadó figyelmünket visszaránthassa a Földre. Verssoraival az olvasót úgy repíti végtelen magasságokba, hogy közben nem engedi feledtetni a földi emlékeket, élményeket. Sem a szerelmeket, sem a magányt, sem a jólétet, sem a csúszó-mászóvá alázó szegénységet. Mindig emlékeztet bennünket gyarló mivoltunkra, miközben a szabadság élményével ajándékoz meg. Ez a kulcsszó. A SZABADSÁG. "
Rózsa Péter Pethes Mária költészetéről
"A madár fontos szimbólum számomra. Nem csupán a szabadságé. Édesanyám Madaramnak szólított” Pethes Mária

Pethes Mária (Budapest, 1955) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki. Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb. Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán. Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art'húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb. Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig. Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés - Ezüsthíd oldalán.

Kötetei:
Se bújva, se áldva, versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival
A szerelem koldusa, versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival
Lelkem Atlantisza, versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival
Marionettjátékos, versek; Agárd, alkoTÓház, 2007
Barbizoni elégiák, versek; Agárd, alkoTÓház, 2008
Magyarország formájú kő, versek; Agárd, alkoTÓház, 2009
A táj kristályszerkezete, versek; Agárd, alkoTÓház, 2010
A múlandóság stációi, versek; Agárd, alkoTÓház, 2011
Aláírom a Szabadságteret, versek; Agárd, alkoTÓház, 2012
Kivágott nyelvű harangok, versek, Agárd, alkoTÓház, 2013
Zenekar, regény; Agárd, alkoTÓház, 2013
Egy vagy a közös térrel. versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A végtelen képmásai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A szerelem dagerrotípiája, versek; Agárd, alkoTÓház, 2015
A szabadság ikonjai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2016
A remény katedrálisa, versek; Agárd, alkoTÓház, 2017
A belépés díjtalan.

május 6. vasárnap 20:00
KONCERT

ITTZÉS GERGŐ - MEZEI SZILÁRD DUÓ


A zentai Művelődési Ház színpadán (2017. június)

Ittzés Gergely és Mezei Szilárd a kétezres évek elején egy nagyzenekari produkcióban találkozott először egymással, és azóta is kiváló szakmai és baráti kapcsolatot ápolnak. Együttműködésük hozadékaként az elmúlt évek során számos formációban léptek fel közösen, és több lemezen is játszottak együtt.
A koncert során a két művész a kortárs improvizatív zene sajátos világába kalauzolja a közönséget. Mezei Szilárd egyebek mellett kifejtette, az ő esetében nem válik el élesen egymástól a komponálás és az improvizáció. Úgy fogalmazott, amikor az ember egy koncerten játszik, az egy kicsit olyan, mint az álmodás folyamata, amelynek során másodpercek alatt számos különböző kort és helyszínt be tud járni. Hozzátette, az improvizáció azonban nem konkrét emlékekből vagy zenei élményekből eredeztethető, hanem sokkal mélyebben, sokkal megfoghatatlanabb dolgokban gyökerezik.
Ittzés Gergely egyebek mellett kiemelte, az improvizatív zene olyan zene, ami gyakorlatilag nincs is, hiszen csak akkor létezik, amikor játsszák, majd hozzátette, éppen ez az egyik oka annak, hogy minden koncert más és más, mindegyik egyedi és megismételhetetlen. Ahogyan fogalmazott, az improvizatív zene világa nem olyan, mint mondjuk, a barokk vagy a dixieland világa, amelyek körülhatároltságuk folytán egyfajta zárt keretet is jelentenek egyben, és ezért az is viszonylag pontosan behatárolható, hogy mi az, ami még belefér a rendszerükbe, és mi az, ami már nem, hanem egy olyan világ, amelynek nincsenek meghúzva a határai, ahogyan annak a birodalomnak sincsenek meghúzva a határai, amelyet egy-egy koncert során bejárnak.
/H. A./



Ittzés Gergő a kecskeméti Kodály Iskolában és a Zeneakadémián végezte tanulmányait, ahol nagy hatást tettek rá Kurtág György és Rados Ferenc kamaraórái. Diploma után egy évet a nemzetközi Prágai Mozart Akadémián, majd néhány hónapot Kanadában a Banff Center for the Arts művésztelepen töltött. Részt vett több mesterkurzuson (Adorján András, Michel Debost, Michael Faust, Matuz István, Auréle Nicolet, stb.), és díjat nyert több hazai és nemzetközi versenyen. 1998-ban Lengyelországban a Zenei Egyéniségek Második Nemzetközi Alexander Tansman Versenyének Nagydíját nyerte. 1992-ben a Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület nívódíját kapta az új magyar zene tolmácsolásáért. 1998-99-ben Fischer Annie-ösztöndíjas. Matuz István közvetett és közvetlen hatásának köszönhetően figyelme korán a legmodernebb fuvolatechnika felé fordult, a megismert új lehetőségek ihlették saját fuvoladarabjait is. A kiterjesztett technikáról előadásokat tartott Budapesten, Prágában, Németországban, Belgiumban, Kanadában és New Yorkban. Gyakran lép fel a magyar kortárs zenei együttesekkel és ad szólóesteket. Széles repertoárján a fuvolairodalmon ismert darabjain kívül számos ritkaság is szerepel, koncertjein szívesen játszik teljes sorozatokat, mint pl. C.Ph.E. Bach, Mozart, Weber és Boismortier szonátáit, Mozart fuvolanégyeseit vagy Telemann szólófantáziáit. A klasszikus és kortárs zene mellett számos más stílus is hat zenei világára. A Talizmán nevű etno-jazzrock együttes tagja és zeneszerzője, de más jazzformációkban is fellépett, illetve készített felvételeket (Makám, Emil Viklicky, Markus Stockhausen Possible Worlds Orchestra, Bop Art Orchestra stb.). Jelenleg a Váci Zeneművészeti Szakközépiskola és a győri Széchenyi István Főiskola fuvolatanára. 2001-ben Liszt-díjjal tüntették ki.
http://www.ittzesgergely.hu/


http://www.szilardmezei.net/

A zentai születésű Mezei Szilárd mint hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző különböző felállású zenekaraival (duótól nonettig) kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a jazz és a népzene. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is, állandó munkatársa a Jászai-díjas Mezei Kinga, illetve gyakori munkatársa Urbán András és Várszegi Tibor rendezőknek. Kobzon és Oud-on játszik eredeti népzenét, illetve népzenéhez kötodő improvizatív zenét. Előadóként és résztvevőként közreműködött több improvizatív zenei műhelyben, illetve személyiségfejleszto kurzus intuitív zenei részlegének munkájában is. Gyakran játszott és játszik együtt ismert improvizatív zenészekkel (tk. Matthias Schubert, Geröly Tamás, Szabados György, Dresch Mihály, Michael Hornstein, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Szelevényi Ákos, Joe Fonda, Michael Jefry Stevens, Joelle Leandre, Hamid Drake Herb Robertson, Frank Gratkowski, Charles Gayle) itthon és külföldön. Zenei írásai a kanizsai Orbis, az újvidéki Új Symposion és a gyori Muhely folyóiratokban jelentek meg. Tagja a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének, illetve a „Gyorfree” – Jazz, Improvizatív- Kortárs- és Népzenei Műhely – Egyesületnek. Jelenleg a Mezei Szilárd Triót, a Mezei Szilárd Quintettet / Sexttet ill. a Mezei Szilárd Ensemble-t vezeti, ezenkívül közreműködik több improvizatív-zenei formációban.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 5. szombat 20:00
KONCERT

GERLÓCZY ZSIGMOND
- közreműködik: Jeles Judit fuvolán és Devich Benedek nagybőgőn -




Válogatás szólózongora és kamaradarabjaimból.
Várlak benneteket szeretettel és sok új zenével!

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 4. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 13.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Az éjszaka /La notte/ - olasz-francia filmdráma, 120 perc, 1960, rendező: Michelangelo Antonioni,  forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, szereplők: Giovanni Pontano - Marcello Mastroianni, Lidia - Jeanne Moreau, Valentina Gherardini - Monica Vitti, Tommaso - Bernhard Wicki, Resy - Rosy Mazzacurati Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 2. szerda 19:00
IRODALMI EST

A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA
- pozitív szemléletű költők estje Bödecs László, Evellei Kata, Nyerges Gábor Ádám főszereplésével, beszélgetőpartner: Tóth Anikó -




Irodalmunk évezredes problémája, mélységes, cinikus pesszimizmusa ellen újult erővel veszi föl a küzdelmet kortárs líránk három legpozitívabb hozzáállású, lelkes alkotója!
A 2018 tavaszán második kötetével jelentkező Bödecs László új munkájában, Az árvíz helyében, Evellei Kata Álombunker című bemutatkozó kötete utáni, készülő anyagával, Nyerges Gábor Ádám pedig negyedik, Berendezkedés című verseskötetével ad új erőt derűvel, reménytelin és bizalommal szemlélnünk a világot.
Optimista attitűdöt közvetítő versviláguk, életrevaló, ösztönösen pozitív szemléletük szerencsés horizont-összeolvadása lesz ez az est, melyen új műveikkel, készülő, új köteteik anyagával lelkesítik és biztatják, terelgetik pozitív gondolatok felé közönségüket.
A szerzőkkel oda-vissza sugározza a pozitív energiát beszélgetőpartnerük: Tóth Anikó, szerkesztő, kritikus.
Az est után pedig a pozitív soundok életmód-nagykövete, dj Sad! vérpezsdítő, csakranyitogatóan optimista youtube-szettje tölti csurig amúgy is apadhatatlan életkedv-készletünket.
A belépés díjtalan.

május 2. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WOODY ALLEN: CSILLAGPOROS EMLÉKEK

Csillagporos emlékek /Stardust Memories/ - amerikai vígjáték, 85 perc, 1980, rendező: Woody Allen, forgatókönyvíró: Woody Allen, operatőr: Gordon Willis, zene: Dick Hyman, vágó: Susan E. Morse, szereplők: Sandy Bates - Woody Allen, Dorrie - Charlotte Rampling, Daisy - Jessica Harper, Isobel - Marie-Christine Barrault, Tony - Tony Roberts
Sandy Bates ünnepelt forgatókönyvíró és filmrendező nagysikerű vígjátékairól ismert. Csakhogy elege van a sok vidámságból, a kritikusokból és a tolakodó nézőkből. Fajsúlyosabb mondanivalóra vágyik. Új filmjének bemutatója azonban botrányba fullad, mivel a közönség nem azt kapja tőle, amit megszokott. Csalódottságára a nők társaságában keres gyógyírt. Egyszerre három nőnek udvarol, ami már önmagában megkérdőjelezi az igaz szerelem létezésébe vetett hitét... Mély válságba zuhan, mert nem tudja, mivel szolgálhatná jól az emberiséget. Egy "földönkívüli" nézőtől megkapja a választ: "Mondjon jobb vicceket..."


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

május 2.: Woody Allen: Csillagporos emlékek
június 6.: Bob Fosse: Mindhalálig zene
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)