ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

július 26. csütörtök 19:00
IRODALMI EST / FELOLVASÓ EST

KIRAKÓS
Költészet: IZSÓ ZITA, SIMON BETTINA

Próza: CSUTAK GABI, KALAPOS ÉVA
Zene: BORSIK MIKLÓS


Két költő és két író közös felolvasása a Kirakós. Csutak Gabi írói világa a gyerekkor témáján keresztül kapcsolódhat Simon Bettina verseihez, utóbbi Izsó Zita költészetével köthető össze szorosabb és lazább szálakkal, például a víz motívumán keresztül, amit a Közös tenger felolvasássorozaton is nyomon lehet követni. Kalapos Éva Veronika Izsó Zitához hasonlóan drámákat is ír, és sikeres ifjúságiregény-sorozata mellett novellákat is publikál, jelenleg pedig első felnőtt regényén dolgozik.
A szerzők a Kirakós során azt is megkísérlik bemutatni, hogy hogyan illeszkedhetnek egymáshoz a versek és a prózai szövegek, mely pontokon, illetve miként léphetnek egymással párbeszédbe.
A felolvasást ütőhangszeres zene egészíti ki. Borsik Miklós egyedi módon használja a hangszerül választott eszközöket és játékosan kezeli a teret is, ahol zenél.
Csutak Gabi (1977) író. Szatmárnémetiben és Kolozsváron nőtt fel. Jelenleg Budapesten él. Első novelláskötete 2017-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban Csendélet sárkánnyal címen. 2018-ban ő képviselte Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Prózaírás mellett műfordítással és kulturális újságírással foglalkozik.
Izsó Zita (1986) Gérecz Attila-díjas költő, műfordító, drámaíró. A FISZ- Kalligram Horizontok világirodalmi sorozat, és az Üveghegy gyerekirodalmi oldal (www.uveghegy.com) szerkesztője. Könyvei: Tengerlakó (2011), Színről színre (2014), Pesti nő (interjúk, 2017). Következő kötete 2018 őszén jelenik meg a Scolar Kiadó gondozásában.
Kalapos Éva Veronika író, újságíró, műfordító. 1983-ban született Nyíregyházán. Első regénye 2013-ban jelent meg a Manó Könyvek kiadónál, D.A.C.-Egy új élet címmel, amit a D.A.C.-sorozat további öt része követett, valamint a Massza és a Muszáj?! című ifjúsági regények. Novellákat, drámákat is ír és publikál, műfordítóként az ifjúsági irodalomban tevékenykedik, forgatókönyvíróként is kipróbálta már magát. Jelenleg első felnőtt regényén dolgozik.
Simon Bettina 1990-ben született Miskolcon, Pécsett nőtt fel. Költő, Jelenleg Budapesten él. Műveszettörténetből diplomázott az ELTÉ-n. Első, Strand című kötete 2018-ban jelent meg a József Attila Kör és a Magvető Kiadó gondozásában.
A belépés díjtalan.

július 24. kedd 17:30
BUDAPESTI MOLY KLUB

LMBTQ-IRODALOM

Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
@B_Niki és kis közösségünk nevében szeretettel meghívom a már rutinos klubtagokat és az érdeklődőket egy jó beszélgetésre, ezúttal LMBTQ-témában.
Kezdés körülbelül 17.30-kor, előtte a helyszínen lehet gyülekezni, beszélgetni, a büfében fogyasztani, aki amit szeretne.
Jó olvasást, jó keresgélést az irodalom szivárványosabb oldalán :) Bízom benne, hogy szokás szerint sokszínűek leszünk.

Kép forrása: spoiler


július 23. hétfő 20:00
KONCERT

PENGŐ CSABA NAGYBŐGŐ SZÓLÓKONCERTJE


Pengő Csaba: Horváth Elek és Berkes Balázs növendéke volt, 2004-ben diplomázott. Első nagy zenei inspirációját a blues-tól kapta, majd számos zenei műfajban és sok produkcióban kipróbálta magát a klasszikus zenétől a jazzig. Az utóbbi években számos kisebb művet írt nagybőgőre (szólókat, duókat, és egy triót is). Ezen az estén a szólódarabjaiból játszik és néhány ismert jazz standard is elhangzik szólóbőgő átiratban.
www.csabapengo.com
Ajánlott támogatás: min. 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Beszélő)

július 18. szerda 19:00
IRODALMI EST / FELOLVASÓ EST

JÁMBOR KÖVETELŐZŐK
SIMON BETTINA, BORSIK MIKLÓS és NÉMETH BÁLINT estje
(ÚJ IDŐPONTBAN!!!)

Borsik Miklós, Németh Bálint és Simon Bettina verseket olvasnak fel előre eltervezett és rögtönzött sorrendben.
Az est címéül választott szófordulat Kassáktól származik. Így utal azokra, akik a költőkön számon kérik verseik vers-mivoltát. (Kassák Lajos: Szintétikus irodalom. Ma folyóirat, 1. évf. 2. szám )
BORSIK MIKLÓS 1986-ban született Budapesten. Dunakeszin nőtt fel. Verseket ír, szerkeszt, néha dobol, rajzol. Az ELTE doktori hallgatója, magyar szakon végzett.
NÉMETH BÁLINT
1985-ben született Sárváron. Első, Kiküszöbölés című verseskötete 2014-ben jelent meg a Liget gondozásában. A második, A hangyák élete a 208. JAK-füzetként látott napvilágot a Magvetőnél.
SIMON BETTINA
1990-ben született Miskolcon, Pécsett nőtt fel. Művészettörténetből diplomázott az ELTÉ-n. Első verseskötete Strand címmel látott napvilágot a 209. JAK-füzetként a Magvetőnél.
Facebook.
A belépés díjtalan.

július 17. kedd 19:00
SZÜLINAP

KO 50

Zártkörű rendezvény.

július 14. szombat 19:00
FRANCIA FILMÜNNEP

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely bemutatja

PHILIPPE GARREL 70
A SZERELEM SZÜLETÉSE
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -


A Francia Forradalom Ünnepe kapcsán minden évben egy-egy ritka francia film kerül vetítésre

Philippe Garrel (Párizs 1948) francia filmrendező, forgatókönyvíró és színész. Híres színészcsalád sarja, édesapja Maurice Garrel színész, fia pedig, Louis Garrel szintén színészként írta be magát a filmtörténetbe. Filmjei számos díjat nyertek mind a cannes-i, mind velencei filmfesztiválokon. A francia új hullám stílusában, annak életérzésére reagáló filmjeivel, Jean Eustache szellemi örökösének tekintik.
Bikácsy Gergely – a francia film legnevesebb szakértője – így ír róla: "Philippe Garrel, a furcsa című dokumentum, (vagy riportfilm), A művészet miniszterei rendezője kijelölt túlélő. Olyan, mintha Eustache nem lett volna öngyilkos még egy kis ideig, olyan, mintha soha nem akarna öngyilkos lenni, s azért nem, hogy makacsul és kibírhatatlan monomániával depressziós, öngyilkos hősöket ábrázolhasson olyan nézők számára, akik maguk is depressziósok és az öngyilkosságon meditálnak. Eustache bármelyik Garrel-film főhőse lehetne. Különös művészi-emberi, etikai-esztétikai kapcsolat fűzi össze a halott Eustache-t az élő Garrellel. Eddig kétségbeesésben fogant hasonlóságaikról szóltunk. Ideje a különbségről is. Philippe Garrel az 1968-as hyères-i „fiatal francia film” hetén tűnt fel, kamasz-zseniként. Hisztérikus, dübörgő sikert aratott: Godard-ék új hulláma kifulladóban, a profik filmje, a szakma, a forgalmazás Lelouchban óhajt „új Godard-t”, új újhullámot felfedezni, a fanatikus, az ős-, az ortodox nouvelle-vague-osok épp e kamaszban. Az hyères -i tavasz hangulatát a legelevenebbül Bernadette Lafont írja meg A mozi menyasszonya című önéletrajzában, az a színésznő, aki Truffaut legelső filmjének, a Csirkefogóknak volt hősnője, s aki három év múlva Léaud mellett A mama és a prostituált kétségbeesett és öngyilkosságot megkísérlő hősnője. De ekkor, 68-ban még eufóriáról számol be, extázisról, mintha csak egy depressziós görbe korai, mániás szakaszára emlékezne. „A Marie pour mémoire (Emlékül Marie) vetítése után Michel Simon zokogott. Amikor kigyulladtak a fények, Jean Narboni, a Cahiers főszerkesztője félénk fiút kísért fel a színpadra, a rendezőt. „Philippe Garrel tegnap volt húszéves”. Mindenki felállva tapsolt, és Garrel a színpad közepén állt egy szál rózsával a kezében. Némán figyelt bennünket. Egy újjászületett Radiguet volt, fénysugár, felejthetetlen.” Akkoriban, 68 táján ilyen volt egy kis fesztiválhangulata.


Jean-Pierre Leaud

A szerelem születése/La naissance de l'amour/ - francia-svájci filmdráma, 94 perc, 1993, rendező: Philippe Garrel, operatőr: Raoul Coutard, vágó: Sophie Coussein, Yann Dedet, Nathalie Hubert, producer: Pascal Caucheteux, szereplők: Paul - Lou Castel, Marcus - Jean-Pierre Léaud, Ulrika - Johanna ter Steege, Hélene - Dominique Reymond, Fauchon, Paul felesége - Marie-Paule Laval
A francia fővárosban, Párizsban játszódik a történet, az Öböl-háború idején. A színész Paul egyhangú, szürke életet él. Viszonya van Ulrikával, aki fele annyi idős, mint ő, a külső szemlélő számára akár a lánya lehetne. A férfi házassága üres, a felesége való kapcsolata felszínes. Állandóan vitatkoznak egymással, az asszony azt állítja, hogy terhes a második gyerekükkel. Paul a tinédzser fiával is képtelen megtalálni a közös hangot. A film egy ember kiüresedett életének krónikája.
Következő vetítés:
2018. szeptember 7. péntek 19.00 Makk Károly: Megszállottak (1962) ff. 104'
október 5. péntek, Jancsó Miklós: Oldás és kötés
november 2. péntek, Antonioni: Vörös sivatag
december 7. péntek, Antonioni: Nagyítás
2019 január 4. péntek, Antonioni: Zabriskie point
február 1. péntek, Antonioni: Chung Kuo - Kína
március 1. péntek, Antonioni: Foglalkozása: riporter
április 5. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
május 3. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
június 7. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
A szervezők a műsorváltozás jogát fenntartják!
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

július 10. kedd 19:00
IRODALMI EST / FELOLVASÓ EST

KÖZÖS TENGER 4.
- felolvasnak: Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Simon Bettina, Terék Anna, zenél: a Musica Moralia -


„Senki sem száradhat meg nyakig a vízben.” (Alice Csodaországban, 1951)

Az esemény Fenyvesi Orsolya, Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Simon Bettina és Terék Anna felolvasássorozatának következő állomása.
Az esten a szerzők saját művekein kívül ezúttal más alkotóktól is választanak majd víz-tenger-óceán tematikájú verseket: így elhangzanak majd írások többek között Charles Bukowskitól, Ferencz Mónikától, Kali Ágnestől, Ladik Katalintól, László Lizától, Alejandra Pizarniktól, Szeles Judittól és Marko Tomažtól, valamint Fenyvesi Orsolyától is, aki ezúttal sajnos személyesen nem tud jelen lenni az esten.
Az eseményen ismét a Musica Moralia fog zenélni, ami Meggyesházi Éda cimbalommal és földöntúli énekhangon előadott különleges, egyszemélyes zenei projektje. Meggyesházi Éda experimentális hangulatú poszt-folkot játszik, amelyet saját megfogalmazása szerint „csendes zajnak” nevez
Izsó Zita (1986) Gérecz Attila-díjas költő, műfordító, drámaíró. A FISZ- Kalligram Horizontok világirodalmi sorozat, és az Üveghegy gyerekirodalmi oldal (www.uveghegy.com) szerkesztője. Könyvei: Tengerlakó (2011), Színről színre (2014), Pesti nő (interjúk, 2017). Következő kötete 2018 őszén jelenik meg a Scolar Kiadó gondozásában.
Nagy Hajnal Csilla 1992-ben született Losoncon, jelenleg Budapesten tanul, verseket és prózát ír. Művei megjelentek többek között a Kalligramban, az Irodalmi Szemlében és a Palócföldben. Első verseskötete 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, Miért félünk az őrültektől címmel. A könyvvel 2017-ben elnyerte a Makói Medáliák díjat.
Simon Bettina 1990-ben született Miskolcon, Pécsett nőtt fel. Költő. Műveszettörténetből diplomázott az ELTÉ-n. Első, Strand című kötete 2018-ban jelent meg a József Attila Kör és a Magvető Kiadó gondozásában. Jelenleg Budapesten él.
Terék Anna 1984-ben született Topolyán. Költő, drámaíró. Kötetei: Mosolyszakadás (2007), Duna utca (2011), Vajdasági lakodalom (2016), Halott nők (2017). 2011-ben Duna utca című kötetéért Sinkó-díjat, idén tavasszal pedig harmadik verseskötetéért Sziveri János díjat kapott.
Az esemény részletei a Facebookon: https://www.facebook.com/events/448906738869327/
A belépés díjtalan.

július 6. péntek 14:00
GYÁSZJELENTÉS

július 3. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Tempevölgy Folyóirat és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

ZEND RÓBERT: BIBLIAI IDŐKBEN ÉLTÜNK című könyve
- a kötetet bemutatja: Szkárosi Endre, valamint a költő lánya, Natalie Zend -



„Magyarország és Kanada különbözik egymástól, amit az újkanadás felháborodva vesz tudomásul. (Népszerűen: honvágya van.) Így például Magyarország kicsi, Kanada nagy. Pesten a feketekávé gyakori és drága, itt olcsó és ritka. Ott mindenki magyarul beszél, itt csak majdnem mindenki. Ott a nők komolyan hajlandóak, itt mosolyogva nem. Ott leányanyának lenni dicsőség volt, itt hasznos. Ott keleti szomszédunk a rettegett Szovjetunió volt, itt viszont nyugati szomszédunk lett. Otthon a politikusok vezették a proletárokat, itt viszont a kapitalisták a politikusokat. Stb.
E különbségek kissé megrázóak, így nem csoda, ha a 16 éven felüli emigránsok, akik megrögzött szokásokkal jöttek el hazulról, ideérkezésük után néhány nappal néhány szerény reformot szeretnének bevezetni Kanada viszonyaiban.”
Zend Róbert: Vidám tanfolyam újkanadásoknak


Zend Róbert groteszk hangvételű önéletrajzában
így ír (egyesszám harmadik személyben) saját emigráns magyar írói helyzetéről: ,,sosem állt még úgy anyagilag, hogy könyveit saját költségén ki tudta volna adni: emigráns magyar költőnek lenni tudvalevőleg költséges vállalkozás és Zend rossz üzletember... A Magyar Élet, a Torontói Tükör, a Menóra, a Szivárvány, a Képes Világhíradó és az Irodalmi Újság hasábjain igen szórványosan közölt írásaival Zendnek sikerült az emigráns magyar irodalom egyik legkevésbé ismert alakjává küzdenie le magát.". És rögtön az önéletrajz mellé állíthatjuk a kanadai írót, Robert Zendet, a CBC rádió ünnepelt producerét, akiről nemrégiben Torontóban utcát neveztek el. Hiába a megérdemelt siker, maga mögött hagyott világában ismeretlen maradt. Ez a kettősség - a hontalan, számkivetett magyar és a nemzetközi hírnévnek örvendő kanadai költő - jellemzi a most közreadott írásokat és teremtenek érzékelhető feszültséget a költői világban.

Zend Róbert 28 évesen, az ’56-os forradalom után emigrált Kanadába és lett a kanadai költészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. Korai halála miatt Magyarországon szinte teljesen ismeretlen maradt. A 2017-ben megjelent Bibliai időkben éltünk című kötet Zend Róbert magyar nyelven írt munkáiból nyújt egy átfogó válogatást.


A belépés díjtalan.