ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra

archív programok:

október 31. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

ROSENCRANTZ ÉS GUILDENSTERN HALOTT - KÁLMÁN GÁBOR választása
- a vetítés után az íróval Modor Bálint, a litera.hu szerkesztője beszélget -



Az est a Litera Kilátó (határon túli kortárs szemle) című sorozatának része.

Kálmán Gábor 1982-ben született Érsekújváron. Nova című regénye 2011-ben jelent meg a Kalligramnál, és 2012-ben elnyerte a legjobb elsőkötetesnek járó Bródy Sándor-díjat. A temetés című regénye 2016-ban, Janega Kornél szép élete című regénye 2018-ban szintén a Kalligram Kiadónál látott napvilágot.

Rosencrantz és Guildenstern halott /Rosencrantz és Guildenstern Are Dead/ amerikai filmdráma, 1990, 117 perc - rendező: Tom Stoppard, író: William Shakespeare, forgatókönyvíró: Tom Stoppard, szereplők: Rosencrantz - Gary Oldman, Guildenstern - Tim Roth, a játékos - Richard Dreyfuss, Ophelia - Joanna Roth, Hamlet - Iain Glen
Két olyan emberről szól a történet, akik soha sem jönnek rá, miért ölik meg őket, s hogy ez mennyire mulatságos. Belekeveredtek egy történetbe, mely számukra éppolyan rejtélyes, mint a nézőnek. Két lóti-futi mellékszereplő, akik parancsra főszerepre kényszerülnek. Hamlet királyfi áruló barátai. Kockáznak, fülelnek, túllihegik a parancsokat. Ármány, szerelem, összeesküvés, bosszú és gyors halál, s ők semmit sem értenek az egészből... Tom Stoppard, a neves színműíró első filmjében saját darabját dolgozta át a filmvászonra. Shakespeare Hamletjének sajátos parafrázisában a darab két gyászos végű mellékfiguráját állítja a középpontba, miközben az eredeti dráma főalakjai csak a háttérben jelennek meg.
Az Írómozi nevű írói filmklubban kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után – mint klasszikus filmklubban – beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
november 28. Csehi Zoltán
január 30.
február 27.
március 27.
április 24.
május 29.
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 30. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PETHES MÁRIA: ZENEKAR 2. / A SZERELEM ÉLETRAJZA (regény)
- a szerzővel Rózsa Péter beszélget -




"Mária nekem maga az írásművész. Versei valahonnan nagyon távolról inspirált gondolatok nyomán az élet milliónyi jeleit sűrítik össze. Rövid verssorokban kelti életre a holt tárgyakat vagy szüli új életre a természet lényeit, és új feladatokat ad a léleknek és a képzeletnek, hogy ezekkel együtt hozzon létre újabb és újabb univerzumokat. Mindegyik közepén ő van, csak éppen láthatatlan marad. A testébe zárt földi lelkével pedig velünk együtt kívülről szemléli ezeket a versnyi világokat. Itt áll mellettünk és fogja a kezünket. Megszorítja, hogy a szavakkal elénk varázsolt látomásoktól lankadó figyelmünket visszaránthassa a Földre. Verssoraival az olvasót úgy repíti végtelen magasságokba, hogy közben nem engedi feledtetni a földi emlékeket, élményeket. Sem a szerelmeket, sem a magányt, sem a jólétet, sem a csúszó-mászóvá alázó szegénységet. Mindig emlékeztet bennünket gyarló mivoltunkra, miközben a szabadság élményével ajándékoz meg. Ez a kulcsszó. A SZABADSÁG. "
Rózsa Péter Pethes Mária költészetéről
"A madár fontos szimbólum számomra. Nem csupán a szabadságé. Édesanyám Madaramnak szólított” Pethes Mária

Pethes Mária (Budapest, 1955) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki. Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb. Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán. Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art'húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb. Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig. Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés - Ezüsthíd oldalán.

Kötetei:
Se bújva, se áldva, versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival
A szerelem koldusa, versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival
Lelkem Atlantisza, versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival
Marionettjátékos, versek; Agárd, alkoTÓház, 2007
Barbizoni elégiák, versek; Agárd, alkoTÓház, 2008
Magyarország formájú kő, versek; Agárd, alkoTÓház, 2009
A táj kristályszerkezete, versek; Agárd, alkoTÓház, 2010
A múlandóság stációi, versek; Agárd, alkoTÓház, 2011
Aláírom a Szabadságteret, versek; Agárd, alkoTÓház, 2012
Kivágott nyelvű harangok, versek, Agárd, alkoTÓház, 2013
Zenekar, regény; Agárd, alkoTÓház, 2013
Egy vagy a közös térrel. versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A végtelen képmásai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A szerelem dagerrotípiája, versek; Agárd, alkoTÓház, 2015
A szabadság ikonjai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2016
A remény katedrálisa, versek; Agárd, alkoTÓház, 2017
Az összetartozás ideje, versek; Agárd, alkoTÓház, 2018
A belépés díjtalan.

október 29. hétfő 18:30
A BUDAPEST KÖR 156. találkozója

A VÁROSI SZEGÉNYSÉGRŐL
- témafelvezető előadók: Molnár György, szociálpolitikus, Virág Tünde és Jelinek Csaba, MTA KRTK RKK, Urbanovszky Zsuzsa, Kontúr Egyesület, Misetics Bálint, szociálpolitikus-



Ezen az estén három bevezető előadás mutatja be a városi szegénység mai helyzetét, különböző aspektusokból.
1. Kontroll vagy innováció - új dinamikák a (kis)városi szegénység kormányzásában (Virág Tünde és Jelinek Csaba, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete)

Az előadás négy magyarországi kisvárosban zajló kutatás során szerzett tapasztalatok alapján mutatja be, hogy az utóbbi évek nemzeti szintű közpolitikai változásai hogyan érintették a városi szegénység jellegét, az arra adható önkormányzati válaszok mozgásterét. Ezen az újrarajzolt mozgástéren belül milyen eltérő önkormányzati stratégiák tapasztalhatóak a szegénység helyi szintű menedzselésére/kormányzására?
2. A Hős utca és Budapest (Urbanovszky Zsuzsa, Kontúr Egyesület)

A hosszú évek óta a Hős utcában dolgozó egyesület vezetője beszél a Hős utcában végzett munkájuk tapasztalatairól. Ennek során az ott élők és a környezet szempontjából is igyekszik megvilágítani a problémát.
3. A Bihari utcai lakókiköltöztetés (Misetics Bálint)

A Budapest Kör levelezőlistáján élénk vita zajlott a Kőbányai Önkormányzat akciójáról és az azzal szembeni fellépésről. Most, szakértő bevezetés után folytathatjuk a téma megbeszélését.
Mindenkit szeretettel várunk:
Gyuri és Iván
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek
A belépés díjtalan.

október 27. szombat 20:00
KONCERT

CSEKE GÁBOR - OLÁH SZABOLCS DUÓ



A duó 2016-ban alakult az évek óta különböző formációkban együtt játszó két muzsikus részvételével. A ritka felállásnak ugyan vannak példái a jazztörténetben, mégis újszerű hangzást képviselnek, hiszen Oláh Szabolcs kifejezetten erre a formációra komponálta a zenét. Az igazi zenei és lelki egymásra találás gyümölcseként 2017 szeptemberében Message From the Sun címmel jelenik meg a duó albuma, melynek bemutatójára az Opus Jazz Clubban kerül sor. Hangzásuk finom, rendkívül dallamos, ugyanakkor dinamikus, koncertjeiken újra- és újraalkotva a mély érzelmi töltetű témákból kiinduló improvizációkat.


Itt megrendelhető.

Oláh Szabolcs 2005-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-gitár szakán. A Szolnoki Dóra Quintet és a Fekete-Kovács Quintet mellett többek közt a Modern Art Orchestrában, valamint Szőke Nikoletta Triójában és Szendőfi Balázs Piccolo Inn nevű zenekarában hallhatta gitározni a közönség. Meghatározó volt számára Dés András Triója és saját, 2002-ben alapított formációja, az Oláh Szabolcs Quartet is. A zenekarvezetőt a gitározással párhuzamosan mindig is foglalkoztatta a zeneszerzés. Saját quartetje mellett évekig a Modern Art Orchestra egyik szerzője, hangszerelője volt. A Dés András által létrehozott Konzervnyitó Akciócsoport meghatározó zenekar volt Szabolcs számára, folyamatos zeneszerzésre inspirálta. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, így többek között 2004-ben a Magyar Jazz Szövetség versenyén a legjobb hangszerelő díját nyerte el, illetve ugyanezen a versenyen 2014-ben övé lett a legjobb kompozíció. Gitárosként 2008-ban Artisjus díjat kapott a magyar zeneművek bemutatásában végzett tevékenységéért. 2016-ban az International Songwriting Competition döntőse volt. Quintetjével négy év alatt három albumot jelentetett meg 2013 és 2016 között, melyek mind a szakma, mind a közönség körében elismerésnek örvendenek.
Cseke Gábor első jelentős zenekara a Gyárfás István Quartett, 1997-töl 2000-ig számos hazai,külföldi fesztiválon vesznek részt. 1998-ban Tisza Bea zenekarában,1999-ben Krúza Richard hívta el a zenekarába. 2002-ben Fekete Kovács Kornél meghívására a Budapest Jazz Orchestrában, majd a Modern Art Orchestrában játszik. Itt Peter Erskinnel, Dave Liebmannal, Wallace Rooneyval, Johnny Grifinnel játszott közösen. 2002-2005-ben Tóth Viktor, 2000-2006-ig Pocsai Kriszta, 2004-2005-ben Bolla Gábor zenekarában játszik. 2003-tól Sramkó János zenekarában játszik. 2004-2006-ig Borbély Mihály zenekarában Emerton-díjat kapott, mint az év legjobb jazz lemezén közreműködő zongorista. 2004-2007-ig a Cotton Club Singers zenekarának tagja. 2003-tól Szaniszló Richard formációinak állandó tagja. 2004-től Horgas Eszter jazz zenekarában játszik. 2007-től Kozma Orsi zenekarában játszik. A Magyar Rádió tehetségkutató versenyeinek rendszeres zongora kísérője, művészeti vezetője. 2008-tól Kodolányi János Jazz Főiskola zongora tanára. 2008-ban Artisjus-dijjal jutalmazták a magyar zeneművek bemutatása terén végzett kimagasló munkájáért
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 26. péntek 19:00
IRÁNY BOLLYWOOD! - A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2018. májusában nyílt és 2019. január 6-áig látható ISTEN / NŐ – A Dévi-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

BASU CHATTERJEE: KAMLÁ HALÁLA / KAMLA KI MAUT

- meghívott előadó: Vincze Teréz filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: Budai Orsi és Vécsei Anna, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -


Második alkalom

Unod az európait? Valami szokatlanra vágysz? Felkészültél? Irány Bollywood!
A Nyitott Műhely közösségi térrel és a budapesti Indiai Nagykövetséggel közösen indított „Irány Bollywood!” című filmklub minden alkalommal az indiai filmművészet egy-egy különleges alkotásával és más-más előadóval várja a filmrajongókat.


A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

Kamlá halála /Kamla Ki Maut/ - indiai filmdráma, 95 perc, 1989, rendező: Basu Chatterjee, zeneszerző: Salil Choudhury, vágó: Kamal Saiga,  szereplők: Rashmi - Dimple Arora, Charu S. Patel - Mrinal Deo,Nirmala - Harshada Desai, Deepak - Ashutosh Gowariker, Ajit - Irrfan Khan
Sudhakár Patél és a fiatal Andzsu szerelmesek egymásba, de már a házasság előtt nehéz döntést kell hozniuk. A terhesség megszakítását közösen határozzák el, a fiú ennek ellenére elhagyja a lányt. A férfi kicsapongások és sikertelen próbálkozások után egy olyan nő mellett köt ki, aki nem is belé szerelmes. Évekkel később, amikor az esküvője előtt álló fiatal Kamlá Thákur leveti magát az ötödik emeletről, a szomszédban élő Patél családot annyira megrázza az eset, hogy kénytelenek számot vetni saját rossz döntéseikkel, ami azután gyökeresen megváltoztatja az életüket.
A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
november 23. –
december 14. –
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 25. csütörtök 19:00
ELŐADÁS

KIBŐL LESZ AZ ALKOHOLISTA?



Ha a szülők ittak, a gyerekük is alkoholista lesz? Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él? Az alkoholizmus valóban gyógyíthatatlan betegség? Ha hétvégente megiszunk néhány sört, akkor már függők vagyunk? Hogyan segíthetnek a rokonok, barátok?
Meghívott előadók:
Frankó András családterapeuta, mentálhigiénés szakember - Fogadó Pszichoszociális Szolgálat intézményvezetője
Lovizer Dániel felépülő függő, addiktológiai konzultáns, a Családi Felépülési Központ egyik alapítója és vezetője
Kormos Piroska, szociálpedagógus, csoportvezető
Moderátor: Mizsur András, az Abcúg újságírója
Az esemény a Menetszél Egyesület előadássorozatának a része.
A belépés díjtalan.

október 24. szerda 19:00
SZÜLETÉSNAP

Zártkörű rendezvény.

október 22. hétfő 18:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

FARAGÓ ÁGNES: KÚT
- a kiállítást megnyitja: Sinkó István képzőművész, művészeti író -


Álmok kútja 2

 A kút mélye a múlt kincseit, töredékeit rejti, őrzi.
Ősi civilizációk éltető vizét adta, néma krónikás.
Vonzó, igézően mély vizében ki-ki önmagát pillanthatja meg.
A képsorozat a kút időtlen, egyben tökéletes kör formáját idézi meg.

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?
Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka érthető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti. Mert éppen ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy "újra és tovább", mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz: látszatmegállókat és úti célokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb múltszakaszok tárulnak föl, ahogy a partjáró bolygása sem ér soha véget, mert minden egyes megmászott agyagos fövenykulissza mögött új távolságok csábítanak új hegyfokok felé.”
Thomas Mann: József és testvérei



Faragó Ágnes
(Budapest, 1951) tipográfus, festőművész. 1990-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola Felsőfokú Tipográfus Szaktanfolyam. Munkássága során ezernél több könyvet tervezett, személyes kapcsolatot ápol a kortárs magyar írók egy részével, reklámgrafikusokkal, múzeumokkal és nyomdákkal. Tervezési megbízásokat kapott az alábbi kiadóktól, cégektől: Pesti Szalon, Ferenczy Kiadó, Palatinus Kiadó, Új Mandátum Kiadó, Kráter Műhely Egyesület, Petőfi Irodalmi Múzeum, Elte Eötvös Kiadó, Holnap Kiadó, Duna Palota Kiadó, Multiart, Barrus Kiadó, Noran Kiadó, Arion Kiadó, Novella Kiadó, Alexandra Kiadó, Mérték Kiadó, Geographia Kiadó, Napvilág Kiadó, Cicero Könyvstúdió, Noran Libro Kiadó.
2006-tól fest újra. Ez időtől a következő kiállítások alkalmával mutatkozott meg a közönség előtt: Litera Könyvesbolt (2009), Virányosi Közösségi Ház (2010), Barlandino Könyvesház (kétszer), Lilaköd Könyveskávézó (2012), Vis Major Kávézó (2013), Ráday IX. Galéria (2013), Kulturális Szalon (XII. ker., 2014), Vérmező Galéria (2015), Magyar Műhely Galéria (2015), Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben (2015)
Honlapja

A belépés díjtalan.

október 19. péntek 20:00
AZ ARTISTÁK CÉRNASZÁLON ALKOTÓCSOPORT ZENÉS KÖNYVBEMUTATÓJA

Az Ezredvég Kiadó, a Magyar Napló Kiadó, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

JAHODA SÁNDOR: ISTEN KEGYELTJEI című novelláskötete, valamint
TÜRJEI ZOLTÁN: TÉRKÉP HELYETT című verseskötete

Felolvas és beszélget: Kókai János (zenész, színészbarát), valamint a szerzők
Az est második részében: Kókai János jazz zongora koncertje


Az est első részében bemutatásra kerül Jahoda Sándor: Isten kegyeltjei című novelláskötete, valamint Türjei Zoltán: Térkép helyett című verseskötete.
Jahoda Sándor kedvenc (és híres) művészeiről (zenészekről, festőkről, írókról), egy-egy hosszabb-rövidebb szöveget írt, szórakoztató(nak szánt) jelleggel. Általában véve is elmondható, hogy Jahoda Sándor humoros írásai az igazán „Jahodás” szövegek.
Türjei Zoltán ízig-vérig XXI. századi költő, aki paradox módon éppen arra döbbenti rá olvasóját, hogy a magunk mögött hagyott század egyáltalán nem ért véget. A keresés motívuma, amely a köteten végighúzódik, az irodalom legrégebbi toposzai közé tartozik, amit a posztmodern is nagy előszeretettel alkalmaz, s ez a tény önmagában is visszakapcsolja az írót és az olvasót a korábbi időkhöz.


Az Artisták cérnaszálon alkotócsoport tagjai: Jahoda Sándor, Türjei Zoltán, Kókai János

Az alkotócsoport 11 éves múltra tekint vissza.
Jahoda Sándor
1976-ban született Budapesten. Jelenleg is itt él, Zuglóban. 2003 óta publikál rendszeresen, országos irodalmi folyóiratokban, ill. online felületeken. Verseket, recenziókat, regényeket, novellákat és drámákat ír. Az „Isten kegyeltjei” című novelláskötete, ez évben jelent meg az Ezredvég kiadásában. Ez a soron következő harmadik prózakötete. Előzőleg 6 verseskötete jelent meg. Az Artisták cérnaszálon alkotói csoport tagja.
Türjei Zoltán
(Balatonlelle, 1976) 15 éve publikál verseket, kritikákat többek között a Magyar Napló, Prae, Hitel, Vigília,Lyukasóra, Új Forrás, Dunatükör, Dunapart, Pannon Tükör stb. lapjain. Két verseskötetem jelent meg: Az óceán kifeszített tükrében (2008, Littera Nova), Térkép Helyett (2014, Magyar Napló Kiadó)
Kókai János
(1972. Budapest) költő, író, drámaíró, színész, rendező. Írásai eddig a Magyar Napló, a Hitel, a Liget, valamint a Napkút c. folyóiratokban jelentek meg. Társulata rendszeresen színre viszi színdarabjait.
A belépés díjtalan.

október 18. csütörtök 17:30
BUDAPESI MOLY KLUB

MÁGIKUS REALISTA KÖNYVEK

Kedves klubtagok és új érdeklődők!
Októberben a klubban mágikus realista könyveket olvasunk, várunk titeket az olvasmányokról és a műfajról kibontakozó beszélgetésre. Gyülekező 17:30-tól, 17:45-kor már kezdenénk is.
Jó olvasást!

október 17. szerda 19:00
BORSMENTA KÓSTOLÓKLUB

NÉZZÜK A RIZLINGET!
- Rajnai rizlingek magyar kiadásban -




Mi fán terem a rajnai rizling, miért rajnai, és milyen, ha magyar? A kóstoló során hét kiváló magyar termelő rajnai rizlingjén keresztül próbálunk majd képet alkotni erről a világszerte oly népszerű, itthon mégis oly kevéssé ismert, noha nagyra becsült fajtáról.
A kóstolót Szabó Edit, a Borsmenta főszerkesztője, és Bernáth-Ulcz Adél szőlész-borász szakmérnök vezeti.
A borsort hamarosan közöljük. :)
A kóstoló ára 4.900 Ft, a helyszínen készpénzben fizetendő.
Kérünk benneteket, hogy részvételi szándékotokat feltétlenül jelezzétek előre a borsmenta.edit[kukac]gmail.com címen.

október 16. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Lector Kiadó (Marosvásárhely) és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GYUKICS GÁBOR: VÉGIGTAPINT című verseskötete
- a bemutató résztvevői: Lázár Júlia, Radics Viktória, Györe Balázs, valamint a szerző .




A Végigtapint a hatvanéves Gyukics Gábor válogatott és új verseinek gyűjteménye. Első ciklusa megjelent köteteiből válogat, a második pedig 2011-2018 között írt költeményeinek szűrlete. A kötetet Bereczki Katalin franciaországi képzőművész dzsesszkoncerteken készített rajzai illusztrálják.



Gyukics Gábor (Budapest, 1958) költő, műfordító, a magyarországi Open Reading (nyitott versfelolvasó) rendezvények és Jazzköltészeti Estek meghonosítója. Számtalan műfordításkötete jelent meg, legutóbb a Medvefelhő a város felett. Kortárs észak-amerikai költészeti antológia, Scolar, 2015. Verseskötetei: Utcai előadás, Fekete Sas, 1998; Last Smile, Cross Cultural Communication, USA, 1999; A remete többes száma, Fekete Sas, 2002; Lepkék vitrinben, Fekete Sas, 2006; Kié ez az arc, L'Harmattan, 2011; Válogatott versek bolgárul, Gutenberg Publishing, Bulgária, 2013; A Hermit Has No Plural, Singing Bone Press, USA, 2015.
A belépés díjtalan.

október 15. hétfő 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK

KIRÁLY JÚLIA vendége: HARMATI LÁSZLÓ, az ERSTE BANK vezérigazgató-helyettese
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -



Harmati László jelenleg az Erste Bank vezérigazgató-helyettese, 2002-től az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója volt. 1999-2002-ig a Magyar Nemzeti Bank szabályozási fõosztályvezetõje, ezt megelõzõen két évig a Pénzügyminisztérium vállalkozási és szabályozási fõosztályvezetõje volt. Tanulányait a Leuven Catholic University-n (Belgium, 1993), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán (1995), és ösztöndíjjal a Graman Marshall Fund (USA, 2000) intézeteiben végezte. 2003 óta az Európai Jelzálogszövetség (European Mortgage Federation) alelnöke, a Közgazdasái Munkacsoport tagja. Publikációi, szakfordításai, tanulmányai és tananyagai jelentek meg a Bank & Tõzsde és a Figyelõ címû pénzügyi, gazdasági hetilapokban; a Bankszemle, majd Hitelintézeti Szemle című szakfolyóiratokban; az NBK tananyagsorozatában, valamint a Panem és a Helikon könyvkiadó több kötetében.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

október 14. vasárnap 20:00
KONCERT / SZÜLINAP

ELMARAD!!!

FORGOTT

- vers-zenék -

A Forgott-ra keresztelt formáció saját dalokat és versmegzenésíteseket játszik:
Háy János
-versek, García Lorca, József Attila és saját szövegek kerülnek majd elő ezen az estén.
Régi és új szerelmek bújnak meg a dalokban, a körúti házak, tüntetések, migrén és hátfájás, magány, akta, karton és iktatószám, erkélyen ácsorgás, hivatali pecsét, fájó kalapok, a vőlegény, egy bögre piros vér, egy megnemírt üzenet, békét remélő feleség...
Rozs Tamás
- cselló, gitár, ének
Tóth Bernát Réka
- gitár, ének
A koncert időtartama körülbelül 75 perc.
Várunk benneteket szeretettel!
Belépődíj: 1.000, diák: 800 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 13. szombat 19:00
KLUBNAP

VANCSÓ ZOLTÁN ÉS TANÍTVÁNYAI

Zártkörű rendezvény.

október 13. szombat 16:30
DÉLUTÁNI KONCERT

BABA JAZZ A KAROSI JULI QUARTETTEL



Nagy sikerű estünk folytatása, ahol kikapcsolódhat a mama és baba is egyaránt. Bababarát kezdéssel játszunk egy bő órás koncertet. Saját repertoárunkból válogatunk dalokat, lesz saját szerzemény, népdal, Gershwin egyaránt, ad hoc hangszerelésben, ahogy Vendel épp engedi apának és anyának. Várunk mindenkit aki ott volt múltkor, és azt is aki el akart jönni, most itt az alkalom! Igazi családias környezetben, babasarokkal várunk titeket sok szeretettel!
Ajánlott támogatás: 1.200 Ft/fő, babáknak ingyenes!

október 12. péntek 19:00
MESEKONCERT A KISTEREMBEN

ÓSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK
- Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában -




Ez itt a nagy lehetőség!!! Éljetek vele! Ízelítőül:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Nagy, fodrozódó vizű tóhoz hasonló mezőn élt.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Mindent jól megbámult, de legjobban ácsingózva a madarakat leste. Szeretett volna szállni, mint ők.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Egy reggel arra ébredt, hogy hiányzik az egyik cipője. Éjszaka valaki elvitte az ágya mellől.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Elvarázsolt kertben lakott. Ez a kert tele volt sosem látott játékokkal. Özönlöttek hozzá a gyerekek. Akárhányan jöttek, mindig mindenki talált magának játékot, amibe úgy belefeledkezhetett, hogy észre sem vette, rajta kívül mások is vannak a kertben.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Egyszer kisebb lett, mint a legkisebb bolha. Félt, hogy rálépnek. Félt, hogy arrébb söprik, ha nem figyelnek. Félt, hogy légykakinak nézik és eltakarítják.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
A padlásain madarak éltek. Egy napon a madaraknak csak a hűlt helyét érezte. Vigasztalhatatlanul elszomorodott. Még a lábai sem jutottak eszébe.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy négylábú kastély.
Egyik reggel vidáman ébredt. Jókedvűen nyújtózkodott. Egyik tornyába azon nyomban beleakadt egy esőfelhő.
A folytatásért kattanj rá az eseményre!
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő - jó esetben - a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében - ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)


Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: "a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások)."
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként
November 9-én és
December 14-én
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 12. péntek 19:00
SZÜLINAP

KLF

Baráti rendezvény.

október 11. csütörtök 18:00
EMLÉKEST, EMLÉKVETÍTÉS

FODOR GÉZÁRA EMLÉKEZÜNK



Fodor Géza
halálának 2018. október 7-én lesz a 10. évfordulója. Sztrókay Kálmán ötlete volt, hogy a hozzá legjobban illő megemlékezés, ha együtt megnézünk egy Mozart-operát, mégpedig a Figaro házasságát Giorgio Strehler rendezésében, amit Géza nagyra értékelt. A milanói Scalában rögzített 2006-os reprízét  már nem láthatta. Erre várunk szeretettel mindenkit 2018. október 11-én 18 órakor a Nyitott Műhelybe (XII. kerület Ráth György utca 4.).
A vetítés előtt elhangzik Almási Miklós emlékezése, majd Kántor Péter és Várady Szabolcs olvassa fel versét.

Fodor Géza az ELTE magyar-filozófia szakán végzett 1967-ben. 1967-től az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1973-tól az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója. 1990-től egyetemi docens. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színház dramaturgja. A Katona József Színház alapító tagja. 1987 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető dramaturgja, művészeti tanácsadója. 1982-től (két évi megszakítással) a Muzsika folyóirat operakritikusa. 1989-ben részt vett a Holmi című folyóirat megalapításában, és a lapnak haláláig egyik szerkesztője volt. Öt éven keresztül klasszikus színházelméleti szövegeket adott közre kommentárral a Színház című lapban. 1992-től 1997-ig a Színház-és Filmművészeti Főiskolán színháztörténetet, dráma- és operaelemzést tanított.
Dramaturgként kortárs magyar drámák (Csirkefej, Halleluja, Hóhérok hava, Akárki, Koccanás) és klasszikus darabok (a legutóbbi évadokból: Tartuffe, Szent György és a sárkány, Ivanov, Médeia, Macbeth, A karnevál utolsó éjszakája, A vadkacsa) színpadra állítását egyaránt segítette. Utolsó munkája Gorkij Barbárok című darabja volt, amelynek 2008. novemberi bemutatóját már nem érhette meg. Erkel Ferenc-, Táncsics Mihály-, Madách Imre- és Széchenyi-díjas. 1990-ben Déry Tibor-jutalmat kapott, 1987-ben és 1990-ben megkapta az Országos Színházi Találkozón a legjobb dramaturgiai munkáért járó díjat. Számos zene- és irodalomtörténeti könyvet írt. A legutóbbiak: Magánszínház (2009); A Mozart-opera világképe (2002); Das hoffnungslose Meisterwerk (1999); Zene és színház (1998); Petri György költészete (1991).
A belépés díjtalan.

október 10. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

ESTERHÁZY PÉTER: AZ OLVASÓ ORSZÁGA
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás




Esterházy Péter cikkeiből tizenöt év után jelent meg újabb kötet, Az olvasó országa. A 2003 és 2016 között keletkezett írások a közelmúlt és a jelen Magyarországáról szólnak, akár a szigorú figyelem soha nem leegyszerűsítő élével, akár az öröm összetéveszthetetlenül finom sokrétűségével; szellemmel és eleganciával. Publicisztikák, esszék, jegyzetek, beszédek: Esterházy jellegzetes műfajai hétköznapjainkról és ünnepeinkről adnak hírt - és arról, hogy e kettő mindig és mindenekelőtt: munka.
Részlet a könyvből: http://www.litera.hu/hirek/esterhazy-peter-az-olvaso-orszaga-reszlet
Esterházy Péter könyvéről a Literán:
Jánossy Lajos kritikája: http://www.litera.hu/hirek/keresofak
Fehér Renátó kritikája: http://www.litera.hu/hirek/mi-tovabbelok
Interjú Tóth-Czifra Júliával: http://www.litera.hu/hirek/toth-czifra-julia-osztozni-ebben-a-maganyban
További cikkek Esterházytól, Esterházyról:
http://www.litera.hu/dosszie/esterhazy-peter
http://www.litera.hu/dosszie/esterhazy-konyvtar
http://www.litera.hu/dosszie/esterhazyt-olvasok
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu


Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 10. szerda 18:00
ANDRZEJ WAJDA VÁLOGATÁS - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WAJDA: HAMU ÉS GYÉMÁNT


Zbigniew Cybulski

Hamu és gyémánt /Popiol i diamant/  - lengyel háborús filmdráma, 98 perc, 1958, rendező: Andrzej Wajda, látványtervező: Roman Mann, jelmeztervező: Katarzyna Chodorowicz, operatőr: Jerzy Wójcik, zeneszerző: Jan KrenzFilip Nowak, forgatókönyvíró: Andrzej Wajda, Jerzy Andrzejewski, író: Jerzy Andrzejewski, vágó: Halina Nawrocka, szereplők: Maciek Chelmicki - Zbigniew Cybulski, Krystyna - Ewa Krzyzanowska, Szczuka - Waclaw Zastrzezynski, Andrzej - Adam Pawlikowski , Drewnowski - Bogumil Kobiela
1945. május 8-án, amikor mindenki a győzelmet ünnepli, Maciek és barátja, Andrzej a párt megyei titkárát, Szczuka elvtársat és kíséretét akarja megölni. A golyók célt tévesztenek, de a kudarc nem töri le a fiút. A feladatot mindenképpen végrehajtja. Este a szállodában Maciek megismerkedik Krystynával, s az együtt töltött szerelmes éjszaka után kritikusabban vizsgálja jövőjét. Szakítani akar múltjával, nem akar többé gyilkolni, bujkálni. Andrzej azonban megvetéssel hallgatja szavait. Maciek utoljára vállalja a gyilkos szerepét. A velencei filmfesztiválon ezzel a filmmel aratta első nagy nemzetközi sikerét Andrzej Wajda. Itt lett sztár Zbigniew Cybulski, akinek korai halála végképp a mítosz magasába emelte ellentmondásos alakját. "Több volt, mint kiváló színész és lebilincselő egyéniség. Valóságos megtestesítője volt egy típusnak, sőt egy országnak, egy meghatározott időszaknak is." - Boleslaw Michalek


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
november 14. Minden eladó
december 12. Tájkép csata után
2019. január 9. Nyírfaliget
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

október 9. kedd 19:05
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2018. NYÁR/ŐSZ - DUPLA SZÁM


Le Big Mac - Tarantino eszik

Bemutatjuk a vadonatúj dupla HÉVÍZT!
A helyszínen 800 Ft-ért megvásárolható lesz a lapszám, vacsorajeggyel.
Akik biztosan velünk lesznek:
BAKOS GYÖNGYI
LADIK KATALIN
SZÁLINGER BALÁZS
TERÉK ANNA
TOTTH BENEDEK
Házigazda:
VAJNA ÁDÁM
Az est közben pedig CSERNA SZABÓ ANDRÁS és DARIDA BENEDEK már főzni fogja a vacsorát, hogy pontosan mit, egyelőre legyen meglepetés.
A belépés díjtalan.

október 8. hétfő 20:00
KÖTET ELŐTTI KÖTETBEMUTATÓ

Az esemény valós kezdési időpontja este 8 óra!!!
(És nem este 7, ahogy azt korábban szerepeltettük!)

SZÁLINGER BALÁZS: 361⁰
- az est alkalmával a szerző nem vár beszélgető társakat, ellenben a kötet teljes tartalmát felolvassa -

 

Két évvel ezelőtt jelent meg Szálinger Balázs 360⁰ című verseskötete – most pedig itt a folytatás. Újabb négy ciklus, egy foknyi továbblépéssel. Ennek a kötetnek az anyagát ismerheti meg a közönség a Nyitott Műhelyben még a megjelenés előtt, kéziratból. Az új kötetet a szerző olvassa fel az elsőtől az utolsó betűig, családias körben. Nincs beszélgetés, nincs vendég – csak maga a szöveg, meghajlás, és további szép estét.

Szálinger Balázs (1978 Keszthelyen) szülővárosában töltötte középiskolás éveit, előbb a Római Katolikus Gimnáziumban, majd a Vajda János Gimnáziumban, ez utóbbiban érettségizett. 2001-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődésszervező szakán. Pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen műfajú könyve vígeposz volt: a Zalai Passió (2000). Ezzel a humorral átszőtt kötettel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík (2005), egy monumentális történelmi látomás, amely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év című verses regénye 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon: egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő, egy Hahóthy nevű életének egy évét meséli el a felemelkedéstől a bukásig. A Magvető gondozásában 2008-ban megjelent kötet tartalmazza a Zalai Passiót, A síkot valamint – a címadó – A százegyedik évet. 2008-ban Szálinger Kalevala című drámáját, a Nyílt Fórum jutalmazta Vilmos-díjjal, valamint elnyerte az ígéretes pályakezdő drámaíróknak járó Szép Ernő-jutalmat is.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A százegyedik év (2008), M1/M7 (2009), Köztársaság (2012, 2018), 360° (2016), 361° (2018)
A belépés díjtalan.

október 6. szombat 19:00
KONCERT

AZ ARANYHEGYEN TÚL
- Boateng Kármen Stephany és Gerlóczy Zsigmond rendhagyó négykezes zongorakoncertje -



Május elején Finta Lászlónál koncerteztem. Itt találkoztunk elôször Stephanyval. Egyedül jött, a szünetben egy pisilés és egy pohár bor között egymás szemébe néztünk, és akkor hirtelen mindkettônk számára világos lett, hogy ezentúl másra se fogunk nagyon. Ennek tudatában játszottam a második etapot, végtelenül lelkesülten. Azóta jegyesek lettünk. Elhatároztuk, hogy az elsô közös koncertünket - mert ezentúl sok ilyenre lehet számítani - ott tartjuk, ahol megismerkedtünk.
Elhangzik többek között a rettegett nagy kedvencem, Bach Goldberg Variációi, mégpedig rendhagyó módon; osztozunk a szólamokon. Save the date! Mindenkit csókolunk!
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 5. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 15.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

JANCSÓ MIKLÓS: OLDÁS ÉS KÖTÉS
- vendég: Grunwalsky Ferenc filmrendező, aki kérdezi: Morsányi Bernadett művészeti író -


Ajánló: „A forgatás előtt az egész stábbal Michelangelo Antonioni filmeket nézettem.” (Jancsó Miklós)

"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Oldás és kötés, magyar filmdráma, 90 perc, 1963, rendező: Jancsó Miklós, dramaturg: Hernádi Gyula, operatőr: Somló Tamás, zeneszerző: Sárosi Bálint, forgatókönyvíró: Jancsó Miklós, író: Lengyel József, szereplők: dr. Járom Ambrus - Latinovits Zoltán, Ádámfy professzor - Ajtay Andor, Ambrus apja - Barsi Béla, Kiss Gyula - Bodrogi Gyula, Márta - Domján Edit, Eta - Medgyesi Mária, Docens - Szakáts Miklós, Beteg - Koltai János, Ápolónő - Sívó Mária
A paraszti származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire emberi. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott volna. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
november 2. péntek, Antonioni: Vörös sivatag
december 7. péntek, Antonioni: Nagyítás
2019 január 4. péntek, Antonioni: Zabriskie point
február 1. péntek, Antonioni: Chung Kuo - Kína
március 1. péntek, Antonioni: Foglalkozása: riporter
április 5. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
május 3. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
június 7. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 4. csütörtök 19:00
KLUBNAP

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA KLUBNAPJA



A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2013-ban 296 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.
A Társaságnak immár hosszú és gazdag múltja van. Ennek a múltnak egy bizonyos vetülete – a kiállításairól képet nyújtó katalógusok sora – honlapunk létrejöttével megtekinthetővé válik mindenki számára. A katalógusok képeiben sok művésztagunk munkássága követhető nyomon, néhai kollégáink művei tanúskodnak érdemes, rangos pályájukról, és az egyes kiállítások mint önálló entitások, mint egyedi szellemi alkotások mutatkozhatnak meg. Reméljük, hogy az a sok munka és fáradság, ötlet és szervezés is áttűnik a képeken, ami a hátterét adta az egyesület tárlatainak és kiadványainak.
Zártkörű rendezvény.

október 3. szerda 20:00
KONCERT, SZERZŐI EST

„Hatvannégy éves lettem én…”
SOÓS ANDRÁS SZÜLETÉSNAPI HANGVERSENYE
SZÁMOK ÉS SZÖVEGEK
Vendég: Bali János
Közreműködik: Borsos Ágnes – hegedű, Bali János és Molnár Andrea – furulya



MŰSOR:
1.
Soós András: Toccata– computer
2.
Soós András: Bali madarai /Bali János, Molnár Andrea/
3.
Bali János: „2” Mizsei Zoltán, Soós András– ütőhangszerek /közr. Bali János, Gyulai Csaba, Kard Ádám, Koncz András és a „közönség”…/
4.
Soós András: Háromszólamú Intenciók– részletek /Bali János, Molnár Andrea/
5.
Bali János: Á… /Bali János, Molnár Andrea/
6.
Soós András: In memoria tua /computer/ *  *  *
7.
Soós András: Korál– szóló hegedűre*) (Ősbemutató) /Borsos Ágnes/ *  *  *
8.
Bali János: 18, 14, 14, 18 /Soós András, Bali János/
9.
Soós András: Zenei írás-olvasás–1. magyar szöveg, 2. angol fordítás /Bali János/
10.
Bali János: Interjú a filozófussal /Bali János, Molnár Andrea/
11.
Soós András: Születésnapomra /computer/
*)A mű megírását az NKA Zeneművészet Kollégiuma támogatta.

Soós András 1954-ben született Budapesten. A konzervatórium elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében, majd a Zeneakadémián szerzett három diplomát, ahol mesterei voltak többek között Szabó Tibor, Földes Imre, Párkai István, Kórodi András és Lukács Ervin. A hivatalos egyetemi oktatáson kívül emberi és művészi világát olyan tanár-egyéniségek alakították, mint Kurtág György, Simon Albert, Dobszay László, Jeney Zoltán, Vidovszky László. 1980-tól tíz esztendőn keresztül zeneszerzőként és karmesterként a 180-as Csoport kortárszenei együttes tagja, ez idő alatt számos kompozíció hazai és külföldi ősbemutatójának, ill. rádió- és lemezfelvételének irányítója. Mindeközben két éven át dirigense a Budapesti Vonósok kamarazenekarnak, amely a Belgrádi Kamarazenekari Versenyen II. díjat nyert. 1976 óta a Dobszay László és Szendrei Janka művészeti vezetése alatt működő Schola Hungarica gregorián kórus tagja, mintegy negyven hanglemezfelvétel közreműködője, ill. énekes szólistája. Pedagógiai munkáját zeneiskolai tanárként kezdte, majd a Budapesti Énekes Iskola művészeti vezetője lett. 1992 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei Tanszékének adjunktusa, az egyházzeneirodalom tanára. Zeneszerzőként 1980 óta szereplője a hazai kortárs-zenei életnek, művei elhangzottak Budapesten (Korunk Zenéje, a Nemzeti Filharmónia koncertjei a Zeneakadémián, Napjaink zenéje a Magyar Rádióban) és vidéki városokban. Rendszeresen turnézott külföldön, művei Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban hangversenyeken, fesztiválokon hangzottak el, ill. rádiófelvételre kerültek. 1992-ben megalapította a Kortárs ZeneMűhely elnevezésű csoportot, amely a megszokottól eltérő környezetben (templom, múzeum) évente több hangversenyt rendez. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Magyar Egyházzenei Társaság tagja, valamint 1999-től az ARTISJUS Jogvédő Iroda Egyesület választmányi tagja.
Az est az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan, de támogatást elfogadunk!

október 2. kedd 19:00
EMLÉKEST

ELMARAD!!!!!

Családja, barátai, munkatársai és tisztelői


SPINDLER BÉLÁRA emlékeznek




Spindler Béla 1974 és 1978 között tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1978-tól 2002-ig a Csiky Gergely Színház, 2002 és 2003 között a Vidám Színpad, majd 2009-ig között a Nemzeti Színház tagja volt, 2009-től ismét a kaposvári társulatban játszott, amelynek 2014-ben lett örökös tagja
    A művész 1992-ben és 1993-ban a Magyar Színészkamara ügyvivőjeként is dolgozott.
    A Csiky Gergely Színház felidézte, hogy Spindler Bélát számos emlékezetes szerepben láthatta a közönség: volt Mágnás Miska, Tom Jones, Fóti alezredes a Kihallgatásból, az Üvegcipő Sipos ura, valamint Sweeney Todd, Fleet Street véreskezű borbélya is.
A belépés díjtalan.