Címlap | Programajánló | Archivum | 2011

December

December

 
 

 
December 1. csütörtök 15.30 KÖNYVBEMUTATÓ
 
Dr. E. ARON: SZUPERÉRZÉKENY VAGYOK?
 
 
F. Várkonyi Zsuzsa előszavából:
Elaine Aron nevét nálunk is sokan emlegetik majd nagy hálával: munkássága felszabadította a lakosság 20%-át az alól a nyomás alól, amellyel születésük óta küszködnek! A mi kultúránk ugyanis – tehát az európai és észak-amerikai kultúra – nem sokra becsüli a szuperérzékeny embert. Aron azonban több évtizede foglalkozik az erős érzékenységgel, és mind kutatásai, mind terápiás eredményei azt bizonyítják, hogy egy igen értékes és népes csoportról van szó. Minden ötödik ember ide tartozik és szó sincs róla, hogy csak nők! Ők azok, akiknek bátorságával és küzdőszellemé- vel már a pólyában is elégedetlenek voltak szüleik. Nem értették, miért engedi csemetéjük akár egy kisebbnek is, hogy játékát elvegye, miért nem bízik a csúszdában, miért nem mondja meg az óvónőnek, hogy már tud olvasni, és miért keseredik el mindeközben olyan „fölösleges” dolgok miatt, mint például más emberek érzései vagy reakciói.
Részlet a szerző előszavából:
Az érzékeny idegrendszer normális jelenség, alapvetően semleges személyiségvonás. Feltehetően öröklött, és az emberek 15-20%-ánál figyelhető meg. Azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebben reagálsz a környezetedben lévő finom részletekre, és ez sok esetben nagy előnyt jelent. Ugyanakkor könnyebben kerülsz fokozott izgalmi állapotba, ha túl sokáig tartózkodsz olyan helyen, ahol rengeteg a látnivaló, vagy túl sok a zaj, és ettől az idegrendszered túlterheltté válik. Az érzékenységnek tehát megvannak az előnyei és a hátrányai is.
A mi kultúránkban ez a tulajdonság, ahogy azt valószínűleg a saját bőrödön is tapasztalhattad, nem éppen ideális. Szerető szüleid és jóindulatú tanáraid bizonyára megpróbáltak segíteni, hogy „úrrá légy” az érzékenységeden, mintha csak valami rendellenességben szenvednél. A többi gyerek sem mindig értett meg. Felnőttként pedig nyílván nehezebb megfelelő pályát vagy társakat találni, és gondjaid lehetnek az önbecsülés és az önbizalom terén is.
„Fontos könyv! Ha szülők vagytok, vagy óvónők, tanítók, tanárok – vagy netán elkeseredett vagy dühös kamaszok, esetleg „örök” kamaszok, mint annyian közülünk – olvassátok!” /Vekerdy Tamás, pszichológus/
A témával és a kötettel kapcsolatos információk:  
info@szupererzekenyek.hu 
A belépés díjtalan.
 
 

 
December 1. csütörtök 19.30 KAMARAMŰHELY
 
MAGONY TRIÓ
- vendég: SZIRTES EDINA MÓKUS -
 
 
Kovács Ferenc zongora- és hegedűtanulmányok után 15 évesen kezdett trombitálni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán megszerzett diploma után több szimfonikus zenekarban játszott, emellett azonban egyéb zenei műfajok megismerésére is hangsúlyt fektetett. A népzenétől a kortárs zenén keresztül a jazzig minden komolyan érdekelte. Így lett alapítója az oly különböző Budapest Ragtime Band, a MAKUZ, a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band együtteseknek, s tagja a Dresch Quartet és a Djabe zenekaroknak. Önálló szerzői munkássága kialakítását 2000-ben a Magony c. szólólemezével kezdte, amelyet azután vonós együttessé alakított. A kortárs jazz magyar fúziója a Tranzittal kezdődött, majd a Hatok és a Beli Buba formációin keresztül a Grand Magony együttesben csúcsosodott ki, melyben a cigányzenétől a jazzen keresztül széles zenei spektrumon játszó, kimagasló képességű kortárs magyar előadókat találhatunk. Olyan külföldi nagyságokkal készíthetett lemezeket, mint Roscoe Mitchell, Archie Shepp, Steve Hackett, Joel Rubin, Hamid Drake. Az elmúlt évek során négyszer nyerte el Magyarországon az év zenekara díját (Emerton-díj), ötször az év lemeze díjat, valamint több aranylemez díjat. 2004-ben Prince Award díjat kapott, 2005-ben pedig Los Angeles-ben a Djabe zenekarral (Táncolnak a kazlak) Surround music díjra jelölték. 2007-ben Brightonban az év legjobb világzenei koncertjének díját nyerte el az A Hawk and a Hacksaw and the Hun Hangar együttessel. 2008-ban a "Párhuzamos Kultúráért" díjjal tüntették ki a Mediawave-en.
 
 
Kovács Ferenc - hegedű, trombita, ének
Kovács Zoltán 'Ko' - zongora
Novák Csaba - bőgő
Belépődíj: 1.200 , diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Lili)
 

 
December 2. péntek 14.00 KÖNYVBEMUTATÓ
 
Dr. E. ARON: SZUPERÉRZÉKENY VAGYOK?
 
 
F. Várkonyi Zsuzsa előszavából:
Elaine Aron nevét nálunk is sokan emlegetik majd nagy hálával: munkássága felszabadította a lakosság 20%-át az alól a nyomás alól, amellyel születésük óta küszködnek! A mi kultúránk ugyanis – tehát az európai és észak-amerikai kultúra – nem sokra becsüli a szuperérzékeny embert. Aron azonban több évtizede foglalkozik az erős érzékenységgel, és mind kutatásai, mind terápiás eredményei azt bizonyítják, hogy egy igen értékes és népes csoportról van szó. Minden ötödik ember ide tartozik és szó sincs róla, hogy csak nők! Ők azok, akiknek bátorságával és küzdőszellemé- vel már a pólyában is elégedetlenek voltak szüleik. Nem értették, miért engedi csemetéjük akár egy kisebbnek is, hogy játékát elvegye, miért nem bízik a csúszdában, miért nem mondja meg az óvónőnek, hogy már tud olvasni, és miért keseredik el mindeközben olyan „fölösleges” dolgok miatt, mint például más emberek érzései vagy reakciói.
Részlet a szerző előszavából:
Az érzékeny idegrendszer normális jelenség, alapvetően semleges személyiségvonás. Feltehetően öröklött, és az emberek 15-20%-ánál figyelhető meg. Azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebben reagálsz a környezetedben lévő finom részletekre, és ez sok esetben nagy előnyt jelent. Ugyanakkor könnyebben kerülsz fokozott izgalmi állapotba, ha túl sokáig tartózkodsz olyan helyen, ahol rengeteg a látnivaló, vagy túl sok a zaj, és ettől az idegrendszered túlterheltté válik. Az érzékenységnek tehát megvannak az előnyei és a hátrányai is.
A mi kultúránkban ez a tulajdonság, ahogy azt valószínűleg a saját bőrödön is tapasztalhattad, nem éppen ideális. Szerető szüleid és jóindulatú tanáraid bizonyára megpróbáltak segíteni, hogy „úrrá légy” az érzékenységeden, mintha csak valami rendellenességben szenvednél. A többi gyerek sem mindig értett meg. Felnőttként pedig nyílván nehezebb megfelelő pályát vagy társakat találni, és gondjaid lehetnek az önbecsülés és az önbizalom terén is.
„Fontos könyv! Ha szülők vagytok, vagy óvónők, tanítók, tanárok – vagy netán elkeseredett vagy dühös kamaszok, esetleg „örök” kamaszok, mint annyian közülünk – olvassátok!” /Vekerdy Tamás, pszichológus/A témával és a kötettel kapcsolatos információk:  
info@szupererzekenyek.hu 
A belépés díjtalan.
 

 
December 2. Péntek 16.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Liget Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
 
ÁCS JÓZSEF: A MEGÉRTÉS LUXUSA című esszéköte
- a szerzővel Farkas Attila Márton és Nacsinák Gergely András beszélgetnek, közreműködik: Botos Éva, Nemessányi Éva és a Liget szerzői -
 
 
Medúsza, a kígyópikkelyekkel borított fejű Gorgó azzal fegyverezte le támadóit, hogy aki csak rápillantott, kővé dermedt rémületében. Perszeusz ezért a szörnyetegnek a rézpajzsán tükröződő képmását figyelte, és úgy vágta le a fejét – Pallasz Athéné segítségével. Jóllehet ennyire felszerszámozva nem vagyunk, abban azért bízhatunk, hogy ha tükröt tartunk a Válság elé, talán nem bénít meg bennünket.
 
 
Ács József 1965-ben született Budapesten. 1990-ben végzett az ELTE TTK fizikus szakán. Jelenleg programozóként dolgozik.1995-től 2000-ig a Vadamosi Füzetek c. irodalmi sorozat és a Vadamosi Vendégség c. időszaki kiadvány egyik szerkesztője.2004-ben megkapta a Lackfi János alapította Nizzai Kavics-díjat. 2005-ben a Liget tíz szerzője a Petőfi Irodalmi Múzeumban felolvasta Összeesküvések című darabját. A Ligetben rendszeresen jelennek meg versei, prózái, színdarabjai és esszéi.
“[a szellem emberei] ...talajtól eloldozódva lebegő vízióik gyakorlati megvalósítására szövetkeznek a politikával. Ezután mindent úgy fogadnak el, ahogy azt a beléjük fészkelődött nárcizmus elébük tálalja. Ők fogják elsőként elhinni, amit a hatalom elhitetni készül: íme itt egy eszme, ésmost megvalósul! Ők azok, akik mindig a politikai jelentések alapján, a maguk elé teregetett tervrajzaikon követik a fejleményeket, soha a valóságban. Csak akiket védett állásukból kipenderítenek, vagy éber álmukból más okból felriadnak, csak azok a boldogtalanok pillantják meg a valóságot: a triumfalizmusukkal felfűtött gépezet szélvészsebesen halad, teljesen másokokból és más célok felé, mint képzelik: a politika logikája szerint.”
A szerző blogbejegyzéseihez kattintson ide.
Bővebben: http://liget.org/
A belépés díjtalan.
 

 
December 2. péntek 19.00 RIVETTE-FILMKLUB 6..
Az ötéves Szerzői Filmklub 2011-2012-ben bemutatja:
 
RIVETTE: A NÉGYEK BANDÁJA
MAGYARORSZÁGI PREMIER-VETÍTÉS!
- "Bevezetés JACQUES RIVETTE álomszínházába...", meghívott előadó: SÁROSI ATTILA filmesztéta, kísérőfilm: Dér András: Szibériai nyár (kisfilm), vendégünk: Dér András filmrendező -

Rivette maga
 
A négyek bandája (La Bande des quatre) - színes, francia-svájci filmdráma, 160 perc, 1988, rendezte: Jacques Rivette, forgatókönyvíró: Pascal Bonitzer, Christine Laurent, operatőr: Caroline Champetier, jelmeztervező: Laurence Struz, zene: Claudio Monteverdi, látványtervező: Emmanuel de Chauvigny, vágó: Catherine Quesemand, szereplők: Bulle Ogier (Constance), Benoît Régent (Thomas), Fejria Deliba (Anna), Laurence Côte (Claude), Bernadette Giraud (Joyce)
Az 1988-ban forgatott film, amivel Jacques Rivette világhírűvé vált filmje először látható Magyarországon!
 
ZSENIÁLIS! TITOKZATOS! MESTERI!
 
Kísérőfilm: Szibériai nyár - színes, magyar kisjátékfilm, 16 perc, 1989, rendező: Dér András, zeneszerző: Szemző Tibor, operatőr: Dér András, szereplő: Dér Denissa
 
Dér Denissa

A különös hangulatú kisjátékfilmben egy mai Hamupipőke-történet elevenedik meg, ahol a hősnő szomorú munkájának nyomasztó színtere egy csirkefeldolgozó üzem...
A teljes Jacques Rivette-életműsorozatról: www.szerzoifilmklub.atw.hu
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)
 

 
December 3. szombat 10.00-17.00 KURZUS
 
ZENÉS BESZÉD - BESZÉDES ZENE II.
- Sáry László zeneszerző, zenepedagógus és Illés Györgyi színész, beszédpedagógus kurzusa -
 
 
Sáry László zeneszerző, zenepedagógus és Illés Györgyi színész, beszédpedagógus közös, két napos, kreatív, sajátélményű kurzust tartanak a beszéd és a zene kapcsolatáról a Beszédcentrum szervezésében.
Sáry László műveiben  hangszerként használja az emberi hangot, Illés Györgyi a beszédet zeneként oktatja.
A zenét és a beszédet sok minden összeköti, elemei szinte ugyanazok: tempó, ritmus, dallam, szünet, hangerő.... A két pedagógust is sok minden összeköti: közös tanítványok, a Színház-és Filmművészeti Egyetem, a Katona József Színház, hasonló ízlés és főként az elkötelezettség: kreatív tudásukat a kisgyermekekkel foglalkozóknak is szeretnék átadni. Most két napos kurzusra hívják a pedagógusokat, szülőket és minden érdeklődőt, hogy a művészet e két ágát szorosan összekapcsolva sajátélményű utazáson tapasztalhassák meg a kreativitás végtelen lehetőségeit.
A kurzusra két egymást követő szombaton, november 26-án és december 3-án kerül sor, napi 8 tanórában, 10.00-17.00 óra között.
A tréning ára: 24.000 Ft + Áfa (Részletfizetésre van lehetőség.)
Jelentkezés, érdeklődés:
Pásztor Brigitta
oktatásszervező
BESZÉDCENTRUM
Tel.: +36 20 409 4263
E-mail:
pasztorb.beszedcentrum@gmail.com
 

 
December 3. szombat 19.00 NYILVÁNOS FŐPRÓBA
 
GAMBA MODERNO - A VIOLA DA GAMBA KORTÁRS SZEMMEL
 
 
Műsoron:
1. Kurtág György: …sospiri, gemiti…(à Joël Dehais)
2. Sáry László: Triptichon
3. Váczi Dániel: Reticularis
4. Kurtág György: Ombres
(à Joël Dehais)
5. Tornyai Péter: Két gambaszonáta
Szünet
6. Soós András: Ave maris stella
– hangszeres változat
7. Zombola Péter: Institutio No. 11. – gitár-gamba változat
8. Stollár Xénia: Chaconne d’Azur
9. Sztojanov Georgi: Gambakötet japán haikukra
10. Kurtág György: …gemiti, sospiri…
(Hommage au professeur Joël Dehais)
 
 
Kallai Nóra 1993-ban végzett cselló szakon a Szegedi Konzervatóriumban. Viola da gambázni Graz-ban Lorenz Duftschmiednél, illetve a  brüsszeli Királyi Konzervatóriumban Wieland Kuijkennél tanult, ahol  diplomát is szerzett. Számos régi zenei együttessel koncertezett, ugyanakkor a kortárs zenei életben is aktívan részt vesz, sőt táncszínházi és színházi produkciókban is részt vesz mint zenész-alkotótárs.
Koltai Katalin gitárművész, tanulmányait a LFZE-n, a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban és a Maastrichti Konzervatóriumban folytatta. Gitárművészi pályáját a kortárs zene széles körű népszerűsítése, az összművészeti
törekvések jellemzik. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen koncertezik Magyarországon és külföldön. 2010-ben Junior Príma Díjjal tüntették ki.
Mali Emese a LFZE zongora szakán diplomázott, vendéghallgató volt a salzburgi Mozarteumban, Rohmann Imrénél. A 2000-es Földes Andor verseny első helyezettje, a 2002-es salzburgi Nemzetközi Mozart-verseny különdíjasa, és a 2004-es Los Angeles-i Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny 2. díjasa. Szívesen és sokat játszik kamarazenét, például Seres Dóra fuvolaművésszel, Rohmann Ditta pedig állandó kamarapartnere.
Rohmann Ditta a fiatal magyar csellistageneráció kiemelkedő tehetsége. Kamarazenészként és szólistaként is gyakran koncertezik. Tanulmányait Bostonban, Budapesten és Baselben S. Bagratuninál, Perényi Miklósnál ill. I. Monighettinél végezte, számos mesterkurzuson vett részt. Az új zene és a zenei ismeretterjesztés elkötelezettje, a kortárs zenét játszó THReNSeMBle alapító tagja
Szalai András tanulmányait a LFZE-n végezte cimbalom és zeneszerzés szakon. Több zenei verseny díjazottja. Szóló és kamarazenei koncertjei mellett számos hazai és külföldi zenekarral játszott, neves karmesterek irányításával. Kiemelkedő szerepe van kortárs zeneszerzők műveinek tolmácsolásában. Artisjus-díjas.
Váczi Dániel az ELTE biológus szakán diplomázott. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Saját triója, quartetje és quintetje mellett játszik a Plastic Septetben, az Ektarban, Szőke Szabolccsal duóban illetve Kallai Nórával kiegészülve trióban, az ASK-ban, Gadó Gábor zenekarában valamint szólóban. Érdeklődése fokozatosan fordult vissza a régi és kortárs komolyzene felé, a jazznek is ilyen irányú határterületei foglalkoztatják leginkább.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)
 

 
December 4. vasárnap 15.00
 
TILOSMIKULÁS
 
Az ott egy másik Mikulás...
 
Kedves gyerekek!
Kedves Tilos-család!

Ha idén is szeretnétek találkozni velem, akkor kérlek,
hogy gyertek el újra a Nyitott Műhelybe!:
Várlak szeretettel mindannyiótokat a Mikulás ünnepségre! Ti már délután 3-tól jöhettek, hiszen lesznek ott játékok, lehet kézimunkázni, gyurmázni, ügyeskedni, rajzolni, festeni. Úgy tudom, lesz izgalmas árnyjáték  is, de készülünk diavetítéssel, forró kakaóval, és más finomságokkal is. Aztán úgy 5 óra körül  érkezem magam is az ajándékokkal. Remélem, hogy az elmúlt évek Tilos Mikulásaihoz hasonlóan, most is nagyszerűen fogjátok magatokat érezni.
Várlak Titeket ! Számítok Rátok!
A Tilos Mikulás
Bővebben: www.tilosradio.hu
A belépés díjtalan.
 

 
December 5. hétfő este SZÜLINAP ÉS EGYEBEK...
 
DARVASOK
 
Zártkörű rendezvény.
 

 
December 6. kedd 18.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
 
KRUSOVSZKY DÉNES: A FELESLEGES PART című verseskötete
- a szerzővel Péczely Dóra, a Magvető Kiadó főszerkesztője beszélget, laudációt mond Varga Mátyás költő, zene: the beat's witness -
 
,,mégis ők múlnak el hamarabb, nem a délután"
 
Krusovszky Dénes a fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebb költője, akinek immáron harmadik kötete a Magvető Kiadónál jelenik meg. A szerző előző könyve, az Elromlani milyen Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Krusovszky Dénest azon költők közé sorolják, akinek már az első köteteiben is új versnyelv jelenik meg, és akinek líráját a visszafogottság, a pontosság és a fájdalom szépségének megragadása jellemzi. A felesleges part folytatja a megkezdett utat, a versek összetéveszthetetlen stílusban és a történetmesélés igényével repítenek egy nem is olyan távoli világba, a költészetébe.
 
 
Krusovszky Dénes 1982-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él. Költő, kritikus, a Puskin Utca és az Ex Symposion folyóiratok valamint a József Attila Kör Világirodalmi Sorozatának szerkesztője. Versei, kritikái és fordításai számos irodalmi folyóiratban, hetilapban és antológiában olvashatók.
Középiskolásként 1998 és 2000 között háromszor nyert arany oklevelet a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos versenyén. Egyetemi tanulmányait 2000-ben kezdte meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar szakon, majd 2003-tól összehasonlító irodalomtudomány, 2004-től pedig esztétika szakon is a kar hallgatója volt. 2004-ben készülő kötete anyagával az NKÖM Édes anyanyelvünk pályázatán megosztott harmadik díjat kapott. Első kötete, Az összes nevem (Széphalom Könyvműhely) 2006-ban jelent meg. 2008-ban Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat, illetve Junior Príma díjat kapott. Második kötete, az Elromlani milyen, a 2009-es könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Krusovszky Dénes alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak, amivel számos felolvasást tartottak, illetve külön blokkban szerepeltek a Kalligram, az Irodalmi Jelen és az Ex-Symposion folyóiratokban. A csoport a 2009-es könyvhétre megjelent Telep-antológiával fejezte be működését. Az elmúlt két évben több nemzetközi workshop-ban is részt vett, többek között 2007-ben a Crossing Places project-ben, ami egy fiatal művészek számára szervezett nemzetközi találkozó-sorozat volt (Tesszaloniki, Barcelona, Milánó és Velence állomásokkal). 2008-ban a szerbiai Trsicben egy szerb-magyar műfordító-műhely, majd ugyanebben az évben Szigligeten, a JAK által szervezett Re:verse workshop résztvevője volt, fiatal magyar és horvát költőkkel, műfordítókkal együtt. Verseiből német, olasz, spanyol, bolgár, szerb és horvát nyelvre készültek fordítások. 2009 májusában részt vett a Treci Trg nevű belgrádi nemzetközi költészeti fesztiválon. Júliustól három hónapot tölt Stuttgartban Solitude-ösztöndíjasként. 2010-ben Artisjus Irodalmi Díjat kapott Elromlani milyen című kötetéért.
Krusovszky Dénes a JAK és a Szépírók Társasága tagja.
A belépés díjtalan.
 

 
December 7. szerda 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
Az Élet és Irodalom továbbá a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
 
TÓTH GÁBOR ATTILA: ÉLETFOGYTIG SZABADLÁB - ALKOTMÁNYJOGI KARCOLATOK című könyve
- a kötetet bemutatja: DÉNES BALÁZS, MAJTÉNYI LÁSZLÓ és SONNEVEND PÁL -
 
 
 
 
Mi volt itt a rendszerváltás után? Mi lett itt a „fülkeforradalom” után? Kérdések, melyek heves vitákat keltenek. Ez a könyv a magyarországi demokrácia elmúlt két évtizedének megértéséhez kíván hozzájárulni, és körvonalazza a jelenlegi alkotmányos átalakulás természetét. A gyűjteményes kötet az 1993 és 2011 között született rövid alkotmányjogi elemzések, publicisztikák szerkesztett és bővített változatát tartalmazza. A feldolgozott írások többsége az egykori Magyar Hírlap nevezetes hetedik oldalán, a Magyar Narancs Egotrip rovatában, a HVG véleményoldalán, az Élet és Irodalom Szabadláb rovatában és a Szuverén.hu oldalain jelent meg.
A többek között a Perzsa leveleket és a Federalist Paperst felidéző szövegek bemutatják, hogy az alapjogok itthon és külföldön nem utópikus ködképek, hanem a szabad polgárok boldogulását és a politikai közösség koordinációját elősítegítő jogi eszközök. A különálló eseményekre reflektáló írások folyamából kirajzolódnak az 1989-es alkotmányos konstrukció működés zavarai. Legyen szó törvényhozóról, miniszterről, büntetőbíróról, járványügyi hatóságról vagy középiskolai tanárról, a reflexek és attitűdök gyakran jelezték a szabadság hagyományának hiányát. A kötet utolsó része a választások utáni rövid, de sorsfordító periódusról szól. A '89-es alkotmány lebontásával és az új alaptörvény elfogadásával olyan rendszer jött létre, amelynek karakteréhez tartozik, hogy csorbítja a mindenkit egyenlően megillető emberi jogokat és szabadságokat. Ezért most az itt a kérdés, hogy miként viszonyuljanak az új rezsimhez azok, akik elkötelezett hívei az alkotmányos demokrácia morális elveinek és bevált intézményeinek.
Bővebben: http://www.es.hu/
A belépés díjtalan.
 

 
December 7. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS /VI. FOLYAM, ŐSZI SZÉRIA/
a litera.hu és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata  - idén is az esszé témájában
 
ROLAND BARTHES: VILÁGOSKAMRA -  Jegyzetek a fotográfiáról című művéről beszélget:
Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
 
 
"Egyszer régen a kezembe került Napóleon legfiatalabb öccsének, Jérome-nak egy fényképe. Döbbenten mondtam magamban: 'Ezek a szemek, amelyeket most látok, még látták a Császárt'."  Alapvetően mindvégig ez a rácsodálkozás vezeti a 20. század egyik legjelentősebb francia gondolkodójának tollát, miközben megírja igen személyes hangvételű nagyesszéjét a fényképészetről.
Roland Barthes (1915-1980), aki írásaiban filozófiai, művészeti és társadalmi kérdésekkel egyaránt foglalkozott, utolsó munkájában, az 1979-ben keletkezett Világoskamrában a fotográfia mibenlétéről fejti ki a rá jellemző érzékletességgel gondolatait. A fényképezés művészetének egyedi sajátosságait kutatva arra a kérdésre keresi a választ, vajon miből eredhet a fényképek különleges hatása, melyek azok a vonások, amelyek nélkül nem létezhetne fotográfia. Gondolatmenetei révén voltaképpen a fotóművészet egy sajátos, de általánosabb esztétikáját dolgozza ki, noha lényegében csak egyes, figurális képekre koncentrál. Egyéni élményeiből, erősen szubjektív benyomásaiból indul ki, mégis általánosan is érvényesíthető következtetésekre jut. Miközben egyes képeket elemezve azok gyújtópontjait keresi - feltárandó a kép működésbelépésének tényezőit -, érint megannyi kapcsolódó gondolatkört, és tágabb érvényű megérzések felé halad. A fénykép drámai hatását nézete szerint talán éppen annak felkavaró felismerése adja, hogy a fotográfia jelenvalóvá teszi azt, ami különben már meghalt, elmúlt; megsokszorozza azt, ami különben csak egyszeri. (…)
A közelmúltban (2000-ben – a szerk.) az Európa Kiadó újra vállalkozott Barthes Világoskamra című munkájának kiadására, és így a nálunk eredetileg 1985-ben megjelentetett könyv most újra kapható a könyvesboltokban” – olvasható a könyvismertetőben.
 
Roland Barthes
 
 
A Litera és a Nyitott Műhely közös kritikai sorozatában az előző, tavaszi kurzushoz hasonlóan az esszé műfajának fontos teljesítményei kerülnek górcső alá. Ám ebben az új, öt epizódból álló körben a résztvevők nyugat-európai szerzők írásaiból válogattak. Ortega y Gasset: A tömegek lázadása, Oakeshott: Konzervatívnak lenni, T. S. Eliot: Káosz a rendben, Roland Barthes: Világoskamra és Reinhart Koselleck: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája a művek idei ötösfogata. Mint látható, széles szellemtörténeti horizontot jelölnek ki az írások, az európai önértés és -értelmezés kiemelkedő állomásainál időznek majd el a beszélgetőpartnerek, remélhetőleg szokásukhoz híven nem csupán a konstruktív egyetértés, hanem a termékeny vita jellemzi együttlétüket, amelyek során immáron hűségesnek mondható közönségük észrevételeire is feltétlen számítanak.
A sorozathoz ajánló a literán
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
 

 
December 8. csütörtök 17.30 KÖNYVBEMUTATÓ
A Jelenkor Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
 
HORVÁTH VIKTOR: DIÓTÖRŐ című verses meséje
- a szerzővel és Vincze Fanni Lucával, a kötet illusztrátorával Karafiáth Orsolya beszélget -
 
 
Nyájas Olvasó! Tekints bele ebbe a kedves mesekönyvbe, és élvezd az egymást egymásnak megmentő gyermeki hősnő és elvarázsolt királyfi történetét! Ámuldozva nézd csodálatos képeit, és változz újra karácsonyt váró, izgatott gyermekké. Aggódj a beteg kislányért és az órásmesterért, akit hóhérpallossal fenyeget a torkos király, rettegj az éjfélkor elősettenkedő gonosz Egérkirálytól, és ahogy csak tudod, buzdítsd a hős Diótörőt, mikor halálos viadalra áll ki a borzalmas ellenséggel, hogy megvédje magát, szerelmét, családját, az írót, a rajzolót, gyermekedet és Téged!
 
 
Horváth Viktor járt építőipari szakközépiskolába, volt csillés, dolgozott művelődési házakban, fél éven át New Yorkan bébi- és kutyaszitter, továbbá magyar nyelvtanár. Időközben elvégezte a Pécsi Egyetem irodalom szakát, volt phd ösztöndíjas a Miskolci Egyetemen. Mostanáig két regénye jelent meg: Át avagy New York-variációk (JAK-Ulpius, 2004), Török tükör (Jelenkor, 2008).
A rendezvény a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
 

 
December 8. csütörtök 19.30 KAMARAMŰHELY
 
BUDA FOLK BAND
 
Természetes környezetben az első vállaltan környezettudatos zenekar
 
Minden számuk magját az autentikus népzene, főleg az erdélyi népzene adja, ehhez adódnak  kisebb-nagyobb experimentális feldolgozások. Azt a közönséget célozzák meg, akik szeretik a jóféle népzenét, illetve, azt a népzenét, ami kicsit újra van gondolva. A zenekar különlegessége abban rejlik, hogy két brácsásuk van, ez sokat nyom a latban, sokat ér, jól is hangzik.
Az elmúlt években a magyar népzenéről alkotott közgondolkodás pozitív fordulatot vett és soha nem látott „retro” divatját éli. Minden talán azzal kezdõdött, hogy a hazai underground és mainstream kultúra prominensei felfedezték maguknak a saját gyökereikben rejtõzködõ magyar népzenét. Manapság a jazz és rock zenekarok sorra cserkésznek be népzenei elemeket számaikba, de az új generáció autentikus zenészei sem maradtak a kaptafánál, igyekeznek lépést tartani a jelennel. Ennek eredménye egy sajátos népzenei stílus kialakulása. A népzene valóban élővé és recenssé válhat, mert ezek a fiatal formációk visszahozzák a véráramba és érdekes ruhákat adnak rá. Van egyébként a magyar népzenének egy megmagyarázhatatlan csontig hatoló ereje, amit az ember megérezhet mondjuk egy londoni bevásárló központban, amikor a háttérbõl halkan felcsendül egy-egy közismert Muzsikás szám. A saját kultúránknál keresve sem találhatunk jobb nagykövetet! Jó pár mai zenekarunk már nemzetközi hírnévre tett szert és ilyen lehet a nemrég alakult Buda Folk Band is. A 2007-ben létrejött banda fiatal tagjait olyan zenészek alkotják, akik egytől-egyig, ízig-vérig népzenészek, mégis ha körülnézünk rendre ott találjuk őket a legnépszerűbb jazz és blues zenészek oldalán. A zene határtalan, a műfajok pedig átjárhatóak. „népzene és világzene XXI. századi behatással.”
Takács Ádám - hegedű
Maruzsenszki Andor - hegedű
Éri Márton - brácsa
Salamon Soma - furulya
Márczi Anna - ének
Pénzes Géza - bőgő
legifj. Csoóri Sándor - kontra, tambura, koboz
A koncert az Artisjus támogatásával jött létre:  www.artisjus.hu
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Milka)
 

 
December 9. péntek 19.00 TF LEGÚJABB SOROZATA a MŰHELYBEN
 
KI KÉRDEZETT? TAKÁCS FERENC KÖZÉRZETI ÉS MŰVÉSZETELMÉLETI TALKSHOW-JA /7. est -
- aki ez akalommal kérdez: KIRÁLY JÚLIA közgazdász, bankszakember, témakör: Takács Ferenc és a pénz -
 
A kikérdezett fenntartja a jogát, hogy egyes kérdéseket kikérjen magának
 
Király Júlia közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Bölcsész végzettségű családból származik, édesapja Király István irodalomtörténész, Ady-kutató. A 90-es évek közepén a Láthatatlan Kollégium, továbbá a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének tanára - ekkor kapott Hannah Arendt-díjat. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert. 2007 közepétől a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, az ELTE Anglisztikai Tanszékének docense, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
 

 
December 10. szombat 19.00 SZÜLETÉSNAP és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ + SZÜLINAP
A litera.hu és a Nyitot Műhely szervezésében vendégünk
 
GERLÓCZY SÁRI
- tíz kortárs szerző "nyitja meg" ez alkalomra írt történetével Gerlóczy Sári képeit és egyúttal kiállítását -
 
 
Immár hagyománynak mondható, hogy az évnek ezen napján (konkrétan a hely születésének a napja) úgy nyílik meg egy-egy kiállítás, hogy a magyar képzőművészeti élet egy neves alakjának képeihez az irodalmi élet néhány kiváló személyisége ír egy-egy szöveget, s ezek élőben el is hangzanak - többnyire a szerzők tolmácsolásában.
2008. december 10-én Frankl Alionát, 2009. december 10-én Szilágyi Lenkét, 2010. december 10-én Bodor Anikót üdvözölhettük így, idén pedig, legnagyobb örömünkre, Gerlóczy Sárit látjuk vendégül. A mostani „képmegnyitók” névsora pedig: Jánossy Lajos, Kozma György, Kukorelly Endre, Müller Péter Sziámi, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Péterfy Gergely, Solymosi Bálint, Tábor Ádám és Tóth Krisztina! Van ráadásvendégünk is..
Az így elhangzó írások folyamatosan jelennek majd meg a literán.hu-n.
December 10. a Nyitott Műhely születésnapja is, úgyhogy aki eljön, fergeteges partira számítson az est végén.
Szeretettel várunk mindenkit!
A kiállítás 2012. január 3-ig tekinthető meg.
Gerlóczy Sári honlapja: http://www.gerloczysari.hu/
Képmegnyitás-dossziénk: http://www.litera.hu/dosszie/kepmegnyitas
A belépés díjtalan.
 


December 12. hétfő 19.00 SZABADELVŰ ESTÉK
 
 
A belépés díjtalan.
 

 
December 13. kedd 18.00 EGY VILÁGNÉZETI KLUB
 A litera.hu nyílt szerkesztőségi ülése
 
Vendégeink: BÓDIS KRISZTA és a HÉTESIEK
 
Bódis Kriszta fotója
 
A Litera Egy világnézeti klub címen havi egy alkalommal nyílt szerkesztőségi üléseket tart, melyeken betekintést engedünk műhelymunkánkba, és fontos, minket és a közvéleményt foglalkoztató irodalmi, kulturális és a sajtót érintő kérdéseket bocsátunk vitára. Ez alkalommal 19 órától a rádiózás jelenéről és jövőjéről szóló beszélgetés ikerdarabjaként a televíziózás jelene és jövője a téma.
 
Bódis Kriszta fotója

Eddig „Mért legyek én tisztességes?” címmel a filozófus-vita kapcsán felmerülő, a médiaetikát és a tájékoztatás függetlenségét, kiegyensúlyozottságát, a tényfeltáró újságírást érintő kérdésekről, Fedőneve... címmel a kultúra és azon belül is elsősorban az irodalom területein tevékenykedő alkotók vélt vagy valós ügynöki munkájáról, az utólagosság helyzetéről, inszinuációról, tényekről és értelmezésekről, valamint művészet és morál aktuális kérdéseiről a fiatal generációk szemszögéből, Kortárs dráma kortárs színpadokon címmel a kortárs magyar dráma állapotáról, Adásvétel címmel pedig a rádiózás jelenéről és jövőjéről zajlottak beszélgetések. Egy estünkön a súlyos helyzetbe került pécsi Jelenkor folyóirat volt a vendég. Adásvétel 2.
A Litera Egy világnézeti klubja: http://www.litera.hu/dosszie/egy-vilagnezeti-klub
A belépés díjtalan.
 

 
December 14. szerda 19.00 IRODALMI EST
A Magvető Könyvkiadó és  PPKE Bölcsészkarán alapított KuK Kritikai Portál közös sorazata
 
Vendég: TAKÁCS ZSUZSA költő, műfordító
- beszélgetőtársak:  (tanár) és (diák) -
 
Zsuzsa csodás, ifjúkori fotója a Költők egymás közt című antológiából (1969)
 
A KuK (Kultúra és Kritika) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán alapított, az Esztétika Tanszék által működtetett független, kritikai portál. Egy nyilvános szeminárium: az Esztétika Tanszék oktatóinak és az egyetem hallgatóinak szakmai, tantermen kívüli együttműködése. Most ki kíván lépni az internetes térből és beszélgetéssorozatot tervez kortárs szépírókkal, melynek célja, hogy jobban megismertesse az egyetemistákkal a kortárs szerzőket, akik még az egyetemi oktatásban is alig kapnak helyet. S alkalmat teremtsen, hogy kötetlenebb formában találkozzanak az élő magyar irodalommal. Így meg tudják ismerni az irodalomárok nézőpontja mellett egy kicsit a szerzők szempontrendszerét is.
Úgy próbálják továbbvinni a nyilvános szemináriumi jelleget, hogy egy KuK-os szerző; jellemzően pázmányos diák, egy egyetemi oktatóval karöltve beszélgetne a kiszemelt szerzővel. Ezzel szeretnék elejét venni az akadémiai ízű beszélgetéseknek és minden bizonnyal egy kis fiatalos frissességet tunak csempészni az estékbe. Azért választották rendezvénysorozatunk színhelyéül a Nyitott műhelyt, mert így azokat is meg tudjuk mozgatni, akik nem szívesen maradnak kint esténként Piliscsabán.
A 2011 őszi-téli szezonban Bartis Attilát, Krasznahorkai Lászlót és Takács Zsuzsát szeretnék megszólaltatni.  Mindhárman jeles szerzői a magyar irodalmi életnek. Bartis remek regénye a Nyugalom tíz éve jelent meg a Magvetőnél, azóta kevés szépirodalmi művet publikált. Ellenben más műfajokban a szépirodalom határán alkotott (tárcák, beszélgetőkönyv). Új irodalmi tervekről beszélgetnénk és arról, hogy van-e élet a Nyugalom után.  Takács Zsuzsa transzcendenciára nyitott, a test szakralitását központba helyező tavalyi kötete kapcsán faggatnánk, nem csak végső kérdésekről. Krasznahorkai Lászlót pedig már tavaly is ki akartuk billenteni pilisszentlászlói létfaggató magányából. Reméljük idén végre vendégünk lesz egy jóízű beszélgetés erejéig.
A belépés díjtalan.
 

 
December 15. csütörtök 19.30 MŰHELYFESZT
 
DRESCH MIHÁLY SPONTÁN
- Miska jön - a többi legyen meglepetés! -
 
 
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Móni)
 

 
December 16. péntek 18.30 GASZTROIRODALMI KÖNYVBEMUTATÓ
 
EDE A MŰHELYBEN
 
A levesből a Műhelybe...
 
Kedves Barátunk!
Szeretettel és tisztelettel meghívunk az EDE A MŰHELYBEN című gasztroirodalmi bulira.
Egy kevéske literatúra után rátérünk a lényegre: a kosztra, mely a "FASZULYOS HAJDÚ" fantázianévre hallgat (és persze bor is lesz…). Az EDE A LEVESBEN című könyvet a szerzők szívesen dedikálják a buli közben.
Várunk szeretettel: Fintalaci (házigazda), Fehér Béla és Cserna-Szabó András (szerzők)
(Önköltségi áron 500 Ft-ba kerül majd egy tál étel és egy pohár vörös takler.)
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
 

 
December 17. szombat 19.30 MŰHELYFESZT
 
JABARO
 
 
Gitár improvizációk klasszikus zenére: J.S. Bach, Händel, Scarlatti, Schumann, Chopin, Faure, Poulenc, Cui és Faragó M. művei.
A JABARO együttes a kamarazene sajátos interpretációja céljából jött létre 2007-ben. Az elnevezés a jazz, a barokk és a romantika szavak kezdeteiből álló mozaikszó. A koncepció különlegessége abban áll, hogy a darabok a szokott módon szólalnak meg úgy, hogy minden darabhoz egy improvizált (gitár-) szólam adódik hozzá. Azaz a jazz zenész megy át a „túlsó partra”, és ebben a „klasszikus” környezetben improvizál, ellentétben az elterjedt gyakorlattal, amelyben a jazz zenészek a klasszikus zenét „átteszik” jazz ritmusba, és úgy improvizálnak rá – ahogy például a nagyszerű Jacques Loussier Trió is teszi. Az alapelv az, hogy az eredeti darab „megmarad”. Még ezzel a feltétellel is tág játéktér adódik az improvizatőr számára, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben eltávolodjék a mű stílusától: dallamvilágban, ritmikában vagy frazeálásban. Ez a „távolság” darabonként és alkalmanként is változik.
A műsor felépítése: két "barokk blokk" vesz közre egy romantikust. Kivételként két műben nem hangzik el improvizáció. Az egyikük szólóhegedűre íródott, Faragó M. "Jazz Double"-ja. Ez a darab J. S. Bach hegedű h-moll partitája Double c. tételének ihletésére készült, mintegy annak kései jazz-változataként. A másik C. Cui 1886-ban írt zongoradarabja (Trois valses, Op.31. No. 2.), mely most kiegészült egy megkomponált brácsaszólammal.
A JaBaRo tagjai:
Faragó Miklós - jazz gitár
Bauernfeind Éva - zongora
Lukin Zsuzsanna - ének
Varga Ferenc - hegedű
Bántai Erzsébet - cselló
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
 

 
December 18. vasárnap 16.00 GYEREKPROGRAM
 
DIÓTÖRŐ
 
Belépődíj:
 

 
December 19. hétfő 16.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A LitMed Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
 
Prof .Dr. FENYVESI TAMÁS - LENGYEL MÁRIA ÉLETE című életműkötete
- Lengyel Maria kardiologus professzor volt, az MTA-n dolgozott, a könyvet szerkesztette Nagy Zsuzsa -
 
A belépés díjtalan.
 

 
December 19. hétfő 19.00 MŰÚT-EST és KÖNYVBEMUTATÓ
A MŰÚT Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent:
 

KISS NOÉMI: FEKETE-FEHÉR és SÁNTHA JÓZSEF: TALÁNYAINK ÖSSZESSÉGE című kötete
 
 
Kiss Noémi: Fekete-fehér (Tanulmányok a fotográfia és az irodalom kapcsolatáról) Műút-könyvek 004
„Régóta tudott — miként Barthes írja —, hogy a fénykép rászorul a szavakra, mert csak közvetett módon képes megragadni tárgyait.” Azonban ennél is régebbi tudásunk, hogy a szavak viszont a képekre szorulnak rá, mert közvetett tartalmakat leginkább közvetlen módon, képek által lehet leghatásosabban kifejezni. Ha e két állítást igaznak fogadjuk el, aligha tűnhet paradoxnak, hogy a fényképet és a Történelmet ugyanabban a században találták fel. Mindkettőben a múltat, a múlt képeit véljük felfedezni, ám ez a múlt csak akkor válhat számunkra jelentőssé, ha egyúttal saját magunkat és jelenünket is meglátjuk benne. Ahogy az írást nem csak én olvasom, hanem az írás is olvas engem, úgy a fényképet sem csak én nézem, hanem az is engem — visszanéz. Éppen e kettős kötés az, ami olyan ellenállhatatlan erővel vonz bennünket mindkettő irányába. S ha egy műben esztétikailag érvényes módon keveredik a kettő, akkor ez az erő összeadódik, s nemegyszer kivételes hatást képes kiváltani. Így aztán aligha lehet csodálkozni azon, hogy az efféle művekkel való foglalkozás feladata is épp olyan ellenállhatatlan, sőt magától értetődő, mint az, hogy magunkat lássuk meg egy tizenkilencedik századi nő szenvedéstörténetében vagy egy körtefa virágzásában. Kiss Noémi írásai e vonzás árnyalt szövegképeit nyújtják az olvasónak. (Bán Zsófia)
„Azt képzeljük, hogy minden, ami megjelenik előttünk, pontosan úgy volt, ahogyan a képen látható, mert a kép azonnali bizonyosság, senki sem tudja a nézőt kiábrándítani. Holott a csalás épp a szemünk láttára zajlik.”
Sántha József: Talányaink összessége (Válogatott kritikák és tanulmányok, 2007–2010) Műút-könyvek 005
"Ez a kritikakötet nem kötetnek készült. A kritika ebben a kötetben nem besorolás, kanonizálás. Nem irodalomelméleti dedukció. Még csak nem is kommentár. Hanem — egy nagy tanulmány mellett — alkalmi kritikák sora, ahogyan alkalom, véletlen, megjelenés, szerkesztői megrendelés hozta. Szerzőjének nincs egységes módszere, megközelítési módja, hacsak azt a rendkívüli komolyságot nem tekintjük annak, amivel minden elébe kerülő művet önmagában megérteni és megítélni akar. Hacsak a szöveg irodalmi megformálásának, tárgya érzéki felidézésének igényét nem tekintjük annak. Hacsak az összehasonlítások gazdagságát, azt a rendkívüli készletet nem tekintjük annak, amit mindközönségesen műveltségnek, tudásnak, emlékezetnek és érzékenységnek nevezhetünk. A válogatást sem utólagos koncepció hozta létre, hanem a minőségérzék — ezúttal saját maga megítélése. Az ítélet — a kritikusnál ezen fordul meg minden. Gyáva kritikus nem ítél, relativista kritikus nem ítél, frivol kritikus ítél, de érzékelteti, hogy nem ért egyet (teljesen) a saját ítéletével. Sántha József mindig ítél. De ítélete nem apodiktikus. S nem azért, mert hangsúlyozná a Vas István-i TFM-et (tévedések fenntartása mellett), s nem is azért, mert véleménye szubjektivitását nyomatékosítaná. Egyikre sincs szükség — mindkettő minden kritikában adott. Hanem azért — nagy kritikusi újítása ez —, mert hajlandó akár többször, s különféleképpen bejárni az értelmezés útjait, s így is kipróbálni ítéletét. Így aztán sem formai dolgokhoz, sem gondolati mélységekhez nem tapad az ítélet, s noha igazolódik azokban, megőrzi az intuíció frissességét. Nagyszerű kritikus."
(Radnóti Sándor)
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
 

 
December 20. kedd 19.30 LEMEZBEMUTATÓ KONCERT
 
SZŐKE - KALLAI - VÁCZI TRIO: SENKI NEM ISMER/YOU ARE A STRANGER
- néhány dal erejéig közreműködik ESZES FRUZSINA a Hólyagcirkusz Társulatból -
 
 
 
Kallai Nóra - viola da gamba, gamba soprano
Váczi Dániel - sopranino és altsaxofon, aquaphone
Szőke Szabolcs -gadulka, sarangi, array mbira
valamint:
Eszes Fruzsina - ének
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
 

 
December 21. szerda 19.00 AZ ÍRÓ MOZIJA
 
PÁLFI GYÖRGY: HUKKLE
- Csaplár Vilmos választása, a vetítés utáni beszélgetést vezeti: Jánossy Lajos -
 


A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
 
 
Hukkle - színes, magyar filmszatíra, 78 perc, 2002, rendező: Pálfi György, forgatókönyvíró: Pálfi György, operatőr: Pohárnok Gergely, zene: Barna Balázs, Gryllus Sámuel, producer: Böhm András, Bereczki Csaba, hangmérnök: Zányi Tamás, vágó: Marinkás Gábor, szereplők: Bandi Ferenec (Csuklik bácsi), Farkas József (Rendőr), Rácz Józsefné (Bába), Kaszás Attila (Városi papa), Ónodi Eszter (Városi anya), Baráth István (Tulaj), Koncz Szimonetta (Városi kislány)
Öregúr csuklik a padon, részeg fiú horkol a kocsin, jóságos arcú nénike gyöngyvirágot szed a réten, asszonyok varrnak a varrodában. Férfiak kugliznak a kocsmában, a méhész kipörgeti a mézet, aratógép aratja a búzát, amiből a malomban liszt, majd a nagymama konyhájában nokedli lesz. A rendőr pedig gyilkosságok után nyomoz.
Sorozatunk 2011. január 21-én, a Magyar Kultúra Napja előestéjén kezdődött (Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché), februárban Esterházy Péter (Gothár Péter: Ajándék ez a nap, 1979), márciusban Spiró György (Andrzej Wajda: Menyegző, 1972), áprilisban Marno János (Joel Coen, Ethan Coen: Barton Fink, 1991), májusban Takács Zsuzsa (Tomás Gutiérrez Alea és Juan Carlos Tabío: Eper és csokoládé), szeptemberben Bereményi Géza (Szőts István: Emberek a havason) volt a vendégünk egy-egy kedves filmmel. Az írókkal - és a közönséggel - minden alkalommal a Litera szerkesztői beszélgetnek.
A sorozat következő eseményei:
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
 

 
December 22. csütörtök
 
ÜNNEPI DZSEMBORI
 
Belépődíj:
 

 
December 29. csütörtök 17.00 IRODALMI EST
 
RÓKATÜNDÉR ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
- a PENNA ALTERNATÍV IRODALMI STÚDIÓ estje -
 
A belépés díjtalan.
 

 
December 29. csütörtök 19.00 KÖZÉLET
 
4K BUDA
 
A belépés díjtalan.
 

 
December 30. péntek 19.00 OZU-FILMKLUB A KISTEREMBEN
Az ötéves Szerzői Filmklub bemutatja:
 
OZU: A KOHAGAVAJA CSALÁD ŐSZE
- vendégünk: Sárosi Attila filmesztéta -
 
 
Ozu Jaszudzsiró (1903-1963) japán filmrendező, forgatókönyvíró. A japán filmművészet egyik legnagyobb klasszikusa, az első filmrendező, akit tagjai közé választott a Japán Irodalmi és Művészeti Akadémia. Az apai szigor alól önfejű iskolakerülővé vált, aki mindig kiügyeskedte magának amit akart. Családja kereskedelmi iskolába íratta, de Ozu inkább moziba járt. Rajongott a nyugati filmekért és a modern japán irodalomért. A filmes szakmát segédoperatőrként kezdte. 1926-ban Ókubo Tadamoto asszisztense lett. Ókubo a nonszensz komédiák specialistája volt. Ozu a következő évben debütált filmrendezőként. Gyors egymásután amerikaias tucatvígjátékokat rendezett - ezekben az években alakította ki állandó stábját, akikkel később a társadalmi mondanivalókat feszegető, nagy realista alkotásaival remekelt. A II. világháború alatt haditudósító volt Szingapúrban. A katonai szolgálatnak köszönhetően elkerülte a propagandafilmek készítését. A háború után angol hadifogságba esett, ahonnan 1946-ban térhetet haza. A következő években egymás után rendezte nagy realista filmjeit, amik egyre komorabbak lettek. Sohasem házasodott meg, agglegényként élte az életét, 1934-ben megözvegyült anyával. Nem sokkal édesanyja halála után, rákban halt meg.
 
 
A Kohagavaja család ősze (Kohayagawa-ke no aki) – magyar feliratios japán fildráma, 1961, 103 perc, rendezte: Yasujirô Ozu, forgatókönyv: Kôgo Noda, Yasujirô Ozu, szereplők: Ganjiro Nakamura, Setsuko Hara, Yôko Tsukasa
Ozut tartják mindmáig a legjapánabb rendezőnek úgy az egyetemes, mint hazája filmtörténetében. Olyan érzékenységgel festette meg korának társadalmát, illetve az abban élők egzisztenciális és lelki világát, mint előtte senki. Mind formanyelve, mind témaválasztása stílusteremtő erővel rendelkezett, s ezeket több nyugati rendező is szinte kultikus tisztelettel övezte. Megrögzött monotemista volt, filmjei központjában szinte mindig a japán család, és annak felbomlása állt. Zseniális módszerrel boncolgatta a családtagok egymás közötti viszonyát, a nemzedékek közti ellentéteket és kapcsolatokat. Mindezt egyre aszketikusabb módszerek alkalmazásával próbálta megvalósítani, formavilága és nyelvezete egyre egyszerűsödött. Rendkívül termékeny rendező, életének hatvan éve alatt mintegy ötvenkét filmet készített. A némafilmmel kezdte, majd rettentő ódzkodva áttért a hangosfilmre, végül színes filmeket forgatott. Ennek ellenére egyre konzervatívabb lett, képi megformálását egyre inkább lecsupaszította. A kamera állványát saját maga tervezte, s az erre helyezett kamerát szinte mindig a tatamin ülő ember szemszögébe állította...
A helyszínen - korlátozott példányszámban - még 10% kedvezménnyel 3.000Ft helyett 2.7000Ft-ért megvásárolható lesz Paul Schrader: "A transzcendentális stílus a filmben - Ozu/Bresson/Dreyer". A vásárlási szándékot a Kiadó fuhkiado@gmail.com e-meil címen célszerű előzetesen jelezni!
Belépődíj: 500 Ft (Onkéntes jegyszedő kerestetik.)
 

 
December 30. péntek 19.30 ELŐSZILVESZTER
 
a QUARTET ESCUALO-val
- közreműködik: Cristian Duarte és Lilach Mor (tánc) -
 
 
A Quartet Escualo legelső koncertje 2003 március 26-án volt - nem máshol, a Nyitott Műhelyben! Azóta fantasztikus karrier áll mögöttük: pl. mindjárt, a 2004-ben, a Nemzetközi Harmonika Szövetség castelfidardoi (Olaszország) világversenyén, komolyzenei kamaracsoportok kategórián a teljes mezőnyt maguk mögé utasították! Örömteli, hogy a zenekar és a Műhely kapcsolata azóta is eleven: idén hetedik alkalommal rendezzük meg közös előszilveszteri partinkat.
A zenekart tagjai a budapesti színházi és komolyzenei élet kiemelkedő muzsikusai. A klasszikus zenén nevelkedett előadók e műfaj mellett otthonosan mozognak a jazz, a klezmer és a latin zenei stílusok világában is. Az együttes műsorán elsősorban Astor Piazzolla művei szerepelnek, saját hangszerelésben. A kvartett célja, hogy a világhírű argentín zeneszerző műveit a hazai közönség számára mind szélesebb körben ismertté tegye. Az együttes hangzásának különlegességét a szokatlan hangszer-összeállítás adja, amely rendkívül szuggesztív és dinamikus kifejezőerőt tesz lehetővé. A koncerteken ugyanakkor kortárs zeneszerzők a kvartett számára írt művei is rendszeresen szerepelnek. Közülük Kerek Gábor "A la barokk" című művét a Magyar Rádió felvételen is rögzítette. A közeljövőben Melis László és Németh Gábor műveivel is bővül a repertoár. A négy művész elsősorban a természetes hangzást kedveli, ezért fellépéseiken kizárólag akusztikus hangszereken játszanak. Előadásmódjukra jellemező a virtuóz hangszeres játék és a magas fokú muzikalitás.
Ács Péter - nagybőgő
Deli Zsolt - harmonika
Kerek István - hegedű, brácsa
Mayer Albert - gitár
Belépődíj: 1.200 Ft - amihez egy pohár pezsgő is jár... (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
 

 
December 31. szombat este
 
SZILVESZTERI KVATERKA
 
 
Tavaly azt ígértem, hogy csak egy évet hagyok ki. Ez valóban így lesz. Viszont a jövőben semmiképp nem szeretnék olyan emberpróbáló bulikat, mint az ezt megelőző években. Azok jelentkezését várom ezért, akik élő zene nélkül, pusztán baráti társaságban beszélgetve, kvaterkázva, esetleg valami társasjáték mellett töltenék szívesen ezt az éjszakát. Az előzetes bejelentkezés mindenképp szükséges: eddigi tapasztalataim alapján nagyjából 30-35 főről tudnék megerőltetés nélkül gondoskodni. Mindenféle enni- és innivalóról hasonlóképp.
Belépődíj: 1.500 Ft - amihez egy pohár pezsgő is jár.
Jelentkezés a muhely@t-online.hu címen.
(Bejelentkezés feltétlenül szükséges!)
 

 
 

partnerek:

 

www.nca.hu

litera.hu





tilos.hu 

jozsefattilakor.hu





www.kalligram.com

www.magveto.hu

 

 


www.polinst.hu

gramofon.hu

fono.hu

bmc.hu

palatinuskiado.hu

liget.grafium.hu

noran.hu

typotex.hu

jelenkor.hu

www.nka.hu

www.budapest.hu

www.maszre.hu



visualpower.hu

www.mupa.hu

fhb.hu



abovostudio.hu

eji.hu

artisjus.hu

adform.hu

jmind.hu

 

Appendix Innovation Kft - Informatika