A kötet két részében elsősorban azt vizsgálja, hogy a magyarországi múzeumokban milyen rétegekre bomlott, hogy jelent meg a történetiség fogalma az elmúlt húsz évben. A kérdésfeltevés és a megközelítés azért is releváns, mert a mai magyarországi múzeumi diskurzus elsősorban a művészeti (művészettörténeti jellegű és irányultságú) múzeumokról és kiállításokról szól. A történeti és társadalmi kérdésekkel foglalkozó, más múzeumi gyakorlatot és irányt megvalósító intézmények kiállítási praxisa sokkal kevésbé része ennek a diskurzusnak, pedig az elmúlt húsz évben ezen a terepen is fontos és figyelemreméltó változások és elmozdulások következtek be: a gyűjtemények feldolgozása, a kiállítási paradigmák, prezentációs eljárások és technikák megújítása, továbbá a párbeszéd élénkítése szempontjából egyaránt. Ha a történetiséget használjuk az elemzések egyik kulcsfogalmaként, akkor egyfelől figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a történeti-társadalmi gyakorlatot megvalósító múzeumokban nagyon erős a múlthoz és a történeti megközelítéshez való kötődés, másfelől viszont hangsúlyozom, hogy a történetiség a jelen irányába is nyitott, ezért nemcsak a múlt, hanem a kortárs életvilágok múzeumi/kiállítási vizsgálata és megmutatása is része a gondolkodásnak. A történetiség fogalmára épülő intézmények (más megfogalmazásban az un. társadalmi múzeumok) esetében és magyarországi intézményi kontextusban két alaptípus rajzolódik ki: egyfelől a történeti eseményeket és a közelmúltat tárgyaló eminensen történeti, másfelől a hétköznapi életvilágokra is nyitott etnográfiai jellegű múzeumok. A kötet is alapvetően erre a két pillérre épül, a múzeumok kiállítási paradigmáinak és prezentációs eljárásainak intézményekre és produkciókra vonatkozó vizsgálatában néhány megvalósult kiállítás elemzésének segítségével.

Beszélgetőtársak és vitapartnerek:
Erőss Nikolett művészettörténész, kurátor (Ludwig Múzeum)
Wessely Anna szociológus (ELTE TáTK Szociológia Intézet, Szociológia Tanszék)
György Péter esztéta (ELTE BTK  Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Média és Kommunikáció Tanszék)
Szoboszlai János művészettörténész, kurátor (MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék)
és a szerző: Frazon Zsófia etnográfus (Néprajzi Múzeum)
A beszélgetést moderálja:
Szijártó Zsolt kommunikációkutató (PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)
A beszélgetés közben rajzol:
Sior, a kötet illusztrátora
Finomat főz: Finta Laci
A könyv a Gondolat Könyvkiadó és a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék közös kiadásában jelent meg, és a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
A belépés díjtalan.