NYITOTT MŰHELY hírlevél
Belépés
Online felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.
Február
Február
Február 1. vasárnap 19.30 MOZIÜNNEP
CINEFEST BULI - ZÁRTKÖRŰ RENDEZVÉNY!!
Február 2. hétfő 19.30 TVFILMKLUB (3. ÉVAD)
OTTLIK GÉZA - DÖMÖLKY JÁNOS: HAJNALI HÁZTETŐK
- vendégünk a rendező: Dömölky János -
Színes magyar filmdráma, 87 perc, 1986, rendező: Dömölky János, író: Ottlik Géza, zeneszerző: Tamássy Zdenkó, operatőr: Koltai Lajos, díszlettervező: Zsótér László, dramaturg: Schulze Éva, jelmeztervező: Jánoskúti Márta, szereplők: Andorai Péter, Cserhalmi György, Takács Katalin, Udvaros Dorottya, Dér Denissa, Eperjes Károly, Rajhona Ádám, Haumann Péter
1956. Bébé festőművész, de évek óta nem dolgozik. Gyerekkori barátja, Halász Petár Párizsból érkező halálhíre megrendíti. Az emlékezést azonban folyton telefonok zavarják meg: a Képzőművész Szövetség megvásárolná a politikai elkötelezettsége miatt kiemelten pártfogolt Halász egyik önarcképét. Bébé előkeresi a Hajnali háztetők című saját festményét, amely talán az igazi Halászt ábrázolja két nőjével, Alisszal és Lilivel. Kiderül, hogy Bébé nem mutat készséget az együttműködésre, ezért a szövetség kizárással fenyegetőzik, s két kalapos férfi is felbukkan a lakásban. Hajnalban hír jön: Halász él, disszidált Lilivel és a képeivel...
A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 3. kedd 19.30 BEG-KLUB
BALÁZS ELEMÉR GROUP
A Group és a Műhely azért kezdeményezte ezt a klubot, hogy e kivételes formáció rendszeres idöközönként biztosan elérhetö legyen saját közönsége számára. Ráadásul olyan környezetben, ahol e zenészek leginkább otthon érzik magukat. Erre a jelen konstellációban a Nyitott Mühely a legmegfelelöbb hely...
Balázs Elemér - dobosként és zeneszerzőként - immár másfél évtizede meghatározó alakja a magyar jazzéletnek, s 1995 óta zenekarvezetőként is működik. Ezzel a nagysikerű formációval, amely csodálatos leleménnyel ötvözi a jazzt, a magyar népzenét és a világzenét, külföldön is hatalmas sikert aratott.
Balázs József, Elemér öccse, a fiatal generáció egyik legtehetségesebb zongoristája, a Krakkói Jazz Juniors Versenyen pedig a legjobb szólista díját nyerte el. Most már saját együttesét vezeti, de bátyja zenekarának is egyik húzóembere.
Winand Gábor egyedülálló énekhangjának köszönhetően a magyar jazzélet talán legtöbbet foglalkoztatott énekese. Rendszeresen hallható felesége, Elsa Valle énekesnő oldalán, akivel kubai jazzt játszanak. Első szólólemeze, a Corners of my mind - mely Gadó szerzeményeiből áll - az év lemeze lett Franciaországban a Jazzman magazin kritikusainak szavazata alapján.
Hajdú Klára Szegeden öt évig tanult alapfokú jazzéneket. Ezután 3 évig Székesfehérváron jazzkonzervatóriumban folytatta tanulmányait jazzének szakon. 2001-ben a SONY MUSIC tehetségkutató versenyén szólóének kategóriában elsö,összesített versenyben pedig 3. helyezést ért el. A TV2 Megasztár versenyében a legjobb 16 között végzett. Jelenleg a Liszt Ferenc Zenemüvészeti Egyetem Jazz Tanszékének hallgatója.
Soós Márton az együttes figyelemre méltó, fiatal új bőgőse, aki egyben a díjnyertes Oláh Szabolcs Quartetben is remekel.
Lamm Dávid az egyik legjobb fiatal magyar jazzgitáros, aki a Kovács Linda Quartetnek is az egyik ékessége, nem beszélve saját nagyszerű együtteséről és a számtalan formációról, amely igényt tart játékára.
Czibere József hihetetlenül leleményes és eredeti ütős, képességeire egyre több élvonalbeli zenekarvezető is felfigyelt, újabban már a Balázs Elemér Groupnak is egyik erőssége lett.
Bövebben: www.balazselemergroup.hu
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 5. csütörtök 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A LIGET KÖNYVKIADÓ és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
KÁLLAY GÉZA: SEMMI VÉRJEL
- szövegbe helyező kisérletek 3. -
A kötetet bemutatják: BÉCSY ÁGNES és FENYŐ ERVIN
"Valaki sok mindent 'visszakaphat' egy másik emberben és embertől, amit örökre elveszettnek hitt, és ez rengeteg örömet okozhat neki, sőt, boldoggá is teheti, de senki sem cserélhető ki senki mással; a veszteség veszteség marad, mert pontosan és egészen az, ami lehetett volna, de még sincs, nem térhet vissza, hiszen a veszteség legbelső természetéhez tartozik, hogy a vesztes nem tudja, mert nem tudhatja, mit veszített."
A belépés díjtalan.
A belépés díjtalan.
Február 5. csütörtök 19.00 IRODALMI PÁROK
A Szépírók Társasága és a Nyitott Műhely Irodalmi Szalonja
A Magvető Kiadó szerzőivel,
BARTIS ATTILÁval és KEMÉNY ISTVÁNnal
Bán Magda és Torma Tamás beszélgetnek
Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta él Budapesten. Író, fotográfus. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg. A nyugalomból készült drámát Anyám, Kleopátra címmel 2003-ban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, majd 2008-ban Nyugalom címmel mutatták be a magyar mozikban a regény alapján készül játékfilmet, amelyet Alföldi Róbert rendezett. Egy éven át írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak, ezeket írásait A Lázár apokrifek című kötetben adta ki a Magvető. Könyveit több nyelvre lefordították. Fotóművészként fényképei számos kiállításon vettek már részt. A Magvető Kiadónál megjelent művei: A kéklő pára (1998), A nyugalom (2001), A séta (2001), A Lázár apokrifek (2005)
Kemény István 1961-ben született Budapesten. A budaörsi gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakon diplomázott 1990-ben. Nős, három gyermek apja. Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig. A nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó), ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta, 1984 és 2002 között szám szerint tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Élőbeszéd (2006)
A belépés díjtalan.Február 6. péntek 19.30 JAZZMŰHELY
GYÁRFÁS - EGRI - KALMÁR TRIÓ
A jazz triót a dobos, Kalmár Zoltán hívta életre, aki 2008. augusztusában költözött Debrecenből Budapestre. Igyekezett kedvenc hazai muzsikusait összetoborozni a közös zenéléshhez, így alakult meg a trio Gyárfás Istvánnal (gitár) és Egri Jánossal (bőgő). Műsorukon jazz standard-ek és saját szerzemények egyaránt szerepelnek.Belépődíj: 1.200 Ft. (Jegyszedő: Dolinszky Fanny)
Február 7. szombat 19.00 LEHÁR-EXPRESSZ
A VÍG ÖZVEGY
- ORAVECZ MÁRIA, DARVAS FERENC és FINTA LÁSZLÓ előadásában -
A belépés díjtalan!
Február 9. hétfő 19.00 SZERZŐI FILMKLUB
Fekete - Fehér/TARR BÉLA kontra FEHÉR GYÖRGY 5.
TARR BÉLA: KÁRHOZAT
Kísérőfilm: CITY LIFE - AZ UTOLSÓ HAJÓ (szines rövidfilm, 1990, 30')
Vendégünk:
Kárhozat - fekete-fehér magyar filmdráma, 115 perc, 1988, rendező: Tarr Béla, forgatókönyvíró: Krasznahorkai László, Tarr Béla, zeneszerző: Víg Mihály, operatőr: Medvigy Gábor, vágó: Hranitzky Ágnes, szereplők: Székely B. Miklós (Karrer), Kerekes Vali (énekesnő), Cserhalmi György (Sebestyén), Pauer Gyula (Willarsky), Temessy Hédi (ruhatárosnő)
"Hősünk, Karrer, olyan ember, aki pontosan tudja, mit várhat saját életétől. Olyan nézőpontból szemléli a világot, ahonnan világosan belátható életének teljes reménytelensége, és ennek ellenére mégis belevág egy újabb történetbe, holott ő tudja a leginkább, hogy csak vesztesként kerülhet ki belőle. Van azonban benne valami, ami erősebb, mint a saját világlátása. Ez a benne lakozó nagyobb erő vonzza a történet másik szereplőjéhez, az énekesnőhöz, aki vágyainak és érzéseinek nem egészen méltó tárgya. Karrer nem vár semmit ettől a szerelemtől, számára ez a szerelem a legvégső emberi szükséglet, az emberi melegség utáni biológiai vágyakozás kifejeződése végzetes egyedüllétében... Nem is az a kérdés, hogy mi a tétje az életének, hanem az, hogy egyáltalán van-e tétje?..." (Krasznahorkai László)
Bővebben:www.szerzoifilmklub.atw.hu
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 10. kedd 19.30 SZŐKE SZABOLCS KLUBJA
EKTÁR
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 11. szerda 19.00BÓDIS RETROSPEKTÍV III.
Bódis Kriszta dokumentumfilmjei a Műhelyben, minden hónap második szerdáján!
RABSZOLGAVÁSÁR 2. rész
- film a prostitucióról és az emberkereskedelemről -
Színes magyar dokumentumfilm sorozat, 55 perc, 2002, rendező: Bódis Kriszta, operatőr: Markert Károly, zene: Cserepes Károly, vágó: Csalóczki Károly
A Rabszolgavásár dokumentumfilm-sorozatnak készült, melyben a történeteken és a sorsokon keresztül láthatunk bele a prostituáltak, azok futtatóinak és klienseinek, vagyis a prostitúció és az emberkereskedelem világába.
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 12. csütörtök 17.00 HANGVERSENY
CZELOTH-CSETÉNYI GYULA és FÓRIS SZILÁRD TANÍTVÁNYAINAK HANGVERSENY
Tanárok:
Szegedi Enikő - zongora
Czeloth-Csetényi Gyula - fuvola
Fóris Szilárd - zongora
Orth Miklós - ének
Tanítványok:
Térek Blanka - ének, fuvola
Dudits Luca - fuvola
Hencz Rita - fuvola
Maros Borbála - fuvola
Keszthelyi Anna - fuvola
Kuti Viktória - zongora
Gombos Nóra - zongora
Bozzai Dániel - zongora
A belépés díjtalan!
Február 12. csütörtök 19.30 BORCSÜTÖRTÖK
PORTUGÁL BOROK - ÉLET A PORTÓIN KÍVÜL
Vendégünk: MÁDY KATALIN, BORÉRTŐ, NYELVÉSZ
2006. novemberében Bárány István gyorstalpalójával indult a Nyitott Műhely borkóstolási sorozata. Minden ilyen estén velünk van legalább egy élő borkalauz, aki az általa válogatott borok világát segít fölfedezni. Egytől egyig érdekes emberek, lebilincselő előadók és nem utolsó sorban kitűnő borértők. Borok, poharak és más túrafölszerelések a helyszínen várnak. Mivel a jó italok sajnálatos módon nem olcsók, a résztvevőktől a költségekre pénzt szeretnék bevasalni, ráadásul előre. Ez a pénz kizárólag a felmerülő költségek (poharak, bor, rágcsálnivaló) fedezését szolgálja. Kalauzainkat szeretettel látjuk vendégül az esték mindegyikén.
Mivel a létszám limitált, előzetes bejelentkezés szükséges az a.loke@hvg.hu címen.
Lőke András, az estek szervezője
Belépődíj: 6.000 Ft
Február 13. péntek 19.30 JAZZMŰHELY
SZANDAI MÁTYÁS QUINTET
Belépődíj: 1.200 Ft. (Jegyszedő: Dolinszky Fanny)
Február 14. szombat 19.00 IRODALMI EST + ELŐADÓEST
BALÁZS ATTILA, Dr. MÁRIÁS + MÁRIÁS (utóbbiak vetkőznek is!)
A belépés díjtalan!
Február 16. hétfő 19.00 TÖBBMINT FILMKLUB
DZSEMBORI
FILMEK-VACSORÁK-DALOK RUTKAI BORI MÓDRA
Kisdzsem otthon (Fotó: Shukri Dani)
Ügymenet:
- 19.00-től filmvetítés - VERA CHYTILOVA: JÁTÉK AZ ALMÁÉRT
- közben Bori megfőzi a vacsorát (igény szerinti mennyiséget és minőséget)
- film után estebéd, a menü: (még nem tudni...)
- jó(est)ebédhez szól a nóta: Bori népdalokat énekel
- aztán ki-ki hazamegy taxival, biciklivel
Menü: vacsi cseh módra, cseh forró italokkal: krambula, bazule, stb.
Játék az almáért - rendező: Věra Chytilová, forgatókönyvíró: Věra Chytilová, Kristina Vlachová, operatőr: Frantisek Vlail, vágó: Alois Fisárek, szereplők: Dagmar Bláhová (Anna Símová), Jirí Menzel (Dr. Joseph John), Evelyna Steimarová (Marta), Jirí Kodet (Arnost), Stepan Kucera (Marta fia) Anna ápolónőként kezd el dolgozni a kórház szülészeti osztályán. Josef ugyanitt orvos, és kezdetben nehezen tolerálja a nővér ügyetlenkedéseit. Ám hamarosan kölcsönös vonzalmat éreznek egymás iránt, és Anna a szeretője lesz a szórakozott Josefnek. Viszonyukat titokban tartják a kórházban. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az orvosnak már van egy kapcsolata egy férjes asszonnyal. Amikor Anna közli vele, hogy terhes tőle, Josef teljesen összezavarodik.
Belépődíj: 800 Ft (mozijegy), 800 Ft (kajajegy)
(Jegyszedő kerestetik!)
Február 17. kedd 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Kalligram Kiadó és a Nyitott Mqhely
PÉTERFY GERGELY
A belépés díjtalan!
Február 18 szerda 19.00 KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ
IDEGPÁLYÁK
- NAGY BERNADETTE FOTÓKIÁLLÍTÁSA -
A belépés díjtalan!
Február 19. csütörtök 19.00 TRANSLATON
MEGY - MAGYAR MŰFORDÍTÓK EGYESÜLETE
A belépés díjtalan!
Február 20. péntek 19.30 JAZZMŰHELY
LUKÁTS MIKLÓS QUINTET
Lukáts Miklós az utóbbi évek legtöbbet foglalkoztatott sideman-je a magyar ethnojazz vonalon, de ugyanilyen kiváló kortárs zenében, a zeneakadémiát is klasszikus cimbalmosként végezte 1999-ben. Elképesztő invenciózussága és muzikalitása eddig többek között a Quartet B-ben és a Borbély Műhelyben, Dresch Mihály kvartettjében, Miczura Mónika, Lovász Irén és Palya Bea zenekaraiban, a Tűzkő Csaba szeptettben, az East Side Jazz Company-ban és az Improvokationben volt megcsodálható. Felkérésre írt szerzeményei (Krétakör, ELTE Kamarazenekar) mellett feltétlenül említést érdemel Check it Out, Igor című improvizált duólemeze Szakcsi Lakatos Bélával. Most elérkezettnek látta az időt saját kvintettje bemutatásához, melyben a roma és kelet-európai gyökerek mellett főleg a progresszív jazz vonalára támaszkodik. Bacsó Kristóf szaxofonozik, Szandai Mátyás bőgőzik, és külön érdekesség, hogy Lukács két ütőhangszerest választott maga mellé: Dés Andrást és Szalai Péter tablást.
Belépődíj: 1.200 Ft. (Jegyszedő kerestetik!) Február 21. szombat 19.30 KONCERT
LOVÁSZ IRÉN: SZERELMES VIRÁG
- ősbemutató -
Mivel abban a korban még élénk volt az átjárás a „crossover” népzene és műzene, falusi és városi, utcai és udvari, underground és hivatalos kultúra, népköltészet és műköltészet, a magyar és az érintkező kultúrák között, oda-vissza hatottak egymásra ezek a szintek, rétegek, stílusok.
A mostani Reneszánsz Év kapcsán ezt a zene-, irodalom- és kultúrtörténeti folyamatot szeretnénk ismertebbé tenni. Közben a mai ember számára is szórakoztató, élvezhető formában adjuk elő a reneszánszkori udvarlás, szerelmi költészet mintáit. A mai fiatal célközönségnek is szól ez a zene, akiknél a modern szerelmi költészet már többnyire sms tömörségben és formában jelenik meg.
A lemez alapját a magyar szerelmi költészet szájhagyományban, népdalainkban és a 16-18. század kéziratos énekeskönyvekben, kódexekben fennmaradt gyöngyszemei adják. Korabeli „slágerek”, népszerű és ma már kevésbé ismert dalok, valamint reneszánsz hangszeres táncok átiratai, feldolgozásai hangzanak el.
Az egykori diákköltészet kedves témája volt a szerelem, stílusa a virágének Sok közülük népdalként élt tovább napjainkig. A műköltészetnek és népkötészetnek a határán, az ún. közköltészetben, a populáris kultúrában fenntartott népszerű, és máig élő, ható formáit kívánjuk felmutatni.
A zenei előadás stílusa vállaltan természetes. Természetes énekhangon, igyekszik közel
hozni a hallgatókhoz az archaikus szövegeket . A korabeli hangszerek, és pl. az ütőhangszeres játéktechnika teszik valóban varázslatossá az egyébként is könnyed, üde hangzó anyagot. Különös ínyencsége a lemeznek, hogy a török kultúrával való korabeli keveredés , valamint a zsidó folklórban megmaradt emlékeket is felidézünk. Korabeli török virágénekekből is előadunk török nyelvű párhuzamokat, valamint virágéneket héber nyelvű töredékekkel. Ezzel a magyarországi világzenének egy eddig aligha ismert korai megjelenésére is felhívhatjuk a figyelmet.
A korabeli, méltóságteljes, elegáns húros hangszerekkel, a népi furulyák naiv bájával, filigránságával, a bőrdudák ősi erejével, és az archaikus ütőhangszerek virtuóz játéktechnikájával, sokszínségével igyekeztünk élővé tenni az egyébként is könnyed, üde régizenét. A lemez „crossover” jellegét a tudatosan választott kiváló zenészek is garantálják, akik a mai magyar népzene, régizene, és kisérleti jazz egymástól látszólag távol eső vidékeiről érkeztek. Ki-ki hozta saját tapasztalatát, tudását, tehetségét, kreativitását és egyéniségét, hogy életre keltsék, és fogyaszthatóvá, szórakoztatóvá tegyék ezt a többszáz éves zenei kultúrát. Ettől vált nagyon emberivé és maivá a régizenének és korabeli népzenének ez az új értelmezése.
Lovász Irén - ének,
Győri István - reneszánsz lant, barokk gitár
Szabó Zsolt - viola da gamba, fidula
Ágoston Béla - duda, fujara, furulya, kaval
Horváth Kornél - ütőhangszerek
Belépődíj: 1.200 Ft. (Jegyszedő kerestetik!)
Február 23. hétfő 19.00 JACQUES TATI FILMKLUB
- az INSERT CSOPORT szervezésében -
IV. PLAYTIME
Vendégünk: BÁRON GYÖRGY filmesztéta
"Nemrég az Európa Parlament ultramodern székházában bolyongtam Brüsszelben. Ismerős volt a csupaüveg falanszter-labirintus, nem tudtam, honnan. Aztán rájöttem: Tati és Badal János már megcsinálta negyedszázaddal korábban a Playtime-ban, minden idők legkeserűbb komédiájában. Keserű? Szívkeserű, mondanám, a gyomorkeserű analógiájára. Nincs a Tati-filmeknél hatásosabb gyógyszer mélabú ellen. A "Kelekótya angyal", ahogy Bazin nevezte, a mozi utolsó burleszkhőse, több nincs, valószínűleg nem is lesz. Annak a világnak vége - erről a tragikus felismerésről szól az összes filmje, olyan mély fájdalommal, hogy a hasunkat fogjuk a röhögéstől." [Báron György]
Ismét egy speciális sorozat élvezői lehetnek a Nyitott Műhely 2008 őszi filmklubjának résztvevői: az Insert csoport szervezésében korábban bemutatott komikus „néma-triász" (Buster Keaton, Charles Chaplin és Harold Lloyd) filmjei után most a szellemi utód és örökös, a halhatatlan Jacques Tati életművét ismerhetik meg az érdeklődők.
Playtime - színes feliratos francia filmszatíra, 115 perc, 1967, rendező: Jacques Tati, forgatókönyvíró: Jacques Lagrange, Jacques Tati, zeneszerző: James Campbell, Francis Lemarque, operatőr: Badal János, Andréas Winding, producer: René Silvera, látványtervező: Eugčne Roman, szereplők: Jacques Tati (Hulot úr), Barbara Dennek (a külföldi lány), Jacqueline Lecomte, Valérie Camille, France Delahalle
"A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Az epizódok sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem „darabok”, hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban." [Bikácsy Gergely]
A filmklub házigazdája: Barna Gábor Botond, a program szervezője: Csikós Ildikó, a fordításokat Jenei Szilvia, Radics Zsuzsa és Barna Gábor Botond készítették.
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 24. kedd 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
PODMANICZKY SZILÁRD: A MAGRITTE-VÁZLATOK
- a kötetet bemutatják: FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ és KURDY FEHÉR JÁNOS -
A belépés díjtalan.
Február 25. szerda 19.30 FASSANG LÁSZLÓ KLUBJA
FASSANG LÁSZLÓ
HAMMOND ORGONA-ESTJE
A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.
Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A Nyitott Műhely és az Orpheia (www.orpheia.hu) közös produkciója
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Február 26. csütörtök 19.00BESZÉLŐ-EST
LEVELEK...
A program a MASZRE támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
Február 27. péntek 19.30 JAZZMŰHELY
JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ
Stratocaster-man
Belépődíj: 1.200 Ft. (Jegyszedő kerestetik!)
Február 28. szombat 19.00 LEHÁR-EXPRESSZ
A VÍG ÖZVEGY
- ORAVECZ MÁRIA, DARVAS FERENC és FINTA LÁSZLÓ előadásában -
A belépés díjtalan!
JAZZMŰHELY
JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ
Stratocaster-man (fotó: Jókúti György)
Juhász Gábor csupán 2006-ban alapította meg saját együttesét, holott mind a közönség, mind a szakma jóval korábban várta ezt. Már a 90-es évek végén lehetett tudni/érezni, hogy játéka megérett erre: hogy kivételes hangszeres tudása, más formációkban rendre meg-megcsillanó zeneszerzői kvalitásai, továbbá az a sound, ami összetéveszthetetlenné érett azon zenekarokban, ahol szerepelt (Pangea, Tin-Tin Quartet/Quintet, Mirrorworld Quartet, Bosambo, Off Cours, Balázs Elemér Group, Dés László Szeptet) folyamatosan arra predesztinálják, hogy a legfőbb posztra lépjen, ahol már az ő zenei ízlése és gitárjátéka a legfontosabb szervező erő.
A Trió első dobosa Borlai Gergő volt: „...robbanékony energiája amúgy nagy kihívást jelentett számomra, hihetetlen izgalmas feladat volt arra ráülni, meglovagolni. Nagyon örülök, hogy Gergő el tudott lendíteni a hangosabb, energikusabb zene irányába. Sok mindent kinyitott bennem ezzel.” Borlait nemrég Födő Sándor váltotta ezen a poszton: „Mások lemezeinek hallgatása közben mostanság nem szeretem, ha valaki túlontúl harsány. Inkább a nyugalmat sugárzó, felemelő, szépen megformált zenék esnek jól, nyilván ezért lettek az új dalaim is ilyenek. De ebben az is benne van, hogy a trióm jelenlegi dobosa, Födő Sándor sokkal áttetszőbben, halkabban játszik…”
Baszusgitáron Papesch Péter muzsikál.
Baszusgitáron Papesch Péter muzsikál.
Belépődíj: 1.200 Ft, diák: 800 Ft (Jegyszedő: Lakatos Bendegúz Péter)
FILMSZEMLE UTÁN
SZIRTES ANDRÁS: JULIETTE
- 40. Magyar Filmszemle garantáltan díjtiszta filmje -
A vetítést követően TAKÁCS FERENC beszélget a rendezővel
Juliette egy régi, ismerd meg önmagadat címre hallgató terápia résztvevője, amelyben életének különböző stációval ismerkedhetünk meg. Gyermekkorát felhőtlen boldogságban úszva, libapásztorlányként töltötte, egyszer egy fa tetején elaludt és két napig álmodott. Ezután apácákhoz került, ahol a nevelőnő kicsempészte a lányok levelesládáját, elolvasta szerelmes leveleiket. Itt veszítette el szüzességét, a szégyenletes esetről és a rejtett gondolatairól minduntalan gyónnia kellett annak a papnak, aki éppoly erkölcstelen életet folytatott, mint megerőszakolói. Később, immár felnőttként szerelmes lett, túlcsorduló érzéseitől vezérelve teljesen eggyé akart válni az imádott férfival. Megölte szerelmét, hogy az ne legyen senki másé, kannibálok módjára megette húsát, hogy annak lelke beléje szálljon, egyesüljön vele. Most az elmegyógyintézet falai között egy terapeuta faggatja életéről, a cselekedeteinek okairól, arra kíváncsi, mi rejtőzik az angyali arc mögött, melyek az ártatlan tekintettel népdalt éneklő leány egyéniségének lényegi vonásai.
Bár Szirtes András mindent megtesz azért, hogy filmjét ne lehessen beskatulyázni, műfaját tekintve ez mégis egy discours, egy dialogizált esszé, ahol a rendező a kérdező szerepében érzi jól magát, oly annyira, hogy maga játssza el a doktor figuráját. A terápia során orvos és beteg személyisége lassan közeledik egymáshoz, végül a paciensből lesz a kérdező, és a terapeuta válik a kikérdezett alannyá. Nem pusztán a szerepcseréről, a beteg és egészséges ellentétpár felcserélhetőségéről értekeznek itt a szerzők, de a nemi identitás megkérdőjelezhetőségéről is, amikor a lány férfias vonásait hangsúlyozzák a portréjában, miközben a rúzzsal kifestett orvos lassacskán elnőiesedik. A film utolsó tíz percében kettejük arca egymásra kopírozódik, Bergman emlékezetes Personáját idézve. Ott a két női arc egy személyiséggé forrt össze, itt inkább egy hermafrodita lesz a végeredmény, egy személyiségtorzó, aki hol női, máskor viszont egy férfi hangján beszél hozzánk.
A rendezés allúziókkal, Sade márki életéből és munkáiból vett motívumokkal igyekszik felpezsdíteni az elbeszélést.
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
FASSANG LÁSZLÓ KLUBJA
FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND ORGONA-ESTJE
- vendég: SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS -
A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.
Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A Nyitott Műhely és az Orpheia (www.orpheia.hu) közös produkciója
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
KÖNYVBEMUTATÓ
PODMANICZKY SZILÁRD: A MAGRITTE-VÁZLATOK
- a kötetet bemutatják: FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ és KURDY FEHÉR JÁNOS -
Ez a könyv azoknak szól, akik ismerik és szeretik René Magritte művészetét, és azoknak, akik soha nem találkoztak vele. Magritte festészete úgy vonz, mint az eleven titokzatosság. Húsz éve szeretném megszólítani a képeit, de nem találtam hozzá használható nyelvet. 2005 őszén a svájci Beyeler Alapítvány Magritte-kiállításán megtaláltam. De nem teoretikusként, íróként éreztem magam otthon Magritte világában, amely a látás és a látható megkülönbözetésében, valamint a szavak örvényében felkavarodó jelentés dimenzióiban nyújt szenvedélyes inspirációkat. Képei felé a cím függőhídján haladok, de a híd lépésenként omlik össze alattunk a látvány illúziójától.
A belépés díjtalan!
JACQUES TATI FILMKLUB - az INSERT CSOPORT szervezésében
IV. PLAYTIME
Vendégünk: BÁRON GYÖRGY filmesztéta
"Nemrég az Európa Parlament ultramodern székházában bolyongtam Brüsszelben. Ismerős volt a csupaüveg falanszter-labirintus, nem tudtam, honnan. Aztán rájöttem: Tati és Badal János már megcsinálta negyedszázaddal korábban a Playtime-ban, minden idők legkeserűbb komédiájában. Keserű? Szívkeserű, mondanám, a gyomorkeserű analógiájára. Nincs a Tati-filmeknél hatásosabb gyógyszer mélabú ellen. A "Kelekótya angyal", ahogy Bazin nevezte, a mozi utolsó burleszkhőse, több nincs, valószínűleg nem is lesz. Annak a világnak vége - erről a tragikus felismerésről szól az összes filmje, olyan mély fájdalommal, hogy a hasunkat fogjuk a röhögéstől." [Báron György]
Ismét egy speciális sorozat élvezői lehetnek a Nyitott Műhely 2008 őszi filmklubjának résztvevői: az Insert csoport szervezésében korábban bemutatott komikus „néma-triász" (Buster Keaton, Charles Chaplin és Harold Lloyd) filmjei után most a szellemi utód és örökös, a halhatatlan Jacques Tati életművét ismerhetik meg az érdeklődők.
Playtime - színes feliratos francia filmszatíra, 115 perc, 1967, rendező: Jacques Tati, forgatókönyvíró: Jacques Lagrange, Jacques Tati, zeneszerző: James Campbell, Francis Lemarque, operatőr: Badal János, Andréas Winding, producer: René Silvera, látványtervező: Eugčne Roman, szereplők: Jacques Tati (Hulot úr), Barbara Dennek (a külföldi lány), Jacqueline Lecomte, Valérie Camille, France Delahalle
"A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Az epizódok sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem „darabok”, hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban." [Bikácsy Gergely]
A filmklub házigazdája: Barna Gábor Botond, a program szervezője: Csikós Ildikó, a fordításokat Jenei Szilvia, Radics Zsuzsa és Barna Gábor Botond készítették.
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
KONCERT
LOVÁSZ IRÉN: SZERELMES VIRÁG
- ősbemutató -
Mivel abban a korban még élénk volt az átjárás a „crossover” népzene és műzene, falusi és városi, utcai és udvari, underground és hivatalos kultúra, népköltészet és műköltészet, a magyar és az érintkező kultúrák között, oda-vissza hatottak egymásra ezek a szintek, rétegek, stílusok.
A mostani Reneszánsz Év kapcsán ezt a zene-, irodalom- és kultúrtörténeti folyamatot szeretnénk ismertebbé tenni. Közben a mai ember számára is szórakoztató, élvezhető formában adjuk elő a reneszánszkori udvarlás, szerelmi költészet mintáit. A mai fiatal célközönségnek is szól ez a zene, akiknél a modern szerelmi költészet már többnyire sms tömörségben és formában jelenik meg.
A lemez alapját a magyar szerelmi költészet szájhagyományban, népdalainkban és a 16-18. század kéziratos énekeskönyvekben, kódexekben fennmaradt gyöngyszemei adják. Korabeli „slágerek”, népszerű és ma már kevésbé ismert dalok, valamint reneszánsz hangszeres táncok átiratai, feldolgozásai hangzanak el.
Az egykori diákköltészet kedves témája volt a szerelem, stílusa a virágének Sok közülük népdalként élt tovább napjainkig. A műköltészetnek és népkötészetnek a határán, az ún. közköltészetben, a populáris kultúrában fenntartott népszerű, és máig élő, ható formáit kívánjuk felmutatni.
A zenei előadás stílusa vállaltan természetes. Természetes énekhangon, igyekszik közel hozni a hallgatókhoz az archaikus szövegeket. A korabeli hangszerek, és pl. az ütőhangszeres játéktechnika teszik valóban varázslatossá az egyébként is könnyed, üde hangzó anyagot. Különös ínyencsége a lemeznek, hogy a török kultúrával való korabeli keveredés, valamint a zsidó folklórban megmaradt emlékeket is felidézünk. Korabeli török virágénekekből is előadunk török nyelvű párhuzamokat, valamint virágéneket héber nyelvű töredékekkel. Ezzel a magyarországi világzenének egy eddig aligha ismert korai megjelenésére is felhívhatjuk a figyelmet.
A korabeli, méltóságteljes, elegáns húros hangszerekkel, a népi furulyák naiv bájával, filigránságával, a bőrdudák ősi erejével, és az archaikus ütőhangszerek virtuóz játéktechnikájával, sokszínségével igyekeztünk élővé tenni az egyébként is könnyed, üde régizenét. A lemez „crossover” jellegét a tudatosan választott kiváló zenészek is garantálják, akik a mai magyar népzene, régizene, és kisérleti jazz egymástól látszólag távol eső vidékeiről érkeztek. Ki-ki hozta saját tapasztalatát, tudását, tehetségét, kreativitását és egyéniségét, hogy életre keltsék, és fogyaszthatóvá, szórakoztatóvá tegyék ezt a többszáz éves zenei kultúrát. Ettől vált nagyon emberivé és maivá a régizenének és korabeli népzenének ez az új értelmezése.
Lovász Irén - ének,
Győri István - reneszánsz lant, barokk gitár
Szabó Zsolt - viola da gamba, fidula
Ágoston Béla - duda, fujara, furulya, kaval
Horváth Kornél - ütőhangszerek
Belépődíj: 1.200 Ft. (Jegyszedő: Kaszap Zsuzsa)
TRANSLATION
A MEGY - MAGYAR MŰFORDÍTÓK EGYESÜLETE - rendezésében
AMERIKAI KÖLTÉSZETI EST
- Ferencz Győző, Szlukovényi Katalin és Várady Szabolcs részvételével -
Várady Szabolcs, Ferencz Győző és Szlukovényi Katalin beszélget és olvas fel William Carlos Williams, Archibald MacLeish, John Berryman, Sylvia Plath, Galway Kinnell és amerikai zsidó költők verseiből.
Az amerikai költőkről:
William Carlos Williams (1883 – 1963) az amerikai modernizmus egyik első alakja; kiváló orvos. Ezra Pound és Hilda Doolittle révén az imagista mozgalomhoz is köthető, de hamarosan külön utat választ. Barátai közé tartozik Duchamp, Man Ray, a költők közül Wallace Stevens, Marianne Moore. Versei témáját a tárgyakban, a hétköznapokban keresi, ugyanakkor a költői nyelv, elsősorban a szabad vers nagy megreformálója. Fiatalabb költők mentora, pályatársaira felszabadítóan hatott nyelvezete. „No ideas but in things” – írja 1927-ben megjelent hosszúversében, a „Patterson”-ban.
Archibald MacLeish (1892 –1982) szintén az amerikai modernizmus egyik alakja; ügyvéd, később a Kongresszusi Könyvtár (Roosevelt által kinevezett) vezetője. Az első világháború idején Párizsban él, Gertrude Stein és Ernest Hemingway baráti köréhez tartozik. Tőle származik a híres mondás: „A poem should not mean / But be.” (Ars poetica)
John Berryman (1914 – 1972) az amerikai vallomásos költészet talán legnagyobb alakja, a vallomásos iskola megalapítója; egyetemi tanár. Leghíresebb versei, a többféle kötetben összeállított, egyéni formájú stanzákból álló „Álomversek” rendkívül személyes, szellemes, művelten játékos, gyakran groteszk hangvételű darabok.
Sylvia Plath (1932 – 1963) az amerikai vallomásos iskola alakjaként költözött Angliába, ahol Ted Hughes felesége lett. Üvegbúra (The Belljar) című regénye először Victoria Lucas álnéven jelent meg 1963-ban. 11 éves korától naplót is vezetett. Költészetében a megfigyelés élességét, a szenvedélyes vibrálást a költői nyelv végsőkig feszítésével adta vissza (pontos szóválasztás, éles áthajlások, drámai vágások).
Galway Kinnell (sz. 1927) befolyásos amerikai költő, Walt Whitman követőjeként indul, a tárgyi világot részesíti előnyben a képzelet világával szemben, ott találja meg a transzcendenciát. W.S. Merwin baráti köréhez tartozik; polgárjogi aktivista. „The Book of Nightmares” című hosszúversében a Vietnami háború ellen tiltakozik. Yves Bonnefroy, Yvanne Goll, François Villon és Rainer Maria Rilke fordítója.
A magyar költő-műfordítókról:
Várady Szabolcs (1943) költő, műfordító, szerkesztő, 1969-től 2003-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd felelős és főszerkesztője, 1989-től a Holmi versrovatának vezetője. Számos angol és amerikai költő kiváló fordítója. Kötetei: Ha már itt vagy (1981, versek), Hátha nem úgy van (1988, versek), A rejtett kijárat (2003, gyűjteményes kötet, válogatott versfordításokat és tanulmányokat is tartalmaz).
Ferencz Győző (1954) költő, műfordító, szerkesztő, tanár, számos klasszikus szerző szöveggondozója, jelenleg az ELTE angol tanszékének vezetője. Kötetei: Ha nem lenne semmi nyom (1981, versek), Negatív szerelem (1987, John Donne versei, kísérő tanulmánnyal), Omlásveszély (1989, versek), Két ív (1993, versek és versfordítások), Gyakorlati verstan - verstani gyakorlatok (1994, 1995, tankönyv) Magamtól egyre messzebb (1997, versek 1973-1997), A költészet mechanikája (1997, verselemzések), Hol a költészet mostanában? (1999, esszék, tanulmányok), Alacsony ég alatt (2000, válogatott versek), A magyar költészet antológiája (2003, szerkesztés, utószó), Radnóti Miklós élete és költészete (2005, kritikai életrajz).
Szlukovényi Katalin (1977) költő, műfordító, 2001–2002 a Magyar Napló Világirodalmi Figyelő rovatának szerkesztője, 2005-től az ELTE Modern Angol-Amerikai Irodalom Doktori Programjának ösztöndíjas doktoranduszhallgatója. Kötete: Kísérleti nyúlorr (2005, versek).
William Carlos Williams (1883 – 1963) az amerikai modernizmus egyik első alakja; kiváló orvos. Ezra Pound és Hilda Doolittle révén az imagista mozgalomhoz is köthető, de hamarosan külön utat választ. Barátai közé tartozik Duchamp, Man Ray, a költők közül Wallace Stevens, Marianne Moore. Versei témáját a tárgyakban, a hétköznapokban keresi, ugyanakkor a költői nyelv, elsősorban a szabad vers nagy megreformálója. Fiatalabb költők mentora, pályatársaira felszabadítóan hatott nyelvezete. „No ideas but in things” – írja 1927-ben megjelent hosszúversében, a „Patterson”-ban.
Archibald MacLeish (1892 –1982) szintén az amerikai modernizmus egyik alakja; ügyvéd, később a Kongresszusi Könyvtár (Roosevelt által kinevezett) vezetője. Az első világháború idején Párizsban él, Gertrude Stein és Ernest Hemingway baráti köréhez tartozik. Tőle származik a híres mondás: „A poem should not mean / But be.” (Ars poetica)
John Berryman (1914 – 1972) az amerikai vallomásos költészet talán legnagyobb alakja, a vallomásos iskola megalapítója; egyetemi tanár. Leghíresebb versei, a többféle kötetben összeállított, egyéni formájú stanzákból álló „Álomversek” rendkívül személyes, szellemes, művelten játékos, gyakran groteszk hangvételű darabok.
Sylvia Plath (1932 – 1963) az amerikai vallomásos iskola alakjaként költözött Angliába, ahol Ted Hughes felesége lett. Üvegbúra (The Belljar) című regénye először Victoria Lucas álnéven jelent meg 1963-ban. 11 éves korától naplót is vezetett. Költészetében a megfigyelés élességét, a szenvedélyes vibrálást a költői nyelv végsőkig feszítésével adta vissza (pontos szóválasztás, éles áthajlások, drámai vágások).
Galway Kinnell (sz. 1927) befolyásos amerikai költő, Walt Whitman követőjeként indul, a tárgyi világot részesíti előnyben a képzelet világával szemben, ott találja meg a transzcendenciát. W.S. Merwin baráti köréhez tartozik; polgárjogi aktivista. „The Book of Nightmares” című hosszúversében a Vietnami háború ellen tiltakozik. Yves Bonnefroy, Yvanne Goll, François Villon és Rainer Maria Rilke fordítója.
A magyar költő-műfordítókról:
Várady Szabolcs (1943) költő, műfordító, szerkesztő, 1969-től 2003-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd felelős és főszerkesztője, 1989-től a Holmi versrovatának vezetője. Számos angol és amerikai költő kiváló fordítója. Kötetei: Ha már itt vagy (1981, versek), Hátha nem úgy van (1988, versek), A rejtett kijárat (2003, gyűjteményes kötet, válogatott versfordításokat és tanulmányokat is tartalmaz).
Ferencz Győző (1954) költő, műfordító, szerkesztő, tanár, számos klasszikus szerző szöveggondozója, jelenleg az ELTE angol tanszékének vezetője. Kötetei: Ha nem lenne semmi nyom (1981, versek), Negatív szerelem (1987, John Donne versei, kísérő tanulmánnyal), Omlásveszély (1989, versek), Két ív (1993, versek és versfordítások), Gyakorlati verstan - verstani gyakorlatok (1994, 1995, tankönyv) Magamtól egyre messzebb (1997, versek 1973-1997), A költészet mechanikája (1997, verselemzések), Hol a költészet mostanában? (1999, esszék, tanulmányok), Alacsony ég alatt (2000, válogatott versek), A magyar költészet antológiája (2003, szerkesztés, utószó), Radnóti Miklós élete és költészete (2005, kritikai életrajz).
Szlukovényi Katalin (1977) költő, műfordító, 2001–2002 a Magyar Napló Világirodalmi Figyelő rovatának szerkesztője, 2005-től az ELTE Modern Angol-Amerikai Irodalom Doktori Programjának ösztöndíjas doktoranduszhallgatója. Kötete: Kísérleti nyúlorr (2005, versek).
Bővebben: http://www.muforditok.hu/
Az est a Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu)támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan!
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ
IDEGPÁLYÁK
- NAGY BERNADETTE FOTÓKIÁLLÍTÁSA -
A belépés díjtalan!
Keresés
partnerek:
