NYITOTT MŰHELY hírlevél
Belépés
Online felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.
December
December
December 1. kedd 19.30 BEG-KLUB
A BALÁZS ELEMÉR GROUP koncertje
MÜPA-ban és feketében
Balázs Elemérről nem én, hanem korunk egyik vezető gitárosa, Pat Metheny állítja, hogy az egyik legjobb dobos a világon. Tudom, Elemér számára hasonlóan fontos a Metheny által évtizedek óta következetesen épített zenei világ. Sőt, ez az a minta, amely saját zenekarának, a Balázs Elemér Groupnak a létrehozásában is jelentős motivációként szolgálhatott. Popzene és a jazz ötvözésére számtalan kísérlet történt már itthon, korábban is, de biztos, hogy a Group volt az első, amely a jazz igényességéből – Methenyhez hasonlóan - semmit nem engedett.
Világzene-népzene és a pop-jazz, továbbá a komolyzene és a jazz ötvözésére is Elemérék tették az utóbbi időben a legígéretesebb kísérletet lemezeiken (Magyar Népdalok 2005, Early Music 2007). A zenekar talán legfőbb különlegessége mégis, hogy hangzásvilága a férfi- és női énekhang – jazzban manapság elég szokatlan - kontrasztjára épül.
Hajdú Klára - ének
Winand Gábor - ének
Czibere József - ütőhangszerek
Soós Márton - bőgő
Lamm Dávid - gitár
Balázs József - billentyűs hangszerek
Balázs Elemér - dob
A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik)December 2. szerda 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ es a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
FARKAS PÉTER: KREATÚRA című kisregénye
- a kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: NÉMETH GÁBOR író -
Farkas Péter kisregénye az ember által átélhető testi és lelki szenvedés legmélyebb bugyraiba vezeti az olvasót. A három hosszabb fejezetre tagolódó alkotás legfőbb kérdése: meddig ember az ember? Az éhezés, a nihil, az őrület, a számkivetettség hogyan zárhat be valakit egy mások által megközelíthetetlen burokba, s ugyanakkor hogyan segít mégis abban, hogy túlnőjön a világon, melytől el van szigetelve. Farkas Péter húsbavágó prózáját olvasva megrendülve szembesülünk az emberi magány nem hétköznapi formáival.
Farkas Péter 1955-ben született, Budapesten. Érettségi után öt félévet végzett a csepeli tanárképző főiskola magyar–történelem szakán. A hetvenes évek végétől részt vett a magyar demokratikus ellenzék munkájában; önálló gazdálkodó Dömsödön. A Túlpartról (1979) című szamizdatkötet összeállítója. 1982-ben elhagyta az országot, és a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. 1988 és 1990 között az Irodalmi Levelek című periodika szerkesztője volt Petri Györggyel és Tóth Gábor Ákossal. 1992-ben a kasseli documenta hivatalos programjához tartozó Piazza Virtuale egyik kölni szervezője volt. Ennek keretében tervezte meg és bonyolította le –Boris Nieslonyval – a The Virtual Diary című projektet. 1989-ben megalapította a Humane Gesellschaft für Geistige Nekrophilie nevű „pszeudotársaságot”, amely azóta is számos művészeti esemény kiindulópontja. Az 1997-ben megjelent Háló című kötetéért, Bródy-díjat kapott. Jelenleg Kölnben él.
Bővebben: www.magveto.hu
A belépés díjtalan.
December 2. szerda 19.30 FILMBEMUTATÓ
A BARÁTKOZÁS LEHETŐSÉGEI
- vendégeink az alkotók: BODOR ÁDÁM író és FERENCZI GÁBOR rendező -
40. Magyar Filmszemle (2009) - Legjobb televíziós film
Színes magyar tévéfilm, 50 perc, 2006, rendező: Ferenczi Gábor, író: Bodor Ádám, forgatókönyvíró: Can Togay, Ferenczi Gábor, zeneszerző: Barcza Gergő, Ágoston Béla, operatőr: Markert Károly, Lovasi Zoltán, díszlettervező: Domokos Csaba, dramaturg: Radnai Annamária, jelmeztervező: Bocskay Anna, rendezőasszisztens: Iványi Marcell, Bordos Anikó, producer: Muhi András, Major István, hangmérnök: Hornos Gergely, Juhász Róbert, gyártásvezető: Bene Krisztina, vágó: Thomas Ernst, szereplők: Andrei Şerban, Rezes Judit, Csuja Imre, Tamási Zoltán, Vali Popescu, Alexandra Radu, Gabriel Constantinescu, Ovidiu Ghinita, Nicu Mihoc, Andrei Fintzi, Mioara Courechian, Aura Hasnan-Calarascu
Egy szálloda, egy benzinkút, egy országút. Egy sofőr, egy vendég, egy pincér, egy hotelportás, egy nő. Látszólag véletlen találkozások. Sorsok. Bodor Ádám novellái egy filmben.
"A forgatókönyvírók, Ferenczi Gábor és Can Togay értik ezt a közeget, amelyben Bodor Ádám élt és ír, és az eredeti szövegek megváltoztatása nélkül adják át az örök kisemberek mindenkori hatalom alatt élő, sztoikus belenyugvással kezelt drámai egyszerűségét. Mert itt bizony a szálloda igazgatójától kezdve a portáson át a diszpécserig mindenki egyetlen, kizárólag az őket körülvevő közegben érzékelhető ragacsos, homályos hatalomnak rendeltetik alá, amelyről egy szó sem esik, de "benne van a levegőben", a piros műbőr fotelen, a tárcsás telefonon, a pulton felejtett puha dobozos cigarettán és a kávé alján maradt zaccon, a hotel feliratain, a romániai lakónegyedek vörös tégláin és fémes, füstölgő kéményein." /Laborczi Dóra, kultura.hu/
A belépés...
A belépés...
December 3. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
"Az Égben vannak olyan termek, amelyek csak a dal hangjára nyílnak meg." - Zohar
NIGUN
A Nigunok olyan spirituális dalok, amelyek kántálása segít elérni az eksztázis állapotát mind az előadó mind a hallgató számára. A zenekart Párniczky András alapította 2001-ben. A kelet-európai zsidóság tradícióinak felelevenítése amerikai dzsessz- körökben jelentős hagyományokkal bír: elegendő John Zornra és kiadója, a Tzadik köré csoportosuló muzsikusokra gondolni. Európában egyedül a Nigun követi ezt az irányvonalat, amelynek eredői az elmélyült spiritualitásban és a mai jazzben egyaránt megtalálhatóak. A Nigun mindig áthágta a műfaji határokat, leginkább a klez-jazz írja le, milyen irányba is tájékozódnak.
Rendszeresen alkotnak közösen vendégszólistákkal, ennek tanúsága a 2006-ban megjelent harmadik lemezük, Daniel Zamir Izraeli szaxofonos közreműködésével (Bale Kulturnik címmel). 2007. júliusában a fúvós hangszereken játszó Matt Darriau (Klezmatics, Paradox Trio) vendégszereplésével lépett fel a Nigun a Művészetek Palotájában, két tagjuk ugyanott részt vett John Zorn Cobra című darabjának előadásában, a szerző irányításával.
Párniczky András - gitár
Nagy Péter - bőgő
Jeszenszky György - dob
Bővebben: www.nigun.hu
A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 4. péntek 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Saxum Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
BÁN LÁSZLÓ: SZÁZ ÉV MÚLVA - A TITANIC-ÁLLANDÓ
/21 „magyar Nostradamus” a jövőről/ című kötete
- Bán Lászlóval, Vekerdy Tamással, Lukács Bélával és Rudolf Péterrel Bán Magda beszélget -
Megjelent a neves újságíró, Bán László interjúkötete: ismert tudósok, művészek, médiaszereplők próbálják meg a lehetetlent – a távoli jövőbe tekintenek. Elképzelik mindazt, amire tudományos előrejelzést senki sem adhat: mi lesz velünk, a világgal – benne Magyarországgal – a jövő századra? Ha addig nem pusztítjuk el a Földet és magunkat, milyen lehet dédunokáink élete? Vagyis, hogy mit találnánk itt, ha „felébrednénk” száz év múlva…
Elgondolkodtató tények és meglepő jóslatok:
CSÁNYI VILMOS, etológus, író – A társadalom cumija és a matuzsálemek
VÁMOS TIBOR, villamosmérnök – Mindennek van határa, de mi megkerüljük
LOVÁSZ LÁSZLÓ, matematikus – Számítógép-ember szimbiózis
BOJÁR GÁBOR, fizikus – „In silico”
LUKÁCS BÉLA, fizikus – Pelenkás lovak és a Tau Ceti
GALÁNTAI ZOLTÁN, jövőkutató – Csak az hal meg, aki fizet érte
VEKERDY TAMÁS, pszichológus – A kiszikkasztott értelem esélyei
BRÓDY ANDRÁS, közgazdász – Nobel-díjas Húsvét-sziget
ORMOS MÁRIA, történész – Hazánk, Eurázsia
HANKISS ELEMÉR, szociológus – Csapdák és egérutak
BUDA BÉLA, pszichiáter – A bánatos Marx és a szinglik
FINTA JÓZSEF, építész – Gangos város
GESZTI PÉTER, kreatív – Az újhedonista elzárja a csapot
MAKK KÁROLY, filmrendező – Ma is cipőben járunk
RUDOLF PÉTER, színész, rendező – A Titanic-állandó
KEPES ANDRÁS, újságíró – Kommunikációs kommunizmus
POLGÁR JUDIT, sakkozó – Szoktatási időszakban vagyunk
KOCSIS ZOLTÁN, zeneművész – Száz év kevés
LOVASI ANDRÁS, zenész – Megy a petting
MÜLLER PÉTER SZIÁMI, költő – A jövőnek múltja van
JELENITS ISTVÁN, piarista szerzetes – „Vissza fogjuk szeretni” a régi játékainkat
A belépés díjtalan.
December 4. péntek 19.00 BESZÉLGETÉSEK IRODALOMRÓL ÉS MÁS EMBERI LOMRÓL
Vendégeink:
FEHÉR M. ISTVÁN filozófus és KULCSÁR SZABÓ ERNŐ irodalomtudós
Szövegek vonzásában...
Fehér M. István 1950-ben Budapesten született, szakterülete a filozófia. Az Eötvös Loránd Tudomáynegyetem egyetemi tanára. Tagja a Filozófiai Bizottságnak. Tiszteletbeli elnöke a Magyar Filozófiai Társaságnak (MFT), elnöke az MFT Hermeneutika Szakosztályának, több külföldi filozófiai szervezetben vezető tisztségviselő.
Kulcsár Szabó Ernő (Debrecen, 1950) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kritikatörténet és a kultúratudomány neves kutatója. 2006-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Intézete igazgatójává nevezték ki.
Beszélgetőtárs és az est háziasszonya: Bán Magda
Belépődíj: 300 Ft (amely a büfében elfogyasztható)
December 5. szombat 16.00
TILOS RÁDIÓ MIKULÁS PARTI
A belépés díjtalan.
December 5. szombat 20.00 KONCERT
KORTÁRSAK ÉS ELŐDEIK
- a GÖNCÖLSZEKÉR együttes koncertje -
A Göncölszekér együttes 2000-ben alakult Budapesten. Elsősorban kortárs költők verseinek megzenésítésével foglalkozik, ám a romantika kora vagy a nyugatos líra sem hiányzik repertoárjából. Kortársak és elődeik című műsorában a dalok a nagyvárosi hangulatokat – bérházakat, éjszakai sétákat, randevúkat titkos búvóhelyeken –, a szerelem örömét-bánatát, a költészet ügyes-bajos dolgait, a mámor pillanatait idézik, de szembesítenek az idővel, az elmúlással is.
Baló András Márton - mandolin, bendzsó, harangjáték, harmonika
Barthó Zoltán - akusztikus basszusgitár
Erdősi Péter - akusztikus gitár
Bővebben: www.goncolszeker.huwww.goncolszeker.hu
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 7. hétfő 17.30 KÖNYVBEMUTATÓ
A MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ es a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
TÉREY JÁNOS: JEREMIÁS AVAGY ISTEN HIDEGE című drámakötete
- laudációt mond és a szerzővel beszélget: BAZSÁNYI SÁNDOR -
A darab IV. jelenetének felolvasószínházi előadásában közreműködnek: Blaskó Péter, Földi Ádám, László Attila, László Zsolt, Stohl András, Szarvas József, Udvaros Dorottya és Újvári Zoltán színművészek, rendező: Valló Péter, irodalmi munkatárs: Vörös Róbert, Perczel Enikő
A 2008/2009-es évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege című dráma Térey János ,,magyar trilógiájának" harmadik darabja, mely a Papp Andrással közösen írt tragédiát, a Kazamatákat és az Asztalizene című társalgási színművet követi. Nagy Jeremiás országgyűlési képviselő szülővárosában, Debrecenben reked egy közlekedési sztrájk miatt egy képzeletbeli metróállomáson, és hirtelen nagyon távolra kerül attól, ahol és ahogyan él a fővárosban. Jeremiás nyolc helyszínen keresztül néz szembe múltjával, ahol haláltáncszerűen jelennek meg volt szerelmei, barátai, ellenségei és családtagjai.
Térey János1970-ben született Debrecenben. Az ELTE Bölcsészkarán diplomázott. Hat éve már, hogy szabadfoglalkozású író. Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is. 2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült - Margócsy István pl. a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt. Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása. Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark) Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, Pécsett. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban, ahol azóta is játsszák. Térey talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult
A Magvető Kiadónál megjelent művei: A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008)
Bővebben: www.magveto.hu
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
December 7. hétfő 19.30 TV-FILMKLUB (4. ÉVAD)
A STIGLIC
- vendégünk a rendező: HORVÁTH Z. GERGELY -
Író és rendező
Magyar tévéfilm, 72 perc, 1980-85, író: Mészöly Miklós, forgatókönyvíró-rendező: Horváth Z. Gergely, operatőr: Bornyi Gyula, dramaturg: Prekop Gabriella, jelmez: Wieber Marianne, díszlet: Nagy Vilmos, szereplők: Andorai Péter, Rák Kati, Hőgye Zsuzsa, Gieler Csaba, Temessy Hédi, Dobák Lajos, Sándor Böske, Szendrei Ilona, Fónay Márta , Bencze Ferenc, Usztics Mátyás
Az 1950-es évek eleje. Külföldről érkezik egy fiatal hölgy e sötét korszakban Budára, ahol egy festőművészből lett dekorátor kalauzolja a rendőrdzsippek, utcabizalmik, félelemben töltött zárt életek, kitelepítések, hústolvajok és gyermekfantáziák világában. Mészöly Miklós kisregényét, amely árnyalt és visszafogott eszközökkel, áttételekkel, jelképekkel idézi fel a kor atmoszféráját, hűségesen követi a sok évig dobozban tartott tévéfilm.
A címszereplők: Andorai Péter és Rák Kati
"A stiglic című tévéfilmet írtam és rendeztem Mészöly Miklós egyik munkájából, 1985-ben ment adásba, s fűződik hozzá egy nagyon kedves történet, ezt azért elmondom. Évekig dobozban volt A stiglic. Ez az egyetlen munkám, amely évekig dobozban volt, a Mészölyé, pontosan amiatt, mert aláírta a Charta 79-et. Lényeg az, hogy amikor forgattam A stiglicet, hívatott a Szinetár, aki soha életében nem kiabált senkivel, és elkezdett elképesztően üvölteni velem: "Mit csinálsz te? A magyar ellenzék egyik vezére! Mi? Hogy? Megőrültél te? Mit forgatsz?" Egyrészt nagyon megdöbbentett ez a hang, másrészt valahogy azonnal föltaláltam magam. Mondtam neki, hogy te magad mondtad, hogy Mészöly nagy író, hát nincs ebben semmi, ez egy teljesen ártatlan novella. "De ő aláírt!" Mondom, honnan kéne nekem tudnom, hogy ő aláírt valamit? Nem mondtad, hogy kötelező a Szabad Európát hallgatni! (...) Eléggé furcsa helyzet állt elő, mert a hivatalos gyártási tervben Mészöly benne volt, tudott a Szinetár erről. De valaki nyilván fönt is észrevette, a Szinetár föntről kapta a telefont, épp akkor, és nyilván ijedtében dühös lett. És amikor így válaszolgattam csöndesen, a végén azt mondta: "Na, tudod mit? Forgasd le, jó lesz az még valamire." Ez lett a nagy balhé vége. Úgyhogy a forgatást befejeztük, de nem merték leadni nagyon sokáig, szerintem vagy öt évig lehetett dobozban. De szinte ez volt az egyetlen ilyen eset, amire visszaemlékszem, és ez is egyébként a Szinetár nagyvonalúságáról beszél, hogy ennyire egyszerűen elintézte. Aztán elmúltak a viharfelhők, de azért a filmet sokáig nem vették elő. Ez a történet is mutatja, hogy nem kellett a politikával találkozni, hála Istennek, sose. Szinetár Miklós találkozott vele, helyettünk. És azért arra is emlékszem, hogy épp, amikor a Polka-mazurkát csináltam, volt egy-két kolléga, a párttitkár stb., akik tettek megjegyzéseket, hogy én kigúnyolom ezt, meg azt... De nem vették, hála istennek, komolyan őket, hanem lehurrogták. És nem kellett a pártba se belépni. Egyszer - és az egész ennyiből állt - megkérdezte tőlem az egyik kollégám, aki a párt agitprop titkára volt, hogy "Nem akarsz belépni? Ilyen emberekre van szükség, hát gyere be." Mondtam: "Tudod mit? Nem." "Na jó. Bocs, hogy szóltam." Ma már ezt nem hinné el senki. Nem kellett hősnek lenni... Jól kellett dolgozni és megbecsülten kellett dolgozni. Visszahozhatatlan az a korszak. Nem beszélek, soha nem is szoktam, sem filmművészeti, sem másfajta különleges értékről - ezek nagyon tisztességesen, jó ízléssel, jó szellemben, és nagyon jó színészi munkával elkészített irodalmi adaptációk voltak, amelyeket a közönség is mindig szívesen fogadott. A Napraforgó például, egy Krúdy-történet, talán már tizenkétszer ment adásba, ami azt jelenti, hogy legalább tízmillió ember látta, körülbelül. Ezek a számok ma már elképzelhetetlenek. És én a fellendüléstől kezdve a lassú haláláig ezt a nagy korszakot végigdolgoztam." (Horvázh Z. Gergely)
A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás
Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 8. kedd 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Noran Libro Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
KELECSÉNYI LÁSZLÓ: CSÁTH ÉS A HOMOKEMBER című kötete
- a szerzővel Kőrössi P. József kiadóvezető beszélget -
Ez a könyv nem irodalomtörténeti szakmunka.
Ez a könyv nem mutatja be Csáthot, mint remek esszéistát, kiváló hírlapírót és zenei szakírót sem.
Ugyancsak nem foglalkozik, még érintőlegesen sem Csáth más műfajokba (képzőművészet, zene) tett termékeny kirándulásaival.
Akkor hát micsoda?
Sem több, sem kevesebb, mint egy kísérlet, hogy Csáth Gézát, az élvező és szenvedő magánlényt bemutassa. A rendszerváltás után ugyan újra napvilágot láttak szinte összes művei, naplói, feljegyzései (bár még lappanghatnak kiadatlan szövegek), írtak is róla szép számmal tudományos vagy esszéisztikus dolgozatokat, ám személyiségének épp azon oldala maradt árnyékban, amely tragikusan példázza egy univerzális tehetségű zseniális ember szomorú sorsát.
Nők és drog. Lányok, asszonyok, mámorok. Ópium, pantopon, morfium. Házasság és gyermek, gyilkosság és öngyilkosság. Katasztrófa – felemelkedés nélkül.
Valóban így lenne? Nincs mentség a számára?
Nem ítélkezünk. Döntse el az Olvasó, részesülhet-e Csáth Géza, született Brenner József az utókor kegyelmében.
Kelecsényi László író, filmtörténész. Budapesten, 1947-ben született. Az ELTE történelem-filozófia-esztétika szakán 1975-ben végzett. 1978-ban esztétikából doktorált. Dolgozott a Magyar Filmtudományi Intézet kutatójaként, a MAFILM Budapest Stúdió dramaturgjaként, volt a Köztársaság, az RTV Újság, a Respublika, a Duna TV munkatársa, a Dunaversitas Akadémia és a Pannon Egyetem oktatója. 2001-2007 között a Magyar Rádió Muzsikáló reggel című műsorának vezetője volt. 2008-tól a Zsigmond Király Főiskola óraadó tanára. Legutóbbi kötetei: Nagy kópéságok. Krúdy-titkok nyomában, 2007; Vászonszerelem. A magyar hangosfilm 1931-től napjainkig, 2007; Mozizó Budapest. 111 év a pest-budai mozgókban, 2008. 2005-től a Krúdy Gyula Összegyűjtött Munkái című sorozat szerkesztője.
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
December 8. kedd 19.00 LÉLEK, RÍTUS, KÖZÖSSÉG - RÉGI IRODALOM MŰHELY - DARÓCZI ANIKÓ SOROZATA
AZ ÉLETÚT-METAFORA ÉS A MEGTISZTULÁS AZ AKÁRKI CÍMŰ MORALITÁSJÁTÉKBAN ÉS SHAKESPEARE LEAR KIRÁLYÁBAN
- Dr. FABINY TIBOR előadása -
Dr. Fabiny Tibor
A lélek megtisztulásának irodalmi ábrázolása leginkább a dráma műfajában valósul meg - már Arisztotelész is azt tanította, hogy a tragédia célja a katarzis, a lélek megtisztítása. Az egyházatyák (Tertullianus, Ágoston), valamint a katolikus egyház kezdetben ellenezte a „látványosságok” előadását, hiszen azok pogány eredetűek voltak.
Az ember eredendő mimetikus képessége (homo ludens) és az ünneplésre való hajlama (homo festivus) azonban hozzájárult ahhoz, hogy a drámai műfaj a középkori egyház keretein belül ujjászülethessen. A legismertebb műfajok a misztériumjátékok és a moralitásjátékok voltak.
Az egyébként biblikus eredetű, s a középkori ikonográfiában is ismert „életút-metafora” drámai alkalmazása először a mindmáig méltán népszerű Akárkiben bukkan fel, amely didaktikusan az üdvösség útját kívánja megjeleníteni. Az üdvösség bibliai fogalmát az első bibliafordítók (Wycliff, Tyndale) a „health” szóval fejezték ki, ezzel arra is utalva, hogy a földi élet célja az ember „egész”-ségének megtalálása a megtisztulás útján. William Shakespeare Lear királya a főszereplő Lear - valamint a párhuzamos cselekményben Gloster - megtisztulási folyamataként is felfogható. Learnek meg kell őrülnie ahhoz, hogy emberré válhasson, Glosternek meg kell vakulnia ahhoz, hogy metaforikus értelemben láthasson.
E két dráma elemzésével, a szövegek „szoros olvasásával” kívánjuk tanulmányozni a lélek megtisztulásának középkori és kora újkori klasszikus drámai kifejeződéseit.
A 2009-2010-es évadban indítjuk alternatív régi irodalom sorozatunkat.
Hogyan olvastak az emberek sokszáz évvel ezelőtt? Olvastak-e? Hogyan jutott el a közönséghez az írott – vagy „csak” megteremtett, megszületett - szó? Milyen terekben, mikor, milyen rítusok részeként hangzottak el azok a szavak, amelyeket ma irodalomként, lámpafénynél, magunkban olvasunk? Milyen lehetett az elhangzott szó ereje? Hol a határ beszéd, énekes beszéd és ének között? Az előadásokon, amelyek remélhetőleg beszélgetésekké nyílnak, ezekre a kérdésekre keresünk választ. Körbejárjuk és finomítjuk az „irodalom” fogalmát, a témákat múltban-jelenben aktualizáljuk. Az elemzendő szövegeket kontextusukban láttatjuk, tárgyaljuk az egyén és a közösség életében betöltött funkciójukat, igyekszünk felfejteni a kapcsolódó művelődéstörténeti szálakat.
Az első tömböt három előadás alkotja, októbertől kezdve minden hónap második keddjén tartjuk őket (október 13, november 10 és december 8). Témának a megtisztulást választottuk, szó lesz ókori szenvedélyelméletről, a lélek megtisztulásáról, szakrális beszédről (zsoltárok, siratók) és késő középkori drámáról.
Minden alkalommal néhány konkrét szöveg képezi majd a kiindulópontot (a szövegeket remélhetőleg le lehet tölteni az előadások előtt a Műhely honlapjáról).
A sorozat előadásai szervesen összetartoznak, de bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni.
Ajánlott szövegek letölthetők: http://groups.google.hu/group/muhely2009
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 400 Ft (amely a büfében elkölthető)
December 9. szerda 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A KALLIGRAM KÖNYVKIADÓ és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy meggjelent
KRUSOVSZKY DÉNES: ELROMLANI MILYEN című verseskötete
- a szerzővel HORVÁTH GYÖRGYI és SZEGŐ JÁNOS beszélgetnek -
Krusovszky Dénes a legújabb magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Rangos folyóiratok évek óta közlik verseit – második kötete ezekből készült, szigorú válogatás eredménye. Verseiben nyoma sincs a pályakezdők útkeresésének, költői mutálásának – ellenkezőleg: érett, fegyelmezett, tudatosan építkező líra az övé. Az Elromlani milyen a kortárs magyar költészet fontos eseménye.” (a kötet fülszövege)
...végül vacsora és borozás zárja a programot
Krusovszky Dénes 1982-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él, költő, kritikus és szerkesztő. Első kötete 2006-ban jelent meg Az összes nevem címmel, a Széphalom Könyvműhelynél. Az esten Horváth Györgyi, Szegő János és Krusovszky Dénes beszélgetnek az új kötetről – kötetlenül, majd felolvasás következik az Elromlani milyen (és a könyv megjelenése óta eltelt időszak) verseiből, végül vacsora és borozás zárja a programot.
Elromlani milyen
Rossznak kellene lennem,
hogy erről mondjak valamit,
ahogy megyünk el, egymás
mellett, az milyen szép,
mint a busz kijelzője,
elromlani milyen szép,
minden megálló végállomás.
Nem éreznek semmit,
fáradtan mozognak,
hideg szavak kopognak
egy betonkeverőben.
Vagy szabadnak lenni,
mint egy tárgy,
próbálom elképzelni,
egy kalapács például,
megfogod,
és nincsen benne isten.
Soha nincs itt és beszél,
hogy elrontani milyen szép,
mondjuk szakállal az arcot,
de ami nincs itt, az beszél,
már nem jut eszembe semmi rólunk.
Egy hentespult a legelőről
vajon mit tudna mondani még?
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
10 éves a NYITOTT MŰHELY!!!!!!
December 10. csütörtök 19.00 KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ
A BESZÉLŐ folyóirat rendezésében:
SZILÁGYI LENKE: FÉNYSZELÍDÍTŐK
- fotók. írók, költők -
Szilágyi Lenke: Angyalszem
A kiállítást megnyitja VAJDA MIHÁLY
Az kiállításmegnyitón felolvas: Babiczky Tibor, Bán Zsófia, Dragomán György, Erdős Virág, Forgách András, G. István László, Győrffy Ákos, Jász Attila, Kukorelly Endre, Krusovszky Dénes, Magyar László András, Mesterházi Mónika, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc, Vajda Gergely Balázs, Varga Mátyás, Vörös István
A kiállítás megtekinthető: 2010. január 6-ig
Az est a NKA támogatásásval jött létre: www.nka.hu
A belépés díjtalan.
10 éves a NYITOTT MŰHELY!!!!!!
December 10. csütörtök 20.00 KONCERT
BOTH GABI és a DARVASOKKK
- közreműködik: VÁRADY SZABOLCS ütőhangszerek és ZÁVADA PÁL fütty -
Bothgabi, 3 Darvas, Veress Anna, Závada a Műhelyben (2007-ben)
Darvas Kristóf harmonikázik, Darvas Bence még nem döntötte el, hogy melyik hangszeren játszik az ötből, Darvas Ferenc zongorázik.
Várady Szabolcs nemcsak mint dalszerző szerepel, hanem dobol, és énekel majd. Závada Pál pedig nemcsak énekel, hanem fütyül is!
Belépődíj nincs, de a kilépődíjjal a nehéz helyzetben lévő Nyitott Műhely Alapítvány támogatható.
Várunk mindenkit dalokkal, jókedvvel, és bőséggel!
December 11. péntek 19.00 FELOLVASÓ SZÍNHÁZ
LACKFI JÁNOS: HAMBI-PIPŐKE
- színmű hét jelenetben -
A szerző
A Hambi-pipőke esetében viszonylag kevés szereplőt mozgat az egy helyszínen játszódó, jól követhető történet: a karakterek legtöbbje jellemzően egy-egy tulajdonság megjelenítői, az autoriter főnök, a bunkó biztonsági őr, a szerencsétlen visszautasított szerelmes funkciójuk szerint jellemzettek. A modern revizor-történet (ellenőr érkezik a gyorsétterembe) klasszikus vígjátéki elemekkel, versbe szedve hangzik el. A reflektálatlanul boldog vég a tündérmeséken is túltesz: a kisebb csínyeket elkövető jó (a gyorsétterem dolgozója, aki magát királynőként emlegetve hamburgerek között, olajszagban várja méltó párját, míg valamennyi férfiszereplő így vagy úgy szerelmével ostromolja) boldog párra lel a főnök által rettegett ellenőr személyében. A darab inkább tűnik megvalósuló és megvalósítható mesének. /Györe Gabriella/
Szereposztás:
ZSANETT, szépség (KIRÁLYNŐ) Szamosi Zsófia
NIKOLETT, átlagos lány (UDVARHÖLGY) Takács Nóra Dia
ROLAND, műszakvezető (UDVARMESTER) Herczeg Tamás
RICSI, biztonsági őr (AJTÓNÁLLÓ) Tarjányi Tamás
MARTIN, epekedő szépfiú (LOVAG) Gémes Antos
NÉNIKE Roszik Hella
CSAVARGÓ Friedenthal Zoltán
GAZDAG VENDÉG Gémes Antos
ÓRIÁS TERMETŰ SZAKÁCS Finta László
Szerkesztő-rendező: Solténszky Tibor
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 11. péntek 20.30 DÍJÁTADÓ ÉS IRODALMI EST
NIZZAI KAVICS-DÍJ ÁTADÓ
- az idei díjazott: TÓTH KRISZINA költő -
Tóth Krisztina, aki "nemzedékünk egyszerre sejtelmes és kegyetlen, dallamos hangú és virtuóz, újító és hagyomány-átíró költője" /Lackfi/
Hogy MI is ez a díj? 2001 novemberében jártam Nizzában, s egy marék gyönyörű kaviccsal tértem haza onnan: márványdarabot, üvegszilánkot, terrakottát, porcellánt, műkövet, pöttyös, foltos, kék, szürke, lila, vörös szikladarabokat csiszolt ilyenné a tenger. Egy-egy olyan barátomnak adtam aztán belőle, akinek a verseit szeretem, és a mai harmincas nemzedékbe tartozik. Később rájöttem, hogy egyfajta díj ez már voltaképpen, itt az ideje megalapítani. A kőhöz tehát díszdoboz is jár, s méltó az ilyesmit a legfőbb indoklással: magukkal a versekkel köríteni. Kavicsot hoztam tíz évre eleget, s hátha az évek során a kövekből felépül egy szubjektív és szolid, de lakható kis irodalmi épület. Az első díjátadásra 2004 novemberében került sor. A díjat, melyhez hangsúlyozottan NEM jár pénz, minden évben harminconéves költők vehetik át, akik már több mint tíz éve „a pályán fociznak”, s mégis, mint fiatalokat szokás őket lépten-nyomon felfedezni. Holott így a magam korabeli irodalmár az utánunk jövők, a huszonéves „valódi” fiatalok elől állja el a napot, szívja el a levegőt… Évről évre mindig ilyen korú, az asztalra már komoly dolgokat letett szerzőknek szeretném kiosztani a díjat, „ameddig az égi s ninivei hatalmak engedik, hogy beszéljek, s meg ne haljak”, úgyhogy voltaképpen az örök ifjúságot is remélem tőle: hetvenévesen is kénytelen leszek figyelni, mint „tempóznak” a pályájuk elején úszkálók. /Lackfi János, a díj alapítója/
Nizza, ó...
Az eddig díjazottak:
2003: Szabó T. Anna, Imreh András, Jónás Tamás
2004: Ács József, Filip Tamás
2005: László Noémi, Szakács Eszter
2006: G. István László
2007: Lövétei Lázár László
2008: Gál Ferenc
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
December 12. szombat 19.30 FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND-KLUBJA SZÜLINAPPAL
FASSANG LÁSZLÓ 36
A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.
Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A koncert az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 13. vasárnap 19.30 BOREST
Vendégünk: HORVÁTH ZOLTÁN mohácsi borász
- közreműködik: BORBÉLY MIHÁLY szaxofonon -
December 13-a a Karácsony előtti utolsó alkalom a borkóstolásra a Nyitott Műhelyben, ráadásul eléggé különleges műsorral. Két meghívottunk is lesz. Az egyik - na, ezt nem nehéz kitalálni - borász. Amit nehezebb, az a borvidék, hiszen Horváth Zoltán olyan környékről jön, ahonnan eddig nem járt nálunk senki: Mohácsról. Már kóstoltam a borait egyszer a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hát, remekek voltak. Idemásolok egy listát, amit az imént kaptam tőle:
Borka 2007 Mohácsi Királyleányka
Rozé 2009 Néró- Kékfrankos, kissé vaskos rozé - "ahogy mi szeretjük"
Lárfa 2009 Néró - Portugieser - Kékfrankos mohácsi bozsolé
Prím 2007 Cab. fr.-Kékfr. - Cabernet sauvignon cuvée: karcsú nagyvörös
Cirfandli 2008 édes - mazsolás túrós mellé.
És mellé nemcsak mazsolás túrós lesz: Zoltán, aki maga is mohácsi bordalokkal tarkítja a szövegelést, elhozza barátját, az egyik legjobb magyar szaxofonost, Borbély Mihályt, aki az este folyamán fújni fogja. Gyertek! S kérlek, ha van időtök, jelezzetek vissza, hogy nagyjából tudjuk, hányan leszünk! (A cím: Nyitott Műhely, Ráth György utca 4. a Délinél; az idő: dec. 13. vasárnap, este fél 8.)
Üdv: Lőke András
PS.: Horváth Zoltán borairól a www.planina-borhaz.hu honlapon olvashattok bővebben, idemásolok egy rövid bemutatkozót: Kézműves, családi borászatunkat 2003-ban alapítottuk, azzal a céllal, hogy megőrizzük illetve továbbéltessük Mohács kitűnő adottságokkal rendelkező szőlőhegyének - a mi nyelvünkön, azaz sokacul a Planinának - szőlő és borkultúráját. Ekkor kezdtünk szőlőtelepítésbe és körvonalazódott a ma 4 hektáros birtok szerkezete.
Bár a környékünket elsősorban fehérboros vidéknek ismeri a borértő közönség nagy része, a régi összeírásokból kiderült, hogy a filoxéra előtt 70-80%-ban Mohácson is - a közeli Villányhoz és Szekszárdhoz hasonlóan - kékszőlő fajtákat termesztettek. A mohácsi szőlőhegy termőhelyi adottságai - a rendkívül magas napsütéses órák száma, a kötött szerkezetű, kitűnő vízháztartású lösztalaj, a Duna rendkívül érdekes hatása az időjárásra mind - mind arra utaltak, hogy érdemes a fehérbort adó fajták termesztése mellett minőségi rozé, siller és vörösborok készítésével is próbálkoznunk.
Borok, poharak és más túrafölszerelések a helyszínen várnak. Mivel a jó italok sajnálatos módon nem olcsók, a résztvevőktől a költségekre pénzt szeretnék bevasalni, ráadásul előre. Ez a pénz kizárólag a felmerülő költségek (poharak, bor, rágcsálnivaló) fedezését szolgálja. Kalauzainkat szeretettel látjuk vendégül az esték mindegyikén. Mivel a létszám limitált, előzetes bejelentkezés szükséges az lokeandras@gmail.com címen. /Lőke András, az estek szervezője/
Belépődíj: 7.000 FtDecember 16. szerda 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Jelenkor Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
SCHEIN GÁBOR: EGY ANGYAL ÖNÉLETRAJZAI című regénye
- az íróval Vári György beszélget, közreműködik: Koszta Gabriella -
Schein Gábor könyvében egy elbeszélő, egy angyal mesél el két, időben és térben egymástól nagyon távoli életrajzot. A német Johann Klarfeld története a 18. században játszódik, a nevelődési regénynek is beillő életrajz hőse egy német kisvárosban születik és tölti gyermekkorát, majd apja halála után nem sokkal, 15 évesen ott hagyja anyját és testvéreit, hogy tanulhasson. Vándorlásai során bejárja a német fejedelemségeket és Flandriát. Először egy borbélyhoz szegődik el segédnek, majd csatlakozik Frangipan gróf huszárezredéhez, felcserként megjárja a háborút, hol a francia, hol a német seregekhez csapódva, kémkedéssel vádolják, fogságba esik, végül Hágába kerül, s ott is marad Del Filato úr, az olasz származású festő szolgálatában. A mester felesége halála óta egyedül neveli vak lányát, Carlitát, akibe a főhős beleszeret. A titokzatos és fantasztikus elemekkel átszőtt történet a német romantika, Hoffmann és Goethe műveit idézi.
A másik életrajz főszereplője az 1943-ban született Józsa Berta, dédszülei, nagyszülei, szülei és saját maga történetén keresztül egy magyarországi család sorsa tárul fel, mely a 20. század kiszámíthatatlan és kegyetlen történelmében a múlt elfedésével, eltitkolásával, a feledés taktikájával próbál életben maradni.
„Mert a világ közeli ugyan, csak ki kell nyújtanunk a kezünket, és a legtávolabbi szegletét is könnyedén elérjük, de nem otthonunk, és soha többé nem is lesz az” – írja az angyal a könyv egyik előbeszédében. Éppen ez otthontalanság az, ami mindkét történetben meghatározó, s ami ellen mindkét főhős eltérő eszközeivel hiába küzd.
A sűrű motivikus kapcsolatokon túl az otthontalanság mindent átható érzése, a származás elhallgatása, eltitkolása, a megbélyegzettségtől való félelem, a feledésben felbomló, de teljesen soha fel nem számolható zsidó identitás miatti szorongás és rettegés fűzi össze egy regénnyé a két történetet.
Az író portréja (Studio Bakos)
Schein Gábor 1969-ben született Budapesten. Költő, író, kritikus, műfordító, drámaíró.
Bövebben: www.jelenkor.com
A belépés díjtalan.
December 17. csütörtök 19.30 HATODIK (vagy hetedik?) MŰHELYFESZT
RUTKAI BORI és a BETONKA ZENEKAR
A Betonka zenekar, Kovácsné Gyapjas Betonka (egyszervolt népimester) fohászait, férjéhez (Kovács Losangeleshez) írt vallomás-töredékeit, a világra való csillagkapu kopogtatásait adja elő. Sugalmazott dzsessz zenészek és egy kiugrott apáca szakrál-haknija.
Rutkai Bori - ének-szöveg
Dudás Zsombor és Németh Csaba - ütőhangszerek
Lukács Gábor - sax
Szerető Dániel - basszusgitár
A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 18. péntek 19.30 HATODIK (vagy hetedik?) MŰHELYFESZT/DRESCH KLUB/JAZZMŰHELY
DRESCH MIHÁLY és LUKÁCS MIKLÓS koncertje
Hogy Dresch Mihályt és Lukács Miklóst szükséges-e bemutatni? Arról a zenekarról, amelyben lassan 10 éve együtt játsznak, vagyis a Dresch Quartetről elmondható lassan, hogy a magyar zenekultúra alaprétegének oly fontos része lett, amely szerepre szinte csak nagy klasszikusaink tehettek szert. Ha kimondjuk a nevüket, teljes egyértelműséggel keríthet bennünket hatalmába az a biztos és nyugalmas jóérzés, hogy a jazzben, ebben a originálisan amerikai - más tájékokon alig-alig honosítható (legtöbbnyire csak másolható) - műfajban születtet valami eredendően magyar, s úgy megszólalni, ahogy ők tudnak ezen a nyelven, valószínűleg a jazz hazájában se nagyon lennének képesek. (Finta)
Bővebben: www.sohalykeseru.hu
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő: Segesdi Móni)
December 19. szombat 20.00 HATODIK (vagy hetedik?) MŰHELYFESZT
DÉVÉNYI ÁDÁM akkusztikus szólókoncertje
Az 1957-es születésű Dévényi Ádám 14 évesen már saját dalait gitározta-énekelte. Benne volt a folk-rock mozgalom progresszív ágában, olyan zenekarokkal dolgozott, mint a Vizöntő vagy a Vasmalom, ahonnan a nagybőgős Soós Balázs még ma is mellette van. A legtöbben a furcsa hangulatú, magas költői értékkel bíró Dévényi-dalokat csak a Rolls és a Bikini átdolgozásai (Adj helyet magad mellett, Izzik a tavaszi délután, Közeli helyeken stb.) révén ismerik, melyek az eredetileg egy szál nejlonhúros akusztikus gitárra írt dalok össze-vissza szabdalt, vulgarizált rockváltozatai voltak (a dolog pikantériája, hogy még így is "Az év szövegírója" díjat hozták Dévényinek egy szakmai szavazáson). A dalszöveg-tranzakció hátterében álló baráttal, Trunkos Andrással közös Átmeneti Kabát projekt ugyanebben az időben sokkal izgalmasabb volt (annak egyik mellékterméke lett a két világháború közötti populáris depressziós dalokat hideglelős szintetizátorkísérettel feldolgozó Nincs kegyelem című 1986-os nagylemez, melyen Dévényi mellett Postásy Juli énekelt). Dévényi Ádám csak 1990-ben jelentette meg először saját szerzeményeit: az Adj helyet kazettán Soós Balázs mellett Börcsök Enikő színésznő működött közre rajta, akit még színinövendék korában, Kaposváron ismert meg az énekes. Az 1994-es Mindennapi éjek már CD-n is megjelent, de azóta csak két saját "kiadású" kazetta készült (Szabadság miatt zárva - 1996, Abszint - 1999), hasonlóan briliáns dalokkal. A kaposvári színházban jó ideig zeneszerzőként és színészként is dolgozó Dévényi nemcsak az egyik legfontosabb magyar dalszerző-énekes, de az egyik legjobb, legegyénibb hangú is. /Déri Zsolt szövege nyomán/
Bővebben: www.dadam.hu
Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő: Herbak Ági)
December 20. vasárnap 17.00 ARANYVASÁRNAPI KÖNYVBEMUTATÓ
A Sziget Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy
VARRÓ ZSUZSI és VARRÓ DANI (újra)fordításában megjelent L. CARROLL:
ALIZ KALANDJAI CSODAORSZÁGBAN ÉS A TÜKÖR TÚLSÓ OLDALÁN
című kötete
A Varró-testvérek - valamivel a közös fordítói munkát megelőzően
17.00 órától:
A kötetet bemutatja, továbbá VARRÓ ZSUZSA fordítását a Holmi novemberi számában megjelent részletekből felolvassa NÁDASDY ÁDÁM. Versfordításait felolvassa VARRÓ DÁNIEL.
18.00 órától:
Varró Dániel és Darvas Bence Vesztegzár-dalait előadja DARVAS BENCE és BOTH GABI.
Sir John Tennielnek az első kiadáshoz (1864) készült erdeti illusztrációival
Belépődíj: 1000 Ft, ami lefogyasztható szellemi vagy lelki táplálék formájában,
a Sziget Kiadónál az eredeti illusztrációkkal megjelent különlegesen szép kivitelű könyv a legjobb ajándék kicsiknek és nagyoknak most még az utolsó pillanatban ünnepek előtt, kedvezményes áron megvásárolható a helyszínen.
Bővebben: www.szigetkiado.hu
December 21. hétfő 19.00 DZSEMBORI (3. ÉVAD)
ROCKTÉRÍTŐ
- vendégünk: XANTUS JÁNOS rendező és KLÖPFLER TIBOR operatőr -
Menü: Szent Gombócz (vörösboros almával töltve) + Halászlé (zöldséggel, gazdagon)!
Színes, magyar dokumentum musical, 112 perc, 1988, rendező: Xantus János, operatő: Klöpfler Tibor, zene: Víg Mihály, szereplők:, Pajor Tamás (Önmaga), Bolyki László (Bej), Urbán Mariann (Krimhilda), Molnár Ildikó (Nő), Pauer Henrik (Gorcsev)
Xantusnak nagyon jó kapcsolatai voltak a 80-as évek alternatív és underground értelmiségével és művészvilágával. Sokszor kérte meg közülük barátait, hogy szerepeljenek egy-egy filmjében, de ez volt az első eset, hogy konkrét dokumentumfilmet készített egy csoportjukról. A film bár papíron a Neuroticról szól, valójában sokkal inkább Pajor Tamásról, az együttes alapítójáról és vezetőjéről. Az ő karaktere uralja az egész mozit, a kamera mindnehová őt követi és a zenekar többi tagját szinte csak akkor látjuk (a film vége felé haladva ez egyre jobban érvényesül), amikor a stáb valamilyen koncertjelenetet vesz fel. A rendező eredeti koncepciója az volt, hogy a film főleg a zenekarra fog koncentrálni, hisz annak programja pont ezekben az években teljesedett ki és érte el végleges formáját. Pajort persze külön bemutatták volna a film egyik blokkjában, de ez végül nem így lett, mert közbejött egy váratlan esemény, mégpedig az, hogy Pajor megtért a Hit Gyülekezetében (amely ebben az időben illegálisan működött). Ezekután többé már nem volt érdekes a zenekar, sokkal inkább az, hogy egy olyan (alternatív) sztárt, mint Pajort (akit a film elején még hosszú, loboncos hajjal látunk és szakadt nadrággal, a film végén pedig, rövid, ápolt frizurával és makulátlan öltönyben, fehér ingben nyakkendőben), mi visz rá arra, hogy ilyen drasztikusan változtasson az életén. Persze azért az alkotók rendesen lezárták a „történetet”. A zenekar feloszlott, Pajor pedig megtagadta teljes addigi munkásságát. A mozi végén már új együttesével, az Ámennel látjuk, amint a Móricz Zsigmond körtéren játszik boldogan, felszabadultan.
Pajor akkor és most
A leghíresebb betétdal: http://www.youtube.com/watch?v=BgdXW9Z-M5o
Belépődíj: 900 Ft (mozijegy) + 900 Ft (kajajegy)
December 22. kedd 20.00 SAMUEL BECKETT
"DUNSZTUNK SINCSEN!"
- TAKÁCS FERENC és VALLAI PÉTER emlékeznek a 20 évvel ezelőtt meghalt SAMUEL BECKETTre, közreműködik: DARVAS FERENC zongorán -
Takács Ferencet idézem: "Majd csak lesz valami, ahogy magunkat ismerem."
Most még dunsztjuk sincsen...
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 28. hétfő 19.30 KONCERT/SZELVESZTER-ELŐ
QUARTET ESCUALO
Utána néztem: a Quartet Escualo legelső koncertjét 2003 március 26-án volt - hol máshol, a Nyitott Műhelyben! Azóta fantasztikus karrier áll mögöttük: pl. mindjárt, a 2004-ben, a Nemzetközi Harmonika Szövetség castelfidardoi (Olaszország) világversenyén, komoly zenei kamaracsoportok kategórián a teljes mezőnyt maguk mögé utasították! Örömteli, hogy a zenekar és a Műhely kapcsolata azóta is eleven: idén hatodik alkalommal rendezzük meg közös előszilveszteri partinkat.
A zenekart tagjai a budapesti színházi és komolyzenei élet kiemelkedő muzsikusai. A klasszikus zenén nevelkedett előadók e műfaj mellett otthonosan mozognak a jazz, a klezmer és a latin zenei stílusok világában is. Az együttes műsorán elsősorban Astor Piazzolla művei szerepelnek, saját hangszerelésben. A kvartett célja, hogy a világhírű argentín zeneszerző műveit a hazai közönség számára mind szélesebb körben ismertté tegye. Az együttes hangzásának különlegességét a szokatlan hangszer-összeállítás adja, amely rendkívül szuggesztív és dinamikus kifejezőerőt tesz lehetővé. A koncerteken ugyanakkor kortárs zeneszerzők a kvartett számára írt művei is rendszeresen szerepelnek. Közülük Kerek Gábor "A la barokk" című művét a Magyar Rádió felvételen is rögzítette. A közeljövőben Melis László és Németh Gábor műveivel is bővül a repertoár. A négy művész elsősorban a természetes hangzást kedveli, ezért fellépéseiken kizárólag akusztikus hangszereken játszanak. Előadásmódjukra jellemező a virtuóz hangszeres játék és a magas fokú muzikalitás.
Ács Péter - nagybőgő
Deli Zsolt - harmonika
Kerek István - hegedű, brácsa
Mayer Albert - gitár
A Quartet és a Műhely a koncertet követően szeretetel látja közönségét egy-egy pohár pezsgőre!
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
December 31. csütörtök 20.00 SZILVESZTER/BEG-KLUB
BALÁZS ELEMÉRREL és a BEG tagjaival
Tavaly véglegessé vált a legjobb konstrukció: éjfélig finom jazzt játszik a zenekar, éjfél után viszont vad tánzenét szolgáltatnak! Emlékszem, egy éve kivétel nélkül mindenki táncra perdült, annyira elementárisan hatott, hogy ilyen kiváló előadásban hallhatjuk vissza a rég ismert slágereket.
Dohányzás céljára a kisterem első felét áldozzuk be, ezzel idén végre megoldódik a régi gond: a nagyterem teljességgel füstmentes lesz!
A belépőben az éjféli pezsgő, továbbá az önkéntesek és a zenészek juttatása foglaltatik. Étel, ital külön vásárolható majd a pultnál. Ahogy eddig mindig, lesz mindenféle jó: finom borok, többféle melegétel, zsannamanna - ígérem!
Belépődíj: 3.500 Ft (Előleg szükséges, mely személyesen a Műhelyben fizethető.)
l
Keresés
partnerek:
