PAP ÁGNES ÉS IVÁNYI GÁBOR HAGYOMÁNY-ISMERKEDÉSI SOROZATA
- zsidó barátaink elzsidósítására, nem zsidó barátainknak pedig, puszta örömszerzésre -
 

A világtörténelem egyik legrégibb szabadságünnepének, a PESZACH kiemelkedő jelentőségű aktusának fölidézésével indítjuk újra a sokak által már ismert és kedvelt sorozatunkat. SZÉDER ESTÉRE hívjuk mindazokat, akik az általunk kínált, hangsúlyosan civil, fesztelen, vidám együttlétben szeretnék megismerni a zsidó hagyományt, a szokásokat, a történelmi hátteret, az ünnep más vallásokhoz való viszonyát, akik szeretnék végigélni, végig csinálni a Széder este szertartását. Iványi Gábor metodista lelkész kalauzolásával ezt kötelezettségek és kötöttségek nélkül lehet megtenni. És a program háziasszonya, Pap Ágnes által készített ünnepi étkek falatozása közben, alkalom nyílik a témáról és/vagy másról való beszélgetésre, vitára is.
Belépés nyitottsággal, és az elemózsiához való pénzbeli hozzájárulással. Felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindenkire – a legfiatalabbakra is! – számítunk. Aki pedig autentikus környezetben szeretne találkozni az ünneppel, várják a zsinagógák.papagi@chello.hu
Hogy senki ne maradhasson éhes, kivételesen előzetes bejelentkezést kérünk a papagi@chello.hu címen, Pap Ágnesnél.

BOLONDOK NAPJA /All Fools’ Day/
 - az ELTE Angol Tanszéke ex-English Club-jának rendezésében -
 

Takács Ferenc professzor 2006-ban, mint Békakirály

Vendégünk: Mihályfi Imre

A gyáva - magyar filmdráma, 90 perc, rendező: Mihályfi Imre, író: Sarkadi Imre, szereplők: Huszti Péter, Kállai Ferenc, Kálmán György, Tordai Teri
Sarkadi története a narrátor, Éva 30. születésnapján kezdődik. A főhős hirtelen
megelégeli korábbi életét, hogy a gazdag szobrász dekoratív felesége, és elindul a hétvégére. Egy faluba érve az autója elromlik, és Éva beleszeret abba a vonzó fiatalemberbe, Pistába, aki segít szerelni. Mivel otthon a férje éppen házibulit tart, Éva hirtelen eldönti, hogy meghívja Pistát. A fiatalember másik
társadalmi osztályba tartozik, de természetesen viselkedik a szokatlan környezetben. Másnap reggel Éva a faluba utazik, ahol megmarja egy vipera, de Ő Pista figyelmeztetése ellenére megragadja az állatot, és igen józanul felvágja és kivérezteti a sebét. Pista dicséri bátorságát. De mikor a férfi a jövőt kezdi
tervezni, sőt még egy munkaajánlatot is visszautasít Éva kedvéért, Éva kezd elbizonytalanodni. Szeretne elválni és saját, értelmes életet kezdeni, de a férje jól látja, hogy nem fog tudni lemondani kellemes életszínvonalukról. A következõ randevún Éva be akarja bizonyítani Pistának, hogy nem gyáva, és
megeszik egy hernyót. Ám bármennyire megértő is Pista, Éva nem tud szembenézni vele, egyszerűen elsodródik tőle a tömegben, és az élete semmiben nem változik.
A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

Színes magyar dokumentumfilm, 50 perc, 2006, rendező: Bódis Kriszta, operatőr: Takács Mária, zene: Cserepes Károly, narrátor: Bódis Kriszta, munkatárs: Gordon Agáta, Tímár Magdolna, producer: Muhi András, gyártásvezető: Vigh István, Stalter Judit, vágó: Gyimesi László, szereplők: Kalányos Mari, Bán Mari, Tímár Magdi, Gordon Agáta
"A cigány nő hívta be magához először a hónapok óta magányos másikat, aki a falu szemében nagyot bukott válása utáni látványos elszegényedésével. Azelőtt nem beszéltek, csak látásból ismerték egymást, nem volt mit szólnia az önállóság morzsájával sem rendelkező fiatal roma nőnek az autón járó gazdag leszbikusokhoz és fordítva, hiába, hogy csak harminc ember élt a faluban. Valahol itt kezdődik a történet."
Zsákfalu. Valamikor egy kiköltöző leszbikus közösség települt ide. Ma már csak néhányan maradtak lent. Egyikük elszegényedve ugyan, de egy igen értékes házban lakik. Ő az, aki beleszeret a szegénysorsú, roma szomszédasszonyába, M.-be. M-annak ellenére, hogy heteroszexuális és alkoholista, bántalmazó férje veri, gyámhatósággal fenyegetőzik, a falu pedig most már nem csak származása miatt veti meg - viszonozza a szerelmet. Soha nem szerettek még önmagamért?- mondja. Arra vár, hogy férje elmenjen és ő végre átköltözhessen három gyerekével a szerelméhez.
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!

E kötet válogatott novelláiban is csupa köznapi eseményt és figurát sorakoztat föl. Gátlástalan, lányok kedvence egyetemistát, bölcselkedő, monologizáló részegeket, egy fogadót a vasárnapi lóversenyen, utcaseprőket a járdaszegély mellől, mozi előtt ácsorgó jegyüzért, filmírót vagy az 1952-ben éppen férfivá érő főiskolásokat, az élettel, a szerelemmel ismerkedő fiatalokat, életük köznapi pillanataiban. De e pillanatok embert próbálók, magatartást, életformát megmérők. Csurka minden hőséről tud valami meglepőt, egyedien emberit mondani a rá olyannyira jellemző, gyöngéden fölényes és bölcsen megértő iróniával.



Kísérőfilm: Ki lesz a bálanya? - tévéfilm, 1979, rend.: Dömölky János, szereplők: Őze Lajos, Haumann Péter, Szilágyi Tibor és Cserhalmi György
Dömölky szépen és komolysággal rendezte meg a tévéváltozatot. Munkája felette van annak a mércének, amit a televíziótól megszoktunk. Ezúttal minden méltó a drámához. S itt eszünkbe jut még valami, legjobb színészeink játéka. Négy színésze Őze Lajos, Szilágyi Tibor, Haumann Péter és Cserhalmi György, most: mesterkvartett. Micsoda szólók, milyen nagyszerű összhangzat. És váltások, kitartott hangok. És csendek. Sehol egy rutinos megoldás. A színész ne valljon, a színész ábrázoljon. De úgy, mint ők négyen, hogy közben az izmaikban, a torokszorulásukban, az eltorzult röhögésükben is ott van, hogy miféle rekviemhez kísérőjátszma ez a parti. (Sándor Iván)
Az est a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan!
 

Április 16. csütörtök 19.00 IRODALMI EST

FEHÉR BÉLÁval
András László és Kemény István beszélgetnek



"...magától értetődő természetességgel teremt szereplőket, mi több: figurákat, ahogy a cselekmény, a bonyodalom szinte észrevétlenül születik meg keze alatt, olyan játszi könnyedséggel, hogy a modern irodalom felezési idejéhez szokott olvasó csak kapkodja a levegőt, és ahogy árad belőle az 'írni tudás', a nyelvi humor: nem csurog, csöpög, csordogál, hanem zúdul. Mert ha igaz, hogy a stílus az ember, akkor Fehér Béla legalább kéttucatnyi személy egyszerre. Érthetetlen, hogy miért nincs jobban jelen az irodalmi köztudatban – hacsak azért nem, mert félünk szórakoztató és olvasmányos könyvről kijelenteni, hogy esztétikailag is értékes."  "...egyszerre rokona Rejtőnek, Rabelais-nak és García Márqueznak." (Papp Ágnes Klára)
Részlet a literán a szerző legutóbbi regényéből: http://www.litera.hu/irodalom/feher-bela-filko
Az est a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

DÉS ANDRÁS TRIÓ

A Dés András Trió 2007. október 23-án mutatkozott be a Nyitott Műhelyben. A zenekar nagyrészt páratlan metrumú, ritmikailag összetett számait a közönség kedvezően fogadta. A zenekarvezető egyedi összeállítású kézidob-felszerelése, illetve a két másik hangszeres kivételes ritmikai felkészültsége a garancia a zenekar friss hangjára, pontos, kidolgozott megszólalására. A zenekar tagjai mindhárman a magyar jazzélet ismert és magasan elismert tagjai. A formáció azonban a maga nemében mégis olyan újdonságokat, formabontó elemeket hoz a magyar zenei életbe, amelyek a legfiatalabb generáció bátorságát, vállalkozó kedvét idézik.
Dés András - ütőhangszerek
Oláh Szabolcs - gitár
Szandai Mátyás - nagybőgő
A program az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 
Április 18. szombat 19.30 DRESCH KLUB

Április 20. hétfő 19.00 TÖBB MINT FILMKULB

Ügymenet:
- 19.00-től filmvetítés - FASSBINDER: A FÉLELEM MEGESZI A LELKET
- közben Bori megfőzi a vacsorát (igény szerinti mennyiséget és minőséget)
- film után estebéd - a menü: Andalúzia Kutyatej-berízs, Katalán Talány (nagyon finom improvizációk)
- jó(est)ebédhez szól a nóta: Bori népdalokat énekel
- aztán ki-ki hazamegy taxival, biciklivel


Menü: Tavaszi csirkemáj ragozott burgonyával

A félelem megeszi a lelket (Angst essen Seele auf) - színes német játékfilm, 93 perc, 1973, rendező: Rainer Werner Fassbinder, forgatókönyvíró: Rainer Werner Fassbinder, zeneszerző: Rainer Werner Fassbinder, operatőr: Jürgen Jürges, producer: Rainer Werner Fassbinder, vágó: Thea Eymesz, szereplők: Brigitte Mira (Emmi Kurowski), El Hedi Ben Salem (Ali), Barbara Valentin (Barbara), Irm Hermann (Krista), Elma Karlowa (Mrs. Kargus)
Emmi takarítónőként egészíti ki nyugdíját. Egy kocsmában megismerkedik a nála jóval fiatalabb marokkói vendégmunkással, Alival. Egymásba szeretnek. Amikor elhatározzák, hogy összeházasodnak, a külvilág gyűlölködésével és értetlenségével találják szembe magukat. Ez a külső nyomás felszínre hozza a köztük a problémákat.

Belépődíj: 800 Ft (mozijegy), 800 Ft (kajajegy)
(Jegyszedő kerestetik!)
 

---

Starobinski legújabb magyarul megjelent kötetében, A varázslónők-ben, az opera műfajával foglalkozik. Zene és szöveg megbonthatatlan egységét körüljárva mutatja meg, hogy a színpadra vitt opera, melynek gyakori témája a varázslat, a csábítás, az átok és a megváltás, hogyan képes múló káprázatként újjáéleszteni az ősi legendák egykor rendkívül erőteljesen ható, mára megkopott varázserejét. Ismert és kevésbé ismert operák librettóit, kulcsszavait elemzi - Mozart mellett Jean-Jacques Rousseau-ra is sort kerít, akinek páratlanul elmélyült ismerője. A kötet zárásaként egy hajdan nevezetes mű Napóleonra, E. T. A. Hoffmannra, Stendhalra és Balzacra tett hatását eleveníti fel. Mintha csak szakadatlan párbeszédet folytatna zeneszerző-írókkal és író-zeneszerzőkkel s (ebben áll az ő külön varázsa) a mindenkori olvasókkal is.
Lőrinszky Ildikó, a kötet fordítója - magyar–francia–összehasonlító irodalomtörténet szakon végzett, a Sorbonne-on doktorált, jelenleg a Debreceni Egyetem tanára. Műfordítóként szépprózát és értekező prózát fordít franciából, többek között Denis Diderot, Maurice Blanchot, Paul Ricoeur, René Descartes, Georges Bataille, Gustave Flaubert (rövidebb vagy hosszabb) műveit ültette át.
Kovács Ilona - irodalomtudós, tanár, esszéista, műfordító, az irodalomtudományok kandidátusa, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékén egyetemi docens; franciából fordít, többek között de Sade márki, Casanova, George Sand, Rimbaud, Yourcenar prózáját.
Az est a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a MASZRE támogatásával jött létre.
Bővebben: http://www.muforditok.hu/index.php?id=73
A belépés díjtalan.

KOVÁCS LINDA QUARTET



A Kovács Linda Quartet zenéjében az érzékiség száll egy síkra a kifinomultsággal, hol latinos ritmizálásban, hol groove-os menetekben, hol pedig romantikus dalban bontakozva ki. Hangzásvilágukat az egység, a könnyedség és a fiatalosság hatja át. Lindáék összhangja mellőzi a hősködést, mentes a felesleges, pátoszos megfogalmazásoktól, saját, letisztult burkában szólal meg, melyben eredetileg is fogant. Hangszerközpontú gondolkodásuk nem divatos elvárásokra, hanem tradicionális, egyben modern életszerű megfontolásokra épít. Mikor először meghalljuk Linda hangját, először talán Norah Jones juthat eszünkbe, de dőre dolog lenne ilyen egyszerű kapaszkodási pontot találni. Mély tónusa, lágysága, és Linda kifogástalan kiejtése egyedül önmagát jellemzi.
Kovács Linda - ének
Fenyvesi Márton - gitár
Hoch Ernő - bőgő
'Sárvári' Kovács Zsolt - dob
Bővebben: http://www.myspace.com/lindakovacs
A program az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

Április 25. szombat 19.00 FILM-SZÍNHÁZ-KLUB

FRITZ LANG-MOLNÁR FERENC: LILIOM
- bemutatja: BABARCZY LÁSZLÓ -




Új sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig; és akinek ennyi jó kevés a hírverésből, annak a számára álljon itt a tavaszra tervezett két előadás: április 25-én Babarczy László mutatja be Molnár Ferenc Liliomjának 1934-es filmváltozatát, Fritz Lang rendezésében, Charles Boyer főszereplésével, május 23-án az Edward Albee Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf) című darabjából Elizabeth Taylor és Richard Burton főszereplésével készül film Kornis Mihállyal. Vigyázat! Mindkét előadás eredeti nyelven angol felirattal lesz, esetleg érdemes előtte elolvasni a darabokat.
Mindent nem lehet egyszerre levetíteni, így őszre marad A kaméliás hölgy Greta Garboval, a Szentivánéji álom Max Reinhardt, Schnitzler La Ronde (Reigen) Max Ophuls, A két úr szolgája Giorgio Strehler, a Hamlet Peter Brook rendezésében, és már tél lesz, mire sorra kerül a Shakespeare Összes Rövidítve az eredeti amerikai előadásban, a Jövőre veled, ugyanitt Ellen Burstyn és Alan Alda főszereplésével, vagy a 'Milva canta Brecht' a milánói Piccolo Teatroból.



Liliom - bemutató: 1934. május 15. Franciaország, rendező: Fritz Lang, szerzők: Molnár Ferenc (színmű), Bernard Zimmer (forgatókönyv), nyelv: francia, felirat: angol, játékidő: 118 perc, szereplők: Charles Boyer, Madeleine Ozeray, Florelle, Pierre Alcover, Robert Arnoux, Roland Toutain
Molnár Ferenc (1878-1952) legismertebb és legtöbbet játszott színműve a Liliom (1909), amely először novellaként jelent meg. Színpadon először megbukott, később zajos sikereket aratott, majd az 1913-as bécsi bemutató után világhírű lett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesített, majd alapjául szolgált az 1945-ben a Brodwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek is.
Fritz Lang (1890–1976) osztrák származású német filmrendező, forgatókönyvíró és producer. A német filmgyártás egyik legmeghatározóbb egyénisége. Filmjei által a német film széles nemzetközi közönséget hódított meg és a hollywoodi filmek komoly vetélytársává vált.
A sorozatot - sokak értő közreműködésével - Sztrókay Kálmán szerkeszti. 
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

VI. JACQUES TATI RÖVIDFILMEK
Vendégünk: BIKÁCSY GERGELY filmesztéta

"Nemrég az Európa Parlament ultramodern székházában bolyongtam Brüsszelben. Ismerős volt a csupaüveg falanszter-labirintus, nem tudtam, honnan. Aztán rájöttem: Tati és Badal János már megcsinálta negyedszázaddal korábban a Playtime-ban, minden idők legkeserűbb komédiájában. Keserű? Szívkeserű, mondanám, a gyomorkeserű analógiájára. Nincs a Tati-filmeknél hatásosabb gyógyszer mélabú ellen. A "Kelekótya angyal", ahogy Bazin nevezte, a mozi utolsó burleszkhőse, több nincs, valószínűleg nem is lesz. Annak a világnak vége - erről a tragikus felismerésről szól az összes filmje, olyan mély fájdalommal, hogy a hasunkat fogjuk a röhögéstől." [Báron György]

Ismét egy speciális sorozat élvezői lehetnek a Nyitott Műhely 2008 őszi filmklubjának résztvevői: az Insert csoport szervezésében korábban bemutatott komikus „néma-triász" (Buster Keaton, Charles Chaplin és Harold Lloyd) filmjei után most a szellemi utód és örökös, a halhatatlan Jacques Tati életművét ismerhetik meg az érdeklődők.

 

 

A POSTÁSOK ISKOLÁJA (L’école des facteurs), fekete-fehér feliratos francia vígjáték, 15 perc, 1947, rendező: Jacques Tati, forgatókönyvíró: Jacques Tati, zeneszerző: Jean Yatove, operatőr: Louis Félix, szereplők: Jacques Tati (postás), Paul Demange (a posta főnöke). Egy kis faluban három postás hordja ki naponta az embereknek a küldeményeket biciklivel. Szinte egy koreográfia szerint mesteri tökéletességre viszik a levélkihordás technikáját és sebességét. Céljuk az, hogy - főnökük utasításának megfelelően - időben odaérjenek a postahelikopterhez az elküldendő levelekkel...

VIGYÁZZ A BAL ÖKLÖDRE! (Soigne ton Gauche) feliratos francia vígjáték, 12 perc, 1936, rendező: René Clément, forgatókönyvíró: Jacques Tati, zene: Jean Yavotte, szereplők: Jacques Tati, Jean Aurel, Max Martell, Robur Chiville. A boxról ábrándozó farmernak egyszer csak valóra válik a kívánsága, amikor hirtelen egy ringben találja magát.

ESTI ISKOLA (Cours du soire), szines feliratos francia rövidfilm, 30 perc, 1967, rendező: Nicolas Ribowski, forgatókönyvíró: Jacques Tati, operatőr: Jean Badal, zene: Léo Petit, szereplők: Jacques Tati (Monsieur Hulot), Marc Monjou. Tati a korlátolt színész nebulóknak a komikus színészség alapszabályait demonstrálja.
 

A postások iskolája

A filmklub házigazdája: Barna Gábor Botond, a program szervezője: Csikós Ildikó, a fordításokat Jenei Szilvia, Radics Zsuzsa és Barna Gábor Botond készítették.

Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

---

 

Május 1. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

FEKETE ISTVÁN QUINTETT

Íme egy családi formáció! Amikor a zenei tehetség tovább öröklődik, a családfő megteheti, hogy zenekarába saját fiait hívja muzsikálni. Különösen szerencsés eset, ha majd minden posztra akadhat megfelelő jelöltje. Fekete Istvánról csak annyit, hogy szinte minden ismert jazzmuzsikussal fellépett Magyarországon. A fiatalok javarészt még zenei tanulmányaikat folytatják vagy nemrég estek túl rajta: Ifjabb Fekete István és Dely Péter a Kőbányai Zenei Stúdióban végeztek gitár, ill. zongora szakon, Fekete János jelenleg oda jár dob tanszakra. Fekete Zoltán gimnazista trombitán és basszus gitáron játszik.
A koncerten a Quintett saját szerzeményeket ad elő most készülö cd-jéről.
Ebben a felállásban felléptek Horvát országban és Esztergomban.
Fekete István - trombita, szárnykürt
ifj. Fekete István - gitár, ének
Dely Péter - zongora
Fekete János - dob, beatbox
Fekete Zoltán - basszusgitár, trombita

Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

Május 2. szombat 19.30 KONCERT

 

LAUS PANNONIAE
BÓLYA MÁTYÁS - SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS DUÓ
- népzenei ihletésű improvizatív kamarazene fúvós- és pengetős hangszerekre -

 

A népzene felől érkeztünk, de találkoztunk a történeti zenével. Hisszük, hogy a múltban e kettő között nem húzódott olyan éles határvonal, mint ahogy azt ma tapasztaljuk. Műsorunkban így kerülhet egymás mellé a gregorián hagyomány, középkori szokásdallam, a XVII. századi Európa közkedvelt táncai vagy éppen a moldvai magyarok által megőrzött ballada. A dallamközpontú improvizáció mellett fontos művészi eszközünk az a folklórban kristályosodott zenei gesztusrendszer, amely képes életre kelteni a régmúlt írásba merevedett zenei töredékeit.
Szokolay Dongó Balázs – csövek
Bolya Mátyás – húrok
Belépőfdíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

 

Május 4. hétfő 19.30 TV-FILMKLUB

SZÁNTÓ ERIKA-HANS HABE: KÜLDETÉS EVIANBA

 

Vendégünk a rendező: Szántó Erika
 

Színes magyar-NSZK film, 93 perc, 1988, rendező: Szántó Erika, író: Hans Habe, forgatókönyvíró: Szántó Erika, zeneszerző: Fényes Szabolcs, operatőr: Szabó Gábor, szereplők: Klaus Abramowsky (Benda professzor), Ráckevei Anna (Bettina), Venczel Vera (Elisabeth), Hollósi Frigyes (Silberstein), Nagy Anna (Házvezetőnő), Haumann Péter (Schönglass), Kern András (Grünewald)
 

 

1938 nyarán, egy hónappal Ausztria bekebelezése után és egy évvel a háború kitörése előtt Menekültügyi Konferenciára gyűlnek össze a világ diplomatái a svájci Evianban. Ide küldik a nácik a nagy tekintéllyel rendelkező Benda professzort, akinek az a feladata, hogy meggyőzze a diplomatákat: tízmillió dollárért vásárolják meg félmillió zsidó életét Németországtól. Ám senkit, még a zsidók képviselőit sem tudja meggyőzni arról, hogy a valóban ördögi üzlet - hisz a németek a pénzt fegyverkezésre fordítanák - az egyetlen esély az emberek életének megmentésére... Az eredeti mű írója, Hans Habe maga is részt vett a konferencián fiatal újságíróként. Negyedszázaddal később született regényében a világ felelősségét vizsgálja.
A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

Május 5. kedd 19.30 BEG-KLUB

BALÁZS ELEMÉR GROUP

 

 

A Group és a Műhely azért kezdeményezte ezt a klubot, hogy e kivételes formáció rendszeres idöközönként biztosan elérhetö legyen saját közönsége számára. Ráadásul olyan környezetben, ahol e zenészek leginkább otthon érzik magukat. Erre a jelen konstellációban a Nyitott Mühely a legmegfelelöbb hely...

Balázs Elemér - dobosként és zeneszerzőként - immár másfél évtizede meghatározó alakja a magyar jazzéletnek, s 1995 óta zenekarvezetőként is működik. Ezzel a nagysikerű formációval, amely csodálatos leleménnyel ötvözi a jazzt, a magyar népzenét és a világzenét, külföldön is hatalmas sikert aratott.

Balázs József, Elemér öccse, a fiatal generáció egyik legtehetségesebb zongoristája, a Krakkói Jazz Juniors Versenyen pedig a legjobb szólista díját nyerte el. Most már saját együttesét vezeti, de bátyja zenekarának is egyik húzóembere.

Winand Gábor egyedülálló énekhangjának köszönhetően a magyar jazzélet talán legtöbbet foglalkoztatott énekese. Rendszeresen hallható felesége, Elsa Valle énekesnő oldalán, akivel kubai jazzt játszanak. Első szólólemeze, a Corners of my mind - mely Gadó szerzeményeiből áll - az év lemeze lett Franciaországban a Jazzman magazin kritikusainak szavazata alapján.

Hajdú Klára Szegeden öt évig tanult alapfokú jazzéneket. Ezután 3 évig Székesfehérváron jazzkonzervatóriumban folytatta tanulmányait jazzének szakon. 2001-ben a SONY MUSIC tehetségkutató versenyén szólóének kategóriában elsö,összesített versenyben pedig 3. helyezést ért el. A TV2 Megasztár versenyében a legjobb 16 között végzett. Jelenleg a Liszt Ferenc Zenemüvészeti Egyetem Jazz Tanszékének hallgatója.

Soós Márton az együttes figyelemre méltó, fiatal új bőgőse, aki egyben a díjnyertes Oláh Szabolcs Quartetben is remekel.

Lamm Dávid az egyik legjobb fiatal magyar jazzgitáros, aki a Kovács Linda Quartetnek is az egyik ékessége, nem beszélve saját nagyszerű együtteséről és a számtalan formációról, amely igényt tart játékára.

Czibere József  hihetetlenül leleményes és eredeti ütős, képességeire egyre több élvonalbeli zenekarvezető is felfigyelt, újabban már a Balázs Elemér Groupnak is egyik erőssége lett.

Bövebben: www.balazselemergroup.hu

http://www.youtube.com/watch?v=bXyfXNAhBPY 

A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

---

Május 6. szerda 18.00 KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

MŰHELYDIALÓG
- SZABÓ SANYI fotókiállítása az elmúlt év KÉSELÉS VILLÁVAL című irodalmi sorozatáról -



A kiállítást megnyitják: András László író és Babiczky Tibor költő
Bővebben: www.uvegszem.hu
A belépés díjtalan.

---

Május 7. csütörtök 19.00 IRODALMI PÁROK

A Szépírók Társasága és a Nyitott Műhely Irodalmi Szalonja

 

THOMKA BEÁTÁval és PÁLINKÁS GYÖRGYgyel
Bán Magda és Torma Tamás beszélgetnek



Thomka Beáta a vajdasági Torontálvásárhelyen született,  az újvidéki egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet, később ugyanitt tanársegéd, docens, rendkívüli egyetemi tanár. 1991-ben vendégtanár lett a pécsi és a budapesti tudományegyetemeken. Két évvel később Pécsett tanszékvezető docens, 1999-ben az irodalomtudomány doktora, 2002-től a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetője.  Iskolateremtő tanári tevékenységéért, irodalomelméleti és kritikusi munkásságáért, a modern irodalom- és művészelméleti szakirodalom magyar nyelvű gyűjteményeinek létrehozásában játszott alapvető szerepéért idén részesült Széchenyi-díjban. Jelenleg, továbbra is tanulmányokat ír a narratítv örökség kutatással és elebeszélés-elmélettel kapcsolatosan, továbbá szerkeszt, és a pécsi doktoranduszok munkáját patronálja.
Pálinkás György költő, szerkesztő, a Kijárat Kiadó alapító-igazgatója. Az ELTE magyar-könyvtár szakán végzet, de volt nyomdai segédmunkás, hírlapkézbesítő, vagonkirakó, könyvtáros, művészeti főelőadó, 1986-től szabadfoglalkozású író, szerkesztő. 1995-től a Kijárat Kiadó igazgatójaként.... Második kötete fülszövegében olvashatjuk: "Nála is tagadhatatlan a közérzetkrízis és -kritika, az eszmei rezignáció és a tanácstalan hiányérzet, de tagadhatatlan az a tárgyszerű fölény is, amely kiemeli az említettekből, illetve átemeli a vitális elviselésbe legalább. Mert Pálinkás György nem kompenzálja az életbevágó banalitásokat megoldásokkal, hanem életbevágó megoldatlanságban és - tegyük hozzá - éppen olyan valóságban tartja őket. Problémahelyzete ezért "tárgyalóképes" és igazán líraképes.
A belépés díjtalan."

 

---

Május 8. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

DAVID YENGIBARJAN harmónikaművész szólókoncertje



Örmény születésű, de itt élő virtuóz harmonika-művész saját szerzeményeit játssza. Muzsikája az örmény népzene, az argentin tangó, Astor Piazzola zenei világa és a jazz sajátos, teljesen egyéni ötvözete. Gyönyörű, érzelmes és szenvedélyes muzsikájával már meghódította a londoni, amszterdami, párizsi és a bécsi közönséget is. Ő volt az első, aki a Nyitott Műhelyben élő zenét játszott.
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

---

Május 9. szombat 19.00 FILMBEMUTATÓ

KÁDÁR



A HCC Media Group és a Pelagi Film közös produkciójában készült 70 perces portréfilm Kádár János életét mutatja be, történészek, szociológusok, kortársak és sok archív felvétel segítségével. A filmben megszólal Berecz János, a történész M. Kiss Sándor, Valuch Tibor, Pók Attila, a kétkötetes Kádár-monográfia szerzője, Huszár Tibor, az orosz diplomata, Valerij Muszatov, az irodalomtörténész Takács Ferenc, a szociológus Miszlivetz Ferenc és a jogtörténész Zinner Tibor.
Rendező. Muszatics Péter, producer: Cirkó József, dramaturg: Buslig Eszter, fényképezte: Horváth Mihály, vágó: Kornis Anna, zenei szerkesztő: Jánoska István



A vetítés idején krumplis tészta és Lánchíd brandy - Kádár kedvenc étke és itala - kapható lesz!

A belépés díjtalan!

---

Május 11. hétfő 19.00 SZEZŐI FILMKLUB

Fekete - Fehér/TARR BÉLA kontra FEHÉR GYÖRGY 8.

 

TARR BÉLA: WERCKMEISTER HARMÓNIÁK

 

 

Werckmeister harmóniák - fekete-fehér magyar-német-francia-olasz filmdráma, 145 perc, 2000, rendező: Tarr Béla, Hranitzky Ágnes, író: Krasznahorkai László, forgatókönyvíró: Tarr Béla, zeneszerző: Víg Mihály, operatőr: Medvigy Gábor, Novák Emil, Patrick de Ranter, Rob Tregenza, Erwin Lanzensberger, Gurbán Miklós, vágó: Hranitzky Ágnes, szereplők: feLugossy László, Derzsi János, Kállai Ferenc (Igazgató), Lázár Kati, Dzsoko Roszics, Lars Rudolph (Valuska János), Hanna Schygulla (Eszter Tünde), Peter Fitz (Eszter György), Kormos Mihály (Factotum)

 

 

A történet egy magyar alföldi kisvárosban játszódik. Csikorgó, igazi hideg van - hó nélkül. Több százan állnak a főtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy végre megláthassák az attrakciót, egy bálna kitömött tetemét. Jönnek mindenfelől. A környező tanyákról, az Alföld különböző zugaiból és az ország egészen távoli vidékeiről is. Néma, arctalan, rongyokba burkolódzó tömeg követi az otromba szörnyet. Ez a furcsa állapot - az idegenek megjelenése és a rendkívüli fagy - megzavarja a kisváros békésnek amúgy sem nevezhető rendjét. Az emberi viszonyok felborulnak, a történet ambíciózus szereplői úgy érzik, kihasználhatják a helyzetet, az amúgy is passzivitásra ítélt emberek pedig még nagyobb bizonytalanságba zuhannak. Az elviselhetetlenségig fokozódó feszültséget a bálna mögött lapuló, arctalanságba burkolódzó Herceg figurája robbantja fel. Puszta megjelenése is elegendő ahhoz, hogy elszabaduljanak a gyilkos indulatok. Nem kíméli a tudományosság mögé bújó kívülállást, sem a kamaszos lelkesedést, a kispolgári kényelemféltést, a családot - semmit, amit az európai kultúra az utóbbi évszázadokban magatartásformaként konzervált.

Bővebben:www.szerzoifilmklub.atw.hu

http://www.youtube.com/watch?v=bi9urRRuHUU&feature=related

Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

Május 13. szerda 19.00 BÓDIS RETROSPEKTÍV VII.

Bódis Kriszta dokumentumfilmjei a Műhelyben, minden hónap második szerdáján!

 

AMARI KRIS - AZ ESKÜ TÖRVÉNYE

 

Színes film, 38 perc, 2004, rendező: Bódis Kriszta, forgatókönyvíró: Bódis Kriszta, operatőr: Gózon Francisco

...békét kötnek és együtt ünnepelnek...

A cigányok, ha vitás ügyekbe keverednek egymással, nem mennek a hivatalos bíróságra, hanem elintézik egymás közt. Az idősebbek elé viszik a dolgot, akik "törvényt ülnek". A döntés a "kris", ez törvényt jelent, amit aztán be kell tartani. A "felek" nagy érzelmekkel mondják el álláspontjukat, nem csoda, hiszen ezzel befolyásolhatják a döntéshozókat. A filmben két vitás ügy kerül "tárgyalásra", az egyik egy lány szökése, a másik pedig egy beteg ló.
"Amari kris" - az eskü törvénye. Az esküt elfogadják a döntésnél. A döntés után aztán a felek jelezvén, hogy tiszta lappal indulnak tovább, békét kötnek és együtt ünnepelnek...
Cikk a filmről a Narancsban: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=11661
Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!
 

---

Május 14. csütörtök 19.30 BORCSÜTÖRTÖK

Vendégünk:
KELEMEN MAJA

Kedves barátaink a borban,
válhat-e a művelt alkoholistából művelt szerencsejátékos?
Csütörtök este nemcsak erre a kérdésre keressük a választ, hanem arra is:  MIT ISZUNK?
A kóstolandó 7 ital címkéjét ugyanis nem fogjuk látni a csütörtök esti bortotón, amelyről a játékvezető, Kelemen Maja a következőket írta:
"4-féle fehérbor, 3-féle vörösbor, mellé leírás, mely segítséget nyújt a borok azonosításához. Szinte mindegyiket kóstolhatta már a közönség a Nyitott Műhely borestjeinek valamelyikén. A nyertes egy palack jóféle vörösbort kap, amit nagy valószínűséggel még senki sem kóstolt, de meg kell osztania a jelenlévő versenytársakkal az est végén."  Vagyis amit nyer a győztes, rögtön el is vesszük tőle és feléljük. Ki mondta, hogy Marx halott?
Borok, poharak és más túrafölszerelések a helyszínen várnak. Mivel a jó italok sajnálatos módon nem olcsók, a résztvevőktől a költségekre pénzt szeretnék bevasalni, ráadásul előre. Ez a pénz kizárólag a felmerülő költségek (poharak, bor, rágcsálnivaló) fedezését szolgálja. Kalauzainkat szeretettel látjuk vendégül az esték mindegyikén. Mivel a létszám limitált, előzetes bejelentkezés szükséges az lokeandras@gmail.com címen. Lőke András, az estek szervezője
Belépődíj: 6.000 Ft
 

---

Május 15. péntek 19.30 DRESCH KLUB/JAZZMŰHELY

DRESCH QUARTET

A Quartet és a Műhely azért kezdeményezte ezt a havi rendszerességgel jelentkező klubot, hogy e kivételes formáció rendszeres időközönként biztosan elérhető legyen saját közönsége számára. Ráadásul olyan környezetben, ahol a zenészek leginkább otthon érzik magukat. Erre - az érintettek szerint - a jelen konstellációban a Nyitott Műhely tűnik a legmegfelelőbb helynek...

Hogy Dresch Mihályt, Lukáts Miklóst, Szandai Mátyást és Baló Istvánt szükséges-e bemutatni? E formációról elmondható lassan, hogy a magyar zenekultura alaprétegének oly fontos része, amely szerepre szinte csak nagy klasszikusaink tehetnek szert. Ha kimondjuk a nevüket, teljes egyértelműséggel keríthet bennünket hatalmába az a biztos és nyugalmas jóérzés, hogy a jazzben, ebben a originálisan amerikai - más tájékokon alig-alig honosítható (legtöbbnyire csak másolható) - műfajban születtet valami eredendően magyar, s úgy megszólalni, ahogy ők tudnak ezen a nyelven, valószínűleg a jazz hazájában se nagyon lennének képesek... (Finta)

Bővebben: www.sohalykeseru.hu

A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

---

Május 18. hétfő19.00 TÖBB MINT FILMKULB

DZSEMBORI
- filmek-vacsorák-dalok RUTKAI BORI módra -

Menü: Babcsili leves, Babana tortilla

Ügymenet:
- 19.00-től filmvetítés - SZERESS MEXIKÓBAN
- közben Bori megfőzi a vacsorát (igény szerinti mennyiséget és minőséget)
- film után estebéd - a menü:
- jó(est)ebédhez szól a nóta: Bori népdalokat énekel
- aztán ki-ki hazamegy taxival, biciklivel

Szeress Mexikóban (Como agua para chocolate)
színes magyarul beszélő mexikói romantikus dráma, 114 perc, 1992, rendező: Alfonso Arau, író: Laura Esquivel, forgatókönyvíró: Laura Esquivel, zeneszerző: Leo Brouwer, operatőr: Steven Bernstein, Emmanuel Lubezki, jelmeztervező: Carlos Brown, szereplők: Lumi Cavazos (Tita), Regina Torné (Elena), Marco Leonardi (Pedro), Mario Iván Martínez (Dr. John Brown), Ada Carrasco (Nacha), Yareli Arizmendi (Rosaura), Claudette Maillé (Gertrudis)
Tita családjában hagyomány, hogy a legfiatalabb lány pártában marad. Soha nem mehet férjhez, mert az ő feladata, hogy gondját viselje majd a szüleinek. Ez a sors vár Titára is, akinek két nővére van. A lány azonban beleszeret Pedróba, a férfi viszonozza érzelmeit. Tita anyja viszont nem egyezik bele, hogy összeházasodjanak, azt javasolja, hogy a férfi Tita egyik nővérét vegye feleségül. Tita rájön, hogy a főztje mágikus hatással bír. Sajátos módon vesz elégtételt, a főztjével manipulálja a többiek érzelmeit.
Bővebben:
Belépődíj: 800 Ft (mozijegy), 800 Ft (kajajegy)
(Jegyszedő kerestetik!)
 

---

Május 19. kedd 19.30 CSÁNYI VILMOS KLUBJA
- közös dolgaink a humánetológia szemszögéből -

Dr. CSÁNYI VILMOS KÖZÉLETI SOROZATA
Vendégünk: VÁGÓ ISTVÁN televíziós kvíz-műsörvezető

 

Csányi Vilmos etológus professzor, író az emberi viselkedés kutatója /is/, 1999-ben jelent meg Az emberi természet című könyve, valamint 2006-ban Az emberi viselkedés című kötete, és különböző médiumokban gyakorta kérdezik aktuális történések, jelenségek értelmezésére és magyarázatára. Ezért a Nyitott Műhely felkérte Csányi Vilmost, hogy havonta egy-egy bonyolult jelenséget boncolgasson egy általa felkért, valamely szaktudomány jeles képviselőjével.

Vágó István gyógyszer-vegyészmérnöknek tanult. Képzett idegenvezető, felsőfokon beszél angolul, németül, franciául, spanyolul, interjúképesen olaszul és portugálul, továbbá megérteti magát oroszul, lengyelül és svédül. 1976-ban jelentkezett a Magyar Televízió által meghirdetett Riporter kerestetik vetélkedőbe, ahol Vitray Tamás a döntő után felajánlotta neki egy barkochbajáték vezetését. Azóta is kedveli a vetélkedőjátékok minden fajtáját. 2000-től 2007-ig a Legyen Ön is milliomos! néven ismert műsort vezette. Grétsy Lászlóval közösen vezette 1987-től 1997-ig az Álljunk meg egy szóra! c. nyelvművelő műsort, amely 1997-ben érkezett el 500. adásához. Tagja és alelnöke volt a Tényeket Tisztelők Társaságának, 2006 decemberétől egy másik szervezet, a Szkeptikus Társaság tagja. Karakteresen racionalista álláspontját képviseli nyilvános vitái során is.
Az est házigazdája: Bán Magda

Belépődíj: 900 Ft - amely egy finom tea, vagy egy deci finom bor árát is tartalmazza. (Jegyszedő kerestetik!)

---

Március 20. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - TAVASZI SZÉRIA
- a litera és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata -

Téma:  CSALOG ZSOLT: A TENGERT AKARTAM LÁTNI, 1981
- beszélgetnek: Bán Zoltán András, Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György, moderátor: Jánossy Lajos -



"Dokumentum-portrénak nevezném régóta formálódó, kedves műfajomat - írja a szerző. Számos előnyét érzem az ilyesfajta megközelítésnek: az egyszeri karakterek és életsorsok rajzán túl népes közösségek világát tudom láttatni így, az egyedi hitel igényével, de egyszersmind azt a látásmódot is be tudom mutatni, amellyel modelljeim helyzetüket átélik.
Amikor a munkások felé fordult az érdeklődésem, magam is meglepődtem, hogy mennyi felfedeznivaló van mai világunkban. Amit most „felfedeztem” és leírtam, a munkás olvasónak tükör az önismerethez, másoknak forrás az ismerethez közvetlen házunktájáról - amelyet, úgy vélem, nem ismerünk eléggé. Az utóbbi tíz évben aggasztóan növekedtek a távolságok, szűkültek az információáramlás csatornái társadalmunk rétegei között - a távolságot áthidalni vagy csökkenteni legalább: ez volt a célom ezzel a könyvvel."
Csalog Zsolt 1935-ben született Szekszárdon. Néprajzot, történelmet, régészetet tanult. 1956-ban egyetemistaként fegyverrel harcol a szabadságharcban, többek között a rádiónál. Kemény Istvánnal kutatást végez a cigányok körében, erről szól a „Kilenc cigány” című műve. 1977-ben aláírta a Kenedi János által kezdeményezett Charta nyilatkozatot. 1988-ban részt vesz az SZDSZ megalapításában. 1993-ban Derdák Tiborral, Horváth Aladárral kidolgozzák a Roma Polgárjogi Alapítvány tervét, amit később a Soros alapítvány segítségével megvalósítanak. 1997-ben hunyt el rákban.

Kísérőfilm: DOKU - Csalog Zsolt beszél - portréfilm, színes, 105 perc, video, forgatás:1990 tavaszán, megjelenés: 1999, rendező.: Jávor István, szerkesztő: Berkovits György, Upor Péter, operatőr: Jávor István, szereplő: Csalog Zsolt, gyártó: Fekete Doboz Alapítvány  "Történetesen az első szabad magyarországi választások előtt Zsolt, Éva (később felesége) és én elhatároztuk: kamera elé ülünk, hogy Zsoltot magáról, múltjáról, barátairól, szerelmeiről, a politikáról beszéltessük. Azzal kísérleteztünk, hogy a kamera jelenlétében képes-e valaki - hozzá közelállóknak - úgy megnyilvánulni, mintha csak magukban lennének.
Így született ez a sokórás anyag, egy örök ellenálló sajátos története, egyúttal közelmúltunk krónikája - Csalog Zsolt olvasatában. Korai halála után ez a dokumentum átértékelodött. Lehetetlen, hogy a benne elhangzottakat ne ismerhesse meg a nyilvánosság.
Berkovits György vállalta azt a nem éppen könnyű feladatot, hogy az anyagot nézhető hosszúságúra szerkessze, Upor Péter pedig a végső simításokban volt segítségemre. Igyekeztünk minden képanyagot összegyűjteni, ami a családi-baráti archívumokban fellelhető volt. A beszédfolyamot itt-ott Csalog írásaiból vett idézetekkel szakítjuk meg, illetve sokéves filmrészletekkel illusztráljuk." Jávor István
A belépés díjtalan!

---

Május 21. csütörtök 19.00 IRODALMI EST

BARI KÁROLY költőt bemutatja DARÓCZI ÁGNES
- közreműködő zenészek: KÜNSTLER ÁGNES és BALOG JÓZSEF (Etnorom, Kalyi Jag) -



Bari Károly verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs francia nyelvű költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból.
Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban.
Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult. Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban. Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak.



Daróczi Ágnes végzettsége szerint: magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, népművelő. A Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus tudományos főmunkatársa, szakterülete a roma kultúra. 1972-ben a „Ki mit tud?”-on tűnt fel, kétnyelvű versek előadásával. Képzőművészeti kiállítások, olvasótábori- és folklór mozgalom szervezése, nemzetközi kulturális cserék szervezése fűződik nevéhez;  újságíróként: a televízióban, és számos folyóiratban publikál;  előadóművészként: Bari Károly: Az erdő anyja és Palya Bea: Álom, álom, kitalálom c. lemezein közreműködött, szerkesztője és előadója a Vrana mámi mesél c. lemezmellékletnek, az MTV „Vers mindenkinek” c. sorozatában és a Patrin magazinban vannak vele versfelvételek,  legfontosabb munkái: „Megöltétek ártatlan családom” – film, r: Jancsó Miklós, 1994, „Nem szokta a cigány”… film, r: Gábor Péter 1994, Temetetlen holtak – film, r: Jancsó Miklós 1995, „Hej, gettó!” – film, r: Daróczi Ágnes, 2003, Daróczi Ágnes – Bársony János: „Historia romani – roma történelem” – 6 részes oktatófilm sorozat (© Romédia Alapítvány, 2006),  Vrana mámi mesél – népismeret az általános iskolák 1-4 osztálya számára (Sulinova Kiadó, 2005);  Pharrajimos – romák sorsa a holocaust idején (L’Harmattan Kiadó, 2005) Pharrajimos – the fate of Roma during holocaust, Idebate, 2008
Az est szerkesztője: Mesterházi Mónika
Az est a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

---

Május 22. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

TRIÓ MIDNIGHT



Az 1990-ben alakult együttes a mai magyar jazz három jelentős alakját egyesíti: Oláh Kálmán zongoraművészt, Egri János nagybőgőst és Balázs Elemér dobost. Az együttest szinte indulása óta a legjobb magyar mainstream együttesként ismeri el mind a szakma, mind a közönség.
1995-ben elsők lettek az egyik legfontosabb európai tehetségkutató versenyen, a belgiumi Hoeilaartban, ahol Oláh Kálmán a legjobb szólista díját is megkapta. 2005-re a kiforrott Trio Midnight stílusa azonban több mint mainstream jazz - elsősorban standardekre és Oláh Kálmán kompozícióira épülő, ugyanakkor többféle irányzatot magába foglaló, kreatív „kortárs” jazz, melynek alapja a sponteanitás, és a kollektív improvizáció. Az együttes az elmúlt 15 év alatt jelentős nemzetközi hírnévre tett szert. 2005 decemberében megjelent lemezükön – melyen a jazz egyik legnagyobb korszakalkotó szaxofonos egyénisége, Lee Konitz közreműködik – annak a nagysikerű koncertnek a felvétele hallható, mely a belgiumi Dinant Jazz Nights fesztiválon hangzott el 2000-ben (Trio Midnight meets Lee Konitz: Live at Dinant Jazz Nights).
Bővebben: www.triomidnight.hu
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

---

Május 23. szombat 19.00 FILM-SZÍNHÁZ-KLUB

EDWARD ALBEE: NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL
- bemutatja: KORNIS MIHÁLY -



Új sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig. Áprilisban Babarczy László mutatta be Molnár Ferenc Liliomjának 1934-es filmváltozatát, Fritz Lang rendezésében, Charles Boyer főszereplésével. Vigyázat! Mindkét előadás eredeti nyelven angol felirattal lesz, esetleg érdemes előtte elolvasni a darabokat.
Mindent nem lehet egyszerre levetíteni, így őszre marad A kaméliás hölgy Greta Garboval, a Szentivánéji álom Max Reinhardt, Schnitzler La Ronde (Reigen) Max Ophuls, A két úr szolgája Giorgio Strehler, a Hamlet Peter Brook rendezésében, és már tél lesz, mire sorra kerül a Shakespeare Összes Rövidítve az eredeti amerikai előadásban, a Jövőre veled, ugyanitt Ellen Burstyn és Alan Alda főszereplésével, vagy a 'Milva canta Brecht' a milánói Piccolo Teatroból.



Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf?) - amerikai filmdráma, 1966, 131 perc, rendező: Mike Nichols, forgatókönyv: Ernest Lehman, eredeti történet: Edward Albee, szereplők: Elizabeth Taylor, Richard Burton, George Segal, Sandy Dennis
Elizabeth Taylor és Richard Burton hibátlan párost alkot, mint Martha és George, a rosszindulatú feleség és férj Mike Nichols első filmjében, amely Edward Albee formabontó színdarabja, a Nem félünk a farkastól alapján készült. Taylor ezzel az alakítással nyerte el második Oscar-díját (valamint a New York-i Filmkritikusok, az Amerikai Kritikusok Szövetsége és a Brit Filmakadémia legjobb női főszereplőnek járó díját), Burton pedig méltó partnere volt az érzelmileg kiégett férj szerepében. A kegyetlen házasok útjába kerülő fiatal párost megszemélyesítő George Segal és a legjobb női epizódszereplőnek járó Oscar-díjjal kitüntetett Sandy Dennis szintén telitalálat. A film összesen öt Oscar-díjat nyert és 40 év után is tabudöntögető klasszikus.
A sorozatot – sokak értő közreműködésével – Sztrókay Kálmán szerkeszti.
Belépődíj:  800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

Május 25. hétfő 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ

A Kalligram Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

CSAPLÁR VILMOS: HITLER LÁNYAcímű regénye

A Hitler lánya az idei könyvfesztivál egyik szenzációja lesz! A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Csaplár Vilmos 1967-ben az ELTE jogi karán végzett, 1972-ben az Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos diplomát. Volt a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat főszerkesztője, az Új Tükör irodalmi rovatának munkatársa, majd A lap főszerkesztője. 1975-ben Ő szerkesztette Az Add tovább! című antológiáti. 1993-tól a Demokratikus Charta szóvivője. 2003-ban a Szépírók Társasága elnökévé választották.
Részlet a regényből a literán: http://www.litera.hu/irodalom/hitler-lanya-regenyreszlet
Interjúk a szerzővel:  http://somma.hu/kultura/konyv/080302csaplar/  http://www.kulturpart.hu/irodalom/5793/az_igazsagos_csaplar_vilmos
E program a Szépírók Társasága A könyyv utóélete című sorozatának része - a Szépírók Társasága és a MASZRE támogatásával jött létre.
Bővebben: www.szepiroktarsasaga.hu www.maszre.hu
A belépés díjtalan!

---

 

Május 26. kedd 19.00 RÓZSASZÍN SZEMÜVEG /kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról/
- Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória sorozata -

A "LESZBIKUS, KOMMUNISTA" GALGÓCZI ERZSÉBET
- vendég: Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus -

 

Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai?
Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.
E program a Szépírók Társasága A könyyv utóélete című sorozatának része - a Szépírók Társasága és a MASZRE támogatásával jött létre.
Bővebben: www.szepiroktarsasaga.hu www.maszre.hu
A belépés díjtalan!

 

---

 

Május 27. szerda 19.30 FASSANG LÁSZLÓ KLUBJA

FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND ORGONA-ESTJE

- vendég: SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS fúvóshangszereken -

 

 

A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.

Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”

A Nyitott Műhely és az Orpheia (www.orpheia.hu) közös produkciója

A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

---

Május 28. csütörtök 19.00  MŰFORDÍTÓ ESTEK

 

OPEN JAKAB
- nyitott műfordítói felolvasóest 2009 -

„Fel, fel: oly magasra akarunk szállani, mint Leiter Jakab.”

Leiter Jakab emlékére, a fordítók és a közönség nagyobb örömére, a tavalyi nagy sikerű Első Műfordítói Open után a fordítók idén is szóhoz jutnak. Várunk mindenkit, aki rég elfeledett vagy soha föl sem fedezett szerzőt, eddig még nem publikált, érdekes szöveget talált; illetve aki szeretne fordítóként bemutatkozni. Itt a nagy alkalom! Hozzák el fordításukat, és olvassák fel értő és együttérző közönség előtt!
A felolvasáson bárki, bármilyen szöveggel részt vehet. Csupán terjedelmi megkötésünk van: a felolvasandó szöveg nem lehet hosszabb 6 percnél. A felolvasott szövegeket ad hoc zsüri értékeli, értékes könyvjutalmak várhatók!
Jelentkezni május 27-én éjfélig Nádori Lídiánál, a nadori.lidia@gmail.com címen, vagy személyesen legkésőbb május 28-án 19.30-ig lehet.
A "Leiterjakab" kifejezés Ágai Adolf újságírói baklövéséből ered, és azóta minden olyan félrefordítás elnevezése, ami nem csupán a fordító rossz nyelvtudásának, hanem más ismeretek hiányának is köszönhető. A 20. század elején a magyar sajtó beszámolt Felix Nadar francia léghajós útjainak egyikéről. A cikk szerint a léghajó utasai ezt kiáltották: „Fel, fel: oly magasra akarunk szállani, mint Leiter Jakab." Lábjegyzet gyanánt pedig Ágai Adolf, a jeles humorista és lapszerkesztő azt állította, hogy Leiter Jakab híres léghajós volt. Értesüléseit egy német lapból vette, ott találta a mondatot, melyben a „Jakobs Leiter" kifejezés szerepel, és valójában nem személynév (Leiter Jakab), hanem a bibliai Jákob lajtorjáját jelenti.
Bővebben: http://muforditok.hu/
A belépés díjtalan - a fellépőket azonban könyvjutalmakkal honoráljuk!

 

---

Május 29. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

 

BALÁZS JÓZSEF QUINTET

Balázs József a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz tanszakán diplomázott. Már korai, klasszikus zenei képzése idején is a dzsessz felé orientálódott, eleinte Oláh Kálmán és ifj. Szakcsi Lakatos Béla, később Gonda János voltak a tanárai.
Első zenekarával, a Bop Machine-nel számos versenyen vett részt, például a krakkói Jazz Juniors versenyen, ahol a zongorista a legjobb szólista díját vehette át. Lemezen először 1997-ben, testvére együttesében mutatkozott be, a Balázs Elemér Quintet My New Way című albumán. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja. Hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett az együttes összes eddigi lemezén. Játszott a Kőszegi Quartetben, továbbá Szalóki Ági Hallgató című 2005-ös albumán. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben.
A Balázs József Quintet 2005-ben alakult meg. 2007-ben elnyerte a Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészi ösztöndíjat. A dzsessz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

 

Június 2. kedd 18.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

KEMÉNY ISTVÁN: KEDVES ISMERETLEN című regénye
- a szerzővel és BARTIS ATTILA íróval Péczely Dóra, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget -
 

Kemény István (Fotó: Kardos Zsuzsa)

1961-ben született Budapesten. A budaörsi gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott. Nős, három gyermek apja. Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó), ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta, 1984 és 2002 között szám szerint tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd.

A Kedves Ismeretlen nevelődési regény: Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. Az élet díszlete ugyan kisszerű, egy Budapest környéki település se város-se falu-világa, de a célja annál nagyobb: Tamás családjának minden tagja az élet végső értelmét keresi, így jó fiúként ő sem tehet mást, mint hogy követi a családi hagyományt, és a maga egyszerű módján nekivág az Ismeretlennek. Kemény István új könyve kalandregény is. Tamás próbálja megismerni a világot és az embereket, de akármilyen naiv, hamar rá kell jönnie, hogy az emberek minden lehetséges alkalmat kihasználnak, hogy félreértsék egymást. A Kedves Ismeretlen olvasható történelmi regényként is: Magyarország elmúlt négy-öt évtizedéről is szól egy olyan nemzedék szemszögéből, amelyik felnőtt fejjel élte át az úgynevezett szocializmus összeomlását, miközben sírt, nevetett, szeretett, vagyis megtalálta élete értelmét.
A belépés díjtalan.

---

 

Június 3. szerda 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

HORVÁTH VIKTOR: TÖRÖK TÜKÖR című kötete



A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra.
Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is.
Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.
Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.
A belépés díjtalan.

---

Június 3-4. szerda-csütörtök 19.00 BESZÉLŐ ESTEK

KÖLTÉSZET ÉJSZAKÁI A NYITOTT MŰHELYBEN
- felolvasások, költői levelek, a költészet nagyjai -

 

A tavalyi nagy sikerre és jó hangulatra való tekintettel, idén is megrendezzük a Költészet éjszakáit. Kétszer tizenöt költő, sokféle, különös költői út.

Ha van kedve(d), ideje/ időd/, jöjjön/ gyere

Várjuk / Várunk

Az idei válogatás a következőkből áll:

3-án felolvasnak:

Csengery Kristóf 

Ferencz Győző

Győrffy Ákos

Jász Attila

K. Kabai Lóránt

Kovács András Ferenc

Krusovszky Dénes

Nádasdy Ádám

Solymosi Bálint

Szabó T. Anna

Szöllősi Mátyás

Tábor Ádám

Vajda Gergely Balázs

Várady Szabolcs

Vörös István

A belépés díjtalan!
 

---

 

Június 3-4. szerda-csütörtök 19.00 BESZÉLŐ ESTEK

KÖLTÉSZET ÉJSZAKÁI A NYITOTT MŰHELYBEN
- felolvasások, költői levelek, a költészet nagyjai -

 

A tavalyi nagy sikerre és jó hangulatra való tekintettel, idén is megrendezzük a Költészet éjszakáit.

Kétszer tizenöt költő, sokféle, különös költői út.

Ha van kedve(d), ideje/ időd/, jöjjön/ gyere 

Várjuk / Várunk

Az idei válogatás a következőkből áll:

4-én felolvasnak:

Ayhan Gökhán

Havasi Attila

Ijjas Tamás

Kiss Judit Ágnes

Kőrizs Imre

Kukorelly Endre

Lackfi János

Lanckor Gábor

Magyar László András

Menyhért Anna

Mesterházi Mónika

Nyilas Attila

Szálinger Balázs

Tóth Krisztina

Varga Mátyás

A belépés díjtalan!

 

---

 

Június 5. péntek 20.00 MULATSÁG

BÓDIS KRISZTA SZÜLINAPI PARTIJA



A belépés díjtalan.
 

---

Június 6. szombat 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A KOINÓNIA KÖNYVKIADÓ (Kolozsvár) és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SELYEM ZSUZSA: ERDEI POLITIKA című publicisztika-kötete
 - a szerzővel György Péter, Tamás Gáspár Miklós és Visky András beszélgetnek,
verseket olvas: Horváth Előd Benjámin kolozsvári punk költő -

Selyem Zsuzsa a Szépírók Őszi Fesztiválján (Reisch Éva felvétele)

Beszélgetés társadalomról, magyarokról, férfiakról, nőkről, gyerekekről, felnőttekről, egy másik Erdélyről. A könyv fülszövege:
"Selyem Zsuzsa kedvenc szava a „precíz”, lassan akár saját copyright-tal – ő így írná: kopirájttal – is elláthatná. Nem pontosságot mond, hanem precizitást, mert a szóhasználat a gyakori, virtuóz tekintetváltást jelöli, a(z anya)nyelv elhelyezését más (anya)nyelvek terébe, a szükséges és végsősoron elkerülhetetlen pozícióváltást, ami nélkül a nyilvános megszólalás súlyos kinyilatkoztató beszéddé, majd kényszeres monológgá, azazhogy semmitmondássá „nemesül”. Írásaiban nem marad kő kövön, elsősorban mert nincsenek is egymáson, a kultúra, a vallás szentnek hitt épületei nem állnak, csak a falak. Publicisztikái az olvasmányosságot és az éles humort a drámai hangvétellel ötvözik. Az Erdei politika radikális, résztvevő, szomorú-boldog, egy szóval rettenetes könyv. /Visky András/
Bővebben: http://www.koinonia.ro/
A belépés díjtalan.
 

---

 

Június 7. vasárnap 18.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A KOINÓNIA KÖNYVKIADÓ (Kolozsvár) és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

FLANN O'BRIEN: ÚSZIKKÉTMADÁRON című kötete
- vendégeink: TAKÁCS FERENC professzor, továbbá MIHÁLYCSA ERIKA és CSIZMADIA GÁBOR, a kötet fordítói -



Flann O’Brien (1911-1966) csupán egyike Brian Ó Nualáin (angolul: Brian O’Nolan) írói álneveinek. Négy regényét, melyeknek hírnevét köszönheti Flann O’Brien néven jelentette meg, egy ötödik, ír (gael) nyelven írt regényét pedig Myles na gCopaleen néven, mely alatt az Irish Times humoros rovatát vezette több mint húsz éven át. Első regényének fanyalgó fogadtatása, értetlen kritikái, valamint az a tény, hogy a Longman második regényét, A harmadik rendőr-t nem volt hajlandó megjelentetni, okolhatók azért, hogy idővel Myles teljesen átveszi Flann O’Brien helyét. Úszikkétmadáron c. első regényére értetlen kritikusai ráragasztják a Joyce-utánérzés, illetve Joyce-paródia címkéjét, mely végigkíséri egész életét; csak a ’70-es évektől kezdődik meg kritikai újraértelmezése, majd második, posztmodern pályafutása, amikor az angol és európai irodalomban már régen lezúgott a kanonizált modernizmussal való szembefordulás, melynek éppen Flann O’Brien egyik első, mondhatni, avant la lettre képviselője (az Úszikkétmadáron egy évvel Beckett első regénye, a Murphy után és hat héttel a Finnegans Wake könyv alakban történő kiadása után jelent meg – utóbbi mellett az angolszász posztmodern első alkotásának számít).
Az Úszikkétmadáron komikus regény, mely a fantasztikus irodalom és a nonsense hagyományára épül; a cím egy gael helységnév fordítása, mely a Suibhne Geilt, „Sweeny őrjöngése” című kora középkori ír legendában szerepel, mint egyik olyan hely, ahol a madárként fákon élő, az emberek elől a vadonban bujdosó Sweeny megpihen. Nem tekinthető azonban egyszerűen komikus pastiche-nak, mely különböző irodalmi hagyományokat játszik ki egymás ellen, hanem egy új (és mai, retrospektív olvasatunkban posztmodern) regényírói program jelentkezése. A „demokratikus regény” játékos elmélete nem más, mint a szerzőnek mint központi jelentésmeghatározó jelenlétnek a kiebrudalása a szövegből és a szöveg azonosítása az intertextussal.
A regény maga ennek a programnak az ad absurdum vitele: a narrátor (az Ifjúkori önarckép hősének paródiája, kollégiumi hallgató, aki nagybátyja házában él, az előadásokat messziről kerüli, idejét szobájában vagy barátaival, irodalmi vitákkal tölti) naplót vezet, melybe készülő regénye részleteit, kivonatait is felveszi. Ennek a regénynek a hőse Dermot Trellis, középkorú regényíró, aki teljes napját ágyban tölti és moralizáló regényt ír a bűnről; regénye hőseit - akiket nagyrészt kollégája, Tracy westernregényeiből és ír sagákból vett kölcsön, de a két központi figurát, Furriskey-t és hősnőjét maga alkotja meg aestho-autogámiával, felnőtt elevenszüléssel apai és anyai részről két ismeretlennel - arra kényszeríti, hogy vele lakjanak a Vörös Hattyú Szállóban és mindenben alávessék magukat akaratának. A szereplők viszont nem hajlandók eljátszani a Trellis által számukra előírt szerepeket, fellázadnak ellene: elaltatják, így megszűnik a hatalma fölöttük és írnak egy ellenregényt, melyben bűnvádi pert indítanak ellene, elítélik és példásan megbüntetik.
Trellis ugyanakkor szerelmes lesz magaalkotta hősnőjébe, megerőszakolja s a nászból születik egy gyermek, Orlick, aki félig valós, félig fikcionárius: ő lesz az ellenregény írója. Az ő születését megnézni indulnak a regényben Finn MacCool (egyfajta óír Herkules, erősen hiperbolikus idomokkal), a Pooka MacPhellimey és a Jótündér, akik útközben találkoznak az őrült Sweenyvel, alkalmat adva Flann O’Brien-nek, hogy végigzongorázzon a korai középkor ír irodalmán s az egyes hagyományok ragyogó és ellenállhatatlanul komikus elegyét megírja. A regény így valóban átlátszó csalás, mely nem támaszt valóságigényt, mi több, teljesen feloldja azt, miközben úgy szökdécsel a fikció egyik szintjéről a másikra, mint hőse, Sweeny, ágról ágra.
A belépés díjtalan!
 

---

Június 8. hétfő 19.00 SZERZŐI FILMKLUB
Fekete - Fehér/TARR BÉLA kontra FEHÉR GYÖRGY 9.

TARR BÉLA: A LONDONI FÉRFI
- vendégünk: VÍG EMŐKE filmesztéta -

 

 

A londoni férfi - fekete-fehér francia-német-magyar-angol filmdráma, 132 perc, 2007, rendező: Tarr Béla, író: Georges Simenon, forgatókönyvíró: Krasznahorkai László, Tarr Béla, operatőr: Fred Kelemen, zene: Víg Mihály, producer: Humbert Balsan, Christoph Meyer-Wiel, Téni Gábor, Joachim von Vietinghoff, látványtervező: Rajk László, vágó: Hranitzky Ágnes, szereplők: Tilda Swinton (Maloin felesége), Miroslav Krobot (Maloin), Derzsi János (Brown), Pauer Gyula (Tapster), Szirtes Ági (Mrs. Brown), Lénárt István (Morrison), Bók Erika (Henriette, Maloin lánya)

 

 

"A londoni férfival kicsit hasonló eredmény született, mint Antonioni pályáján a Vörös sivataggal: azzal, hogy a történet motivációi el vannak rejtve, a film maga elmozdul a fokozottan vizuális, sőt a díszletszerű, képzőművészeti kifinomultság irányába. Ahogy Antonioni pályájának legszebb filmje a Vörös sivatag, Tarr eddigi pályájának akusztikusan-vizuálisan talán legérettebb, legkifinomultabb, klasszikus alkotása A londoni férfi." [Filmvilág (2008. január) - Kovács András Bálint]

Bővebben: szerzoifilmklub.atw.hu

http://www.youtube.com/watch?v=6GUSs8UOTW4

http://www.youtube.com/watch?v=2sq6hTvyndg&feature=related

Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

---

Június 9. kedd 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ

KUKORELLY ENDRE: EZER és 3
- az íróval Bán Magda és Mészáros Sándor beszélgetneknek -


.
Az író új regénye a nagysikerű TündérVölgy folytatása, ugyanakkor botránykönyv. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról. A regény az Anna Karenina című Tolsztoj-mű radikális újraírása – a Könyvhét egyik szenzációjának ígérkezik.

 

 

Kukorelly Endre a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett Budapesten 1968-ban. 1974-1975-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa. 1975-1981 között az ELTE BTK-n magyar-történelem-könyvtár szakon végzett. 1981-1985 között az egyetem irodalmi lapját, a Jelenlétet szerkesztette. A Rainer Maria Társaság megalapítója 1982-ben. 1983-1984-ben az Új Könyvek, 1985-ben a Négy Évszak munkatársaként dolgozik, ebben az évben az Örley István Kört alapítja meg. 1984. aug. 31- szept. 13. A „Mért nem danoltok”-fesztivál szervezője. 1986-1989-ben Nemes Nagy Ágnes felkérésére az Újhold új folyamának munkatársaként dolgozott. 1987-1989 között a Pallas Könyvkiadó lektora, majd 1989-ben a 84-es kijárat című irodalmi lap alapító szerkesztője volt. 1990-1992 között a Magyar Napló rovatát vezeti, majd a Magyar Lettre Internationale munkatársa lesz. 1990-1995 között a Magyar Narancs szerkesztője, majd főmunkatársa volt. 1992-től vezet a Képzőművészeti Főiskola Intermédia tanszékén kreatív írásszemináriumokat. 1999 December 11 és 2003 Március 6. között a Szépírók Társasága elnöke, 2003-2006 között alelnök. 2004-től az Új Dunatáj rovatvezetője. 2005-től 2008-ig az Irodalmi Jelen munkatársa volt.
A belépés díjtalan.

---

 

Június 11. csütörtök 19.30 BORCSÜTÖRTÖK

 

Vendégünk:

DEBRECZENI KÁLMÁN

 

 

 

Barátaim a borban!

Csütörtökön Debreczeni Kálmán lesz a Nyitott Műhelyben a Borcsütörtök vendége.

Találtam róla, illetve ugyancsak a brókerséget a borászatra cserélő nejéről, Ferenczi Pálmáról néhány oldalt. A legérdekesebb a Művelt Alkoholista értékelése, amely olyan hosszú, hogy inkább csak a címet másolom ide:

http://alkoholista.blog.hu/2008/06/11/brokerborok?fullcommentlist=1

találtam még egy bejegyzést egy borvacsorájukról,

http://www.vinoport.hu/?node=1369

illetve néhány mondatot a borkritikussá lett Pálffy Istvántól:

"Szóval ez a Ferenczi hasonló történet, mégpedig szekszárdi, pontosabban Debreczeni, aki etyeki. Kissé konfúzus helyzet, s még nem is ittunk egy kortyot sem. Arról van szó, hogy egy bizonyos Debreczeni Kálmán területeket vásárolt Etyeken, a kedves neje pedig Ferenczi Pálma néven örökölt Szekszárdon. A házaspár a tőzsdeparkettet koptató bőrtalpú cipőt és a magas sarkút cserélte gumicsizmára, és 2000 óta borászatot fejlesztenek. Két éve szüreteltek először, s mostanában már a csapból is ők folynak. A borok minőségét tekintve ez viszont korántsem negatív. Egytől egyig szépen megalkotott tételek, Mérész Sándor – egykori Gál Tibor tanítvány – pincemunkáját dicsérik. Még fanyalognak a kritikusok, de hamar meg fogják adni magukat. Egyrészt Kálmán exbrókerhez méltó, lehengerlő stílusának nehéz ellenállni (az ő testvérbátyja volt a Vylyanalapító néhai Debreczeni Pál, aki úgy ment előre Villányban, mint a gőzhenger), másrészt a borok ígéretesek. Az emlegetett szekszárdi rozé például merlot, zweigelt és pinot noir házasítás. Mély gyümölcs- és virágillatot áraszt: cseresznyétől a vadrózsáig. Szájban az érett gyümölcs tovább folytatódik. Szépen lekerekedett savai kitűnő egyensúlyt tartanak a 2007-es évjáratnak köszönhető magas alkoholtartalommal. Nagy testű, harmonikus bor. A Debreczeni szőlőbirtoktól pedig az etyeki pinot noir mutatja jól a pince szándékát: érett rubin színű, cseresznyés, egy elegáns, stílusos burgundi. Majd a piac beárazza.

Borok, poharak és más túrafölszerelések a helyszínen várnak. Mivel a jó italok sajnálatos módon nem olcsók, a résztvevőktől a költségekre pénzt szeretnék bevasalni, ráadásul előre. Ez a pénz kizárólag a felmerülő költségek (poharak, bor, rágcsálnivaló) fedezését szolgálja. Kalauzainkat szeretettel látjuk vendégül az esték mindegyikén. Mivel a létszám limitált, előzetes bejelentkezés szükséges az lokeandras@gmail.com címen. Lőke András, az estek szervezője
Belépődíj: 6.000 Ft

 

 

 

---

 

Június 12. péntek 18.00

 

GERLÓCZY ZSIGMOND ZONGORAKONCERTJE

 

A belépés díjtalan!

 

 

---

Június 13. szombat 19.00 SZERZŐI FILMKLUB

 

RENDKÍVÜLI NYÁRI KORTÁRS MAGYAR RÖVIDFILM-EST

- Vendégeink: Enyedi Ildikó, Hajdu Szabolcs, Hájos Zsolt és Madarász István -

 

 

Ez az est zárja a FEKETE-FEHÉR címmel tartott, Tarr Béla és Fehér György nagyjátékfilmjeit bemutató, filmklub-sorozatot.

Program:

Tarr Béla: Az utolsó hajó (1990) 32'

Tóth Tamás: Kornél (2004) 23'

Hajdu Szabolcs: Hétköznapi enciklopédia vol. I. (2004) 7’

ifj. Sebő Ferenc: Alterego (2006) 20'

Madarász István: Előbb-utóbb (2006) 11'

Hájos Zsolt: Panel (2008) 8'

Enyedi Ildikó: Első szerelem (2008) 20'

Bővebb információ: www.szerzoifilmklub.atw.hu

Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

 

Június 14. vasárnap 15.00 VIZSGAKONCERT

DÉVAI ADRIENN TANÍTVÁNYAINAK VIZSGAKONCERTJE

A belépés díjtalan.

 

---

Június 16. kedd 09.30-20.00 RENDSZERVÁLTÓ MŰHELY

RENDSZERVÁLTÁS20 - „SZEMBENÉZÉS ÉS PÁRBESZÉD” KONFERENCIA
- a Szembenézés Alapítvány és a Nyitott Műhely közös programja -

In memoriam Halda Aliz

A rendszerváltás szimbolikus évfordulóján nézzünk szembe azzal, mi teljesült a várakozásainkból, a vágyakozásainkból. Hogy hová jutottunk, és miért. Ezen a napon – a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének két évtizeddel ezelőtti eufóriájára is emlékezve – nézzünk szembe azzal is, mit tanultunk meg 1956-ból, 1956-tól, mi közünk a történelmünkhöz, hogyan bánunk (el) vele.

Tudósokat hívtunk közös gondolkodásra a történelmünkről és a hozzá fűződő viszonyunkról, a szembenézés lehetőségéről és állapotáról.

Az egy éve elhunyt Halda Alíz emlékének szentelt programunkat VAJDA MIHÁLY filozófus nyitja meg és zárja be, és a Szembenézés Alapítvány elnökével, Pap Ágnes újságíró-szociológussal együtt, ő dirigálja az este 19.00 órára tervezett kerekasztal-beszélgetést is. Délelőtt Rainer M János vezetésével a történészek – Ormos Mária, Gyáni Gábor, Gyarmati György, Standeisky Éva, Ablonczy Balázs és Horváth Sándor – osztják meg véleményüket egymással és a hallgatósággal. A délutáni előadásokban, beszélgetésekben és vitában pedig Bacsó Béla esztéta, Bajomi Iván szociológus, Hammer Ferenc szociológus, Csepeli György szociálpszichológus, Dornbach Alajos jogász, Kovács Éva szociológus, Laki László szociológus, Mártonffy Marcell teológus és Vásárhelyi Mária szociológus vesz részt, Wessely Anna szociológus vezetésével.

A programot ifjúsági műhelymunka is kíséri, melynek témája a rendszerváltás.

A reggel 9-től este 9-ig tartó program nyitott.

Mindenkit várunk, akit érdekel a megközelítésünk, és akinek van kérdése a rendszerváltásról.

A részletes program itt olvasható!

A belépés díjtalan!

 

---

Június 17. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - TAVASZI SZÉRIA
- a litera és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata -

Téma:
TAR SÁNDOR: A 6714-ES SZEMÉLY, 1981
- beszélgetnek: Bán Zoltán András, Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György, moderátor: Jánossy Lajos -



Tar Sándor író, szociográfus. 1941-ben, Hajdúsámsonban született. A debreceni technikumban szerzett érettségije után, 1959 és 1992 között a Debreceni Orvosi Műszergyárban dolgozott műszerészként. 1991 és 1999 között a Holmi szerkesztőbizottsági tagja. Első könyve elbeszéleseket tartalmazott, 1981-ben jelent meg A 6714-es személy címmel. Ezt számos prózaműve követte: Miért jó a póknak (elbeszélések, 1989), A te országod (novellák, 1993), Ennyi volt (novellák, 1993), Minden messze van (kisregény, 1995), A mi utcánk (regény, 1995), Szürke galamb (regény, 1996), Lassú teher (novellák, 1998), Nóra jön (novellák, 2000), A térkép szélén (novellák, 2003), Az alku (novellák, 2004). Tar mindig Magyarországról írt. Csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. Mindig két pólus köré gyűltek magnetikus mondatai: az egyik a rendet hazudó káosz, a másik az emberi természet. Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója volt.

Kísérőfilm: Egyszer élünk - játékfilm, 91 perc, 2000, rend.: Molnár György, író: Tar Sándor, forgatókönyv: Tar Sándor, zeneszerző: Dés László, operatőr: Kardos Sándor, díszlettervező: Dévényi Rita, jelmeztervező: Dévényi Rita, producer: Rózsa János, vágó: Sellő Hajnal, szereplők: Szarvas József (Balogh), Básti Juli (Baloghné), Galgóczi Gáspár (Zoli), Hajdu Szabolcs (Jenő), Nagy Ilona (Kati), Vass Teréz (Emese), Orosz Lujza (Mária néni), Gáspár Sándor (Tarcsai), Börcsök Enikő (Magdika)
A Balogh család széthullóban van, amikor váratlanul hazajön a már halottnak hitt apa a kórházból. Egy élni vágyó nyomorék, fantáziadúsan hazudozó "Megváltó". Célja, hogy összetartsa a családot, de a legkisebb fián kívül senki nem hisz benne. Csak a kisfiú látja apjában a hőst, aki képes megvédeni őt. És Balogh elszántan küzd.
"Ilyen utca nincs még egy. Itt még a lovak is sört isznak. Komoly hely. Ennek az utcának bolondja is van, aki meghalni a legszebb ruhájában mindig a sínekre fekszik, és bögrecsárdája is van. Nem is igazi utca, ahol bögrecsárda nincs. Ilyen utca nincs még egy. Vagy nagyon sok van, faluszéleken, városok kültelkein talán mindenütt. Ugyanúgy élnek itt is, mint máshol a világon, szeretnek, gyűlölnek, esznek, isznak, vágyakoznak, múlatják a rájuk szabott időt. A különbség mindössze annyi, hogy ez a mi utcánk, amit lehet, hogy csak én szeretek Mindenestől." (Tar Sándor)

A belépés díjtalan!
 

---

 

Június 19. péntek 19.00 IRODALMI EST

 

Bemutatkozik az

ÚJ BALKÁN EGYLET nevű irodalmi tarsulás

 

 

Juhász Benedek, Szabó Ágoston és Takács Gergely a három főszervező; barátaikkal karöltve vágtak bele első irodalmi estjük létrehozásába.

Irodalmi estjüket külön-külön már régóta tervezgetik, s nagyjából tavaszra fogalmazódott meg a gondolat, hogy hárman együtt vágjanak bele.

Az esten a három szervező művei mellet fiatal barátaik (Bajnai Anna, Dobai András, Gutyán Gergely, Sándor Ági, Takács Zoltán, Varga Tamás) írásai hangzanak el, illetve egy-egy klasszikus is előkerül.

Az Új-Balkán egyletről: a név hirtelen felindulásból keletkezett, egyedül erre az estre hivatott, Kosztolányi: Esti Kornélja ihlette...

A belépés díjtalan.
 

---

 

Június 23. kedd 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ

Az Osiris Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

 

TÓTH GÁBOR ATTILA: TÚL A SZÖVEGEN, ÉRTEKEZÉS A MAGYAR ALKOTMÁNYRÓl című kötete

- a könyvet Kis János filozófus és Somody Bernadette jogász mutatja be -

 

 

Tóth Gábor Attila 1997-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Egyetemi tanulmányai idején a Láthatatlan Kollégium ösztöndíjasa volt. 1994-ben alapítója, majd 1999-ig programvezetője volt a Társaság a Szabadságjogokért nevű egyesületnek. 1997-ben alapítója, majd 2000-ig szerkesztője volt a Fundamentum című folyóiratnak. 2000 óta az Alkotmánybíróságon dolgozik tanácsadóként. Alkotmányjogi karcolatai Szabadláb sorozatcím alatt – a Magyar Narancsot követően – az Élet és Irodalomban jelennek meg.

 

 

A szerző korábbi munkái közül kiemelkedik a 2003-ban az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Emberi jogok című tankönyv, amelynek társzerkesztője és társszerzője volt. A most megjelent Túl a szövegen című kötet a húszéves Magyar Köztársaság alkotmányos elveinek és gyakorlatának értékelő bemutatása.

A könyvismertetőt lásd: http://www.osiriskiado.hu/magyar.html oldalon az újdonságok között.

A könyvből rövid részletet közölt az Élet és Irodalom: http://www.es.hu/?view=doc;22918

A belépés díjtalan.