Május 1. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

FEKETE ISTVÁN QUINTETT

Íme egy családi formáció! Amikor a zenei tehetség tovább öröklődik, a családfő megteheti, hogy zenekarába saját fiait hívja muzsikálni. Különösen szerencsés eset, ha majd minden posztra akadhat megfelelő jelöltje. Fekete Istvánról csak annyit, hogy szinte minden ismert jazzmuzsikussal fellépett Magyarországon. A fiatalok javarészt még zenei tanulmányaikat folytatják vagy nemrég estek túl rajta: Ifjabb Fekete István és Dely Péter a Kőbányai Zenei Stúdióban végeztek gitár, ill. zongora szakon, Fekete János jelenleg oda jár dob tanszakra. Fekete Zoltán gimnazista trombitán és basszus gitáron játszik.
A koncerten a Quintett saját szerzeményeket ad elő most készülö cd-jéről.
Ebben a felállásban felléptek Horvát országban és Esztergomban.
Fekete István - trombita, szárnykürt
ifj. Fekete István - gitár, ének
Dely Péter - zongora
Fekete János - dob, beatbox
Fekete Zoltán - basszusgitár, trombita

Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

LAUS PANNONIAE
BÓLYA MÁTYÁS - SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS DUÓ
- népzenei ihletésű improvizatív kamarazene fúvós- és pengetős hangszerekre -

A népzene felől érkeztünk, de találkoztunk a történeti zenével. Hisszük, hogy a múltban e kettő között nem húzódott olyan éles határvonal, mint ahogy azt ma tapasztaljuk. Műsorunkban így kerülhet egymás mellé a gregorián hagyomány, középkori szokásdallam, a XVII. századi Európa közkedvelt táncai vagy éppen a moldvai magyarok által megőrzött ballada. A dallamközpontú improvizáció mellett fontos művészi eszközünk az a folklórban kristályosodott zenei gesztusrendszer, amely képes életre kelteni a régmúlt írásba merevedett zenei töredékeit.
Szokolay Dongó Balázs – csövek
Bolya Mátyás – húrok
Belépőfdíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

SZÁNTÓ ERIKA-HANS HABE: KÜLDETÉS EVIANBA

Vendégünk a rendező: Szántó Erika
 

Színes magyar-NSZK film, 93 perc, 1988, rendező: Szántó Erika, író: Hans Habe, forgatókönyvíró: Szántó Erika, zeneszerző: Fényes Szabolcs, operatőr: Szabó Gábor, szereplők: Klaus Abramowsky (Benda professzor), Ráckevei Anna (Bettina), Venczel Vera (Elisabeth), Hollósi Frigyes (Silberstein), Nagy Anna (Házvezetőnő), Haumann Péter (Schönglass), Kern András (Grünewald)
 

 

---

 

 

A Group és a Műhely azért kezdeményezte ezt a klubot, hogy e kivételes formáció rendszeres idöközönként biztosan elérhetö legyen saját közönsége számára. Ráadásul olyan környezetben, ahol e zenészek leginkább otthon érzik magukat. Erre a jelen konstellációban a Nyitott Mühely a legmegfelelöbb hely...

---

Május 7. csütörtök 19.00 IRODALMI PÁROK

Május 8. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

DAVID YENGIBARJAN harmónikaművész szólókoncertje



Örmény születésű, de itt élő virtuóz harmonika-művész saját szerzeményeit játssza. Muzsikája az örmény népzene, az argentin tangó, Astor Piazzola zenei világa és a jazz sajátos, teljesen egyéni ötvözete. Gyönyörű, érzelmes és szenvedélyes muzsikájával már meghódította a londoni, amszterdami, párizsi és a bécsi közönséget is. Ő volt az első, aki a Nyitott Műhelyben élő zenét játszott.
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Május 9. szombat 19.00 FILMBEMUTATÓ

KÁDÁR



A HCC Media Group és a Pelagi Film közös produkciójában készült 70 perces portréfilm Kádár János életét mutatja be, történészek, szociológusok, kortársak és sok archív felvétel segítségével. A filmben megszólal Berecz János, a történész M. Kiss Sándor, Valuch Tibor, Pók Attila, a kétkötetes Kádár-monográfia szerzője, Huszár Tibor, az orosz diplomata, Valerij Muszatov, az irodalomtörténész Takács Ferenc, a szociológus Miszlivetz Ferenc és a jogtörténész Zinner Tibor.
Rendező. Muszatics Péter, producer: Cirkó József, dramaturg: Buslig Eszter, fényképezte: Horváth Mihály, vágó: Kornis Anna, zenei szerkesztő: Jánoska István



A vetítés idején krumplis tészta és Lánchíd brandy - Kádár kedvenc étke és itala - kapható lesz!

A belépés díjtalan!

 

 

 

Werckmeister harmóniák - fekete-fehér magyar-német-francia-olasz filmdráma, 145 perc, 2000, rendező: Tarr Béla, Hranitzky Ágnes, író: Krasznahorkai László, forgatókönyvíró: Tarr Béla, zeneszerző: Víg Mihály, operatőr: Medvigy Gábor, Novák Emil, Patrick de Ranter, Rob Tregenza, Erwin Lanzensberger, Gurbán Miklós, vágó: Hranitzky Ágnes, szereplők: feLugossy László, Derzsi János, Kállai Ferenc (Igazgató), Lázár Kati, Dzsoko Roszics, Lars Rudolph (Valuska János), Hanna Schygulla (Eszter Tünde), Peter Fitz (Eszter György), Kormos Mihály (Factotum)

 

 

A történet egy magyar alföldi kisvárosban játszódik. Csikorgó, igazi hideg van - hó nélkül. Több százan állnak a főtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy végre megláthassák az attrakciót, egy bálna kitömött tetemét. Jönnek mindenfelől. A környező tanyákról, az Alföld különböző zugaiból és az ország egészen távoli vidékeiről is. Néma, arctalan, rongyokba burkolódzó tömeg követi az otromba szörnyet. Ez a furcsa állapot - az idegenek megjelenése és a rendkívüli fagy - megzavarja a kisváros békésnek amúgy sem nevezhető rendjét. Az emberi viszonyok felborulnak, a történet ambíciózus szereplői úgy érzik, kihasználhatják a helyzetet, az amúgy is passzivitásra ítélt emberek pedig még nagyobb bizonytalanságba zuhannak. Az elviselhetetlenségig fokozódó feszültséget a bálna mögött lapuló, arctalanságba burkolódzó Herceg figurája robbantja fel. Puszta megjelenése is elegendő ahhoz, hogy elszabaduljanak a gyilkos indulatok. Nem kíméli a tudományosság mögé bújó kívülállást, sem a kamaszos lelkesedést, a kispolgári kényelemféltést, a családot - semmit, amit az európai kultúra az utóbbi évszázadokban magatartásformaként konzervált.

Bővebben:www.szerzoifilmklub.atw.hu

Belépődíj: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

---

Kísérőfilm: DOKU - Csalog Zsolt beszél - portréfilm, színes, 105 perc, video, forgatás:1990 tavaszán, megjelenés: 1999, rendező.: Jávor István, szerkesztő: Berkovits György, Upor Péter, operatőr: Jávor István, szereplő: Csalog Zsolt, gyártó: Fekete Doboz Alapítvány  "Történetesen az első szabad magyarországi választások előtt Zsolt, Éva (később felesége) és én elhatároztuk: kamera elé ülünk, hogy Zsoltot magáról, múltjáról, barátairól, szerelmeiről, a politikáról beszéltessük. Azzal kísérleteztünk, hogy a kamera jelenlétében képes-e valaki - hozzá közelállóknak - úgy megnyilvánulni, mintha csak magukban lennének.
Így született ez a sokórás anyag, egy örök ellenálló sajátos története, egyúttal közelmúltunk krónikája - Csalog Zsolt olvasatában. Korai halála után ez a dokumentum átértékelodött. Lehetetlen, hogy a benne elhangzottakat ne ismerhesse meg a nyilvánosság.
Berkovits György vállalta azt a nem éppen könnyű feladatot, hogy az anyagot nézhető hosszúságúra szerkessze, Upor Péter pedig a végső simításokban volt segítségemre. Igyekeztünk minden képanyagot összegyűjteni, ami a családi-baráti archívumokban fellelhető volt. A beszédfolyamot itt-ott Csalog írásaiból vett idézetekkel szakítjuk meg, illetve sokéves filmrészletekkel illusztráljuk." Jávor István
A belépés díjtalan!

---

Május 21. csütörtök 19.00 IRODALMI EST

BARI KÁROLY költőt bemutatja DARÓCZI ÁGNES
- közreműködő zenészek: KÜNSTLER ÁGNES és BALOG JÓZSEF (Etnorom, Kalyi Jag) -



Bari Károly verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs francia nyelvű költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból.
Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban.
Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult. Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban. Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak.



Daróczi Ágnes végzettsége szerint: magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, népművelő. A Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus tudományos főmunkatársa, szakterülete a roma kultúra. 1972-ben a „Ki mit tud?”-on tűnt fel, kétnyelvű versek előadásával. Képzőművészeti kiállítások, olvasótábori- és folklór mozgalom szervezése, nemzetközi kulturális cserék szervezése fűződik nevéhez;  újságíróként: a televízióban, és számos folyóiratban publikál;  előadóművészként: Bari Károly: Az erdő anyja és Palya Bea: Álom, álom, kitalálom c. lemezein közreműködött, szerkesztője és előadója a Vrana mámi mesél c. lemezmellékletnek, az MTV „Vers mindenkinek” c. sorozatában és a Patrin magazinban vannak vele versfelvételek,  legfontosabb munkái: „Megöltétek ártatlan családom” – film, r: Jancsó Miklós, 1994, „Nem szokta a cigány”… film, r: Gábor Péter 1994, Temetetlen holtak – film, r: Jancsó Miklós 1995, „Hej, gettó!” – film, r: Daróczi Ágnes, 2003, Daróczi Ágnes – Bársony János: „Historia romani – roma történelem” – 6 részes oktatófilm sorozat (© Romédia Alapítvány, 2006),  Vrana mámi mesél – népismeret az általános iskolák 1-4 osztálya számára (Sulinova Kiadó, 2005);  Pharrajimos – romák sorsa a holocaust idején (L’Harmattan Kiadó, 2005) Pharrajimos – the fate of Roma during holocaust, Idebate, 2008
Az est szerkesztője: Mesterházi Mónika
Az est a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

Május 22. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

TRIÓ MIDNIGHT



Az 1990-ben alakult együttes a mai magyar jazz három jelentős alakját egyesíti: Oláh Kálmán zongoraművészt, Egri János nagybőgőst és Balázs Elemér dobost. Az együttest szinte indulása óta a legjobb magyar mainstream együttesként ismeri el mind a szakma, mind a közönség.
1995-ben elsők lettek az egyik legfontosabb európai tehetségkutató versenyen, a belgiumi Hoeilaartban, ahol Oláh Kálmán a legjobb szólista díját is megkapta. 2005-re a kiforrott Trio Midnight stílusa azonban több mint mainstream jazz - elsősorban standardekre és Oláh Kálmán kompozícióira épülő, ugyanakkor többféle irányzatot magába foglaló, kreatív „kortárs” jazz, melynek alapja a sponteanitás, és a kollektív improvizáció. Az együttes az elmúlt 15 év alatt jelentős nemzetközi hírnévre tett szert. 2005 decemberében megjelent lemezükön – melyen a jazz egyik legnagyobb korszakalkotó szaxofonos egyénisége, Lee Konitz közreműködik – annak a nagysikerű koncertnek a felvétele hallható, mely a belgiumi Dinant Jazz Nights fesztiválon hangzott el 2000-ben (Trio Midnight meets Lee Konitz: Live at Dinant Jazz Nights).
Bővebben: www.triomidnight.hu
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Május 23. szombat 19.00 FILM-SZÍNHÁZ-KLUB

EDWARD ALBEE: NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL
- bemutatja: KORNIS MIHÁLY -



Új sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig. Áprilisban Babarczy László mutatta be Molnár Ferenc Liliomjának 1934-es filmváltozatát, Fritz Lang rendezésében, Charles Boyer főszereplésével. Vigyázat! Mindkét előadás eredeti nyelven angol felirattal lesz, esetleg érdemes előtte elolvasni a darabokat.
Mindent nem lehet egyszerre levetíteni, így őszre marad A kaméliás hölgy Greta Garboval, a Szentivánéji álom Max Reinhardt, Schnitzler La Ronde (Reigen) Max Ophuls, A két úr szolgája Giorgio Strehler, a Hamlet Peter Brook rendezésében, és már tél lesz, mire sorra kerül a Shakespeare Összes Rövidítve az eredeti amerikai előadásban, a Jövőre veled, ugyanitt Ellen Burstyn és Alan Alda főszereplésével, vagy a 'Milva canta Brecht' a milánói Piccolo Teatroból.



Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf?) - amerikai filmdráma, 1966, 131 perc, rendező: Mike Nichols, forgatókönyv: Ernest Lehman, eredeti történet: Edward Albee, szereplők: Elizabeth Taylor, Richard Burton, George Segal, Sandy Dennis
Elizabeth Taylor és Richard Burton hibátlan párost alkot, mint Martha és George, a rosszindulatú feleség és férj Mike Nichols első filmjében, amely Edward Albee formabontó színdarabja, a Nem félünk a farkastól alapján készült. Taylor ezzel az alakítással nyerte el második Oscar-díját (valamint a New York-i Filmkritikusok, az Amerikai Kritikusok Szövetsége és a Brit Filmakadémia legjobb női főszereplőnek járó díját), Burton pedig méltó partnere volt az érzelmileg kiégett férj szerepében. A kegyetlen házasok útjába kerülő fiatal párost megszemélyesítő George Segal és a legjobb női epizódszereplőnek járó Oscar-díjjal kitüntetett Sandy Dennis szintén telitalálat. A film összesen öt Oscar-díjat nyert és 40 év után is tabudöntögető klasszikus.
A sorozatot – sokak értő közreműködésével – Sztrókay Kálmán szerkeszti.
Belépődíj:  800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

CSAPLÁR VILMOS: HITLER LÁNYAcímű regénye

A Hitler lánya az idei könyvfesztivál egyik szenzációja lesz! A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Csaplár Vilmos 1967-ben az ELTE jogi karán végzett, 1972-ben az Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos diplomát. Volt a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat főszerkesztője, az Új Tükör irodalmi rovatának munkatársa, majd A lap főszerkesztője. 1975-ben Ő szerkesztette Az Add tovább! című antológiáti. 1993-tól a Demokratikus Charta szóvivője. 2003-ban a Szépírók Társasága elnökévé választották.
Részlet a regényből a literán: http://www.litera.hu/irodalom/hitler-lanya-regenyreszlet
Interjúk a szerzővel:  http://somma.hu/kultura/konyv/080302csaplar/  http://www.kulturpart.hu/irodalom/5793/az_igazsagos_csaplar_vilmos
E program a Szépírók Társasága A könyyv utóélete című sorozatának része - a Szépírók Társasága és a MASZRE támogatásával jött létre.
Bővebben: www.szepiroktarsasaga.hu www.maszre.hu
A belépés díjtalan!

 

A "LESZBIKUS, KOMMUNISTA" GALGÓCZI ERZSÉBET
- vendég: Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus -

 

 

 

Május 27. szerda 19.30 FASSANG LÁSZLÓ KLUBJA

FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND ORGONA-ESTJE

- vendég: SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS fúvóshangszereken -

 

 

A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.

Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”

A Nyitott Műhely és az Orpheia (www.orpheia.hu) közös produkciója

A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

Május 28. csütörtök 19.00  MŰFORDÍTÓ ESTEK
 

Május 29. péntek 19.30 JAZZMŰHELY

 

Balázs József a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz tanszakán diplomázott. Már korai, klasszikus zenei képzése idején is a dzsessz felé orientálódott, eleinte Oláh Kálmán és ifj. Szakcsi Lakatos Béla, később Gonda János voltak a tanárai.
Első zenekarával, a Bop Machine-nel számos versenyen vett részt, például a krakkói Jazz Juniors versenyen, ahol a zongorista a legjobb szólista díját vehette át. Lemezen először 1997-ben, testvére együttesében mutatkozott be, a Balázs Elemér Quintet My New Way című albumán. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja. Hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett az együttes összes eddigi lemezén. Játszott a Kőszegi Quartetben, továbbá Szalóki Ági Hallgató című 2005-ös albumán. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben.
A Balázs József Quintet 2005-ben alakult meg. 2007-ben elnyerte a Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészi ösztöndíjat. A dzsessz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.
Belépődíj: 1.200, diák: 800 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 

Május 30. szombat