Október

Október 1. csütörtök 19.30 DRESCH KLUB/JAZZMŰHELY

A DRESCH QUARTET KONCERTJE

Hogy Dresch Mihályt, Lukács Miklóst, Szandai Mátyást és Baló Istvánt szükséges-e bemutatni? E formációról elmondható lassan, hogy a magyar zenekultúra alaprétegének oly fontos része lett, amely szerepre szinte csak nagy klasszikusaink tehettek szert. Ha kimondjuk a nevüket, teljes egyértelműséggel keríthet bennünket hatalmába az a biztos és nyugalmas jóérzés, hogy a jazzben, ebben a originálisan amerikai - más tájékokon alig-alig honosítható (legtöbbnyire csak másolható) - műfajban születtet valami eredendően magyar, s úgy megszólalni, ahogy ők tudnak ezen a nyelven, valószínűleg a jazz hazájában se nagyon lennének képesek. (Finta)

Bővebben: www.sohalykeseru.hu

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 2. péntek 19.00 KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

A BESZÉLŐ folyóirat ( http://beszelo.c3.hu/) rendezésében:

CENTAURI: HOMO LABILIS című fotókiállítása

- a megnyitón közreműködik: Csengery Kristóf, Deczki Sarolta, Jász Attila, Kardos Róbert, Magyar László András és Németh Gábor, továbbá Farkas Zoltán gitárokon és Gyulay Csaba ütőhangszereken -

Homo Avensis

Centauri, az álneves író 1972-ben született és a Dunántúlon él. 2006 márciusában publikált először, azóta folyamatos a jelenléte az irodalmi folyóiratokban (2000, Beszélő, Árgus, Holmi, Kalligram, Liget, Műhely, Műút...).

Novellák, regényrészletek és esszék mellett fotókat is közöl, elsősorban lapokban, de könyvborítóként is. Első elbeszélésével (Flaubert és a divat) már 2007-ben bekerült Körképbe, és ugyanebben az évben az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg novellás kötetét Pátosz a káoszban címmel a Liget Könyvkiadónál. Második könyvét, a Kék angyalt (2008) a XV. Nemzetközi Könyvfesztiválra a Novellárium sorozat részeként a Magvető adta közre. Írói világát az első kritikák a mágikus realizmushoz igyekeztek besorolni; Marquez, Rushdie, Grass, Kafka és Szentkuthy munkásságához hasonlították. Inkognitóját jelenleg is őrzi, főként az írás szabadságára való hivatkozással. Portrét nem közöl magáról és nagy nyilvánosság előtt nem mutatkozik.

A megnyitón a látogatóknak módjuk lesz megkóstolni a pompás Centauri-csemegét!

A kiállítás megtekinthető: 2009. október végéig

Bővebben: www.centauri.hu

A kiállítás támogatója: NKA (www.nka.hu)

A belépés díjtalan.

Október 3. szombat 19.30 LEMEZBEMUTATÓ

MAKÁM: YANNA YOVA

Fotó: Bertalan Péter

E titkokat sejtető címmel megjelenő lemezével újabb fordulóponthoz érkezett a Makám. Akárcsak tíz éve, mikor a SkanZen albummal a hosszú hangszeres periódusról váltott a vokálisra. Szinte évente sorjáztak emblematikus lemezeik, melyek világa az archaikus hangzásokat, Kelet kincseit sugározták. Új lemezük, e kincseket nem feledve - napjaink atmoszféráját, zenei mozgásait és szövegvilágában is a lüktető városban élő ember életérzéseit tükrözi.

Hornai Zóra - ének

Korzenszky Klára - ének, kolomp

Horváth Olga - hegedű, ének, kolomp

Eredics Dávid - klarinét, kaval, szaxofon, harmónium

Krulik Zoltán - gitár, harmónium

Boros Attila - akusztikus és elektromos basszusgitár

Keönch László - dobok, udu, darbuka, cajon, kalimba, steel drum, csengő

Bővebben: www.makam.hu

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 5. hétfő 19.30 TV-FILMKLUB (4.ÉVAD)

JEAN COCTEAU - FELVIDÉKI JUDIT: RETTENETES SZÜLŐK

(1983-ban a VESZPRÉMI FESZTIVÁL DRÁMAI KATEGÓRIA fődíjas filmje,

VASS ÉVA a legjobb női alakítás díját nyerte el)

- vendégünk: BEREK KATI -

Az író

Színes magyar tévéfilm, 1981, rendező: Felvidéki Judit, műfordító: Örkény István, dramaturg: Schulze Éva,, operatőr: Becsi Zoltán, szereplők: Vass Éva, Gábor Miklós, Berek Kati, Fehér Anna, Tihanyi Péter

A rendező

A "cirkuszkocsi" füllesztő, kispolgári érzelmek otthona. Yvonne már - már betegesen ragaszkodik fiához, aki miatt férjét teljesen elhanyagolja. Georges ezért találmányaiba, majd egy új kapcsolatba menekül. A cukorbeteg, egykor vonzó asszony ma már a félhomályban, kanapén paszianzozva, pongyolában tengeti életét. Hanyagsága, depressziója, hisztériái környezetét is lassan felőrli. Velük élő nővére, Leone az egyetlen, aki megpróbál rendet tartani a "cirkuszkocsiban", de a véletlenek sorsszerűsége "hi-he-tet-len", már-már tragikomikus helyzeteket teremt. Az ő számító, s egyáltalán nem önzetlen racionalitása is kevés ahhoz, hogy megakadályozza a "cirkuszkocsi"; tragédiába torkolló zuhanását.

Forgatási jelent: Felvidéki, Gábor Miklós, Berek Kati, Vass Éva

A sorozat szerkesztői: Schulze Éva és Liszkay Tamás
Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 6. kedd 16.00 KÖNYVBEMUTATÓ

A Palatinus Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent a

PRÓBAIDŐ című prózaantológia

- a bemutatón a kötet szerzői és szerkesztői beszélgetnek -

A kötet szerkesztői: Kabai Lóránt és Reményi József Tamás

A Palatinus Kiadó 2008-ban megjelent versantológiájának, a Használati utasításnak – szó szerint – prózai párja a Próbaidő. A két szerkesztő, K. Kabai Lóránt és Reményi József Tamás ismét gyűjtésbe kezdett: levélben fordultak az irodalmi folyóiratok szerkesztőihez, vajon az utóbbi időben náluk bemutatkozó, még önálló kötet előtt álló prózaírók közül kit javasolnának együttes „föllépésre”. A Próbaidő kínálata tizenhárom lap jelölése és biztatása nyomán alakult ki:

Bárka, Élet és Irodalom, Híd, Jelenkor, Kalligram, Korunk, Mozgó Világ, Látó, Műút, Spanyolnátha, Székelyföld, Tiszatáj, Új Forrás.

A kötet szerzői: Bencsik Orsolya, Berka Attila, Breznovics Mariann, Darvasi Ferenc, J. Szondy György, Kapitány Máté, Láng Orsolya, Nagy Ildikó Noémi Nagyatádi Horváth Tamás, Szvoren Edina, Terdik Roland, Turi Tímea, Váradi Nagy Pál

Bővebben: www. palatinuskiado.hu

Belépés díjtalan.

Október 6. kedd 19.00 DVD-BEMUTATÓ

KÁDÁR

A HCC Media Group és a Pelagi Film közös produkciójában készült 70 perces portréfilm Kádár János életét mutatja be, történészek, szociológusok, kortársak és sok archív felvétel segítségével. A filmben megszólal Berecz János, a történész M. Kiss Sándor, Valuch Tibor, Pók Attila, a kétkötetes Kádár-monográfia szerzője, Huszár Tibor, az orosz diplomata, Valerij Muszatov, az irodalomtörténész Takács Ferenc, a szociológus Miszlivetz Ferenc és a jogtörténész Zinner Tibor.
Rendező. Muszatics Péter, producer: Cirkó József, dramaturg: Buslig Eszter, fényképezte: Horváth Mihály, vágó: Kornis Anna, zenei szerkesztő: Jánoska István

A vetítés idején krumplis tészta és Lánchíd brandy - Kádár kedvenc étke és itala - kapható lesz!

Cikk a filmről: http://magyar.film.hu/object.b7438df3-fb1d-45fd-890a-712bbe4bc8db.ivy

A belépés díjtalan!

Október 7. szerda 18.00 KÖMYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

ELINA HIRVONEN: HOGY Ő IS UGYANARRA EMLÉKEZZEN

- a szerzővel, Huotari Olga fordítóval és Tóth Krisztina íróval Király Levente, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget -

Két érzékeny és családi traumákkal terhelt lélek találkozik Helsinkiben: a fiatal finn írótanonc és az ötven körüli amerikai irodalomprofesszor hamar egymásba szeretnek, de ez a szerelem nem a romantikus filmekből és lányregényekből ismert perzselő érzés: kapcsolatuk a görcsök és gátlások feloldásával kezdődik, hiszen a férfi édesapja a vietnami háború után megőrült, édesanyja pedig tehetetlenül sodródott a világban. A nő múltja is hasonló: bátyja elmegyógyintézetben végezte, mivel édesapjuk folyamatos lelki és fizikai terrorja felőrölte. A könyv története és nyelvezete, hőseihez hasonlóan szintén erősen visszafogott: filmszerű állóképek, különféle színek és szagok, háttérben bujkáló érzések keverednek az alig hallható, mégis feszült suttogásokkal és sikolyokkal.

Elina Hirvonen finn író, újságíró, dokumentumfilm-rendező. Ez az első regénye, melyet olaszra és angolra is lefordítottak.

A rendezvény támogatója a Finn Nagykövetség.

Bővebben: www.magveto.hu

A belépés díjtalan.

Október 8. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY

KIRÁLY MARTINA

„Énekesnő” – amikor a bűvös szó elhangzik, a médiamérgezett átlagember a rivaldafény csillogására, a toplistákra, a rajongók százaira, a szép ruhákra és luxusautókra; a gondtalan, édes életre asszociál. Hogyan másképp is lehetne valaki ismert gyönyörű arc és hibátlan alak, szexbotrányok és fiatalító plasztikai műtétek sora nélkül? Király Martina élete és zenéje a legjobb példa arra, mennyire sekélyes ez az asszociáció. Olyan művész, aki a minőséget helyezi a mennyiség elé, akár még a népszerűség árán is.

Ezen az estén Martina soulos, bluesos iheletésű dalai hangzanak el akusztikus megszólalásban.

Király Martina - ének

Racs Krisztián - gitár

Bővebben: www.myspace.com/martinalutherking

Interjú Martinával: http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20090624-165132

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik.)

Október 9. péntek 19.00 BESZÉLGETÉSEK IRODALOMRÓL ÉS MÁS EMBERI LOMOKRÓL

POZSONY ÉS ÚJVIDÉK KÖZÖTT

- vendégeink: GRENDEL LAJOS és VÉGEL LÁSZLÓ -

Grendel Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író, a Kalligram Kiadó egyik alapítója, egyetemi tanár, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Léván született, 1973-ban a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar-angol szakon diplomázott. Egyetemistaként a József Attila Ifjúsági Klub estjeit látogatta, első írása is a klub később betiltott lapjában, a Hangban jelent meg. Írói pályája a nyolcvanas évek elejétől felfelé ívelt, regényeivel (Éleslövészet, Galeri, Áttételek) új fejezetet nyitott a szlovákiai magyar irodalomban.

„Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írja Grendelről Margócsy István.

Végel László író, újságíró, szerkesztő, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. 1941-ben született Szenttamáson, az akkori Jugoszláviában. Az Újvidéki, majd a Belgrádi Egyetem elvégzése után vajdasági lapoknál dolgozott, 1980-tól az Újvidéki Televízió dramaturgja, majd irodavezetője, 2002-től szabadfoglalkozású író. Regényei mellett számos esszé- és elbeszéléskötetét adták ki, drámáit több színház bemutatta. 2001-ben az Év könyve elismerést vehette át az Exterritórium című regényéért, mely 1999-ben, a NATO-bombázások alatt született Újvidéken. 2009-ben kapott Kossuth-díjat.

Műveiben gyakran foglalkozik a mellőzöttek sorsával, a kettős vagy többes identitás fontos szerepével. Irodalmi munkásságában, ezen belül szépprózai műveiben, művészi esszéiben, esszéregényeiben és naplóiban a kisebbségi vajdasági lét megragadó, epikus felidézését egyesíti a politikai gondolkodó elmélyült és szenvedélyes érvelésével.

Végel László honlapja: http://vegel.org/?lang=hu

Beszélgetőtárs és az est háziasszonya: Bán Magda

Belépődíj: 300 Ft (amely a büfében elfogyasztható)

Október 12. hétfő 19.30 BEG-KLUB

A BALÁZS ELEMÉR GROUP koncertje

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő: Ribb Nóra)

Október 13. kedd 19.00 LÉLEK, RÍTUS, KÖZÖSSÉG - RÉGI IRODALOM MŰHELY - DARÓCZI ANIKÓ SOROZATA

DR. KENDEFFY GÁBOR:

MEGTISZTULÁS ÉS SZENVEDÉLYTERÁPIA PLATÓNTÓL SZENT ÁGOSTONIG

- vendégek: Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, továbbá a Musica Historica két zenésze, Csörsz Rumen István és Kasza Roland -

Szenvedély és megtisztulás

Az előadás először a lélek megtisztulásának platóni és neoplatonikus elméletével foglalkozik - főként Platón Lakomája és Plótinosz egyes értekezései alapján. Majd Cicero Tusculumi előadásait segítségül híva áttekinti a hellenisztikus kori szenvedélyelméleteket és szenvedélyterápiákat. Kitér arra, hogyan szolgál a sztoikus filozófiában a megformált szöveg, a meditáció a terápia eszközéül - ezt különösen jól példázzák Seneca Erkölcsi levelei. Végül Szent Ágostonról esik szó, aki örököse a platonikus hagyománynak, ugyanakkor Vallomásaiban a meditáció sztoikus gyakorlatát is követi.

A 2009-2010-es évadban indítjuk alternatív régi irodalom sorozatunkat.

Hogyan olvastak az emberek sokszáz évvel ezelőtt? Olvastak-e? Hogyan jutott el a közönséghez az írott – vagy „csak” megteremtett, megszületett - szó? Milyen terekben, mikor, milyen rítusok részeként hangzottak el azok a szavak, amelyeket ma irodalomként, lámpafénynél, magunkban olvasunk? Milyen lehetett az elhangzott szó ereje? Hol a határ beszéd, énekes beszéd és ének között? Az előadásokon, amelyek remélhetőleg beszélgetésekké nyílnak, ezekre a kérdésekre keresünk választ. Körbejárjuk és finomítjuk az „irodalom” fogalmát, a témákat múltban-jelenben aktualizáljuk. Az elemzendő szövegeket kontextusukban láttatjuk, tárgyaljuk az egyén és a közösség életében betöltött funkciójukat, igyekszünk felfejteni a kapcsolódó művelődéstörténeti szálakat.

Az első tömböt három előadás alkotja, októbertől kezdve minden hónap második keddjén tartjuk őket (október 13, november 10 és december 8). Témának a megtisztulást választottuk, szó lesz ókori szenvedélyelméletről, a lélek megtisztulásáról, szakrális beszédről (zsoltárok, siratók) és késő középkori drámáról.

Minden alkalommal néhány konkrét szöveg képezi majd a kiindulópontot (a szövegeket remélhetőleg le lehet tölteni az előadások előtt a Műhely honlapjáról).

A sorozat előadásai szervesen összetartoznak, de bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni.

Ajánlott szövegek:

Platón, Phaidrosz, különösen 28-37. f. A Lakoma háttérismeretnek fontos.

Cicero, Tusculumi előadások (a magyar fordítás címe: Tusculumi eszmecserék) III. könyv 13-29 f.; és az egész IV. könyv (főleg 23-31.f.) (ezek a caputok, amelyek a magyar kiadásban is szerepelnek, nem a paragrafusok)

Seneca, Erkölcsi levelek 47; 94 (ebből szemelvény lehet: 17-43. fej.; 99.

Plótinosz, in: Plotinos, A szépről és a jóról. Ford.: Magyariné Techert Margit, Budapest, Farkas L. I., 1998.

Augustinus, Vallomások, I. könyv, 1-6.f; VII. könyv, 10-18. f.

(Néhány szöveget le lehet tölteni a következő címről:

http://groups.google.hu/group/muhely2009)

Belépődíj: 400 Ft (amely a büfében elkölthető)

Október 15. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY

EKTAR SEXTET

Itt négyen: Szőke, Benkő, Tóth, Kardos, fotó: Kasza Gábor

A kortárs-improvizatív-kamarazenét játszó trió 2002 őszén mutatkozott be a Győrfree zenei fesztiválon. Az együttes kompozícióit a balkáni, távolkeleti és afrikai zenekulturák inspirálták, de a szigorúan szerkesztett darabokban a középkori zene, az európai népzenék és a kortárs zene hatásai egyaránt fellelhetők. A trió különlegessége az énekhang, a nagybőgő és a rezgőhúros keleti vonóshangszerek együtthangzásának köszönhető. Az Ek-tar indiai szó. Annyit jelent: egy húr. A három muzsikus kifejezésben, melodikus variációkban, ritmikában igyekszik úgy összeolvadni, mintha valóban egy húron játszana. Közös lemezük felvétele folyamatban van, 2003 őszére várható.

Tóth Evelin - A fiatal, pályája kezdetén álló különleges hangú énekesnő először a Hólyagcirkusz Társulat zenés darabjaiban dolgozott együtt Szőke Szabolccsal. Énekstílusára a kalasszikus éneklés és a keleti tradicionális énektechnikák egyaránt jellemzőek.

Benkő Róbert - A magyarországi kortárs-jazz és improvizatív zene egyik legtapasztaltabb, legkiemelkedőbb alakja. Számtalan koncerten és lemezfelvételen játszott együtt többek között Szabados Györggyel, Dresch Mihállyal, Grencsó Istvánnal és még számos jeles muzsikussal. Kiérlelt zenei stílusában a klasszikus jazz és a népzenei játékmódok egyenértéküen épülnek be.

Szőke Szabolcs - Pályáját a progresszív folkzenét játszó Kolinda szólistájaként kezdte. Később Krulik Zoltánnal együtt megalakította a Makám együttest. 1994-től mind a mai napig a Tin-Tin Q együttes szólistája. Emellet Szalai Péter tablással és Monori Andrással duó formában is muzsikál. Számtalan lemezfelvételen jelentek meg kompozíciói, több fesztiválon zenélt együtt jelentős muzsikusokkal: Ugo Bellotti, Federico Sanesi, Theo Jörgensmann, Dés László, Dresch Mihály, Binder Károly, Szabados György, stb... 1997-ben különleges zenei- és képzőmüvészeti szinházat hozott létre szinészek és zenészek közreműködésével Hólyagcirkusz néven, melynek a Stúdió K Szinház ad otthont a mai napig.

Kardos Dániel - Gitárosként vezetöje, zeneszerzöje, továbba névadója is Kardos Négyes nevü formációnak. Az Ektárhoz való csatlakozását nem sokkal elözte meg, hogy tagja lett a Tin-Tin Quartetnek is. Zenei tanulmányait Jeruzsálemben a Rubin Zeneakadémián, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán végezte. Gitárjátékában a jazz, a klezmer és a balkáni zene elemei egyaránt megszólalnak. Kardos Filmzenékben komponistaként is jelen van.

Hozzájuk csatlakozik ezen az estén a Váczi Dániel Trió két zenésze: Váczi Dániel (szaxofon) és Sárvári Kovács Zsolt (dob).

Bővebben: www.ektar.hu

A koncert az EJI (www.eji.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 17. szombat 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

NEDJELKO FABRIO: VÁROS AZ ADRIÁN (második kiadás) és

TOLNAI OTTÓ: WILHELM-DALOK, AVAGY A VIDÉKI ORFEUSZ

(második kiadás) című kötete

- a szezőkkel a kiadó igazgatója, Csordás Gábor beszélget -

Nedjeljko Fabrio horvát író regénye (mely Adria-trilógiájának első darabja) először 1995-ben jelent meg magyarul. A könyv egy soknemzetiségű család történetét kíséri végig a tizenkilencedik század elejétől századunk közepéig. A gazdagon áradó, fordulatokban bővelkedő történet színhelye Rijeka/Fiume, az Adria bábelien soknyelvű és sokkultúrájú kikötővárosa. Fabrio 1937-ben született Splitben. Regény- és drámaíró, műfordító. Zágrábban bölcsészkart végzett, majd a rijekai Nemzeti Színház dramaturgjaként, később a Zágrábi Rádió és Televízió drámaosztályának szerkesztőjeként dolgozott. Jelenleg Zágrábban él, a Horvát Akadémia rendes tagja, a zágrábi Színházművészeti Egyetem professzora. 1973-ban Bethlen Gábor-díjat, 2001-ben Herder-díjat kapott.

Tolnai Ottó verseskötete 1992-ben jelent meg először. Aligha csak Tolnai Ottó költészetében jelentett gyökeres fordulatot Wilike felfedezése. Az új magyar költészet egyik ősalakjává nőtt ez a kajla fülű, mezítlábas, vigyori mamlasz, akinek elesettségében nemcsak a margóra szorultság oly jól ismert magyar és nem magyar gyötrelmei összegeződnek, hanem a századunk végére ugyancsak margóra szoruló személyesség és lelki szabadság veszélyeztetettsége is. Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán (Jugoszlávia). Költő, író, drámaíró, műfordító. Az Új Symposion főszerkesztője, az Újvidéki Rádió szerkesztője volt. A Palics és környéke és az Ex Symposion főszerkesztője.

A belépés díjtalan.

Október 19. hétfő 19.00 SZÍNHÁZ-FILMKLUB

EGY NYÁRON ÁT TÁNCOLT (Hon dansade en sommar)

- vendégünk: GELENCSÉR GÁBOR filmesztéta -

Svéd romantikus dráma angol felirattal, 99 perc, 1951, rendező: Arne Mattsson, író: Per Olof Ekström, szereplők: Ulla Jacobsson (Kerstin), Folke Sundquist (Göran Stendahl), Edvin Adolphson (Anders Persson), Irma Christenson (Sigrid)

Érettségi vizsgája után a stockholmi Göran falun gazdálkodó nagybátyjánál tölti a nyarat. Megismerkedik a szomszéd major tulajdonosának lányával, Kerstinnel, aki nagybátyjának segít a gazdaságban. A két fiatal között kibontakozik, majd beteljesül az első szerelem, minden szépségével és szenvedélyével. Találkozásaikat megnehezíti a lány félelme prűd szüleitől, akik a falu papjának befolyása alatt állnak. Ősszel Göran Stockholmban folytatja tanulmányait, de Kerstin szerelmes levelei hatására otthagyja az egyetemet, és visszatér a lányhoz. Boldogságuknak azonban borzalmas tragédia vet véget.

A svéd filmgyártás első nagy nemzetközi sikere: emlékezetes és sokat idézett jelenete a fiatalok meztelen fürdése a tóban.

Vendégünk: Gelencsér Gábor filmesztéta

Áprilisban indult filmklub-sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig.

A sorozat szerkesztője: Sztrókay Kálmán

Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 21. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - ŐSZI SZÉRIA

a litera.hu és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata

Téma:

CSÁSZÁR ISTVÁN: FEJFORGÁS, 1971 (Bán Zoltán András választása)

- a beszélgetés után DÖMÖLKY JÁNOS: NEM ÉRSZ A HALÁLODIG című filmjét vetítjük, vendégünk a rendező -

A kötet 1971-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. A Fejforgás fülszövegében olvasható: "Ezzel a furcsa címmel egy első kötetével bemutatkozó író jelentkezik az olvasónál meghallgatásra. A fejforgás gyerekes szólelemény, valami képtelen mutatványt jelöl, 'a világ legnehezebb mutatványát'. 'Rájöttem - mondja Császár egyik elmélkedő hőse -, hogy az emberek szinte sohasem tudják igazán megokolni tetteiket. Sodródnak csupán...' Máshol, mintha ezt a gondolatot folytatná, így ír: 'Az ember megdühödik attól, amit az élet kínál, és dühében elfogadja. Irgalmatlanul mások és önmaga iránt.' Ilyen alaphelyzetből indulnak Császár hősei, de a sorsuk 'a világ legnehezebb mutatványához' viszonyítva nyeri el a maga értékét. Elvesztegetik néha a lehetőségeiket, vagy elbuknak, de ott vannak mellettük a tanúk, akik mindent láttak, mint saját sorsuk lehetséges variációját fogják fel, ami előttük - és az olvasó előtt - lejátszódott, és tovább viszik a törekvést, 'Mert vagy emberfeletti érték az ember, akinek minden tette több lehet annál a pillanatnyilag létezőnél, aki cselekszik, vagy pedig egyszerűen része egy öntudatlanságba önmagát a végtelenségig ismétlő fajtának.'

Császár szerencsésen egyesíti a cselekményességet a gondolatisággal. Mindig a földről indítja hőseit és olvasóit, ha nem is a fellegekbe, de a dolgok rendszert alkotó kapcsolatai felé. Nem a különös sors, a bizarr helyzetek teszik a történetek szereplőit érdekessé, hanem az, hogy ez az elsőkönyves író, aki korosztálya legjobbjai közül való, képes meglátni és megmutatni a legapróbb eseményből is messzire gyűrűző hullámokat."

A beszélgetés résztvevői: Bán Zoltán András, Jánossy Lajos (mint moderátor), Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György

A vita után Dömölky János Nem érsz a halálodig című tévéfilmjének vetítését tervezzük. Az 1990-ben készült, 82 perces filmnek Császár István a forgatókönyvírója, és olyan színészek játszanak benne, mint Andorai Péter, Haumann Péter, Kiss Mari, Rajhona Ádám, Balkay Géza és Drahota Andrea. A film Császár alapmotívumát bontja ki.

A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja

Belépődíj: 400 Ft

Október 22. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY

BACSÓ KRISTÓF QUARTET

Úgy sejtem, Bacsó Kristóf rendkívüli tehetségével csak szerénysége, angyali természete kelhetne versenyre. Talán épp ez az utóbbi tulajdonsága teszi, hogy bármiféle zenei produkció/szituáció részese épp, képes úgy belesimulni, mintha kezdettől a legtermészetesebb közege lenne. Azon ritka zenei intellektusok egyike, akit felerészben biztos, hogy a józannak ható precizitás jellemez (amit nevezhetnénk szakmai alázatnak is), ám ezt a hűs biztonságot mindig felüírja, hogy képtelen akár csak egyetlen érzelemmentes hangot fújni. Játéka épp ezért olyasféle feszültséggel, mint amikor hideget-meleget érezni egyszerre vélünk. Ez lehet a magyarázat arra, hogy Ő ma haznánk egyik legtöbbet foglalkoztatott session-zenésze, az utóbbi pár évben Ő lett a magyar jazzélet most nagykorúvá váló nemzedékének egyik legmeghatározóbb, legizgalmasabb figurája. (Finta)

Nevét viselő Quartetjét 2004-ben hívta életre. Főként saját szerzeményeit játszák, melyekben a jazz és a kortárs zene elemei keverednek a közép-kelet európai életérzéssel. Zenésztársai a a magyar jazz markánsan meghatározó művészei: Fekete-Kovács Kornél játszik trombitán, Szandai Mátyás bőgőzik és Baló István dobol.

Bővebben: www.kristofbacso.com

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Októbet 26. hétfő 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ

A MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ és a Nyitott Műhely örömmelt tudatják, hogy megjelent

BOLDIZSÁR ILDIKÓ:

MESÉK ÉLETRŐL, HALÁLRÓL ÉS ÚJJÁSZÜLETÉSRŐL című kötete

- a szerzővel DR. RÁTAY CSABA pszichológus beszélget -

Egyszer volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem? Pedig a réges-régi időkből származó teremtésmítoszok, élet-és haláltörténetek többek között azért őrződtek meg számunkra, hogy felelősséggel lássuk s éljük mindennapjainkat, és újra meg újra szembenézzünk az élet végességével. A varázsmesék hősei nemcsak sárkányokkal viaskodnak a mesékben, s nemcsak királylányokat mentenek meg a veszedelemből, hanem útnak indulnak azért is, hogy megszerezzék az élet vizét. Az élet vizét megszerezni akaró hős leereszkedik a Halál Birodalmába, hogy megküzdjön az újjászületésért. Akik jártak már ezen a vidéken, tudják, mi található ott: folyók, hidak, tengerek, csónak, fák, barlangok, szakadékok, démonok és kapuőrök. Ha a hős eligazodik ebben a világban, és kiállja az alvilági próbákat, bátorsága jutalmaként megkapja az élet vizét. A mesékben nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, a halál sem az. A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy - ha csak átmenetileg is - győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát. "Világot teremteni" pedig azt jelenti, hogy az ember teremtő erejének tudatában formálni és alakítani tudja azt a világot, amelyben él, legyen ez a világ benne vagy rajta kívül. A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.

Boldizsár Ildikó Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, diplomamunkáját Balassa Péterhez írta a nép-és műmesék összehasonlító elemzéséről. Dolgozott a Pesti Szalon Kiadóban, főszerkesztőként a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségében, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Kandidátusi értekezése könyv formájában két kiadásban is megjelent: Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003). Másik elméleti munkája a Mesepoétika című kötet. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették. Eddig két mesekönyve jelent meg: Amália álmai - Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (erre Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott), majd a Fekete Világkerülő Ember (amely szintén IBBY-díjat kapott). Ezen kívül 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá. 1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát.

Boldizsár Ildikónak a Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009)

Bővebben: www.meseterapia.hu (Boldizsár Ildikó saját honlapja), www.magveto.hu

A belépés díjtalan.

Október 26. hétfő 19.30 PSZICHOANALÍZIS AZ ÉLŐ TÁRSADALOMBAN ÉS KULTÚRÁBAN

(Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról)

„EGYELŐRE LEGYEN MAGÁCSKÁNAK IS ELÉG ÉS A BM-ECSKÉNEK IS ELÉG”

- Állambiztonsági megfigyelés a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain -

Az OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kórrajztárának anyagain a politika és a pszichiátria találkozása általában rendkívül bonyolult, ám annál tanulságosabb esemény. A „politikai” esetek többségében ugyanis, aki a páciens pozíciójába kerül, színre visz valamilyen személyes tartalmat, amelynek megjelenítéséhez bizonyos okokból éppen az adott politikai ideológia, vagy adott politikus(ok) személye szükséges. A normalitás/patológia határait definiáló pszichiátria pozíciójából adódóan e személyes politikai tartalmakat kénytelen realizálni („sine morbo”) vagy virtualizálni („pszichózis”). A személyesség, a politika, és a pszichiátria kórrajzokon dokumentált találkozásaiban éppen az a bizonyos ok válhat láthatóvá, amiért a személyesség politikai formát ölthet (vagy kell, hogy öltsön), valamint az eljárás, amivel a pszichiátria, a kor „hivatásos normálisa”, a személyen keresztül legálissá vagy illegálissá minősít politikai tartalmakat. A kórrajzok elemzésével láthatóvá válik, hogy a Kádár-korszakban az állambiztonsági megfigyelés kapcsán mely tartalmak kerültek a pszichiátria látóterébe, a megfigyelés milyen sajátosságai váltak a normalitásról történő egyeztetés tárgyává, és rekonstruálhatók e norma hivatkozási alapjai.

Előadó:

Kovai Melinda (szociológus, végzett PhD hallgató, PTE BTK Pszichológiai Doktori Iskola)

Beszélgetőtársak:

Kovács Éva (szociológus)

Szilágyi Júlia (pszichiáter)

Kövér György (történész)

A beszélgetést vezeti: Dr. Székács Judit pszichoanalitikus (London)

Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 27. kedd 19.00 ELLENLÁBAS (irodalmi ellenkezések)

- Benedek Anna és Tamás Zsuzsa sorozata -

TÖRTÉNELMI REGÉNY: TÖRÖTT TÜKÖR?

Vendégeink lesznek: HORVÁTH VIKTOR és PÉTERFY GERGELY

Az irodalmi közélet nagyobb részt nem a borítók között zajlik. Beszélgetések és kötetbemutatók hol baráti, hol ellenvéleményektől hangos légköre bizonyítja, hogy mindannyian kíváncsian lesünk bele a másik – a barát, az ellenfél, a kolléga vagy épp a telekszomszéd – fazekába. Ki kinek a köpönyegéből, cilinderéből bújt elő, ki hogyan látja az őt körülvevő világot és a kortársakat, mit tekint mércének, követendő példának...

Mit főztél mára? – kérdezzük az Ellenlábas beszélgetéseire meghívott irodalmároktól, abban a reményben, hogy hosszú, tartalmas és legfőképp barátságos "szakácspárbaj" szemlélői, résztvevői és alakítói lehetünk.

A második két ellenlábas

„Ha nem találtam volna meg az elbeszélőimet, sokáig tartott volna; abban a pillanatban, ahogy megpillantottam őket – ez úgyszólván személyes találkozás volt, sőt, talán erősebb, elevenebb, mint élőkkel találkozni – kérés nélkül adták a nyelvük, és átsegítettek a nehezén. Nagyon boldog vagyok, hogy találkozhattam velük, és hogy életet adhattunk egymásnak.” – mondta Péterfy Gergely a Halál Budán című regényéről.

„A Török tükör legfőbb jellemzője a felszabadult mesélőkedv, s ennek folytán jól olvasható Ísza ifjúkori kalandjainak sorozataként, ám a könyv legnagyobb erényét és voltaképpeni szövetét nem a puszta események alkotják, hanem az a világ, amelyet a szerző megteremtett, és amelyben ezek a kalandok lezajlanak. A tizenhatodik század közepi török hódoltság világáról van szó, közelebbről a pécsi szandzsákról […] A regény nagy leleménye, hogy az igazhitű hódítók szemszögéből rajzolja meg a világát. A soknemzetiségű, bonyolult politikai erőviszonyok uralta Magyarország szövevényes, kusza, veszedelmekben bővelkedő terület, szemben a Padisáh civilizált, kifinomult birodalmával. Ezzel a szokatlan nézőpontváltással egy csapásra kiszámíthatatlan terepre kerül az olvasó: mindaz, ami régről ismerős, hirtelen idegenné és egzotikussá válik.” – írta a Török tükörről Keresztesi József.

Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)

Október 28. szerda 18.00 KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

KISS NOÉMI: RONGYOS ÉKSZERDOBOZ című kötete

- a szerzővel KÖRNER GÁBOR műfordító és SÁRKÖZY BENCE szerkesztő beszélget -

,,A Dominó gyönyörű. Van szaga és színe. Büdös és rózsaszín."

Az utazás késztetése: elindulni a máshol hívására, otthagyni az ismerőst, az otthont, hogy azután csupa ismerőset és otthonosat keressünk abban, amit épp az idegensége, a mássága tett vonzóvá számunkra. Utazás nincs emlékezés nélkül. Az otthon emlékével megpakolva indulunk, és a változás emlékeivel érkezünk vissza. Mert az utazás mindenekelőtt csevely; tapogatózás, (verbális) topográfia. Bemélyedések és kiugrások, egyenesek és kanyarulatok feltérképezése a tájban, az arcokban és a mondatok mögötti szándékokban, hangulatokban. Ha az ember képes megnyílni, ha hagyja magába áradni az idegent, akkor nemcsak saját magát hozza haza az utazásról. Így lesz Kiss Noémi Közép-Európája érzékeny, sokhangú, ellentmondásosságában izgalmas és maradandó. A figyelem hozza elő kopottas díszletekből a történelmi csillogást, és teremt távlatokat a jelenkori szűkösségben. Nyitottsága teszi hitelessé, csakis ennek köszönhetően hisszük el neki, hogy nemcsak a világ legszebb és legrondább nője, de a közepe is Ukrajnában van.

Kiss Noémi 1974-ben született, író, kritikus, az irodalomtudomány doktora. Az ME BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és a Balassi Bálint Intézet Hungarológiai Tanszékének tanára. 2003-ben jelent meg esszékötete Tájgyakorlatok címmel, valamint Celan-tanulmánykötete. Első elbeszéléskötete 2006-ban látott napvilágott Trans címmel a Magvetőnél.

A bamutató alkalmával Kiss Noémi saját, Csernovicról, Lembergről, Szászföldről készült fényképeiből is vetít.

A belépés díjtalan.

Október 29. csütörtök 19.30 LEMEZBEMUTATÓ

BÁGYI- P. SZABÓ: DUOLA

- közreműködik: BORBÉLY MIHÁLY -

Bágyi Balázs és P. Szabó Dániel dobszerelés - cimbalom duója egyéni szín és egyedülálló produkció az ethno-jazz és világzene területén.

Mindketten a hazai és nemzetközi jazz illetve folk élet szakmailag elismert, meghatározó résztvevői. Játékmódjuk a kamarazenélés legszebb hagyományaira épül, repertoárjuk közép – kelet – európai, főleg magyar és román népzenét dolgoz fel, jazz és szabadzenei elemekkel fűszerezve. Lemezükön és a koncerten vendégművészként szerepel a népzenészként és jazz muzsikusként egyaránt kiváló Borbély Mihály, aki tárogatón és szaxofonokon játszik.

Bővebben: http://www.balazsbagyi.com

Beléődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

Október 30. péntek 19.00 RÓZSASZÍN SZEMÜVEG /kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról/
- Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória sorozata -

POLCZ ALAINE, AZ "ÍRÓFELESÉG"

- vendégünk: KUKORELLY ENDRE -

Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.

Polcz Alaine 1922-ben született Kolozsváron. Második férje Mészöly Miklós. Pszichológus, thanatológus, író. Felnőtt elmebetegekkel folytatott művészetterápiát, majd gyermek ideggondozóban játékdiagnosztikával foglalkozott, súlyos beteg, haldokló gyermekek és hozzátartozóik kórházi pszichológusa volt. A Magyar Hospice Alapítvány alapítója, elnöke, a magyarországi hospice mozgalom létrehozója. A Kharón – Thanatológiai Szemle szerkesztője. Olvasmányos, a gasztronómiai tradíciókat felelevenítő, népszerű szakácskönyvet is írt. Alapvető fontosságú könyveket publikált a modern társadalom halálhoz való viszonyáról, a gyászról, a gyermekek haláltudatáról. Úton a halállal címen Jelenczki István készített kétrészes portréfilmet róla (1994, 1997.) Szépirodalmi műveire is ez az őszinte, hiteles, elfogadó, tabukat oldó attitűd jellemző. Önéletrajzi munkájában, az Asszony a frontonban arról számol be, tárgyilagos személyességgel, hogy 1944-ben, férjhez menetele után röviddel, férjével, aki már nászútjukon megcsalja, Kolozsvárról Csákvárra menekül, ahol három hónapig áll a front, s a szovjet katonák válogatás nélkül erőszakolják meg az asszonyokat. Történeti kutatások szerint a második világháborúban Magyarországon kétszázezer nő esett erőszaknak áldozatul; az erről való hallgatást Polcz Alaine könyve törte meg. Az Egész lényeddel napló, visszaemlékezés, elmélkedés a Mészöly Miklóssal töltött utolsó évekről, beszámoló Mészöly haláláról. Az asszonyi látásmód, bölcsesség sugárzik a szövegből: Polcz Alaine apró részletekről számol be, a mindennapok nehézségeiről, egy nagybeteg ember ápolásáról, egyfajta háttérbe húzódással, de mégis határozottsággal, bátran, finoman és pontosan, oly módon, hogy az elmondottak tragikuma természetességük mögül sejlik csak fel. (M. A.)

A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)

Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)

Október 31. szombat 19.30 FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND-KLUBJA

FASSANG LÁSZLÓ-TÓTH EVELIN-SZALAI PÉTER TRIÓ

A trió 2009-nyarán alakult egy közös improvizatív est során, ahol az énekhang, a tablák és a hammond találkozása egy telejesen egyedi és különleges érzés- és hangzásvilágot hozott létre. Az együtt gondolkodás során, a jazz, a szabad- és világzene mentén saját kompozíciók, dalok születtek, melyek a megalakulás helszínén, a Nyitott Műhelyben kerülnek bemutatásra.