Január

 

 

 

 

Koltai Tamás választotta Peter Brook Hamletjét az est témájául. A filmen Brook nemzetközi társulata tisztán érthető angol nyelven beszél, de a szöveg követését felirat nem támogatja. A vetítési idő 132 perc (a későnjövőket folyamatosan beengedik.)

Brook-életrajz: http://www.literatura.hu/szinhaz/brook/brook-eletrajz.htm

 

FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND ORGONA-ESTJE

 

 

Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre.
A Nyitott Műhely és az Orpheia (www.orpheia.hu) közös produkciója.

Bővebben: www.fassang.hu

A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.

Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő kerestetik!)

 

 

 

 

GION NÁNDOR: VIRÁGOS KATONA, 1973 (Reményi József Tamás választása)

 

 

"...az ezredfordulón Giont a legjelentősebb magyar prózaírók egyikeként tarthatta számon - a szűk szakma. A hetvenes évek közepén született két regénye, a Virágos katona és a Rózsaméz az önreflexív mesélésnek és az álomszerű tárgyiasságnak egészen új változatát hozta, amelynek nyomán az olvasónak át kellett rendeznie azt a képet, amelyet addig történelemről és történetmondásról, kisebbségről és írói szerepről alkotott."  /Reményi József Tamás/

 

 

 

Gion Szabadkán járt ipari iskolába, majd az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Legelőbb tanított, később a Vajdasági Íróegyesület elnöke lett, de az Újvidéki Színház igazgatója is volt. 1985-től az újvidéki rádió újságírója, szerkesztője, főszerkesztője. 1994-ben Magyarországra költözött, ahol szabadfoglalkozású íróként dolgozott regénytetralógiájának – Latroknak is játszott - befejezésén.

Az 1960-as évek elején az ugynevezett Symposion nemzedék igyekezett egységesen fellépni a korábbi, általuk provinciálisnak tartott vajdasági magyar irodalommal szemben. A fiatalok később valamelyest „klasszicizálódtak”, de az új eszmék és irányzatok iránti nyitottságukat később is megőrizték. Ennek a nemzedéknek – Tolnai Ottóval együtt – kiemelkedő képviselője volt Gion Nándor. Ő is neoavantgard kísérletekkel kezdte pályáját, laza időkezelésű, szabad asszociációkban bővelkedő lázadó könyvvel, de már az 60-as évek végén kialakította sajátos, elevenen, fordulatosan mesélő elbeszélői módszerét és stílusát. Művei ettől kezdve legtöbbször szülőföldjén, Szenttamáson és környékén játszódnak. Szemléletükre pedig az eleven meséléssel, visszatérő hősökkel, a képtelen és a természetes dolgok, események keverésével létrehozott „dúsított realizmus” jellemző.

A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja

Belépődíj: 400 Ft (amely a büfében elkölthető)

 

 

 

A darab már címében hordozza fő helyszínét. Egy (közép-európai) fővárosi pályaudvar melletti boltot és annak alkalmazottait látjuk: a kapuzárási pánikon éppen túleső, mindenkit irigyen és féltékenyen irányítani akaró üzletvezető Alzbetát, a mindenki által lesajnált idős Darja nénit, Ankát, akire még épp az eltespedés előtt talál rá az új, titkos szerelem és az iskolából frissen a munkába csöppenő Janát. Női darab ez, melyben a három generáció mindegyikéről kiderül, hogy nem képesek önmagukban, egyedül, férfi nélkül lenni, naivságukhoz tíz körömmel ragaszkodnak - egymást pedig, talán a túlontúl ismerős hasonlóság miatt, lassan meggyűlölik. (Sors Vera)

Szereplők:

Jana - Roszik Hella

Darja - Szalontay Tünde

Albeta - Söptei Andrea

Anka - Benkő Nóra

Pepik - Gémes Antos

Vlada - Sipos Imre

Narrátor, az előadás rendezője: Solténszky Tibor

 

 

 

 

 

 

2007. júl. 30.-án 89 éves korában Bergman, a „Hetedik pecsét” lovagja befejezte sakk-játszmáját a Halállal. Röviddel halála előtt Farö szigeti házába engedett egy dokumentumfilm-rendezőnőt, barátját, Marie Nyreröd-öt, akinek szemérmetlen személyességgel beszélt gyerekkoráról, szerelmeiről, nőkről, színházról, filmről, Faröről.

E filmből, továbbá játékfilmjeiből vett idézetek kapcsán beszélgetőtársaimmal megkíséreljük meg bemutatni Bergmant, a pszichoanalitikust, aki a család, a gyerekkor, a tudattalan valóság-rétegeiből teremtett újabb világokat, amelyekben magunkra ismerhetünk, „tükör által…”.Ezáltal a cím többértelműsége is jelentőséget nyer: mi elemezzük Bergmant? Ő a filmjeiben önmagát, családját, gyerekkorát? A rendező analizálja hőseit? Avagy filmjei révén Bergman a nézőt, minket?

Előadó:

Dr. Stark András (pszichiáter, pszichoterapeuta, a Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotóműhely (DREAM) elnöke)

Beszélgetőtársak:

Dr. Gelencsér Gábor (az ELTE Filmtudomány Tanszékének docense)

Dr. Kúnos László (műfordító (Bergman művei), tanár, könyvkiadó (Corvina))

Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő: Varga Lili)

 

 

Vendégeink:

 

 

 

Az irodalmi közélet nagyobb részt nem a borítók között zajlik. Beszélgetések és kötetbemutatók hol baráti, hol ellenvéleményektől hangos légköre bizonyítja, hogy mindannyian kíváncsian lesünk bele a másik – a barát, az ellenfél, a kolléga vagy épp a telekszomszéd – fazekába. Ki kinek a köpönyegéből, cilinderéből bújt elő, ki hogyan látja az őt körülvevő világot és a kortársakat, mit tekint mércének, követendő példának...

Mit főztél mára? – kérdezzük az Ellenlábas beszélgetéseire meghívott irodalmároktól, abban a reményben, hogy hosszú, tartalmas és legfőképp barátságos "szakácspárbaj" szemlélői, résztvevői és alakítói lehetünk.

 

 

Az Ellenlábas idei első beszélgetésében nem is annyira két alkotót, mint inkább két regényt szeretnénk szóra bírni, s egymással párbeszédbe léptetni: Solymosi Bálint Életjáradék és Kemény István Kedves Ismeretlen című regényét. De apázni és regényezni a szerzőkkel fogunk; őket faggatjuk a fiú – sőt a Fiú – olykor szinte krisztusi, máskor egészen hétköznapi pozíciójáról, megváltásról és rendszerváltásról, holdra szállásról és pofára esésekről… mindenről, ami lineárisan vagy számozott tételekben elbeszélhető. Vagy nem az.

 

A belépés díjtalan.

 

 

 

Két, kivételes zenész rendhagyó, kamara jellegű koncertje.

Balogh Kálmán a világ legismertebb cimbalmosai közé tartozik, a világ hangverseny-termeinek ünnepelt sztárja, akinél többet talán senki nem tett e hangszer elismertetéséért. A népzenétől a kortárs komolyzenéig, a klezmertől a dzsesszig terjed repertoárja.

Kovács Ferenc a kortárs dzsessz egyik legsokoldalúbb egyénisége, igazi polihisztora. Rendkívüli sokféleség jellemzi zenei pályafutását: különböző zenekarokban játszik ragtime-ot, kortárs dzsesszt, underground rockot, bluest kortárs zenét, saját projektjével, a Magonnyal pedig „kortárs parasztzenét”.

 

Mérei Viktor, asztalosmester - Gémes Antos

Borbála, Viktor szállásadónője - Kováts Kriszta

Tóth Ferenc, Borbála öccse - Lázár Balázs

Tóth József, Borbála öccse - Sándor Dávid

Sulyok Rózsi, varrónő - Várady Viki

Sulyok Margit, varrónő - Bakos Éva

Holzmann-né, Annuska, iskolaigazgatóné - Tallós Rita

Házigazda - Fintalaci

Az 1930-as évek kis magyar falujában játszódó tragikomédia furcsa párhuzamot mutat a mai magyar valósággal. A falu életét átszövi a pletyka és az erősödő antiszemitizmus, mindezt felerősíti egy idegen érkezése, aki itt akar megtelepedni. Magány, szerelem, intrika és a boldogság keresése, majd a megalkuvások sorozata – mindezekkel együtt a szerző szeretettel és némi keserűséggel nevetteti ki az alakjait: szóval magunkra ismerünk bennük.