|
|
|
|
|
|
|
||
TartalomNYITOTT MŰHELY HírlevélBelépésAktív fórum témák |
ÁprilisÁprilisÁprilis 1. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
OLÁH KÁLMÁN és BALÁZS ELEMÉR SZABAD INPROVIZÁCIÓS ESTJE
  OLÁH KÁLMÁN zenei tanulmányait a Bartók Béla Konzervatórium dzsessztanszakán végezte. 1990-ben alapította meg a Trio Midnightot, ezt az újító szellemű dzsessztriót, amely meghozta számára az elismerést, és amelynek köszönhetően rendszeresen lép fel nagyhírű dzsesszfesztiválokon. 1994-ben megalapította az Oláh Kálmán Szextettet, melyben élvonalbeli magyar muzsikusok játszottak, és játszanak ma is. Egyénileg neves külföldi zenészekből álló formációkban is gyakran fellép, előadói sokszínűségét jelzi, hogy szenvedélyesen feszegeti a zene határait, és csillapíthatatlan vággyal keresi az önkifejezés új formáit. Mesterien ötvözi a dzsessz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. Oláh Kálmán 2006. szeptember 17-én Washingtonban a legrangosabb amerikai jazz-zeneszerzőverseny, a Thelonius Monk Jazz Composer's Competition fődíját vette át. Ezt a díjat a több száz műből kiválasztott egyetlen legjobbnak megítélt kompozíciójáért kapta, melyet a gálaesten Jacky Terrason, John Patittuci és Terry Lyne Carrington adott elő. A program az NKA Zenei Kollégiuma, az EJI és az Artisjus (www.nka.hu www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre. Belépődíj: 1.200, diák:
Április 3. szombat 19.00 ANGOL KLUB
BOLONDOK NAPJA (All Fools’ Day)
- az ELTE Angol Tanszéke ex-English Club-jának rendezésében -
 Takács Ferenc professzor 2006-ban, mint Békakirály
A mintegy fél órás felolvasós-verses-zenés programot kötetlen bolondok napi program követi. Kívánatosnak tartjuk, hogy az est hátralevő részét a közönség maga töltse ki a maga bolondságaival.
Az est során a Nyitott Műhely hideg-meleg büfével, valamint széles szeszes és szeszmentes italválasztékkal várja a közönséget. Az est technikai költségeinek (villany, víz, gáz) fedezésére 300 Ft vizitdíjat számítunk fel.
Április 6. kedd 19.30 BEG-KLUB A BALÁZS ELEMÉR GROUP koncertje
 MÜPA-ban és feketében
Balázs Elemérről nem én, hanem korunk egyik vezető gitárosa, Pat Metheny állítja, hogy az egyik legjobb dobos a világon. Tudom, Elemér számára hasonlóan fontos a Metheny által évtizedek óta következetesen épített zenei világ. Sőt, ez az a minta, amely saját zenekarának, a Balázs Elemér Groupnak a létrehozásában is jelentős motivációként szolgálhatott. Popzene és a jazz ötvözésére számtalan kísérlet történt már itthon, korábban is, de biztos, hogy a Group volt az első, amely a jazz igényességéből – Methenyhez hasonlóan - semmit nem engedett.
Világzene-népzene és a pop-jazz, továbbá a komolyzene és a jazz ötvözésére is Elemérék tették az utóbbi időben a legígéretesebb kísérletet lemezeiken (Magyar Népdalok 2005, Early Music 2007). A zenekar talán legfőbb különlegessége mégis, hogy hangzásvilága a férfi- és női énekhang – jazzban manapság elég szokatlan - kontrasztjára épül.
Hajdú Klára - ének
Winand Gábor - ének
Czibere József - ütőhangszerek
Soós Márton - bőgő
Lamm Dávid - gitár
Balázs József - billentyűs hangszerek
Balázs Elemér - dob
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: Petya)
Április 7. szerda 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
GRESSAI FERDINÁND: CSUPASZ OLTALOM című verseskötete
- laudációt mond: NÁDASDY ÁDÁM, a szerzővel KIRÁLY LEVENTE, a kötet szerkesztője beszélget -
  A szerző fotóját Puszta Szilvia készítette
Kafka és az egzisztencialisták óta az elidegenedés jól bejáratott és dokumentált létérzésünkké vált, ma már nehéz bármiféle elementárisan izgatót mondani róla. Gressai Ferdinánd, alig tizennyolc évesen mégis nekiveselkedett a feladatnak, és a maga szerény, halk szavú módján meg is oldotta. Szűk terekben játszódó, hétköznapi beszédtöredékekből, iróniából és finom "új érzékenységből" gyúrt versei szétfeszítik azt az állandóan lüktető, feszes belső világot, amit akár úgy is nevezhetünk: a Test. Vagy: az Én. Vagy (miért is ne?): az Ő. Mindegy is, hiszen már csak szilánkokat szedegetünk a robbanás után.
A kötet hét ciklusában kizárólag számozott, cím nélküli versek találhatók, melyek egy "párhuzamos" valóságban játszódnak, és egy félig szürreális, félig nagyon is valóságos családtörténetet rajzolnak meg; mindezt nem csupán szavakkal: a szerző a versek mellé illusztrációkat is készített, így kép és szöveg harmonikus egységet képez.
Gressai Ferdinánd 1991-ben született Salgótarjánban. Jelenleg Budapesten tanul.
Bővebben: www.magveto.hu
A belépés díjtalan.
Április 7. szerda 19.00 SZÜLETÉSNAP
HJ 50
Zártkörű rendezvény.
Április 8. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
BORBÉLY MŰHELY
 A zenekar az ezredforduló táján alakult a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó Borbély Mihály vezetésével, hasonló szellemű és gondolkodású muzsikusok csatlakozásával. Improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusokkal, illetve kortárs zenei elemekkel. Hazai és európai koncertjeik mellett kétszer is nagy sikerrel szerepeltek Mexikóban. 2004-ben eMeRTon díjat kaptak „Az év jazz együttese“-ként. Első lemezük 2005-ben jelent meg a BMC Records gondozásában "Meselia Hill" címen, s az album a rangos hazai szaklap, a Gramofon kritikusi szavazásán elnyerte „Az év magyar jazzlemeze“ díjat. Második „Hommage á Kodály“ című lemezük tavaly jelent meg.
Borbély Mihály – szaxofon, fúvós hangszerek
Szabó Dániel – zongora
Horváth Balázs - bőgő
Baló István – dob, ütőhangszerek
Bővebben: http://www.mihalyborbely.hu
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: É)
Április 9. péntek 19.00 BESZÉLGETÉSEK IRODALOMRÓL ÉS MÁS EMBERI LOMRÓL
Vendégeink:
TAKÁCS ZSUZSA és VÖRÖS ISTVÁN
  Takács Zsuzsa 1938-ban született, diplomát az ELTE spanyol-olasz szakán szerzett. Volt a havannai egyetem lektora, később a budapesti Közgazdasági Egyetemen tanított spanyol nyelvet, diplomáciatörténetet, társadalomtudományi ismereteket. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Közvetlen elődei közül Pilinszky, Petri és az Újhold című folyóirat jeles képviselőinek munkássága érintette mélyen. Olasz, spanyol, katalán, francia, angol költőket fordít. Keresztes Szent János Összes versét és válogatott prózáját 1992-ben adta ki az Európa kiadónál. A utóbbi időben készült fordításai közül a XIX. századi portugál Fernando Pessoa, és a kolumbiai Alvaro Mutis verseit említi szívesen. Mutis verselése hasonlít Kálnoky László hangjára - vélekedett, majd hozzátette, hogy fordításkor szereti, ha megtalálja azt a magyar költőt, akinek a hangján szólhat. "Izgalmas dolog, ha Kálnoky helyett írhatok verset". 2007-ben kapott Kossuth-díjat - a méltatás szerint a költői hagyományok és a modernitás személyes, intellektuális, magas szintű ötvözetének megteremtéséért. Ezzel kapcsolabna így fogalmazott: "nem vagyok hagyományos abban az értelemben, hogy ne próbálkoznék más fajta hanggal, kevésbé szervezett verstípussal, belülről fakadó, spontán hanggal is, de a hagyomány engem erősen köt és kötelez".
Vörös István József Attila-díjas költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Cseh Tanszékének vezetője, a Kreatív Írás program oktatója. A József Attila Kör, a Magyar Írószövetség, a PEN Club, a Művészeti Alap és Szépírók Társaságának tagja. 1964. szeptember 20-án született Budapesten. Tanulmányait az ELTE Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán kezdte, majd az ELTE magyar-történelem, később magyar-cseh szakos hallgatója volt. Közben három félévet a prágai Károly Egyetemen, egyet a New York-i Columbia Egyetemen töltott. 1997-től Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít magyar és cseh irodalmat, 2004 óta Lackfi János mellett a Kreatív Írás program egyik oktatója.
Beszélgetőtárs és az est háziasszonya: Bán Magda
Belépődíj: 300 Ft
Április 10. szombat 19.00 SZÜLETÉSNAP
BM
Zártkörű rendezvény!
Április 11. vasárnap 19.00 KÖLTÉSZETNAPI RENDEZVÉNY HELYETT
SZORONGJUNK/SZURKOLJUNK EGYÜTT!
- A 2010. ÉVI PARLAMENTI VÁLOSZTÁSOK KIVETÍTVE -
 Ilyen volt, milyen lesz?
Hidegmelegételek, dühítőitalok minden mennyiségben!
A belépés díjtalan.
Április 12. hétfő 19.00 19.00 RÓZSASZÍN SZEMÜVEG /kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról - Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória /alapító tag/ sorozata - ÍRÓFELESÉG AZ ÍRÓFELESÉGEKRŐL - KOSZTOLÁNYINÉ HARMOS ILONA
- vendégeink: Borgos Anna, pszichológus, irodalomtörténész és Péterfy Gergely, író -
 Középütt Kosztolányi és Harmos Ilona
(A tavaszi évad beszélgetésein Radics Viktória külföldi munkája miatt nem tud részt venni.
Így mindig két vendéget hívunk majd.)
Kosztolányi Dezsőné, Harmos, írói nevén Görög Ilona (Bp., 1885 – Bp., 1967): színésznő, író. Sokgyermekes tisztviselő családból származott. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Magyar Színházhoz szerződött, játszott Nagy Endre kabaréjában, és Székesfehérváron is. 1913 májusában házasságot kötött Kosztolányi Dezső költővel. Ezután már csak alkalomszerűen lépett színpadra: Bárdos Artúr Modern Színpadán, a Vígszínházban. 1932–1938 között elbeszélései jelentek meg a Nyugat és a Szép Szó című folyóiratokban, műfordításai a Modern Könyvtár sorozatban. Kosztolányi Dezső halála után férjéről regényes életrajzot írt. 1948-ban kiadta ostromnaplóját. Élete utolsó szakaszában visszavonultan élt.
  Vendégeink: Borgos Anna és Péterfy Gergely
Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget. További tervezett témák: Palotai Boris, Török Sophie, Tormay Cecile, Czóbel Minka és mások életműve. A sorozatot a Szépírók Társasága támogatja – a rendezvény A könyv utóélete program része: www.szepiroktarsasaga.hu
Belépődíj: 300 Ft
Április 13. kedd 19.00 LÉLEK, RÍTUS, KÖZÖSSÉG - RÉGI IRODALOM MŰHELY - DARÓCZI ANIKÓ SOROZATA
SZENT ÁGOSTON ÉS AZ EMLÉKEZET
- A VALLOMÁSOK Tizedik könyvéről beszélget NAJBAUER NOÉMI, KENDEFFY GÁBOR, VASSÁNYI MIKLÓS és DARÓCZI ANIKÓ -
    „… és eljutok emlékezetem rónáira és tágas csarnokaiba, ahol mindama megszámlálhatatlan képmás kincstára található, amit az érzékszervek különféle dolgokról föllelnek. Ott raktározódik el minden, amit gondolunk. (…) Ott van jelem számomra az ég, a föld és a tenger mindazzal, amit velük együtt érzékelni tudtam – kivéve, amit elfeledtem. Ott találkozom önmagammal is, és fölidézem, mit, mikor és hol vittem végbe, és mit éreztem, amikor végbevittem. (…)
Nagy az emlékezet ereje, szerfölött nagy, Istenem: tágas és végtelen szentély. Ki jut el a legmélyéig? És lelkemé ez az erő, természetemhez tartozik, de én magam sem ragadom meg teljes egészében azt, ami vagyok. Szűk hát a lélek önmaga birtoklására, és amit önmagából nem fogad be, az talán ’valahol’ van? Kívül van rajta, és nem benne? Akkor hogyhogy nem fogadja be? Sokszor elcsodálkozom ezen, és megdöbbenek. Az emberek útnak erednek, hogy megbámulják a hegycsúcsokat, a tenger óriás hullámait, a szélesen hömpölygő folyamokat, az óceán partját és a csillagok járását, és közben elhagyják önmagukat…” (Heidl György fordítása)
  A 2009-2010-es évadban indítjuk alternatív régi irodalom sorozatunkat.
Hogyan olvastak az emberek sokszáz évvel ezelőtt? Olvastak-e? Hogyan jutott el a közönséghez az írott – vagy „csak” megteremtett, megszületett - szó? Milyen terekben, mikor, milyen rítusok részeként hangzottak el azok a szavak, amelyeket ma irodalomként, lámpafénynél, magunkban olvasunk? Milyen lehetett az elhangzott szó ereje? Hol a határ beszéd, énekes beszéd és ének között? Az előadásokon, amelyek remélhetőleg beszélgetésekké nyílnak, ezekre a kérdésekre keresünk választ. Körbejárjuk és finomítjuk az „irodalom” fogalmát, a témákat múltban-jelenben aktualizáljuk. Az elemzendő szövegeket kontextusukban láttatjuk, tárgyaljuk az egyén és a közösség életében betöltött funkciójukat, igyekszünk felfejteni a kapcsolódó művelődéstörténeti szálakat.
Az első tömböt három előadás alkotja, októbertől kezdve minden hónap második keddjén tartjuk őket (október 13, november 10 és december 8). Témának a megtisztulást választottuk, szó lesz ókori szenvedélyelméletről, a lélek megtisztulásáról, szakrális beszédről (zsoltárok, siratók) és késő középkori drámáról.
Minden alkalommal néhány konkrét szöveg képezi majd a kiindulópontot (a szövegeket remélhetőleg le lehet tölteni az előadások előtt a Műhely honlapjáról).
A sorozat előadásai szervesen összetartoznak, de bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni.
A szöveg – Heidl György fordítását olvassuk! - letölthető itt:
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft
Április 14. szerda 19.00 IRODALMI CENTRIFUGA
BÓDIS KRISZTA beszélget
TELKES MARGIT: AJÁNDÉK A KÜSZÖBÖN című regényéről a szezővel
 Telkes Margit orvos-író családregényéből kiderül, hogy a szerző Ferenc József leszármazottja, de a könyv elsősorban nem ezért érdekes. Hogy miért? Erről fogunk beszélgetni az esten. Közreműködik a "Rigófütty" énekegyüttes, tanáruk - a regénybe illő saját történettel Erdélyből érkező, Biatorbágyon élő - Magdó Ildikó vezetésével. Fellép: Bolyki Sára, Kéthely Nagy Luca, Kovács Eszter, Sárkány Orsolya, Tömő Bernadett.
Dr. Telkes Margit Budapest született 1937-ben. "1961-ben végeztem a Bp. Orvostud. Egyetemen, gyermekgyógyász lettem. Első állásom Balassagyarmat gyermekosztály utána Bp. Sport kórház, majd 25 éven át Rákospalota gyermek- körzet. Négy évig a XV. Ker. Önkormányzat Egészségügyi osztályát vezettem. Hat éve írok, a nyugdíjba vonulásom után. Három évig tanultam a Magyar Író Akadémián, JAK szemináriumokon Közvetlen tanáraim: Bódis Kriszta, Márton László, Kukorelly Endre. 2008-ban novellás kötetem jelent meg, Leleteim címen, 2009-ben regényem, melynek címe: Ajándék a küszöbön. Ezen kívül több Antológiában, folyóiratban szerepeltem, több irodalmi pályázaton nyertem díjakat. Műveim kiadója a Brenyó József vezetésével működő IAT kiadó. Jelenleg harmadik könyvem a szerkesztőnél van, ez néhány kisregény gyűjteménye lesz. A negyedik könyvem szintén regénynek készül."
 Magdó Ildikó a Rigófütty Énekegyüttesről:
A "Rigófütty" Énekegyüttes hat 15 és 19 év közötti nagylányból áll, akik -egy kivételével- egészen kis koruk óta népiénekelnek nálam, (van olyan is , aki még óvodás volt, mikor hozzám hozták). Sokáig az Etyeki Alapfokú Művészeti Iskola tanulói voltak, aztán mikor engem onnan elküldtek, utánam jöttek Biatorbágyra, aztán voltunk a "senkié", gazda nélkül hányódtunk, majd amikor 2008-ban GRAZ-i Nemzetközi Kórusolimpián a folklor kategoriában aranyérmet nyertünk (mi voltunk a magyar kórusok közül az egyedüliek, akiknek nem volt kinek az asztalára letenni az érmet!), akkor Biatorbágy megint befogadott. Az együttes tagjai szólistaként is számtalam országos KIEMELT ARANY-at nyertek az évek során. Rólam csak annyit, hogy én vagyok a "tantónéni".
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.huA belépés díjtalan.
Április 15. csütörtök 19.00 RONDINO AKADÉMIA
Vendégünk:
DARGAY MARCELL zeneszerző
 A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Vidovszky László, zeneelmélet szakán pedig Komlós Katalin tanítványaként végzett 2004-ben. Tanárai voltak még Fekete Gyula, Jeney Zoltán, Serei Zsolt és Wilheim András.
2003-2005 között a Magyar Állami Operaház korrepetitoraként dolgozott, 2004 óta pedig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-tanára. 2003-ban Tristan Murail, Christian Wolff, Alvin Lucier és Frederic Rzewski irányításával három hetes zeneszerzés-kurzuson vett részt a csehországi Ostravában. Művei Magyarországon kívül elhangzottak már az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Csehországban. 2005 óta a Szerzői Jogvédő Hivatal alkotói támogatásban részesíti.
Több műve neves fesztiválok – Budapesti Őszi-, illetve Tavaszi Fesztivál, Korunk Zenéje, Making New Waves – felkérésére készült. Több színházi kísérőzenét is komponált a Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Színház és Filmművészeti Egyetem és az Ódry Színpad számára. Kortárs művek előadójaként gyakran szerepel mint zongorista, több rádió-, illetve tv-felvétele készült kamarazenészként és szólistaként egyaránt.
Szólistaként bemutatta többek között Bozay Attila Improvizációk No.3 című művét a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusokkal, Bánkövi Gyula Sodrás című darabját a Matáv Zenekarral, és Vidovszky László 405-jét a Componensemble kíséretével. 2000 óta kétzongorás duóként lépnek föl Dinyés Dániellel, több magyar zeneszerző – Fekete Gyula, Kondor Ádám, Horváth Balázs, Futó Balázs – írt számukra műveket. 2007-ben az Editio Musica Budapest megjelentette First Words After The Last és Városligeti fasor 33. című darabjait.
A sorozat szerkesztője: Gémesi Géza
Az est az NKA és az Artisjus támogatásával jött létre: www.nka.hu www.artisjus.hu
A belépés díjtalan!
Április 16. péntek 19.00 AZONOSÍTATLAN TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK
"ÉN FARKAST LÁTNI JÖTTEM"
- LÁPOSI FARKAS csöndes megidézése FALCSIK MARI verseivel -
 Photo: Falcsik Mari, Szentendre, 2008. augusztus
...de hát én nem kutyát - én Farkast látni jöttem
hogy majd összeborzolt lélek álljak itt
a fák közt megrekedve fönn az elvarázsolt hegytetőn
és hallgassam hogy szívem átdobogja ezt a szélvihart
és várjam míg a hirtelen zúgásban támadt hóesés
az önmagára döbbent nőt egészen ellepi
Verseit a költő olvassa fel.
A belépés díjtalan.
Április 17. szombat 19.30 FASSANG LÁSZLÓ KLUBJA FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND ORGONA-ESTJE
 A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.
Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre. Bővebben: www.fassang.hu
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő: É)
Április 18. vasárnap 19.00 SZÍNHÁZ
VÖRÖS ISTVÁN: ÖRDÖGSZÁJ (ösbemutató)
- tragikus heppiend egyvégtében -
Vörösök fehérben (szemüveg mögött a szerző)
Mérei Viktor, asztalosmester - Gémes Antos
Borbála, Viktor szállásadónője - Kováts Kriszta
Tóth Ferenc, Borbála öccse - Lázár Balázs
Tóth József, Borbála öccse - Sándor Dávid
Sulyok Rózsi, varrónő - Várady Viki
Sulyok Margit, varrónő - Bakos Éva
Holzmann-né, Annuska, iskolaigazgatóné - Tallós Rita
Házigazda - Fintalaci
Az 1930-as évek kis magyar falujában játszódó tragikomédia furcsa párhuzamot mutat a mai magyar valósággal. A falu életét átszövi a pletyka és az erősödő antiszemitizmus, mindezt felerősíti egy idegen érkezése, aki itt akar megtelepedni. Magány, szerelem, intrika és a boldogság keresése, majd a megalkuvások sorozata – mindezekkel együtt a szerző szeretettel és némi keserűséggel nevetteti ki az alakjait: szóval magunkra ismerünk bennük.
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Jelmeztervező: Ruttka Andrea
Aszisztens: Kelecsényi Kriszta
Rendező: Kováts Kriszta
 Kováts Kriszta
A Kovátsműhely legújabb produkciója otthonra talált a Nyitott Műhelyben, ahol Fintalaci nemcsak a Műhely, de az előadás házigazdája és résztvevője is.
Köszönjük a Szerencsejáték Zrt, az Előadóművészeti Jogvédő Iroda (EJI) és a Nyitott Műhely támogatását.
További előadások: február 8.(19h), 23.(19h)
Kérjük, hogy a korlátozott helyek miatt jelezze jegyigényét a
muhely@t-online.hu címen!
KOVÁTSMŰHELY PRODUKCIÓ
Belépődíj: 2.000 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Április 19. hétfő 19.00 DZSEMBORI (2. ÉVAD)
- Rutkai Bori főzős filmklubja -
HORVÁTH LÁSZLÓ: A KÍNAI SZÉKELY
című dokumentumfilmjének ősbemutatója
 Horváth László, alias Vasile Croat zenész (40 labor, Pop Ivan zenekar), képzőművész, független filmes, a Buharov-testvérek alkotótársa több filmben, mint pl. „ A másik ember iránti féltés diadala”, „A program”, illetve a „Lassú Tükör”.
Horváth László 2005 áprilisában gyomorszájától lefelé - minden fizikai előzmény nélkül - lebénult. Azóta kerekesszékhez kötötten él. Két alkalommal vett részt őssejt-beültetés beavatkozáson Senzen városban, Kínában.
 A film rezüméje az alkotó tollából:
Azt nem tudhatjuk még, hogy a székely mennyire lett kínai. Történetünk egy talányos módon lebénult góbé és két segítő barátjának a sajátos külső- belső küzdelmét interpretálja a kínai őssejt-biznisz útvesztőiben. Laci, persze kapaszkodik mindenbe, ami állapotának javulását ígéri, közben mindhárman küzdenek a saját démonaikkal, és fura, nyitott „házasságban” ismerkednek a távol-kelet utcáinak és kórházainak vitális lakóival. Annyi bizonyos, hogy a távolság megtisztítja a vágyat…
Menü: még nem tudni....
Belépődíj: 900 Ft (mozijegy) 600-900 Ft (kajajegy - mennyiségtől függően)
Jegyszedő: Flóra Petovská
Április 20. kedd 19.00 IRODALMI SOROZAT
AZ ÉLET-INTERJÚ FOLYTATÓDIK...
Mihancsik Zsófia vendége: NÁDAS PÉTER
 Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Budapesten született 1942-ben. 1961-ig fényképész szakmunkástanuló volt, ezt követően elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját: pályája kezdetén fotóriporterként és újságíróként egyaránt dolgozott. 1969-től szabadfoglalkozású író. Jelenleg a Zala megyei Gombosszegen él. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
"Nádas szavaiban egy, a késő modern értéklátást, énképet, létértést és kulturális mentalitást nem a posztmodern irányában meghaladni kívánó eszmetörténeti konstrukció vetíti előre magát. Mintha csak a wittgensteini tételt felülíró elszántság működnék itt közre egy új, az érzéki tapasztalat és a nyelvi reflexió viszonyát újradefiniáló antropológia megalapozásában: amiről nem lehet beszélni, ahhoz meg kell találni, létre kell hozni, ki kell kísérletezni a nyelvet, hogy beszélni lehessen róla." Halmai Tamás írja Nádas Péter és Mihancsik Zsófia közös, Nincs mennyezet, nincs födém című kötetéről.
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő: Konti Helga)
Április 21. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - ŐSZI SZÉRIA
a litera.hu és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata
RUBIN SZILÁRD: CSIRKEJÁTÉK
című könyvéről Bán Zoltán András, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György beszélgetnek
 Rubin Szilárd regénye, amely egy mély és megszenvedett szerelem történetét tárja elénk, először 1963-ban jelent meg, és kiválóságának hála újból és újból „előkerül”. A figyelmes olvasó érdeklődésére éppúgy méltó, mint ahogy irodalmunk nagyjai sem mellőzhetik könyvtárukból, könyvélményeik sorából.
 „Ritka magyar nyelven az én rosszának ez a figyelmes vizsgálata; az érzelmesség, a meghatódottság hiánya, a szenvtelen érdeklődés hideg tüze, valami puszta vagy pucér vagy pogány tekintet, nem objektív, de közvetlen, leplezetlen; ritka. Nyugalom, nyugalom akár a vereségben is, a szégyenben vagy épp a hisztériában (a nyugtalanságban): van, ami van. Ez a nyugalom teszi egyedülállóvá a könyvet; meteor, marslakó – mégis.” – Esterházy Péter
A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft
Április 22. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
FEKETE - GIBER - GYÖNGYÖSI TRIÓ
  Giber és Fekete Gyöngyösi
A Trio korábban a G-BEER alternatív jazz-blues fúziós zenekarban játszott (www.g-beer.hu) a nemrégiben eltávozott Láposi Farkas gitárművésszel. Most egész másfajta útat próbálnak ki, de a cél most is ugyanaz: improvizációk, zenehangulatok a blues és a jazz alapjaira építve. A Trio a koncertről: Kisérleti zene, ahogy azt utoljára a Rekettyésben próbáltuk már Farkas nélkül (és mégis Vele). Valami mást, de mégis ugyanazt... G-BEER féle moving free... Hendrix, Pink Floyd, Brian Eno és G-BEER.
G-BEER szerzemény (Láposi Farkas-Giber János) Silent Dance angolul és magyarul : http://www.g-beer.hu
Fekete Pisti - trombita, bass és mindenféle
Gyöngyösi Gabi - billentyűk
Giber János - ének, blues harmónika, akusztikus gitár
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Április 23. péntek 19.00 IRODALMI EST
"Gyere, hogy kérdezzem, amit kérdezel, amikor kérdezlek, mert engem kérdezel." /Kalász Orsolya: Ki jön az én nyelvembe/
JOINT ATTENTION
Vendégeink: KALÁSZ ORSOLYA és HARCOS BÁLINT
 "Kalász Orsolya versei az idegenségről szólnak és az azzal való együttélés képességéről. Teszik ezt két nyelven, magyarul és németül. Általuk megnő a menedék, ahhol a költői nyelv sajátos képességeivel megújítja igéretét, hogy lehetséges a világ és a tudat között egy meglepő, az életet megújító összhangot létrehozni. Akárcsak egy dal, ha első hallásra valaminek az emléke lesz, ami eddig ismeretlen volt." Monika Rinck: A harmadik hang
Kalász Orsolya 1995 óta Berlinben él. Gerhard Falkner német költővel közösen szerkesztette a nagy visszhangot kiváltó "Budapester Szenen" versantológiát (1997), amely a magyar költészet akkor fiatal nemzedékeit mutatta be a német olvasóknak. Németországban jelent meg első, kétnyelvű kötete "Babarém és a kertészek/Babymonster und die Gärtner" (1997) címmel, majd 2006-ban "Más választásom nem marad, mint találni egy
kertet/Ich habe keine andere Wahl als einen Garten zu finden", 2007-ben "Ami volt, még bokor akar lenni /Alles, was wird, will seinen Strauch" kétnyelvű verseskötetei. Monika Rinck német költővel már több mint egy évtizede fordítják kortárs magyar szerzők műveit, többek között Harcos Bálint "Naiv növény" című regényét is, amely 2008-ban jelent meg a Solitude gondozásában.
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
Április 24. szombat 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
LÁZADÁS A BUSZON - BESZÉLGETÉS A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉS MÚLTJÁRÓL
- Beszélgető partnekerek: LEGÁT TIBOR és ZEKE GYULA, moderál: SZEGŐ JÁNOS -
  Legát és az éjszakai 6-os Zeke Gyula
Másfél évszázada még konflisok, omnibuszok keringtek Pest-Budán, utána rövid ideig a lóvasút volt a legdivatosabb. De miután 1873-ban létrejött Budapest, világvárossá válását nem csak a hatalmas beruházások, „égbe kiáltó” építkezések, no és az ezek nyomában feltörő kulturális pezsgés segítette elő. Legalább ennyire fontos volt a korszerű közlekedési hálózat megteremtése is, ami – sok máshoz hasonlóan – villámgyorsan kialakult, s szinte „percenként” fejlődött. Igaz, hogy az akkor még reményteljesnek tűnő XX. század csapásait a mai napig fájlaljuk, a fővárosi közlekedés fejlődése – ha nem is mindig a megfelelő ütemben – nem állt meg.
 Legát 2008-ban megjelent kötete
E könyv a történelmi bevezető után elsősorban az elmúlt hatvan évre fókuszál – ezen belül is a BKV 2008-ban jubiláló négy évtizedére. Külön fejezetekben mutatja be a villamos, a HÉV, a trolibusz, az autóbusz és a metró fejlesztésének főbb állomásait. A szerző nagy érdeme, hogy úgy tudja tények, információk sokaságát közölni, hogy könyve mégis egyszerű, könnyen érthető olvasmány marad. Van, aki azért szeretheti ezt az albumot, mert a járművek szerelmese, hiszen az elmúlt hatvan év szinte minden közösségi közlekedési járműtípusáról olvashat. Mások azért, mert megismerkedhetnek azokkal a gyakran igen nagy nehézségek közepette bekövetkezett változásokkal, melyek során kialakult a mai Budapest közlekedési hálózata. De a nosztalgia, a retró iránt rajongók sem csalódnak, amikor egyforintos villamosjegyről, füttyös kalauzról vagy az 1960-as években átadott aluljárókról olvashatnak. Mindaz, amiről eddig szóltunk, elsősorban a BKV-archívumából származó gazdag illusztrációk segítségével jelenik meg: korabeli jármű- és utcaképek, bélyegek és gyufacímkék, a témához kapcsolódó tárgyak, térképek mutatják be, hogyan közlekedett és közlekedik a főváros.
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
Április 26. hétfő 19.30 PSZICHOANALÍZIS AZ ÉLŐ TÁRSADALOMBAN ÉS KULTÚRÁBAN
(Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról)
PSZICHOANALÍZIS ÉS FILMMŰVÉSZET
- bemutatkozik a THALASSA folyóirat aktuális száma -
 Ezen az estjén a Thalassa folyóirat 2010/1-es Pszichoanalízis és filmművészet című száma mutatkozik be a szerzők (Fecskó Edina, Kérchy Vera, Kőváry Zoltán, Molnár Péter és Gelencsér Gábor) és a szerkesztők (Bálint Katalin, Erős Ferenc) részvételével. Meghívott vendég: Kovács András Bálint (ELTE Filmtudományi Tanszék).
A beszélgetés során pszichoanalízis és filmművészet összekapcsolódásának lehetőségeit kutatjuk, amihez a Thalassában közölt tanulmányok szolgálnak kiindulóponttul.
Az aktuális számról:
A Thalassa 2010/1 kötetében válogatást találunk a II. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián (2008, Pécs) elhangzott előadások szövegeiből.
Molnár Péter tanulmányában egy késői Eizenstein-film analízisében egyszerre működteti a rendező montázselméletét, Lacan etikai gondolatait és tekintetfogalmát. Kérchy Vera a teatralitás kísértetiességéről írva a „kísérteties” freudi fogalmának segítségével, film- és színházelmélet közös metszetében, David Lynch Inland Empire című filmjét elemzi. Fecskó Edina írásában a Hitchcock Szédülés című filmjére adott nézői reakciók empirikus vizsgálatával veti össze e klasszikus műről megjelent pszichoanalitikus kritikák olvasatait. Kőváry Zoltán és Látos Melinda írása a pszichoanalízis mint gyógymód képi reprezentációinak sorából a Kérem a következőt! magyar televíziós rajzfilmsorozat darabjait emeli ki.
A lapban továbbá a Krúdy és Huszárik Szindbádjáról szóló kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változata is olvasható, melyben pszichoanalízis és filmtudomány közös nyelvét szinte még alakulásának folyamatában érhetjük tetten.
A fentieken túl fordításban átvett tanulmányokat is közlünk: Joan Copjec amerikai filmteoretikus e számban megjelent szövegében a pszichoanalitikus filmelméletben a lacani koncepciók körül megjelenő félreértéseket igyekszik tisztázni, Archívum-rovatunkban Hanns Sachs egy 1928-as, a Close up című folyóiratban megjelent írását közöljük, illetve a Műhely-rovatban Ira Konigsberg írása olvasható Ingmar Bergman Persona című filmjéről.
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)Április 27. kedd 19.00 A BESZÉLŐ FOLYÓIRAT ESTJE
KÉPES BESZÉLŐ
- vendégeink: BÁN ZSÓFIA, BECK ANDRÁS és SZÜTS MIKLÓS
   Folytatódik a Beszélő folyóirat Képes Beszélő című sorozata. Ezúttal három vendég mutatja be a hozzá legközelebb álló képeket, fotókat, mindhármójuk teljesen másképp közelítve a képiséghez.
Bán Zsófia, az Esti Iskola s számos nagyszabású esszé szerzője (pl. Susan Sontag-esszé, Van-e az irodalomnak neme? stb.) novellákba szövi a képeket, fotókat és festményeket.
Beck András, Karinthy-kutató, a Nincs megoldás, mert nincs probléma-kötet szerzője, a mindig egyedi utakon járó esszéista egy régi-régi fotóalbumot mutat majd be.
Szüts Miklós festőművész pedig Dr. Nagy Miklós éteri fotóin mutatja be a fotózás új útjait.
Szeretettel és az est után a Fintalaci légies tésztájával vár minden látogatót a Beszélő és a Nyitott Műhely.
Az este a MASZRE (www.maszre.hu) támogatásávaljött létre.
A belépés díjtalan. Április 28. szerda
Mivel 3 hete folyamatosan nyitva tartok, e napon zárva leszek. Fintalaci
Április 29. csütörtök 19.30 KAMARAMŰHELY
RUBÁI TRIÓ
- OMAR KHAJJAM megzenésített versei, vendég: HALASI ZOLTÁN -
 Szőke Szabolcs által megzenésített Omar Khajjam és ismeretlen arab költők versei (dalai) hangzanak el (Halasi Zoltán fordításában), továbbá a Gita Govinda részletei (Weöres Sándor fordításában).
Tóth Evelin - ének
Szalai Péter - tabla, ütőhangszerek, kalimbák
Szőke Szabolcs - gadulka, sarangi, kalimbák
 Vendég: Halasi Zoltán, költő, műfordító, aki Omar Khajjam mellett Kafka, Canetti, E. T. A. Hoffmann, Robert Walser tolmácsolója is
 Omar Khajjám, a perzsa csillagász-költő egyike a világirodalom legmodernebb alkotóművészeinek. Egyszerű mint egy szél- és vízformálta sokezeréves szikladarab, de éppen annyira bonyolult is. Pályájának nagy részét a szeldzsuk birodalom fénykorában töltötte el, amelyet a katonai hódítás - a határok kiterjesztése az Égei-tengertől az Indusig - épp úgy jellemzett, mint a jólét és a gazdagság növekedése, a tudomány fellendülése. Ám megélte ennek a birodalomnak a bukását, sőt anarchiába züllését, szétesését is. Életének és tevékenységének nagy részét homály borítja, de műveinek keletkezését és utóéletét is. Költeményeit sosem rendezte kötetbe, többnyire szűk baráti körben mondta el vagy olvasta fel őket, s így csak szájhagyomány útján terjedhettek. Tanítványai és tisztelői csak később állítottak össze belőlük gyűjteményeket, s ezek a gyűjtemények, minthogy utólagosak és nem teljesen megbízható forrásokon alapulnak - filológiailag pontatlanok, sokszor bizonyíthatatlan, hogy egyes darabjaik kitől származnak.
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Április 30. péntek 19.00 CINEFEST-FILMKLUB
A CINEFEST MISKOLCI FILMFESZTIVÁL DÍJNYERTES FILMJEIBŐL
 A belépés díjtalan.
 |
Kereséspartnerek
|
|
|
|
|||
|
|
|
||
|
|
|
|
