|
|
|
|
|
|
|
||
TartalomNYITOTT MŰHELY HírlevélBelépésAktív fórum témák |
MájusMájusMájus 1. szombat 19.00 SZÍNHÁZ
TECHNIKAI OKOK MIATT ELMARAD!
VÖRÖS ISTVÁN: ÖRDÖGSZÁJ (ösbemutató)
- tragikus heppiend egyvégtében -
 Vörösök fehérben (szemüveg mögött a szerző)
Mérei Viktor, asztalosmester - Gémes Antos
Borbála, Viktor szállásadónője - Kováts Kriszta
Tóth Ferenc, Borbála öccse - Lázár Balázs
Tóth József, Borbála öccse - Sándor Dávid
Sulyok Rózsi, varrónő - Várady Viki
Sulyok Margit, varrónő - Bakos Éva
Holzmann-né, Annuska, iskolaigazgatóné - Tallós Rita
Házigazda - Fintalaci
Az 1930-as évek kis magyar falujában játszódó tragikomédia furcsa párhuzamot mutat a mai magyar valósággal. A falu életét átszövi a pletyka és az erősödő antiszemitizmus, mindezt felerősíti egy idegen érkezése, aki itt akar megtelepedni. Magány, szerelem, intrika és a boldogság keresése, majd a megalkuvások sorozata – mindezekkel együtt a szerző szeretettel és némi keserűséggel nevetteti ki az alakjait: szóval magunkra ismerünk bennük.
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Jelmeztervező: Ruttka Andrea
Aszisztens: Kelecsényi Kriszta
Rendező: Kováts Kriszta
 Várady Viki és Kováts Kriszta
A Kovátsműhely legújabb produkciója otthonra talált a Nyitott Műhelyben, ahol Fintalaci nemcsak a Műhely, de az előadás házigazdája és résztvevője is.
Köszönjük a Szerencsejáték Zrt, az Előadóművészeti Jogvédő Iroda (EJI) és a Nyitott Műhely támogatását.
Kérjük, hogy a korlátozott helyek miatt jelezze jegyigényét a
muhely@t-online.hu címen!
KOVÁTSMŰHELY PRODUKCIÓ
Belépődíj: 2.000 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Május 3. hétfő 19.30 TV-FILMKLUB (4. ÉVAD) FÜST MILÁN - ESZTERGÁLYOS KÁROLY: IV. HENRIK KIRÁLY
IV. Henrik király - színes, magyar tévéfilm, 124 perc, 1980, rendező: Esztergályos Károly, író: Füst Milán, zeneszerző: Szunyogh Balázs, operatőr: Bíró Miklós, dramaturg: Litványi Károly, szereplők: Gálffi László (IV. Henrik), Piros Ildikó (királynő), Bencze Ferenc, Haumann Péter, Tyll Attila, Andorai Péter
 A címszereplő
A Füst Milán drámájából készült film IV.Henrik német király életének föbb állomásait mutatja be harmadszori trónralépésétöl trónfosztásáig. Az író pontos megjelölése szerint az 1070 és 1106 között játszódó történelmi drámában egymás után látjuk a duhaj trónkövetelőt, a képmutató, álságos, majd zsarnokkegyetlenségü feudálist, aki eljátssza a tékozló kényúrt és a híres Canossa-járó szerepét, aki cseppet sem csodálkozik, mikor saját fia ellen kell védeni a koronáját és az életét, és aki végül a Kolostor börtönének rabja lesz.
Május 4. kedd 19.30 BEG-KLUB
A BALÁZS ELEMÉR GROUP koncertje
 MÜPA-ban és feketében
Balázs Elemérről nem én, hanem korunk egyik vezető gitárosa, Pat Metheny állítja, hogy az egyik legjobb dobos a világon. Tudom, Elemér számára hasonlóan fontos a Metheny által évtizedek óta következetesen épített zenei világ. Sőt, ez az a minta, amely saját zenekarának, a Balázs Elemér Groupnak a létrehozásában is jelentős motivációként szolgálhatott. Popzene és a jazz ötvözésére számtalan kísérlet történt már itthon, korábban is, de biztos, hogy a Group volt az első, amely a jazz igényességéből – Methenyhez hasonlóan - semmit nem engedett.
Világzene-népzene és a pop-jazz, továbbá a komolyzene és a jazz ötvözésére is Elemérék tették az utóbbi időben a legígéretesebb kísérletet lemezeiken (Magyar Népdalok 2005, Early Music 2007). A zenekar talán legfőbb különlegessége mégis, hogy hangzásvilága a férfi- és női énekhang – jazzban manapság elég szokatlan - kontrasztjára épül.
Hajdú Klára - ének
Winand Gábor - ének
Czibere József - ütőhangszerek
Soós Márton - bőgő
Lamm Dávid - gitár
Balázs József - billentyűs hangszerek
Balázs Elemér - dob
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: Petya)
Május 5. szerda 19.00 FILMBEMUTATÓ
KOPPER JUDIT: HUSZONÉVESEK
- emlékek a rendszerváltásról -
 Sziget
A rendszerváltás évében születettek már elvégezték a középiskolát, dolgoznak, vagy egyetemen tanulnak, valakinek már gyereke is van. Az egész gyermekkorukat, kamaszkorukat, fiatalságukat úgy élték le, hogy csak elbeszélésekből vagy a történelemkönyvekből, filmekből hallottak a Kádár korról. Felmérések azt mutatják, hogy a mai húszévesek többsége nem politizál, sokkal racionálisabban gondolkodnak, mint a rendszerváltó években a szüleik tették. Ők már beleszülettek a határok nélküli Európába, nem kell három évet várniuk az útlevélre, külföldi ösztöndíjak tucatjai közül válogathatnak, anyanyelvi szinten beszélik az idegen nyelveket, de nem igen érzékelhetik azt a változást, amit az elmúlt húsz év hozott számukra itt Magyarországon a szüleik életéhez képest.
A rendszerváltás húsz éves évfordulóján a Moholy Nagy Művészeti Egyetem 13 diákjával. interjú készült arról, hogy ők, akik akkor 2-3-4-5 évesek voltak, mit tudnak a rendszerváltásról. Az interjú része az is, hogy fotókat mutatunk a diákoknak a rendszerváltás ikonikus képeiről, és arról faggatjuk őket, hogy felismerik-e a helyszíneket, eseményeket, politikusokat
A Szigeten a MOME Vizkom hallgatói naponta készítettek interjúkat a huszonéves szigetlakókkal arról, hogy ők mit tudnak a rendszerváltásról. A MOME sátorban a Sziget alatt a naponta forgatott anyagot megvágva, rövidítve lehetett látni esténként. Harkai Doma klipje a szigetes grafikai anyagok és graffiti készítéséről támogatta a Medence Csoport, az Octopus Összművészeti helyszín házigazdája
A projekt a MOME Vizuális Kommunikációs Tanszék oktatási és kutatási programjának keretében készült.
Bővebben: http://www.huszonevesek.hu/
A belépés díjtalan.
Május 6. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
A HÁRS VIKTOR TRIÓ BEMUTATKOZÓ KONCERTJE
   Hárs Viktor új együttesének bemutatkozó koncertjét tartjuk a Nyitott Műhelyben, itt Budán. A negyvennégy éves Hárs az egyik legtöbbet foglalkoztatott nagybőgős, néha basszusgitározik is, kiváló zeneszerző, sőt szövegíró is. Saját zenekarán, a HársHegyBanden kívül a Moder Art Orchestrában, amely egyik szerzői lemezének előadója is, és Horgas Eszter zenekaraiban játszik, tagja Babos Gyula, Kozma Orsi és Fekete-Kovács Kornél együtteseinek. Hárs az új formációjában nem szokásos hangszerén, a nagybőgőn, nem is basszusgitáron, hanem baritongitáron játszik, amit a Pat Metheny-rajongóknak kevésbé kell bemutatni. (Zipernovszky Kornél, Fidelo Est)
Cseke Gábor - szintetizátor
Dés András - ütűhangszerek
Hárs Viktor - baritongitár
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: Virág Ági)
Május 7. péntek 19.00 IRODALMI CENTRIFUGA
BÓDIS KRISZTA vendége:
VÁMOS MIKLÓS
- a hagyományos párbeszéd híveinek: életről, irodalomról és a Vámos-feladványról -  Hagyományos, történetmesélős alkat...
"Aztán körülnéztem és beleütköztem a Vámos-feladványba. Hogy egy sikeres, jó íróról itthon a „mértékadó” közvélemény inkább hallgat. Nem illik szeretni." (Almási Miklós: Vámos-feladvány, Népszabadság)
"Vámos Miklós íráskészsége olyan, hogy fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését minden kudarcra ítélt nemzedéknél. Jellegzetes szereplőinek virtuóz portréját teljes mértékben támogatja annak a világnak és történelmi kornak a képszerű bemutatása, amelyben élnek" (írta az Other Press kiadásában, Peter Sherwood fordításában megjelent könyvről Jane Smiley kritikus, aki maga is regényíró a The New York Times-ban, "Még több fordítást Vámos Miklóstól" címmel)
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
Május 8. szombat 19.30 FASSANG LÁSZLÓ KLUBJA FASSANG LÁSZLÓ HAMMOND ORGONA-ESTJE
- vendég: TÓTH EVELIN, énekesnő -
 A Hammond orgonát egy amerikai feltalaló, Laurens Hammond tervezte és építette meg 1934 körül. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben, ennek ellenére igen hamar népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd később (az 1960-as, 70-es években) a rockzenében is. A jellegzetes hangot Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki nézte a televízióban sugárzott mesefilmeket, úgy mint: Mekk mester, Kukori és Kotkoda, vagy a Frakk, még akkor is, ha nem tudják pontosan, hogy Hammond orgonáról van szó.
Fassang László orgonaművészt már nem kell bemutatni. Vincent Le Quang francia szaxofonossal zongoránál is felfedezte a közönség pl. a 2007-ban megjelent The Course of the Moon c. lemezen. Most pedig Hammond orgonán is lesz alkalmunk rendszeresen hallgatni őt. „Az első igazi találkozásom ezzel a hangszerrel 2002-ben történt a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny és Fesztivál alkalmából. Doug Riley kanadai jazz-orgonista rendszeresen adott koncerteket a város egyik kávézójában és az utolsó este a verseny végén az improvizációs aranyéremmel a zsebemben vettem a bátorságot és megkértem, hadd játsszak én is egy kicsit a hangszeren. Azóta terveim között szerepelt, hogy alkalomadtán én is vásároljak egy ilyen hangszert. Ez az alkalom 2006-ban jött el, amikor egy belvárosi hangszerboltba betévedvén a pénztárostól kaptam egy telefonszámot egy eladó Hammond orgonához. Egy év ismerkedés után végül is sikerült megvásárolni, és a hangszert egyenesen Finta Lacihoz, a Nyitott Műhelybe szállítottam, ahova esténként lejárok gyakorolni, havonta pedig arra van lehetőség, hogy az általam választott zenészekkel játsszak együtt. Ezek a koncertek egy ismerkedési folyamatnak, nevezetesen a hangszerrel és a zenész partnerekkel való kapcsolatomnak a különböző állomásai. Egy olyan hangszerről van szó, amelynek megszólaltatása egyszerre jelent kihívást és inspirációt számomra. Valamilyen módon ez a hangszer egyesíti a sípos orgona és a zongora bizonyos tulajdonságait. Az orgonáét, amennyiben változatos hangszíneket lehet rajta létrehozni, és a két manuálnak és pedálnak köszönhetően bonyolult zenei struktúrákat lehet egyedül megvalósítani. Zongoraszerű tulajdonsága viszont a teljesen pontos és dinamikus megszólalás, és nem utolsó sorban a szállíthatóság. A Hammond orgona elsősorban a gospel, a blues, a jazz és a progresszív rock zenében vált ismertté. Általam legismertebb képviselői Jimmy Smith, Joy de Francesco, Keith Emerson, Rhoda Scott, Barbara Dennerlein. De az az érzésem, hogy a hangszerben rengeteg olyan lehetőség rejlik még, amelyeket eddig nem használtak. Mint a sípos orgonán és a zongorán is, ezeknek a hangoknak a felfedezése mindig izgalmas kihivást jelent számomra.”
A program az ARTISJUS Zenei Alapítvány támogatásával jött létre. Bővebben: www.fassang.hu
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200 Ft (Jegyszedő: Virág Ági)
Május 10. hétfő 18.30 SZÍNHÁZ-FILMKLUB
DZIGA VERTOV: HÁROM ÉNEK LENINRŐL
ALEXANDER SZOKUROV: ALEXANDRA
  Először Dzsiga Vertov Három ének Leninről (1934, némafilm, 40 perc) filmjéből vetítünk részleteket (Lenin halálától a gigantikus szocialista építkezésekig) Ránki Andris barátunk élő zongorakíséretével. A szünet után a 80 éves Galina Visnyevszakaja főszereplésével Alexander Szokurov Alexandra című filmjét vetítjük (2007, orosz nyelven, angol feliratokkal, 90 perc). A moszkvai nagymama (Galina Visnyevszkaja) meglátogatja a csecsen háborúban harcoló unokáját. A film az életben már sok mindent megtapasztalt, egyszerre naiv és bölcs, öreges és elszánt, de mindig a szívére hallgató öregasszony szemszögéből, az orosz katonákkal és az egyszerű csecsen emberekkel kialakuló viszonyán keresztül láttatja a háburó értelmetlenségét. Ideális mindazoknak, akik gyűlölik a diktatúrákat, háborúkat.
További információk:
Tavaly áprilisban indult filmklub-sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig.
A sorozat szerkesztője: Sztrókay Kálmán
Bővebben:
Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Május 11. kedd 20.00 LÉLEK, RÍTUS, KÖZÖSSÉG - RÉGI IRODALOM MŰHELY - DARÓCZI ANIKÓ SOROZATA
A sorozat záróestje:
SHAKESPEARE SZONETTJEI KORTÁRS ZENEI KÖRNYEZETBEN
- bevezető beszélgetés NÁDASDY ÁDÁMmal, majd a WH formáció koncertje -
   A 2009-2010-es évadban indítottuk alternatív régi irodalom sorozatunkat.
Hogyan olvastak az emberek sokszáz évvel ezelőtt? Olvastak-e? Hogyan jutott el a közönséghez az írott – vagy „csak” megteremtett, megszületett - szó? Milyen terekben, mikor, milyen rítusok részeként hangzottak el azok a szavak, amelyeket ma irodalomként, lámpafénynél, magunkban olvasunk? Milyen lehetett az elhangzott szó ereje? Hol a határ beszéd, énekes beszéd és ének között? Az előadásokon, amelyek remélhetőleg beszélgetésekké nyílnak, ezekre a kérdésekre keresünk választ.
 A W.H. formáció Márkos Albert csellista/zeneszerző kezdeményezésére alakult 2006 őszén azzal a céllal, hogy mai zenei környezetbe helyezze William Shakespeare szonettjeit. A megnevezés egy monogramot takar, nyomtatásban megjelent szonettjeit Shakespeare Mr W.H.-nak ajánlotta. A titokzatos személy kiléte - akárcsak a szonettek tartalma - a mai napig vita tárgyát képezi.
1609-ben adták ki először William Shakespeare szonettjeit, a közhiedelem szerint a szerző akarata ellenére, Thomas Thorpe korabeli kiadó állhatatosságának köszönhetően. Ennek emlékére jelent meg a W.H. bemutatkozó albuma 2009-ben Shakespeare's Sonnets címmel (Bly Records), 400 évvel az első kiadás után, MC Sena, hazánk legjelentősebb hip-hop dívájának angol nyelvű előadásában, ünnepelve Shakespeare örökérvényű aktualitását.
Tizenhárom szonett huszonegyedik századi feldolgozásban, melyekben keveredik a kortárs improvizatív zene, a zenetörténeti utalások, a klangfarbe musik, a freejazz, a modern jazz, az abstract hip-hop és a spoken word. Az élő produkció részeként kivetítésre kerülnek a kiválasztott szonettek facsimile másolatai és a szövegek fordítása.
Dagadu Veronika Sena - ének, szöveg
Márkos Albert – cselló
Gryllus Samu – basszusgitár
G. Szabó Hunor – ütőhangszerek, basszusgitár
Vajna Balázs aka VJ Lee Unflyable – vetítés, videotechnika
Bővebben: myspace.com/whperforminggroup
Minden alkalommal néhány konkrét szöveg képezi majd a kiindulópontot (a szövegeket remélhetőleg le lehet tölteni az előadások előtt a Műhely honlapjáról).
A sorozat előadásai szervesen összetartoznak, de bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni.
Ajánlott szövegek letölthetők: http://groups.google.hu/group/muhely2009
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft
Május 12. szerda 18.00 MŰFORDÍTÓ ESTEK
A MEGY (Műfordítók Egyesülete) szervezésében
RABELAIS PANTAGRUEL-jének új fordítása
- vendégeink: BOGNÁR RÓBERT és GULYÁS ADRIENN, a kötet fordítói, moderál: LATOR LÁSZLÓ -
 François Rabelais életműve közel félezred múltán is őrzi eredetiségét, frissességét: benne van az egész világ kiforgatva, feje tetejére állítva, összekeverve, újra kirakva, tükrözve, torzítva. A Pantagruel már a megjelenésekor (1532) nagy sikert és ismertséget hozott Rabelais-nak. Címét azonos nevű főhőséről kapta, akinek a neve görög-mór szótákolmány, és „mindent szomjazót” jelent. A könyv a jámbor óriás csodás-abszurd születésével és gyermekéveivel indul, és ifjúkori kalandjaival, valamint a furfangos Panurge-zsel való barátságával folytatódik.
A fordító, Gulyás Adrienn és a kontrollfordító, Bognár Róbert arra törekedett, hogy az új Pantagruel minél szöveghűbb, minél tömörebb és nyersebb legyen, nem riadva vissza a trágár szavaktól. Nem archaizál, mivel az eredeti szöveg sem volt archaizáló a maga idejében. Az eddigi fordításoknál jóval bőségesebb lábjegyzetek segítenek eligazodni az olvasót az ókori, középkori és reneszánsz kori utalások kavalkádjában.
Bővebben: www.megy.hu http://www.osiriskiado.hu/hu/index.html Az est az NKA támogatásával jött létre: www.nka.hu
A belépés díjtalan.
Május 13. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
KOVÁCS LINDA QUARTET
 A zenekar zenéje mainstream jazzből táplálkozó modern jazz, melyben teret kap minden olyan zenei kísérletezés, amely műfajtól függetlenül, természetes módon illeszkedik elképzeléseikbe. Az együttes hangzására jellemzőek a country, blues, avantgard és free zene elemei, s ebben a zenei szövetben az ének improvizatív és játékos formában van jelen. Kortárs amerikai szerzők (Bill Frisell, Dave Holland stb.) dalai szólalnak meg modern köntösben, mellettük saját darabok alkotják a repertoárt.
Kovács Linda - ének Fenyvesi Márton - gitár
Hock Ernő - nagybőgő
Sárvári Kovács Zsolt - dob
Bővebben: http://www.myspace.com/lindakovacs
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: Virág Ági)
Május 14. péntek 19.00
ZÁRTKÖRŰ RENDEZVÉNY
Május 16. vasárnap 19.00 KIÁLLITÁS MEGNYITÓ ÉS SZÜLETÉSNAP
GERLÓCZY SÁRI LEGÚJABB MUNKÁIBÓL
- megnyitózene: Cserny Márton -
 Gerlóczy Sári festő, grafikus, jelmeztervező.
1949-ben érettségizett, és annak ellenére, hogy már 1947-ben önálló kiállításon mutatta be műveit Gachot támogatásával, polgári származása miatt nem vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Műszaki rajzoló, építész szerkesztő, majd négy gyermeket szül, nevel fel. 1970-től állít ki rendszeresen, eleinte underground művészként művelődési házakban, pincetárlatokon, színházak előcsarnokában, vidéki galériákban. A 80-as évektől végre befogadja a hivatalos képzőművészi intézményhálózat is szokatlan, szabálytalan, mindig meghökkentő, személyességet leplezetlenül vállaló műveit. 1974-től a budapesti és vidéki színházakban jelmezkivitelező, önálló jelmeztervező. Papírlapra és zsákvászonra szőtt rajzainak kizárólagos témája a történelem kezdetekor névtelen alkotók által létrehozott barlang- és sziklarajzokhoz hasonlóan stilizált, egyszerűsített emberi test. Kapillária-rendszer, labirintus, egymást kereső, taszító, összegabalyodott, elválni s összetartozni egyaránt képtelen testek az anyaméhállapot, a súlytalanság szorongásai közepette. Festményein maszkok, álarcok fedik az emberi arcot. Zenészek, írók, költők, pszichológusok (Szentkuthy Miklós, Kardos G. György, Somlyó György, Beney Zsuzsa, Mérei Ferenc, Vikár György stb.) kötelezik el magukat Gerlóczy Sári öntörvényű művészete mellett, zenei, irodalmi, pszichológiai asszociációkat keltő hieroglifái, jelei miatt. Száz grafikát rajzolt az Esterházy Péter Tizenhét hattyúk c. regényéből készült, Sólyom András rendezte Érzékek iskolája c. filmhez.
A kiállítás megtekinthető: 2010. június 16-ig
Bővebben: http://www.gerloczysari.hu/
A belépés dijtalan.
Május 17. hétfő 19.00 DZSEMBORI (2. ÉVAD)
ANDRÁS FERENC: VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT
 Pásztor Erzsi és Pécsi Ildikó
Veri az ördög a feleségét - színes, magyar filmszatíra, 95 perc, 1977, rendező: András Ferencíró: Bereményi Géza, forgatókönyvíró: András Ferenc, Kertész Ákos, zeneszerző: Kovács György, operatőr: Koltai Lajos, szereplők: Pécsi Ildikó, Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Anatol Constantin, Bíró Zoltán, Fésüs Mária, Sarlai Imre, Spányik Éva
 Kajtár nagyapa részt vett a cattarói matrótlázadásban...
Augusztus 20., valahol a Balaton-felvidéken. A vasutascsalád hatalmas sürgés-forgás közepette készül a nagy napra: pesti rokonuk jön vendégségbe, nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és annak családjával. Itt a soha vissza nem térő lehetőség, hogy bávatag gyermekeiket remek álláshoz juttassák. Kajtárné, a háziasszony lucullusi lakomát rendez, gőzölögnek a levesek, illatoznak a húsok, csurran a házipálinka, csakhogy mégis hiba csúszik a számításba: a magas vendég, Vetró elvtárs, a munkásmozgalom veteránja, mára gyomorbajos, aszkétikus funkcionárius, aki meglehetős idegenséggel tekint a terített asztalra.
Menü:
Spárgával és csirkemájjal gazdagított zöldségleves
Epres túrókrémmel töltött-mákostésztájú palacsinta-vaníliában úszva
Belépődíj: 900 Ft (mozijegy) 600-900 Ft (kajajegy - mennyiségtől függően)
Jegyszedő: Flóra Petovská
Május 18. kedd 19.00 19.00 RÓZSASZÍN SZEMÜVEG /kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról
- Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória /alapító tag/ sorozata -
HERVAY GIZELLA - KÖLTŐ VAGY KÖLTŐNŐ?
- vendégeink: NAGY GABRIELLA, költő, író és BALÁZS IMRE JÓZSEF, költő, kritikus -
 Hervay Gizella (1934 -1982)
1934-ben született Makón. 1941-ben apját kiteszik állásából, a család szétszóródik. Nagyanyja neveli Budapesten, majd különböző családtagok fogadják be. 1946 táján a Szilágyságba kerül, ahová édesanyja időközben férjhez ment. 1952–53-ban a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola diákja Kolozsvárott. 1953-ban átiratkozik a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1957-ben férjhez megy Csiky Gáborhoz, az Előre újságírójához. Bukarestben élnek, Hervay a bukaresti magyar líceum tanára. Újra férjhez megy, Szilágyi Domokoshoz. 1961-ben megszületik fiuk, Szilágyi Attila, a Kobak könyve „főhőse”. 1963-ban megjelenik első verseskötete, a Virág a végtelenben, Méliusz József előszavával. 1963-ban elválik Szilágyi Domokostól.1973-as, Űrlap című kötete elnyeri a Romániai Írók Szövetsége, illetve a KISZ költészeti díját. 1976-tól Magyarországon él, a Móra Ferenc Könyvkiadó munkatársa. Szeptemberben volt férje, Szilágyi Domokos öngyilkosságot követ el. 1977 márciusában a bukaresti földrengésben meghal fia, Szilágyi Attila. 1978-ban megjelent Kettészelt madár című kötetében Szilágyi Domokosnak és Szilágyi Attilának állít emléket. 1982. július 2-án öngyilkosságot követett el Budapesten. Több búcsúlevelét összetépte. Az egyik, legbővebb változat így hangzik: „Bocsáss meg, Apám, bocsájts meg, férjem, bocsáss meg, fiam. Bocsáss meg, testvérem, bocsáss meg, barátom. Bocsájts meg, szerelmes társam. Ami rád méretik, az méressen rám is. Osztozni akarok a szenvedésedben.”
  Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.
A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)
Belépődíj: 300 Ft
Május 19. szerda 19.00 ELŐHÍVÁS - TAVASZI SZÉRIA
a litera.hu és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata
MOLDOVA GYÖRGY: SZENT IMRE-INDULÓ
című kötetéről beszélget: Bán Zoltán András, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
 Moldova György Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb magyar írók közé tartozi, legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot. Eredeti neve Reif György, a nyilas uralom alatt, családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott élte meg a háború végét. A Színművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával. Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén).
  Vajon mi nőhetett ekkorára?... (Fotó: Ujvári Sándor)
- És miért nem lázadtatok fel? - Nem lehetett. Azt hittük, így jobb lesz... - hangzik az egyik dialógusban az újra és újra visszatérő érv, amellyel a többség még a vágóhíd küszöbén is igazolja a kompromisszumos alapon szerveződött Zsidó Tanács passzivitását, azt a hitet, hogy az állampolgári lojalitás, az utolsó lehelletig megtartott engedelmesség végül is majd elhárítja az erőszak haragját. Igen kevesen vannak, akik tudják, hogy nem az átvészelés a fontos, hanem az, hogy mennyit kell az embernek önmagából feláldoznia. Koterba, a lengyel zsidó orvos, Teitelbaum, a dési rabbi ilyenek. A Szent Imre-induló főhőse, akit kisfiús álmaiban, abban a törekvésben, hogy "imrés" diák lehessen először a numerus clausus zavar meg, később a világméretű katasztrófa, a háború és a gettó szörnyűségei idején azok közé tartozik, akik Koterbát tekintik példaképnek. Míg a többieken szinte semmit sem változtatott a tragédia, Kőhidai Miklós átélte a katarzist: apró jele ennek, hogy amikor már felveszik a Szent Imre Gimnáziumba, tudja, ennek semmilyen jelentősége sincs. A regény folytatása (Az elhúzódó szüzesség) arról szól, hogy a gyermekkori élmények miképpen hatnak ki Kőhidai további pályájára. (Legeza Ilona könyvismertetője)
A sorozathoz ajánló a literán: www.litera.hu/hirek/kezdodik-az-elohivas-iv-szeriaja
Belépődíj: 300 Ft
Május 20. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
LUKÁCS MIKLÓS-BORBÉLY MIHÁLY-KLENYÁN CSABA TRIÓ
   Lukács Miklós 1977-ben született. Édesapja szintén cimbalmos. Kilenc évesen a Rácz Aladár Cimbalomverseny serdülő korcsoportjában már második helyezést ért el. Főiskolai tanulmányait követően – a klasszikus zene mellett – többféle zenei műfajba is belemerült, elsősorban a dzsesszbe és az etnozenébe. A mai napig számos ilyen formáció – Dresch Quartet, Palya Bea Quintet – tagja, illetve állandó vendége. Az előadóművészet mellett a zeneszerzéssel is aktívan foglalkozik, 2005-ben alapította meg saját zenekarát, a Lukács Miklós Quintetet.
Borbély Mihály a sokoldalú fúvós: a nép- és világzene, a jazz és a kortárszene területén egyaránt tevékenykedik, együttesvezetőként (Borbély Műhely, Quartet B, Balkán Jazz Project, Borbély-Dresch Quartet), különböző formációk (Binder-Borbély duó, Eastern Boundary Quartet, László Attila Quintet, Oláh Kálmán Szextett, Vujicsics együttes) tagjaként illetve szólistaként.
Klenyán Csaba klarinétművészt a fiatal magyar fúvósnemzedék egyik legnagyobb tehetségének tartják, ki máris széles körben ismert, mint újat kereső, eredeti gondolkodású muzsikus. Kedveli a különleges műsorokat és elkötelezett tolmácsolója a kortárs kompozícióknak. Az Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) és a Trio Lignum alapító tagja. Európa szinte valamennyi országában koncertezett, és számos nemzetközi versenyen ért el első helyezést.
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Május 21. péntek 19.00 FELOLVASÓ SZÍNHÁZ
AZ ELŐADÁS ELMARAD!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(MIKÓ CSABA: HÚSORSZÁG)
 Mikó Csaba a fiatal író nemzedék egyik legígéretesebb tagja. Eddig elsősorban drámáival keltett feltűnést, Apa című darabját több nyelvre is lefordították, számos díjat és pályázatot nyert, köztük rangos nemzetközi elismerést is. Érdeklődése 2004-ben fordult a gyermek- és ifjúsági irodalom felé, és törekvését rögtön siker koronázta: Kendermag és a Lukrécia című ifjúsági regénye az Édes Anyanyelvünk pályázatán második helyezést ért el.
Könyvei
Testínség (drámakötet) – Roham Kiadó (2008. június),
Tükörváros titka (regény) – Móra Kiadó (2008. november)
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Május 25. kedd 19.00 ELLENLÁBAS (irodalmi ellenkezések)
- Benedek Anna és Tamás Zsuzsa sorozata -
Vendégeink:
SZÉCSI NOÉMI és CSAPLÁR VILMOS
  Szécsi Noémi magyar író, 1994-től az ELTE BTK latin, később angol és finn szakos hallgatója volt, Helsinkiben finn nyelvet, később kulturális antropológiát tanult. 2001-ben diplomázott angol és finn szakon. A 2002-ben a Népszabadság újságíróiskolájában szerzett oklevelet. Első kötete, a Finnugor vámpír 2002-ben jelent meg a JAK-Kijárat kiadónál. A Budapesten játszódó szatirikus vámpírtörténet és/vagy művész- és nevelődési regény jelentős kritikai sikert aratott és két kiadást ért meg. A regény megfilmesítési jogait az Eurofilm vásárolta meg. A szerző blogként megjelent írásai a Tericumnál jelentek meg könyv formájában 2003-ban A kismama naplója címmel. A kötet 2004-ben Elle irodalmi díjat kapott dokumentarista kategóriában. A kismama naplójának folytatása A baba memoárja (2004). Szécsi Noémi második regénye a Kommunista Monte Cristo (2006) amely egy vegetáriánus, hithű kommunista hentes, Sanyi sorsán keresztül mutatja be a huszadik század vérzivataros évtizedeit 1919-től 1957-ig. Legújabb regénye, az Utolsó kentaur (2009) budapesti anarchista fiatalok életéről szól. A 'Kommunista Monte Cristo'-ért 2009 szeptember 29-én Brüsszelben vette át az Európai Unió Irodalmi Díját, amelyet az Európai Bizottság 2009-2011 között oszt ki az Unió 34 országát képviselő 34 pályakezdő szerzőnek.
Csaplár Vilmos 1967-ben az ELTE jogi karán végzett, 1972-ben az Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos diplomát. Volt a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat főszerkesztője, az Új Tükör irodalmi rovatának munkatársa, majd A lap főszerkesztője. 1975-ben Ő szerkesztette Az Add tovább! című antológiáti. 1993-tól a Demokratikus Charta szóvivője. 2003-ban a Szépírók Társasága elnökévé választották. A Hitler lánya a tavalyi könyvfesztivál egyik szenzációja volt, idén megkapta a 2009. év legjobb irodalmi művének járó AEGON-díjat! A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.
  Az irodalmi közélet nagyobb részt nem a borítók között zajlik. Beszélgetések és kötetbemutatók hol baráti, hol ellenvéleményektől hangos légköre bizonyítja, hogy mindannyian kíváncsian lesünk bele a másik – a barát, az ellenfél, a kolléga vagy épp a telekszomszéd – fazekába. Ki kinek a köpönyegéből, cilinderéből bújt elő, ki hogyan látja az őt körülvevő világot és a kortársakat, mit tekint mércének, követendő példának...
Mit főztél mára? – kérdezzük az Ellenlábas beszélgetéseire meghívott irodalmároktól, abban a reményben, hogy hosszú, tartalmas és legfőképp barátságos "szakácspárbaj" szemlélői, résztvevői és alakítói lehetünk.
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft
Május 26. szerda 19.30
A BESZÉLŐ FOLYÓIRAT ESTJE KÉPES BESZÉLŐ
- fotókról, képekről beszél, mesél, illetve felolvas SZABÓ T. ANNA és DRAGOMÁN GYÖRGY -
 Szabó T. Anna: Kocka-rap
Leülök melléd a netcaféban, tőled lett ez igazán hotspot,
bedumálom magam a programodba, hogy remegjen a térdeden a laptop.
Micsoda billentyűk, micsoda tapipad, és a LCD-d sem akármi,
hogy milyen lehet a kerneled, azt ki sem merném találni.
Ez már a közös ülés, ez a bőrkanapé, közös a szerverünk, tiszta szerelem,
módosítom a forráskódod – kompatibilis vagy? Gyere velem!
Hagyd ott végre a fájlcserélőt, felejtsd el végleg a VPN-ed,
én vagyok csak, aki komolyan veszi, nemcsak a hardvered, de a szoftvered.
Vered a gépet, tudom, jogod van, hogy megírj engem a blogodban:
„Itt egy szabadszájú lgpl!” Csak nehogy valamit elgépeljél…
Én leszek a szerelmi professzorod, optimalizálom a processzorod,
őrizem a szemedet, és azt akarom, hogy implementáld a protokollom!
Őrizem a szemedet, és azt akarom, hogy implementáld a protokollom!
Csatlakozom az USB-dhez, bootstrepelem az oprendszered,
a hardveremben a rendszermagom vár, hogy tesztelhesse a drájvered,
de ha nem figyelsz ide, ha nem vagy itt, beküldöm a backdooron a trójait!
Rágerjedtem a szerelmedre. Rádugom a rootert az eternetre,
a gyorsítókártyát installálom – pörög a flash videónk, már 5.3,
és mert tudom, hogy egy jó vas mit szeret: élsímítom a pixeled!
Ez nem játékprogram, ez egy replikáns kód, és én vagyok hozzá az interpreter,
beizzítalak, felpörgetlek, az enyém leszel, igen, az enyém leszel!
Ha az órajeled a csúcsra jutott, mikor elérted már a százhúsz fokot,
ha a tápegységed már hűteni kéne – akkor mondom ki végleg, hogy vége!
Dragomán György: Medvecukor
Sokáig nem nyúlok apám szekreteréhez. Már egy hónappal túl vagyok a temetésen, de még mindig nem. Aztán egyszer csak nem bírom tovább. Bemegyek a szobájába, kiveszem a kulcsot onnan, ahol mindig is tartotta, a kispárnája alól. Simán elfordul a zárban, a szekreter ajtaja sem nyikorog. Három polc van, a legalsó üres, a középsőn egy törött fülű, narancsvirágokkal festett kínai porcelán teáscsésze, az aljába beleszáradt tealevelek. A legalsó polcon egy papírzacskó. Kibontom, tele van lapos medvecukor-tekercsekkel. Össze vannak ragadva, de kiveszek egyet. A számba veszem, poros és keserű, végighúzom a nyelvem a recés felületen. A szájpadlásomhoz nyomom a cukrot, a torkomba folyik az íze. Öklendeznem kell, a tenyerembe köpöm. Fekete, csillogó tekercs, rámarkolnék, elhajítanám. Elképzelem, hogy síkosan átpréselődne az ujjaim között. Nem markolok rá. Magam elé tartom a tenyerem, mintha egy tálca lenne, kiviszem a medvecukrot a fürdőszobába, hosszan szárítom a hajszárítóval, oldalról fújom, a bőröm kipirosodik, átforrósodik, fáj. A medvecukor lassan visszamattul, megkeményszik. Megvárom, hogy kihűljön, visszaviszem a szobába, visszateszem a zacskóba, a zacskót vissza a polcra. A szekretert becsukom, visszazárom, a kulcsot a helyére teszem. Kimegyek a szobából, a tenyerem a nadrágomhoz dörzsölöm, apám megbontott kézkrémes tégelye jut eszembe, a kupak alatt a visszahajtott védőfólia, alatta a fehér krém.
Szeretettel és az est után a Fintalaci kitalálhatatlan meglepetésével várjuk Önt/Titeket. Bővebben: http://beszelo.c3.hu/ http://szabotanna.com/
A belépés díjtalan.
Május 27. csütörtök 19.30 JAZZNŰHELY
DESEŐ CSABA QUARTET
 Deseő Csaba Budapesten született. Zenei tanulmányait 10 éves korában kezdte, 1961-ben szerzett diplomát. Hat évig zeneiskolai tanár, 1967-től 1999-ig a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja volt. Ferencsik János, ill. Kobayashi Ken-Ichiro főzeneigazgatósága idején számtalan koncert résztvevője volt Magyarországon és a világ számos országában Japántól az Egyesült Államokig. Többek között olyan világhírű művészekkel is fellépett, mint Leonard Bernstein, Lamberto Gardelli, Yehudi Menuhin, David Oistrach, Svjatoslav Richter, Mstislav Rostropovich, Doráti Antal, Solti György, Fischer Ádám.
Jazz-zenészként 1963-ban mutatkozott be először a legendás budapesti Dália klubban. Ezt követően rendszeresen fellépett koncerteken, valamint a Magyar Rádióban és Televízióban. Első saját nagylemeze 1975-ben jelent meg Nyugat-Németországban „Four String Tschaba” címmel. Az eltelt évtizedekben 4 LP-t, 6 CD-t készített magyar és külföldi zenészekkel. Deseő Csaba 1980-tól változó összeállítású zenekarokat vezetett, fontosabb partnerei a zongorista Gárdonyi László, a vibrafonos Kruza Richárd, a gitáros Kovács Andor, a bőgős- basszusgitáros Lattmann Béla és a dobos Kőszegi Imre voltak. 1990 óta fiatal budapesti muzsikusokkal dolgozik, a gitáros Gyárfás István triójával, valamint György Ákos és Cseke Gábor zongoristákkal, valamint 2008-óta Szaniszló Richárd jazz vibrafonossal. Vendégszólistaként rendszeresen fellép a Benkó Dixieland Band és a Budapest Ragtime Band koncertjein. Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal is együtt játszott, mint Jean-Luc Ponty, John Lewis, Jiggs Whigham, Martin Drew, Dusko Gojkovic, Tony Lakatos, Szabó Gábor, Pege Aladár, Tommy Vig.
Deseő Csaba - hegedű
Gyárfás István - gitár
Jeszenszky György - dob
Oláh Péter - bőgő
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: É)
Május 28. péntek 19.00 KÖNYVBEMUTATÓ
A L'Harmattan Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
KIRÁLY LEVENTE: HOVÁ MENEKÜLSZ című novelláskötete
- a szerző felolvas két-három rövid novellát, közben Váradi Péterrel, a könyv szerkesztőjével beszélget egy kicsit -
 Igazi Királyság...
Utána buli, beszélgetés, zenélés...
 Király Levente a párhuzamos világok utazója. Novellái váratlan ponton nyitnak, hirtelen érnek véget, és miközben az olvasó még folytatná az előző történetet, meg szeretné érteni, még forgatni szeretné mondatait, az író már egy új történetbe fog. A szellemes, frivol és szürreális írások egy-egy távoli világ rejtjeles üzeneteit sűrítik magukba, úgy, hogy gyakran a kód is elveszett, vagy nehezen rekonstruálható, hiszen az univerzális nyelven érkező üzenetet olyan lények fordították magyarra, mint például egy focirajongó pápa, beavatott baromfiak csoportja, vagy egy naiv holdutazó. Ezeket az üzeneteket megkapni egyáltalán nem veszélytelen, hordozóik, azaz a mesélők gyakran kerülnek fájdalmas határhelyzetekbe, amikor is rájönnek: el kell számolniuk egész eddigi életükkel, mert a háttérben, igaz, láthatatlanul, de állandóan felbukkan a küszöb megvesztegethetetlen őre.
„Tégedet hívnak hogy?”, kérdezi, közben finoman végigsimít a hátamon. Megmondom neki a nevem. „Jól van, Dianna, te lenni szép, bőröd lenni barsóny. Most én elkezd massázs, te nem félni, csak ellazít magad mindenhonnan.” Úgy érzem, ellazultam, mindjárt lefolyok az ágyról. „Nem jó, kiccsillag, te lenni mindenhol vas. Mi baj veled történni?” Nagy levegőt veszek, és elkezdem mondani.
Bővebben: www.lharmattan.hu www.kiralylevi.com
A belépés díjtalan.
Május 29. szombat 19.00 CINEFEST-FILMKLUB
ELMARAD!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(A CINEFEST MISKOLCI FILMFESZTIVÁL DÍJNYERTES FILMJEIBŐL)
 Bővebben: www.cinefest.hu Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
 |
Kereséspartnerek
|
|
|
|
|||
|
|
|
||
|
|
|
|
