a Szépírók Társasága szervezésében
IN MEMORIAM BORBÉLY SZILÁRD
– emlékeznek: Mészáros Sándor, Reményi József Tamás, Vári György, Wéber Kristóf –
ŐSBEMUTATÓ: 5 jambikus ének, ének: Bárdos Deák Ágnes, a zongoránál: Wéber Kristóf,
zeneszerző
Minden megvan. Most rajtunk a sor, hogy kezdjünk vele valamit. Nem lesz könnyű. Borbély Szilárd szelíd radikalizmusa nehezen feldolgozható állításokat szült, amelyekkel küzdeni, vitatkozni kell. Írásai mögött, fölött mindig ott kísért az a hosszú, sötét árnyék, hogy „Európából eltűnt két-három generáció, és kiheverhetetlen sérülés érte a humanista hagyományt. Halálos sebet kapott az európai kulturális identitás gőgje és arisztokratizmusa. Lerombolódott a művészet esztétikai felfogása és a filozófia magasztos küldetéstudata. Véget ért az egyén méltóságáról és a személyiség integritásáról vallott tizenkilencedik századi hit.” (Auschwitz holnap) Borbély ebből a drámai belátásból indul, innen kérdez és próbál válaszokat adni. Kérdései és válaszai kevésnek – vagy éppen túl soknak – bizonyultak ahhoz, hogy élni akarjon. De minket még taníthatnak élni.
(Urfi Péter: http://magyarnarancs.hu/nekrolog/a-mi-sebunk-borbely-szilard-halala-88878)
Borbély Szilárd (1963-2014)
Borbély Szilárd Fehérgyarmaton született 1964 novemberében, 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, később itt kezdett tanítani. Nincstelenek című 2013-as regénye szinte minden irodalmi toplistán az élen végzett; a szakma és a közönség szerint sem született ennél jobb könyv 2013-ban Magyarországon. A klasszikus magyar irodalom kutatójaként is ismert Borbély Szilárdnak 1988-tól napjainkig közel húsz kötete jelent meg. A közönség színpadi szerzőként is ismerhette, a debreceni Csokonai Színház több darabját, drámáját bemutatta, köztük a Halotti pompa című verseskötet alapján készült színdarabot is. Számos irodalmi díjat magáénak tudhatott. Megkapta a József Attila-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat, az Alföld-díjat, idén januárban pedig a Mészöly Miklós-díjat vehette át.
A belépés díjtalan.
