A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
BODOR ÁDÁM: AZ UTOLSÓ SZÉNÉGETŐK című kötete
– a szerzővel és Parti Nagy Lajos íróval Sárközy Bence, a kötet szerkesztője beszélget –
Bodor Ádám kötetbe szerkesztett tárcái 1978 és 1981 közt keletkeztek az Utunk számára, majd közlésük után hosszú időre ,,feledésbe merültek”, illetőleg a novellisztikusabb darabok átdolgozva bekerültek a szerző novellásköteteibe. 2006-ban, Bodor Ádám 70. születésnapja alkalmából az életműve előtt tisztelgő Székelyföld folyóirat közölte az egyik ,,elfeledett” tárcát (Az elvtársak üdvözletüket küldik), és ekkor Molnár Vilmos időrendbe szedte és listát készített a kötetben meg nem jelent darabokról. Nem sokkal később Báthori Csaba is összegyűjtötte ezt az anyagot, amit aztán az Élet és Irodalom újraközölt 2007 és 2010 között.
Az üde nyelvezetű és humorú, ma is frissnek ható, szépirodalmi igénnyel megformált tárcákban ráismerhetünk a novellák, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása összekeverhetetlenül Bodor Ádám-i atmoszférájára, sűrűségére és enigmatikusságára. Bár eredeti szándékuk szerint ezek a tárcák pillanatnyi, időszerű hangulatok, kisívű történetek elmesélésére születtek, egyben olvasva – könyvformában – őket, sokkalta összetettebb és izgalmasabb irodalmi kaland lehetőségét hordozzák.
Bodor Ádám hasonló pózban, szemüvegtok nélkül
Bodor Ádám 1936-ban született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író. 1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…” Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
A Magvető Kiadónál megjelent művei: Milyen is egy hágó? (1980), Sinistra körzet (1992), Az érsek látogatása (1999), A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire (2001), Vissza a fülesbagolyhoz (2003), A részleg (2006), Az utolsó szénégetők (2010)
Bővebben: www.magveto.hu http://www.pim.hu/object.57254B60-CFE1-428C-94F6-3B7DF7EB8388.ivy
“Csak az ember olvas.”
A belépés díjtalan.